2010. évi CLXXXV. törvény — mi változott? 2019. augusztus 1.

- a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás analóg terjesztése Magyarország tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen Magyarország felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,

- c) a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található Magyarország területén, de a médiatartalom-szolgáltató – médiaszolgáltató esetében a médiaszolgáltatása műsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenységében közreműködő – munkaerejének jelentős része Magyarország területén dolgozik,

- d) Magyarország területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató – médiaszolgáltató esetében a médiaszolgáltatása műsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenységében közreműködő – munkaerejének jelentős része, de a központi ügyvezetés helye Magyarország területén található, vagy

- e) a médiatartalom-szolgáltató – médiaszolgáltató esetében a médiaszolgáltatása műsorszolgáltatással kapcsolatos tevékenységében közreműködő – munkaerejének jelentős része nem Magyarországon dolgozik, de tevékenységét Magyarország területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.

(6a) Amennyiben a 176–180. § alkalmazása során Magyarország és valamely más tagállam nem ért egyet abban, hogy melyik tagállam rendelkezik joghatósággal, a joghatósági vitáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot.

(8) A (2)–(7) bekezdés szerinti minősítésnél irányadó részletes szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatának fő elvi szempontjait – amennyiben a kiskorúak védelmével kapcsolatos közérdek vagy a kiskorúak védelmének egységes érvényesülése ezt indokolja – a Médiatanács ajánlásban teszi közzé.

(11) A Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotások vonatkozásában a mozgóképszakmai hatóság által elvégzett kategóriába sorolás a filmalkotások médiaszolgáltatók általi változatlan tartalommal történő bemutatása esetén – a (10) bekezdés szerinti kivétellel – mind a médiaszolgáltatókat, mind a Médiatanácsot köti, attól érvényesen eltérni csak a médiaszolgáltató (9) bekezdés szerinti kérelme alapján hozott határozatnak megfelelően lehet.

- e) a VI. kategóriába sorolt műsorszám csak akkor tehető közzé, ha a médiaszolgáltató megfelelő műszaki intézkedéssel biztosítja, hogy a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé vagy, ha a médiaszolgáltató valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető,

(1a) Az (1) bekezdés e) pontjában szereplő, közzétételre vonatkozó előírások betartását, a műszaki intézkedések megfelelőségét, valamint az alkalmazott műszaki megoldások hatékonyságát a Médiatanács hatósági hatáskörében eljárva ellenőrzi.

(4) Az audiovizuális médiaszolgáltatásban az egyes műsorszámok közzétételekor a minősítésének megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt jól látható legyen. A piktogramnak tartalmaznia kell a korhatár-kategória által érintett életkori csoport számmal történő megjelölését. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok esetén a jelzést nem kell feltüntetni. Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében állandó jelzést nem kell alkalmazni.

(5) Az audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszám minősítésének megfelelő jelzés (4) bekezdés szerinti folyamatos megjelenítése mellőzhető, ha

(6) Az (1) bekezdés c)–d), f) és h) pontjaiban foglalt, valamint a (2) és a (4) bekezdésben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé vagy amely valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető. A hatékony műszaki megoldások tekintetében a Médiatanács – szükség esetén nyilvános meghallgatást követően – ajánlást tesz közzé.

(8) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) és e törvény alapján a kiskorúak médiaszolgáltatók által lineáris médiaszolgáltatásban gyűjtött vagy más módon generált személyes adatai kereskedelmi céllal – így például közvetlen üzletszerzés, profilalkotás és viselkedésalapú célzott reklámozás céljából – nem kezelhetők.

(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának vagy a szolgáltatását terjesztő műsorterjesztőnek – az Smtv. 19. § (2) bekezdésével összhangban – hatékony műszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V–VI. kategóriákba sorolt műsorszámok kiskorúak számára ne legyenek elérhetők.

(2a) Az Smtv. és e törvény alapján a kiskorúak médiaszolgáltatók által lekérhető médiaszolgáltatásban gyűjtött vagy más módon generált személyes adatai kereskedelmi céllal – így például közvetlen üzletszerzés, profilalkotás és viselkedésalapú célzott reklámozás céljából – nem kezelhetők.

(4) A Médiatanács a (2) bekezdés szerinti lista tervezetét részletes indokolással jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak. A (2) bekezdés szerinti lista az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel napjával hatályos. A (2) bekezdés szerinti lista összeállítása és elfogadása nem minősül az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti hatósági eljárásnak, illetve hatósági ügynek.

(5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetekben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtől számított tizenöt napon belül nem jön létre, vagy a díjazással kapcsolatban nem tudnak megállapodni, az ajánlatkérő, illetve a kizárólagos közvetítési joggal rendelkező médiaszolgáltató jogosult a 172–174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni. E jogvitás eljárásban a Médiatanács negyvenöt napon belül dönt.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. A szerződést ésszerű feltételekkel kell megkötni; a hozzáférési jog ellenértéke nem haladhatja meg a hozzáférés biztosítása által közvetlenül felmerülő költségek összegét. Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtől számított tizenöt napon belül nem jön létre, bármelyik fél jogosult a 172–174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni. E jogvitás eljárásban a Médiatanács negyvenöt napon belül dönt.

(2) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának legalább harminc százalékát európai, illetve legalább tíz százalékát magyar műveknek kell kitenniük. A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatónak biztosítania kell az európai művek hangsúlyos megjelenítését a műsorkínálatában.

(2a) Az európai alkotásokkal összefüggő, (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről a Médiatanács kétévente jelentést készít az Európai Bizottság részére.

(1a) Az európai alkotásokkal összefüggő, 20. § (2) bekezdésében meghatározott előírások nem vonatkoznak az alacsony árbevétellel rendelkező, illetve kisszámú közönséget elérő médiaszolgáltatókra.

(1b) Az alacsony árbevétel mértékét és a kisszámú közönség fogalmát a Médiatanács egységesen határozza meg ajánlásában az Európai Bizottság e körben kiadott iránymutatásai alapján.

(8) A lineáris médiaszolgáltató köteles havonta, az adott hónapot követő hónap utolsó napjáig, a lekérhető médiaszolgáltató a tárgyévet követő év január 31-ig adatokat szolgáltatni a Médiatanács számára a műsorkvótákra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzéséhez. A (2)–(3) bekezdés szerinti, a következő naptári évi mentesítésre vonatkozó, indokolással ellátott kérelmet legkésőbb minden év szeptember 30-ig kell benyújtani a Médiatanácshoz. Új médiaszolgáltatás esetén a kérelmet a nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezésével egyidőben lehet benyújtani.

- b) nem tartalmazhat és nem támogathat a nemen, faji vagy etnikai származáson, állampolgárságon, nemzetiségen, valláson vagy világnézeti meggyőződésen, fizikai vagy szellemi fogyatkozáson, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést,

- b) olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége cigaretta, egyéb dohánytermék, elektronikus cigaretta, utántöltő flakon gyártása vagy értékesítése,

(3)

30. § (1) A médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – megengedett.

(2)

- b) a kifejezetten tizennégy év alatti kiskorúaknak szóló,

- d) a vallási, illetve egyházi tartalmú,

- e) a fogyasztói ügyekkel foglalkozó

- a) cigaretta és egyéb dohánytermék, valamint elektronikus cigaretta és utántöltő flakon,

- b) olyan vállalkozás terméke, amelynek elsődleges tevékenysége az a) pont szerinti termékek valamelyikének gyártása vagy értékesítése,

- c) jogszabály alapján nem reklámozható termék,

- d) olyan gyógyszer, illetve gyógyászati termék, eljárás, amely kizárólag orvosi rendelvényre vehető igénybe,

- e) a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül nyújtott szerencsejáték-szolgáltatás.

- a) tartalmuk – és lineáris médiaszolgáltatás esetén annak műsorrendje, illetve lekérhető médiaszolgáltatás esetén a műsorkínálatban elfoglalt helye – nem alakítható oly módon, hogy az hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére és szerkesztői függetlenségére,

(2) A nézőket és hallgatókat – optikai vagy akusztikus módon – egyértelműen tájékoztatni kell a műsorszám elején és végén, valamint a műsorszámot megszakító reklámokat követően a műsorszám folytatásakor a termékmegjelenítés tényéről.

- b)

(3) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, harminc percnél hosszabb, 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszám reklámmal harmincperces időszakonként egyszer szakítható meg, beleértve a reklámok és a műsorelőzetesek időtartamát is. A 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszámok sugárzása nem szakítható meg televíziós vásárlással.

35. § (1) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama a 6.00 és 18.00 óra közötti időszakban, továbbá a 18.00 és 24.00 óra közötti időszakban sem haladhatja meg ezen időszakok húsz-húsz százalékát, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, valamint – a (2) bekezdés e) pontjában foglalt kivétel mellett – a más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését.

- l) a médiaszolgáltatást magát, vagy a médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámokat kiegészítő termékek reklámozását szolgáló közleményekre,

- m) a semleges képkockákra.

(3)

### Az audiovizuális médiaszolgáltatások integritásának biztosítása

36/A. § (1) A műsorterjesztő köteles biztosítani, hogy az átviteli rendszerén terjesztett médiaszolgáltatásokat a médiaszolgáltató kifejezett hozzájárulása nélkül ne lehessen – különösen vágással, változtatással, megszakítással – módosítani, ide nem értve azon adattömörítést, amely az adatfájl méretét csökkenti és az olyan egyéb technikákat – többek között a kódolást és a felbontást –, amelyek célja a szolgáltatásnak a tartalom megváltoztatása nélkül a szolgáltatóeszközökhöz történő igazítása.

