2010. évi CXXII. törvény — mi változott? 2014. január 1.

(2) A NAV központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetésben önálló fejezetet képez.

(3) A bűnügyi főigazgatóság és a humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézet költségvetési szervek.

- j) végzi a szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomatával és ajándéksorsolással kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben foglaltak és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési, hatósági felügyeleti feladatokat.

- h) jogszabályban meghatározottak szerint elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter részére teljesítendő adatszolgáltatást,

- f)

- a) kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.),

16/B. § (1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak az e törvényben, illetve a Kttv.-ben vagy a Hszt.-ben, vagy az e törvények felhatalmazása alapján más jogszabályban, illetve a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.

(3) A (2) bekezdés az irányadó a 28/C. § szerinti, az érintett részére elektronikus úton hozzáférhetővé tett illetményről vagy egyéb járandóságról való elszámolásra is.

(3) A megállapodás írásba foglalásáról és egy példányának az érintettnek való átadásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

(5) A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben, vagy a Kttv.-ben, illetve a Hszt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, valamint az igény érvényesítésének módjáról – és ha az az elévülési időnél rövidebb –, annak határidejéről a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt kioktatni. A kioktatás elmulasztása esetén 6 hónap elteltével az igény nem érvényesíthető.

- b) a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerint a címzett küldeményeinek átvételére feljogosított meghatalmazottja a küldemény átvételét megtagadta,

- c)

16/H. § (1) Semmis az a megállapodás, amely jogszabályba vagy jóerkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.

(5) Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet, azonban az elévült követelés beszámítható, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(6) A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy postára adják, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.

(8) A jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (3)–(7) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.

17. § (1) E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § a)–b), e)–f), h), j), m) s) és v) pontja, 3. § (4)–(5) bekezdése, 4. § (4)–(5) bekezdése, 7–13. §-a, 36. § (2)–(3) bekezdése, 39. § (2) bekezdése, 40. §-a, 44. § (1) bekezdés i) pontja, 45–47/A. §-a, 48. §-a, 49. § (1)–(3) bekezdése, 50. §-a, 51/A. § (3) bekezdés, 56. § (1) bekezdés e) pontja, 56. § (2) bekezdés c) pontja, 56. § (5) bekezdése, 62. §-a, 65. §-a, 66. §-a, 71–72/A. §-a, 72/C. §-a, 73. §-a, 74. §-a, 75/B. §-a, 76–83. §-a, 87–92. §-a, 95–103. §-a, 104–106. §-a, a 107. §-a a beosztásból való felfüggesztés tekintetében, illetve a 107. § (1) bekezdés utolsó mondata, 110–111. §-a, 113–115/A. §-a, 116/A–116/C. §-a, 117/A. §-a, 118. § (1)–(3) bekezdése, (5) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése, 119–149. §-a, 149/C. § (3)–(4) bekezdése, 150–178. §-a, 180. § (3)–(5) bekezdése, 194. § (2) bekezdés első mondata, 195–197. §-a, 203/A–203/C. §-a, 210–210/A. §-a, 245/H. §-a, 245/R. §-a, 342. § (1) bekezdés e) és p) pontja, (2) bekezdése és (7) bekezdése, és az 1., 2., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei nem alkalmazhatóak. A pénzügyőrt megillető pótszabadság tekintetében a Hszt. 326. § (1) bekezdése, valamint a 328. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

(5) A Hszt. 336. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esetben e törvény 17/E. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

17/A. § (1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam elvégzése kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától számított 2 éven belül. A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.

(1a) A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a szakképzettségeket, amelyeket az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni, valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn.

17/B. § A Hszt. 49/C. § (5)–(7) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezénylés megszüntetése esetén a pénzügyőr részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs ilyen felajánlható munkakör – de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat –, az érintett beleegyezésével a Hszt. 44. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének megfelelő felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát a Hszt. 56. § rendelkezéseinek megfelelően felmentéssel kell megszüntetni. A hivatásos szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell azonban tekinteni, ha a pénzügyőr a végzettségének megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy arról 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, amennyiben a munkakör elfogadásával szolgálatteljesítési helye nem változik.

17/C. § (1) Amennyiben a pénzügyőr egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján munkaköre ellátására alkalmatlanná vált, a munkáltató köteles a pénzügyőr részére az állapotának, végzettségének megfelelő másik, elsősorban hivatásos munkakört, betölthető hivatásos munkakör hiányában nem hivatásos munkakört felajánlani. Amennyiben a munkáltatónál nincs megfelelő betöltetlen munkakör, úgy számára – a szerv vezetőjének hozzájárulásával – a NAV más szervénél is felajánlható az állapotának, végzettségének megfelelő másik munkakör. A pénzügyőrt a Hszt. 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján akkor lehet felmenteni egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén, ha

(4) NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartama alatt a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja azzal, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére, módosítására, a 25. § szerinti illetményeltérítésre, valamint – amennyiben az nem a kijelölt miniszter hatáskörébe tartozik – a méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, továbbá a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi jogkört csak az e törvény szerinti korlátozással, a kártérítési jogkört csak az e törvény szerinti esetben gyakorolja.

(5) A pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a pénzügyi nyomozói munkakörre a vezénylés helye szerint irányadó illetményre jogosult, kivéve ha az kevesebb az eredeti illetményénél. A nem pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyi nyomozó a vezénylés időtartama alatt az ellátott szolgálati feladat szerinti munkakörre irányadó illetményre jogosult.

(6) NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartamára járó illetményt és egyéb járandóságot az a szerv biztosítja, amelytől a vezénylés történt.

17/E. § (1) A Hszt. 44. § (3)–(3a) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés c)–h) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a pénzügyőr részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben a pénzügyőr végzettségének megfelelő felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el, – a hivatásos állomány Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tagja kivételével – az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(2) A Hszt. 44. § (4) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt a pénzügyőr részére az (1) bekezdésben meghatározott munkakört kell felajánlani. Amennyiben a pénzügyőrnek a Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány ideje alatt nincs ilyen felajánlható munkakör, vagy a pénzügyőr a felajánlott munkakört nem fogadja el, a szolgálati viszonyát a rendelkezési állomány megszűnésekor felmentéssel meg kell szüntetni.

(3) A Hszt. 49/A. § (2) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(4) Amennyiben a pénzügyőr hivatásos jogviszonya a Hszt. 51/A. §-a alapján szünetelt, a szünetelés megszűnését követően részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs a pénzügyőr végzettségének megfelelő felajánlható munkakör, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el – a Hszt. 58. §-ában meghatározott felmentési védelem esetén a felmentési védelem megszűnését követően –, az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) Akinek a hivatásos szolgálati jogviszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de felmentésére a Hszt. 58. §-ában meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig rendelkezési állományba kell helyezni. Ilyen esetben a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

17/F. § (1) A méltatlansági eljárás során a Hszt. 149/A–149/C. § alkalmazásában állományilletékes parancsnokon a munkáltatói jogkör gyakorlóját kell érteni, azzal, hogy e törvény 33/J. § (4) bekezdését és (6) bekezdés a)–c) pontját megfelelően alkalmazni kell, a (6) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az eljárni jogosult a NAV elnöke. A vezénylés tartama alatt a 17/D. § (4) bekezdése az irányadó.

