2010. évi I. törvény — mi változott? 2022. január 1.

- i) a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás,

- j) az anyakönyvi okiratok kiállítása,

- k) az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének vezetése.

(2) Az anyakönyv és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat, illetve az anyakönyvbe bejegyzett adatok változását.

kapcsolatos, e törvényben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.

2/A. § A hazai anyakönyvezés végzésére Kormány által kijelölt szerv eljárására a „Hazai anyakönyvezés” alcím eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvvezető eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) Az anyakönyvi szerv

- a) végzi a hazai anyakönyvezést,

- c) nyilatkozik a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez benyújtott külföldi okirat elfogadhatóságáról,

- d) a hazai anyakönyvezés kivételével, teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja külföldi okirat – ide nem értve a személyazonosságot, illetve állampolgárságot igazoló okiratot –, kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó,

- e) teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem magyar állampolgár anyától származó gyermekre tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat,

(8) Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány kiállítására az anyakönyvvezető jogosult.

5. § (1)

(2)

(3) Az elektronikus anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes. Az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat iránti kérelemben megjelölt kézbesítési cím szerinti anyakönyvvezető illetékes. Ha a kérelmező az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzésről elektronikus úton igényelt anyakönyvi kivonatot személyesen kívánja átvenni, az anyakönyvi okirat kiállítására az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelemben az átvétel helyeként megjelölt települési önkormányzat anyakönyvvezetője illetékes.

12/A. § (1) Az apai elismerő nyilatkozatot és – ha azt nem az apai elismerő nyilatkozattal együtt tették meg – az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot az az anyakönyvvezető rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, aki előtt a nyilatkozatot tették.

(2) A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozatot és – ha azt nem az apai elismerő nyilatkozattal együtt tették meg – az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot

(2) Az anyakönyvi eljárásokban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – nincs helye elektronikus ügyintézésnek és a hatóság – a tájékoztatás kivételével – nem tart elektronikusan kapcsolatot.

### Az állampolgárság vizsgálata és anyakönyvezése

(2) Ha a magyar állampolgár házasuló a házasságkötést követően nem a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét kívánja viselni, az anyakönyvvezető a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg – ha hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz a házasuló – felvételezi a hivatalból kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiállításához szükséges arcképmást, aláírást, valamint – jogszabályban meghatározott esetben – az ujjnyomatot.

(3) Ha a házasuló a házasság megkötéséig megváltoztatja a házassági név viselésére vonatkozóan tett nyilatkozatát, az anyakönyvvezető intézkedik az új nyilatkozatnak megfelelő aláírás, valamint szükség esetén a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi adat felvételezéséről.

(4) A házasságkötési szándék bejelentését követően a házasuló hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig tehet.

(3) Azonos külföldi állampolgárságú házasulók – ideértve azt is, ha a házasulók valamelyike magyar állampolgársággal is rendelkezik – az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarország területén található külképviseleti hatóságnál is köthetnek házasságot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.

### A házasságkötés

27. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki.

(3) Azonos külföldi állampolgárságú felek – ideértve azt is, ha a felek legalább egyike magyar állampolgársággal is rendelkezik – az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarország területén található külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.

### A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése

39. § (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontját a felekkel folytatott egyeztetést követően tűzi ki.

(9) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, ha az Nmjtv. 16. § (1)–(2) és (5) bekezdése alapján a születés anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni.

45. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe magyar állampolgárnak – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – két utónevet lehet bejegyezni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a papír alapú születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét vagy kizárólagosan melyik utónevét kívánja viselni. A nyilatkozattal az anyakönyvi bejegyzésben szereplő utónevek sorrendje módosítható. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvi bejegyzésben az adatváltozást át kell vezetni. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az elektronikus anyakönyvbe a papír alapú anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt kell feltüntetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magyar állampolgár nevének viselésére a más állampolgársága szerinti jog alapján jogosult.

- b) a házasságkötés helyét és időpontját, valamint

- c) a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől eltiltás tényét.

### A névváltoztatás

49. § (1) Magyar állampolgár kérelmére a születési családi, illetve utónevének megváltoztatását az anyakönyvi szerv engedélyezheti. Nem kell a névváltoztatást engedélyezni, ha a magyar állampolgár az Nmjtv. 16. § (5) bekezdése alapján viselheti a külföldön érvényesen bejegyzett nevet.

(5) A (4) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat az eljáró hatóság által megjelölt számlára kell megfizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj nem minősül a központi költségvetés központosított bevételének, az az eljáró hatóság bevételét képezi.

### Megkülönböztető betűjel, ragadványnév és egyéb jelzés, valamint a családi név korrekciója

53. § (1) Az egy családhoz tartozók vagy azonos családnevűek megkülönböztetésére szolgáló betűjelet a családi név részének kell tekinteni, az nem minősül külön tagnak.

57. § (1) Az e törvény hatálybalépését követően bekövetkezett vagy az e törvény hatálybalépésekor az anyakönyvbe még be nem jegyzett anyakönyvi eseményekre vonatkozó bejegyzéseket az elektronikus anyakönyvbe kell teljesíteni.

