2010. évi LVIII. törvény — mi változott? 2010. szeptember 1.

- b) a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a közigazgatási hivatal, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szervei [a továbbiakban a)–b) pont együtt: államigazgatási szerv] kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek (a továbbiakban: kormánytisztviselő, ügykezelő) kormánytisztviselői jogviszonyára, továbbá a minisztérium és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárainak és helyettes államtitkárainak (a továbbiakban: szakmai vezető) jogviszonyára terjed ki.

(2) A minisztériumban és a Miniszterelnökségen kinevezett szakmai vezető jogviszonyára e törvény rendelkezéseit – a 3–14. §, 16. §, 18–22. §, 24. §, 56–58. §, 60–63. § kivételével –, valamint a Ktv. rendelkezéseit – a Ktv. 10. §-a, 10/B. és 10/C. §-a, 11/B. §-a, 19. §-a, 20/A. §-a, 23–32. §-a, 34–36. §-a és 47–48/A. §-a kivételével – megfelelően alkalmazni kell.

(2) A kormánytisztviselői jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, feladat ellátására vagy közigazgatási hivatal vezetésére létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. Ezen túlmenően, ha a kormánytisztviselő a prémiumévek programban történő részvételéhez vagy különleges foglalkoztatási állományba helyezéséhez hozzájárul, a határozatlan időre szóló kormánytisztviselői jogviszonyt határozott idejűre kell módosítani. A határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni.

(3) A határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése esetén sem a lemondási idő, sem a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a kormánytisztviselői jogviszony a kinevezés értelmében lemondás, illetve felmentés nélkül is megszűnt volna.

19. § (1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél – a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével –, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál és a Vám- és Pénzügyőrségnél – a területi szervei kivételével –, a Magyar Államkincstárnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjánál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint – a belső igazgatási szervei kivételével az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett központi államigazgatási szervnél, a rendőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem, valamint a közigazgatási hivatalnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.

20. § (1) A 19. § (3) bekezdésében felsorolt szervnél – ide nem értve a szerv vezetőjét – legfeljebb kettő, fővárosi illetékességű szervnél legfeljebb három, a 19. § (4) bekezdésében felsorolt szervnél – ide nem értve a szerv vezetőjét – legfeljebb egy vezetői szint létesíthető. A 19. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, fővárosi illetékességű szervnél a szervezeti egység vezetője főosztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a 19. § (4) bekezdésében felsorolt szerv vezetője főosztályvezetői, szervezeti egységének vezetője osztályvezetői alapilletményre jogosult. A főváros területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, a 19. § (3) bekezdésében felsorolt szerv vezetője – ide nem értve a közigazgatási hivatal vezetőjét – a Ktv. 46. § (2) bekezdésének b) pontjától eltérően 30%-os vezetői illetménypótlékra jogosult.

21. § (1) Testület által vezetett szerv esetében a testület elnökének és tagjainak, valamint a közigazgatási hivatal vezetőjének és helyettesének illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg.

(2) A regionális államigazgatási szerv – ide nem értve a közigazgatási hivatalt –

24. § (1) A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv. 31. §-a, a 34. § (3), (5) és (6) bekezdése, a 40. § (5) bekezdése, a 41/A. § (9) bekezdése, a 43. § (1) és (6), valamint (8) bekezdése, a 44. § (1) bekezdése, a 45. § (5) bekezdése, továbbá a 49/E. § nem alkalmazható.

28. § (1) A Kormány ellenőrzi – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és a közigazgatási hivatal közreműködésével – a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását. Ennek keretében a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter javaslatára évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont 1. § a)–b) pontjában meghatározott szerveket (a továbbiakban: vizsgált szervek). A célvizsgálatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.

(4) A (2) bekezdésbe nem tartozó vizsgált szervekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkört a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter koordinálásával a közigazgatási hivatal gyakorolja.

(3) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a szakmai vezető a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagja, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, továbbá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnöke, vagy tagja.

(7) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó – a kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejére tekintet nélkül – vezető-főtanácsos vagy főtanácsos besorolást kap, illetményét a besorolásától függetlenül a (6) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

- a) a Ktv. 4–7. §-ában, 9. §-ában, 11. § (7)–(8) bekezdésében, 11/B. §-ában, 12–16. §-ában, 19. §-ában foglaltakat a (8) bekezdés c) pontja kivételével, továbbá a 21–22/A. §-ában, 33. §-ában, 37–40/B. §-ában foglaltakat a 40. § (5) bekezdése kivételével, valamint a 41. § (7)–(9) bekezdésében, 41/A–42. §-ában foglaltakat a 41/A. § (9) bekezdése kivételével, a 43. § (2)–(3) és (7) bekezdéseiben, 47. §-ában, 48. § (1)–(5) bekezdésében, 49/A–49/N. §-ában,

60. § Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára az Mt. III. Rész XII. fejezetét a 61–63. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.