2010. évi CXVII. törvény — mi változott? 2026. január 1.

A 2025. június 10. és 2026. január 1. között hatályba lépett módosítások. 71 sor került be, 29 sor került ki.

← Előző módosítás (2025. június 10.)Következő módosítás (2026. május 14.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 24 változatlan sor ⋯

- 11. folyékony bio-energiahordozók: biomasszából előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként felhasznált folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is;

- 12. forgalomba hozott bioüzemanyag: a forgalomba hozott üzemanyag összes bioüzemanyag-tartalma, valamint a 13. pont szerint forgalomba hozott tiszta bioüzemanyag;

- 13. forgalomba hozott üzemanyag:

- a) a 30. pont a) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa szabad forgalomba bocsátott,

- b) a 30. pont b) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa tagállamból beszerzett

üzemanyag;

- a) a 30. pont a) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa szabad forgalomba bocsátott üzemanyag,

- b) a 30. pont b) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa tagállamból beszerzett üzemanyag,

- c) a 30. pont c) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa jármű üzemanyagtartályába töltéssel kiszolgált üzemanyag;

- 14. fosszilis komparátor: egy adott bioüzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz felhasználási célját tekintve legközelebb álló fosszilis üzemanyag vagy az a fosszilis üzemanyag, amelynek egy adott bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó a keverőkomponense;

- 15. hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 23. pontja szerinti anyagok, kivéve az e fogalom-meghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy szennyezett anyagok;

- 16. keményítőben gazdag növények: főként gabonafélék, függetlenül attól, hogy csak a magvakat használják-e fel vagy – mint például a silókukorica esetében – a növény egészét; gumós és gyökérnövények, például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka és jamszgyökér, valamint gumós növények, például taró és tánia;

- 17. kiindulási érték: a 2010. évben a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéke;

- 17a. közlekedési célra felhasznált megújuló villamos energia: a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 45. pontjában meghatározott megújuló energiaforrásokból előállított és közlekedési célra felhasznált villamos energia;

- 18. köztes termék: biomasszából kémiai vagy fizikai eljárással átalakított, bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállítása céljára szolgáló termék;

- 19. lignocellulóz-tartalmú anyagok: ligninből, cellulózból és hemicellulózból álló anyagok, mint például az erdőkből, a fás szárú energianövényekből, illetve erdészeti iparágak maradék-, illetve hulladékanyagából származó biomassza;

- 20. megújuló tüzelő- és üzemanyag: megújuló üzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok;

- 20a. megújuló üzemanyag: a bioüzemanyagok, és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok;

- 20b. megújulóüzemanyag-részarány: a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált energiamennyiségéhez viszonyított részaránya;

- 21. mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, és erdészeti maradványok: olyan maradványanyagok, amelyeket közvetlenül a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és az erdészet állít elő; a kapcsolódó iparágakból vagy feldolgozási folyamatokból származó maradványanyagokat nem foglalják magukban;

- 21a. mezőgazdasági biomassza: közvetlenül a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve) származó biomassza;

- 22. motorbenzin: minden olyan illékony ásványolajtermék, amelynek rendeltetése külső gyújtású belső égésű motorok (Otto-motorok) működtetése (a 2710 12 31-2710 12 49 KN-kód szerinti termék);

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- 24. nem élelmezési célú cellulóztartalmú alapanyagok: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú alapanyagok; ide tartozik többek között: élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok, például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj, alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények, például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád, a fő termények előtt és után termesztett takarónövények, takarmánynövények, ipari maradékanyagok, például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajokat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét, és biohulladékból származó anyagok, e szempontból takarmány-, illetve takarónövény alatt a legelőkön átmenetileg, rövid távra vetett, alacsony keményítőtartalmú fűfélék és pillangósok keverékéből álló növényzet értendő, amelynek rendeltetése takarmány termelése az állatállomány számára, illetve a talaj termelékenységének javítása a fő szántóföldi növények hozamának növelése érdekében;

