2010. évi XC. törvény — mi változott? 2018. július 26.

8. § A 9. § rendelkezései szerint meghatározott magánszemély az e fejezetben előírt adóalap után különadót fizet. A különadó a központi költségvetést illeti meg.

(2) Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban. Art.) rendelkezései az irányadók.

9. § (1) Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék kerül megállapításra.

(1a) Különadó fizetésére köteles

- a) az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló, ha megbízatása megszűnésével összefüggésben az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján vagy más jogcímen,

- b) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke (a továbbiakban együtt: alpolgármester), ha e jogviszonyának megszűnésével összefüggésben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján vagy más jogcímen,

- c) az európai parlamenti képviselő, ha megbízatásának megszűnésével összefüggésben az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény alapján vagy más jogcímen

a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék kerül megállapításra.

(1b) Az (1)–(1a) bekezdés alkalmazásában saját jogú nyugellátásnak minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján megállapított rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás.

(2) A különadó alapjának minősül az (1) és (1a) bekezdés szerinti jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott (a továbbiakban: kifizetett) bevételből – ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 247/E. § (3) bekezdés b) pontja szerint kifizetett szerződéses legénységi állományú katonák visszailleszkedési támogatását, de ideértve a munkaviszonyhoz kapcsolódóan megkötött versenytilalmi megállapodás alapján kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított összeg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:

- a) az állami vezetők, országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része;

- b) más foglalkoztatott esetében a (2) bekezdés szerinti különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom;

- c) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvénynek a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpontja alapján felmentett bíró számára a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosan törvény vagy bírósági határozat alapján szerzett bevétel,

- d) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 160. §-a alapján megszűnt szolgálati jogviszonyú ügyészek és a 2013. január 1. napja és az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépése között a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt megszűnt szolgálati jogviszonyú ügyészek esetében a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosan törvény vagy bírósági határozat alapján szerzett bevétel;

- e) a magánszemélyt megillető, felmondási időre járó juttatás és végkielégítés, valamint a Hjt. szerinti visszailleszkedési támogatás egésze, feltéve, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés következtében szűnik meg, azzal, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minősül a Hjt. 64. § (1)–(3) bekezdése, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 67. §-a és más azonos tartalmú létszámcsökkentés szerint végrehajtott felmentés is.

(4) A jogviszony 2010. január 1-jén vagy azt követően történő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként a (2)–(3) bekezdés rendelkezései szerint kell teljesíteni.

(5) A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy kifizetett összeget egy vagy több adóévben kell jövedelemként figyelembe venni. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 9. pontjának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

10. § A különadó mértéke a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapnak a 75 százaléka.

11. § (1) A kifizető a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le, elkülönítve igazolja, az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban vallja be, és ezen bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(2) Amennyiben a kifizető a magánszemélyt terhelő adót bármely okból nem vonta le, a le nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig.

(3) A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét

- a) az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadóbevallásban elkülönítve be kell vallani vagy fel kell tüntetni az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban;

- b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alkalmazásában – figyelemmel a d) pont rendelkezésére – nem kell járulékalapnak tekinteni;

- c) az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) alkalmazásában – figyelemmel a d) pont rendelkezésére – nem kell a szociális hozzájárulási adó alapjának tekinteni;

- d) a b) és c) pont rendelkezésétől eltérően, a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabért, illetmény összegét szociális hozzájárulási adó alapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell figyelembe venni.

(4) A szociális hozzájárulási adó alapjának nem minősülő különadó-alap után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi hozzájárulást fizet. A (3) bekezdés d) pontjában említett különadó-alap után a kifizető az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű szociális hozzájárulási adót fizet, továbbá a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a 10. § szerinti adó megfizetésével teljesíti.

(5) A magánszemély az adóbevallásában bevallott különadó-kötelezettséggel szemben adóelőlegként veszi figyelembe a kifizető által levont különadót.

