2010. évi LXXXVII. törvény — mi változott? 2012. június 27.

36. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. § m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„m) helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek

1. lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik;

2. lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;

n) helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával;”

37. § (1) A Tft. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Termőföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;

b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;

c) a helyben lakó szomszédot;

d) a helyben lakót;

e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.”

(2) A Tft. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:

a) a családi gazdálkodó;

b) nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó.”

38. § A Tft. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés b) és e) pontja alapján az elővásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább három éve fennáll.”

39. § (1) E törvény 36–38. §-aiban foglalt rendelkezéseket azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendelet szerint e törvény hatálybalépését követően tették közzé.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módon e törvény hatálybalépését megelőzően közzétett

- a) vételi ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. §-ának (1) bekezdésétől eltérően – a vételi ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni;

- b) haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a haszonbérleti ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.

40. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 109/B–109/C. §-sal egészül ki:

„109/B. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés bevételét vagy finanszírozási bevételét képezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami vagyonnal való gazdálkodásból eredő kiadások a központi költségvetés kiadását vagy finanszírozási kiadását képezik.

(3) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (a továbbiakban: NFA) rábízott vagyonnal való gazdálkodásból eredő kötelezettségek teljesítéséért az agrárpolitikáért felelős miniszter felelős, aki az ebből eredő feladatait a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével látja el.

(4) Az NFA

a) közreműködik a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások tervezésében,

b) a Magyar Állam képviseletében gondoskodik a rábízott vagyonnal kapcsolatos bevételek beszedéséről, és a rábízott vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítéséről az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó előírások szerint,

c) a zárszámadás elkészítéséhez beszámol a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások teljesüléséről.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat mind a költségvetési, mind a finanszírozási bevételekre és kiadásokra alkalmazni kell.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

109/C. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között azokat az ügyleteket is bruttó módon el kell számolni forgalmi értéken, amelyek az NFA-ra bízott vagyon mennyiségének vagy összetételének változását okozzák, de pénzmozgással nem járnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek pénzmozgással nem járó részének hatását az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között külön alcímen kell elszámolni, ügylet-típusonkénti bontásban.

(3) A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti ingyenes tulajdonjog-átruházás kapcsán elszámolt költségvetési kiadások összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások tervezett összege túlléphető.

(4) Az agrárpolitikáért és az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével a (2) bekezdés alapján elszámolandó költségvetési kiadások ugyanazon ügylet keretében elszámolt költségvetési bevétellel megegyező összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások tervezett összege túlléphető.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján költségvetési kiadás elszámolását eredményező ügyletekre – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha e kiadás elszámolására rendelkezésre áll előirányzat.”

41. § A Tft. 8/C. § (1) bekezdésében a „betartását a helyi birtokhasznosítási bizottság, ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzője és az ingatlanügyi hatóság” szövegrész helyébe a „betartását az ingatlanügyi hatóság” szöveg lép.

42. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében a „biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni” szövegrész helyébe a „biztosításával (ideértve a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti csereingatlant is) kell megszerezni.” szöveg lép.

43. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Külön törvény rendelkezik:

a) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról),

b) a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. működéséről,

c) az állami tulajdonban lévő termőföldekről, mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földekről, valamint a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett területekről.”

(2) A Vtv. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami tulajdonban álló, a hatályos jogszabályok szerint lakásnak minősülő ingatlanok értékesítésére vagy bérbeadására vonatkozó eljárásokban e törvény rendelkezéseit külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(3) A Vtv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.”

44. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél – a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével –, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál és a Vám- és Pénzügyőrségnél – a területi szervei kivételével –, a Magyar Államkincstárnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjánál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint – a belső igazgatási szervei kivételével az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”

45. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a szakmai vezető a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagja, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, továbbá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnöke, vagy tagja.”

46. § (1) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 25. §-ának (6) bekezdésében a „és a Magyar Nemzeti Földalap Kht. kezelésébe kerülnek, kivéve a védett vagy védelemre tervezett területek.” szövegrész helyébe a „és a Nemzeti Földalapba kerülnek.” szöveg lép.

(2) Az Ámt. 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25/A. § (1) Ha a részarány-földkiadási eljárás lezárását követően a jogutód nélkül megszűnt, illetve felszámolás, végelszámolás alatt álló szövetkezet javára bejegyzett szövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészlet (a továbbiakban: maradványterület) szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a maradványterületet a mezőgazdasági igazgatási szerv határozattal a Magyar Állam tulajdonába adja. A maradványterület a Nemzeti Földalapba kerül.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt részarány-földkiadási eljárás akkor tekinthető lezártnak, ha a szövetkezet valamennyi termelőszövetkezeti különlapján nyilvántartott részarány-tulajdon kiadásra került és a termelőszövetkezeti különlapokat az ingatlanügyi hatóság megszüntette. A termelőszövetkezeti különlapok megszüntetését követően az ingatlanügyi hatóság 60 napon belül elkészíti a szövetkezet záró aranykorona-mérlegét, és helyrajzi számok szerint összesíti a maradványterületeket. Az ingatlanügyi hatóság a záró aranykorona-mérleget és az összesített maradványterületek adatait (helyrajzi szám, terület, aranykorona érték) közli a mezőgazdasági igazgatási szervvel.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a záró aranykorona-mérleg és az összesített maradványterületek adatainak közlését követő 30 napon belül hozza meg az (1) bekezdés szerinti határozatot.”

47. § (1) Hatályát veszti:

- a) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény,

- b) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIV. törvény,

- c) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXXVIII. törvény,

- d) a Tft. 21. § (2) bekezdés c) pontja,

- e) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 23. § (3) bekezdése,

- f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 10. § (2) bekezdés i) pontja,

- g) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 42. § (27) bekezdése,

- h) az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 26. § (5) bekezdésében az „a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 3. §-ában az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert, egyéb esetekben” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Vtv.

- a) 26. §-a,

- b) 36. § (2) bekezdés c) pontjában a „ , vagy szociális földprogram megvalósítása” szövegrész,

- c) 37. § (2) bekezdése,

- d) 45. § (1) bekezdése,

- e) 58. §-a,

- f) 61. § (3) és (4) bekezdése,

- g) 65. § (1) bekezdésében a „vagy az NFA-t” szövegrész,

- h) 71. § (1) bekezdés f) és g) pontja.