2010. évi I. törvény — mi változott? 2021. február 1.

- f) a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás és

- g) az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének vezetése.

(2) Az anyakönyv és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat, illetve azok változását.

2. § Az 1. § (1) bekezdése szerinti eljárások közül az a), c), e) és f) pontban meghatározott eljárások, valamint az anyakönyv vezetése és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásának vezetése közigazgatási hatósági eljárás.

4. § (1) Az anyakönyvbe adatot a kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező

jegyezhet be.

(1a) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból adatot az anyakönyvvezető, illetve a Kormány által kijelölt anyakönyvi szerv – a 12/B. §-ban foglalt eseteket kivéve – a saját maga által teljesített bejegyzés tekintetében töröl.

(2) A házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezető közreműködik.

(3) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelemről az anyakönyvvezető vagy – jogszabályban meghatározott esetben – a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv dönt.

(4) A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban adatot nem rögzíthet.

(5) Az anyakönyvi szerv

- c) eljár a 14. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

- d)

- e)

- f)

- g)

- h) dönt a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges külföldi okirat elfogadhatóságáról,

- i) a hazai anyakönyvezés kivételével teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem magyar állampolgár anyától származó, Magyarországon született gyermekre vagy nem magyar állampolgár apa által tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy külföldi okirat, kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó,

- j) eljár a 12/B. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

- k) eljár a 70. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(5a)

(6)

(7) Anyakönyvi okirat kiállítására az (1) bekezdésben meghatározott szervek jogosultak. Az anyakönyvi szerv az adatoknak a bejegyzésre irányuló eljárásban általa teljesített bejegyzésével összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. Ha a névváltoztatás iránti kérelmet hivatásos konzuli tisztviselőnél nyújtották be, a névváltoztatási eljárással összefüggésben az anyakönyvi kivonatot a hivatásos konzuli tisztviselő állítja ki.

(4) Ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe.

9. § A házasság megkötésére, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásra, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek a szándékukat bejelentik.

10. § A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezi

- c) a magyar állampolgár halálesetét, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van,

11. § (1) Ha nem állapítható meg, hogy az anyakönyvi esemény bekövetkezésének időpontjában melyik anyakönyvvezető lett volna illetékes, vagy az eredetileg vezetett anyakönyvek külföldön vannak, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az illetékes.

(2)

(3) A családi név korrekciójára irányuló eljárás lefolytatására bármelyik anyakönyvvezető illetékes.

12/B. § (1) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több – eltérő illetékességi területen bejegyzett – eseményt is egyidejűleg kell törölni, az eljárást az az anyakönyvi szerv folytatja le, amelynek illetékességi területén a legkorábban történt – törléssel érintett – anyakönyvi esemény bekövetkezett.

(2) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több – eltérő illetékességi területen bejegyzett – eseményt is egyidejűleg kell törölni, amelyek között hazai anyakönyvezéssel érintett esemény is található, a törlést a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv végzi.

14. § (1) Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes feltételeit közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell bizonyítani.

(1a) Az anyakönyvi eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére továbbított, e törvény rendelkezéseinek megfelelő okiratot az ellenkező bizonyításáig az eredeti papír alapú okirattal mindenben megegyezőnek kell tekinteni.

(2) Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat az anyakönyvi szerv által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint nem szerezhető be külföldről. Az anyakönyvi szerv a nyilatkozat megtétele előtt a külpolitikáért felelős miniszternek vagy az okiratot kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének az állásfoglalását kérheti.

(3) A (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott okirat kivételével a külföldön kiállított okirat – ha nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik – a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

(3b) A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.

(3c) A nem magyar nyelven kiállított okirat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Az (1a) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv részére továbbított okirathoz nem szükséges fordítás, ha az okiratot az angol, a német vagy a francia nyelvek valamelyikén állították ki. Az (1a) bekezdésben meghatározott más esetben a hivatásos konzuli tisztviselő hiteles magyar fordítás helyett hivatalos, kivonatolt fordítást továbbít jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére a külföldi okirat anyakönyvezés szempontjából lényegi tartalmáról.