(2) A Hszt. 149/B. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálatra e törvény

- a) 33/N. § (1)–(2) bekezdésének,

- b) 33/O. § (3) bekezdésének, (4) bekezdés a)–b) és d) pontjának, (6) bekezdésének,

- c) 33/S. § (1)–(3) bekezdésének,

- d) 33/T. § (1) bekezdés második mondatának, valamint a (2)–(3) és (5)–(9) bekezdésének,

- e) 33/V. § (1)–(6) bekezdésének,

- f) 33/W. §-ának,

- g) 33/X. § (1) és (3)–(4) bekezdésének, és

- h) 33/Y. § (2) bekezdésének

rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vizsgáló személyére vonatkozó, a 33/T. § megjelölt rendelkezései azzal alkalmazandók, hogy a vizsgáló csak pénzügyőr lehet.

(3) A Hszt. 149/C. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat meghozatala során e törvény 33/N. § (3) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A Hszt. 149/C. § (2) bekezdés szerinti döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a pénzügyőr az annak végrehajtásáról rendelkező határozatot a közléstől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadhatja meg.

17/H. § (1) A Hszt. 56. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása során a legalább azonos szintű beosztás alatt a pénzügyőr végzettségének megfelelő munkakört kell érteni.

(2) A Hszt. 75. § (4)–(5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a pénzügyőr az előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, úgy a Hszt. 75. § (4) bekezdés szerinti ismételt ellenőrzés mellőzésével a 17/C. § szerint kell eljárni.

17/I. § A pénzügyőrt az alap- és pótszabadság, illetve a gyermek születése esetén járó pótszabadság címén, valamint a 32/J. § (2) bekezdés m) pont alapján engedélyezett távollét idejére távolléti díj illeti meg.

18. § (1) E törvény alkalmazása során a Kttv. 14–25. §-a, 45. § (1) bekezdése, 48. §-a, 52. §-a, 54. §-a, 63. § (2) bekezdés d) pontja, 68. § (4) bekezdés második mondata, 80–82. §-a, 84–87. §-a, 96–98. §-a, 100–108. §-a, 110–117. §-a, 118. § (1)–(2) és (11) bekezdése, 119–121. §-a, 123. §-a, 126–143. §-a, 145–149. §-a, 150. § (1)–(2) és (4) bekezdése, 151. §-a, 152. § (1)–(3) és (7) bekezdése, 153. §-a, 154. § (1) bekezdése, 155–175. §-a, 190. §-a, 192–194. §-a, 207. § (6) bekezdése, 208. § (2) bekezdése, 209. §-a, 259. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja, 6. pont a)–b), d) és f) alpontja, 7. pontja, 10. pont c) alpontja, 11. pontja, 17. pont c) alpontja, (5) bekezdés b) és c) pontja és 1. melléklete nem alkalmazható.

(2) A Kttv. 50. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató akkor köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor a 32/U. § (1) bekezdésében foglalt illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe.

(3) A Kttv. 79. § g) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kormánytisztviselő a 32/Z. §, valamint a 33. § szerinti képzésben való részvételhez szükséges időre mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

18/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kijelölt miniszter rendeletében meghatározott szempontok figyelembevételével a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését pszichikai alkalmassághoz kötheti.

(2) A kormánytisztviselő – a kijelölt miniszter rendeletében meghatározottak szerint – soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatra kötelezhető. A pénzügyi nyomozói munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő pszichikai alkalmasságát a kijelölt miniszter rendeletében meghatározott időszakonként ellenőrizni kell.

(3) Amennyiben a kormánytisztviselő

- a) a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján feladatai ellátására alkalmatlan,

- b) a (2) bekezdés szerinti vizsgálaton önhibájából nem vesz részt,

kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha a munkáltatónál a végzettségének és állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a felajánlott ilyen munkakört nem fogadja el.

(5) A pszichikai alkalmassági vizsgálat rendjét a kijelölt miniszter rendeletben határozza meg.

(6) A pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját kizárólag az alkalmasság megállapításában részt vevő pszichológus, a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbítható.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység részére kizárólag a pszichikai alkalmassági vizsgálat minősítése továbbítható a kormányzati szolgálati jogviszony létesítése, illetve fenntartása feltételeinek megállapítása érdekében.

- a) a fizetési fokozatban történő előresorolásakor, illetményének e törvény szerinti megállapításakor, valamint a pénzügyőr rendfokozatban soron történő előléptetésekor,

- e) az érintettnek a NAV más szervéhez történő belső áthelyezéséhez, valamint a kormánytisztviselő, ügykezelő szervezeti egység váltásához, kormánytisztviselő és ügykezelő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, amennyiben az érintett a minősítése alapján a vele szemben – az általa betöltött munkakör alapján – támasztott követelményeknek nem felel meg,

- f) a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításához a NAV-on belüli átszervezés, illetve létszámcsökkentés esetén a jogviszony jellegének változatlanul hagyása mellett, azzal, hogy a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belül változtatható meg,

- g) a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő tekintetében a kinevezési okirat szerinti szervezeti egység megváltoztatása esetén, amennyiben a munkáltató személye nem változik, és amennyiben a munkavégzési hely legfeljebb a település területén belül változik meg,

- h) törvényben meghatározott esetekben.

(7) A (2) bekezdés c)–f) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés módosításról, illetve hivatásos szolgálati jogviszony módosításról szóló okirat közlésétől számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően – az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Felmentés esetén a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosítását megelőzően betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt kell alapul venni a felmentési időre járó illetménynek, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.

(9) A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete tanfolyami képzésén, továbbképzésén, valamint a NAV bármely szervénél, illetve a NAV valamely szerve által szervezett külső helyszínen megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen való részvétel, amennyiben arra az érintett munkáltatójának szervezetszerű működési területén kívül, illetve a (2)–(3) bekezdés szerinti régió közigazgatási határain kívül kerül sor, kiküldetésnek minősül.

(2) Átirányítás esetén az érintettet helyettesítési díj illeti meg, kivéve, ha az (1) bekezdésben meghatározott feladatot eredeti munkaköre helyett látja el.

(3) Amennyiben az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére a pénzügyi nyomozói munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Amennyiben a pénzügyi nyomozó eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan nem pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére az ellátott munkakörre irányadó illetményre jogosult.

(2) A vezetői munkakört betöltő személy szolgálati elöljárója az általa vezetett szervezet, szerv, szervezeti egység állományába tartozó pénzügyőrnek.

19/A. § (1) Vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium teljes körű mentesítésével rendelkező kormánytisztviselő kaphat.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a vezetői kinevezéskor a kormánytisztviselő nem rendelkezik jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, azt a kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. Ha szakvizsga-kötelezettségét e határidőn belül a kormánytisztviselő számára felróható okból elmulasztja, a kormánytisztviselőt a kinevezés módosításával a végzettségének megfelelő nem vezetői munkakörbe kell helyezni, ha ilyen munkakör nem biztosítható, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A közigazgatási szakvizsga letételére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a vezetői kinevezéskor a pénzügyőr nem rendelkezik középfokú szaktanfolyami végzettséggel, azt a kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. Ha a középfokú szaktanfolyamot e határidőn belül a pénzügyőr számára felróható okból nem végzi el, a pénzügyőrt a kinevezés módosításával a végzettségének megfelelő nem vezetői munkakörbe kell helyezni, ha ilyen munkakör nem biztosítható, a pénzügyőr hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama.