- 25. nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, kérelem mellékletében feltüntetett adatok olyan hiányossága vagy hibája, amely a kérelem vagy a kérelem mellékletének más adataiból, vagy más, a hatóságok által elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, a hatóságok által saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság;

- 26. sűrített földgáz (CNG): olyan szénhidrogéngáz, amely környezeti hőmérsékleten gáz halmazállapotú (a 2711 21 00 – 2711 29 00 KN kód szerinti termék);

- 26a. széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag: meg nem újuló eredetű, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 7. §-ával összhangban történő hasznosításra nem alkalmas folyékony vagy szilárd hulladékáramokból, vagy meg nem újuló eredetű, ipari létesítmények gyártási folyamatainak elkerülhetetlen, nem szándékos következményeként kibocsátott hulladék-technológiai gázokból és égéstermékekből előállított folyékony és gáznemű üzemanyag;

- 27. teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás: minden olyan nettó CO2-, CH4- és N2O-kibocsátás, amely a bioüzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz vagy más megújuló üzemanyaghoz kapcsolható; ezek valamennyi releváns szakaszára kiterjed, beleértve a kitermelést vagy növénytermesztést, a földhasználatban bekövetkező változásokat, a szállítást és a forgalmazást, a feldolgozást és a fogyasztás során történő elégetési folyamatokat, a kibocsátás helyétől függetlenül;

- 28. üvegházhatású gázkibocsátás-elkerülés: annak százalékban meghatározott értéke két tizedes jegyre kerekítve, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy más megújuló üzemanyaghoz kapcsolható teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátása mennyivel kevesebb, mint azok fosszilis komparátorára meghatározott üvegházhatású gázkibocsátás;

- 29. üzemanyag: a motorbenzin, a dízelgázolaj, bioüzemanyag, a szintetikus és paraffinos üzemanyag, a földgáz (beleértve a biometánt) gáznemű (sűrített földgáz – CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz – LNG) formában, valamint a cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG) is;

- 30. üzemanyag-forgalmazó: a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint

- a) az üzemanyagot szabadforgalomba bocsátó személy, és

- b) a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott üzemanyagot kereskedelmi céllal belföldre szállító jövedéki engedélyes kereskedő.

- 30. üzemanyag-forgalmazó:

- a) a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint az üzemanyagot szabadforgalomba bocsátó személy,

- b) a Jöt. szerint a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott üzemanyagot kereskedelmi céllal belföldre szállító jövedéki engedélyes kereskedő, vagy

- c) a CNG-t, az LNG-t jármű üzemanyagtartályába töltéssel kiszolgáló személy.

#### 2. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának növelése

2. § A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya (a továbbiakban: tagállami célszám) 2030-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 25%-a.

2. § A megújuló üzemanyag-részarány (a továbbiakban: tagállami célszám) 2030-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 25%-a.

#### 2/A. Eljárásjogi szabályok

⋯ 33 változatlan sor ⋯

(6) Az ügyintézési határidő a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az erdészeti hatóság hatósági felügyelettel kapcsolatos eljárása esetén százhúsz nap.

#### 4. A bioüzemanyag közlekedési célú felhasználására vonatkozó rendelkezések

#### 4. A megújuló üzemanyag közlekedési célú felhasználására vonatkozó rendelkezések

5. § (1) A motorbenzint vagy a dízelgázolajat forgalomba hozó üzemanyag-forgalmazó a bioüzemanyagot – tisztán vagy a motorbenzinbe, dízelgázolajba bekeverve – úgy köteles forgalomba hozni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott bioüzemanyag minimális mennyisége elérje az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező bioüzemanyag-részarány mennyiségét. A kötelező bioüzemanyag-részarány mennyiség megállapításán belül – az általános kötelezettség kiegészítéseként vagy a helyett – a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében az egyes meghatározott bioüzemanyagnak minősülő termékek kötelező részaránya tekintetében is megállapíthat kötelezettséget.