(6) Az e fejezet hatálybalépése előtt megszerzett, különadó-köteles jövedelmek után az adókötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni:

- a) a magánszemély a 2010. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig a különadó-kötelezettségét megállapítja és az erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti;

- b) a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét. Ha a magánszemély a 2010-ben őt törvény alapján megillető végkielégítést kapott, arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésétől eltérően az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja;

- c) a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére (éveire) megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül – annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani – kiszámított közteher-kötelezettségét;

- d) az (1) bekezdésben említett szervezet, gazdasági társaság – ide értve ezek jogutódját is – (a továbbiakban: kifizető) magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;

- e) a magánszemély kérésére a kifizető d) pontban említett adatokról és rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.

12. § E fejezet alkalmazásában

- a) állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított szervezet: az olyan szervezet, amelyben a jogviszony megszűnésének időpontjában a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi tulajdonnal rendelkezik azzal, hogy többségi tulajdon alatt a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti fogalmat kell érteni;

- b) állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból fenntartott szervezet: az olyan szervezet, amelynek éves költségvetését a jogviszony megszűnését megelőző adóévben külön-külön vagy együttesen számítva 50 százalékot meghaladó mértékben állami önkormányzati vagy közalapítványi forrásból biztosítják;

- c) állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból működési támogatásban részesített szervezet: az olyan szervezet, amelynek éves költségvetéséhez a jogviszony megszűnését megelőző adóévben az állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva 50 százalékot meghaladó mértékben nyújt működési támogatást.

12/A. § A 8–12. § rendelkezéseit – a 12/B. §-ban meghatározottak figyelembevételével – a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

12/B. § (1) Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő tekintetében a 9. § az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvénnyel megállapított (1a), (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit a 2011. január 1-jén vagy azt követően megszerzett, e fejezet rendelkezései szerint adóköteles bevételekre a (2) bekezdés figyelembevételével, a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között megszerzett, e fejezet rendelkezései szerint adóköteles bevételekre a (3) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő tekintetében a 9. § az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvénnyel megállapított (1a), (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek hatálybalépése előtt megszerzett különadó-köteles jövedelmek után az adófizetési kötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni:

- a) a magánszemély a 2011. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig a különadó-kötelezettségét megállapítja, és az adóhatóság által erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti;

- b) a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét;

- c) a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül – annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani – kiszámított közteher-kötelezettségét;

- d) az országgyűlési képviselőnek, az alpolgármesternek, az európai parlamenti képviselőnek különadó-köteles bevételt juttató szervezet (a továbbiakban: kifizető) 2012. március 31-ig magánszemélyenkénti bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó-fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;

- e) a magánszemély kérésére a kifizető a d) pontban említett adatokról és a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.

(3) Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő tekintetében a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között megszerzett különadó-köteles jövedelmek után az adófizetési kötelezettséget a 2011. adóévben – a 11. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a következők szerint kell teljesíteni:

- a) a magánszemély a 9. § (1a) bekezdésének hatálybalépését követő második hónap utolsó napjáig a különadó-kötelezettségét megállapítja, az adóhatóság által erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti;

- b) a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét, azzal, hogy ha a magánszemély a 2010-ben őt törvény alapján megillető végkielégítést kapott, arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésétől eltérően az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja;

- c) a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül – annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani – kiszámított közteher-kötelezettségét;

- d) az országgyűlési képviselőnek, az alpolgármesternek, az európai parlamenti képviselőnek különadó-köteles bevételt juttató szervezet (a továbbiakban: kifizető) a 9. § (1a) bekezdése hatálybalépését követő hónap utolsó napjáig magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve szerinti bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;

- e) a magánszemély kérésére a kifizető a d) pontban említett adatokról és a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.

12/C. § Az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvénnyel megállapított 10. §-t a 2014. január 1-jén vagy azt követően megszerzett bevételekre kell alkalmazni.

12/D. § (1) Ha a magánszemély olyan jövedelmet szerzett, amelyre a 2013. december 31-ét megelőzően hatályos 10. §-ban meghatározott adómértéket (a továbbiakban: 98 százalékos adómérték) kellett alkalmazni, a magánszemély az állami adóhatósághoz intézett kérelmében az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezheti – akkor is, ha a kérelem ellenőrzéssel lezárt időszakot érint –, hogy az állami adóhatóság a kötelezettséget törölje.