19/D. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetőt indokolás és az érintett beleegyezése nélkül a kinevezés módosításával más vezetői munkakörbe, vagy végzettségének megfelelő nem vezetői munkakörbe helyezheti.

(2) Az érintettet a kinevezés módosításról szóló okirat közlésétől számított 5 munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően – fel kell menteni. Az érintett felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb járandóságok összegének meghatározásakor. Ilyen esetben a pénzügyőr felmentési ideje – azonosan a kormánytisztviselőjével – két hónap.

(5) Azt a kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki jogász, igazgatásszervező, okleveles közgazdász szakképzettséget, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, valamint azt aki egyébként jeles minősítésű oklevéllel rendelkezik, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.

20/A. § (1) A 20. § (1)–(3) bekezdése szerinti besorolásnál a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, ügyészségi, kedvezményes szorzó nélkül számított hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a Kttv. 47. §-ában meghatározott ösztöndíjas jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 14 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, illetve a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.

- c) a részére meghatározott végzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig, amennyiben a képzési követelményt a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából nem teljesítette.

(2) A kormánytisztviselő, pénzügyőr illetménye a 21. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, illetménykiegészítésből és – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – illetménypótlékból, valamint pénzügyőr tekintetében rendfokozati illetményből áll. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni.

(2) A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet, a pénzügyi nyomozó I. és pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltők tekintetében az 1/A. számú melléklet tartalmazza.

23. § (1) Az illetménykiegészítés mértékét – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – a NAV központi, középfokú és alsó fokú szerveinél a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2)

25. § (1) A NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, illetve a Központi Hivatalban a NAV elnöke által átruházott hatáskörben a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év teljesítményértékelése figyelembevételével – ide nem értve, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr kinevezése év közben történik, illetve külső vagy belső áthelyezésére kerül sor – a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr besorolása szerinti alapilletményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt vezetői munkakörbe helyezik, vagy vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezik, illetve címadományozásra vagy annak visszavonására, vagy a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történő átsorolására, illetve belső áthelyezésére vagy tartós külszolgálatra történő kirendelésére kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.

26. § (1) A NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, illetve a Központi Hivatalban a NAV elnöke által átruházott hatáskörben munkáltatói jogkört gyakorló vezető a kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából kiemelten fontos munkakört betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg.

(2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A visszavonáshoz – ide nem értve a 33/G. § (3) bekezdés e) pont szerinti esetet – a NAV elnökének előzetes jóváhagyása szükséges. A visszavonást követően a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint kell besorolni és illetményét megállapítani.

(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr és az ügykezelő részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(2a) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.

(5) Az illetményt a tárgyhónapot követő ötödik napig (bérfizetési nap) ki kell fizetni.

(6) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen.

(8) Ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével legkésőbb az ezt megelőző munkanapon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása.

(9) A munkáltatónak a jubileumi jutalom kifizetése iránt az arra való jogosultság megszerzésének a napján [31. § (1) bekezdés], ha pedig az heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanapon kell intézkednie.

28/A. § A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

28/C. § A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő részére az illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy az érintett a kifizetés (és egyes elemeinek) jogcímét, a kiszámítás helyességét, valamint a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

(6) A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha az érintettnek a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő. E bekezdés alkalmazásában a kifizetés napjának az számít, amikor a NAV számláját a kincstár megterhelte, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig az a nap, amikor a készpénz feladása megtörtént.

28/F. § A 28/C. §, a 28/D. § (5)–(6) és (8)–(9) bekezdése alkalmazásában illetmény alatt, illetve a 28/E. § alkalmazásában munkabér alatt az egyéb járandóságot is, a 28. § (1)–(2) bekezdése, a 28/B. §, valamint a 28/D. § (1)–(3) bekezdése alkalmazásában illetmény alatt a pénzben kifizetendő egyéb járandóságot is érteni kell.

(7)

31. § (1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalomra az érintett a (2) bekezdésben megjelölt kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján szerez jogosultságot.

31/B. § (1) A NAV elnöke a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőnek, amennyiben közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, valamint a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrnek címzetes vezetőtanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőnek és pénzügyőrnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.

- c) a pénzügyőr szolgálati érdekből történő belső áthelyezésével vagy vezénylésével kapcsolatosan, valamint az átköltözés folytán indokoltan merültek fel.

- a) kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 42. § (8) bekezdése, 60. § (1) bekezdés c), i) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdés a)–b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján,

- b) hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 53. § b), f)–g) pontja, az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján – ez esetben az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatti megszűnés kivételével –, b), e) vagy g) pontja, az 59. § (1) bekezdés b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(6a) Amennyiben a kormányzati szolgálati jogviszony a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) pontja, a hivatásos szolgálati jogviszony a Hszt. 53. § a) pontja alapján szűnik meg, a (6) bekezdés szerinti kezességvállalási díjat nem kell megfizetni, ha a munkáltató és a kormánytisztviselő, a munkáltató és a pénzügyőr, vagy a munkáltató és az ügykezelő erről írásban megállapodnak.

(7) A munkáltató a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő jogviszonyának (6) bekezdés szerinti, illetve eltérő megállapodás hiányában a (6a) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti az érintett által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő rendkívüli esetben, valamint a pénzügyőr a szolgálat érdekében kötelezhető arra, hogy a munkaidő-beosztáson felüli, vagy az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti időben munkát végezzen (túlmunka).

32/I. § A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő alap-, pót-, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosult, emellett a kormánytisztviselő és az ügykezelő betegszabadságra, a pénzügyőr egészségügyi szabadságra jogosult.

(4a) A (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelő és a munkavállaló jogviszonyát a 20/A. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.

(2) A rehabilitációs szakértői szerv által megállapított legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodás esetén a kormánytisztviselőnek, az ügykezelőnek évenként 5 munkanap pótszabadság jár, illetve 5 munkanap pótszabadság jár a fogyatékossági támogatásra vagy a vakok személyi járadékára jogosult kormánytisztviselőnek, ügykezelőnek.

- c) ha a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

- c) a NAV működési körében fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár).

32/Q. § (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő részére, ha a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, az alap- és a 32/K. § szerinti pótszabadság arányos része jár.

### Gyermek születése esetén járó pótszabadság

32/T. § (1) Gyermeke születése esetén 5 munkanap, ikergyermek születése esetén 7 munkanap pótszabadság illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(4) A pótszabadság tartamára járó illetmény kifizetése – a központi költségvetés terhére – kormányrendelet alapján történik.

(3) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója – mérlegelési jogkörében eljárva – illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet méltányolható egyéni indokok alapján, így különösen:

(5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata.