(2) A műsorterjesztő köteles biztosítani, hogy az átviteli rendszerén terjesztett médiaszolgáltatásokat a médiaszolgáltató kifejezett hozzájárulása nélkül ne lehessen kereskedelmi céllal kitakarás alkalmazásával kiegészíteni, kivéve, ha:

- a) a kiegészítést a felhasználó kizárólag magáncélra kezdeményezte vagy engedélyezte,

- b) a kiegészítés az eszköz működéséhez vagy a műsorszámok közötti navigációhoz szükséges, vagy

- c) a kiegészítés figyelemfelhívás, közérdekű közlemény vagy felirat.

- c) elektronikus levelezési címét vagy honlapja elérhetőségét,

- e) a médiaszolgáltató felett joghatósággal rendelkező tagállam megjelölését, a vele szemben médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése miatti eljárásra hatáskörrel rendelkező szabályozó vagy felügyeleti szervek nevét és elérhetőségét,

38. § (1) A jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltató valamennyi munkanapon legalább egy alkalommal 18 óra és 21 óra között legalább húsz perc, legfeljebb negyvenöt perc hosszúságú hírműsorszámot vagy általános tájékoztató műsorszámot köteles egybefüggően szolgáltatni. A JBE lineáris rádiós médiaszolgáltató valamennyi munkanapon reggel 06 óra 30 perc és 08 óra 30 perc között legalább tíz perc, legfeljebb negyvenöt perc önálló hírműsorszámot köteles egybefüggően szolgáltatni. A más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának harmincöt százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű.

### Fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető műsorszámok

(9) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója köteles az akadálymentesítést célzó intézkedésekről cselekvési tervet készíteni és a cselekvési tervről, az annak alapján végrehajtott intézkedésekről köteles a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) felhívására tájékoztatást adni. Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséről a Hatóság háromévente jelentést készít az Európai Bizottság részére.

(10) A Hatóság a 184. § (1) bekezdése szerinti hatáskörébe tartozó, az akadálymentesítéssel összefüggő bejelentéskezelés, valamint az akadálymentesítési kérdésekre vonatkozó tájékoztatás biztosítására az internetes honlapján köteles kialakítani egy, a fogyatékkal élő személyek számára is könnyen elérhető online kapcsolattartási pontot.

- j) a közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokról, illetve kiegészítő médiaszolgáltatásokról,

- k) a médiaszolgáltatások Médiatanács által engedélyezett hálózatba kapcsolódásának tényéről.

(5b) Amennyiben a médiaszolgáltató a 48. § (1) bekezdése szerinti médiaszolgáltatását ugyanezen médiaszolgáltatással teljes mértékben megegyező tartalommal más műsorterjesztési platformon vagy átviteli rendszeren is szolgáltatja, köteles a más műsorterjesztési platformon vagy átviteli rendszeren történő médiaszolgáltatási tevékenységének megkezdése előtt legalább 15 nappal a hatósági szerződése módosítását kezdeményezni a Médiatanácsnál. A hatósági szerződés módosítása esetén a médiaszolgáltató mentesül a 42. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.

(5c) Amennyiben az (5b) bekezdés szerinti esetben a médiaszolgáltatás 48. § (1) bekezdése szerinti hatósági szerződése megszűnik, azonban a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatást más műsorterjesztési platformon vagy átviteli rendszeren tovább nyújtja, a hatósági szerződés megszűnését követő 8 napon belül köteles a Hivatalnál a médiaszolgáltatás 42. § szerinti nyilvántartásba vételét kezdeményezni azzal, hogy az eljárás alatt a bejelentéssel érintett műsorterjesztési platformon, átviteli rendszeren médiaszolgáltatási tevékenységet végezhet.

(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak a médiaszolgáltatók, a sajtóterméket alapítók és kiadók nevére, elérhetőségére, valamint a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek elnevezésére vonatkozó adatai nyilvánosak, és a Hatóság internetes honlapjáról elérhetők. A Hatóság a médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási tevékenység ellenőrzése céljából a természetes személy médiaszolgáltató, sajtóterméket alapító és kiadó természetes személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásból való törlésig.

(5a) A lineáris médiaszolgáltatásokról vezetett nyilvántartásban a lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók tekintetében fel kell tüntetni, hogy Magyarország joghatósága az 1. § (2)–(4) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiken alapul. A Hivatal a nyilvántartás joghatóságra vonatkozó adatait és azok változásait megküldi az Európai Bizottságnak.

(5b) Ha a Hivatal a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás során észleli, hogy a médiaszolgáltató szolgáltatásával teljes egészében vagy túlnyomórészt egy másik tagállam közönségét célozza, erről a tényről tájékoztatja a másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságát vagy szervét.

(9a) Ha a lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója bejelenti, hogy a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be és a változás következtében a médiaszolgáltató szolgáltatásával teljes egészében vagy túlnyomórészt egy másik tagállam közönségét célozza, a Hivatal erről a tényről tájékoztatja a másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságát vagy szervét.

(3a) A lekérhető médiaszolgáltatásokról vezetett nyilvántartásban a lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók tekintetében fel kell tüntetni, hogy Magyarország joghatósága az 1. § (2)–(4) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiken alapul. A Hivatal a nyilvántartás joghatóságra vonatkozó adatait és azok változásait megküldi az Európai Bizottságnak.

(3b) Ha a Hivatal a lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételére irányuló eljárás során észleli, hogy a médiaszolgáltató szolgáltatásával teljes egészében vagy túlnyomórészt egy másik tagállam közönségét célozza, erről a tényről tájékoztatja a másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságát vagy szervét.

(6a) Ha a lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója bejelenti, hogy a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be és a változás következtében a médiaszolgáltató szolgáltatásával teljes egészében vagy túlnyomórészt egy másik tagállam közönségét célozza, a Hivatal erről a tényről tájékoztatja a másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságát vagy szervét.

- b)

- c)

(2) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő lineáris médiaszolgáltatási jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra (a továbbiakban: pályázati eljárás) az Ákr. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(5) Az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb tíz évig, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltató kezdeményezésére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb hét évre megújítható azzal, hogy a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 38. § (1) bekezdésében megjelölt időpontban az audiovizuális médiaszolgáltatási szerződések lejárnak. A megújításra vonatkozó kezdeményezést a lejárat előtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni. E határidő elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye. A Médiatanács az állami tulajdonosi joggyakorlás körében a jogosultság megújításáról vagy a jogosultság megújítására vonatkozó szándékának hiányáról a jogosultság lejárta előtt legkorábban hat hónappal, legkésőbb négy hónappal tájékoztatja a médiaszolgáltatót. A médiaszolgáltatási jogosultság megújítására a médiaszolgáltató nem alapíthat jogot, továbbá a médiaszolgáltatási jogosultság megújítása iránti kezdeményezés alapján a Médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség.

- a) a Médiatanács végleges határozatában megállapította, hogy a médiaszolgáltató a szerződést, az Smtv.-ben vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte, vagy

- b) a kezdeményezés benyújtásakor, illetve elbírálásakor a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.

(5) A Hivatal a frekvenciatervet a Médiatanács jóváhagyása előtt legalább tizenöt napra közzéteszi. A közzétételről és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább egy héttel a Hivatal közleményt tesz közzé hirdetményi úton. A frekvenciatervek közzététele alatt és a lezárását követő további öt napon belül a frekvenciatervekre bárki írásban – a Médiatanácshoz címzett – észrevételt tehet.

(2) A pályázati felhívás tervezetének közzétételétől számított legkevesebb tíz napon túl, legkésőbb harminc napon belül a Hivatal nyilvános meghallgatást (a továbbiakban: meghallgatás) tart.

(3) A Hivatal a meghallgatás helyéről és időpontjáról legalább a meghallgatást tíz nappal megelőzően hirdetményi úton közleményt tesz közzé.

(2) A pályázati eljárás ügyintézési határideje százhúsz nap. A határidőbe nem számít bele az Ákr.-ben meghatározottakon túl a pályázati felhívás közzététele napjától a pályázati ajánlat benyújtásáig terjedő időtartam.

- c) amellyel szemben a pályázati felhívás közzétételét megelőző 5 évben

- ca) végleges hatósági határozat a hatósági szerződés megszegésében megnyilvánuló súlyos jogsértést nem állapított meg, vagy

- cb) a hatósági szerződést a Médiatanács nem mondta fel,

(3) A pályázati eljárásban nem vehet részt az, aki a törvényben megállapított összeférhetetlenségi rendelkezéseknek nem felel meg. Országos analóg médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésére irányuló pályázati eljárásban összeférhetetlenné válik a pályázó, amennyiben a pályázót vagy a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozást a Médiatanács más folyamatban lévő pályázati eljárásban nyertesnek hirdeti. Körzeti vagy helyi analóg médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésére irányuló pályázati eljárásban összeférhetetlenné válik a pályázó, amennyiben a pályázót vagy a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozást a Médiatanács a körzeti vagy helyi médiaszolgáltatás vételkörzetére kiírt más folyamatban lévő pályázati eljárásában nyertesnek hirdeti, kivéve, amennyiben a két médiaszolgáltatási jogosultság vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedné át egymást.

