2010. évi CXXII. törvény — mi változott? 2016. július 1.

16/F. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt érintő minden lényeges jognyilatkozatot és megállapodást írásba kell foglalni. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.

17. § (1) E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § 1–4., 6–8., 11–16., 18–21., 23–25., 28., 30–31. pontja, 4–12. §-a, 13. § (3)–(7) bekezdése, 15. § (1) bekezdése, 17. § (2) és (5) bekezdése, 31. § (2)–(3) bekezdése, 33. § (7) bekezdése, 38. § (8) bekezdése, 40. §-a, 45. § (1) bekezdése, 46. § (1)–(3) bekezdése, 47. §-a, 49. § (1) és (4) bekezdése, 50. §-a, 52–53. §-a, 55–61. §-a, 66. § (3) és (4) bekezdése, 71–72. §-a, 74. § (3) bekezdése, 77. § (1) bekezdés h) pontja és (7) bekezdése, 86. § (2) bekezdés e) pontja és (5)–(7) bekezdése, 90. § (2) bekezdése, 100. §-a, 102. § (2) bekezdése, 108–116. §-a, 117. § (1)–(5) bekezdése, 118–122. §-a, 124–126. §-a, 128–129. §-a, 130. § (4) bekezdése, 131. § (2) bekezdése, 132–133. §-a, 134. § (4) bekezdése, 135. § (5) bekezdése, 137. § (3) bekezdése, 139–146. §-a, 149–164. §-a, 165. § (1) bekezdés a) és f) pontja, továbbá a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítésre vonatkozó rendelkezése, 166–167. §-a, 168. § (2) bekezdése, 169–174. §-a, 176–221. §-a, 224. § (3)–(4) bekezdése, 225–256. §-a, 257. § (3)–(6) bekezdése, 264. §-a, 267. § (2)–(3) bekezdése, 269–271. §-a, 277–279. §-a, 290. §-a, 340. § 1–2., 12. és 17. pontja, 341. § (1) és (4) bekezdése, 344. § (5) bekezdése, 346. §-a, 348. § (1)–(5) és (8)–(9) bekezdése, 349. § (2)–(3) bekezdése, 350–361. §-a, 362. § (1) bekezdése, továbbá a 9–10. melléklete nem alkalmazható.

17/A. § (1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére a NAV jellegének megfelelő rendészeti végzettségnek minősülő – jogszabályban meghatározott – tanfolyam elvégzése kötelező a felvétel napjától számított 1 éven belül. Az alapfokú szaktanfolyam elvégzése a felvétel napjától számított 2 éven belül kötelező. A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik. Az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés időtartama.

(6)

(7) A Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontját és (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr az e törvény szerinti közszolgálati pótlékra jogosult.

(16) A Hszt. 168. § (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres illetménypótlék az idegennyelv-tudási pótlék.

(18) A Hszt. 123. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV tv. 20. §-ában meghatározott feltételek teljesülése ellenére sem léptethető elő a pénzügyőr a Hszt. 123. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

- b) minősítése „elfogadhatatlan” fokozata alapján a munkaköre ellátására alkalmatlanná vált.

(4) NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartama alatt a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja azzal, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére, módosítására, valamint – amennyiben az nem a kijelölt miniszter hatáskörébe tartozik – a méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, továbbá a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi jogkört csak az e törvény szerinti korlátozással, a kártérítési jogkört csak az e törvény szerinti esetben gyakorolja.

(5)

(8)

17/E. § (1)–(2)

(5) Akinek a hivatásos szolgálati jogviszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de felmentésére a Hszt. 88. §-ában meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig rendelkezési állományba kell helyezni. Ilyen esetben a pénzügyőrt a 19/G–19/H. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

17/F. § (1) A méltatlansági eljárás során a Hszt. 222–224. §-a alkalmazásában állományilletékes parancsnokon a munkáltatói jogkör gyakorlóját kell érteni, azzal, hogy e törvény 33/J. § (4) bekezdését és (6) bekezdés a)–c) pontját megfelelően alkalmazni kell, a (6) bekezdés d) pontja, továbbá a 17/M. § (3) bekezdése szerinti esetben pedig az eljárni jogosult az állami adó- és vámhatóság vezetője. A vezénylés tartama alatt a 17/D. § (4) bekezdése az irányadó.

17/I. § A pénzügyőrt az alap- és pótszabadság, illetve a gyermek születése esetén járó pótszabadság címén, távolléti díj illeti meg.

17/L. § A NAV-val tisztjelölti szolgálati jogviszonyban álló tisztjelölt (a továbbiakban: tisztjelölt) vonatkozásában

- a) a Hszt. 286. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a tisztjelölti jogviszony a tisztjelöltnek felróható okból szűnik meg, a képzés költségeit a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni;

- b) a Hszt. 288. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tisztjelöltet – a Hszt. 288. § (2) bekezdése szerinti korlátozás figyelembevételével – az e törvény alapján a pénzügyőrt megillető járandóságok illetik meg;

- c) a Hszt. 288. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tisztjelölt a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint jogosult kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, továbbá egyes költségtérítésekre és szociális juttatásokra.

17/M. § (1) A Hszt. 289. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tisztjelölttel szemben

- a) a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megrovás,

- b) a (2) bekezdés szerinti korlátozás figyelembevételével a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 55. § (2) bekezdés c) pont szerinti, a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások – legfeljebb 6 hónap időtartamra szóló – csökkentése, illetve megvonása,

- c) az Nftv. 55. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kizárás

fegyelmi büntetés szabható ki.

(2) Az Nftv. 55. § (2) bekezdés c) pontja szerinti fegyelmi büntetés azzal szabható ki, hogy az ösztöndíj legfeljebb 5 hónapra 10–50%-kal csökkenthető.

(3) A tisztjelölt esetében a fegyelmi jogkör gyakorlója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetője, aki, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhatja ki. Ha a fegyelmi tanács szerint az (1) bekezdés c) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi jogkör gyakorlója az állami adó- és vámhatóság vezetője. Ilyen esetben a fegyelmi ügyet 8 napon belül fel kell terjeszteni az állami adó- és vámhatóság vezetőjéhez, aki – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül dönt az ügyben. Ilyen esetben akkor is az állami adó- és vámhatóság vezetője dönt az ügyben, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt.

(4) Ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetőjével szemben a 33/Z. § (9) bekezdés szerinti valamely összeférhetetlenségi ok áll fenn, a fegyelmi jogkör gyakorlójaként az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt, a Központi Irányítás állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő pénzügyőr jár el.

(5) A 33/Y. § (3) bekezdés a) pontját tisztjelölt esetében az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti fegyelmi büntetés tekintetében kell alkalmazni.

(6) A 33/Y. § (4) bekezdését tisztjelölt esetében akkor kell alkalmazni, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója szerint az (1) bekezdés c) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés lenne indokolt.

(7) A 34/C. § (3) és (4) bekezdésében említett, 33/J. § (6) bekezdés d) pontja szerinti vezető, illetve eljárás alatt a (3) bekezdés szerinti vezetőt, illetve eljárást kell érteni.

(8) A Hszt. 289. § (4) bekezdését a fegyelmi eljárás során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fegyelmi eljárásra az (1)–(7) bekezdés szerinti eltéréssel az e törvény szerinti szabályok az irányadók. A törvényben nem szabályozott kérdésekben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

17/N. § (1) A tisztjelölt esetében a kártérítési jogkör gyakorlója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszékének tanszékvezetője.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tisztjelölt által a NAV-nál teljesített szakmai gyakorlaton vagy a NAV-nál elrendelt szolgálati tevékenység során a NAV-nak okozott kárral összefüggésben a kártérítési jogkör gyakorlója az állami adó- és vámhatóság vezetője.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a tisztjelölt által a NAV-nál teljesített szakmai gyakorlaton vagy a NAV-nál elrendelt szolgálati tevékenység során a tisztjelöltnek a NAV által okozott kár tekintetében a 34/T. § alkalmazásában munkáltató alatt azt a NAV szervet kell érteni, amelynél a tisztjelölt a szakmai gyakorlatot, illetve az elrendelt szolgálati feladatot ellátta.