(2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után a 98 százalékos adómértékkel megállapított különadó-kötelezettség és az ahhoz kapcsolódóan megállapított jogkövetkezmény helyett – a kötelezettség eredeti esedékessége napjára vonatkozó hatállyal – az adószámlán átalányközteher-kötelezettséget állapít meg. Az átalányközteher-kötelezettség a különadó alapja vagy annak arányos részei után a (3) vagy a (4) bekezdés, vagy a (3) és a (4) bekezdés szerinti mérték alkalmazásával meghatározott összeg. A különadó-kötelezettséget és az átalányközteher-kötelezettséget az adóhatóság ugyanazon az adószámlán tartja nyilván.

(3) Ha a 98 százalékos adómértékkel a különadót

- a) a 2010. adóévre kellett megállapítani, 40 százalék,

- b) a 2011. adóévre kellett megállapítani, 15 százalék,

- c) a 2012. adóévre kellett megállapítani, 20 százalék,

- d) a 2013. adóévre kellett megállapítani, 25 százalék

az átalányközteher mértéke, feltéve, hogy a magánszemély kizárólag jogszabály rendelkezése alapján, a jogszabályban meghatározott legkisebb mértéket meg nem haladó értékben szerzett (a továbbiakban az e feltételeknek megfelelő bevétel: jogszabály alapján megszerzettnek minősülő bevétel) a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tartozó bevételt.

(4) Ha a magánszemély kizárólag olyan, a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tartozó bevételt szerzett, amely nem minősül jogszabály alapján megszerzett bevételnek (így különösen a külön szerződés alapján megszerzett bevétel), az átalányközteher mértéke – a (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően – 75 százalék (a továbbiakban: átalányközteher magasabb mértéke). Ha a magánszemély a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tartozó bevételt úgy szerezte, hogy annak volt jogszabály alapján megszerzettnek minősülő és annak nem minősülő része is, az átalányközteher magasabb mértékét a különadó-alap olyan hányadára kell alkalmazni, amilyen arányt a jogszabály alapján megszerzettnek nem minősülő rész a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapban képviselt, míg az adóalap fennmaradó részére a (3) bekezdés szerinti átalányközteher-kötelezettség mértéket kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelmében a magánszemély nyilatkozik arról, hogy mely jogviszonyára tekintettel vált jogosulttá a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tarozó bevételre, feltüntetve a bevételt juttató kifizető elnevezését, székhelyét, adószámát. A kérelemben a magánszemély nyilatkozik arról is a 98 százalékos adómértékkel megállapított különadó-fizetési kötelezettségével összefüggésben, hogy az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának időpontjában van-e folyamatban bármilyen, hazai vagy nemzetközi jogorvoslati eljárás, vagy lezárult-e már ilyen eljárás, valamint arról, hogy ennek eredményeként bármilyen kártérítés kifizetésére jogosulttá vált-e. A magánszemély kérelmében feltünteti azoknak a – 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tartozó – bevételeinek az összegét, amelyek nem minősülnek jogszabály alapján megszerzettnek.

(6) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti törlésről és a (2) bekezdés szerinti átalányközteher-megállapításról a kérelem kézhezvételét, de legkorábban az e § hatálybalépését követő 120 napon belül határozattal dönt. Az adóhatóság a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tarozó bevételre vonatkozó és a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos adatok beszerzése érdekében a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tarozó bevételt juttató munkáltatót (megszűnte esetén annak jogutódját) adatszolgáltatásra szólíthatja fel.

(7) A magánszemély a módosuló kötelezettségével kapcsolatban külön késedelmi kamatra nem jogosult. A magánszemély (1) bekezdés szerinti kérelme nem érinti a 2013. december 31-ét megelőzően hatályos rendelkezés szerint 98 százalékos mértékkel adóztatható jövedelemmel összefüggő, kifizetőt terhelő adókötelezettséget. A kérelem nem érinti továbbá a magánszemély 11. § (3) bekezdés c) pontja szerinti jogosultságait.

