2010. évi XC. törvény — mi változott? 2011. május 14.

A 2010. december 30. és 2011. május 14. között hatályba lépett módosítások. 31 sor került be, 3 sor került ki.

← Előző módosítás (2010. december 30.)Következő módosítás (2012. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 84 változatlan sor ⋯

9. § (1) Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.

(2) A különadó alapjának minősül az (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből – ide nem értve a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára kifizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított összeg.

(1a) Különadó fizetésére köteles

- a) az országgyűlési képviselő, ha megbízatása megszűnésével összefüggésben az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény alapján vagy más jogcímen,

- b) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke (a továbbiakban együtt: alpolgármester), ha e jogviszonyának megszűnésével összefüggésben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján vagy más jogcímen,

- c) az európai parlamenti képviselő, ha megbízatásának megszűnésével összefüggésben az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény alapján vagy más jogcímen

a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.

(2) A különadó alapjának minősül az (1) és (1a) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből – ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított összeg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:

- a) az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része;

- a) az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része;

- b) más foglalkoztatott esetében a (2) bekezdés szerinti különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom.

(4) A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként a (2)–(3) bekezdés rendelkezései szerint kell teljesíteni.

(4) A jogviszony 2010. január 1-jén vagy azt követően történő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként a (2)–(3) bekezdés rendelkezései szerint kell teljesíteni.

(5) A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy kifizetett összeget egy vagy több adóévben kell jövedelemként figyelembe venni. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 9. pontjának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

⋯ 27 változatlan sor ⋯

- b) állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból fenntartott szervezet: az olyan szervezet, amelynek éves költségvetését a jogviszony megszűnését megelőző adóévben külön-külön vagy együttesen számítva 50 százalékot meghaladó mértékben állami önkormányzati vagy közalapítványi forrásból biztosítják;

- c) állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból működési támogatásban részesített szervezet: az olyan szervezet, amelynek éves költségvetéséhez a jogviszony megszűnését megelőző adóévben az állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva 50 százalékot meghaladó mértékben nyújt működési támogatást.

12/A. § A 8–12. § rendelkezéseit – a 12/B. §-ban meghatározottak figyelembevételével – a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

12/B. § (1) Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő tekintetében a 9. § az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvénnyel megállapított (1a), (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit a 2011. január 1-jén vagy azt követően megszerzett, e fejezet rendelkezései szerint adóköteles bevételekre a (2) bekezdés figyelembevételével, a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között megszerzett, e fejezet rendelkezései szerint adóköteles bevételekre a (3) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő tekintetében a 9. § az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvénnyel megállapított (1a), (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek hatálybalépése előtt megszerzett különadó-köteles jövedelmek után az adófizetési kötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni:

- a) a magánszemély a 2011. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig a különadó-kötelezettségét megállapítja, és az adóhatóság által erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti;

- c) a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül – annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani – kiszámított közteher-kötelezettségét;

- d) az országgyűlési képviselőnek, az alpolgármesternek, az európai parlamenti képviselőnek különadó-köteles bevételt juttató szervezet (a továbbiakban: kifizető) 2012. március 31-ig magánszemélyenkénti bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó-fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;

- e) a magánszemély kérésére a kifizető a d) pontban említett adatokról és a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.

(3) Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő tekintetében a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között megszerzett különadó-köteles jövedelmek után az adófizetési kötelezettséget a 2011. adóévben – a 11. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a következők szerint kell teljesíteni:

- a) a magánszemély a 9. § (1a) bekezdésének hatálybalépését követő második hónap utolsó napjáig a különadó-kötelezettségét megállapítja, az adóhatóság által erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti;

- b) a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét, azzal, hogy ha a magánszemély a 2010-ben őt törvény alapján megillető végkielégítést kapott, arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésétől eltérően az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja;

- d) az országgyűlési képviselőnek, az alpolgármesternek, az európai parlamenti képviselőnek különadó-köteles bevételt juttató szervezet (a továbbiakban: kifizető) a 9. § (1a) bekezdése hatálybalépését követő hónap utolsó napjáig magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve szerinti bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;

### III. Fejezet — EGYES ADÓ- ÉS EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

13. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

⋯ 1986 változatlan sor ⋯