32/Z. § (1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő jogosult az előmenetelhez előírt, illetve köteles a központilag vagy munkáltató által előírt képzésben, továbbképzésben – ideértve a szaktanfolyami képzést is –, vagy átképzésben (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.

- aa) kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 39. § (4) bekezdése, 60. § (1) bekezdés i) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdés a) pontja, 118. § (5) bekezdése, 122. § (2) bekezdése, 210. § (1) bekezdése, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján,

- ab) hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 53. § b), f)–g) pontja, 56. § (2) bekezdés b), e) vagy g) pontja vagy az 59. § (1) bekezdésének b) és f) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése alapján a továbbképzés befejezésétől számított 2 éven belül, vagy a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony NAV-val történt létesítésétől számított 6 éven belül megszűnik. A 4 évet meghaladó NAV-val fennálló jogviszony esetén a költségeknek a le nem töltött évekre eső hányadát kell megfizetni.

(5a) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti költséget akkor kell megtéríteni, ha a képzés költségei meghaladják a NAV elnöke által a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott összeget.

- a) a NAV által szervezett nyelvi továbbképzés esetén a képzésnek a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete által az érintettel megkötött képzési szerződésben megállapított költségei,

33/A. § (1) A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a végzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül kormányzati szolgálati jogviszonyát, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyát lemondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.

(7) Amennyiben a támogatásban részesülő a tanulmányi szerződésbe foglalt tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, illetve a meghatározott időtartamot nem tölti le vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.

- b) nem láthat el olyan feladatot, amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben a hozzátartozójának a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti többségi befolyása van, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.

(4) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nem lehet – törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl – helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve szervezetszerű működési területén működik.

33/C. § (1) A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő munkavégzésre irányuló további jogviszonyt [20/A. § (1) bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt [20/A. § (3) bekezdése, ideértve a (2a) bekezdés a) és c)–h) pontját is], valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési, cégvezetői, képviseleti tevékenységet – ide nem értve a vezető tisztségviselői tevékenységet –, továbbá mezőgazdasági őstermelői tevékenységet csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet, illetve folytathat.

(2) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr – a (2a) és a (3) bekezdés kivételével – további, illetve egyéb jogviszonyt csak az (1) bekezdés szerinti gyakorolható tevékenységre vonatkozóan létesíthet, továbbá az (1) bekezdésben külön említett engedélyköteles tevékenységet nem végezhet, illetve arra irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

(2a) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján

- a) viselhet egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,

- b) folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,

- c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,

- d) elláthat edzői, versenybírói, játékvezetői tevékenységet,

- e) igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint,

- f) lehet állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítványban felügyelő bizottsági tag,

- g) folytathat tanszékvezetői tevékenységet,

- h) lehet felsőoktatási intézmény oktatási feladatokat is ellátó belső szervezeti egységének vezetője.

(3) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő – ideértve a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőt, pénzügyőrt is – a NAV elnökének előzetes engedélyével gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag lehet, feltéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszony kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő, az ügykezelő beosztás szerinti munkaidejével, illetve a pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejével.

33/D. § (1) A 33/C. § alkalmazása során nem engedélyezhető a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő részére a 33/C. § szerinti engedélyköteles jogviszony létesítése, illetve tevékenység folytatása, ha

- g) az engedélyezni kért tevékenység (jogviszony) folytatása a kormánytisztviselő, az ügykezelő beosztás szerinti munkaidejébe, illetve a pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejébe esik, ide nem értve a 33/C. § (2a) bekezdés szerinti tevékenységek (jogviszonyok) engedélyezésének esetét, ha az az e törvény szerint engedélykötelesnek minősül, valamint ide nem értve a 33/C. § (5) bekezdése szerinti esetet,

33/E. § (1) A 33/C. § szerinti engedélyköteles jogviszony létesítésére, módosítására, illetve tevékenység folytatására vonatkozó kérelmet írásban, pénzügyőr esetében szolgálati úton kell benyújtani a 33/C. § szerinti engedélyezőhöz. Az engedély megszerzéséig az engedélyezni kért jogviszony nem létesíthető, arra irányuló tevékenység nem folytatható.

(2) A kérelem tárgyában az engedélyező 30 napon belül dönt.

33/G. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő, ha kormányzati szolgálati jogviszonyából, hivatásos szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi vétséget elkövető kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt – a 33/P. § (5)–(8) bekezdés szerinti eset kivételével – fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni.

(4) Nem vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetén a (3) bekezdés g) pont szerinti fegyelmi büntetés mellett

- ab) ha az alapilletménye a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésekor a 25. § alapján megemelt volt, az aa) pontnak megfelelően, az eltérítés nélkül, ha a 25. § alapján csökkentett volt, az aa) pontnak megfelelően, de a tárgyév még hátralévő részére az eltérítéssel kell megállapítani;

- b) a 33/G. § (3) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időtartamának elteltéig;

- c) a 33/G. § (3) bekezdés e) és g)–h) pontjában meghatározott büntetésnél 2 évig;

- b) ha a rendelkezési állományba helyezés a Hszt. 44. § (1) bekezdés b)–c), e)–h) vagy j)–k) pontja alapján történt, a NAV elnöke;

(7) Ha a fegyelmi vétséget többen együttesen valósították meg, és az érintettek fegyelmi jogkör gyakorlója nem ugyanaz a vezető, a fegyelmi jogkör gyakorlója az, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed. A fegyelmi jogkör gyakorlója ilyen esetben a 33/L. § (1)–(2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

33/K. § (1) A 33/J. §-tól eltérően tábornok esetében a fegyelmi jogkör gyakorlója a NAV elnöke, de a vezetése alatt álló fegyelmi tanács rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi büntetést nem szabhat ki.

(2) Tábornok esetében rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi büntetés kiszabására az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács javaslatot tesz a kijelölt miniszternek.

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslat alapján a kijelölt miniszter tesz javaslatot a Köztársasági Elnöknek rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi büntetés kiszabására.

(3a) Ha a kijelölt miniszter a javaslattal egyetért, a Hszt. 36. § (5)–(7) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították [ideértve a 33/Y. § (3) bekezdés b) pont és a 34/A. § (4) bekezdés szerinti esetet is], ő viseli az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit, valamint az egyéb saját költségeit.

(3) Az eljárás alá vontat terhelő, illetve az általa vagy – költségigény előterjesztése esetén – a részére megtérítendő költségekről a fegyelmi határozatban (ideértve a 34/B. § szerinti megszüntető határozatot is) rendelkezni kell. Az eljárás alá vont a költségeinek a megtérítésére az eljárással kapcsolatban felmerült és számlával igazolt költségigény előterjesztése alapján tarthat igényt. A költségigény előterjesztésére az eljárás alá vont személyt a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítésben fel kell hívni azzal, hogy a költségigény a fegyelmi tárgyaláson terjeszthető elő, illetve a 33/Y. § (3) bekezdés, valamint a 34/B. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a határozat meghozatala előtt kell a felhívást kibocsátani. Az eljárás alá vont részére a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megtéríteni az igazolt költségeket.

