2010. évi CXXII. törvény — mi változott? 2018. július 1.

- c) a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei és

(3) A NAV nyomozó hatósági feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei látják el.

(2) A NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervének felettes szerve a Bűnügyi Főigazgatóság.

(6) A Bűnügyi Főigazgatóság – a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti – felettes szerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese.

(7) A kijelölt miniszter és az állami adó- és vámhatóság vezetője az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatainak ellátásáért felelős szakmai helyettesét, valamint a kijelölt miniszter, az állami adó- és vámhatóság vezetője és az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatainak ellátásáért felelős szakmai helyettese a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatóját a NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatainak ellátása körében, egyedi ügyben nem utasíthatja.

(7) A NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési jogkörében

- a) a büntetőeljárásról szóló törvény által hatáskörébe utalt bűncselekmények vonatkozásában

- aa) végzi a bűncselekmények megelőzését, amelynek során figyelemmel kíséri Magyarország bűnügyi helyzetét, feltárja a bűncselekmények elkövetésének kockázatait, a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvéseket, továbbá megszerzi, elemzi, értékeli, ellenőrzi és továbbítja a bűnözéshez kapcsolódó, a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása céljából szükséges információkat,

- ab) nyomozó hatósági jogkört gyakorol, a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését,

- b) ellátja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény által hatáskörébe utalt feladatokat a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a bíróság, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv törvényben meghatározott feladatai elősegítése érdekében.

- b) ellátja a NAV nyomozó hatósága által elrendelt, a büntetőeljárással összefüggésben a jogszabályban meghatározott személyi kört érintő személyi védelmi feladatokat (a továbbiakban: személyi védelem),

(6) Ha a munkáltató a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 111. §-a alapján tájékoztatást kap arról, hogy a kormánytisztviselővel, pénzügyőrrel, ügykezelővel szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő 15 napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig, illetve ha a méltatlanság megállapításra kerül, vagy fegyelmi eljárás kerül lefolytatásra, az ezen eljárások eredményeképpen hozott munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig, per esetén a per jogerős lezárásáig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.

- b) más költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, továbbá közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, bírói vagy ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időt, ha a NAV-nál a kormányzati szolgálati jogviszony vagy a hivatásos szolgálati jogviszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlen kinevezéssel jött létre.

(3) E § alkalmazásában nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek az állásból történő felfüggesztésnek, a jogviszony szünetelésének, a letartóztatásnak, az előzetes kényszergyógykezelésnek, illetve az olyan bűnügyi felügyeletnek az időtartama, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet engedély nélkül nem hagyhat el, továbbá az illetmény nélküli szabadságnak a 3 évet meghaladó időtartama.

- e) nem áll – a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárás kivételével – büntetőeljárás hatálya alatt, és

- c) ha a kötelezettségszegés miatt szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezéséig, illetve ha büntetőeljárás indult, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig;

(2) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő felelősségét, a 3 hónapos határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezéséről, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséről, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláról való NAV általi tudomásszerzést követő naptól, a 3 éves határidőt szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, illetve büntetőeljárásban a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.

(5) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, de a cselekmény miatt fegyelmi eljárás még nem indult meg, és a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását fegyelmi eljárás megindítása nélkül, a Kttv., illetve a Hszt. méltatlanságra vonatkozó szabályai szerint, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala előtt is meg lehet állapítani.

(2) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani, kivéve, ha az így folyósítandó összeg nem érné el a mindenkori minimálbért. Ilyen esetben a visszatartást úgy kell alkalmazni, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, a Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a büntetőeljárás jogerősen felmentéssel vagy a bíróság jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatával zárul. A kifizetést a jogerős felmentésről, a büntetőeljárás bíróság általi jogerős vagy véglegessé vált megszüntetéséről, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatáról történő NAV általi tudomásszerzést követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az a bűncselekmény, amely miatt az érintettel szemben büntetőeljárás indult, az érintett által betöltött munkakör, illetve a NAV tekintélyét, jó hírnevét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy a büntetőeljárás miatt az érintettnek a munkahelytől való távoltartása indokolt.

(4) Ha az (5) bekezdés körébe nem tartozó bűncselekmény tekintetében a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válását a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezése, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatala előtt is meg lehet állapítani.

