2010. évi I. törvény — mi változott? 2015. augusztus 1.

- o) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (4) bekezdésében meghatározott igazolványok.

- ac) a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselője

(4) A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban bejegyzést nem tehet.

7. § (1) A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt.

8. § (1) A mozgó járművön történt halálesetet az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek az illetékességi területén a holttestet a járműről leemelték.

(2) Talált holttest esetében a haláleset bejegyzésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a holttestet megtalálták.

(3)

- a) a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott határozata vagy

(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság az igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri, ha

- a) a kiskorú magyar állampolgárt magyar állampolgár fogadta örökbe külföldön, és az anyakönyvi bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadott gyermek már nagykorú és a bejegyzést ő maga kéri,

- f) a bíróság valamelyik házasuló cselekvőképességét a házasságkötésre vonatkozó jognyilatkozat tételében korlátozta, és a gyámhatóság a házasságkötésre engedélyt nem adott, vagy a házasuló a házasságkötés időpontjában olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik.

30. § (1) A házastársak, a házassági tanúk, az anyakönyvvezető, továbbá – ha a házasságkötésnél közreműködik – a tolmács a házasságkötési lapot aláírják. A házasságkötési lap anyakönyvi alapirat.

- f) a bíróság valamelyik fél cselekvőképességét a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó jognyilatkozat tételében korlátozta, és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére a gyámhatóság nem adott engedélyt, vagy a fél a létrehozás időpontjában olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik.

42. § (1) A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá – ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködik – a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapot aláírják. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lap anyakönyvi alapirat.

(2) A születési családi név egy- vagy kéttagú. A kéttagú családi név tagjait kötőjel köti össze.

(7) Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti.

45. § (1) A magyar állampolgár anyakönyvi kivonatán a (2) bekezdésben foglalt kivétellel két utónevet lehet feltüntetni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelemben írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvben a viselni nem kívánt utónevét törölni kell. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az anyakönyvi kivonaton az anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt kell feltüntetni. A nyilatkozatban a viselni kívánt utónevek sorrendje nem módosítható.

(3) Elhalt magyar állampolgár esetén, ha a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házassága anyakönyvi bejegyzését, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő utóneveket kell a viselt utónevek tekintetében alapul venni.

(4) Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását a megkereséstől számított harminc napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.

47. § (1) A házassági név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.

(5) Ha a feleség a házasságkötést megelőzően olyan nevet visel, amelyet az újabb házasságkötést követően nem viselhet tovább, és a házasság megkötéséig nem nyilatkozott a házasságkötés után viselni kívánt házassági nevéről, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni.

(3) Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed.

- f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a – születési vagy házassági – nevének megváltoztatását az anyakönyvi eljárásról szóló jogszabályokban meghatározott eljárásban korábban engedélyezték-e,

- g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezett név a Polgári Törvénykönyv névviselésre irányadó rendelkezéseit nem sérti.

- b) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa a nevét a kért formában használta.

(2) Amennyiben a magyar állampolgár neve külföldön történt házasságkötés következtében a magyar névviselési szabályoktól eltérően megváltozik, a hazai anyakönyvezéskor a név bejegyzése során úgy kell eljárni, mintha a névváltoztatást a központi anyakönyvi szerv engedélyezte volna.

55. § (1) Az anyakönyvbe korábban bejegyzett betűjel és egyéb jelzés – az 53. §-ban foglaltak kivételével – nem viselhető, és azt az anyakönyvi kivonat kiállításánál, valamint az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokra vonatkozó adattovábbítás során figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt bejegyzés teljesítését követően az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzést e tény feltüntetésével lezárja.

59. § (1) A papír alapú anyakönyv adatait azon bejegyzés esetében is be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe, amelyről az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság – a papír alapú anyakönyvbe történő betekintés engedélyezését ide nem értve – adattovábbítást végez, vagy a hivatásos konzuli tisztviselő anyakönyvi okiratot állít ki.

