2010. évi CXLIV. törvény
az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről
1. § (1) E törvény hatálya a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény szerinti országos agrárkamarára és területi agrárkamarákra (a továbbiakban együtt: agrárkamara) terjed ki.
(2) Az agrárkamara vonatkozásában a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvényt e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) E törvény nem érinti mindazon közfeladatok ellátását, amelyeket jogszabály az agrárkamara feladat- és hatáskörébe utal, vagy amelynek ellátására az agrárkamara megállapodást kötött.
2. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az agrárpolitikáért felelős miniszter az agrárkamarai rendszer átalakítását felügyelő megbízottat (a továbbiakban: kamarai biztos) nevez ki. A kamarai biztos feladatait az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételeit meghatározó törvény alapján megalakuló országos kamara elnökének megválasztását követő nyolcadik napig látja el.
(2) A kamarai biztos:
- a) közreműködik az agrárkamarai rendszer átalakításának előkészítésében;
- b) az agrárkamaránál felügyeli az agrárkamarai rendszer átalakításának előkészületeit;
- c) előkészíti az agrárkamara jogutódlásával kapcsolatos feltételeket;
- d) figyelemmel kíséri az országos agrárkamara és a területi agrárkamarák kötelezettségvállalásait;
- e) az agrárkamara gazdálkodását célszerűségi és eredményességi szempontból ellenőrizheti;
- f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az agrárpolitikáért felelős miniszter az a) pontban írt feladat végrehajtása érdekében részére meghatároz.
(3) A kamarai biztos a (2) bekezdésben foglaltak szerinti feladatai ellátása érdekében:
- a) az agrárkamara elnöke, alelnöke, főtitkára valamint titkára továbbá az agrárkamara nevében jognyilatkozat tételre jogosult más személy képviseleti vagy döntéshozatali jogkörét írásban magához vonhatja, az agrárkamara bármely tisztségviselője, munkavállalója részére utasítást adhat, vagy jognyilatkozat megtételét előzetes írásbeli hozzájárulásához kötheti
- b) az agrárkamara részére feladatot határozhat meg;
- c) az agrárkamarától jelentést, tájékoztatót kérhet;
- d) az agrárkamara bármely iratát megtekintheti;
- e) az agrárkamara által használt bármely helyiségbe beléphet;
- f) az agrárkamarával bármilyen jogviszonyban levő személytől tájékoztatást kérhet.
(4) Amennyiben a kamarai biztos él a (3) bekezdés a) pontjában foglalt jogával, a törvény erejénél fogva semmis az a jognyilatkozat, amelyet ezen hozzájárulás hiányában tesznek meg.
(5) A kamarai biztos az agrárpolitikáért felelős miniszter útján tájékoztatja a Kormányt a törvényben előírt feladatai végrehajtásáról.
(6) A kamarai biztos működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről az agrárpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
3. § (1) Az agrárkamara 2010. november 30-i fordulónappal köteles a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint vagyonleltárral alátámasztott vagyonmérleget készíteni. A vagyonmérleget a kamarai biztos ellenjegyzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget az agrárkamara tájékoztatás céljából köteles 2011. január 31-ig megküldeni az agrárpolitikáért felelős miniszternek.
4. § (1) A kamarai biztos e törvény szerinti jogosítványai nem érintik az Állami Számvevőszéknek az agrárkamara gazdálkodása feletti ellenőrzési jogkörének gyakorlását.
(2) A kamarai biztos e törvény szerinti jogosítványai nem érintik az ügyészség agrárkamara feletti törvényességi felügyeleti jogkörének gyakorlását.
5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.