(4) A Hszt. 289. § (4) bekezdését a kártérítési eljárás során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kártérítési eljárásra az (1)–(3) bekezdés szerinti eltéréssel az e törvény szerinti szabályok az irányadók. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

18. § (1) E törvény alkalmazása során a Kttv. 6. § 11. és 20a. pontja, 10. §-a, 11. § (4)–(6) bekezdése, 13–25. §-a, 40. §-a, 41/A–41/B. §-a, 45. § (1) bekezdése, 48. §-a, 52. §-a, 54. §-a, 63. § (2) bekezdés h) pontja, 64/A. §-a, 65. §-a, 68. § (4) bekezdésnek az összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazhatóságára vonatkozó rendelkezése, 69. § (2) bekezdése, 80–82. §-a, 83/A. §-a, 84–87. §-a, 96–98. §-a, 100–108. §-a, 110–117. §-a, 118. § (1)–(2) és (11) bekezdése, 119–121. §-a, 122. § (1) és (5)–(6) bekezdése, 123. §-a, 126–143. §-a, 145–149/A. §-a, 150. § (1)–(2) és (4) bekezdése, 151. §-a, 152. § (1)–(3) és (7) bekezdése, 153. §-a, 154. § (1) bekezdése, 155–175. §-a, 183/C. §-a, 190. §-a, 192–194. §-a, 207. § (6) bekezdése, 208. § (2) bekezdése, 209. §-a, 259. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja, 6. pont a)–b), d) és f) alpontja, 7. pontja, 10. pont c) alpontja, 11. pontja, 17. pont c) alpontja, (5) bekezdés b) és c) pontja, valamint 1. melléklete nem alkalmazható.

(6) A Kttv. 63. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a kormánytisztviselő munkavégzése akkor nem megfelelő, ha a minősítése „elfogadhatatlan” fokozatú.

(8) A Kttv. 118. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az I. besorolási osztályba tartozó pályakezdőnek 1 éven belül, a II. besorolási osztályba tartozó pályakezdőnek 2 éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie.

(9) A Kttv. 118. § (5) bekezdését a pályakezdő kormánytisztviselők tekintetében kell alkalmazni.

(10) A Kttv. 118. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályakezdőként kinevezett I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek a 3. fizetési fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a 3. fizetési fokozatba.

(11) A Kttv. 122. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV-hoz nem pályakezdőként kinevezett, illetve áthelyezett I. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek 1 éven belül, a II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőnek 2 éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Ha e kötelezettségének a kormánytisztviselő nem tesz eleget, kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik.

(12) A Kttv. 122. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kttv. 122. § (3) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kormánytisztviselő a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig magasabb fizetési fokozatba nem sorolható. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 19/G–19/H. § és a 20/A. § (1)–(3) bekezdés rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(13) A Kttv. 122. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintett előmenetelére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kormánytisztviselő – a kijelölt miniszter rendeletében meghatározottak szerint – soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatra kötelezhető.

- a) a fizetési fokozatban történő előresorolásakor, illetményének e törvény szerinti megállapításakor, valamint a pénzügyőr rendfokozatban történő előléptetésekor,

- d) azonos besorolású más munkakörbe helyezéskor, kivéve, ha a nem hivatásos munkakörbe helyezés a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakulásával járna,

- e) az érintettnek a NAV más szervéhez történő belső áthelyezéséhez, szervezeti egység váltásához, vagy alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéséhez, kormánytisztviselő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, ha az érintett minősítése – az általa betöltött munkakör alapján – „átlag alatti” fokozatú.

(2a) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr magasabb besorolású munkakörbe csak a beleegyezésével helyezhető, feltéve, hogy a tervezett munkakör ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.

(2b) A minősítésre alapozott alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéskor az érintettet a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül alacsonyabb besorolású munkakörben kell tovább foglalkoztatni. Ha ilyen munkakör a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül nem biztosítható, a (4) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével a munkavégzési hely, illetve a szolgálatteljesítési hely is megváltoztatható, továbbá az érintett a NAV más szervéhez áthelyezhető.

(3) A pénzügyőr a szolgálat érdekében azonos besorolású munkakör ellátására beleegyezése nélkül áthelyezhető a NAV más szervéhez. A kinevezés módosításától számított öt éven belül – a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve – e rendelkezés alkalmazásának nincs helye.

(4) A (2) bekezdés c) és e)–g) pontjában meghatározott okból a kormánytisztviselő, az ügykezelő kinevezését, illetve a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkavégzési hely, illetve szolgálatteljesítési hely és a tartózkodási hely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a 2 órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő esetében a másfél órát nem haladja meg.

(5) A (2) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott okból a kinevezést, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyt abban az esetben módosíthatja a munkáltató az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, és az érintett megfelel az új munkakörre előírt alkalmassági feltételeknek.

(7) A (2) bekezdés c)–f) pontjában, a (2b) és a (3) bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés módosításról, illetve hivatásos szolgálati jogviszony módosításról szóló okirat közlésétől számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően – az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Felmentés esetén a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítását megelőzően betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt kell alapul venni a felmentési időre járó illetménynek, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.

(3) Ha az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan magasabb besorolású munkakört lát el, az átirányítás idejére az átirányítás szerinti munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Az átirányítás a pénzügyőr rendfokozatát nem érinti.

### Kinevezés, hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének feltétele

18/E. § A NAV Központi Irányításánál kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony a NAV alaptevékenysége körében kizárólag szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személlyel létesíthető. A NAV alaptevékenységének a foglalkoztatási és képesítési követelmények szempontjából az a tevékenység minősül, amit jogszabály a NAV feladatkörébe utal.

19/A. § (1) Vezetői kinevezést csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium teljes körű mentesítésével, vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkező kormánytisztviselő kaphat.

- b) nem vezetői munkakört tölt be, alapilletményét a 19/G–19/H. § szerinti besorolása alapján

### A munkakörök besorolása

19/F. § (1) A kormánytisztviselők, illetve a pénzügyőrök által betölthető munkakörök

- a) a vezetői munkakörök,

- b) I. besorolási osztályba tartozó munkakörök,

- c) II. besorolási osztályba tartozó munkakörök.

(2) A vezetői munkakörök besorolási kategóriáit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az I. besorolási osztályba tartozó munkaköröket 5, „A”, „B”, „C”, „D” és „E” jelölésű, a II. besorolási osztályba tartozó munkaköröket 4, „A”, „B”, „C” és „D” jelölésű besorolási kategóriába lehet besorolni.

(4) Az egyes munkakörök besorolását a NAV vezetője – a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján – a foglalkoztatási szabályzatban állapítja meg. A munkakör értékelése során a munkakör szervezeti szintjét is figyelembe kell venni.

(5) Az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti munkakörök besorolási kategóriáihoz rendelt fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet, hivatásos munkakörök tekintetében a munkakörök besorolási kategóriáihoz és fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

### A kormánytisztviselő és a pénzügyőr besorolása

19/G. § (1) A tervezett munkakörbe történő kinevezés előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója megvizsgálja, hogy az érintett rendelkezik-e a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, megfelel-e az alkalmassági és a munkakör betöltéséhez előírt egyéb követelményeknek, megállapítja a fizetési fokozat meghatározásához figyelembe vehető jogviszonyban töltött idejét, továbbá pénzügyőr esetében a besorolás alapján viselhető rendfokozatot. Munkakörbe kinevezni – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak azt lehet, aki megfelel a munkakör betöltésére előírt feltételeknek és a munkakör besorolási osztályához rendelt követelményeknek.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkakörbe kinevezéskor az (1) bekezdésben meghatározottak alapján besorolja az érintettet, megállapítja a fizetési fokozatát és pénzügyőr esetében a rendfokozatát. Ha a pénzügyőr viselt rendfokozata alacsonyabb a besorolás szerintinél, a munkáltatói jogkör gyakorlója a pénzügyőrt a rendfokozatba kinevezi, előlépteti vagy kinevezésre, előléptetésre előterjeszti az arra jogosulthoz.

19/H. § A nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt az 1. számú mellékletben meghatározott fizetési fokozatba a 20. § szerinti jogviszonyban eltöltött ideje alapján kell besorolni.

19/I. § (1) A vezetői munkakört betöltőt a 3. számú mellékletben meghatározott fizetési fokozatba a NAV-nál, illetve jogelődjeinél vezetői munkakörben eltöltött idő alapján kell besorolni.

(2) A nem vezetői munkakörből vezetői munkakörbe első alkalommal történő kinevezéskor az érintettet a vezetői munkakör 1. fizetési fokozatába kell besorolni.

(3) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr alacsonyabb vagy azonos vezetői munkakörbe helyezése esetén az érintett fizetési fokozata nem változik és az adott fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(4) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr magasabb vezetői munkakörbe helyezése esetén az érintettet az 1. fizetési fokozatba kell besorolni és a várakozási ideje újraindul.

(5) Ha a korábban vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt a nem vezetői munkakörbe helyezést követően ismételten vezetői munkakörbe helyezik, illetve ha a korábban magasabb vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az alacsonyabb vezetői munkakörbe helyezését követően ismételten magasabb vezetői munkakörbe helyezik, a korábban ezzel azonos vagy magasabb vezetői munkakörben töltött valamennyi időt a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe kell venni.

19/J. § (1) Pályakezdőként kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony kizárólag „A” besorolási kategóriába sorolt munkakör betöltésére létesíthető. A pályakezdő az „A” besorolási kategória 1. fizetési fokozatába és – pénzügyőr esetében – rendfokozatába nevezhető ki.