- ae) vezető tisztségviselőjének, képviselőjének a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

- b)

- dk) a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt,

- dl) a hírműsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt,

- dm) a nemzetiségi vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára szánt minimális műsoridőt,

- g) banki igazolást arra vonatkozóan, hogy a tervezett médiaszolgáltatás működési költségeinek fedezete – legalább a működés első teljes naptári évének első három hónapjára számított összeg, reklámbevétel nélkül – a pályázó elkülönített pénzforgalmi számláján vagy elkülönített pénzforgalmi alszámláján elhelyezésre került,

(2) Az 57. § (2) bekezdése alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén a Médiatanács a pályázó pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés a pályázó ügyféli minőségét megszünteti. A pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevél benyújtása esetén a Médiatanács a pályázati eljárást a bíróság jogerős határozatáig felfüggeszti. A bíróság mind első, mind másodfokon a keresetlevél, illetve a fellebbezés bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz. A Médiatanács eljárást felfüggesztő végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs. A Médiatanács pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzése elleni közigazgatási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.

(5)

(6)

(7) A pályázati ajánlat a pályázati eljárás lezárásáig a 153. § (2) bekezdése szerinti, törvény által védett titoknak minősül. A pályázati ajánlatot a Médiatanács az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A pályázati ajánlatban szereplő adatokról a Médiatanács a szerződés megkötéséig nem ad tájékoztatást. A pályázati eljárás lezárásáig a pályázó más pályázó pályázati ajánlatába, valamint harmadik személy a pályázati ajánlatba és az eljárás irataiba nem tekinthet be, azok nem megismerhetők.

(7a) A pályázati eljárás lezárását követően a pályázó más pályázó pályázati ajánlatába, valamint harmadik személy a pályázati ajánlatba és az eljárás irataiba akkor tekinthet be, ha igazolja, hogy az irat vagy adat megismerése törvényen alapuló joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

(7b) A (7a) bekezdés szerinti iratbetekintés, adatmegismerés iránti kérelmet a Médiatanács hatósági eljárásban, az iratbetekintés szabályai szerint bírálja el.

(7c) A pályázati eljárást lezáró döntés, valamint a nyertes pályázóval kötött hatósági szerződés a személyes adatok, a törvény által védett titok és a védett adatok kivételével bárki számára megismerhetők.

(4) Ha a Médiatanács határozatát közigazgatási perben megtámadták, a bíróság eljárásának időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.

(14) A médiaszolgáltató köteles a cégbírósági változásbejegyzést követő öt napon belül a Médiatanácsnak bejelenteni, ha a médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetében vagy – a hatósági szerződésben szereplő – cégadataiban változás következik be.

(15) A médiaszolgáltató köteles öt napon belül a Médiatanácsnak bejelenteni, ha a hatósági szerződésben szereplő egyéb adataiban változás következik be.

- a) ha a hálózatba kapcsolódó körzeti vagy helyi médiaszolgáltató saját médiaszolgáltatása nem éri el közösségi médiaszolgáltatás esetében naponta a két órát, kereskedelmi médiaszolgáltatás esetében naponta a három órát,

- e)

(5) A vételkörzet-bővítés engedélyezésének feltétele, hogy a médiaszolgáltató azonos jellegű jogosultságainak vételkörzetei legfeljebb hetven kilométeres távolságban legyenek egymástól.

(3) A kérelmet a benyújtástól számított húsz napon belül kell elbírálni. Amennyiben a kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított öt nap áll a kérelmező rendelkezésére. A hiánypótlási határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a Médiatanács a kérelmet visszautasítja. A Médiatanács a kérelmet visszautasítja, ha a kérelem benyújtásának napja és a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdőnapja között legalább harminc nap időköz nem telik el.

(7)

(8) Az (1)–(6) bekezdés alkalmazása során a 71. §-ban szereplő előírásokat nem kell figyelembe venni.

(11) Amennyiben a lineáris rádiós médiaszolgáltatási jogosultság úgy jár le, hogy a Médiatanács egy alkalommal már megújította, és a médiaszolgáltatási lehetőségre vonatkozó pályázati eljárás már megindult, a Médiatanács a korábban jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltatóval, annak kérelmére, legfeljebb hatvannapos időtartamra – több alkalommal is – ideiglenes hatósági szerződést köthet. E bekezdés alapján ideiglenes hatósági szerződést kizárólag a pályázati eljárás – illetve a pályázati eljárás érdemében hozott határozattal vagy a pályázati eljárást megszüntető végzéssel szemben esetlegesen indított közigazgatási per jogerős – lezárásáig lehet kötni. Az ideiglenes hatósági szerződés a pályázati eljárás nyertesével való hatósági szerződés megkötésének napján megszűnik.

- c) törekszik a fogyatékkal élők igényeinek figyelembevételére audiovizuális médiaszolgáltatás esetében,

- h) rádiós médiaszolgáltatás esetében a zenei műsorszámok bemutatására szánt évi műsoridejének legalább ötven százalékát magyar zenei műsorszámok bemutatására fordítja.

68. § (1) A közszolgálati, közösségi és tematikus médiaszolgáltató kivételével legalább harmincöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, közszolgálati, közösségi és tematikus médiaszolgáltató kivételével a lineáris rádiós médiaszolgáltató, valamint a lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen legalább negyvenszázalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató a közszolgálati, a közösségi és a tematikus médiaszolgáltató kivételével, a médiaszolgáltató bármely tulajdonosa, és a médiaszolgáltató bármely tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás

70. § (1) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésére és a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások lefolytatása érdekében a koncentráció fokának megítélése szempontjából jelentős (a továbbiakban: releváns) piaci tényeket és körülményeket – így különösen médiaszolgáltató előző naptári évi átlagos közönségarányát – az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzési eljárásban a (2)–(6) bekezdés szerinti eltérésekkel vizsgálja.

(2) A Médiatanács a hatósági ellenőrzési eljárásban a releváns tények és körülmények tisztázása érdekében a médiaszolgáltatókat végzéssel adatszolgáltatásra kötelezheti.

(5) Amennyiben a Médiatanács a hatósági ellenőrzés alapján megállapítja, hogy a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárás lefolytatására okot adó körülmény fennáll, akkor az eljárás végzésben történő megindításáról dönt.

(9)

(9a)

- b) négy körzeti és hét helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás, vagy

- c) tizenkilenc helyi analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatás

végzésére rendelkezhet jogosultsággal.

(2) Az országos analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más médiaszolgáltatást, vagy műsorterjesztést végző vállalkozásban.

(3) Ugyanaz a vállalkozás analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult szervezetben az (1)–(2) bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést.

(4) A médiaszolgáltató saját jogosultságait és befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozások jogosultságait, valamint a médiaszolgáltató közvetlen vagy közvetett tulajdonosának és annak befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozások jogosultságait az (1) és (3) bekezdés alkalmazása során egybe kell számítani.

(5) A körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak közvetlen, illetve közvetett tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást végző vállalkozásban befolyásoló részesedést nem szerezhet, illetve a körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak befolyásoló részesedéssel rendelkező közvetlen, illetve közvetett tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást nem nyújthat.

(8) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátozó előírások nem vonatkoznak a közösségi analóg rádiós médiaszolgáltatásra és a közösségi analóg rádiós médiaszolgáltatásra jogosultra.

(9) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátozó előírások nem vonatkoznak a tematikus analóg rádiós médiaszolgáltatásra és a tematikus analóg rádiós médiaszolgáltatásra jogosultra, ha a tematikus médiaszolgáltatás országos analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatásnak minősül vagy a Médiatanács a médiaszolgáltatás tartalmának speciális jellemzőire, így különösen annak hír- és politikai tájékoztató, kiskorúaknak szóló, ismeretterjesztő, sport-, valamint életmódot bemutató tartalmára tekintettel, kérelemre, mentesíti a tematikus médiaszolgáltatásra jogosultat az (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátozó előírások alól.

(10) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátozó előírások nem vonatkoznak a 64. §-ban foglaltak alapján hálózatba kapcsolódó analóg helyi és körzeti rádiós médiaszolgáltatásra és a hálózatba kapcsolódó analóg helyi és körzeti rádiós médiaszolgáltatásra jogosultra.

(1a) A 73. § (2) bekezdésében meghatározott, digitális átviteli rendszert üzemeltető műsorterjesztő az (1) bekezdésben meghatározott lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokon túl köteles a közszolgálati médiaszolgáltató további három lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását is továbbítani, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint.

(1c) A 73. § (2) bekezdésében meghatározott műsorterjesztő köteles az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatásokat alapbeállításként a csatornasorrend első helyeire tenni, a Médiatanács által a Közszolgálati jegyzékben meghatározott sorrendben.

(2) A továbbítási kötelezettség keretébe tartozó, az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatásokat a műsorterjesztő alapszolgáltatásként úgy köteles továbbítani, hogy azok – az analóg műsorterjesztési hálózatok kivételével – elkülöníthető előfizetői szolgáltatásként is igénybe vehetők legyenek az előfizetők számára. Ezen előfizetői szolgáltatási csomag igénybevételéért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértékű többletdíjat a műsorterjesztő az előfizetőtől nem kérhet. Az analóg műsorterjesztési hálózatok esetében a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó közszolgálati médiaszolgáltatásokat valamennyi programcsomagban elérhetővé kell tenni az előfizetők számára.

(14) A (3) és (13) bekezdésben meghatározott hatósági határozat ellen indított közigazgatási perben azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.

(18) A Médiatanács hatósági határozata által a (3) bekezdés alapján kijelölt közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó továbbítási kötelezettség tartalmát és kereteit, valamint a vonatkozó jogokat és kötelezettségeket nem érinti a 74. § (1) bekezdés szerint továbbítandó közszolgálati médiaszolgáltatások számának a kijelölés tárgyában hozott határozat véglegessé válását követő csökkenése.