(5) A fegyelmi eljárás során hozott döntéseket írásba kell foglalni, de azokról – kivéve az ügyet lezáró érdemi döntést, megszüntető határozatot (fegyelmi határozat) – nem kell alakszerű határozatot hozni; ezek ellen külön panasznak, egyéb jogorvoslatnak – a 33/W. § (9b) bekezdés szerinti kifogás kivételével – nincs helye.

- a) a vizsgálóbiztos kijelölésére [33/T. § (1) bekezdés], a vizsgálóbiztos felettes szerv állományából való kijelölésére [a 33/T. § (5) bekezdés], a vizsgálóbiztos személye elleni kifogás elbírálására [33/V. § (4) bekezdés], a NAV állományába tartozó tanú adatai zárt kezelésére vonatkozó kérelem elutasítása elleni kifogás elbírálására [33/W. § (9b) bekezdés] vonatkozó határidő egy alkalommal 3-3 munkanappal,

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határidő hosszabbítás, illetve hosszabbítások idejét úgy kell meghatározni, hogy – figyelemmel az (1) bekezdés a) pont harmadik és negyedik fordulata szerinti esetleges határidő hosszabbításra is – a 33/Y. § (1) bekezdés szerinti 60 napos határidőt a vizsgálat időtartama ne haladja meg.

- d) ha a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a jogerős döntéséig. Ha a felfüggesztés indoka megszűnik, a vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója haladéktalanul elrendeli az eljárás folytatását.

(5) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, de a cselekmény miatt fegyelmi eljárás még nem indult meg, és a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 56. § (2) bekezdés e) pont szerinti méltatlanná válását fegyelmi eljárás megindítása nélkül, a Kttv., illetve a Hszt. méltatlanságra vonatkozó szabályai szerint, a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.

(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárást az okról való tudomásszerzést követően haladéktalanul meg kell indítani.

(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintettet – amennyiben az a bűncselekmény, amely miatt az érintett ellen a büntetőeljárás indult, a NAV tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy az eljárás miatt az érintettnek a munkahelytől való távoltartása indokolt – az állásából az eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztésről határozatban rendelkezik. Az érintett a határozat felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.

(8) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a méltatlanság nem állapítható meg. A kifizetést az erről szóló döntés közlését követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(9) Amennyiben a méltatlanság nem állapítható meg, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatását indokoltnak tartja, a méltatlansági eljárás befejezését követő 15 napon belül fegyelmi eljárást indíthat.

(4) Ügykezelő esetében kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr jelölhető ki vizsgálóbiztosként.

(5) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetén a NAV adott szervének a fegyelmi eljárás alá vont személlyel legalább azonos vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselői, pénzügyőrei közül kell kijelölni a vizsgálóbiztost. Ilyen személy hiányában a felettes szerv vezetője a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 6 munkanapon belül a felettes szerv állományába tartozó kormánytisztviselők, pénzügyőrök közül legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő vezetőt jelöl ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően igazgató esetében a főigazgató a Főigazgatóság legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki vizsgálóbiztosnak. Ugyanígy jár el a főigazgató, ha a Főigazgatóság felügyelete, irányítása alatt álló alsóbb fokú szerv vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselője, pénzügyőre tekintetében a 33/L. § (1) bekezdés alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől; nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont személynél pedig a (2)–(4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

(7) Az (5) bekezdéstől eltérően főigazgató esetében a NAV elnöke a Központi Hivatal legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki vizsgálóbiztosnak. Ugyanígy jár el a NAV elnöke, ha – a Központi Hivatalon kívül – a NAV központi, középfokú, illetve alsó fokú szervének vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselője, pénzügyőre tekintetében a 33/L. § (2) bekezdés alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől; nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont személynél pedig a (2)–(4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

(5) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül ki kell fizetni, kivéve a hivatalvesztést, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetését, a lefokozást kimondó határozat esetét. A visszatartott összeget a visszatartás időpontjától számított, Ptk. szerinti kamatával növelten kell visszafizetni, ha az eljárást a 34/B. § (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott okból szüntették meg.

(6) A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetését, a lefokozást kimondó fegyelmi határozat kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve, annak végrehajtásáig.

(2) Ha a tanú, a (3) bekezdés szerinti személy, illetve a szakértő meghallgatásának időpontja nem azonos az eljárás alá vont meghallgatásának időpontjával, a vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt azzal értesíti az eljárási cselekményről, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. A vizsgálóbiztos ugyanígy jár el a szemle időpontjáról és helyéről való értesítés során is.

(3) A NAV állományába nem tartozó olyan személy (a továbbiakban: a NAV állományába nem tartozó tanú), akitől a fegyelmi vétségre vonatkozó, bizonyítékként értékelhető információ várható, a meghallgatása végett – a fegyelmi jogkör gyakorlója által kiadott értesítés alapján – a hivatali helyiségbe való megjelenésre felkérhető, vagy az általa javasolt, előzetesen egyeztetett időpontban és helyen felkereshető. A NAV állományába nem tartozó tanú nem köteles rendelkezésre állni és tanúvallomást tenni. Ha azonban rendelkezésre áll és tanúvallomást tesz, terheli az igazmondási kötelezettség és a hamis tanúzás jogkövetkezménye. Az ilyen személy meghallgatása esetén is megfelelően alkalmazni kell a (7)–(10) bekezdés és a 33/X. § (1) és (3) bekezdés rendelkezéseit.

(4) A vizsgálóbiztos az (1)–(3) és (5) bekezdés szerinti eljárási cselekményekről a képviselőt azzal értesíti, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.

(5) Ha a körülmények indokolják, az eljárás alá vont személyt és képviselőjét a meghallgatásáról – az első meghallgatása kivételével – a vizsgálóbiztos telefonon is értesítheti, azonban ha az eljárás alá vont nem jelenik meg, újabb meghallgatást kell kitűzni. Ha a körülmények indokolják, a NAV állományába tartozó tanú, továbbá a szakértő a meghallgatásáról, illetve a (2) bekezdés szerinti esetben az eljárás alá vont személy és képviselője a tanú, illetve a szakértő meghallgatásáról, a szemle megtartásáról telefonon is értesíthető. A telefonon történt értesítésről minden esetben feljegyzést kell felvenni.

(7) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A NAV állományába tartozó tanú azonosítása során csak a nevét, a munkáltatója megnevezését, a munkakörét, a munkahelyi azonosító számát, továbbá pénzügyőr esetén a rendfokozatát kell rögzíteni. A NAV állományába nem tartozó tanú esetében a természetes személyazonosító adatait és a lakcímét kell rögzíteni.

(9) A fegyelmi eljárás során a tanú kérheti a személyi adatai zártan kezelését. E jogosultságáról már a meghallgatására vonatkozó értesítésben tájékoztatni kell a tanút.

(9a) A NAV állományába nem tartozó tanú esetében a személyi adatok zárt kezelését a vizsgálóbiztos írásban elrendeli.