(5) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására a (2)–(4) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel irányadók, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén e határidő a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatáról, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatáról való NAV általi tudomásszerzést követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a leltárhiányért a 34/H. § (2) bekezdés szerinti okirat alapján felelőst kártérítésre nem lehet kötelezni.

35. § (1) A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

(2) A pénzügyőr a 36/A. § szerinti igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy bűncselekmény gyanúja szükségessé teszi.

(3) A pénzügyőr a (2) bekezdésen alapuló átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha az átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja teszi szükségessé.

- c) akinek őrizetét rendelték el,

- d) aki az őrizet végrehajtása során megszökött.

36/L. § (1) Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőr halasztást nem tűrő esetben jogosult lefoglalás elrendelésére, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A beleegyezés megtagadása esetén a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az ügyészséghez azzal, hogy a kérelemben vizeletvétel helyett vérvételre való kötelezés indítványozható. Ilyen esetben a vérvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyészség felhatalmazásával rendelhető el.

(4) Az intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 35/F. § szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészségi felhatalmazás nélkül rendelték el a vérvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát meghaladta.

- a) a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, továbbá a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során,

- b) a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal olyan feladatellátása során, amely céljából titkos információgyűjtésnek van helye, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében,

- c) körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából,

- d) az intézkedés, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy

- e) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében

36/P. § (1) A 36/O. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 36/O. § (1) bekezdése szerint rögzített felvételből – jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából – a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.

(5) Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nem kerül sor megkeresésre vagy adatkérésre, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell.

37/A. § A NAV nyomozó hatósága a 13. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott célból, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a Schengeni Információs Rendszerben

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában súlyos bűncselekmény az a NAV nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bűntett, amelyet a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.

- c) a Be. által a NAV nyomozó hatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására,

51. § (1) Az e törvény alapján végzett titkos információgyűjtés olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a NAV által végzett különleges tevékenység, amelyet a NAV erre feljogosított szervei az érintett tudta nélkül végeznek.

(2) A NAV a titkos információgyűjtés során az e törvényben meghatározott

- a) bírói engedélyhez nem kötött eszközöket és

- b) bírói engedélyhez kötött eszközöket

alkalmazhatja.

(3) A titkos információgyűjtés során a 35/B. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni.

(4) A NAV bűncselekmény felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, elfogása, bizonyítékok megszerzése, illetve a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében kizárólag a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott leplezett eszközöket (a továbbiakban: leplezett eszközök).

(5) Titkos információgyűjtést a NAV Bűnügyi Főigazgatósága és a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei folytathatnak.

(6) E törvény alkalmazásában információs rendszer az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége.

52. § A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve

- a) a NAV nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megelőzése céljából,

- b) a személyi védelem ellátása során,

- c) az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés keretében,

- d) bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében,

- e) a NAV-hoz tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott pénzügyi nyomozó (a továbbiakban: fedett nyomozó), illetve a valódi céljának leplezésével működő szervezet (a továbbiakban: fedőintézmény) védelme érdekében, valamint

- f) a NAV-val titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése érdekében

az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat titkos információgyűjtést.

53. § (1) Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a bűnözésre vonatkozó olyan információk megszerzése várható, amelyek elemzése és értékelése révén feltárhatók a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvések és lehetővé válik a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása.

(2) A személyi védelem ellátása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a fenyegetett helyzetben lévő személy veszélyeztetettségére vonatkozó, illetve az ellene irányuló személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény megelőzését szolgáló információ várható.

(3) Az Európai Unió tagállamával vagy harmadik országgal a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény vagy nemzetközi szerződés alapján folytatott együttműködés érdekében az Európai Unió tagállama vagy harmadik ország megkeresése alapján akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a megkeresésben megjelölt bírói engedélyhez kötött vagy bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását törvény lehetővé teszi.

(4) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezése, valamint eltávolítása érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha a technikai eszköz vagy elektronikus adat leplezett elhelyezéséhez vagy eltávolításához elengedhetetlenül szükséges.

(5) A fedett nyomozó, illetve a fedőintézmény védelme érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól

- a) a fedett nyomozó lelepleződésének megelőzését, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzését, vagy

- b) a fedőintézmény lelepleződésének megelőzését

szolgáló információ várható.