#### 78. §

#### 79. §

#### 80. §

#### 81. §

97. § (1) A Közszolgálati Testület tizenöt tagú, elnökét soraiból tagjai választják, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(8) A közszolgálati audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások tekintetében a Médiatanács – az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően, valamint a gazdaságosság, a következő évi költségvetési tervezés és e törvény 83. §-ában meghatározott közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve – felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató számára fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásait vagy megváltoztatja azok rendszerét.

(3) Az Elnök havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 80%-a. Az elnökhelyettes illetménye az Elnök havi illetményének 90%-a. Egyebekben az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári juttatásokra jogosult. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elnök esetében a miniszter jogállására vonatkozó, az elnökhelyettes esetében az államtitkár jogállására vonatkozó, más törvényben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

(4)

(5)

(3) A főigazgató havi illetménye az Elnök havi illetményének 60%-a. Egyebekben a főigazgató államtitkári juttatásokra jogosult.

(3) A főigazgató-helyettes havi illetménye az Elnök havi illetményének 50%-a. Egyebekben a főigazgató-helyettes helyettes államtitkári juttatásokra jogosult.

130. § (1) A Médiatanács elnöke az Elnök havi illetménye 10%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.

(2) A Médiatanács tagja az Elnök havi illetménye 40%-ának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.

134. § (1) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, állami vagyon kezelésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint jogosult e törvény szerinti eltérésekkel, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a Kincstár vezeti. A Hatóság a (4) bekezdés szerinti saját bevételéből – a bírság kivételével – évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években a Hatóság működésének, feladatai ellátásának fedezetére és az (5a) bekezdésben meghatározott célra használható fel, más célra nem vonható el.

(2) A Hatóság egységes költségvetését az Országgyűlés e törvény rendelkezéseinek megfelelően önálló törvényben a (4) bekezdésben és a 136. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére hagyja jóvá. Az Elnök jogosult a jóváhagyott egységes költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra azzal, hogy a Médiatanács költségvetését vagy a 136. § (15) bekezdése szerinti mellékletet is érintő átcsoportosításhoz a Médiatanács felhatalmazása szükséges. A Médiatanács a Hatóság egységes költségvetésén belül a 135. § szerinti gazdálkodási autonómiával rendelkezik.

(4) A Hatóság saját bevételét képezik a frekvencia díjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt saját bevételekről és azok felhasználásáról, valamint a költségvetési hozzájárulás felhasználásáról készült zárszámadást a Hatóság internetes honlapján évente közzéteszi. A Hatóság bevételét képezik a hírközlési és mozgóképszakmai piac szereplőitől befolyó bírságok is, amelyeket a Hatóság kizárólag a (9) bekezdés szerint használhat fel.

(5) A frekvencia díjakat és az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak mértékét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke rendeletben határozza meg. A Hatóság saját bevételének azon részét, amelyet a Hatóság – a (2) bekezdésben meghatározott törvény alapján – működésére nem használ fel – ideértve azt a részt is, amelyet feladatai ellátása érdekében kötelezettségvállalással nem köt le –, illetve amelyekből nem képez az (1) bekezdés szerinti tartalékot, – az Elnök rendelkezése alapján – befizetheti az Alapba. Az Elnök a rendelkezésében megjelöli, hogy a jelen bekezdés szerint befizetett összeg milyen közérdekű célra, milyen módon használható fel. Az Alap a jelen bekezdés szerint átutalt összeget kizárólag az Elnök rendelkezései szerint, az általa megjelölt célra használhatja fel. Az Alap vezérigazgatója a felhasználás során közérdekből kérheti az Elnöktől a rendelkezés szerinti cél, illetve a felhasználási szabályok módosítását. Az Elnök az Alap vezérigazgatójának kérelmét elutasíthatja, vagy részben vagy egészben jóváhagyhatja, illetve új közérdekű célt és felhasználási szabályokat jelölhet meg. Ha az Alap az átutalt összeget nem az elnöki rendelkezésnek megfelelően használja fel, köteles az annak megfelelő összeget az Elnök felhívása alapján a Hatóság részére haladéktalanul visszautalni. A Hatóság az ily módon visszautalt összegből tartalékot képez, amelyből az Elnök döntése szerint új közérdekű cél meghatározásával támogatást nyújthat az Alapnak, vagy azt, illetve annak egy részét közvetlenül a hírközlési és a kapcsolódó piacok, illetve a fogyasztói jólét fejlesztésével összefüggő közérdekű célra használhatja fel. A Hatóság a befizetést – ide nem értve a tartalékból történő támogatást – a tárgyévet követő év március 31-ig teljesíti. A saját bevételek azon része, amelyet az Elnök a jelen bekezdés szerint a tárgyév december 31-ig az Alapba befizetendőként megjelöl, valamint a jelen bekezdés szerint képzett tartalék – tekintettel a (10) és (12) bekezdésben foglaltakra is – nem minősül tényleges maradványnak.

(5a) Az Elnök rendelkezésével az (1) bekezdés szerinti tartalékot vagy annak egy meghatározott részét, valamint a (10) és (12) bekezdés szerinti kötelezettségvállalással lekötött maradványt vagy annak egy részét a közérdekre való hivatkozással felszabadíthatja, és az (5) bekezdés szerinti módon és szabályok szerint az Alap részére befizetheti, ha ez nem veszélyezteti a Hatóság magas szakmai színvonalú működését vagy a korábbi kötelezettségvállalás céljának elérését, vagy ha a kötelezettségvállalás vagy egy részének megvalósítása tekintetében a Hatóság részéről érdekmúlás következett be. Az Elnök a (10) és (12) bekezdés szerinti kötelezettségvállalással lekötött maradványt vagy annak egy részét a Hatóság működéséhez kapcsolódó egyéb célra is felszabadíthatja, ha ez nem veszélyezteti a korábbi kötelezettségvállalás céljának elérését, vagy ha a kötelezettségvállalás vagy egy részének megvalósítása tekintetében a Hatóság részéről érdekmúlás következett be.

(6) A Hatóság hírközlési hatósági tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a postai felügyeleti tevékenységek fedezése érdekében a postai szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35 százaléka, a postai szolgáltató esetében postai szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,2 százaléka, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül a a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke rendeletben határozza meg.

(7) A felügyeleti díjat félévente – a félév végéig – kell a Hatóság részére befizetni.

(8) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott felügyeleti bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság a tárgyévet követő év június 30-ig a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig visszautalja az érintett szolgáltatók részére, amennyiben a visszautalandó összeg meghaladja az Elnök által rendeletben meghatározott összeget. E többlet felügyeleti díj visszautalása csak azon szolgáltatók számára teljesíthető, akik a tárgyévi fizetési kötelezettségüknek a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően eleget tettek.

(9) A Hatóság a rendelkezésére álló forrásokból és eszközökből a hírközlés, a média és a mozgóképszakma területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a hírközlési, a média- és a filmjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a hírközlési és a médiajoggal, a mozgóképszakma tudományával, médiatudománnyal, a hírközléssel kapcsolatos tudományokkal, illetve a fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó tudományos és oktatási programok támogatására, szakemberek képzésére, a hírközlési és médiapolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra – támogatást vagy hozzájárulást nyújthat vagy e célra forrásait és eszközeit maga is felhasználhatja. A Hatóság kizárólag a jelen bekezdés szerinti célra jogosult felhasználni a Hatóság bevételeként befolyt bírságok teljes összegét. A tárgyévben fel nem használt bírságok tényleges maradványként nem vehetők figyelembe, az összeg a következő évekre átvihető, és a jelen bekezdés szerinti célokra fordítható. A bírságok összegét a Hatóság elkülönítetten köteles nyilvántartani.

(10) Az Országgyűlés a – (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően előterjesztett – zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt a (2) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 136. § (15) bekezdése és a 137/F. § (13) bekezdése szerinti mellékletet is. A zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt az Országgyűlés a Hatóság előző évi költségvetésében esetlegesen képződött tényleges maradvány – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti tartalék, illetve a képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány – felhasználásáról. A képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használható fel. E zárszámadási törvény esetében a benyújtási határidő minden év május 31.

(12) A (10) bekezdés tekintetében kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan, a Hatóság, illetve az Alap belső utasításának megfelelően megtett jognyilatkozat, amely alapján a (2) bekezdés szerinti külön törvényben foglalt egységes költségvetés terhére a jövőben fizetési kötelezettség keletkezik.

(14) A Hatóság vagy jogelődje költségvetése terhére létrejött kötelezettségvállalás alapján beszerzett ingó és ingatlan vagyon tekintetében a Hatóság e törvény erejénél fogva – az állami tulajdonszerzés napjával – gyakorolja a vagyonkezelői jogot, e vagyon a Hatóságtól nem vonható el. A vagyonkezelői jog tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az e bekezdés alapján vagyonkezelt vagyon értékesítéséről a Hatóság elnöke önállóan – a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés nélkül – dönt. Az értékesítésből származó bevétel a Hatóságot illeti meg.

(15) Azon vagyonelemeket, amelyek tekintetében a Hatóság szerződés alapján vagyonkezelői jogot gyakorol, csak abban az esetben lehet a Hatóságtól elvonni, ha a Hatóság elnökének döntése szerint az érintett vagyonelem a Hatóság feladatának ellátásához nem szükséges.

(16) A Hatóság vagyonkezelőként díj vagy egyéb ellenérték fizetésére nem kötelezhető.