(9b) A NAV állományába tartozó tanú esetében a vizsgálóbiztos erre irányuló indokolt kérelem esetén rendeli el a tanú személyi adatainak zártan kezelését, ha a tanú a kérelmében valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. Ha a vizsgálóbiztos a kérelemnek nem ad helyt, a tanú a döntés közlését követő 3 munkanapon belül kifogást terjeszthet elő. A kifogás tárgyában a fegyelmi jogkör gyakorlója 3 munkanapon belül dönt.

(9c) A (9a)–(9b) bekezdés szerinti döntés kizárólag a kérelmezővel közölhető. Amennyiben az eljárás során sor került a tanú személyi adatai zártan kezelésének elrendelésére, az eljárás alá vontat és képviselőjét a vizsgálóbiztos kizárólag arról a tényről értesíti, hogy az eljárásban részt vesz olyan tanú, akinek a személyi adatai zártan való kezelése került elrendelésre.

(9d) A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont és képviselője a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre csak a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat vagy kivonat adható.

(3a) A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani.

(6) A vizsgálat során még át nem adott iratokat, továbbá a (2) bekezdés szerinti vizsgálóbiztosi jelentést, illetve az (5) bekezdés szerinti kiegészítő jelentést a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt, illetve a (3) bekezdés alkalmazása esetén a határozattal együtt közölni kell az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével. Nem lehet közölni az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével a vizsgálóbiztosi jelentésnek, illetve a kiegészítő jelentésnek az ügy lezárására vonatkozó vizsgálóbiztosi javaslatot tartalmazó részét.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően igazgató esetében a főigazgató a Főigazgatóság legalább főosztályvezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjának. Legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjának a főigazgató, ha a Főigazgatóság felügyelete, irányítása alatt álló alsóbb fokú szerv vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselője, pénzügyőre tekintetében a 33/L. § (1) bekezdés alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől; nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont személynél pedig a 33/T. § (2)–(4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

(8) A (6) bekezdéstől eltérően főigazgató esetében a NAV elnöke a Központi Hivatal legalább főosztályvezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjaként. Legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő kormánytisztviselőjét, pénzügyőrét jelöli ki a fegyelmi tanács tagjának a NAV elnöke, ha – a Központi Hivatalon kívül – a NAV központi, középfokú, illetve alsó fokú szervének vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselője, pénzügyőre tekintetében a 33/L. § (2) bekezdés alapján magához vonja a fegyelmi jogkört, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől; nem vezetői munkakört betöltő fegyelmi eljárás alá vont személynél pedig a 33/T. § (2)–(4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

(4) Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 56. § (2) bekezdés e) pontja szerinti méltatlanná válását a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a 33/P. § (7)–(8) bekezdés alkalmazásának helye van.

(5a) A (3)–(5) bekezdés alkalmazásában illetmény, távolléti díj, ellátmány alatt a károkozónak a károkozás hónapja szerinti besorolása, illetve munkavállaló esetében a károkozás hónapjára érvényes munkaszerződése szerinti, teljes hónapra számított illetményének, távolléti díjának, ellátmányának az azt terhelő adókkal és járulékokkal csökkentett összegét kell érteni.

34/K. § (1) A kártérítési jogkör gyakorlója – a 34/V. § (1) bekezdése kivételével és az (1a) bekezdés szerinti eltéréssel – a munkáltatói jogkör gyakorlója.

(1a) Pénzügyőr vezénylése esetén a vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kártérítési jogkör gyakorlója a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója, kivéve, ha a kár a vezénylő szervnél keletkezett.

(7) A (2)–(4) bekezdéstől eltérően, ha a tényállás megítélése egyszerű, és a kár összege ismert, a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy az általa felhatalmazott vezető értesíti a kártérítési eljárás megindításáról a károkozót. Ilyen esetben az értesítésben – az adott károkozás meghatározása és a kártérítés összegének közlése mellett – a károkozót fizetésre kell felszólítani. Amennyiben a károkozó az értesítés közlésétől (16/G. §) számított 8 munkanapon belül a kártérítési felelősségét, annak mértékét és a kártérítés összegét írásban elismeri, az ügyben nem kell vizsgálóbiztost kijelölni és nem kell határozatot hozni, továbbá ilyen esetben – amennyiben a (10) bekezdés szerinti tájékoztatás szabályszerűen megtörtént – a kártérítési ügy (ideértve a fizetési felszólítást is) bírósági felülvizsgálata kizárt.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti esetben a károkozó az értesítésben meghatározott határidőig nem teljesít, a károkozó (7) bekezdés szerinti nyilatkozata egyúttal a 28/D. § (2) bekezdés szerinti, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulásnak minősül, és a munkáltató az értesítésben megjelölt határidőtől számított, a Ptk. szerinti kamattal növelt követelését – a 28/D. § (2) bekezdésben, illetve az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon – a károkozó illetményéből, munkabéréből, pénzben kifizetendő egyéb járandóságából levonhatja. Amennyiben a károkozó kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, munkaviszonya a követelés teljes megtérítése előtt megszűnik vagy megszüntetésre kerül, a munkáltató a (7) bekezdés szerinti fizetési felszólítás és a károkozó (7) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján bírósági végrehajtást kezdeményezhet.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti kérelem elbírálásához a tényállás kiegészítése szükséges, az elbírálásra rendelkezésre álló határidő legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A kérelem előterjesztésétől a döntés közléséig a kérelmező fizetési kötelezettsége, illetve a munkáltató 28/D. § szerinti levonási joga szünetel.

(8) Amennyiben a foglalkoztatott az esedékes részletet 15 napot meghaladóan sem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben, a nem teljesített részlet esedékességétől számított, Ptk. szerinti kamattal növelten esedékessé válik, illetve a munkáltató a követelését a 28/D. § szerinti levonás útján érvényesítheti. Ugyanígy kell eljárni, ha a foglalkoztatott a fizetési halasztásra engedélyezett határidőt követően 15 napot meghaladóan sem teljesít. Erre a határozat rendelkező részében fel kell hívni a foglalkozatott figyelmét.

(7) Kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése (Kttv. 53. §), kormányzati érdekből történő kirendelése (Kttv. 55. §) vagy határozott idejű áthelyezése (Kttv. 56. §) esetén a munkáltatók felelőssége egyetemleges.

- a) az elmaradt jövedelemre eső mindazon járulékot, amely a társadalombiztosítási szabályok szerint – mint jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) – nem képez járulékalapot,

34/T. § (1) A munkáltató – kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése (Kttv. 53. §), kormányzati érdekből történő kirendelése (Kttv. 55. §), határozott idejű áthelyezése (Kttv. 56. §) esetén az a munkáltató, akinél a kár bekövetkezett – a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye előterjesztésére. A munkáltató a kárigény bejelentésére 15 napon belül – indokai közlése mellett – írásban nyilatkozik. Munkáltatók egyetemleges felelőssége esetén, ha a károsult a kárigényét nem ahhoz a munkáltatóhoz terjeszti elő, akinél a kár bekövetkezett, a kárigényre 30 napon belül kell nyilatkozni.