(6) A NAV-val titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése érdekében akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha az attól várt információk

- a) a NAV-val titkosan együttműködő személy lelepleződésének megelőzése, vagy az ellene irányuló személy elleni erőszakos bűncselekmény megelőzése érdekében,

- b) az együttműködés lehetősége, az együttműködés fenntartása, illetve a titkos együttműködési megállapodás megkötésének kérdésében való döntéshez, vagy

- c) a NAV-val titkosan együttműködő személyre vonatkozó információ ellenőrzése érdekében

szükségesek.

53/A. § A NAV-val titkosan együttműködő személy védelme, bevonása és ellenőrzése céljából bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható.

### Bírói engedélyhez nem kötött eszközök

54. § A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve az 52. §-ban meghatározott célból

- a) információk megszerzése érdekében a NAV-val titkosan együttműködő személyt vehet igénybe;

- b) az eljárás valódi céljának titokban tartásával, kilétét leplező pénzügyi nyomozó vagy fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthet, ellenőrizhet;

- c) személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet titokban megfigyelhet, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;

- d) valamely személyt – ha életének, testi épségének megóvása érdekében szükséges – pénzügyi nyomozóval – ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót – helyettesítheti; illetve

- e) elektronikus hírközlési eszközön vagy információs rendszeren folytatott kommunikáció tényének a megállapításához, az elektronikus hírközlési eszköz vagy információs rendszer azonosításához, illetve hollétének megállapításához szükséges adatokat megszerezheti.

55. § (1) Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha annak elkövetése

- a) a fedett nyomozó alkalmazásának eredményességéhez, az alkalmazással elérni kívánt, az 52. § szerinti célhoz szükséges, és az alkalmazással elérni kívánt érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek,

- b) a fedett nyomozó biztonságának biztosítása, lelepleződésének megakadályozása érdekében szükséges, és a fedett nyomozó biztonságával, lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve

- c) más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek.

(2) A fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekményt.

(3) A fedett nyomozó mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá és nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.

(4) Ha a fedett nyomozó az általa elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt az (1) bekezdés alapján nem büntethető, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a fedett nyomozó a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.

(5) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a fedett nyomozó személyére lehet következtetni.

56. § (1) Az 54. §-ban és az 57. §-ban foglaltak teljesítése érdekében a NAV természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, állami szolgálati jogviszony, illetve munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését.

(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – munkaviszonyt kezdeményezhet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(3) A NAV nem kezdeményezhet munkaviszonyt bíróságnál, az Országos Bírósági Hivatalnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél.

(4) A foglalkoztatás pénzügyi nyomozói jellegével kapcsolatos speciális szabályokat a titkos együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(5) A NAV a vele titkosan együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthat.

(6) Az állam téríti meg azt a NAV-val titkosan együttműködő személy által a titkos információgyűjtés során ellátott feladatával összefüggésben okozott kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére a NAV-val titkosan együttműködő személy a polgári jog szerint köteles. A kár megtérítése, illetve a sérelemdíj megfizetése érdekében a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a sérelmet szenvedett személlyel titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti, illetve az ehhez szükséges iratokat elkészítheti.

(7) Ha a kártérítésről, illetve a sérelemdíj megfizetéséről polgári perben kell határozni, az ezek iránti igény jogalapját vélelmezni kell. A polgári perben az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli. A polgári perben eljáró bíróság a kereset elbírálása előtt beszerzi a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének nyilatkozatát a felperes sérelmére elkövetett cselekményről, a cselekménnyel okozott kárról, illetve személyiségi jogsértésről. A nyilatkozat nem terjedhet ki olyan tényre, amelynek alapján a NAV-val titkosan együttműködő személyre lehet következtetni.

(8) Az (1)–(7) bekezdést alkalmazni kell a NAV-val a büntetőeljárásról szóló törvény alapján titkosan együttműködő személyek esetében is.

57. § (1) A NAV az 52. §-ban meghatározott célból, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve a pénzügyi nyomozói jelleg leplezése érdekében

- a) valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot tartalmazó okiratot vagy közokiratot (a továbbiakban: fedőokirat) készíthet vagy használhat fel, illetve

- b) fedőintézményt hozhat létre és tarthat fenn.

