2010. évi CXXX. törvény — mi változott? 2019. március 15.
A 2018. május 18. és 2019. március 15. között hatályba lépett módosítások. 131 sor került be, 51 sor került ki.
← Előző módosítás (2018. május 18.)Következő módosítás (2020. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 31 változatlan sor ⋯
(3) A IV. Fejezet rendelkezéseit az Alaptörvény és módosítása előkészítésére is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek a jogszabályokra vonatkozó rendelkezéseit – a 3–6. §, a 13. § (1) bekezdése, a 16. §, a 18–20. § és a 26. § (1) bekezdése kivételével – a közjogi szervezetszabályozó eszközre is megfelelően alkalmazni kell.
(4) E törvénynek a jogszabályokra vonatkozó rendelkezéseit – a 2. § (5) bekezdés c) és d) pontja, a 3–6. §, a 13. § (1) bekezdése, a 4. alcím, a 17/A–20. §, a 26. § (1) bekezdése és a 28/B. § (4) bekezdése kivételével – a közjogi szervezetszabályozó eszközre is megfelelően alkalmazni kell.
### II. Fejezet — A JOGALKOTÁS ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEI
⋯ 10 változatlan sor ⋯
- c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és
- d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.
(5) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály ne tartalmazzon indokolatlanul olyan rendelkezést, amely
- a) a szabályozási cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges,
- b) normatív tartalommal nem rendelkezik,
- c) felhatalmazás alapján olyan más jogszabályban is megalkotható, amely a jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, vagy
- d) közjogi szervezetszabályozó eszközben is megalkotható.
3. § Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.
4. § Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat.
5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni.
5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit.
(1a) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén – ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed – az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges.
(2) Nem lehet felhatalmazást adni
(1b) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén – ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt – az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően.
- a) a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, továbbá jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására,
- b) a jogszabály egészének végrehajtására, valamint
- c) olyan tárgykör szabályozására, amelyet a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz.
(2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.
(3) Kötelezettség alóli mentesülés, illetve kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény szabályainak megalkotására – a 4. §-ban foglaltak sérelme nélkül – felhatalmazás adható.
(3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni.
(4) A Kormány tagjának rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. Ha a Kormány tagjának felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultsága nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni.
(4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.
(5) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén – ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed – az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. Az önkormányzati rendelet megalkotásához a társulásban részt vevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges.
(6) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén – ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt – az önkormányzati rendelet megalkotására a társult képviselő-testület döntésének megfelelően a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult.
(7) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra további felhatalmazást nem adhat.
(8) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, kivéve, ha a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más következik.
### III. Fejezet — A JOGSZABÁLY HATÁLYA ÉS MÓDOSÍTÁSA
#### 1. A jogszabály területi és személyi hatálya
6. § (1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.
6. § (1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. § (5) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (6) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.
(2) A jogszabály személyi hatálya
- a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra,
- b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.
- b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (5) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (6) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre
(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (1a) és (1b) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.
terjed ki.
(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (5) és (6) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.
#### 2. A jogszabály időbeli hatálya, módosítása és hatályon kívül helyezése
7. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.
⋯ 10 változatlan sor ⋯
(7) A jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a hatálybalépése napjának kezdetén lép hatályba.
8. § (1) A hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja.
8. § (1) A hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja.
(2) Nem lehet módosítani a jogszabály megjelölését, a rendelet bevezető részét, a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatálybaléptető rendelkezését, valamint jogszabállyal – a fordítási hiba kivételével – a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét.
(2) Nem lehet módosítani vagy – a jogszabály egészének hatályon kívül helyezése nélkül – hatályon kívül helyezni
- a) a jogszabály megjelölését,
- b) – az önkormányzati rendelet kivételével – a rendelet bevezető részét,
- c) a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatályba léptető rendelkezését, valamint
- d) jogszabállyal – a hiteles szöveg és a kihirdetett szöveg közti eltérés, valamint fordítási hiba kivételével – a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét.
9. § (1) Nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül.
(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba.
(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba.