(17) A Hatóság támogatási megállapodás alapján a jelen törvény szerinti támogatási célból beszerzett eszközöket vissza nem térítendő támogatásként ingyenesen átadhatja.

136. § (1) Az Alap olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltató szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami és saját vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.

(10) Az Alap pénzügyi forrásaival kapcsolatos támogatáspolitikát, az Alap üzleti tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el. Az Alap pénzügyi forrásainak és nyilvántartásaiban szereplő eszközeinek a támogatáspolitikában, illetve üzleti tervben nem szereplő felhasználásához, illetve az ezek terhére történő kötelezettségvállaláshoz a Médiatanács által meghatározott összeghatárt meghaladó kifizetéshez a Médiatanács előzetes jóváhagyása szükséges.

(17) Az Alap külföldi tudósítói által végzett tevékenység közszolgálat keretében végzett munkának tekintendő.

137. § (1) A filmalkotásnak nem minősülő közszolgálati célú műsorszámok és a közösségi médiaszolgáltatások támogatását nyilvános pályázat útján a Médiatanács végzi.

(2) Az átláthatóság, követhetőség, diszkriminációmentesség és garanciális kiszámíthatóság érdekében a Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt pályáztatás tekintetében Általános Pályázati Feltételeket határoz meg, amelyben meghatározza a pályázat elbírálásának és lebonyolításának szabályait.

(3) A Médiatanács a (2) bekezdésben meghatározott Általános Pályázati Feltételek alapján fogadja el és teszi közzé az egyes pályázati felhívásokat.

(3a) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt pályázat útján elnyert és az Alap által folyósított, árat közvetlenül befolyásoló támogatás ellenében vállalt kötelezettség az Áfa tv. 13. §-a tekintetében nem minősül szolgáltatásnyújtásnak.

(3b) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt pályázat útján elnyert és az Alap által folyósított támogatásból elkészült műalkotás gyártásához kapcsolódóan igénybevett szolgáltatás, beszerzett termék az Áfa tv. 120. §-a, 123. §-a, illetve 5. számú melléklete tekintetében adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használt terméknek és szolgáltatásnyújtásnak minősül.

(6) A Televíziós Filmkollégium munkáját a Hivatal támogatja.

(7)

142. § (1) A Biztos a panasz útján tudomására jutott, a 140. § (1) bekezdésében meghatározott érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely elektronikus hírközlési szolgáltatótól az érdeksérelemmel összefüggő adat szolgáltatását kérheti, megfelelően alkalmazva az Ákr.-nek, valamint e törvénynek a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezései szerinti egyéb eszközöket. Az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató tizenöt napon belül köteles a kért adatot, felvilágosítást, tájékoztatást, dokumentumot, iratot (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: adatot) a Biztos számára szolgáltatni, abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minősül. A Biztos köteles a tudomására jutott üzleti titkot megtartani, azt az adatközlő kérésére zárt iratként kezeli.

(3) Ha az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató a kért adatot a Biztos számára határidőben nem szolgáltatja, a Biztos a Hivatalhoz fordul. A Hivatal köteles szóbeli vagy írásbeli egyeztetést kezdeményezni az elektronikus hírközlési szolgáltatóval az adatszolgáltatás szükségességéről, illetve a szolgáltatandó adatok köréről. Ezen egyeztetést követően a Hivatal a Biztos által megjelölt, az érdeksérelemmel összefüggő adat szolgáltatására kötelezi az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatót az (1) bekezdésnek és a lefolytatott egyeztetési eljárás eredményének megfelelően. Az adatszolgáltatásra megfelelő, legalább tizenöt napos határidőt kell előírni. A 155. § (5)–(7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A kötelezett elektronikus hírközlési szolgáltató a végzést közigazgatási perben megtámadhatja. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság tizenöt napon belül határoz, ítélete ellen fellebbezésnek és perújításnak nincs helye. Ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően bocsátja a Hivatal rendelkezésére, a Hivatal a 156. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A Hivatal a beérkezett adatokat átadja a Biztosnak.

144. § (1) A Médiatanács és a Hivatal (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: Hatóság) a hatósági ügyekben az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerint jár el.

145. § (1) A Hatóság e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással bárki a Hatósághoz címzett bejelentéssel élhet, aki a bejelentés tárgyában nem minősül vagy a jogszabályok alapján nem minősülne ügyfélnek (a továbbiakban: bejelentő).

(2) A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő nevét és címét, a Hatóság eljárására okot adó körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint a bejelentést megalapozó tényeket.

(6) Amennyiben a bejelentés tartalma szerint kérelemnek és a bejelentő ügyfélnek minősül, abban az esetben a Hatóság e tényről és hatósági eljárás megindításával kapcsolatos jogairól külön tájékoztatja a bejelentőt.

146. § (1) A végleges határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja léphet.

(2) A végleges határozattal kötelezett ügyfél helyébe – amennyiben az nem lehetetlen – jogutódja lép. A végleges határozattal megállapított kötelezettség esetén – indokolt esetben a teljesítési határidő kérelmére egy alkalommal történő meghosszabbításával – a jogutód a kötelezettséget önkéntesen teljesítheti. Erről a Hatóság és a jogutód hatósági szerződésben is megállapodhat.

(3) A végleges határozattal megállapított kötelezettség esetén az ügyfél jogutódjának minősül az a harmadik személy is, akire az eredeti (jogelőd) kötelezett ügyfél a tevékenysége végzésének feltételeit megállapodás alapján átruházza.

(4)

(5)

(2) Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában – hatósági döntésének meghozatala előtt – eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket az Ákr. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.

(7) A Hatóság eljárásaiban függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye.

150. § Hatáskör vagy illetékesség hiányában – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül – a Hatóság jogosult a kérelmet visszautasítani, illetve az eljárást megszüntetni.

### Ügyintézési határidő és az eljárás felfüggesztése

151. § (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – hatvan nap.

(2) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a Hatóság az eljárást felfüggeszti.

(3) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újrakezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.

(4) Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok, nyilatkozatok közlésére irányuló felhívástól vagy kötelezéstől az annak teljesítéséig terjedő idő.

152. § (1) Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon – elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon – köteles benyújtani a 42–47. § szerinti bejelentési eljárásokban.

(2) Amennyiben az ügyfél kérelmét nem e célra rendszeresített nyomtatványon – elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon – nyújtja be, a Hatóság nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő felhívás mellett – felhívhatja a kérelem megfelelő nyomtatványon, illetve űrlapon történő benyújtására. E felhívás nem teljesítése esetén a Hatóság a kérelmet visszautasíthatja, kivéve, ha az űrlap kitölthető és letölthető változata a hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidőn belül nem volt közzétéve.

(3) A kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

(4) A zártan kezelt adatok megismerésére kizárólag az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető, a Hatóság vezetői, a Médiatanács tagja, az illetékes ügyész és a közigazgatási perben eljáró bíró jogosult.

(8) Ha az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nem oldja fel, a Hatóság – ha a Hatóság eljárásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez az elengedhetetlenül szükséges – elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés közigazgatási perben támadható meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz, ítélete ellen perújításnak nincs helye.

154. § (1) Az ügy érdemi elintézésében az Ákr. kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az ügyféllel, illetve az ügyfélben befolyásoló részesedéssel rendelkező vagy az ügyfél befolyásoló részesedése mellett működő vállalkozással az eljárás kezdetét megelőző egy éven belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója

(5) A Médiatanács valamely tagjának kizárásáról a Médiatanács dönt. A kizárt tag az adott ügy érdemi elintézésében nem vehet részt. Amennyiben a kizárási ok fennállása miatt a Médiatanács testülete határozatképtelenné válik, abban az esetben az Ákr. vonatkozó szabályai szerint a Médiatanács a kizárási októl függetlenül, a kizárt tagok részvételével jár el akként, hogy a kizárt tagok is szavazati joggal rendelkeznek.

155. § (1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)–(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(3a) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében – megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet.

(3b) Az ügyfél a nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot akkor sem, ha annak beszerzése nem lehetséges, kivéve, ha a hatóság a tényállás tisztázása körében az ügyfelet a hiányzó bizonyíték pótlása érdekében nyilatkozattételre hívja fel.

(3c) A Hatóság a tényállás tisztázása során kötelezheti az ügyfelet, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített hiteles másolatot a Hatóság rendelkezésére bocsássa.

(4) A (3) bekezdés szerinti végzést az eljárás egyéb résztvevője, akit adatszolgáltatásra köteleztek, közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság tizenöt napon belül határoz. Az ítélet ellen perújításnak nincs helye.

(5) A (2) és (3)–(3c) bekezdés alkalmazása keretében

- a) az olyan irat, eszköz, dokumentum, amely az ügyfél és jogi képviselője közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikáció érdekében keletkezett vagy e kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, feltéve mindegyik esetben, hogy az említett jelleg közvetlenül magából az iratból, eszközből, dokumentumból kitűnik, bizonyítékként nem használható fel, nem vizsgálható meg, nem foglalható le, zár alá nem vehető, valamint szemle során annak birtokosa annak felmutatására nem kötelezhető;

(7) A Hatóságnak az (5) bekezdésben foglalt mentességi okra hivatkozás ellenére adatszolgáltatásra vagy irat, eszköz, dokumentum átadására, felmutatására kötelező végzését a kötelezett ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz. Az ítélet ellen perújításnak nincs helye.