(2) A NAV a titkos információgyűjtés, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve a pénzügyi nyomozói jelleg leplezése érdekében, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokba valótlan adatot (a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet be.

(3) Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre. Rendvédelmi szerv, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatait ellátó szerve fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak a szervet irányító miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének, az Országgyűlési Őrség esetében a parancsnok és az Országgyűlés elnökének tájékoztatásával alkalmazható.

(4) A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a fedőadatot törölni kell, ha arra a továbbiakban már nincs szükség.

58. § (1) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az 52. §-ban meghatározott célból az ügyészség jóváhagyásával

- a) átvehet adatot a NAV adóztatási és vámszerveitől, illetve

- b) adatok szolgáltatását igényelheti

- ba) az elektronikus hírközlési szolgáltatótól,

- bb) a postai szolgáltatótól, illetve a postai közreműködői tevékenységet végző személytől vagy szervezettől,

- bc) a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak vagy biztosítási titoknak minősülő adatot kezelő szervezettől,

- bd) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi és személyes adatot kezelő szervezettől, illetve

- be) az önkormányzati adóhatóságtól.

(2) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.

(3) Ha az adatkérés engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség engedélye nélkül is kérhető az adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg az ügyészségi engedély hiánya miatt. Ilyen esetben az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha az adatkérést az ügyészség nem engedélyezi, az így beszerzett adatokat haladéktalanul törölni kell.

### Bírói engedélyhez kötött eszközök

59. § (1) Bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha

- a) megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ az 52. §-ban meghatározott cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem szerezhető meg,

- b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő célhoz képest aránytalan korlátozásával, és

- c) annak alkalmazásával az 52. §-ban meghatározott cél eléréséhez szükséges információ megszerzése valószínűsíthető.

(2) A titkos információgyűjtés során a következő bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazhatók:

- a) titkos kutatás,

- b) hely titkos megfigyelése,

- c) küldemény titkos megismerése,

- d) lehallgatás,

- e) információs rendszer titkos megfigyelése.

60. § A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve bírói engedéllyel az 52. §-ban meghatározott célból

- a) titkos kutatás során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművet, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathatja, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;

- b) hely titkos megfigyelése során a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt az alkalmazás helyén elhelyezheti;

- c) küldemény titkos megismerése során postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti;

- d) lehallgatás során az elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerheti és rögzítheti;

- e) információs rendszer titkos megfigyelése során információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével – lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi közlekedési eszköz kivételével – járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezheti.

61. § (1) Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor lehet bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést folytatni, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a szervezett bűnözéssel kapcsolatos, illetve szervezett bűnözői csoportok azonosítását lehetővé tevő információk megszerzése várható.

(2) Az 52. § c) pontjában meghatározott célból bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha a külföldi hatóság igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása a külföldi hatóság saját államának joga szerint törvényes.

(3) Az 52. § c) pontjában meghatározott célból a 60. § d) és e) pontjában meghatározott bírói engedélyhez kötött eszköz akkor alkalmazható, ha a külföldi hatóság megkeresésében megjelölt személy

- a) Magyarország területén tartózkodik, vagy

- b) harmadik állam területén tartózkodik, azonban

- ba) a titkos lehallgatás Magyarország területén működő elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezet, illetve az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezet közreműködését igényli, vagy

- bb) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz Magyarország területén található.

### A bírói engedélyhez kötött eszközök engedélyezése

62. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszközök a bíróság engedélye alapján, az abban meghatározott keretek között alkalmazhatók.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásával kapcsolatban a bíróság feladatait a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a székhelye szerint illetékes járásbíróságnak a törvényszék elnöke által kijelölt bírája látja el.

63. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása iránti kérelmet a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője terjeszti elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

- a) a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a megnevezését, a titkos információgyűjtés elrendelésének időpontját, az ügy számát,

- b) a rendelkezésre álló, az alkalmazással érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,

- c) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tervezett kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,

- d) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása törvényi feltételeinek fennállását megalapozó részletes indokolást, így

- da) az 53. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját, és

- db) az 59. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését megalapozó adatokat,

- e) az alkalmazni kívánt bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését, és

- f) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazására vonatkozó adatokat, így

- fa) a megfigyelni kívánt információs rendszer,

- fb) a megfigyelni kívánt helyiség, jármű vagy tárgy,

- fc) az átvizsgálni kívánt küldemény feladásának vagy átvételének helye, illetve a feladó vagy a címzett, illetve

- fd) a megfigyelni kívánt elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy eszköz, illetve információs rendszer

egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat megalapozó iratokat.