(2) Az adattovábbítást teljesítő anyakönyvvezető, hazai anyakönyvezést végző hatóság vagy az anyakönyvi okiratot kiállító hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés érdekében megkeresi az adattovábbítással érintett bejegyzést a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A papír alapú anyakönyvet kezelő anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság öt napon belül gondoskodik az adatoknak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről, és erről értesíti a megkeresőt.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzést érint, az adattovábbítással érintett bejegyzést a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak, valamint az elhalt és a túlélő házastársa vagy bejegyzett élettársa születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

59/A. § (1) Ha a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy születésére, fennálló házasságára vagy bejegyzett élettársi kapcsolatára, valamint kiskorú gyermekének születésére (a továbbiakban együtt: névváltoztatással érintett esemény) vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, a névváltoztatási kérelem benyújtásának helye szerinti anyakönyvvezető vagy – ha a névváltoztatási kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél nyújtották be – a központi anyakönyvi szerv megkeresi a névváltoztatással érintett eseményre vonatkozó anyakönyvi bejegyzést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a névváltoztatással érintett esemény az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított nyolc napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkereső szervet, ha a megkereső szerv az anyakönyvvezető volt, akkor a központi anyakönyvi szervet is.

(2) Ha a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy házastársának vagy bejegyzett élettársának a születésére vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, az (1) bekezdés alapján megkeresett, a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított százhúsz napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

(2) A magyar állampolgár a születésének hazai anyakönyvezése során kérheti utónevének a külföldi anyakönyvi okiratban szereplő utónévnek megfelelő magyar utónévre történő kijavítását.

(3) A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplő valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettőt kíván viselni, nyilatkozata alapján a többi utónevét a bejegyzésből törölni kell.

- bh) igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését,

(2) A szülő születési családi és utónevének megváltozását nagykorú személy esetében kizárólag a nagykorú személy kérelmére kell az anyakönyvbe bejegyezni.

(3) Nem jegyezhető be az anyakönyvbe a szülő utónevének megváltozása, ha az a nemének megváltozásával összefüggésben történt.

69/C. § Az elektronikus anyakönyv a születéssel kapcsolatban nyilvántartja

- a) a szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) és bd), annak hiányában bc), valamint bh) alpontjában foglalt adatait és az anyának a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontjában foglalt adatát, ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezik, és az anya házassági nevét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:27. § (1) bekezdés d) pontja vagy (3) bekezdése szerinti formában viseli,

- h) a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát és

- i) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.

- g) a házasság megszűnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét,

- f) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének, megszüntetésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét,

- e) a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát és

(2) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, az elhalt halálesetének elektronikus anyakönyvbe való bejegyzését követően az (1) bekezdés b)–f) pontjában foglalt adatokat az anyakönyvvezető törli, és az elektronikus anyakönyvbe az ismeretlen holttestre vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz, az adatot bejegyző személy nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a bejegyzés idejének feltüntetésével.

- bh) elvált családi állapota esetén a házasságot felbontó határozatot meghozó bíróság vagy más hatóság megnevezését, az ítélet jogerőre emelkedésének időpontját és a határozat számát,

- f) ha az apa vagy anya jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges, a törvényes képviselő

- fa) születési családi és utónevét,

- fb) házassági nevét,

- fc) születési helyét,

- fd) születési idejét,

- fe) anyja születési családi és utónevét és

- ff) hozzájárulását az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez,

(3) Az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat törölni kell, ha az apai jogállást nem az apai elismerő nyilatkozat alapján töltötték be. Az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat az apa adatait az anyakönyvbe bejegyző személy a nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a törlés idejének feltüntetésével a bejegyzéssel egyidejűleg törli az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából.

(5) A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozat a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint az apa, a kiskorú apa vagy anya törvényes képviselője, az anya, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és a nyilatkozatot felvevő személy aláírását tartalmazza. Az apai elismerő nyilatkozatot felvevő szerv a nyilatkozat aláírt példányát megküldi az adatok rögzítésére illetékes anyakönyvvezetőnek, illetve hazai anyakönyvezést végző hatóságnak vagy a központi anyakönyvi szervnek. Ha az apai elismerő nyilatkozatot születendő gyermekre tették, a gyermek születésének az arra illetékes anyakönyvvezető általi anyakönyvezését követően az adatokat az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzítő anyakönyvvezető vagy a központi anyakönyvi szerv az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.

(6) Ha a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat teljes hatálya megállapítható, az anyakönyvvezető, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság az adatok apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában történő rögzítésével egyidejűleg az adatokat az elektronikus anyakönyvbe is bejegyzi.