### Elektronikus úton történő kapcsolattartás

15. § (1) Az anyakönyvi eljárásban – az e törvényben meghatározott eseteket, valamint a tájékoztatást kivéve – a hatóság nem tart elektronikus úton kapcsolatot az ügyféllel.

(2) Az ügyfél az anyakönyvi okiratát és névváltozási okiratmásolatát írásbelinek minősülő elektronikus úton is kérelmezheti.

(5) Ha valakinek több állampolgársága van, és ezek közül az egyik állampolgársága magyar, ezt a személyt az anyakönyvi eljárás tekintetében magyar állampolgárnak kell tekinteni.

(2) A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

### A házasulók bejelentése a névviselésről

20. § A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozat megváltoztatható.

23. § (1) Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól az anyakönyvi szerv indokolt esetben felmentést adhat, amely a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes. A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenő házasulók a házasság megkötésére jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.

(2) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat igazolni, és az igazolás alól felmentést kérni, ha a házasuló személyes joga szerinti államban ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség. Az anyakönyvi szerv a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának értesítése alapján honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyekben ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség.

(3) Azonos nem magyar állampolgárságú házasulók az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is köthetnek házasságot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.

(2) A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem köthető házasság január 1-jén, március 15-én, nagypénteken, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdvasárnap, pünkösdhétfőn, augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 24–26-án, továbbá ha az az adott képviselő-testület hivatala köztisztviselői számára munkaszüneti nap, július 1-jén.

(3) Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a házasságkötés utáni nevükön megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében házastársak.

(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítésének engedélyezéséről a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

### A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának megtagadása

- e) a felek a létesítéshez a jogszabályban előírt felmentést, illetve engedélyt nem mutatták be, vagy

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai alóli a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésről.

35. § (1) Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, igazolnia kell, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól az anyakönyvi szerv indokolt esetben felmentést adhat.

(2) A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 37. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás alól az anyakönyvi szerv indokolt esetben felmentést adhat.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes. A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen személyesen megjelenő felek a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.

(4) Nem kell az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat igazolni, és az igazolás alól felmentést kérni, ha a fél személyes joga szerinti államban ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség. Az anyakönyvi szerv a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának értesítése alapján honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyekben ilyen igazolás kiállítására nincs lehetőség.

(5) Azonos nem magyar állampolgárságú felek az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországra akkreditált külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.

(2) A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat január 1-jén, március 15-én, nagypénteken, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdvasárnap, pünkösdhétfőn, augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 24–26-án, továbbá ha az az adott képviselő-testület hivatala köztisztviselői számára munkaszüneti nap, július 1-jén.

(3) Ha a feltett kérdésre mindkét fél igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a felek a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak.

(2) A születési családi név egy- vagy kéttagú. Az a személy, akinek kéttagú családi nevét 1953. január 1-jét megelőzően kötőjel nélkül anyakönyvezték, kérheti, hogy a családi nevét a továbbiakban kötőjellel összekapcsolva viselje. Az a személy, akinek két- vagy többtagú családi nevét kötőjellel összekapcsolva anyakönyvezték, kérheti a családi név tagjait összekötő kötőjel törlését. A nyilatkozatnak megfelelően az anyakönyvi adatváltozásokat át kell vezetni.

(7) Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a szülők kérelmére a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti. Azt a tényt, hogy az adott utónév az adott országban anyakönyvezhető, igazolni kell, kivéve ha az anyakönyvvezetőnek hivatalos tudomása van arról, hogy az adott külföldi országban bármilyen utónév anyakönyvezhető.

44/A. § (1) Ha az érintett szülők együttes kérelmére az Nmjtv. 16. § (2) bekezdése alapján a születés anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni, a szülők a születés bejelentésekor kérhetik a 44. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaktól való eltérést. Az eltérésre akkor van lehetőség, ha a szülők igazolják a gyermek külföldi állampolgárságát, valamint azt a tényt, hogy az általuk megjelölt családi, illetve utónév e külföldi jognak megfelel.

(2) Amennyiben a szülők ez irányú kérelmüket a születés bejelentésekor elmulasztották vagy az igazolásokat a bejelentéstől számított 30 napon belül nem csatolták, a születés anyakönyvezésekor a magyar jog szabályait kell alkalmazni.