(3) A kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tartalmának a (2) bekezdés szerinti megváltoztatását vagy hatályba nem lépését kimondó jogszabályi rendelkezés hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az megegyezzen azzal az időponttal, amikor a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályba lépett volna.
10. § (1) A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti
- a) ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi,
- b) ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja,
- c) a 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy
- c) a 12. § (2) bekezdésében, a 12/A. § (2) bekezdésében és a 12/B. §-ban meghatározottak szerint, vagy
- d) ha azt az Alkotmánybíróság vagy a bíróság megsemmisíti.
(2) A hatályos jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést az (1) bekezdés a) pontja szerint – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a hatályon kívül helyezni kívánt jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv helyezheti hatályon kívül.
(2) A hatályos jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést az (1) bekezdés a) pontja szerint – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a hatályon kívül helyezni kívánt jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy helyezheti hatályon kívül.
(3) Hatályon kívül helyezhető
- a) törvényben kormányrendelet, a Kormány tagjának rendelete a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével és az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete a rendelet kiadásában való helyettesítésére jogosult helyettesét kijelölő rendelete kivételével,
- b) kormányrendeletben – ha kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak – a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével a Kormány tagjának rendelete.
- a) törvényben
- aa) kormányrendelet vagy annak rendelkezése,
- ab) a Kormány tagjának rendelete vagy annak rendelkezése – a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével – és
- ac) az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete vagy annak rendelkezése – a rendelet kiadásában való helyettesítésére jogosult helyettesét kijelölő rendelete kivételével –,
- b) kormányrendeletben – a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével – a Kormány tagjának rendelete vagy annak rendelkezése, ha
- ba) a törvényben adott felhatalmazás hatályát vesztette, és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak,
- bb) a kormányrendeletben adott felhatalmazás hatályát vesztette, és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak, vagy
- bc) a tárgykör szabályozására alkotott új felhatalmazó rendelkezés kormányrendelet kiadására ad felhatalmazást.
(4) A Kormány rendeletével hatályon kívül helyezheti azon kormányrendeleteket, amelyek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére – a felhatalmazás hatályvesztése miatt – már nincs felhatalmazása.
(4) A Kormány rendeletével hatályon kívül helyezheti az olyan kormányrendeletet vagy annak rendelkezését, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére – a felhatalmazás hatályvesztése miatt – már nincs felhatalmazása.
(5) A Kormány tagja rendeletével hatályon kívül helyezheti a feladatkörébe tartozó azon miniszteri rendeleteket, miniszterelnöki rendeleteket, amelyeket felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy amelyek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére – a felhatalmazás hatályvesztése miatt – már nincs felhatalmazása.
(5) A Kormány tagja rendeletével hatályon kívül helyezheti a feladatkörébe tartozó azon miniszteri rendeletet, miniszterelnöki rendeletet vagy azok rendelkezését, amelyet felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére – a felhatalmazás hatályvesztése miatt – már nincs felhatalmazása.
(6) A hatályvesztés időpontjának meghatározása esetén rögzíteni kell a hatályvesztés naptári napját, vagy azt valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához kell kötni. Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a hatályvesztés időpontja órában is meghatározható.
⋯ 7 változatlan sor ⋯
(2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.
(3) A kizárólag
(3) Az (1) és a (2) bekezdést a joghatás kiváltására nem alkalmas módosító rendelkezésre és hatályon kívül helyező rendelkezésre is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hatályvesztés időpontjának az azt követő napot kell tekinteni, amikor e rendelkezés joghatás kiváltására alkalmassága esetén végrehajtottá vált volna.
- a) az (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezést,
- b) hatályba léptető rendelkezést, illetve
- c) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezést tartalmazó jogszabály az (1) bekezdés szerint utoljára végrehajtottá vált rendelkezése végrehajtottá válását követő napon hatályát veszti.