57/A. § (1) Ha a születés anyakönyvezésekor a szülők születési és házassági anyakönyvi bejegyzésének adatai nem szerepelnek az elektronikus anyakönyvben, a születést bejegyző anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv megkeresi a szülők születését és házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetőt a születési és házassági bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az elhalt házastársa vagy bejegyzett élettársa születési anyakönyvi bejegyzésében szereplő adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

59/A. § (1) Ha a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy születésére, fennálló házasságára vagy bejegyzett élettársi kapcsolatára, valamint kiskorú gyermekének születésére (a továbbiakban együtt: névváltoztatással érintett esemény) vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, a névváltoztatási kérelem benyújtásának helye szerinti anyakönyvvezető megkeresi a névváltoztatással érintett eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőt a névváltoztatással érintett eseménynek az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett nyilvántartó anyakönyvvezető a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított 8 napon belül gondoskodik, és erről értesíti az anyakönyvi szervet.

(2)

(2) A haláleset bejelentését követően, az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban

- a) bevándoroltként, letelepedettként, menekültként vagy oltalmazottként nyilvántartott személy magyar hatóságok által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

(2a) A haláleset bejelentését követően, az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság által kiállított, magyarországi tartózkodásra jogosító okmányokat, továbbá – ha az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató rendelkezésére áll – a családi állapotát tanúsító okiratát az anyakönyvvezetőnek átadja.

(2b) Az anyakönyvvezető

(3) A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplő valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettőt kíván viselni, kérelmezheti utónevének az anyakönyvben történő módosítását.

### VI. Fejezet — AZ ANYAKÖNYVI NYILVÁNTARTÁSOK RENDSZERE

69. § (1) Az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének része

- e) a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevére,

- f) az érvényes házasság magyar jog szerinti kezdő időpontját,

- g) a házasság megszűnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét, időpontját,

- i) az e)–g) pontban szereplő adatok változását,

- j) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

- k) a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát és

- d) a tanúk és a tolmács családi és utónevét,

- e) az érvényes bejegyzett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerinti kezdő időpontját,

- f) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének, megszüntetésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét, időpontját,

- h) az e) és f) pontban szereplő adatok változását,

- i) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

- j) a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát és

- fd) a névváltoztatást kérelmező személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

- fe) az okirat kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

- ff) az okiratmásolat jellegére utaló megjegyzést.

(3) A (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, c) pont ca) és cb) alpontjában, e) pont ea) és eb) alpontjában, valamint f) pont fb) és fc) alpontjában meghatározott adatokat az okirat-nyilvántartás határidő nélkül tartalmazza, a (2) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában, c) pont cc) és cd) alpontjában, e) pont ec) és ed) alpontjában, valamint f) pont fd) és fe) alpontjában meghatározott adatokat az anyakönyvi kivonat kiállítását követő öt év elteltével törölni kell.

- a) anyakönyvi kivonat,

- b) anyakönyvi hatósági bizonyítvány.

(2) Anyakönyvi hatósági bizonyítványt a papír alapú anyakönyvből kizárólag akkor lehet kiállítani, ha az igazolni kért adatot az elektronikus anyakönyv nem tartalmazza.

(3) Az anyakönyvi okirat hatósági bizonyítvány.

- a) az anyakönyvi okirat okmányazonosítóját vagy számát,

- b) a kiállító szerv nevét,

- c) az anyakönyvi okirat kiállításának helyét, idejét,

- d) a kiállító szerv bélyegzőjének lenyomatát,

- e) a kiállító nevét és aláírását,

(5) Az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőnél elő lehet terjeszteni. A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnél anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet a hazai anyakönyvezés során lehet előterjeszteni.

(9) Amennyiben az anyakönyvi kivonatot postai úton igényelik és azt nem személyesen veszik át az anyakönyvvezetőnél, az ügyfél-azonosítás hiánya miatt azt kizárólag az igénylő bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyére címezve, könyvelt postai küldeményként lehet feladni.

### Az anyakönyvi hatósági bizonyítvány

(2) A törölt anyakönyvi bejegyzésről anyakönyvi hatósági bizonyítvány nem állítható ki.

### VIII. Fejezet — ADATTOVÁBBÍTÁS, AZ ANYAKÖNYVI ADATOK VÉDELME

#### 76. §

84/A. § Az adatigénylő számára nem továbbítható az adatigényléssel érintett személy anyakönyvi eseményével kapcsolatba hozható más személy személyi azonosítója.

### Értesítés

87. § Az anyakönyvi szerv a 4. § (5) bekezdés i) pontja szerinti anyakönyvi bejegyzés teljesítését követően az anyakönyvi alapiratot haladéktalanul megküldi a nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.

### Átmeneti rendelkezések

100. § Az 59/A. § (1) és (2) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően benyújtott névváltoztatási kérelemre kell alkalmazni.

101. § E törvénynek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvénnyel módosított rendelkezéseit a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VIII. törvény hatálybalépése előtt indult, folyamatban lévő hazai anyakönyvezési ügyekben is alkalmazni kell.