(3) Az anyakönyvezést követően a családi, illetve utónév tekintetében adatmódosítás kérelmezésére 60 napon belül van lehetőség, az (1) bekezdésben foglalt igazolások egyidejű benyújtásával.

45. § (1) A magyar állampolgár anyakönyvi kivonatán – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – két utónevet lehet feltüntetni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelemben írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A nyilatkozattal az anyakönyvi bejegyzésben szereplő utónevek sorrendje nem módosítható. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvben a viselni nem kívánt utónév vonatkozásában az adatváltozást át kell vezetni. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az anyakönyvi kivonaton az anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt kell feltüntetni.

48. § (1) A házassági névviselési forma az érintett kérelmére módosítható.

(2)

49. § (1) Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelmére – az anyakönyvi szerv engedélyezheti. A névváltoztatást az anyakönyvi szerv jegyzi be az anyakönyvbe.

(2b) Kiskorú nevében a törvényes képviselője nyújthat be névváltoztatási kérelmet. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú kérelmezőnek a névváltoztatáshoz hozzá kell járulnia.

- aj) nemét,

54. § Az anyakönyvbe korábban bejegyzett egyéb jelzés nem viselhető, és azt az anyakönyvi kivonat kiállításánál, valamint az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokra vonatkozó adattovábbítás során, figyelmen kívül kell hagyni.

(1a) A doktori cím és más tudományos fokozat, valamint az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény szabályaival ellentétes adatok bejegyzését meg kell tagadni.

(3) Az eljárás lefolytatása során tisztázni kell, hogy az érintett saját vagy felmenőjének születési anyakönyvi bejegyzése tartalmazta-e a betűjeles, valamint ragadványneves névalakot.

(2a) Ha a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viselte a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosította másik házassági névviselési formára, ezért a születési családi nevének viselésére jogosult, és a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságra vonatkozó anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, az az anyakönyvvezető, akinél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot bejelentették, megkeresi a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt. A megkeresett nyilvántartó anyakönyvvezető a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontjáig gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt. Közeli hallállal fenyegető állapot esetén a megkeresett anyakönyvvezető az 58. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül teljesíti a bejegyzést.

(2)

61. § (1) A születést anyakönyvezés céljából – legkésőbb az azt követő első munkanapon – az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja – az anyakönyvvezető által beszerzendő okiratok kivételével – mindazokat az adatokat, amelyek rendelkezésére állnak és a születés anyakönyvezéséhez szükségesek. Születésnél a bejelentésről az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.

(1a) A halálesetet anyakönyvezés céljából – legkésőbb az azt követő első munkanapon – az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A haláleset anyakönyvezésére irányuló eljárásban a 62. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti időpontban – ezek hiányában a (7) bekezdés szerinti eljárás során – az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Az intézetben történt születést az intézet vezetője jelenti be.

(6) A halálesetet a halottvizsgálati bizonyítvány megküldésével a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Hvkr.) megjelölt személy vagy szerv – az eljárás megindításához szükséges, Hvkr.-ben meghatározott adatokkal együtt – jelenti be.

(7) Ha

- a) bejelentésre kötelezett nincs vagy e kötelezettségét elmulasztotta, bejelentés hiányában, vagy

- b) az eltemettetésre kötelezettnek, illetve az ügyben eljáró temetkezési szolgáltatónak a 62. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti eljárása elmarad,

a Magyarországon történt születést és halálesetet – ha az az anyakönyvvezető tudomására jut – ekkor is be kell jegyezni az anyakönyvbe. Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről.

(8) Ha az intézeten kívüli születésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a születés szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.

62. § (1) A haláleset bejelentését követően, az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató az anyakönyvvezető részére az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá – ha az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató rendelkezésére áll – az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot átadja, valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja.

(2a) A haláleset bejelentését követően, az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság által kiállított, magyarországi tartózkodásra jogosító okmányokat, továbbá – ha az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató rendelkezésére áll – a családi állapotát tanúsító okiratát az anyakönyvvezetőnek átadja, valamint a halottvizsgálati bizonyítvány eltemettetői példányát bemutatja.