(2) Nem pályakezdőként történő kormányzati szolgálati jogviszony, illetve hivatásos szolgálati jogviszony létesítésekor az érintettet a betöltendő munkakör alapján kell besorolni. Fizetési fokozatát a 20. §-ban foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. A pénzügyőr rendfokozatát a fizetési fokozata alapján kell megállapítani.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint megállapított fizetési fokozathoz az adott besorolási kategóriában nincs szorzószám, továbbá pénzügyőr esetén nincs rendfokozat hozzárendelve, az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni. A pénzügyőr az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat szerinti rendfokozatba nevezhető ki.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, továbbá a pénzügyőr magasabb rendfokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje alapján arra jogosultságot nem szerez.

### Előmenetel

20. § (1) A kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek a közszolgálati, illetve a hivatásos pályán – a törvényben meghatározott feltételek mellett – belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és a pénzügyőrök tekintetében rendfokozatban, továbbá a magasabb besorolású munkakör eléréséhez.

(2) Az előmenetel általános feltételei:

- a) az előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése,

- b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság, ha az adott munkakörben az előírásra kerül,

- c) a fizetési fokozatra előírt várakozási idő kitöltése,

- d) a magasabb besorolású munkakör ellátáshoz szükséges gyakorlati tapasztalat, valamint készségek és kompetenciák.

20/A. § (1) A fizetési fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a Kttv. 47. §-ában meghatározott ösztöndíjas jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett illetmény nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony fennállt-e vagy ilyen jogviszony fennállása esetén érvényesült-e munkavégzési kötelezettség – hat hónapot be kell számítani.

(3) E § alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.

(4) A kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt fizetési fokozatban előre kell sorolni, ha

- a) a várakozási idő eltelt, és

- b) az előírt továbbképzési kötelezettségét teljesítette, és

- c) a legutolsó teljesítményértékelés eredménye legalább „átlagos”.

(5) A pénzügyőrt a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén magasabb rendfokozatba is elő kell léptetni, ha az új fizetési fokozathoz a viselt rendfokozatánál magasabb rendfokozat tartozik.

(6) Ha az érintett a (4) bekezdésben meghatározott valamely feltételt nem teljesítette, magasabb fizetési fokozatba nem sorolható, továbbá a pénzügyőr magasabb rendfokozatba nem léptethető elő.

(7) Ha a (6) bekezdés alkalmazására a (4) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesülése miatt került sor, az érintettet a feltétel teljesülését követő hónap első napjával előre kell sorolni, illetve a pénzügyőrt – az (5) bekezdés szerinti esetben – magasabb rendfokozatba elő kell léptetni.

(8) Ha a (6) bekezdés alkalmazására a (4) bekezdés c) pontja szerinti feltétel nem teljesülése miatt került sor, az érintettet a 32/Y. § (1) bekezdése szerinti soron következő, legalább „átlagos” eredményű teljesítményértékelését követő hónap első napjával előre kell sorolni, illetve a pénzügyőrt – az (5) bekezdés szerinti esetben – magasabb rendfokozatba elő kell léptetni.

(9) Ha az érintett a (4) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltétel egyikét sem teljesítette, úgy az időben később teljesült feltétel tekintetében alkalmazható a (7), illetve a (8) bekezdés.

(10) A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a 32/D. § (1) bekezdés d) pont alkalmazásával eggyel magasabb fizetési fokozatba előre sorolható, ha az utolsó teljesítményértékelés eredménye „kivételes”.

20/B. § (1) A magasabb besorolású munkakörbe a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr akkor nevezhető ki, ha rendelkezik annak ellátásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételekkel, valamint az utolsó minősítése eredménye legalább „jó”.

(2) Ha a magasabb besorolású munkakörbe kinevezett kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr megállapított fizetési fokozatához a magasabb besorolású munkakör besorolási kategóriájában nincs szorzószám hozzárendelve, az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott besorolás esetén a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

20/C. § (1) A pénzügyőr soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezhető, előléptethető, ha a rendfokozatban történő előléptetés, kinevezés legfeljebb egy fizetési fokozatban történő előresorolással jár együtt, és a magasabb rendfokozathoz szükséges képzettséggel rendelkezik, továbbá az utolsó teljesítményértékelés eredménye „kivételes”.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magasabb rendfokozatba kinevezésre, előléptetésre a besorolási kategórián belül egy alkalommal kerülhet sor.

(3) A kijelölt miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba és ezzel együtt magasabb fizetési fokozatba léptetheti elő a pénzügyőrt, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a pénzügyőrt az adott rendfokozathoz tartozó legalacsonyabb fizetési fokozatba kell sorolni.

(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, illetve egyidejűleg magasabb rendfokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje, vagy a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

(6) Ha a pénzügyőrt alacsonyabb besorolású munkakörbe nevezik ki, és az új munkakör besorolási kategóriájához rendelt fizetési fokozata szerinti rendfokozata alacsonyabb a viselt rendfokozatánál, a pénzügyőr továbbra is a magasabb rendfokozat viselésére jogosult.

### Illetmény, díjazás

20/D. § (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény-megállapításnak.

(2) A kormánytisztviselő, pénzügyőr illetménye a 21. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, időpótlékból, közszolgálati pótlékból és – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – egyéb illetménypótlékból áll. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.

(3) Az alapilletmény, az időpótlék és a közszolgálati pótlék együttes összegének legalább a Kormány által meghatározott, garantált bérminimum összegét el kell érnie.

(4) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

- a) általános teljes napi munkaidő esetén: 174 órával,

- b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: 174 óra időarányos részével.

(5) A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt az I., a felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt a II. besorolási osztályba kell besorolni (a továbbiakban együtt: besorolási osztály).”

21. § (1) Az alapilletmény a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr besorolása alapján megállapított fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzó és az illetményalap szorzata.

(2) Az alapilletmény megállapításához szükséges illetményszorzókat az 1. számú melléklet, a vezetői munkakört betöltők tekintetében a 3. számú melléklet határozza meg.

22. § (1) Az időpótlék a köz szolgálatában eltöltött, a (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyban (e § alkalmazásában a továbbiakban: szolgálati jogviszony) eltöltött 10. évtől kezdődően a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt megillető, a szolgálati jogviszonyban eltöltött további 5 évenként növekvő mértékű, az illetményalap meghatározott százalékában megállapított illetményelem. Az időpótlék mértékét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) E § alkalmazásában szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek kell tekinteni:

- a) a NAV-nál és jogelődeinél kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött időt,

- b) más költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, továbbá közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, bírói vagy ügyészi szolgálati viszonyban töltött időt, ha a NAV-nál a kormányzati szolgálati jogviszony vagy a hivatásos szolgálati jogviszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlen kinevezéssel jött létre.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek az állásból történő felfüggesztésnek, a jogviszony szünetelésének időtartama, illetve az illetmény nélküli szabadságnak a 3 évet meghaladó időtartama.

23. § (1) A közszolgálati pótlék a kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek a jogviszony létesítésével vállalt többletkötelezettségek, továbbá a pénzügyőrök tekintetében a hivatásos munkakörrel járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja. Mértékét e törvény végrehajtási rendelete az illetményalap 50–650%-a közötti mértékben állapítja meg.

(2) A közszolgálati pótlék mértékének megállapításánál

- a) a feladatellátás sajátosságaiból adódó valós és rendszeresen jelentkező kockázatot, ide értve akár az életet, testi épséget, egészséget érintő kockázatot is,

- b) a munkavégzés külső körülményeit,

- c) a feladat ellátásához kapcsolódó belső körülményeket, a belső eljárási szabályok szigorúságát, kötöttségét,

- d) a szakmai irányításból adódó többletfelelősséget, magasabb szakmai követelményeket,

- e) pénzügyőrök tekintetében az a)–d) pontokon túl a fegyverrel való szolgálatteljesítés, fegyverhasználattal vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát, továbbá a más kényszerítőeszközök alkalmazásának lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát

kell figyelembe venni.

#### 24–25. §

(2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A visszavonáshoz – ide nem értve a 33/G. § (3) bekezdés e) pont szerinti esetet – az állami adó- és vámhatóság vezetőjének előzetes jóváhagyása szükséges. A visszavonást követően a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint, az általa betöltött munkakör alapján kell besorolni és illetményét megállapítani.

(3)

(4)

(5) A (2) bekezdés szerinti pótlékra jogosító munkaköröket az állami adó- és vámhatóság vezetője határozza meg.

27. § Az illetményelemek – ide nem értve a 26/A–26/B. § szerinti illetménypótlékokat – változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a fizetési fokozat változása során, alacsonyabb vagy magasabb besorolású munkakörbe kinevezés esetén a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr illetményét újra meg kell állapítani.

(4)

31/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a foglalkoztatási szabályzatban kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a NAV felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselői és pénzügyőri létszámának 10%-át.