- da) megszűnésének tényét,

- db) érvénytelenné nyilvánításának tényét,

- e) a házastársak házassági nevének módosítását a hatálybalépés megjelölésével,

- c) a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,

80. § Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság a statisztikáról szóló törvényben meghatározott népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából az anyakönyvi eljárás során a népmozgalmi adatszolgáltatás teljesítéséig kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat. Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság által kezelt, a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére teljesítendő adattovábbítás kivételével adattovábbítás nem teljesíthető.

84. § (1) A központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben továbbíthat adatot, amely adatigénylő tekintetében törvény az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával előírja.

- ae) az állampolgárságát, valamint

(3) A központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az anyakönyvi nyilvántartások rendszerében meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat – törvény rendelkezése alapján – akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította.

(2) Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvben található bejegyzés lezárásáról a bejegyzés folyószámának és az anyakönyv azonosító adatainak továbbításával az illetékes levéltárat értesíti. A levéltár az értesítés alapján a bejegyzést lezárja.

2. Egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító.

6. A szülők

6.1. 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata vagy

6.2. élettársi kapcsolata nyilvántartásba vételének helye és ideje.

7. Ha az anya özvegy, a férj

14. A születést bejelentő intézmény neve és címe.

b) Jegyzőkönyv a házasság bejelentéséről

2. A 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.

3. A házastársak

3.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

3.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,

3.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,

3.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja és g) vagy h) pontja,

3.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,

3.6. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja,

3.7. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja,

3.8. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja,

3.9. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja

3.10. lakóhelye,

3.11. menekült vagy oltalmazott jogállása,

3.12. előző állampolgársága,

3.13. előző lakóhelye.

4. A bemutatott okiratok tekintetében

4.1. a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

4.2. a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám,

4.3. a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,

4.4. a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,

4.5. a házassági engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje,

4.6. az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje.

5. Megjegyzés

5.1. a termen kívüli házasságkötés tényéről,

5.2. az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.

6. A házassági akadályok elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a menyasszony és a vőlegény nyilatkozata arról, hogy egymással házasságot kívánnak kötni, és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényi akadálya nincs.

7. A menyasszony és a vőlegény nyilatkozata a születendő közös gyermekeik családi nevéről.

8. A házasság hivatali helyiségen kívüli vagy hivatali munkaidőn kívüli megkötése iránti kérelem és a nyilatkozatok.

9. A harmincnapos várakozási idő alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

10. A tanúsítvány alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

11. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.

12. A menyasszony aláírása.

13. A vőlegény aláírása.

14. A tolmács aláírása.

15. A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető családi és utóneve.

16. A tanúk és a tolmács

16.1. családi és utóneve,

16.2. lakcíme,

16.3. bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

16.4. aláírása.

17. Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történő házasságkötésről.

18. A kiállítás kelte.

2. A 69/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.

3. A bejegyzett élettársak

3.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

3.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,

3.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában bc) alpontja,

3.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,

3.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,

3.6. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja,

3.7. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja,

3.8. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja,

3.9. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja

3.10. lakóhelye,

3.11. menekült vagy oltalmazott jogállása,

3.12. előző állampolgársága,

3.13. előző lakóhelye.

4. A bemutatott okiratok tekintetében

4.1. a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

4.2. a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám,

4.3. a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,

4.4. a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,

4.5. a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje,

4.6. az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje.

5. Megjegyzés

5.1. a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívüli létesítésének tényéről,

5.2. az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.

6. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte akadályai elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a felek nyilatkozata arról, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni, és legjobb tudomásuk szerint ennek törvényi akadálya nincs.

7. A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen vagy hivatali munkaidőn kívüli létesítése iránti kérelem és a nyilatkozatok.

8. A tanúsítvány alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

9. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.

10. A felek aláírása.

11. A tolmács aláírása.

12. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködő anyakönyvvezető családi és utóneve.

13. A tanúk és a tolmács

13.1. születési családi és utóneve,

13.2. lakcíme,

13.3. bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

13.4. aláírása.

14. Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről.

15. A kiállítás kelte.

2. Egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító.

6. Az életben levő házastárs vagy bejegyzett élettárs

11. A bejelentő

11.1. születési családi és utóneve,

11.5. nyilatkozata arról, hogy a jegyzőkönyvbe bejegyzett adatok a valóságnak megfelelnek.

15. A halálesetet bejelentő intézmény neve és címe.