64. § (1) A bíróság a kérelem benyújtásától számított hetvenkét órán belül indokolt végzéssel határoz. A bíróság a kérelem alapján az engedélyt megadja, vagy a kérelmet a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

(2) Ha a bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását engedélyezi, az erről szóló végzésben meg kell jelölni

- a) a rendelkezésre álló, az érintett személy azonosítására szolgáló adatokat,

- b) a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának kezdő és befejező időpontját napban és órában meghatározva,

- c) az 53. §-ra figyelemmel a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célját,

- d) a bírói engedélyhez kötött eszköz megnevezését és

- e) a 63. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat.

65. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a titkos információgyűjtéssel elérni kívánt célt nyilvánvalóan veszélyeztetné, a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője elrendelheti a titkos kutatást, illetve a bíróság döntéséig, de legfeljebb hetvenkét órára más bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazásának esetén a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője az elrendeléssel egyidejűleg előterjeszti a kérelmet a bíróságnak az utólagos engedélyezés érdekében.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelem tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását megalapozó körülményeket is, továbbá az elrendelés időpontját órában meghatározva.

(4) A bíróság a kérelmet akkor is elutasítja, ha

- a) a kérelem elkésett, vagy

- b) az engedély az alkalmazás (1) bekezdés alapján történő elrendelése előtt is beszerezhető lett volna.

(5) Ha a bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kérelmet elutasítja, ugyanabból a célból, változatlan indok alapján bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása az (1) bekezdés alapján ismételten nem rendelhető el.

(6) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése esetén az alkalmazás kezdő időpontját az (1) bekezdés szerinti elrendelés időpontjától kell számítani.

65/A. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása esetenként legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, amely újabb kérelem előterjesztése esetén, a (2), (4) és (5) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.

(2) Egy adott bűnmegelőzési feladat ellátása során az 52. § a) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb háromszázhatvan napig engedélyezhető.

(3) Egy adott leplezett eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz vagy adat elhelyezése vagy eltávolítása érdekében az 52. § d) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb kilencven napig engedélyezhető.

(4) Ugyanazon személlyel szemben az 52. § b) és e) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb háromszázhatvan napig engedélyezhető. Ha ezalatt az idő alatt az alkalmazás nem érte el a célját, a további engedélyezésnek akkor van helye, ha új tény vagy körülmény ezt megalapozza.

(5) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása az 52. § c) pontja alapján a külföldi hatóság megkeresésében megjelölt céltól függően, a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint engedélyezhető.

(6) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának meghosszabbítására irányuló kérelmet az alkalmazás engedélyezett tartamának lejárta előtt legkésőbb öt nappal kell a bíróhoz előterjeszteni. A meghosszabbításra irányuló kérelemmel egyidejűleg a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat is csatolni kell.

65/B. § (1) A bíróság az alkalmazás során vizsgálhatja a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának törvényességét. A bíróság felhívására a titkos információgyűjtést folytató szerv köteles a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során megszerzett, a felhívás időpontjáig rendelkezésére álló adatokat nyolc napon belül bemutatni.

(2) A bíróság a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyét visszavonja, ha

- a) a titkos információgyűjtést folytató szerv az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be,

- b) az engedély kereteit túllépték, vagy

- c) a bírói engedélyhez kötött eszközt az alkalmazásra vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendelkezés megsértésével alkalmazták.

### A titkos információgyűjtés megszüntetése

65/C. § (1) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött, illetve a bírói engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását, ha

- a) a célját elérte, vagy

- b) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a vezetője haladéktalanul megszünteti a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását akkor is, ha

- a) az engedélyben megállapított határidő lejárt,

- b) nyilvánvaló, hogy az engedélyben meghatározott keretek között a bírói engedélyhez kötött eszköz nem alkalmazható tovább,

- c) a bírói engedélyhez kötött eszköz 65. § (1) bekezdés alapján elrendelt alkalmazását a bíróság utólag nem engedélyezte, vagy

- d) a bíróság a 65/B. § (2) bekezdése alapján az engedélyt visszavonta.

