2010. évi CLXXXV. törvény — mi változott? 2014. szeptember 30.

15. § Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szervek – a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben – kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják. A közzététel feltételeinek biztosítása a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) feladata. A közzétételkor a megrendelőt egyértelműen meg kell nevezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatók tekintetében érvényesülő, a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját – nyilvános meghallgatást követően – a Médiatanács állítja össze. A listán szereplő események tekintetében a Médiatanács meghatározza azt is, hogy az adott esemény teljes vagy részleges élő közvetítésben kerüljön műsorra, vagy amennyiben ez objektív közérdekű okokból szükséges, teljes vagy részleges későbbi közvetítésre kerüljön sor.

(3) A (2) bekezdés szerinti lista összeállításakor figyelembe kell venni azt, hogy a kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseménynek minősített esemény olyan legyen, amely

- a) széles körben, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségében vált ki érdeklődést vagy általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír a lakosság számára, így különösen a kulturális önazonosság erősítésében, és

- b) egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében Magyarország versenyzőjének vagy csapatának részvételével zajlik vagy hagyományosan előfizetési díj megfizetése nélkül hozzáférhető, nagy nézettséggel rendelkező televíziós közvetítésen keresztül figyelemmel kísérhető.

(4) A Médiatanács a (2) bekezdés szerinti lista tervezetét részletes indokolással jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak. A (2) bekezdés szerinti lista az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel napjával hatályos. A (2) bekezdés szerinti lista összeállítása és elfogadása nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hatósági eljárásnak, illetve hatósági ügynek.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével a Médiatanács megfelelően módosíthatja a (2) bekezdés szerinti listát. A módosított lista tekintetében a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(6) A (2) bekezdés alapján összeállított első lista hatálybalépése, illetve későbbi módosításának hatálybalépése előtt jogszerűen szerzett kizárólagos jogokra az (1) bekezdés és a 18. § (1) bekezdés nem alkalmazható.

(7)

19. § (1) Az Európai Unió területén letelepedett valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója jogosult rövid híradás céljából méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférni a Magyarországon letelepedett audiovizuális médiaszolgáltató által kizárólagos joggal közvetített – a 16. § (2) bekezdésben meghatározott listán szereplő, kiemelten nagy jelentőséggel bíró, vagy bármely tagállamban ilyennek minősített – eseményről adott közvetítéshez. A hozzáférés a médiaszolgáltatás jeléhez való hozzájutás, az esemény helyszínén történő felvételkészítés vagy az eseményről rögzített felvétel átadása útján történhet.

(6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20–21. §-ban meghatározott arányokat valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni, azzal, hogy a 21. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése tekintetében médiaszolgáltatásonként a műsoridő legalább húsz százalékát el kell érnie a magyar zenei művek arányának. E rendelkezés kizárólag azokra az egyes műsorkvóta kötelezettségekre alkalmazható, amelyekre a médiaszolgáltató nem rendelkezik a 22. § (2)–(3) bekezdése szerinti hatósági szerződésben rögzített mentesítéssel.

41. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentés és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) általi hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető, kivéve azon állami tulajdonban lévő korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatásokat, amelyek a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton való nyertessé nyilvánítás és szerződéskötés, vagy e törvény 65. §-a szerinti ideiglenes hatósági szerződéskötés alapján végezhetők.

(5a) Amennyiben a kiadó nyomtatott sajtótermékét a nyomtatott sajtótermékkel teljes mértékben megegyező tartalmú digitális másolatként teszi interneten elérhetővé, az internetes tartalmat a nyomtatott sajtótermék másolatának kell tekinteni, és azt külön internetes sajtótermékként nem kell bejelenteni.

46. § (1) A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak kiadója vagy alapítója kezdeményezheti. Ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik.

- b) a bejelentett sajtótermék címét,

- c) internetes sajtótermék és hírportál, továbbá nyomtatott sajtótermék interneten elérhető digitális másolata esetében annak internetes elérhetőségét,

- d) ha az alapító és a kiadó eltérő személy vagy vállalkozás, mindkettő a) pontban megjelölt adatait.

(2a) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentéshez – nem természetes személy bejelentő esetén – a képviseleti jogosultságot igazoló okirat – így különösen aláírási címpéldány, meghatalmazás – másolatát mellékelni kell.

(5a) Az (5) bekezdés b) pontja nem alkalmazható azon sajtótermék vonatkozásában, amely a 208. § (2) bekezdés szerinti adatkiegészítési kötelezettségének tesz eleget.