12/A. § (1) A kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tartalmának a 9. § (2) bekezdése szerinti megváltoztatását vagy hatályba nem lépését kimondó jogszabályi rendelkezés
- a) a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel való hatálybalépést kimondó jogszabályi rendelkezés esetén a változtatással érintett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépésének az időpontjában,
- b) a hatályba nem lépésről rendelkező jogszabályi rendelkezés esetén a változtatással érintett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályba léptető rendelkezésében megállapított időpontban
végrehajtottá válik.
(2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést a joghatás kiváltására nem alkalmas, a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tartalmának a 9. § (2) bekezdése szerinti megváltoztatását vagy hatályba nem lépését kimondó jogszabályi rendelkezésre is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hatályvesztés időpontjának az azt követő napot kell tekinteni, amikor e rendelkezés joghatás kiváltására alkalmassága esetén végrehajtottá vált volna.
12/B. § Az a jogszabály, amely a 12. § (2) és (3) bekezdése szerint, illetve a 12/A. § (2) és (3) bekezdése szerint hatályát vesztett rendelkezést tartalmazott, és annak hatályvesztését követően kizárólag
- a) jogszabály-megjelölést,
- b) preambulumot vagy bevezető részt,
- c) – más jogszabályra vonatkozó hatályba léptető rendelkezés kivételével – hatályba léptető rendelkezést,
- d) törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezést,
- e) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezést, illetve
- f) normatív tartalommal nem rendelkező szerkezetiegység-megjelölést
tartalmaz, a 12. § (2) és (3) bekezdése, illetve a 12/A. § (2) és (3) bekezdése szerint utoljára hatályát vesztett rendelkezés hatályvesztését követő napon hatályát veszti.
13. § (1) A felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése esetén – kivéve, ha egyidejűleg a tárgykör szabályozására azonos tartalommal új felhatalmazó rendelkezést alkottak – a hatályon kívül helyezésről rendelkező jogszabályban intézkedni kell a végrehajtási jogszabály hatályon kívül helyezéséről vagy a végrehajtási jogszabály azon rendelkezésének a hatályon kívül helyezéséről, amely a felhatalmazás végrehajtására irányul.
(2) Ha a jogszabály minden rendelkezése végrehajtottá vált, rendelkezni kell annak hatályon kívül helyezéséről.
14. § (1) A módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát.
14. § (1) A módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése, 12. § (2) bekezdése vagy 12/B. § szerinti hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát.
(2) Jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését.
(2) Jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése, illetve 12. § (2) bekezdése vagy 12/B. § szerinti hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését.
(3) Az (1) és (2) bekezdés a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tartalmának a 9. § (2) bekezdése szerinti megváltoztatását vagy hatályba nem lépését kimondó jogszabályra vagy jogszabályi rendelkezésre annak végrehajtottá válását követő hatályon kívül helyezése, illetve a 12/A. § (2) bekezdése vagy a 12/B. § szerinti hatályvesztése esetén megfelelően alkalmazandó.
#### 3. A szabályozási átmenet
15. § (1) A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően
⋯ 14 változatlan sor ⋯
#### 4. A jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása
15/A. § A jogszabály előkészítőjének feladata, hogy a jogalkotás elmaradásának várható következményeit mérlegelje, és – a jogalkotás alapvető követelményei figyelembevételével – akkor tegyen javaslatot a jogszabály megalkotására, ha az a szabályozási cél eléréséhez feltétlenül szükséges.
16. § (1) A jogszabály előkészítőjének feladata – a 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények figyelembevételével – a jogszabály szakmai tartalmának kialakítása.
(2) A 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények érvényesítéséről a kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során a Kormány az igazságügyért felelős miniszter útján gondoskodik. E követelmények érvényre juttatása érdekében a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter
(2) A 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények érvényesítéséről a kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során a Kormány az igazságügyért felelős miniszter útján gondoskodik. E követelmények érvényre juttatása érdekében a Kormány jogszabály előkészítéséért felelős tagja
- a) a törvény és a kormányrendelet tervezetét az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé,
- b) a miniszteri rendeletet az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését követően adja ki.
- b) a rendeletét az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését követően adja ki.
(3) Ha a miniszteri rendelet tervezetével az igazságügyért felelős miniszter alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter közös előterjesztése alapján a Kormány dönt.