(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai gyakorlattal és – kormánytisztviselő esetén – közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább tízéves szakmai gyakorlattal és – kormánytisztviselő esetén – közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek adományozható, aki „kivételes” minősítésű.

(3) A szakmai tanácsadó, illetve a szakmai főtanácsadó az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetmény

- a) 80%-ára jogosult a területi szervnél,

- b) 75%-ára jogosult a központi szervnél. A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel rendelkező és vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(4) A szakmai (fő)tanácsadói címet ”átlagos” vagy azt el nem érő” minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a címmel járó illetmény helyett a besorolása szerinti illetményére jogosult.

### Végkielégítés

31/B. § (1) A végkielégítés összege, ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább

- a) három év: egyhavi,

- b) öt év: kéthavi,

- c) nyolc év: háromhavi,

- d) tíz év: négyhavi,

- e) tizenhárom év: öthavi,

- f) tizenhat év: hathavi,

- g) húsz év: nyolchavi,

- h) huszonöt év: kilenchavi,

- i) harminc év: tízhavi

illetményének megfelelő összeg.

(2) A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.

(3) E § alkalmazásában a pénzügyőrök tekintetében a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A végkielégítésre egyebekben a Kttv., illetve a Hszt. végkielégítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

- a) kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 39. § (4a) bekezdése, , 60. § (1) bekezdés c), i) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdés a)–b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján,

- d) fizetési fokozatban egy fokozattal történő előresorolás,

- e) eggyel magasabb rendfokozatba soron kívüli előléptetés,

- a) 2 évig terjedő jogviszonyban töltött idő után 3 munkanap,

- b) 3–8 év jogviszonyban töltött idő után 5 munkanap,

- c) 9–16 év jogviszonyban töltött idő után 7 munkanap,

- d) 17–24 év jogviszonyban töltött idő után 9 munkanap,

- e) 25–31 év jogviszonyban töltött idő után 11 munkanap,

- f) 32–39 év jogviszonyban töltött idő után 12 munkanap,

- g) 40 év és annál hosszabb jogviszonyban töltött idő után 13 munkanap.

- a) 2–12 éves jogviszonyban töltött idő után 5 munkanap,

- b) 13–28 éves jogviszonyban töltött idő után 8 munkanap,

- c) 29 év és annál hosszabb jogviszonyban töltött idő után 10 munkanap.

(4a) A (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelő és a munkavállaló jogviszonyban eltöltött idejét a 20. §-ban foglaltak alkalmazásával kell megállapítani.

(5) Figyelemmel a 32/Q. § (3) bekezdésben foglaltakra is, a hosszabb tartamú pótszabadság az érintettnek abban az évben jár először, amelyben a (2)–(4) bekezdésben meghatározott időtartamú jogviszonyt betölti.

(6) A gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság után az érintettnek az illetmény nélküli szabadság lejártáig terjedő időre járó szabadságát egybefüggően, az illetmény nélküli szabadság leteltét követő naptól kezdődően kell kiadni.

(7) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő méltányos érdekére tekintettel a szabadság kiadása a (6) bekezdésben meghatározottól eltérően későbbi kezdőnappal is kiadható azzal, hogy legkésőbb az illetmény nélküli szabadság leteltétől számított 60 napon belül meg kell kezdeni a szabadság letöltését.

(1a) Az értékelést tárgyév február 15-ig meghatározott teljesítménykövetelmény alapján kell elvégezni. Az értékelés eredményeként a teljesítmény „kivételes”, „jó”, „átlagos”, „átlag alatti”, illetve „elfogadhatatlan” fokozatú lehet. Az érintett a teljesítményértékelésre észrevételt tehet.

(1b) Az (1) bekezdéstől eltérően év közben is teljesítményértékelést kell végezni belső áthelyezés, illetve szervezeti egység váltás esetén, valamint akkor is, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr munkaköre év közben megváltozik. Ilyen esetben a tárgyév hátralévő részére új egyéni teljesítménykövetelményt kell kitűzni és a tárgyévi teljesítményértékelés során az évközi teljesítményértékelés eredményét figyelembe kell venni. Nem kell új teljesítménykövetelményt kitűzni, ha a szervezeti egység váltás nem jár a munkakör megváltozásával.

(1c) Az (1b) bekezdéstől eltérően nem lehet a tárgyév hátralévő részére új egyéni teljesítménykövetelményt kitűzni és tárgyévi teljesítményértékelést készíteni, ha a belső áthelyezéstől, illetve a szervezeti egység váltástól vagy a munkakör év közbeni változásától számítva az év végéig 3 hónapnál kevesebb idő van hátra. Ilyen esetben az évközi teljesítményértékelés minősül tárgyévi teljesítményértékelésnek.

(1d) Az (1) bekezdéstől eltérően a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján – ha az érintettnek a tárgyévben az értékelést közvetlenül megelőző legalább 3 egybefüggő hónap teljesítménye értékelhető – év közben is végezhető teljesítményértékelés, ha a munkakörre való alkalmatlanság merül fel. Ilyen esetben a tárgyévi teljesítményértékelés során az évközi teljesítményértékelés eredményét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítására sor kerül-e, ide nem értve az (1e) bekezdés szerinti esetet.

(1e) Ha az (1d) bekezdés szerinti eljárás következtében a (4) bekezdés szerinti minősítés alapján a 18/B. § (2) bekezdés e) pontja szerinti belső áthelyezésre, alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezésre vagy szervezeti egységváltásra kerül sor, úgy a tárgyév hátralévő része tekintetében az (1b) és (1c) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(2) A kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 év kivételével – legalább 5 évente, valamint minden magasabb besorolású munkakörbe helyezés előtt, illetve a 31/A. § szerinti szakmai cím adományozása előtt a szakmai teljesítmények, az azt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése alapján – „kivételes”, „jó”, „átlagos”, „átlag alatti”, illetve „elfogadhatatlan” fokozatba – minősíteni kell, továbbá a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt írásbeli kérelmére akkor is minősíteni kell, ha az utolsó minősítése óta 2 év már eltelt és az érintett már legalább 1 éve a minősítő irányítása alatt dolgozott. A minősítés kötelező elemeit a 11. számú melléklet tartalmazza, de a minősítő az adott munkakörhöz kapcsolódó követelményekhez igazodó további szempontokat is értékelhet a minősítés során.

(3) A minősítés során figyelembe kell venni a legutolsó minősítés óta készült teljesítményértékeléseket, azok együttes eredményétől eltérni csak indokolt esetben lehet. Minősíteni az első teljesítményértékeléstől számított egy évet követően lehet, kivéve, ha a minősítésre magasabb besorolású munkakörbe történő kinevezés miatt, illetve a (4) bekezdésben előírtak miatt van szükség.

(4) A kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt soron kívül minősíteni kell, ha a teljesítményértékelés eredménye „átlag alatti” vagy „elfogadhatatlan”.

- b) a fizetési fokozatban való előlépés várakozási idejének meghosszabbítása 6 hónaptól 2 évig terjedő időre,

- c)

- d) visszavetés egy fizetési fokozattal 1 évtől 2 évig terjedő időre,

- h) kizárólag nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont esetében eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés 1 évtől 2 évig terjedő időre,

- i)

(3a) A fegyelmi büntetések (3) bekezdésben meghatározott sorrendje kifejezi a fegyelmi büntetés súlyosságát.

(3b) Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig terjedő időtartamra történő visszavetés fegyelmi büntetéssel nem jár együtt fizetési fokozatban történő visszasorolás.

- a)

(7) A visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét a visszavetett fokozatban, illetve a megállapított idő eltelte után a 19/G–19/I. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani.

(7a) Ha a visszavetés egy fizetési fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtott rendelkezik 2016. július 1-jei hatállyal megállapított korrekciós díjjal, a (7) bekezdés alkalmazása nem érinti az érintett részére megállapított és a fegyelmi büntetés kiszabásakor nyilvántartott korrekciós díjat.

(8) A személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetéssel sújtott új illetményét a 19/G–19/I. §-a szerinti besorolás alapján kell megállapítani.

(8a) Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazása során az új munkakörnek meg kell felelnie az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának és az érintettnek meg kell felelnie – ha van – az új munkakörre előírt alkalmassági feltételeknek.

(8b) Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazásakor az érintettet – a munkavégzési hely, szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül vagy kizárólag a település területén belüli megváltoztatásával – a szervezeti egységen belüli – ha a szervezeti egysége főosztályon belül működő osztály, úgy a főosztályon belüli – üres vagy átmenetileg be nem töltött, a büntetés kiszabásakor betöltött munkakörnél egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájú munkakörben kell a büntetésnek megfelelő időtartamban foglalkoztatni. Ilyen munkakör hiányában az érintett eredeti munkakörét kell ideiglenesen, a büntetésnek megfelelő időtartamban – az állománytáblázat módosítása nélkül – egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolású kategóriájúnak minősíteni, és az érintett számára az ideiglenes besorolási kategóriának megfelelő illetményt kell folyósítani.

