2010. évi CXXVI. törvény — mi változott? 2015. január 1.

A 2014. július 16. és 2015. január 1. között hatályba lépett módosítások. 7 sor került be, 7 sor került ki.

← Előző módosítás (2014. július 16.)Következő módosítás (2015. április 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 24 változatlan sor ⋯

(3) A törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok egy költségvetési szervet képeznek.

4. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratát a miniszterelnök adja ki.

4. § (1)

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a miniszter, a Kormány által rendeletben kijelölt, szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményének kikérésével normatív utasításban adja ki.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

6. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a Kormány a miniszter útján irányítja.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében – a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével – a Ksztv. 2. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott, valamint a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében – a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § a)–d) pontjában meghatározott, valamint a szakszerűségi, a hatékonysági és a pénzügyi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(3) Kormányrendelet a törzshivatal irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök közül egyeseket vagy ezek mindegyikét valamely, a Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.

(3) Kormányrendelet a törzshivatal irányításáról rendelkezhet úgy, hogy ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök közül egyeseket vagy ezek mindegyikét valamely, a Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.

(4) A szakigazgatási szerv tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetője (a továbbiakban: szakmai irányító szerv vezetője) gyakorolja.

(4) A szakigazgatási szerv tekintetében az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a Kormány által rendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv vezetője (a továbbiakban: szakmai irányító szerv vezetője) gyakorolja.

7. § (1) A kormánymegbízott a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére vonatkozó hatáskörét a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértésével gyakorolja.

(2) Kormányrendelet a szakigazgatási szerv tekintetében rendelkezhet úgy, hogy a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti hatásköröket a miniszter, valamint a szakmai irányító szerv vezetője is gyakorolhatja.

(2) Kormányrendelet a szakigazgatási szerv tekintetében rendelkezhet úgy, hogy az Áht. 9. § i) pontja szerinti hatásköröket a miniszter, valamint a szakmai irányító szerv vezetője is gyakorolhatja.

(3) A miniszter a szakmai irányító szerv vezetőjének közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.

⋯ 54 változatlan sor ⋯

11. § (1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen.

(3) A kormánymegbízott illetményét a miniszter – legfeljebb az illetményalap 28-szorosában – állapítja meg. A kormánymegbízott – amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik – helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.

⋯ 107 változatlan sor ⋯

- d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

- e) összeférhetetlenségének megállapításával.

(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

(6) A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott javaslatára a miniszter – tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára – legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 18-szorosában állapítja meg. A hivatalvezetőre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Kttv.-ben a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

⋯ 56 változatlan sor ⋯