(3) Ha a Kormány tagja rendeletének tervezetével az igazságügyért felelős miniszter alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a Kormány jogszabály előkészítéséért felelős tagja és az igazságügyért felelős miniszter közös előterjesztése alapján a Kormány dönt.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője a rendeletét a 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények érvényesülése érdekében az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését követően adja ki.
16/A. § (1) A jogszabály szakmai tartalmát, a jogszabály terjedelmét és a jogszabályi rendelkezés absztrakciójának mértékét a szabályozott életviszony jellegéhez igazodóan, az e törvényben meghatározott keretek között, észszerűen kell kialakítani.
(2) A jogszabály szakmai tartalmát a szabályozási cél sérelme nélkül lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy a jogszabály címzettjei számára egyszerűbb, gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményezzen, továbbá érvényesüljön a jogi kötelezettségek és adminisztratív terhek számának csökkentése, illetve a jogrendszer túlszabályozottságának mérséklése.
(3) A jogszabály szakmai tartalmát lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy ha a jogszabály
- a) új adminisztratív kötelezettséget,
- b) új fizetési kötelezettséget, vagy
- c) egyéb módon a jogszabály címzettjeinek költségeit növelő új kötelezettséget
vezet be, valamely már fennálló ilyen kötelezettség megszüntetéséről vagy arányos enyhítéséről is rendelkezni kell.
#### 5. Előzetes hatásvizsgálat
17. § (1) A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.
17. § (1) A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. A Kormány tagja rendeletében meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.
(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
- c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
17/A. § A jogszabály előkészítőjének feladata, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményét mérlegelje, és – a jogalkotás alapvető követelményei figyelembevételével – akkor tegyen javaslatot a jogszabály megalkotására, ha az a szabályozási cél eléréséhez feltétlenül szükséges.
#### 6. Indokolási kötelezettség
18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.
18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.
(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.
(3) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.
(4) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.
(5) A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.
#### 7. A jogszabálytervezetek véleményezése
19. § (1) Ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen.
(2) A jogszabály előkészítője a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik arról, hogy a jogszabály tervezete megismerhető és véleményezhető legyen.
(2) A jogszabály előkészítője a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik arról, hogy a jogszabály tervezete, valamint az ahhoz tartozó indokolás megismerhető és véleményezhető legyen.
(3) A kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során készített jogszabálytervezetek véleményezésére a Kormány ügyrendje további rendelkezéseket állapíthat meg.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
20. § (1) Ha az Európai Unió alapját képező szerződések vagy valamely uniós jogi aktus rendelkezései alapján a jogszabály tervezetét az Európai Unió egyes intézményeinek és tagállamainak, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak előzetesen bejelentésre vagy egyéb véleményezésre (a továbbiakban együtt: előzetes bejelentés) meg kell küldeni, az előzetes bejelentést a Kormány által rendeletben meghatározott eljárásban kell lefolytatni.
(2) Ha az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály tervezetét nem miniszter terjesztette elő a jogalkotónak, az előterjesztő a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter a kezdeményezésről tájékoztatja a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert.
(2) Ha az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály tervezetét nem a Kormány tagja terjesztette elő a jogalkotónak, az előterjesztő a Kormány kormányrendeletben kijelölt tagjánál kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány kormányrendeletben kijelölt tagja a kezdeményezésről tájékoztatja a Kormány jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező tagját és az igazságügyért felelős minisztert.
(3) Ha a nem a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatot előzetes bejelentésre meg kell küldeni, és a (2) bekezdés szerint az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását nem kezdeményezték, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter, illetve az igazságügyért felelős miniszter – az előterjesztő és a másik miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter az előzetes bejelentési eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az előterjesztőt, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert.
(3) Ha a nem a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatot előzetes bejelentésre meg kell küldeni, és a (2) bekezdés szerint az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását nem kezdeményezték, a Kormány jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező tagja, illetve az igazságügyért felelős miniszter – az előterjesztő és a Kormány másik tagja egyidejű tájékoztatása mellett – a Kormány kormányrendeletben kijelölt tagjánál kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány kormányrendeletben kijelölt tagja az előzetes bejelentési eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az előterjesztőt, a Kormány jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező tagját és az igazságügyért felelős minisztert.
