2010. évi L. törvény — mi változott? 2023. január 1.

A 2021. november 11. és 2023. január 1. között hatályba lépett módosítások. 19 sor került be, 19 sor került ki.

← Előző módosítás (2021. november 11.)Következő módosítás (2023. május 26.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 15 változatlan sor ⋯

#### 2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában lakosságszám: azon személyek száma, akiknek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban szereplő lakóhelye, lakóhely hiányában tartózkodási helye az adott település (fővárosi kerület), a megye közigazgatási területén található, vagy akiknek a lakóhelye csak az adott település (fővárosi kerület) megnevezését tartalmazza.

2. § E törvény alkalmazásában lakosságszám: azon személyek száma, akiknek a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban szereplő lakóhelye, lakóhely hiányában tartózkodási helye az adott település (fővárosi kerület), a vármegye közigazgatási területén található, vagy akiknek a lakóhelye csak az adott település (fővárosi kerület) megnevezését tartalmazza.

### II. Fejezet — VÁLASZTÓKERÜLETEK, SZAVAZÓKÖRÖK

3. § A települési önkormányzat képviselő-testülete és a megyei közgyűlés tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni.

3. § A települési önkormányzat képviselő-testülete és a vármegyei közgyűlés tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni.

4. § A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település – egyéni listás választási rendszerben – egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma:

⋯ 21 változatlan sor ⋯

jut mandátumhoz.

7. § (1) A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros.

7. § (1) A vármegyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden vármegye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros.

(2) A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy

(2) A vármegyei közgyűlés tagjainak számát a vármegye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy

- a) 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,

- b) 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő,

⋯ 3 változatlan sor ⋯

### III. Fejezet — AZ AJÁNLÁS

8. § (1) A választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen és a település fekvése szerinti megyében, vagy egy fővárosi kerületben és a fővárosban fogadhat el jelölést.

8. § (1) A választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen és a település fekvése szerinti vármegyében, vagy egy fővárosi kerületben és a fővárosban fogadhat el jelölést.

(2) Az egyéni listás választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg legfeljebb egy polgármesteri, egy egyéni listás és egy megyei listás jelöltséget fogadhat el.

(2) Az egyéni listás választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg legfeljebb egy polgármesteri, egy egyéni listás és egy vármegyei listás jelöltséget fogadhat el.

(3) A vegyes választási rendszerben a választópolgár egyidejűleg:

- a) a fővároson kívül legfeljebb egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs és egy megyei listás jelöltséget,

- a) a fővároson kívül legfeljebb egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs és egy vármegyei listás jelöltséget,

- b) a fővárosban egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs listás és egy fővárosi kompenzációs listás jelöltséget fogadhat el,

- c)

(4) A vegyes választási rendszerben a polgármesterjelölt egyidejűleg:

- a) a fővároson kívül egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs és egy megyei listás jelöltséget,

- a) a fővároson kívül egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs és egy vármegyei listás jelöltséget,

- b) a fővárosban egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs listás és egy fővárosi kompenzációs listás jelöltséget

fogadhat el.

(5) A főpolgármester jelölt csak fővárosi kompenzációs listás jelöltséget fogadhat el.

(6) A választópolgár megyei listán és megyei jogú városban egyidejűleg nem lehet jelölt. A választópolgár egyidejűleg nem lehet megyei listán jelölt és megyei jogú városban polgármesterjelölt.

(6) A választópolgár vármegyei listán és megyei jogú városban egyidejűleg nem lehet jelölt. A választópolgár egyidejűleg nem lehet megyei listán jelölt és megyei jogú városban polgármesterjelölt.

(7) Egy jelölő szervezet egy egyéni választókerületben csak egy jelöltet állíthat.

9. § (1) Egyéni listás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.

(2) A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 0,5%-ának ajánlását összegyűjtötte.

(2) A vármegyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerület választópolgárai 0,5%-ának ajánlását összegyűjtötte.

(3) Polgármesterjelölt az, akit

⋯ 25 változatlan sor ⋯

(2) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a fővárosi kerületek több mint felében közös polgármesterjelöltet állítottak, közös fővárosi kompenzációs listát állíthatnak.

(3) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a megyei választókerületben lévő települések választópolgárai 1%-ának, de legalább 2000 választópolgár közös ajánlását összegyűjtötték, közös megyei listát állíthatnak.