(8c) Az eggyel alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés fegyelmi büntetés alkalmazásakor a pénzügyőr továbbra is az eredeti munkaköréhez és fizetési fokozatához rendszeresített rendfokozatot viseli tovább.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől a fegyelmi büntetés végrehajtásáig, továbbá az a)–g) pont szerinti ideig, illetve ha a fegyelmi büntetést a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt végrehajtották [34/D. § (2), illetve (4) bekezdés], a végrehajtástól az a)–g) pont szerinti ideig:

- a) a 33/G. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő meghosszabbításának ideje alatt;

- b) a 33/G. § (3) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időtartamának elteltéig;

- d) a 33/G. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott büntetésnél az alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezés időtartamának elteltéig,

- e) a 33/G. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott büntetésnél 2 évig;

- f) a 33/G. § (3) bekezdés k) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig;

- g) a 33/G. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott büntetésnél 5 évig.

- c)

- k) állománytáblázat: a NAV szerveinek szervezeti egységeit, az adott szervnél betölthető munkaköröket, azok besorolását, továbbá a hivatásos munkakörök tekintetében az azokban rendszeresített rendfokozatokat meghatározó dokumentum,

- l) szervezeti állománytáblázat: a NAV egészére vonatkozó, a NAV valamennyi szervének állománytáblázatát magában foglaló összesített állománytáblázat,

- m) alacsonyabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakörhöz képest alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik,

- n) alacsonyabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél alacsonyabb besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozik, továbbá a vezetői munkakört betöltők esetében a nem vezetői munkakör vagy az alacsonyabb vezetői munkakör is,

- o) azonos vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amelynek besorolási kategóriája megegyezik a betöltött munkakör besorolási kategóriájával,

- p) azonos besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörrel azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik;

- q) magasabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakör besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik;

- r) magasabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik vagy magasabb vezetői munkakörnek minősül, továbbá a nem vezetői munkakört betöltők esetében a vezetői munkakör is.

- d) alapilletményt említ, azon a NAV tekintetében az e törvény szerinti alapilletmény, közszolgálati pótlék és időpótlék együttes összegét;

(8) Illetmény alatt az alapilletmény, az időpótlék, a közszolgálati pótlék, továbbá az idegennyelv-tudási pótlék, valamint a korrekciós díj együttes összegét kell érteni:

- h) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal össze nem függő bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás keretében való állásból való felfüggesztésre,

- i) a jogviszony jogellenes megszüntetésére,

- j) a végkielégítésre

(9) A 22. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában közvetlen kinevezés, ha az érintett jogviszonya a NAV-nál a 22. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott szervnél fennálló jogviszonyának megszűnését követő első munkanapon jön létre.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a NAV a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítését.

- l) a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket,

- m) az egyes munkakörökben a közszolgálati pótlék mértékét.

#### 86/A. §

#### 98/A. §

#### 98/B. §

98/C. § (1) E törvénynek a NAV Mód. tv. 20. §-ával megállapított 26. § (2) bekezdését a 2011. december 31-én személyi illetményben részesülő kormánytisztviselők és pénzügyőrök tekintetében is alkalmazni kell.

(2)–(3)

(4)

(5) A NAV Mód. tv. nem érinti a kormánytisztviselő részére 2012. január 1-je előtt adományozott szakmai-, illetve közigazgatási tanácsadói-, főtanácsadói címeket.

#### 98/D. §

98/E. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CI. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. II. tv.) hatálybalépésével a pénzügyőrök esetében a vezetői beosztás a törvény erejénél fogva vezetői munkakörré alakul át. Az érintetteket e tényről a NAV Mód II. tv. hatálybalépését követő harminc napon belül a munkáltatónak tájékoztatnia kell.

(2) A 19/B. § (2) bekezdését a NAV Mód. II. tv. hatálybalépését követő vezetői kinevezésekre kell alkalmazni.

#### 98/F–98/G. §

98/H. § A 2013. december 31-én a NAV állományába tartozó, tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozó pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot 2015. december 31-éig köteles elvégezni. Amennyiben a pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.

#### 98/I–98/J. §

98/K. § (1) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárásra a 2012. december 31-én alkalmazandó rendelkezések az irányadók.

(2) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépését megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt a NAV Mód. III. tv. hatálybalépését követően megindult fegyelmi eljárás során – a fegyelmi büntetések, fenyítések kivételével – a NAV törvénynek a NAV Mód. III. tv. – 22. §–23. §–ával megállapított, a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A fegyelmi büntetések, fenyítések tekintetében a fegyelmi vétség elkövetésekor alkalmazandó rendelkezések az irányadók, ideértve a fegyelmi büntetés, fenyítés hatályára vonatkozó rendelkezéseket is.

(3) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépését megelőzően kiszabott fegyelmi büntetés, fenyítés hatálya a fegyelmi büntetés, fenyítés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti időtartamig tart.

(4) A NAV Mód. III. tv. hatálybalépése előtt bekövetkezett károsodás esetén a kártérítési felelősségre a kár bekövetkezésének időpontjában alkalmazandó rendelkezések az irányadók.

#### 98/L. §

#### 98/M. §

98/N. § (1) A NAV Mód. IV. tv. módosítása nem érinti a Kttv. 207. § (6) bekezdése alapján 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezetők jogviszonyát.

(2) A 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezetőre az ügykezelőkre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pótszabadságra, a fegyelmi eljárásra, a kártérítési eljárásra, az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések tekintetében az osztályvezetőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezető illetménye meg kell haladja a vezetése alá tartozó ügykezelők illetményét.

#### 98/O. §

98/P. § Az a 2015. január 1-jén a NAV állományába tartozó pénzügyőr, aki

- a) a Vám- és Pénzügyőrség állományából került a NAV állományába, és

- b) olyan munkakört tölt be, amelynek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie, és

- c) a középfokú szaktanfolyamot elvégezte, vagy annak elvégzése alól jogszabály alapján mentesült, és

- d) legalább 3 évet töltött vezetői munkakörben, illetve vezetői beosztásban,

mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól.

#### 98/Q. §

99. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 118. § (2) bekezdése alapján a pénzügyőr részére 2012. január 1-jét megelőzően adományozott tanácsosi, főtanácsosi cím viselésére a pénzügyőr 2015. július 1-jét követően is jogosult.

(2) Az (1) bekezdés alapján tanácsosi cím viselésére jogosult pénzügyőr az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezető-helyettesi, a főtanácsosi cím viselésére jogosult pénzügyőr az első fizetési fokozat szerinti főosztályvezetői illetmény

- a) 80%-ára jogosult a területi szervnél,

- b) 75%-ára jogosult a központi szervnél. A tanácsosi, illetve a főtanácsosi címmel rendelkező vezetői munkakört betöltő pénzügyőr a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye.

(3) A pénzügyőrt az (1) bekezdés szerinti cím viselésének joga nyugállományba vonulását követően is megilleti.

(4) A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha a pénzügyőrrel szemben a bíróság szabadságvesztést, pénzbüntetést, közérdekű munka büntetést szabott ki.

99/A. § (1) A NAV vezetője legkésőbb 2016. július 5-ig megállapítja az egyes NAV szervek 2016. július 1-jétől hatályos állománytáblázatát.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2016. július 15-ig – az (1) bekezdés szerint meghatározott állománytáblázat keretei között – megállapítja a kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. július 1-jétől hatályos munkakörét.

(3) A munkakör (2) bekezdés szerinti meghatározásával egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója – e törvény 2016. július 1-jétől hatályos rendelkezéseire figyelemmel – 2016. július 1-jei hatállyal megállapítja:

- a) a kormánytisztviselő, pénzügyőr által betöltött munkakör besorolási osztályát és besorolási kategóriáját,

- b) az a) pont szerint megállapított munkakörben a fizetési fokozat szempontjából a 20. § szerint figyelembe vehető időt és ennek figyelembevételével az érintett fizetési fokozatát,

- c) a fizetési fokozatban soron történő előrelépés lehetséges legkorábbi időpontját azzal, hogy a fizetési fokozatban előrelépés csak az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén lehetséges,

- d) az időpótlék szempontjából a 22. § szerint figyelembe vehető időt,

- e) a korábbi rendszeres díjazás, valamint a hatályos rendszeres díjazás összegét,

- f) a 99/D. § (5) bekezdés szerinti korrekciós díj összegét, ha annak megállapítására sor kerül,

- g) a pénzügyőr rendfokozatát.

(4) A besoroláskor meg kell állapítani azt az illetményt az illetményelemek szerinti bontásban, amelyre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között jogosult. Az így megállapított illetmény 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között csak abban az esetben módosítható, ha a kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkaköre 2016. július 1-jét követően változik.