(4) Ha a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelete tervezetét előzetes bejelentésre meg kell küldeni az Európai Központi Banknak, a megküldésről a Magyar Nemzeti Bank elnöke gondoskodik.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
#### 9. Utólagos hatásvizsgálat
21. § (1) A miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok – a 17. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti – utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.
21. § (1) A Kormány tagja folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok – a 17. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti – utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatásvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.
#### 10. A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata
22. § (1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a miniszter gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében
22. § (1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében
- a) az elavult, szükségtelenné vált,
- b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
⋯ 60 változatlan sor ⋯
(2) Jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege (a továbbiakban: egységes szerkezetű szöveg) a Magyar Közlönyben nem tehető közzé.
25/A. § (1) A Magyar Közlöny kiadása során a Magyar Közlöny felelős szerkesztője az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlöny és a mellékleteként megjelenő külön sorozatának egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.
25/A. § (1) A Magyar Közlöny kiadása során a Magyar Közlöny felelős szerkesztője az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlöny egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.
(2) A Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét és a helyettesítésére jogosult személyt az igazságügyért felelős miniszter normatív utasításban jelöli ki.
⋯ 7 változatlan sor ⋯
(7) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolatot készít.
#### 12. A jogszabályok kihirdetése
#### 12. A jogszabályok kihirdetése és a közjogi szervezetszabályozó eszközök közzététele
26. § (1) A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
⋯ 27 változatlan sor ⋯
(3) A helyesbítést a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A közzétételről az igazságügyért felelős miniszter a kezdeményezést követően haladéktalanul gondoskodik.
#### 14/A. Egyes más jogi aktusok nyilvánossága
#### 14/A. Egyes más jogi aktusok és az indokolások nyilvánossága
28/A. § A Magyar Közlöny a 26. § (1) bekezdésében foglaltak mellett tartalmazza
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- b) a jogegységi határozatokat, valamint a Kúria azon határozatait, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény felhatalmazása alapján a Kúria elrendelte,
- c)
- d) a minősített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és a Nemzeti Választási Bizottság nem normatív határozatait,
- e) a miniszterek azon nem normatív határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli, és
- e) a Kormány tagjainak azon nem normatív határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli, és
- f) az Országgyűlés, a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács minősített adatot nem tartalmazó normatív határozatait.
28/B. § (1) A Magyar Közlöny mellékletét képező – annak külön sorozataként megjelenő – Hivatalos Értesítő tartalmazza
28/B. § (1) A Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítő tartalmazza
- a) a 23. § (4) bekezdés a)–h) pontjában és (5) bekezdésében megjelölt személyek minősített adatot nem tartalmazó normatív utasításait,
- b) azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a közzététel kezdeményezésére jogszabály által feljogosított személy kezdeményezi, és
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(3) Törvény által elrendelt közzététel kivételével az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott közlemények és hirdetmények Magyar Közlönyben történő közzétételéért közzétételi díjat kell fizetni. A közzétételi díj mértékének meghatározása során az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében figyelembe kell venni a közzétételt előíró jogszabály szabályozási szintjét és a közzététel gyakoriságát. A közzétételi díj mértéke az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak tekintetében nem lehet alacsonyabb az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében meghatározott legalacsonyabb összegnél.
28/C. § (1) Az e törvényben nem említett hivatalos lapokat a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.
(4) A Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tára az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott körben és módon tartalmazza a jogszabályok tervezetéhez tartozó indokolásokat.