(10) A médiaszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt – ideértve a teljes médiaszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését – a közzétételt, lekérhető médiaszolgáltatás esetén az elérhetővé tétel utolsó napját követő hatvan napig meg kell őriznie. Hatósági ellenőrzés érdekében a Hatóság – a megőrzésre előírt határidőn belül – kötelezheti a médiaszolgáltatót a műsorára vonatkozó hiteles dokumentáció haladéktalan és térítésmentes átadására. A médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított hatósági eljárás, illetve jogvita esetén a médiaszolgáltatónak a dokumentációt az eljárás végleges befejezését követő egy évig kell megőriznie.

160. § (1) E törvényben meghatározott esetekben a Hatóság az ügyféllel – az Ákr.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – hatósági szerződést köthet.

(2) A hatósági szerződésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelyek tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, illetve amelyek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Ez esetben a hatósági szerződésben az ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a szerződés egésze végleges és végrehajtható hatósági határozatnak minősül.

161. § (1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi-, gazdasági- és jogviszonyok, valamint a vonatkozó médiaigazgatási alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(2) A Hatóság végrehajtást elrendelő végzését a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási perben lehet megtámadni. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A közigazgatási perben a bíróság harminc napon belül határoz.

(3)

162. § (1) A Hatóság az Ákr. szerinti közhírré tétel szabályait az internetes honlapján történő közzététellel teljesíti.

(2)

163. § (1) A Médiatanács elsőfokú hatósági hatáskörében hozott hatósági határozatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője támadhatja meg közigazgatási perben.

(2) A közlését követő tizenöt napon belül támadható meg

- a) a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE szolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozat,

- b) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, illetve eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét megállapító határozat,

- c) a kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése miatt kezdeményezett eljárásban hozott határozat.

(3) A keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, az azonnali jogvédelem a bíróságtól kérhető.

(4) A Médiatanács a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a bíróságnak.

(5) A bíróság – a (2) bekezdés szerinti per kivételével – mind első, mind másodfokon a keresetlevél, illetve a fellebbezés bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül határoz.

(6) A (2) bekezdés szerinti pert a bíróság mind első, mind másodfokon a keresetlevél, illetve a fellebbezés bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül bírálja el, és határozatát a kihirdetés napjáig foglalja írásba. A bíróság a Hatóság határozatát nem változtathatja meg. A bíróság határozatával szemben perújításnak nincs helye.

(7) A Médiatanács önálló jogorvoslattal támadható végzése a közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg közigazgatási perben.

#### 164. §

165. § (1) A Hivatal e törvény szerinti hatósági döntése ellen az ügyfél a Médiatanácshoz fellebbezhet, ide nem értve azon döntéseket, amelyek ellen az Ákr. vagy e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek.

(3) A Médiatanács másodfokú határozatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője támadhatja meg közigazgatási perben.

(4) A Médiatanács másodfokú határozata ellen indított közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, az azonnali jogvédelem a bíróságtól kérhető.

(5) A Médiatanácsnak a Hivatal önálló jogorvoslattal támadható végzése elleni fellebbezést elbíráló másodfokú döntése a közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg közigazgatási perben.

(6)

166. § A Hatóság egyes – a 68–70. § és a 167–181. §-ban meghatározott – eljárásaiban az egyes eljárástípusok keretében meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel alkalmazza az Ákr. és e törvény szabályait.

(2) Amennyiben a Hatóság a hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy összes körülményei, illetve az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában az Ákr. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

167/A. § (1) Az általános hatósági felügyeleti eljárást megelőzheti hatósági ellenőrzés.

(2) A hatósági ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében a Médiatanács, illetve a Hivatal felhívhatja az ügyfelet – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.

(3) A (2) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

(3)

(7) A piacfelügyeleti eljárást megelőzheti piacfelügyeleti ellenőrzés.

(8) A piacfelügyeleti ellenőrzés az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzésnek minősül.

(9) A piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében a Médiatanács felhívhatja az ügyfelet – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével – a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.

(10) A (9) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

### Felügyeleti terv

168/A. § (1) A Médiatanács az előző év felügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves felügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-ig, és azt tizenöt napon belül az internetes honlapján közzéteszi. A Médiatanács biztosítja az általa készített felügyeleti tervek összhangját. A tervek az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálhatók, és amennyiben szükséges, a Médiatanács azokat módosíthatja. A módosított felügyeleti tervet a Médiatanács a módosítástól számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.

(2) A Médiatanács évente beszámolót készít a felügyeleti tervében foglaltak teljesítéséről, felügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a felügyeleti döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Médiatanács annak elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.

(3) A hatósági ellenőrzés megindításáról a Médiatanács a médiaszolgáltatókat hirdetmény útján értesíti, amelynek az Ákr. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása.

171. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal köteles a Médiatanács állásfoglalását beszerezni az olyan vállalkozások közötti összefonódásnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. (a továbbiakban: Tpvt.) 24. § szerinti összefonódás-bejelentés elintézéséhez, amely vállalkozások vagy a Tpvt. 15. § szerinti érintett legalább két vállalkozáscsoport tagjai szerkesztői felelősséget viselnek, és amelyek elsődleges céljai a médiatartalom nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton vagy nyomtatott sajtóterméken keresztül.

- b) a Médiatanács által meg nem határozott Tpvt. 30. § (3) bekezdés szerinti feltételt vagy vállalás teljesítésére vonatkozó kötelezettséget írjon elő.

(5) A Médiatanács szakhatósági eljárásának határideje százhúsz nap. A versenyfelügyeleti eljárás határidejébe a Médiatanács szakhatósági eljárásának időtartama nem számít be. Ha a Médiatanács az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(6) A Médiatanács szakhatósági eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kétmillió forint, amit a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjjal együtt kell a Gazdasági Versenyhivatal részére megfizetni, kivéve, ha a bejelentésre kötelezett vállalkozás a (7) bekezdés szerinti előzetes szakhatósági hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be.

(7) A (6) bekezdés szerinti szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj megfizetésével együtt a Tpvt. 28. § (1) bekezdése szerinti bejelentésre kötelezett vállalkozás kérelmére a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulást ad ki. Az eljárás ügyintézési határidejére az (5) bekezdés szerinti szakhatósági eljárásra meghatározott ügyintézési határidő alkalmazandó. Az előzetes szakhatósági hozzájárulást az összefonódás-bejelentés benyújtásáig, de legkésőbb a Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerinti időtartam lejártáig lehet kérelmezni és a kiadásától számított hat hónapon belül lehet felhasználni, amennyiben a szakhatósági hozzájárulás szempontjából meghatározó ténybeli, piaci és szabályozási körülmények a szakhatósági állásfoglalás kiadása óta nem változtak. A Tpvt. 43/J. § (1) bekezdése szerinti űrlaphoz mellékelni kell a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulását vagy a hozzájárulás iránti kérelmet.

(2) A jogvitás eljárást kezdeményező kérelemnek az Ákr. kérelemre vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túlmenően egyértelműen tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározottak alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kérelmező jogsérelmének alapját képező konkrét jogszabályi, illetve szerződésbeli rendelkezéseket, valamint jogának vagy jogos érdekének igazolását.

(5) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, a Médiatanács legfeljebb nyolc napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlást – határidőben – a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Médiatanács a kérelmet tizenöt napon belül visszautasítja.

(7) A kérelmet a Médiatanács – amennyiben nem utasítja vissza – megküldi az ellenérdekű ügyfélnek, és legfeljebb tíz napos határidő tűzésével felhívja nyilatkozatának és bizonyítékainak előterjesztésére, valamint azok ellenérdekű ügyfél részére történő egyidejű megküldésére.

(9) A jogvitás eljárás ügyintézési határidejébe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok, nyilatkozatok közlésére irányuló felhívástól vagy kötelezéstől az annak teljesítéséig terjedő idő.

(8) Az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás végleges lezárásáig tart. Az ideiglenes intézkedést a Médiatanács az eljárás során kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, megszüntetheti.

(9) A Médiatanács ideiglenes intézkedést elrendelő végzése közigazgatási perben a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül támadható meg. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül határoz, ítélete ellen perújításnak nincs helye.

176. § (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatása Magyarország területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele Magyarország területén történik, a Médiatanács intézkedésével a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig, a Magyarország területén terjesztett médiaszolgáltatás tekintetében a 187. § (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, ha a következő feltételek fennállnak:

- a) a médiaszolgáltatás nyilvánvalóan és súlyosan sérti az Smtv. 17. § (1) bekezdését, 19. § (2) bekezdését, vagy e törvény 9. §-át vagy 10. § (1)–(3) bekezdését vagy közegészségügyi sérelmet okoz, vagy a közegészség sérelmével fenyegető súlyos és komoly kockázatot jelent,

- b) e bekezdés szerinti intézkedés alkalmazását megelőző tizenkét hónap alatt a médiaszolgáltatás legalább két alkalommal megsértette az a) pontban említett valamely előírást,

- c) Magyarország a Médiatanács kezdeményezésére írásban értesítette az érintett médiaszolgáltatót és azt a tagállamot, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, valamint az Európai Bizottságot az a) pont szerinti jogsértésekről és a Médiatanács tervezett, arányos intézkedéseiről, amelyeket a további jogsértés elkövetése esetén kíván alkalmazni,

- d) Magyarország a Médiatanács kezdeményezésére a c) pontban foglalt írásbeli értesítéssel egyidejűleg nyilatkozattételre hívta fel az érintett médiaszolgáltatót a jogsértéssel összefüggő álláspontja, észrevételei, bizonyítékai előterjesztése vonatkozásában, és

- e) azon tagállammal, amelyben a médiaszolgáltató letelepedett, valamint az Európai Bizottsággal folytatott konzultáció alapján a c) pontban szereplő értesítés Bizottság általi kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem jött létre egyezség.