(3) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetéséről tájékoztatja a bíróságot.

(4) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának megszüntetését követően az engedélyben szereplő személyt az alkalmazás tényéről tájékoztatni kell, feltéve, hogy a tájékoztatás az e törvény, az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtés érdekét, továbbá folyamatban lévő büntetőeljárás eredményességét nem veszélyezteti.

65/D. § A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során igénybe vett technikai eszközt vagy információs rendszerben elhelyezett elektronikus adatot az alkalmazás befejezését követően haladéktalanul el kell távolítani. Ha az eltávolítás akadályba ütközik, a technikai eszközt vagy elektronikus adatot az akadály megszűnését követően kell haladéktalanul eltávolítani.

### A titkos információgyűjtés végrehajtása

65/E. § (1) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a titkos információgyűjtést maga hajtja végre, a titkos információgyűjtés végrehajtásában való közreműködésre kijelölt szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a végrehajtáshoz a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.

(2) Ha a titkos információgyűjtés a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének működését érinti, felkérésre az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködik a titkos információgyűjtés végrehajtásában.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a 60. § c)–e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazását biztosítani és a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervekkel együttműködni.

### A titkos információgyűjtés során megszerzett adatok bizalmassága és törlése

65/F. § (1) A titkos információgyűjtés elrendelése, engedélyezése, végrehajtása és az annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések és az adatok illetéktelen személy számára ne váljanak hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesítése érdekében a titkos információgyűjtés folytatásával összefüggő adatok – ha annak feltételei fennállnak – a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősítéssel védhetők.

(3) A NAV erre felhatalmazott szerve a titkos információgyűjtéssel összefüggő valamennyi adatot megismerheti.

(4) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot az az ügyész, ügyészségi vezető, illetve az a bíró, bírósági vezető ismerheti meg, aki a titkos információgyűjtéssel összefüggésben eljár.

(5) A titkos információgyűjtés tényét és a titkos információgyűjtés során beszerzett adatot törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok is megismerhetik.

(6) A (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül használhatja fel a titkos információgyűjtéssel összefüggésben keletkezett, illetve rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(7) A minősített adat felhasználása során a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy rendelkezési jogosultsága az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben kiterjed

- a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézésre, a minősített adat feldolgozására,

- b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenységre,

- c) a minősítés megismétlésére,

- d) a minősített adat birtokban tartására,

- e) a minősített adat másolására, sokszorosítására,

- f) kivonat készítésére,

- g) a minősített adat fordítására,

- h) a minősített adat szerven belüli átadására,

- i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítására, szállítására.

(8) A felhasználói engedély kiadására jogosult a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a minősített adat megismerésére, illetve felhasználására jogosult személy részére további, a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott rendelkezési jogosultságot is biztosíthat.

65/G. § (1) A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása során beszerzett, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyre vonatkozó adatot haladéktalanul törölni kell, az a továbbiakban nem használható fel.

(2) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának befejezését követő nyolc napon belül törölni kell a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának célja szempontjából érdektelen adatot vagy az ügyben nem érintett személy adatait.

(3) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánják felhasználni, az (1) és (2) bekezdés alapján a bizonyítékként történő felhasználásról szóló döntést követően kell az adatokat törölni.

(4) A 65/C. § (2) bekezdés c) és d) pontja esetén a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során beszerzett adatot haladéktalanul törölni kell, az ilyen adat a továbbiakban nem használható fel.

### A titkos információgyűjtés és a büntetőeljárás kapcsolata

65/H. § (1) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazása során olyan adat keletkezik, amely alapján büntetőeljárás megindításának lehet helye, a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napon belül kezdeményezi a büntetőeljárás megindítását.

(2) Ha a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását nem maga a titkos információgyűjtést folytató szerv hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.

(3) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának tényét igazoló, a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolás beszerzéséről a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője a büntetőeljárás kezdeményezését megelőzően gondoskodik. A törvényszék elnöke a Be. 257. § (2) bekezdése szerinti igazolást az erre irányuló kérelem érkezésétől számított három napon belül állítja ki, amelyet a titkos információgyűjtést folytató szerv vezetője megküld a büntetőeljárás megindítására jogosult szervnek.