(5) Az e törvény hatálybelépésekor vezetői munkakört betöltőknek meg kell állapítani az vezetői munkakörben eltöltött ideje alapján a vezetői fizetési fokozatát, az adott fizetési fokozatban várakozási időként figyelembe vehető időt, valamint a következő fizetési fokozatba előresorolás várható időpontját.

(6) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. július 1-jétől érvényes munkaköri leírását 2016. július 31-ig kell elkészíteni.

(7) Ha a pénzügyőrnek a (3) bekezdés szerinti besorolásakor a rendfokozata alacsonyabb lenne a 2016. június 30-án viselt rendfokozatánál, akkor rendfokozata nem változik, továbbra is a korábbi rendfokozatának viselésére jogosult. A pénzügyőr rendfokozata mindaddig nem változik, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a viselt rendfokozatával.

99/B. § (1) A 99/A. § szerinti munkáltatói intézkedés nem minősül a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosításának, illetve átszervezésnek.

(2) A 99/A. § (2)–(5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés ellen szolgálati panasznak nincs helye.

(3) A 99/A. § (2)–(5) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés ellen a kormánytisztviselő, a pénzügyőr a közléstől számított 90 napon belül bírósághoz fordulhat. A keresetet kizárólag téves, a törvény előírásainak meg nem felelő munkáltatói intézkedés jogcímén lehet előterjeszteni.

(4) A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.

99/C. § A 99/A. § alkalmazásában:

- a) korábbi rendszeres díjazás: a kormánytisztviselő, a pénzügyőr részére e törvény 2016. június 30-án hatályos rendelkezései alapján megállapított, a 2016. június 30-án hatályos 25. § szerinti illetményeltérítéssel számított alapilletmény, illetménykiegészítés, rendszeres pótlékok (vezetői pótlék, idegennyelv-tudási pótlék, veszélyességi pótlék), a 2016. június 30-án hatályos 98/O. § szerint megállapított és nyilvántartott illetménykülönbözet, a 86/A. § szerint megállapított és nyilvántartott kompenzációs díj, a garantált bérminimumra történő kiegészítés, továbbá a pénzügyőrök tekintetében a rendfokozati illetmény együttes összege, személyi illetménnyel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében a személyi illetmény 2016. június 30-án hatályos összege,

- b) hatályos rendszeres díjazás: a 2016. július 1-jén a kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek besorolása alapján megállapított alapilletmény, időpótlék, közszolgálati pótlék, idegennyelv-tudási pótlék együttes összege,

- c) illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás különbözete.

99/D. § (1) 2016. július 1-je és 2016. december 31-e között a kormánytisztviselő, a pénzügyőr illetményére a II. fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) 2016. július 1-jén valamennyi kormánytisztviselő és pénzügyőr részére biztosítani kell az illetményemelkedést a (3)–(11) bekezdésben meghatározott szabályok szerint.

(3) A nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében az illetményemelkedés 2016. július 1-jével 30%.

(4) A vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében az illetményemelkedés 2016. július 1-jével 15%.

(5) Ha a hatályos rendszeres díjazás nem biztosítja a (3)–(4) bekezdés szerinti illetményemelkedést, akkor az érintett a hatályos rendszeres díjazásra jogosult azzal, hogy a 2016. július 1-jétől megállapított illetménye és a korábbi rendszeres díjazása közötti emelkedés mértéke

- a) a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében legalább a 15%-ot,

- b) a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében legalább a 10%-ot

el kell, hogy érje. Ha az így megállapított illetmény magasabb, mint a hatályos rendszeres díjazás, akkor a kettő közötti különbözetet korrekciós díjként kell nyilvántartani és folyósítani.

(6) Ha a hatályos rendszeres díjazás a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében 30%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosít, akkor részére a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 30%-os mértékű illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő, a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.

(7) Ha a hatályos rendszeres díjazás a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetében 15%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosít, akkor részére a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 15%-os mértékű illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő, a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.

(8) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve hivatásos szolgálati jogviszonya 2016. július 1-jét megelőzően létesült és 2016. július 1-jét követően magasabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba kerül átsorolásra, illetve részére a 31/A. § szerinti cím adományozására kerül sor, illetményét a 99/D. § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a munkáltatói intézkedésre 2016. június 30-án került volna sor.

(9) A (8) bekezdéstől eltérően, ha az érintett 2016. július 1-jét követően történt magasabb besorolású munkakörbe kinevezését, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történt átsorolását, illetve a 31/A. § szerinti címadományozást megelőzően megállapított illetménye (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: megelőző illetmény) meghaladja a (8) bekezdés alapján megállapítható illetményét (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: megállapított illetmény), úgy a megelőző illetménynek a megállapított illetményt meghaladó részét külön illetményelemként, korrekciós díjként kell folyósítani.

(10) Ha az érintett illetménye a (8) bekezdés vagy a (9) bekezdés alapján került megállapításra, majd azt követően a (8) bekezdés vagy a (9) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedést megelőzően betöltött munkakörrel azonos vagy annál alacsonyabb besorolású munkakörbe nevezik ki, illetve a 31/A. § alapján adományozott címe visszavonásra kerül, illetményét a 19/G.–19/I. § szerinti besorolása alapján kell megállapítani, azzal, hogy részére a továbbiakban a (5) bekezdés szerinti korrekciós díjat ismételten folyósítani kell.

(11) A (4)–(5) és (7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem vezetői munkakört betöltőkre, akiknek az illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani.

99/E. § A 2016. június 30-án személyi illetménnyel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. július 1-jétől hatályos illetménye megállapítása tekintetében a 99/A. §–99/D. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az érintett 2016. június 30-án hatályos személyi illetménye meghaladja a hatályos rendszeres díjazást, illetményét az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. VII. törvény) módosításai nem érintik.

99/F. § Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő, pénzügyőr által 2016. július 1-jén betöltött munkakör besorolási kategóriájához az érintett részére megállapított fizetési fokozatban szorzószám nem került rendszeresítésre, akkor az érintettet az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozatba kell besorolni. A kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr mindaddig nem léphet magasabb fizetési fokozatba, ameddig a jogviszonyban töltött ideje, illetve a munkáltatói intézkedés alapján arra jogosultságot nem szerez.

99/G. § (1) A 2016. június 30-án címzetes címmel rendelkező kormánytisztviselő, pénzügyőr fizetési fokozatát 2016. július 1-jei hatállyal az alábbiak szerint kell megállapítani:

- a) a címzetes vezető-tanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az I. besorolási osztály 4. fizetési fokozatába,

- b) a címzetes főtanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az I. besorolási osztály 7. fizetési fokozatába,

- c) a címzetes vezető-főtanácsosi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az I. besorolási osztály 9. fizetési fokozatába,

- d) a címzetes főmunkatársi címmel rendelkező kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az II. besorolási osztály 9. fizetési fokozatába,

kell besorolni.

(2) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr a jogviszonyban töltött idő alapján eléri az (1) bekezdés szerinti fizetési fokozatot, további előmenetelére az általános szabályok az irányadóak.

(3) Ha a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr jogviszonya 2016. június 30-ig nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői munkakörére utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.

99/H. § (1) A 2016. július 1-jén folyamatban lévő fegyelmi ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni.

(2) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még hatályos fegyelmi büntetés hatálya a fegyelmi büntetés kiszabásakor irányadó rendelkezés szerinti időtartamig tart.

(3) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még hatályos

- a) visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre fegyelmi büntetés esetében a 99/A–99/D. §-ok alkalmazásával meg kell állapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményt, és egyúttal annak összegét – a fegyelmi büntetés még hátralévő hatályának időtartamára – a fegyelmi büntetésre tekintettel a 2016. június 30-ával járó illetmény és a fegyelmi büntetés hiányában az érintettet megillető illetmény (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: elvi illetmény) közötti különbözetnek az elvi illetményhez viszonyított arányában kell csökkenteni az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét;

- b) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legmagasabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre fegyelmi büntetés esetében az a) pont megfelelő alkalmazásával kell eljárni;

- c) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legalacsonyabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre fegyelmi büntetés esetében az a) pont megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(4) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július 15-e után jogerőssé váló (3) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés esetében 2016. július 1-jétől a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig a 99/A–99/D. §-ok alkalmazásával megállapított illetmény jár az érintettnek, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követően pedig a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(5) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, 2016. július 1-jén még végre nem hajtott, de a 34/D. §-ra figyelemmel jogerős

- a) a személyi illetmény visszavonása fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés végrehajtásával egyidejűleg – ha arra még nem került sor – a 99A–99/D. §-ok alkalmazásával meg kell állapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét, azzal, hogy esetében a 99/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás alatt a 99/E. § (2) bekezdése szerinti korábbi besorolás szerinti illetményt kell érteni.

- b) címtől való megfosztás fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés végrehajtásával egyidejűleg – ha arra még nem került sor – a 99/A–99/D. §-ok alkalmazásával – az adott címre tekintet nélkül – kell megállapítani az érintettnek 2016. július 1-jével járó illetményét.

