2010. évi XC. törvény — mi változott? 2016. november 26.

A 2016. július 1. és 2016. november 26. között hatályba lépett módosítások. 7 sor került be, 1 sor került ki.

← Előző módosítás (2016. július 1.)Következő módosítás (2017. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 104 változatlan sor ⋯

- b) más foglalkoztatott esetében a (2) bekezdés szerinti különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom;

- c) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvénynek a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal megsemmisített 90. § ha) alpontja alapján felmentett bíró számára a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosan törvény vagy bírósági határozat alapján szerzett bevétel,

- d) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvénynek az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 160. §-a alapján megszűnt szolgálati jogviszonyú ügyészek és a 2013. január 1. napja és az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2013. évi XX. törvény hatálybalépése között a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt megszűnt szolgálati jogviszonyú ügyészek esetében a jogviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatosan törvény vagy bírósági határozat alapján szerzett bevétel;

- e) a magánszemélyt megillető, felmondási időre járó juttatás és végkielégítés, valamint a Hjt. szerinti visszailleszkedési támogatás egésze, feltéve, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés következtében szűnik meg, azzal, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minősül a Hjt. 64. § (1)–(3) bekezdése szerint végrehajtott felmentés is.

(4) A jogviszony 2010. január 1-jén vagy azt követően történő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként a (2)–(3) bekezdés rendelkezései szerint kell teljesíteni.

⋯ 92 változatlan sor ⋯

(5) Amennyiben a magánszemély a jövedelem megszerzésének évéről szóló bevallását már benyújtotta, az adóhatósághoz benyújtott kérelmében kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását. Az adóhatóság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül határozatban állapítja meg – a jövedelemszerzés évére vonatkozó szabályok szerint – a korábbiakban a különadóalapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket, amelyek összegét levonja a magánszemély részére visszajáró különadó összegéből. Az adóhatóság a visszajáró összeg után a határidőn túl kiutalt adó-visszatérítésre vonatkozó szabályok szerint a különadó bevallására előírt határidőt követő naptól a határozat keltének napjáig, de legfeljebb 2016. június 30-ig késedelmi kamatot állapít meg.

12/F. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontját a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a magánszemély az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pont hatálybalépése előtt szerzett olyan jövedelmet, amelynek e fejezet szerinti adókötelezettsége az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontja alapján megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolása a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az eljárás a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti.

(3) Amennyiben a munkáltató az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény hatálybalépése előtt a korábbi szabályok szerint különadó alapjául szolgáló bevételből a különadót levonta, a magánszemély a jövedelmet juttató munkáltatónál kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását. A munkáltató a korábbiakban különadó-alapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.

### III–XII. FEJEZET

13–130. §

⋯ 107 változatlan sor ⋯