### A titkos információgyűjtéssel és a leplezett eszközök alkalmazásával kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok

65/I. § (1) A NAV költségvetésében a NAV Bűnügyi Főigazgatósága részére biztosított, az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan – az általános számviteli szabályoktól eltérően – egy összegben kell szerepeltetni.

(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek

- a) a NAV titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek az alkalmazásához, valamint

- b) a leplezett eszközök alkalmazásához

közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3) A NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a speciális működési kiadásai során külön korlátozás nélkül valutát kezelhet.

(4) Ha ez a lelepleződésének megelőzése érdekében szükséges, a NAV titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervének a fedőintézményben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjának a hivatásos szolgálati jogviszonya alapján, illetve a nem hivatásos pénzügyi nyomozónak a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

(5) A NAV-val titkosan együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyijövedelemadó-levonási és -befizetési kötelezettséget a NAV teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

65/J. § (1) A fedőintézmény létrehozása és – szükség esetén – fenntartása a NAV költségvetésében a NAV Bűnügyi Főigazgatósága részére biztosított, az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatból történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani.

(2) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a NAV-ot illeti.

(3) Az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit a fedőintézményre nem kell alkalmazni.

65/K. § (1) A NAV speciális működési kiadása felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés nem végezhető.

(2) A NAV gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(3) A NAV a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési kiadások körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – az érintett szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti.

(2) A bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatokhoz kapcsolódó adatokat, valamint a 78. § szerint egyéb adatkezelés alá vont adatokat elkülönítetten kell kezelni, és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a kezelésük alapjául szolgáló célra lehet felhasználni.

69. § (1) A NAV által a 13. § (7) bekezdés a) pontja alapján bűnüldözési célból (a továbbiakban: bűnüldözési cél) gyűjtött és tárolt adatokat, továbbá a különleges adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak bűnüldözési célra lehet felhasználni.

- c) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,

- c) a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított húsz évig,

- g) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett ügyiratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerős ügydöntő határozatig, vagy az eljárás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

- h) az e törvény vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a NAV-val titkosan együttműködő személyek, valamint a fedett nyomozók személyes adatait és az alkalmazás eredményét az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.

(1a) Azon adatok kivételével, amelyeket e törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, a NAV nyomozó hatósága a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat

- a) az 52. § a) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén az adott bűnmegelőzési feladat során folytatott titkos információgyűjtés megszüntetését követő két évig;

- b) az 52. § b) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a személyi védelem jogerős megszűnését követő tizenöt napig;

- c) az 52. § c) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a külföldi hatóság megkeresésének a teljesítését követő tizenöt napig;

- d) az 52. § d) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat eltávolítását követő tizenöt napig;

- e) az 52. § e) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén

- ea) ha a titkos információgyűjtés során fenyegetettségre vagy a lelepleződés veszélyére vonatkozó információ nem keletkezett, akkor az adatok NAV általi kezelésének kezdetétől számított egy évig,

- eb) ha a titkos információgyűjtés során fenyegetettségre vagy a lelepleződés veszélyére vonatkozó információ keletkezett, akkor az adatok NAV általi kezelésének kezdetétől számított harminc évig;

- f) az 52. § f) pontjában meghatározott célból folytatott titkos információgyűjtés esetén

- fa) ha az érintettel nem jön létre titkos együttműködési megállapodás, akkor az erről szóló döntést követő egy évig,

- fb) ha az érintettel titkos együttműködési megállapodást köt a NAV, a titkos együttműködési megállapodás megszüntetését követő harminc évig kezelheti.

(1b) Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, a NAV nyomozó hatósága az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából a leplezett eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat

- a) ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást követően nyomozás nem indul, a leplezett eszközök alkalmazásának megszüntetését követő két évig;

- b) ha a nyomozás megindítását követően a terhelt büntetőjogi felelősségét nem állapítják meg,

- ba) a büntethetőség elévülésétől számított tíz évig,

- bb) ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok NAV általi kezelésének kezdetétől számított ötven évig;

- c) ha a büntetőeljárás során a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják,

- ca) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésről való hivatalos tudomásszerzés esetén a mentesüléstől számított tíz évig,

- cb) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülésről való hivatalos tudomásszerzés hiányában az adatok NAV általi kezelésének kezdetétől számított harminc évig;

- d) ha a Be. 820. § (6) bekezdése alapján, a büntetőeljárás során hozott jogerős ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően elrendelt vagyonkutatási eljárás során alkalmaznak leplezett eszközt, a vagyonkutatási eljárás befejezésétől számított tizenöt napig

kezelheti.