(6) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július 15-e után jogerőssé váló (5) bekezdés a) pont szerinti fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig – az (5) bekezdés a) pont megfelelő alkalmazása mellett – a személyi illetményt vissza kell vonni.

(7) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott, de a 34/D. §-ra figyelemmel 2016. július 15-e után jogerőssé váló (5) bekezdés b) pont szerinti fegyelmi büntetés esetében a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedéséig a 99/A.–99/D. §-ok alkalmazásával – az adott címre is figyelemmel – megállapított illetmény jár az érintettnek, a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követően pedig a (5) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(8) A 2016. július 1-jét megelőzően kiszabott és 2016. július 1-jén még hatályos, vagy 2016. július 1-jén még végre nem hajtott, de jogerős, vagy 2016. július 15-e után jogerőssé váló 33/G. § (4)–(5) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés esetében a (3)–(7) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

99/I. § A kormánytisztviselő, pénzügyőr 2016. június 30-án hatályos 32/K. § (2)–(3) bekezdése alapján megállapított pótszabadsága nem csökkenthető, arra mindaddig jogosult, amíg a 2016. július 1-jétől hatályos 32/K. § (2)–(3) bekezdése alapján hosszabb tartamú pótszabadságra nem szerez jogosultságot.

99/J. § (1) E törvénynek a NAV Mód. VII. törvénnyel megállapított 31/B. §-át a rendelkezés hatálybalépését követően közölt felmentések tekintetében kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a NAV Mód. VII. törvénnyel 2016. július 1-jei hatállyal megállapított 32/O. § (6)–(7) bekezdését azokban az esetben kell először alkalmazni, amikor az illetmény nélküli szabadság 2016. július 1-jét követően telik le.

(3) E törvénynek a NAV Mód. VII. törvénnyel megállapított 32/Y. § (1a) bekezdését 2016-ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értékelést a NAV Mód. VII. törvény hatálybalépése előtt meghatározott egyéni teljesítménykövetelmény alapján kell elvégezni.

99/K. § A 2016. július 1-jét követően létesített jogviszony esetén a kormánytisztviselő, a pénzügyőr illetményét a 99/D. § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a jogviszony létesítése 2016. június 30-án történt volna.

99/L. § (1) E törvény alapján a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt fizetési fokozatban és vezetői fizetési fokozatban első alkalommal 2018. január 1-jei hatállyal lehet előresorolni, abban az esetben, ha a fizetési fokozatban és vezetői fizetési fokozatban előresoroláshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. július 1-jén jogviszonyban álló azon tagjának, akinek a fizetési fokozathoz és vezetői fizetési fokozathoz meghatározott várakozási ideje az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt letelne, a fizetési fokozatra előírt várakozás ideje a 2018. január 1-jéig hátralévő időtartammal meghosszabbodik.

99/M. § (1) 2017. január 1-je és 2017. december 31-e között a kormánytisztviselő és a pénzügyőr illetményére a II. Fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2017. január 15-ig megállapítja azt az illetményt az illetményelemek szerinti bontásban, amelyre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr – amennyiben munkaköre nem változik – 2017. január 1. és 2017. december 31. között jogosult.

(3) 2017. január 1-jén a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő és pénzügyőr részére az e §-ban meghatározott szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 35%-ot.

(4) 2017. január 1-jén a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő és pénzügyőr részére az e §-ban meghatározott szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 20%-ot.

(5) Az a kormánytisztviselő és pénzügyőr, akinek a hatályos rendszeres díjazása nem éri el a részére a 99/D. § (5) bekezdése alapján megállapított illetményt, továbbra is a 99/D. § (5) bekezdése alapján megállapított illetményre jogosult. Az így megállapított illetmény és a hatályos rendszeres díjazás összege közötti különbözetet kompenzációs díjként kell folyósítani.

(6) Annak a kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek, akinek a hatályos rendszeres díjazása eléri vagy meghaladja a részére 2016. július 1-jei hatállyal megállapított illetményt, de az illetményemelkedése

- a) nem vezetői munkakört betöltők esetében a 35%-ot,

- b) vezetői munkakört betöltők esetében a 20%-ot

nem haladja meg, a hatályos rendszeres díjazás szerinti illetményt kell folyósítani.

(7) Annak a nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek, akinek a hatályos rendszeres díjazása 35%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést eredményez, a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 35%-os illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.

(8) Annak a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek, akinek a hatályos rendszeres díjazása 20%-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést eredményez, a 21. § (1) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell megállapítani, ami 20%-os illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr e törvény szerinti mértékben jogosult.

(9) Az (5) bekezdés szerinti kompenzációs díjat annak a kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek lehet csak megállapítani, aki a 99/D.§ (5) bekezdése alapján 2016. július 1. és 2016. december 31. között korrekciós díjra volt jogosult, és a kompenzációs díj mértéke nem haladhatja meg a korábbi korrekciós díj mértékét.

(10) Az (5) bekezdés szerinti kompenzációs díjra a 99/D. § (9)–(10) bekezdés szerinti szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(11) A (4)–(6) és (8) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a nem vezetői munkakört betöltőkre, akiknek illetményét részben a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani.

(12) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve hivatásos szolgálati jogviszonya 2017. január 1-jét megelőzően létesült és 2017. január 1-jét követően magasabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba kerül átsorolásra, illetve részére a 31/A. § szerinti cím adományozására kerül sor, illetményét e § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a munkáltatói intézkedésre 2016. december 31-én került volna sor.

(13) A 2016. december 31-ét követően létesített kormányzati szolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszony esetén az illetményt e §-ban foglalt szabályok alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a kormányzati szolgálati, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony 2017. január-1-jét megelőzően jött volna létre.

(14) E § alkalmazásában

- a) korábbi rendszeres díjazás: a 99/C. § a) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás,

- b) hatályos rendszeres díjazás: 2017. január 1-jén a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek besorolása alapján megállapított alapilletmény, időpótlék, közszolgálati pótlék, idegennyelv-tudási pótlék együttes összege,

- c) illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás különbözete.

99/N. § (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr 2018. január 1-jét követően az e törvény szerinti illetményre jogosult.

(2) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr részére megállapított kompenzációs díj összegét 2018. január 1-jétől megfelelően csökkenteni kell

- a) az illetményalap összegének megváltozása,

- b) a fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzókra, illetve a közszolgálati pótlékra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megváltozása,

- c) magasabb besorolású munkakörbe történő kinevezés,

- d) 31/A. § szerinti címadományozás,

- e) magasabb mértékű közszolgálati pótlékra jogosító munkakörbe történő kinevezés,

- f) fizetési fokozatban történő előresorolás

esetén.

(3) Ha a kormánytisztviselő és a pénzügyőr részére 2017. január 1-jével kompenzációs díj kerül megállapításra és 2017. december 31-ét követően vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe, alacsonyabb besorolású munkakörbe kerül kinevezésre, illetve a 31/A. § alapján adományozott címe visszavonásra kerül, a 21–23. § alapján kell besorolni és az illetményét megállapítani azzal, hogy részére a (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti munkáltatói intézkedést megelőzően nyilvántartott kompenzációs díj összegét is folyósítani kell.

#### I. BESOROLÁSI OSZTÁLY

(felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)

| 1. | Fizetési fokozat | Jogviszony időtartama (év) | Várakozási idő a fizetési fokozatban (év) | Besorolási kategóriák és az illetményalapra vetített szorzószámuk | | | | |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | A | B | C | D | E |

| 3. | 1 | 0–1 | 1 | 7,40 | | | | |

| 4. | 2 | 1–3 | 2 | 7,50 | 8,80 | | | |

| 5. | 3 | 3–5 | 2 | 7,60 | 8,90 | 9,70 | 10,10 | |

| 6. | 4 | 5–9 | 4 | 7,70 | 9,00 | 9,80 | 10,20 | 10,60 |

| 7. | 5 | 9–13 | 4 | 8,00 | 9,30 | 10,10 | 10,50 | 10,90 |

| 8. | 6 | 13–17 | 4 | 8,30 | 9,60 | 10,40 | 10,80 | 11,20 |

| 9. | 7 | 17–21 | 4 | 8,60 | 9,90 | 10,70 | 11,10 | 11,50 |

| 10. | 8 | 21–25 | 4 | 8,90 | 10,20 | 11,00 | 11,40 | 11,80 |

| 11. | 9 | 25–29 | 4 | 9,20 | 10,50 | 11,30 | 11,70 | 12,10 |

| 12. | 10 | 29–33 | 4 | 9,50 | 10,80 | 11,60 | 12,00 | 12,40 |

| 13. | 11 | 33–37 | 4 | 9,80 | 11,10 | 11,90 | 12,30 | 12,70 |

| 14. | 12 | 37–40 | 3 | 10,10 | 11,40 | 12,20 | 12,60 | 13,00 |

| 15. | 13 | 40 felett | | 10,40 | 11,70 | 12,50 | 12,90 | 13,30 |

#### II. BESOROLÁSI OSZTÁLY

(középiskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök)