5. § (1) Az üzemanyagot forgalomba hozó üzemanyag-forgalmazó megújuló üzemanyagot – tisztán vagy a motorbenzinbe, dízelgázolajba, CNG-be, LNG-be bekeverve – úgy köteles forgalomba hozni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott megújuló üzemanyag minimális mennyisége elérje az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező megújulóüzemanyag-részarány mennyiségét. A kötelező megújulóüzemanyag-részarány mennyisége megállapításán belül – az általános kötelezettség kiegészítéseként vagy ahelyett – a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében az egyes meghatározott megújuló üzemanyagnak minősülő termékek kötelező részaránya tekintetében is megállapíthat kötelezettséget.

(2) A kötelező bioüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítéséhez az üzemanyag-forgalmazó forgalomba hozott megújuló üzemanyagként veheti figyelembe a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott szállító- vagy elosztóvezetékbe betáplált biometánt – ideértve a szállítóvezetéken keresztül Magyarországra behozott biometánt is –, amelynek feltételeit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítéséhez az üzemanyag-forgalmazó forgalomba hozott megújuló üzemanyagként veheti figyelembe az általa forgalomba hozott, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag mennyiségét, azonban a figyelembe vett mennyiség nem haladhatja meg az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértéket.

(4) A kötelező megújulóüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni

- a) azt a forgalomba hozott bioüzemanyagot, amelynek fenntartható módon történő előállítását az arra kötelezett nem igazolja,

- b) azt a forgalomba hozott motorbenzint, dízelgázolajat és bioüzemanyagot, amelyre a Jöt. szerint a biokomponens-tartalomra tekintettel a jövedéki adó részben vagy egészben elengedésre vagy visszatérítésre került, valamint

- c) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvényben meghatározott biztonsági készletből kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben szabad forgalomba hozott üzemanyagot.

5/A. § A nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot az üzemanyag-forgalmazó úgy köteles forgalomba hozni vagy köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasználni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott vagy felhasznált nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag minimális mennyisége elérje az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező, a közlekedési ágazat számára szolgáltatott energiamennyiségen belüli részarányt.

5/B. § Az 5. § (1) bekezdésében és az 5/A. §-ban meghatározott kötelezettség az e törvény szerinti zöldtöltés igazolással is teljesíthető.

6. § (1) A forgalomba hozatal céljából előállított, beszerzett, értékesített és a forgalomba hozott bioüzemanyagra vonatkozó, valamint bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelését és nyomon követhetőségét igazoló, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban rögzítettek szerint kell nyilvántartani és bizonylatolni.

(2) Az üzemanyag-forgalmazó köteles évente, a tárgyévet követő év április 20. napjáig a tárgyévben forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról, bioüzemanyagról és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti jelentést az állami adó- és vámhatóságnak benyújtani.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

7. § (1) Az állami adó- és vámhatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely

- a) a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak – vagy amennyiben a Kormány az egyes bioüzemanyagnak minősülő termékek részarányára vonatkozóan is előírt kötelezettséget, ennek a részaránynak – megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot hozott forgalomba, vagy

- b) az előírt határidőre nem nyújtotta be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtotta be a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti jelentést.

- a) a tárgyévben a kötelező megújulóüzemanyag-részaránynak – vagy amennyiben a Kormány az egyes megújuló üzemanyagnak minősülő termékek részarányára vonatkozóan is előírt kötelezettséget, ennek a részaránynak – megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot hozott forgalomba – ideértve a köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasznált nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot is –,

- b) a tárgyévben a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagra vonatkozó részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagot hozott forgalomba vagy használt fel,

- c) az előírt határidőre nem nyújtotta be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtotta be a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti jelentést.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó tárgyévi motorbenzin- és dízelgázolaj-forgalma alapján a kötelező bioüzemanyag-részaránnyal meghatározott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és az üzemanyag-forgalmazó által a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és 35 Ft/MJ fajlagos bírságtételnek a szorzata. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó tárgyévi üzemanyag-forgalma alapján a megújulóenergia-részaránnyal meghatározott megújulóüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és az üzemanyag-forgalmazó által a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott megújulóüzemanyag-mennyiség energiatartalmának – ideértve a köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasznált nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot is – MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a bírságalapot jelentő különbségnek a közlekedési ágazat számára szolgáltatott energia mennyiségéhez viszonyított aránya alapján sávosan meghatározott fajlagos bírságtételnek a szorzata.