(1c) Ha a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat a büntetőeljárásban bizonyítékként használják fel, ideértve a Be. 259. § (3) bekezdése szerinti adatokat is, az adatkezelésre az (1b) bekezdésben foglaltak irányadók.

(2) A NAV adott büntetőeljárást lefolytató szervének vezetője az (1) bekezdés b)–h) pontjában, illetve az (1a) és (1b) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében – ha bűnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges – az érintett tájékoztatáshoz, helyesbítéshez, törléshez és zároláshoz való jogának gyakorlását – írásban, a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is tartalmazó indokolással ellátva – megtagadhatja vagy korlátozhatja. Az indokolás mellőzhető, ha az a NAV bűnüldözési feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellőzése esetén a megtagadás okaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 19. §-ában foglalt rendelkezés mellett e §-ra kell hivatkozni. Az adat-hozzáférési, helyesbítési és törlési jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban részt vevő személyeknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogai gyakorlását.

(3) Az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adóztatási, illetve vámigazgatási feladatainak ellátása céljából vezetett nyilvántartásból csak ügyészségi jóváhagyással vehető át adótitoknak, vámtitoknak minősülő adat, irat.

(4) Az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a NAV egyéb rendszereiből csak ügyészségi jóváhagyással vehető át adat, illetve végezhető összekapcsolt egyedi adatkezelés.

(3) A kijelölt miniszter, az állami adó- és vámhatóság vezetője, az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese, továbbá a Bűnügyi Főigazgatóság vezetője a NAV által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.

- a) az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese,

- b) a Központi Irányítás állományába tartozó, az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese által erre eseti jelleggel vagy tartósan felhatalmazott személy,

- c) a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szerveinek bűnüldözési feladatokat irányító vezetői,

- e) a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szerveinek bűnüldözési feladatokat irányító vezetői által kijelölt, e szervek állományába tartozó más személy,

- c) más nyomozó hatóság és az általános rendőrségi feladatot ellátó szerv, mint előkészítő eljárást folytató szerv,

(1a) A belépő személyek és a belépési adatbázis adatai bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, továbbá megkeresés vagy adatkérés alapján a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, valamint a szabálysértés miatt eljáró hatóságnak és a szabálysértés miatt előkészítő eljárást folytató szervnek adhatók át.

(3) Az EU váminformációs rendszeréből a nemzeti hatóság által rögzített személyes adatokat a 72 § (1)–(1b) bekezdésében meghatározott törlési határidők alapján, de legfeljebb húsz év elteltével törölni kell.

- d) a Bűnügyi Főigazgatóságot és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szerveit,

- g) a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint szabálysértési tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait,

- h) a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása indítványozásával, engedélyezésével, illetve igénybevételével kapcsolatos szabályokat.

83. § A kijelölt miniszter utasításban állapítja meg a IV. Fejezet szerinti titkos információgyűjtés eszközei, módszerei, illetve a leplezett eszközök NAV általi alkalmazásának, valamint a speciális kiadások felhasználásának részletes szabályait.

(7) Ahol jogszabály vámhatóságot a bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési, nyomozó hatósági feladatokkal összefüggésben említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóságát és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozó hatósági hatáskörrel felruházott, e jogkörükben eljáró kirendeltségeit kell érteni.

#### 97. §

103/A. § (1) E törvénynek a titkos információgyűjtésre vonatkozó 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezéseit a folyamatban lévő titkos információgyűjtésekre 2019. január 1-ig alkalmazni kell.

(2) A titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi XCIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, az e törvény 2018. június 30-ig hatályban volt rendelkezései alapján végzett titkos információgyűjtés esetén a NAV titkos információgyűjtést folytató szerve 2019. január 1-ig döntést hoz arról, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást kezdeményez-e vagy feljelentést tesz-e.

104. § E törvény IV. Fejezete és 103/A. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.