- a) az elhalt magyar hatóságok által kiállított személyazonosító igazolványát, úti okmányát, vezetői engedélyét, továbbá a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát az elhalt lakóhelye, ennek hiányában utolsó lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak,

(3) Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással – könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelenségre utaló bélyegzőlenyomattal – érvényteleníti. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető gondoskodik a hatósági igazolvány érvénytelenítése tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba való bejegyzéséről. Az anyakönyvvezető a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt soron kívül, de legkésőbb három napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak.

(4) A (2)–(2b) bekezdésben nem szereplő nem magyar állampolgár halálesetének anyakönyvezési eljárása során az eltemettetésre kötelezett személynek a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítésétől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személynek vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltatónak az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, továbbá a halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezető részére be kell mutatnia. Az anyakönyvezető, az elhalt külföldi hatóság által kiállított úti okmányában lévő érvényes, magyarországi tartózkodásra jogosító vízumon, illetve a magyarországi tartózkodási jogosultságra vonatkozó egyéb bejegyzésen az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító feltüntetésével „érvénytelen” bejegyzést tesz, és a külföldi hatóságok által kiállított okmányokat a megjelent személynek visszaadja. A bejegyzés megtörténtének tényéről az úti okmány adatainak közlésével az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóságot értesíti.

63. § (1) A települési önkormányzat jegyzője gondoskodik arról, hogy az anyakönyvvezetőnek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésére.

(2) Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet a bejelentést követően azonnal, a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – annak létrejöttét követően azonnal anyakönyvezi.

(2a) A házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozók kérelmére az anyakönyvvezető a megkötendő házasságot és a létesítendő bejegyzett élettársi kapcsolatot a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett időpontját megelőző utolsó munkanapon előzetesen anyakönyvezi. Ha a házasság megkötésére vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére nem került sor, az anyakönyvvezető a bejegyzés adatait a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett időpontját követő első munkanapon törli az anyakönyvből. Az anyakönyvvezető a kiállított anyakönyvi kivonatot csak a házasság megkötését vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését követően adhatja ki. A házasság megkötéséig, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséig a bejegyzésből nem teljesíthető adattovábbítás és az adatok közvetlen hozzáféréssel sem ismerhetőek meg.

(3) Az anyakönyvezést a meglévő adatokkal kell teljesíteni, ha az ügyintézési határidő letelt, és az anyakönyvezéshez szükséges minden adat nem áll rendelkezésre.

64. § Ha az anyakönyvi bejegyzést nem az eljárásra illetékes anyakönyvvezető teljesítette, az anyakönyvi alapiratokat megküldi az eljárásra illetékes anyakönyvvezetőnek.

- d) a b) pontban foglalt adatok változását,

(1a) A szülő születési nevének megváltozását a kiskorú gyermek anyakönyvi bejegyzésébe akkor is rögzíteni kell, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történő kiterjesztését, vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi nevét viseli.

(2) A szülő születési családi és utónevének megváltozását vagy a családi név korrekcióját nagykorú személy esetében kizárólag a nagykorú személy kérelmére kell a saját személyazonosító adatainál adatváltozásként átvezetni és megjeleníteni.

(4)

(2) Ha a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezető, más hatóság vagy bíróság megállapítja a házasság nem létezését, a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezető törli az (1) bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus anyakönyvből, az elektronikus anyakönyvbe a nem létező házasságra vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz az (1) bekezdés j)–l) pontja szerinti adatokkal, valamint gondoskodik a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) és bj) alpontjában, valamint g) és h) pontjában foglalt adatok megváltozásának bejegyzéséről.

- a) a létrehozás helyét és idejét,

- c) a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásánál közreműködött anyakönyvvezető nevét,

(2) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, más hatóság vagy bíróság megállapítja a bejegyzett élettársi kapcsolat nem létezését, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezető törli az (1) bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus anyakönyvből, az elektronikus anyakönyvbe a nem létező bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz az (1) bekezdés i)–k) pontja szerinti adatokkal, valamint gondoskodik a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglalt adat megváltozásának bejegyzéséről.

69/G. § (1) Az elektronikus anyakönyv az ismeretlen holttest személyazonosságának megállapításáig nyilvántartja

- f) a bejegyzés idejét és

- g) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.