(8) Az elhunyt magánszemély bármely örököse kezdeményezheti a 98 százalékos adómértékkel megállapított kötelezettség törlését. Az adóhatóság a soron kívüli adómegállapítás szabályai szerint jár el, az örököst (örökösöket) megillető összeg megállapítása során az átalányközteher-kötelezettséget érvényesíti.

(9) E § nem alkalmazható, ha a magánszemély hazai vagy nemzetközi jogorvoslati fórum döntése alapján kártérítésre jogosulttá vált. Amennyiben a jogorvoslat folyamatban van, az adóhatóság az e § szerinti eljárást csak abban az esetben indítja meg, ha a magánszemély a kérelmében nyilatkozik arról, hogy a jogorvoslati kezdeményezést visszavonta, és az ezt igazoló iratokat a kérelemhez csatolja.

(10) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket a hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell. Amennyiben az adóhatóság a 2014. február 26-át követően az állami adóhatósághoz benyújtott, a 98 százalékos adómértékkel megállapított adó helyesbítését tartalmazó önellenőrzéssel, az önellenőrzés tárgyában hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemmel összefüggésben az e § hatálybalépését megelőzően elutasító határozatot hozott, a határozatot e § hatálybalépése napjával visszavontnak kell tekinteni és az eljárást az e § rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(11) Amennyiben a magánszemély a 98 százalékos adómértékkel megállapított adókötelezettségét az adóbevallásban e § hatálybalépését megelőzően már csökkentette, illetve a különbözetet visszaigényelte (ide nem értve azt az esetet, ha a visszaigénylésre azért került sor, mert nem állt fenn különadó-fizetési kötelezettség), az adóhatóság ellenőrzés keretében hivatalból állapítja meg az átalányközteher-kötelezettséget, akkor is, ha az érintett bevallás vonatkozásában korábban már ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező vizsgálatot végzett.

(12) E § hatálybalépését követően a 98 százalékos adómértékkel megállapított kötelezettség utólagos csökkentésére kizárólag e § rendelkezései alkalmazhatók.

12/E. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvénnyel megállapított 9. § (1b) bekezdését a 2013. december 31-től megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontját a 2015. január 1-től megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

(3) Amennyiben a magánszemély az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvénnyel megállapított 9. § (1b) bekezdés vagy 9. § (3) bekezdés e) pont hatálybalépése előtt szerzett olyan jövedelmet, amelynek e fejezet szerinti adókötelezettsége a 9. § (1b) bekezdés vagy a 9. § (3) bekezdés e) pont alapján megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolása a (4)–(5) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az eljárás a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti.

(4) Amennyiben a magánszemély a jövedelem megszerzésének évéről szóló bevallását még nem nyújtotta be, a jövedelmet juttató munkáltatónál kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását. A munkáltató a korábbiakban különadóalapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.

(5) Amennyiben a magánszemély a jövedelem megszerzésének évéről szóló bevallását már benyújtotta, az adóhatósághoz benyújtott kérelmében kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását. Az adóhatóság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül határozatban állapítja meg – a jövedelemszerzés évére vonatkozó szabályok szerint – a korábbiakban a különadóalapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket, amelyek összegét levonja a magánszemély részére visszajáró különadó összegéből. Az adóhatóság a visszajáró összeg után a határidőn túl kiutalt adó-visszatérítésre vonatkozó szabályok szerint a különadó bevallására előírt határidőt követő naptól a határozat keltének napjáig, de legfeljebb 2016. június 30-ig késedelmi kamatot állapít meg.

12/F. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontját a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a magánszemély az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pont hatálybalépése előtt szerzett olyan jövedelmet, amelynek e fejezet szerinti adókötelezettsége az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontja alapján megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolása a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az eljárás a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti.

(3) Amennyiben a munkáltató az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépése előtt a korábbi szabályok szerint különadó alapjául szolgáló bevételből a különadót levonta, a magánszemély a jövedelmet juttató munkáltatónál kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását. A munkáltató a korábbiakban különadó-alapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.