(2) A Médiatanács nem hatósági határozatban, nem hatósági ügyben hozza meg az (1) bekezdés szerinti intézkedést és állapítja meg az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértéseket, tekintettel a (4) bekezdés szerinti európai bizottsági eljárásra.

(3) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti intézkedésről értesíti az Európai Bizottságot.

(4) Az Európai Bizottság a (3) bekezdésben foglalt értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül a Médiatanácsot az (1) bekezdés alapján meghozott intézkedés visszavonására hívhatja fel.

(5) A Médiatanács a (4) bekezdés szerinti bizottsági döntés meghozatalához – a Bizottság megkeresésére – a szükséges információkat a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja. A Bizottság eljárása ezen információ átadásáig felfüggesztésre kerül.

177. § (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatása Magyarország területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele Magyarország területén történik, a Médiatanács intézkedésével a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig, a Magyarország területén terjesztett médiaszolgáltatás tekintetében a 187. § (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következő feltételek fennállnak:

- a) a médiaszolgáltatás nyilvánvalóan és súlyosan sérti az Smtv. 17. § (3) bekezdését, vagy a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot és a honvédelmet, vagy a médiaszolgáltatás ezek sérelmével fenyegető komoly és súlyos kockázatot jelent,

- b) e bekezdés szerinti intézkedés alkalmazását megelőző tizenkét hónap alatt a médiaszolgáltatás legalább egy alkalommal megsértette az a) pont szerinti valamely előírást,

- c) a Médiatanács írásban értesítette az érintett médiaszolgáltatót és azt a tagállamot, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, valamint az Európai Bizottságot az a) pont szerinti valamely előírás megsértéséről és a Médiatanács által a további jogsértés esetén alkalmazni tervezett, arányos intézkedésekről, és

- d) a Médiatanács a c) pontban foglalt írásbeli értesítéssel egyidejűleg nyilatkozattételre hívta fel az érintett médiaszolgáltatót a jogsértéssel összefüggő álláspontja, észrevételei, bizonyítékai előterjesztése vonatkozásában.

(2) A Médiatanács nem hatósági határozatban, nem hatósági ügyben hozza meg az (1) bekezdés szerinti intézkedést és állapítja meg az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértést, tekintettel a (3) bekezdés szerinti európai bizottsági eljárásra.

(3) A Médiatanács az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről értesíti az Európai Bizottságot. Amennyiben az Európai Bizottság az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül a Médiatanácsot az intézkedés visszavonására kötelezi, a Médiatanács köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.

(4) A Médiatanács a (3) bekezdés szerinti bizottsági döntés meghozatalához – az Európai Bizottság megkeresésére – a szükséges információkat a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja. Az Európai Bizottság eljárása ezen információ átadásáig felfüggesztésre kerül.

(5) Kivételesen sürgős esetben a Médiatanács eltérhet az (1) bekezdés b) és c) pontjában megállapított feltételektől és az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértést követő legfeljebb egy hónapon belül – nem hatósági eljárásban – ideiglenes intézkedést hozhat. Az ideiglenes intézkedés azonnal végrehajtható. A Médiatanács az ideiglenes intézkedésről értesíti az Európai Bizottságot, valamint azt a tagállamot, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, megjelölve azokat az okokat, amelyek miatt az esetet kivételesen sürgősnek tekinti.

178/A. § Amennyiben az 1. § (6) bekezdése szerinti harmadik országbeli médiaszolgáltató médiaszolgáltatása Magyarország területére irányul, illetve terjesztése Magyarország területén történik, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a 187. § (3) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazhatja, ha a következő feltételek fennállnak:

- a) az intézkedés a közrend védelme, bűncselekmények megelőzése, felderítése és üldözése, a közösségek elleni gyűlöletkeltés tilalmának megsértése, vagy a kiskorúak, a közegészség, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a fogyasztók, befektetők védelme miatt szükséges,

- b) az intézkedés olyan médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben kerül alkalmazásra, amely az a) pontban meghatározott érdekek valamelyikét sérti, illetve súlyosan veszélyezteti,

- c) a Médiatanács írásban értesítette az érintett médiaszolgáltatót az a) pont szerinti jogsértésről és a Médiatanács tervezett intézkedéseiről, és

- d) az intézkedés a védendő érdekhez képest arányos.

178/B. § Ha Magyarország joghatósága alá tartozó médiaszolgáltató médiaszolgáltatása más tagállam területére irányul, és ezen tagállam szabályozó hatósága vagy szerve a médiaszolgáltató tevékenységével összefüggésben megkeresi a Médiatanácsot, a Médiatanács mindent megtesz annak érdekében, hogy a megkeresésre – amennyiben e törvény a határidő tekintetében eltérően nem rendelkezik – két hónapon belül választ adjon. A megkereséssel élő tagállam szabályozó hatóságának vagy szervének kérésére a Médiatanács rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amely segítheti a megkeresés megválaszolását.

179. § (1) A más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatására e törvény és az Smtv. 13–20. §-a a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint alkalmazandó, feltéve, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató az érintett audiovizuális médiaszolgáltatását teljes egészében vagy túlnyomórészt Magyarország területére irányítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban azonosított problémák, valamint e törvény és az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértése esetén a Médiatanács kérheti azon tagállam hatékony intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdés szerinti médiaszolgáltató tartozik. Ennek keretében a Médiatanács kérheti, hogy a tagállam intézkedjen a Médiatanács által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében.

(3) Amennyiben más tagállam állapítja meg, hogy Magyarország joghatósága alá tartozó médiaszolgáltató audiovizuális médiaszolgáltatása teljes egészében vagy túlnyomórészt e tagállam területére irányul, és e tagállam felkéri Magyarországot, hogy kezelje az ezzel kapcsolatban azonosított problémákat, a Médiatanács mindent megtesz, hogy kölcsönösen megfelelő megoldást találjanak. Ennek keretében e tagállam indokolt kérelmére a Médiatanács intézkedik a tagállam által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében és rendszeresen tájékoztatja a tagállamot a megtett intézkedésekről. A kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja továbbá a kérelmező tagállamot és az Európai Bizottságot az intézkedések eredményeiről vagy az eredménytelenség okairól.

(4) A Médiatanács az (1) bekezdésben említett médiaszolgáltatóval szemben a 187. § (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha

- a) megállapítja, hogy a (2) bekezdés alapján a joghatósággal rendelkező tagállam az intézkedést két hónapon belül nem vagy nem megfelelő módon tette meg,

- b) a bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a médiaszolgáltató azért telepedett le Magyarországon kívül, hogy elkerülje azon szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését, amelyek e törvény, illetve az Smtv. alapján alkalmazandók lennének rá,

- c) a Médiatanács az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazását megelőzően írásban értesítette azt a tagállamot, amelyben a médiaszolgáltató letelepedett, valamint az Európai Bizottságot az alkalmazni tervezett jogkövetkezményről, valamint a megállapításainak indokairól,

- d) a Médiatanács nyilatkozattételre hívta fel az érintett médiaszolgáltatót a jogkerüléssel és az alkalmazni tervezett jogkövetkezménnyel összefüggő álláspontja, észrevételei, bizonyítékai előterjesztése vonatkozásában,

- e) az Európai Bizottság határozata szerint az alkalmazni tervezett jogkövetkezmény összeegyeztethető az uniós joggal és a c) pont szerinti megállapítások kellően megalapozottak, és

- f) az alkalmazni tervezett jogkövetkezmény a védendő érdekhez képest arányos és szükséges.

(5) A Médiatanács nem hatósági határozatban, nem hatósági ügyben hozza meg a (4) bekezdés szerinti intézkedést, tekintettel a (6) bekezdés szerinti európai bizottsági eljárásra.

(6) Amennyiben az Európai Bizottság az alkalmazni tervezett intézkedés kézhezvételétől számított három hónapon belül hozott döntésében megállapítja, hogy a tervezett intézkedés nem egyeztethető össze az uniós joggal, a Médiatanácsot a tervezett intézkedés alkalmazásának mellőzésére hívja fel.

(7) A Médiatanács a (6) bekezdés szerinti bizottsági döntés meghozatalához – az Európai Bizottság megkeresésére – a szükséges információkat a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja. Az Európai Bizottság eljárása ezen információ átadásáig felfüggesztésre kerül.

(3) A médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül – a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül – a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Hatóságnál akkor is kezdeményezhető eljárás, ha a médiaszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Hatóságnál a kifogás teljesítésére vállalt határidő lejártát követő negyvennyolc órán belül kell a hatósági eljárást kezdeményezni. A Hatóság ügyintézési határideje húsz nap.

(7)

(8)

- bk)

- bm)

- k) kezeli az Alapot, elfogadja az Alap pénzügyi forrásaival kapcsolatos támogatáspolitikát, meghozza a támogatások elosztásával kapcsolatos döntéseket, elfogadja az Alap éves tervét, illetve beszámolóját, meghatározza és közzéteszi az Alap kezelése részletes szabályait,

- cc) a fogyatékkal élők számára hozzáférhetővé tett műsorszámokra vonatkozó szabályok (39. §),

- h) ellátja a videómegosztóplatform-szolgáltatók nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint felügyeli a videómegosztóplatform-szolgáltatókra és szolgáltatásokra vonatkozó előírások érvényesülését,

- i) egyéb, törvényben meghatározott hatásköröket gyakorol.