(2a) Ha az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a kötelező bioüzemanyag-részarányon felül az egyes bioüzemanyagnak minősülő termékek részarányára vonatkozóan is előír kötelezettséget, és a (2) bekezdés szerinti különbség az összesített bioüzemanyag-mennyiség tekintetében megállapítható, úgy ugyanarra a hiányzó bioüzemanyag-mennyiségre az egyes bioüzemanyagnak minősülő termékek különbsége tekintetében bírság nem szabható ki.

(3) Ha az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a kötelező megújulóüzemanyag-részarányon felül az egyes megújuló közlekedési célú üzemanyagnak minősülő termékek részarányára vonatkozóan is előír kötelezettséget, és a (2) bekezdés szerinti különbség az összesített megújulóüzemanyag-mennyiség tekintetében megállapítható, úgy ugyanarra a hiányzó megújulóüzemanyag-mennyiségre csak az egyes megújuló üzemanyagnak minősülő termékek különbsége tekintetében szabható ki bírság.

(3) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozóan számára valótlan igazolást állított ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot csökkenteni kell a valótlan tartalmú igazolás miatt az igazolást kiállítóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott bírság alapjával.

(4) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező megújulóüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozóan számára valótlan igazolást állított ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot csökkenteni kell a valótlan tartalmú igazolás miatt az igazolást kiállítóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság alapjával.

(4) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozó igazolást jogosulatlanul állította ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte és az üzemanyag-forgalmazó a felhasznált igazolás kiállítója tekintetében nem ellenőrizte, hogy az szerepelt-e az igazolás kiadásakor az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott nyilvántartásban, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot növelni kell a jogosulatlanul kiállított igazolást felhasználóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott bírság alapjával.

(5) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a megújulóüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozó igazolást jogosulatlanul állította ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte és az üzemanyag-forgalmazó a felhasznált igazolás kiállítója tekintetében nem ellenőrizte, hogy az szerepelt-e az igazolás kiadásakor az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásban, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot növelni kell a jogosulatlanul kiállított igazolást felhasználóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság alapjával.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer Ft-tól egyszázmillió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba hozott bioüzemanyag azon mennyiségét, amelyre nézve a jelentéstételt elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagnak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező, a közlekedési ágazat számára szolgáltatott energiamennyiségen belüli részaránnyal meghatározott nem biológiai eredetű megújulóüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott, felhasznált nem biológiai eredetű megújulóüzemanyag-mennyisége energiatartalmának MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott fajlagos bírságtételnek a szorzata.

(6) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzet esetén az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírságot – figyelemmel a válsághelyzet időtartamára és az üzemanyag-forgalmazó jogkövető gyakorlatára – mérsékelheti, vagy a bírság kiszabását mellőzheti.

(7) Az (1) bekezdés a)–b) pontja esetében forgalomba hozatallal egy tekintet alá esőnek minősül a zöldtöltés igazolással való teljesítés is.

(7) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzetnek minősül

(8) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben a bírság kiszabásánál az állami adó- és vámhatóság a kiszabott bírságot csökkentheti az üzemanyag-forgalmazó által az egyes pontok teljesítése érdekében eszközölt beruházások értékével az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben.