28/C. § (1) Az e törvényben nem említett hivatalos lapokat a Kormány tagja az erre kijelölt honlapon, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatalos lapban jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz és olyan közlemény tehető közzé,
- a) amely megjelent a Magyar Közlönyben,
⋯ 24 változatlan sor ⋯
- a) az előzetes bejelentési eljárás rendjét,
- b) az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítésének részletes szabályait, valamint
- c) a Nemzeti Jogszabálytárban közzéteendő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök körét, valamint a Nemzeti Jogszabálytár működtetésének részletes szabályait,
- c) a Nemzeti Jogszabálytár tartalmát és működtetésének részletes szabályait,
- d) a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolat készítésére jogosult szervet.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a jogszabályszerkesztés részletes szabályait.
⋯ 2 változatlan sor ⋯
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
- a) a jogszabály kihirdetés során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésének, valamint
- b) a Magyar Közlöny kiadásának részletes szabályait.
- a) a Magyar Közlöny kiadásának,
- b) a kihirdetés során a jogszabályok, a közzététel során a közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyes más jogi aktusok megjelölésének,
- c) a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolások közzétételének
részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
- a) az előfizetők 28/C. § (4) bekezdése szerinti számát,
- b) a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolat készítésének igazgatási szolgáltatási díját, és
- c) a 28/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti közlemények és hirdetmények közzétételéért fizetendő közzétételi díj mértékét.
31. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
31. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben hatályon kívül helyezze
- a) – ha arra kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben arra adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak – a Kormány tagjának rendeletét,
- b) azon kormányrendeletet, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére – a felhatalmazás hatályvesztése miatt – már nincs felhatalmazása hatályon kívül helyezze.
- a) a Kormány tagjának rendeletét vagy annak rendelkezését, ha
- aa) a törvényben adott felhatalmazás hatályát vesztette, és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak,
- ab) a kormányrendeletben adott felhatalmazás hatályát vesztette, és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak, vagy
- ac) a tárgykör szabályozására alkotott új felhatalmazó rendelkezés kormányrendelet kiadására ad felhatalmazást,
- b) azt a kormányrendeletet vagy annak rendelkezését, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére – a felhatalmazás hatályvesztése miatt – már nincs felhatalmazása.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy rendeletével hatályon kívül helyezze a feladatkörébe tartozó azon miniszteri, illetve miniszterelnöki rendeletet,
(2) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy rendeletével hatályon kívül helyezze a feladatkörébe tartozó azon miniszteri, illetve miniszterelnöki rendeletet vagy annak rendelkezését,
- a) amelyet felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy
- b) amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére – a felhatalmazás hatályvesztése miatt – nincs felhatalmazása.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
33. § (1) E törvény II–IV. Fejezetét, VI. Fejezetét, valamint 25–28. §-át az e törvény hatálybalépését követően kihirdetett jogszabályok és közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében kell alkalmazni. A 12. § rendelkezéseit e törvény tekintetében is alkalmazni kell.
(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott együttes rendeletek módosítására és hatályon kívül helyezésére – az 5. § (1) bekezdése szerint – felhatalmazással rendelkező miniszter az egyetértési jog jogosultjának egyetértésével jogosult.
(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott együttes rendeletek módosítására és hatályon kívül helyezésére – az 5. § (1) és (4) bekezdése szerint – felhatalmazással rendelkező miniszter az egyetértési jog jogosultjának egyetértésével jogosult.
34. § (1) Ahol jogszabály vagy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerinti állami irányítás egyéb jogi eszköze az „állami irányítás egyéb jogi eszköze” kifejezést tartalmazza, – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – azon közjogi szervezetszabályozó eszközt is érteni kell.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
35. § E törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 12. § (3) bekezdését a 2012. augusztus 1-jén és az azt követően kihirdetett jogszabályok és közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében kell alkalmazni.
36. § E törvénynek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2019. évi II. törvénnyel megállapított 8. § (2) bekezdését, 9. § (3) bekezdését, 12. § (3) bekezdését, 12/A. §-át, 12/B. §-át és 14. §-át a 2019. március 15-ét megelőzően hatályba lépett jogszabályok, jogszabályi rendelkezések, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök és ezek rendelkezései tekintetében nem kell alkalmazni.
#### 19.
#### 36. §
#### 37. §
#### 38. §
⋯ 34 változatlan sor ⋯