- f) a fegyelmi ügyben hozott határozattal;

- g) a kártérítési ügyben hozott határozattal;

- i) a 33/P. § (7) bekezdésén és a 34/E. §-on alapuló állásból való felfüggesztéssel kapcsolatos ügyekben, továbbá

- j) ha a pénzügyőr szolgálati panaszát elutasították;

- a) a kártérítési ügyben hozott határozattal, illetve

(10) A (4) bekezdés b)–g) és j)–k) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre, ide nem értve

- a) a 34/D. § (2) bekezdés utolsó mondata, és a (4)–(5) bekezdése szerinti esetet,

- b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetet akkor,

- ba) ha az érintett munkavégzési helye, szolgálatteljesítési helye megszűnése miatt kerül sor a 18/B. § (2) bekezdés f) pont alkalmazására, illetve

- bb) ha a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosítása a 18/B. § (3) bekezdésén vagy a 19/D. § (1) bekezdésén alapul,

- c) a (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megtámadott teljesítményértékelésen alapuló, 25. § szerinti eltérítést; ha a teljesítményértékelés megállapításainak felülvizsgálata iránti perben hozott jogerős ítélet alapján az állapítható meg, hogy az eltérítésre nem kerülhetett volna sor, a különbözetet az eltérítés időpontjától számítva, a Ptk. szerinti kamattal növelt összegben 15 napon belül ki kell fizetni.

- e)

(1a) E törvény, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában pénzügyi nyomozó:

- a) az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait látja el,

- b) a NAV állományában lévő azon személy, aki az a) pont szerinti feladatokat kormánytisztviselőként látja el.

- b) ellenőrizni a szállítás alatt levő áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkező áruk vámeljárás alá vonásának megtörténtét; ellenőrizni a dohánytermékek kiskereskedelmét; megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, továbbá megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, e célból közutakon személyeket, járműveket – a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával – megállíthat, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja,

- c) a vámterületre jogosulatlanul bevitt vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék, engedély nélkül tárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, engedély nélkül folytatott dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység felderítése érdekében – a NAV illetékes vámszerve vezetőjének, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője hatósági döntése alapján – belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki jogszabályok előírásait megszegve jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot engedély nélkül tárolnak, illetve engedély nélkül dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak. A helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. Az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat,

- h) ön- és közveszély okozására alkalmas tárgy vagy tárgyi bizonyíték előtalálása érdekében – előzetes figyelmeztetés után – átvizsgálni azon személy ruházatát, akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak; az átvizsgálást – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti; az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon,

- i) a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözött személyek nyilvántartásában szereplő, a körözés alapján előállítandó személyt, az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságon előállítani,

- j) a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására.

(1a) Az (1) bekezdés i) pontja szerint előállított személy átszállításáról, az intézkedést elrendelő vagy az intézkedésben megjelölt hatóság elé állításáról az előállítást elrendelő hatóság gondoskodik. Az előállítás csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az időtartamot indokolt esetben a NAV előállítást foganatosító szervének vezetője egy alkalommal, négy órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a pénzügyőr intézkedésének kezdetétől kell számítani. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.

51. § (1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, megakadályozására, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében – e törvény keretei között – titokban információt gyűjthetnek.

- g) ha a bűncselekmény megelőzésére, megakadályozására, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében – életének, testi épségének megóvása érdekében – pénzügyi nyomozó – ide nem értve a nem hivatásos pénzügyi nyomozót – igénybevételével helyettesíthetik.

59. § (1) A felhatalmazott szervek vezetői az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik az önkormányzati adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó postai szolgáltatótól, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, biztosítási titoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megkeresésben megjelölt célra használható fel.

(3) A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatják

(4a) Az (1) bekezdés a)–b) pontjának alkalmazása során magánlakásnak minősül a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület, a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület, továbbá – a közösségi közlekedési eszköz kivételével – a jármű is.

66. § (1) A NAV 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatainak, bűnüldözési feladatainak, az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok alapján hatáskörébe tartozó feladatainak, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatainak, szabálysértési, valamint rendészeti és az egyéb államigazgatási feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az adóigazgatási és vámigazgatási eljárás, az egyéb közigazgatási, rendészeti, szabálysértési eljárásban az adózók, ügyfelek, egyéb érintettek, eljárás alá vontak, egyéb közreműködők személyes adatait kezeli, továbbá más adatokat kezel.

(3) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében – a vonatkozó törvények rendelkezései szerint – a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át a banktitoknak, az értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más egyéb titoknak minősülő adatot törvény alapján kezelő szervtől, továbbá adótitoknak minősülő adatot, iratot vehet át az önkormányzati adóhatóságtól.

- h) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb két évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetve legfeljebb húsz évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.

73. § (1) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében – a (3) bekezdés szerinti eltéréssel – adótitoknak, vámtitoknak minősülő adatot, iratot vehet át a NAV adóztatási szervétől, illetve vámszervétől.

(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében a bűnüldözési rendszereit és a NAV egyéb rendszereit – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.

75. § (1) A NAV a Vízuminformációs Rendszerhez a törvény szerint hatáskörébe tartozó, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, és nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerinti kijelölt nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell megtenni.

- i) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdés 8. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén az Aktv. 4. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott kapcsolattartó szervet, valamint az Aktv. 43. §-ában meghatározott illetékes hatóságot,

- a)

- f) a kormányzati szolgálati jogviszony létesítése pszichikai alkalmassághoz kötésének szempontjait, a kormánytisztviselők, ügykezelők tekintetében az egészségi, pszichikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,

- d) a pénzügyőrök tekintetében az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel, valamint a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait;

- e) a pénzügyőrök tekintetében az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait;

- f) a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete keretében az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét;

- h) azokat a végzettségeket, amelyeket az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni.

#### 84. §

98/H. § A 2013. december 31-én a NAV állományába tartozó, tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozó pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot 2015. december 31-éig köteles elvégezni. Amennyiben a pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.

98/L. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. IV. tv.) 303. §-ával megállapított 17/D. § (6) bekezdését a 2014. január 1-jén folyamatban lévő vezénylés esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az érintett a 2014. január 1-jétől hatályos új rendelkezés alapján járó illetményre 2014. január 1-jétől jogosult.

(2) A NAV Mód. IV. tv. 310. §-ával módosított 18/D. § (3) bekezdését a 2014. január 1-jén folyamatban lévő átirányítás esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az érintett a módosított rendelkezés alapján járó illetményre 2014. január 1-jétől jogosult.

98/M. § (1) Ha a 2013. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő NAV Mód. IV. tv. 324. §-ával, illetve 343. § 34–36. pontjával módosított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2014. január 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2014. január 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet előterjeszteni. Egyebekben – a (2) bekezdésre is figyelemmel – a 33/F. § (1)–(2) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott meghatározott határidő helyett az összeférhetetlenséget 90 napon belül kell megszüntetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is.

98/N. § (1) A NAV Mód. IV. tv. módosítása nem érinti a Kttv. 207. § (6) bekezdése alapján 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezetők jogviszonyát.

(2) A 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezetőre az ügykezelőkre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pótszabadságra, a fegyelmi eljárásra, a kártérítési eljárásra, az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések tekintetében az osztályvezetőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezető illetménye meg kell haladja a vezetése alá tartozó ügykezelők illetményét.

