2010. évi CXXVI. törvény — mi változott? 2014. május 6.
A 2014. január 1. és 2014. május 6. között hatályba lépett módosítások. 3 sor került be, 3 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. január 1.)Következő módosítás (2014. június 6.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 80 változatlan sor ⋯
(6) Ha a kormánymegbízott megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.
11. § (1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
11. § (1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott országgyűlési képviselő legyen, valamint tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.
(3) A kormánymegbízott illetményét a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter – legfeljebb az illetményalap 28-szorosában – állapítja meg. A kormánymegbízott – amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik – helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.
⋯ 107 változatlan sor ⋯
- d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
- e) összeférhetetlenségének megállapításával.
(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
(6) A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter – tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára – legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 18-szorosában állapítja meg. A hivatalvezetőre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Kttv.-ben a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
⋯ 54 változatlan sor ⋯