- a) a bioüzemanyagok termelésében beállott nagymértékű kapacitás-kiesés,

- b) az üzemanyag-forgalmazónál, illetve annak ellátójánál bekövetkezett tartós üzemzavar, vagy

(9) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság által kiszabott bírság legmagasabb összegét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(10) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer Ft-tól egyszázmillió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba hozott megújuló üzemanyag azon mennyiségét, amelyre nézve a jelentéstételt elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható.

(11) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzet esetén az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírságot – figyelemmel a válsághelyzet időtartamára és az üzemanyag-forgalmazó jogkövető gyakorlatára – mérsékelheti, vagy a bírság kiszabását mellőzheti.

(12) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzetnek minősül

- a) a bioüzemanyagok termelésében beállott nagymértékű kapacitáskiesés,

- b) az üzemanyag-forgalmazónál, illetve annak ellátójánál bekövetkezett tartós üzemzavar, ideértve azon szállító- és elosztóvezetékek üzemzavarát is, amelyeken biogáz betáplálása történik az együttműködő földgázhálózatba, vagy

- c) a fenntarthatósági követelményeknek megfelelő bioüzemanyagok európai kereskedelmében bekövetkezett zavar vagy hiány,

ha ennek következtében az üzemanyag-forgalmazó nem volt képes a kötelezettség teljesítéséhez szükséges bioüzemanyag-mennyiséget beszerezni.

(8) A (7) bekezdés a) és c) pontja szerinti események fennállásának tényét, annak kezdő és befejező időpontját – az érintett bioüzemanyag-típusok megjelölésével – az energiapolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményben teszi közzé.

(13) A (12) bekezdés a) és c) pontja szerinti események fennállásának tényét, annak kezdő és befejező időpontját – az érintett bioüzemanyag-típusok megjelölésével – az energiapolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményben teszi közzé.

#### 5. A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, valamint a köztes termékek, és ezek alapanyagai eredetének nyomon követése

⋯ 23 változatlan sor ⋯

- e) az arra vonatkozó adatot, hogy az ügyfelet biomassza-kereskedőként, biomassza-feldolgozóként vagy üzemanyag-forgalmazóként tartja nyilván,

- f) a BIONYOM nyilvántartásból való törlés tényét és okát.

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás – az érintett természetes személy személyes adatainak kivételével – közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás – az érintett természetes személy természetes személyazonosító adatai, valamint a gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban szereplő adatai kivételével – közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(6) Ha a nyilvántartásban szereplő személy azon tevékenységét, amely miatt a nyilvántartásban szerepel, a továbbiakban nem folytatja, kérelmezi az adatainak a nyilvántartásból való törlését. A mezőgazdasági igazgatási szerv az érintett személy adatait a kérelem beérkezését követő év január 1-jét követő ötödik év végéig kezelheti.

⋯ 36 változatlan sor ⋯

(5) Ha az erdei biomasszára, fásszárú biomasszára, erdészeti-, faipari maradvány anyagra vonatkozóan a kérelmező a (4) bekezdés g)–i) pontja alapján a kibocsátási komponensek meghatározásához a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású -gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló miniszteri rendeletben nem szereplő ÜHG kibocsátás elkerülés értéket használ a termelésre, szállításra, feldolgozásra vagy ezek összértékére vonatkozóan, az ügyfél a számításra vonatkozó független szakértő által ellenjegyzett dokumentummal igazolja annak megfelelőségét, melyet elektronikusan csatol az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez.

#### 6. Bejelentés, nyilvántartás, adatszolgáltatás

#### 6. Zöldtöltés-igazolási rendszer

#### 9. §

9. § A villamos energiáról szóló törvényben meghatározott zöldtöltés-igazolási rendszer keretében az üzemanyag-forgalmazó is szerezhet igazolást az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint.

#### 10. §

⋯ 17 változatlan sor ⋯

12. § Az energiapolitikáért felelős miniszter teljesíti az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikk (3) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettséget.