(2) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, a halálesetnek az elektronikus anyakönyvbe való bejegyzését követően az (1) bekezdés b)–f) pontjában foglalt adatokat az illetékes anyakönyvvezető törli, és az elektronikus anyakönyvbe az ismeretlen személyazonosságú holttestre vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz, az adatot bejegyző személy nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a bejegyzés idejének feltüntetésével.

(3) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatot akkor kell törölni, ha az elhalt személy az elektronikus anyakönyvben már szerepel.

- c) a határozat jogerőre emelkedésének időpontját.

(3) Az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat törölni kell, ha az apai jogállást nem az apai elismerő nyilatkozat alapján töltötték be. Az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat az apa adatait az anyakönyvbe bejegyző személy kezdeményezésére a nevének és felhasználói azonosítójának feltüntetésével a gyermek születési helye – ennek hiányában a nyilatkozat rögzítésének helye – szerint illetékes anyakönyvi szerv, külföldön történt születés esetében pedig a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv törli az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából.

(4) Az anyakönyvvezető az előtte tett apai elismerő nyilatkozatot az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzíti. Az apai elismerő nyilatkozatnak az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából kinyomtatott példányát az apa, a kiskorú apa vagy anya törvényes képviselője, az anya, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és az anyakönyvvezető aláírják. Az apai elismerő nyilatkozatot rögzítő anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.

(5) A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozat a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint az apa, a kiskorú apa törvényes képviselője, az anya, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és a nyilatkozatot felvevő személy aláírását tartalmazza. Az apai elismerő nyilatkozatot felvevő szerv a nyilatkozat aláírt példányát 3 napon belül megküldi az adatok rögzítésére illetékes anyakönyvvezetőnek. Ha az apai elismerő nyilatkozatot születendő gyermekre tették, a gyermek születésének az arra illetékes anyakönyvvezető általi anyakönyvezését követően az adatokat az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzítő anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi szerv az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.

(6) Ha a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat teljes hatálya megállapítható, a rögzítő anyakönyvvezető, illetve a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az adatok apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában történő rögzítésével egyidejűleg a nyilatkozó férfi adatait az elektronikus anyakönyvbe apaként is bejegyzi.

80. § (1) Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a statisztikáról szóló törvényben meghatározott népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából az anyakönyvi eljárás során a népmozgalmi adatszolgáltatás teljesítéséig kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat. Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által kezelt, a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére teljesítendő adattovábbítás kivételével adattovábbítás nem teljesíthető.

(2) Az elektronikus anyakönyvben kezelt adatok közül a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat a nyilvántartó szervtől elektronikus formában, térítésmentesen jogosult átvenni.

91. § Az anyakönyvvezető a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány érvénytelenítésének tényéről és időpontjáról az elhalt halálesetének anyakönyvezését követően haladéktalanul elektronikus úton értesíti a személyazonosító igazolvány nyilvántartását és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervet.

3.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja,

4.6. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti adata,

6. A szülők 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata.

7. Ha az anya özvegy, a volt férj

7.1. 69/F. § (1) bekezdés a) pontja és

7.2. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja

8. Ha az anya elvált, a jogerős határozat 69/H. § szerinti adatai.

9. Az egyes vagy ikerszülés ténye, ha ikerszülés, a gyermek hányadikként született.

10. Megjegyzés a titkolt terhesség tényéről.

11. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.

12. A szülő vagy a szülők aláírása.

13. A kiállítás kelte.

14. A születést bejelentő intézmény neve és címe, képviselőjének neve és aláírása, az intézmény bélyegzőlenyomata.

15. Magánszemély bejelentő neve, aláírása, lakcíme, személyazonosító okmányának típusa, okmányazonosítója, érvényességi ideje, kiállító hatósága.

6.2. az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.

8. A menyasszony és a vőlegény nyilatkozata a születendő közös gyermekeik családi nevéről.

11. A tanúsítvány bemutatása alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

18. Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történő házasságkötésről.

6.2. az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.

9. A tanúsítvány alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

15. Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről.

1. A szervet megjelölő azonosító.

2. A haláleset eseményazonosítója.

13. Ha a jegyzőkönyvet nem az anyakönyvvezető vette fel, az anyakönyvvezető neve és aláírása.