(3) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a vármegyei választókerületben lévő települések választópolgárai 1%-ának, de legalább 2000 választópolgár közös ajánlását összegyűjtötték, közös vármegyei listát állíthatnak.

11/A. § Nemzetiségenként külön-külön nemzetiségi kompenzációs listára kell venni valamennyi, az egyéni választókerületben indult nemzetiségi jelöltet, azok kivételével, akiket olyan nemzetiségi szervezet állított, amely a 10. § (1) bekezdése vagy a 11. § (1) bekezdése alapján önálló vagy közös kompenzációs listát állított.

⋯ 76 változatlan sor ⋯

(4) Ha valamely mandátumszerzés későbbi időpontban következik be, a képviselőnek az újabb mandátumszerzés időpontját követő 3 napon belül nyilatkoznia kell, hogy lemond-e a betöltött képviselői mandátumáról vagy a később szerzett mandátumot nem fogadja el. Ha a képviselő lemond a betöltött képviselői mandátumáról, úgy arról a kompenzációs listáról – amelyről a betöltött képviselői mandátumot szerezte – törölni kell.

#### 5. A megyei közgyűlés tagjainak választása

#### 5. A vármegyei közgyűlés tagjainak választása

18/A. § A megyei közgyűlés tagjai választásának szavazólapján a választópolgár egy listára szavazhat.

18/A. § A vármegyei közgyűlés tagjai választásának szavazólapján a választópolgár egy listára szavazhat.

19. § (1) A megyei listák a leadott szavazatok arányában, a 17. § (5) bekezdésében meghatározott számítási mód alapján jutnak mandátumhoz.

19. § (1) A vármegyei listák a leadott szavazatok arányában, a 17. § (5) bekezdésében meghatározott számítási mód alapján jutnak mandátumhoz.

(2) Nem kap mandátumot

- a) a jelölő szervezet megyei listája, ha a megyei listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy

- b) a közös megyei lista, ha a megyei listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös megyei lista esetében tizenöt százalékát nem érte el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon jelölő szervezetek által összeállított közös megyei listákra leadott érvényes szavazatokat lehet.

- a) a jelölő szervezet vármegyei listája, ha a vármegyei listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy

- b) a közös vármegyei lista, ha a vármegyei listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös vármegyei lista esetében tizenöt százalékát nem érte el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon jelölő szervezetek által összeállított közös vármegyei listákra leadott érvényes szavazatokat lehet.

(3) Ha a lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

⋯ 19 változatlan sor ⋯

21. § (1) Ha az egyéni listáról megválasztott képviselő helye üresedik meg, helyére a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép.

(2) Ha a megyei, a kompenzációs vagy a fővárosi kompenzációs listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző képviselőt időközi választás eredményeképpen főpolgármesterré vagy fővárosi kerületi polgármesterré választják, helyére az eredetileg bejelentett fővárosi kompenzációs listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a jelölő szervezet a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 207/A. §-ában meghatározott határidőig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép.

(2) Ha a vármegyei, a kompenzációs vagy a fővárosi kompenzációs listáról megválasztott képviselő kiesik, helyére az eredetileg bejelentett listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző képviselőt időközi választás eredményeképpen főpolgármesterré vagy fővárosi kerületi polgármesterré választják, helyére az eredetileg bejelentett fővárosi kompenzációs listáról a jelölő szervezet által bejelentett jelölt lép. Ha a jelölő szervezet a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 207/A. §-ában meghatározott határidőig nem jelenti be a jelöltet, a megüresedett helyre a listán soron következő jelölt lép.

(3) Ha az egyéni listán, a kompenzációs listán, a megyei listán, vagy a fővárosi kompenzációs listán nincs több jelölt, akkor időközi választást nem kell kiírni, a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad.

(3) Ha az egyéni listán, a kompenzációs listán, a vármegyei listán, vagy a fővárosi kompenzációs listán nincs több jelölt, akkor időközi választást nem kell kiírni, a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad.

(4) Ha az egyéni listán, a megyei listán vagy a fővárosi kompenzációs listán megválasztott képviselők száma a képviselő-testület vagy a közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre időközi választást kell kitűzni.

(4) Ha az egyéni listán, a vármegyei listán vagy a fővárosi kompenzációs listán megválasztott képviselők száma a képviselő-testület vagy a közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre időközi választást kell kitűzni.

### V/A. Fejezet — A kedvezményes nemzetiségi mandátum

⋯ 38 változatlan sor ⋯