#### 8/A. Az üzemanyag-forgalmazó átalakulása esetén alkalmazandó különleges rendelkezések

12/A. § (1) Ha az üzemanyag-forgalmazó üzemanyag-forgalmazási tevékenységét annak szétválással történő átalakulását követően jogutódja vagy jogutódjai folytatják, az 5. § (1) bekezdésében, az 5/A. §-ban és az 5/B. §-ban meghatározott kötelezettséget a szétválás hatályosulásának évében az üzemanyag-forgalmazó (e § alkalmazásában: jogelőd) és az üzemanyag-forgalmazási tevékenységet folytató jogutódjai választásuk szerint együttesen is teljesíthetik.

(2) A jogelőd és jogutódjai az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén a 6. § (2) bekezdésben meghatározott jelentést a szétválás hatályosulásának évét követő év április 20. napjáig mint közös jelentést adják le.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén a 6. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, valamint az e kötelezettségek megsértése esetén kiszabott bírság megfizetéséért a jogelőd és jogutódjai egyetemlegesen felelősek.

(5) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén a jogelőd és jogutódjai a szétválás hatályosulását követő 30 napon belül nyilatkoznak választásukról az állami adó- és vámhatóság felé, megjelölve, hogy a (2) bekezdés szerinti jelentést melyik személy nyújtja be.

#### 9. Záró rendelkezések

13. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- j) az üzemanyag-forgalmazó által a kötelező bioüzemanyag-forgalmazási részarány teljesítésével kapcsolatosan benyújtandó jelentésekre, valamint a kapcsolódó nyilvántartásokra, bizonylatolásra, továbbá a kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,

- k) a kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére, valamint a bírság kiszabására jogosult hatóságokat,

- l) a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás mértékét,

- m) a biomassza, a köztes termékek, a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntartható módon történt előállítását igazoló okirat vagy hatósági bizonyítvány kiállítását, és az okiratban vagy hatósági bizonyítványban szereplő adatok ellenőrzéséhez szükséges adatok körét.

- n) a személyes adatok kivételével az erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti és faipari maradványok előállítására, forgalmazására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó kötelezően nyilvántartandó adatokat.

- o) az Uniós Adatbázisba történő adatszolgáltatás részletes szabályait.

- p) a bioüzemanyag-részarány és az egyes bioüzemanyagoknak minősülő termékek részarányának nem teljesítése esetén fizetendő bírság mértékét, sávos bírságtétel esetén az egyes sávok meghatározásához alkalmazott arányokat,

- q) a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra vonatkozó kötelező részarány mértékét,

- r) az üzemanyag-fogalmazó által a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok kötelező részarányának teljesítésével kapcsolatosan benyújtandó jelentésekre, valamint a kapcsolódó nyilvántartásokra, bizonylatolásra, továbbá a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok kötelező részarány teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,

- s) a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok kötelező részaránya teljesítésének ellenőrzésére, valamint a bírság kiszabására jogosult hatóságokat,

- t) a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok részarányának nem teljesítése esetén fizetendő bírság mértékét,

- u) a zöldtöltés-igazolási rendszerre, az igazolás kiállítására, jóváírására, nyilvántartására, átruházására, felhasználására, ellenőrzésére, kijavítására, módosítására és törlésére, valamint a megújulóüzemanyag-részarányban való elszámolására vonatkozó részletes szabályokat,

- v) a megújulóüzemanyag-részarány mértékét, kiszámításának módját, teljesítésének ellenőrzésére, valamint a bírság kiszabására jogosult hatóságokat, nem teljesítése esetén a fizetendő bírság mértékét,

- w) a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag részarányban elszámolható mértékét,

- x) a biometán szállító- vagy elosztóvezetékbe betáplálásának a megújuló üzemanyag részarányban való elszámolásának feltételeit,

- y) az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésére, a jelentéstételre, a folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, valamint a köztes termékek, és ezek alapanyagai eredetének nyomon követésére a 12/A. § (1) bekezdés szerinti esetben alkalmazandó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

⋯ 41 változatlan sor ⋯