98/O. § (1) Amennyiben az érintett 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított pótlékok nélkül számított illetménye meghaladja a besorolás szerinti illetményét (alapilletmény, illetménykiegészítés, továbbá pénzügyőr esetében a rendfokozati illetmény),

- a) a 98/B. § (1) bekezdés szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti illetménynek a 2012. január 1-jén hatályos, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 2012. szeptember 1-jén hatályos besorolás szerinti illetményt meghaladó részét 2014. január 1-jétől külön illetményelemként, mint illetménykülönbözet kell nyilvántartani;

- b) az illetményalap összegének, valamint a fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzókra, illetve az illetménykiegészítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megváltozása esetén az érintett besorolás szerinti illetménye és az a) pont szerinti illetménykülönbözet együttes összege nem haladhatja meg a 98/B. § (1) bekezdés szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti illetményt, ennek érdekében a 27. § szerinti illetmény-megállapítás során az a) pont szerinti illetménykülönbözet összegét megfelelően csökkenteni kell.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pont szerint végrehajtott illetménymegállapítás során az érintett besorolás szerinti illetménye eléri vagy meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményt, az érintett illetménymegállapítása során az általános szabályokat kell irányadónak tekinteni, a továbbiakban illetménykülönbözet címén illetményelem nem tartható nyilván.

(3) Az érintett illetményére, előmenetelére a jelen törvény általános szabályait – az (1)–(2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – megfelelően alkalmazni kell.

(4) Amennyiben az érintett pótlékok nélkül számított illetménye 2013. december 31-én a (6) bekezdésben meghatározott valamely okból meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményét, úgy az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözet összegét olyan mértékben kell növelni, hogy az érintett 2014. január 1-jével megállapított pótlékok nélkül számított illetménye elérje a 2013. december 31-én hatályos, pótlékok nélkül számított illetményét.

(5) Amennyiben az érintett pótlékok nélkül számított illetménye 2013. december 31-én meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményét, és ez nem kizárólag a (6) bekezdésben meghatározott okokra vezethető vissza, úgy a (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintett 2014. január 1-jével megállapított pótlékok nélkül számított illetményének a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetmény (6) bekezdés szerinti okok figyelembevételével megemelt összegét kell elérnie.

(6) A (4)–(5) bekezdés alkalmazásában figyelembe vehető okok:

- a) fizetési fokozatban történő előmenetel,

- b) rendfokozatban történő előmenetel,

- c) belső áthelyezés folytán megváltozott illetménykiegészítés,

- d) 31/B. § szerinti címadományozás.

(7) Amennyiben az érintett pótlékok nélkül számított illetménye 2013. december 31-én a (6) bekezdésben meghatározott okból meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve a pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményét, úgy az (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés alkalmazása során a 98/B. § (1) bekezdése szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti illetmény alatt azt az illetményt kell érteni, amelyet az érintett 2014. január 1-jével megállapított pótlékok nélkül számított illetményének a (4)–(5) bekezdés szerint el kell érnie.

(8) Amennyiben az érintett részére a 98/B. § (1) bekezdése szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti illetménymegállapítás során személyi illetmény került megállapításra, részére 2014. január 1-jei hatállyal – szükség szerint a személyi illetmény egyidejű visszavonásával – az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözetet olyan összegben kell megállapítani, hogy az érintett besorolás szerinti illetménye, a munkaköre alapján járó illetménypótlékok, valamint az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözet együttes összege elérje a 2013. december 31-én hatályos illetmény összegét.

(9) Amennyiben az érintett 2012. január 1. és 2013. december 31. között olyan szervhez került áthelyezésre, ahol az illetménykiegészítés mértéke eltér a 2012. január 1-jei, munkáltatójánál irányadó illetménykiegészítéstől, úgy az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözet meghatározása során olyan illetménykiegészítéssel számított, pótlékok nélküli illetményt kell figyelembe venni, amely annál a munkáltatónál irányadó, amelynek állományába az érintett 2013. december 31-én tartozik.

(10) A 98/B. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó kormánytisztviselő, pénzügyőr illetményének NAV Mód. IV. tv. 342. § (1) bekezdése alapján, illetve a 344. § 10. pontjára tekintettel történő illetménymegállapítása során az (1)–(6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(11) Amennyiben az érintett a 33/G. § (3) bekezdés d) pontja szerinti fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, jelen § alkalmazásában a besorolás szerinti illetményt erre tekintettel kell meghatározni.

(12) Jelen §-t nem kell alkalmazni abban az esetben, ha 2014. január 1-jét megelőzően az érintettet pénzügyi nyomozó munkakörből más munkakörbe helyezték.

(13) A jelen § alapján megtett munkáltatói intézkedéshez nem kell a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr beleegyezése.

98/P. § E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

| 3 | Gyakornok | 1 | 0-2 | 2,70 |

| 4 | Előadó | 2 | 2-4 | 2,80 |

| 5 | | 3 | 4-6 | 2,90 |

| 6 | | 4 | 6-8 | 3,10 |

| 7 | | 5 | 8-10 | 3,15 |

| 8 | | 6 | 10-12 | 3,20 |

| 9 | Főelőadó | 7 | 12-15 | 3,40 |

| 10 | | 8 | 15-18 | 3,50 |

| 11 | | 9 | 18-21 | 3,55 |

| 12 | | 10 | 21-24 | 3,60 |

| 13 | | 11 | 24-27 | 3,70 |

| 14 | | 12 | 27-29 | 3,75 |

| 15 | | 13 | 29-31 | 3,80 |

| 16 | Főmunkatárs | 14 | 31-33 | 4,00 |

| 17 | | 15 | 33-35 | 4,50 |

| 18 | | 16 | 35-37 | 4,70 |

| 19 | | 17 | 37-40 | 4,90 |

| 20 | | 18 | 40 év felett | 5,10 |

| 1 | | | | A jogkör gyakorlója | |

| 2 | Sorszám | A hatáskör területe | Munkáltatói jogkör megnevezése | a kijelölt miniszter | NAV elnöke |

| 22 | 4. | Fegyelmi hatáskörök | Tábornok rendfokozatát vagy szolgálati viszonyát érintő fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz | X | |

| 23 | Rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében | | X |

| 24 | Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása | | |

| 25 | tábornok esetében | | A NAV elnöke, illetve az általa vezetett fegyelmi tanács |

| 26 | 5. | Vezényléssel kapcsolatos intézkedések | Külszolgálatra történő vezénylés | | |

| 27 | tábornok esetében | X | |

| 28 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | | X |

| 29 | Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés | | |

| 30 | tábornok esetében | X | |

| 31 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | | X |

| 32 | Vezénylés más szervhez | | |

| 33 | tábornok esetében | X | |

| 34 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | | X |

| 35 | Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés | | |

| 36 | tábornok esetében | X | |

| 37 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | | X |

| 38 | 6. | Egyéb döntések | Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása | X | |

| 39 | Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése | X | X |

| 40 | Elhunytak minősítése | | |

| 41 | hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás | X | |

| 42 | fegyveres szerv halottjává nyilvánítás | | X |

| 43 | Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés | X | |