- c) a sajtótermék kiadásának megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított két éven át elmulasztják, vagy a megkezdett kiadást öt évnél hosszabb időre megszakítják,

- d) bíróság jogerős határozata elrendelte a sajtótermék címe által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől, vagy

- e) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alapító legalább tizenöt napja jogutód nélkül megszűnt.

(7) A sajtótermék kiadójának és alapítójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be. A sajtótermék hatósági nyilvántartásba vett címét nem lehet megváltoztatni.

(2) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő lineáris médiaszolgáltatási jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra (a továbbiakban pályázati eljárás) a Ket. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4)

(5) Az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb hét évig, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható azzal, hogy a Dtv. 38. § (1) bekezdésében megjelölt időpontban az audiovizuális médiaszolgáltatási szerződések lejárnak. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni. E határidő elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye. A Médiatanács a jogosultság megújításáról a jogosultság lejárta előtt legkorábban négy hónappal, legkésőbb két hónappal dönt.

- c) a kérelem benyújtásakor, illetve a kérelem elbírálásakor a médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.

- b) a pályázati ajánlat nem a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, helyen, példányszámban és módon került benyújtásra,

- d) a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban alaki érvényességi feltételként meghatározott feltételeknek,

(3) Az 57. § (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak nincs helye. Az 57. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt alaki érvényességi feltétel körében hiánypótlásnak kizárólag az 56. § b), c), dc), df)–dm), f)–i) pontok tekintetében van helye.

- b)

- g)

(8) A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Hivatal látja el.

(9)

- h) a gazdálkodás körében – e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint – gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,

- o)

(4)–(5)

- e) a polgári és nem polgári célú frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására,

- v)

- q) összeállítja a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját,

- r) egyéb, törvényben meghatározott – nem hatósági – feladatokat lát el.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül ismételten megvalósítja, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket. A 20–21. §-ban, a 22. § (2) bekezdésében, a 22. § (3) bekezdésében, a 22. § (5) bekezdésében és a 22. § (6) bekezdésében foglaltak megsértése esetén ismételtségnek az tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében három éven belül ismételten megvalósítja.

1. Alapító: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a sajtótermék első példányának megjelenését megelőzően a lap célját, jellegét és irányvonalát meghatározza, ezeket ellenőrzi, valamint a rendszeres megjelenés megkezdéséről gondoskodik, amely alapján a sajtótermék feletti rendelkezési jogosultság (a sajtótermék nyilvántartásba vételének bejelentése, nyilvántartásból való törlésének bejelentése vagy jóváhagyása, a kiadó megjelölése) megilleti; alapító továbbá az, akire az alapítói jog az alapítóról átruházásra kerül.

1a. Audiovizuális médiaszolgáltatás: hangos vagy néma mozgóképeket, állóképeket tartalmazó műsorszámokat bemutató médiaszolgáltatás.

21a. Kiadó: az a természetes vagy jogi személy, aki a sajtótermék rendszeres megjelentetése céljából a rendeltetésszerű működéshez szükséges körben a kiadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket – ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, az alapítóval megkötött megállapodásban foglaltak szerint – biztosítja.

(3a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásáért járó programdíj fizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

207. § (1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) szerinti analóg, földfelszíni terjesztésű műsorszolgáltatási jogosultság és az e törvény szerinti állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság – a 203. § 32. pontja szerinti közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai kivételével – kizárólag a Médiatanács által kötött hatósági szerződés alapján gyakorolható.

(6) A JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató a 206. § (3a) bekezdése alapján kiadott jogszabály hatálybalépéséig a legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásáért programdíjat (műsordíjat) nem kérhet.

(6a) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezés azon JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatására is vonatkozik, mely az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény hatálybalépésekor a Médiatanács hatósági határozata vagy hatósági szerződés alapján JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásának minősül.

218/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezések hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók. E törvénynek az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései hatálybalépését megelőzően az Mttv. 16. § (2) bekezdés alapján megindított és folyamatban lévő eljárásokban a Médiatanács a 16. § (2) bekezdés szerinti lista tervezetét jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak azzal, hogy az eljárás e törvény hatálybalépését követően nem minősül a Ket. szerinti hatósági eljárásnak.

229. § E törvény 1–203. §-a, 206–218/B. §-a, 1. számú melléklete és 4. számú melléklete az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.