(4) A 10. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő, közzétételre vonatkozó szabályok megsértése esetén az (1) bekezdésben foglalt felhívás nem alkalmazható, minden esetben a jogsértő magatartás tanúsításának megtiltására, az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében történő kötelezettség megállapítására, illetve jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a végleges hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül ismételten megvalósítja, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket. A 20–21. §-ban, a 22. § (2) bekezdésében, a 22. § (3) bekezdésében, a 22. § (5) bekezdésében és a 22. § (6) bekezdésében foglaltak megsértése esetén ismételtségnek az tekintendő, ha a jogsértő a végleges hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében három éven belül ismételten megvalósítja.

189. § (1) Amennyiben a Médiatanács a 187. § (3) bekezdés e) pontban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a műsorterjesztő köteles – a határozat véglegessé válását követően a Médiatanács által hivatalbóli hatósági eljárásban kibocsátott hatósági határozat alapján – a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését megszüntetni.

(2) Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal a 187. § (3) bekezdés b)–d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a végleges és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a műsorterjesztő a Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezhető.

(3) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal lineáris, lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás esetén a 187. § (3) bekezdés b)–d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a végleges és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató a Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező lineáris, lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető.

(4) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal internetes sajtótermék esetén a 187. § (3) bekezdés b)–c) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a sajtótermék kiadójával szemben, és a kiadó a végleges és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató a Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező internetes sajtótermék közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető.

(6) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott terjesztés, közvetítés felfüggesztése időtartamának arányban kell állnia az alapjául szolgáló jogkövetkezmény súlyával, mértékével és nem haladhatja meg a médiaszolgáltató, internetes sajtótermék kiadója általi – a vonatkozó végleges és végrehajtható határozatban megállapított – teljesítés időpontját, hozzászámítva a felfüggesztés megszüntetéséhez szükséges időtartamot. A felfüggesztés műsorterjesztő, közvetítő szolgáltató általi megszüntetésének időtartama – ideértve a műsorterjesztő, közvetítő szolgáltató Médiatanács általi értesítését is – nem haladhatja meg a tizenöt napot.

(8) A Médiatanács (1)–(4) bekezdés szerinti határozata a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási perben támadható meg. A perben azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének nincs helye. A bíróság ítélete ellen perújításnak nincs helye.

(10) A 188. és az e §-ban foglaltak nem alkalmazhatók az e §-ban foglalt, a médiaszolgáltatóval vagy az internetes sajtótermékkel szemben jogkövetkezményt tartalmazó határozat ellen indított közigazgatási perben kért azonnali jogvédelem esetén a bíróságnak az azonnali jogvédelem tárgyában hozott döntéséig, továbbá, ha a médiaszolgáltatóval vagy internetes sajtótermékkel szemben jogkövetkezményt tartalmazó határozat tekintetében a bíróság azonnali jogvédelmet biztosított, a vonatkozó közigazgatási per jogerős lezárásáig.

- d) e törvény Második Része I. Fejezete rendelkezéseinek, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében,

- e) az alkoholtartalmú italok kereskedelmi közleményei megfelelőségének előmozdítása, érvényesítése és felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében.

(3) A magatartási kódex részletesen tartalmazza – a 192. § szerinti felhatalmazás tárgykörében – az önszabályozó szervezet önigazgatási feladatellátásával kapcsolatos eljárási és garanciális rendelkezéseket, a tagok vonatkozó jogait és kötelezettségeit, a tagok és az önszabályozó szervezet – felhatalmazás tárgyát érintő – viszonyát, illetve az önszabályozó szervezet által meghozható döntések típusait, rendszerét és azok jogi hatását. A magatartási kódexnek rendelkeznie kell a kitűzött célok megvalósításának rendszeres, átlátható és független nyomon követéséről, ellenőrizhetőségéről és értékeléséről.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a Médiatanács eljárását kezdeményező beadvány nem minősül az Ákr. szerinti eljárási kötelezettséget keletkeztető, eljárást megindító kérelemnek, kivéve, ha a beadványt az önszabályozó szervezet a Médiatanács számára visszaküldi. Ilyen esetben az önszabályozó szervezet által visszaküldött beadvány Médiatanácshoz megérkezésének napján kezdődik a Médiatanács hatósági eljárása.

1a. Audiovizuális médiaszolgáltatás: hangos vagy néma mozgóképeket, állóképeket tartalmazó műsorszámokat – ideértve többek között az egész estés filmeket, a videóklipeket, a sporteseményeket, a dokumentumfilmeket és a tizennégy év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszámokat – bemutató médiaszolgáltatás.

b)

10a. Felhasználó által létrehozott videó: hangos vagy néma mozgóképek sorozata, amely – hosszától függetlenül – önálló egységet alkot, és amelyet egy felhasználó hoz létre és ugyanezen felhasználó vagy valamely más felhasználó tölt fel a videómegosztó platformra.

20. Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy a felhasználók által létrehozott videókat, vagy szerepelnek azokban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.

24a. Kitakarás: az audiovizuális médiaszolgáltatás megszakítása nélkül felbukkanó, olyan vizuális elem, amely a háttérben futó mozgó kép egy részét eltakarja.

f) az olyan zenei mű, amelynek legalább egy szerzője magyar,

g) az olyan zenei műsorszám, amely magyar előadók közreműködésével készült,

h) azon filmalkotás, amely az Mktv. értelmében magyarnak minősül.

40. Médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek, illetve amely egy elválasztható részének elsődleges célja, hogy egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősségi körébe tartozó műsorszámokat tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz eljuttassa valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

47. Műsorszám: hangok, illetve hangos vagy néma mozgóképek, állóképek sorozata, amely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban – hosszától függetlenül – önálló egységet alkot.

60a. Semleges képkocka: azok a bejátszások, amelyek a szerkesztői tartalmat választják el a reklámoktól, politikai reklámoktól, társadalmi célú reklámoktól, televíziós vásárlási bejátszásoktól, közérdekű közleményektől, továbbá amelyek az egyes bejátszásokat elválasztják egymástól.

61a. Szerkesztői döntés: a szerkesztői felelősség gyakorlásának keretében rendszeres jelleggel hozott, a médiaszolgáltatás napi működéséhez kapcsolódó döntés, így a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztása és összeállításának meghatározása.

63. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely vállalkozás nyújt valamely médiaszolgáltató, médiaszolgáltatás, videómegosztóplatform-szolgáltatás, felhasználó által létrehozott videó vagy műsorszám finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit.

68. Termékmegjelenítés: olyan kereskedelmi közlemény, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az – fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – egy műsorszámban vagy felhasználó által létrehozott videóban jelenik meg.

71a. Videómegosztóplatform-szolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek vagy amely egy elválasztható részének vagy egy alapvető funkciójának elsődleges célja, hogy tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából elektronikus hírközlő hálózaton keresztül olyan műsorszámokat, illetve felhasználók által létrehozott videókat juttasson el a nyilvánossághoz, amelyekért a videómegosztóplatform-szolgáltató nem tartozik szerkesztői felelősséggel, és amelyeket a videómegosztóplatform-szolgáltató rendszerez például automatikus eszközökkel vagy algoritmusokkal, különösen megjelenítés, címkézés, sorba rendezés révén.

71b. Videómegosztóplatform-szolgáltató: videómegosztóplatform-szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy.

(8) A rádiós analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság 48. § (5) bekezdésében meghatározott, a médiaszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2) módosított érvényességi időtartama a Módtv.2 hatálybalépését követően indult pályázati eljárások alapján elnyert jogosultságok esetén alkalmazandó.

(8a) A médiaszolgáltatási jogosultság 48. § (5) bekezdésében meghatározott megújíthatóságának a Módtv.2-vel módosított időtartama a Módtv.2 hatálybalépését követően kérelmezett megújítás esetén alkalmazandó.

(5) Az 1. számú mellékletnek a médiaszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 1. pont o) alpontja alapján a Közszolgálati Testület tagjának jelölésére jogosult szervezet első alkalommal a Módtv2. hatálybalépését követő 30 napon belül gondoskodik új tag delegálásáról, azzal, hogy az új tag mandátuma a Módtv2. hatálybalépésekor működő Közszolgálati Testület tagjai mandátumának a lejáratáig tart.

218/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezések hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók. E törvénynek az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései hatálybalépését megelőzően az Mttv. 16. § (2) bekezdés alapján megindított és folyamatban lévő eljárásokban a Médiatanács a 16. § (2) bekezdés szerinti lista tervezetét jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak azzal, hogy az eljárás e törvény hatálybalépését követően nem minősül az Ákr. szerinti hatósági eljárásnak.

218/C. § (1) A 20. § (2a) bekezdése szerinti jelentést első alkalommal 2021. december 19-ig kell elkészíteni.

(2) A 39. § (9) bekezdése szerinti jelentést első alkalommal 2022. december 19-ig kell elkészíteni.

#### 220. §

#### 221. §

#### 222. §

#### 223. §

#### 224. §

#### 225. §

#### 226. §

#### 227. §

#### 228. §

229. § E törvény 1–203. §-a, 206–218/C. §-a, 1. számú melléklete és 4. számú melléklete az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

- e) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés és 4. cikk (1) bekezdés,

- f) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1808 irányelv.

- n) az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet területén működő, Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szakmai szervezetek, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható, és amelyek tagsága elsősorban a felsorolt területeken tevékenységet folytató személyekből vagy szervezetekből áll

- o) Magyar Művészeti Akadémia.

- 2. Az a)–h) és o) pontban meghatározott szervezetek egy-egy főt delegálhatnak.