| 1. | Fizetési fokozat | Jogviszony időtartama (év) | Várakozási idő a fizetési fokozatban (év) | Besorolási kategóriák és az illetményalapra vetített szorzószámuk | | | |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | A | B | C | D |

| 3. | 1 | 0–2 | 2 | 4,70 | | | |

| 4. | 2 | 2–5 | 3 | 4,80 | 5,30 | 5,80 | |

| 5. | 3 | 5–9 | 4 | 4,90 | 5,40 | 5,90 | 6,90 |

| 6. | 4 | 9–13 | 4 | 5,10 | 5,60 | 6,10 | 7,10 |

| 7. | 5 | 13–17 | 4 | ,5,30 | 5,80 | 6,30 | 7,30 |

| 8. | 6 | 17–21 | 4 | 5,50 | 6,00 | 6,50 | 7,50 |

| 9. | 7 | 21–25 | 4 | 5,70 | 6,20 | 6,70 | 7,70 |

| 10. | 8 | 25–29 | 4 | 5,90 | 6,40 | 6,90 | 7,90 |

| 11. | 9 | 29–33 | 4 | 6,10 | 6,60 | 7,10 | 8,10 |

| 12. | 10 | 33–37 | 4 | 6,30 | 6,80 | 7,30 | 8,30 |

| 13. | 11 | 37–40 | 3 | 6,50 | 7,00 | 7,50 | 8,50 |

| 14. | 12 | 40–43 | 3 | 6,60 | 7,10 | 7,60 | 8,60 |

| 15. | 13 | 43 felett | | 6,70 | 7,20 | 7,70 | 8,70 |

### 2. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

#### Vezetői munkakörök fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok

| 1. | vezetői munkakör | fizetési fokozat | Várakozási idő a fizetési fokozatban (év) | területi szerv | központi szerv |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | Főigazgató | | | | tábornok |

| 3. | Szakfőigazgató, főigazgató-helyettes | | | | tábornok vagy ezredes |

| 4. | Igazgató | 1. | 0–5 | alezredes | |

| 2. | 5–10 | ezredes | |

| 3. | 10– | ezredes | |

| 5. | Igazgató-helyettes | 1. | 0–5 | alezredes | |

| 2. | 5–10 | alezredes | |

| 3. | 10– | ezredes | |

| 6. | Főosztályvezető | 1. | 0–5 | őrnagy | alezredes/ezredes |

| 2. | 5–10 | őrnagy | alezredes/ezredes |

| 3. | 10– | alezredes | ezredes/tábornok |

| 7. | Főosztályvezető-helyettes | 1. | 0–5 | őrnagy | alezredes |

| 2. | 5–10 | őrnagy | alezredes/ezredes |

| 3. | 10– | őrnagy | alezredes/ezredes |

| 8. | Osztályvezető | 1. | 0–5 | százados | őrnagy |

| 2. | 5–10 | őrnagy | alezredes |

| 3. | 10– | őrnagy | alezredes |

Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok

(felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrök)

| 1. | Fizetési fokozat | Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok | | | | |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | A | B | C | D | E |

| 3. | 1 | hadnagy | | | | |

| 4. | 2 | hadnagy | hadnagy | | | |

| 5. | 3 | hadnagy | hadnagy | főhadnagy | százados | |

| 6. | 4 | hadnagy | hadnagy | főhadnagy | százados | őrnagy |

| 7. | 5 | hadnagy | hadnagy | főhadnagy | százados | őrnagy |

| 8. | 6 | hadnagy | főhadnagy | főhadnagy | százados | őrnagy |

| 9. | 7 | hadnagy | főhadnagy | százados | őrnagy | őrnagy |

| 10. | 8 | főhadnagy | főhadnagy | százados | őrnagy | őrnagy |

| 11. | 9 | főhadnagy | főhadnagy | százados | őrnagy | őrnagy |

| 12. | 10 | főhadnagy | százados | százados | őrnagy | alezredes |

| 13. | 11 | főhadnagy | százados | őrnagy | alezredes | alezredes |

| 14. | 12 | főhadnagy | százados | őrnagy | alezredes | alezredes |

| 15. | 13 | főhadnagy | százados | őrnagy | alezredes | alezredes |

Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok

(középiskolai iskolai végzettségű pénzügyőrök)

| 1. | Fizetési fokozat | Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok | | | |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | A | B | C | D |

| 3. | 1. | őrmester | | | |

| 4. | 2. | őrmester | törzsőrmester | zászlós | |

| 5. | 3. | őrmester | törzsőrmester | zászlós | törzszászlós |

| 6. | 4. | őrmester | törzsőrmester | zászlós | törzszászlós |

| 7. | 5. | őrmester | törzsőrmester | zászlós | törzszászlós |

| 8. | 6. | őrmester | törzsőrmester | zászlós | törzszászlós |

| 9. | 7. | törzsőrmester | főtörzsőrmester | törzszászlós | törzszászlós |

| 10. | 8. | törzsőrmester | főtörzsőrmester | törzszászlós | főtörzszászlós |

| 11. | 9. | törzsőrmester | főtörzsőrmester | törzszászlós | főtörzszászlós |

| 12. | 10. | törzsőrmester | főtörzsőrmester | törzszászlós | főtörzszászlós |

| 13. | 11. | törzsőrmester | főtörzsőrmester | törzszászlós | főtörzszászlós |

| 14. | 12. | törzsőrmester | főtörzsőrmester | törzszászlós | főtörzszászlós |

| 15. | 13. | törzsőrmester | főtörzsőrmester | törzszászlós | főtörzszászlós |

| 1. | Vezetői munkakör | Fizetési fokozat | A munkakörben eltöltött idő (év) | Várakozási idő a fizetési fokozatban (év) | Területi szervnél illetményalapra vetített szorzószám | Központi szervnél az illetményalapra vetített szorzó-szám |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 2. | Főigazgató | | | | | 29,50 |

| 3. | Szakfőigazgató, Főigazgató- helyettes | | | | | 24,00 |

| 4. | Igazgató | 1. | 0–5 | 5 | 18,25 | |

| 5. | 2. | 5–10 | 5 | 18,75 | |

| 6. | 3. | 10– | | 19,25 | |

| 7. | Igazgató- helyettes | 1. | 0–5 | 5 | 17,00 | |

| 8. | 2. | 5–10 | 5 | 17,50 | |

| 9. | 3. | 10– | | 18,00 | |

| 10. | Főosztályvezető | 1. | 0–5 | 5 | 14,50 | 19,50 |

| 11. | 2. | 5–10 | 5 | 15,00 | 20,00 |

| 12. | 3. | 10– | | 15,50 | 20,50 |

| 13. | Főosztályvezető- helyettes | 1. | 0–5 | 5 | 13,25 | 17,75 |

| 14. | 2. | 5–10 | 5 | 13,75 | 18,25 |

| 15. | 3. | 10– | | 14,25 | 18,75 |

| 16. | Osztályvezető | 1. | 0–5 | 5 | 12,00 | 15,75 |

| 17. | 2. | 5–10 | 5 | 12,50 | 16,25 |

| 18. | 3. | 10– | | 13,00 | 16,75 |

#### Az időpótlék mértéke

| 1. | Szolgálati jogviszonyban eltöltött idő | Időpótlék mértéke |

| --- | --- | --- |

| 2. | 10-14 év | 75% |

| 3. | 15-19 év | 100% |

| 4. | 20-24 év | 125% |

| 5. | 25-29 év | 150% |

| 6. | 30-34 év | 180% |

| 7. | 35–39 év | 210% |

| 8. | 40–44 év | 250% |

| 9. | 45 év vagy afelett | 320% |

#### Vezetői munkakörök besorolási kategóriái

| 1. | Besorolási kategória | NAV központi szerve | NAV területi szerve |

| --- | --- | --- | --- |

| 2. | 1 | főigazgató | |

| 3. | 2 | szakfőigazgató, főigazgató-helyettes | |

| 4. | 3 | főosztályvezető | |

| 5. | 4 | | igazgató |

| 6. | 5 | főosztályvezető-helyettes | |

| 7. | 6 | | igazgató-helyettes |

| 8. | 7 | osztályvezető | |

| 9. | 8 | | főosztályvezető |

| 10. | 9 | | főosztályvezető-helyettes |

| 11. | 10 | | osztályvezető |

### 6. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

7. Szempontok a feltételek és feladatok teljesítésének megítéléséhez [az a–p) pontok mindegyike 1–5-ig pontozandó: Kivételes (5), Jó (4), Átlagos (3), Átlag alatti (2), Elfogadhatatlan (1)]

1. Kivételes,

2. Jó,

3. Átlagos,

4. Átlag alatti,

5. Elfogadhatatlan.