2010. évi CLXXXII. törvény — mi változott? 2011. szeptember 30.
A 2011. július 5. és 2011. szeptember 30. között hatályba lépett módosítások. 20 sor került be, 10 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. július 5.)Következő módosítás (2012. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 9 változatlan sor ⋯
1. § (1) A Bethlen Gábor Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap. Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása.
(1a) Az Alap fedezetet nyújt a Magyarország határain belül és kívül élő magyar közösségek kölcsönös megismerése, valamint a nemzeti teljesítmény legfontosabb példáinak bemutatása, továbbá a magyarságismereti és nemzetpolitikai kutatások elősegítése érdekében létrehozott Magyarság Háza működéséhez.
(2) A támogatás kedvezményezettje lehet az (1) bekezdésben foglalt célok megvalósítása érdekében tevékenykedő:
- a) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező, magát magyarnak valló természetes személy,
⋯ 7 változatlan sor ⋯
2. § (1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeivel, illetve a szomszédos államok és a Magyar Köztársaság között fennálló kétoldalú szerződésekkel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, a szerződések kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is.
(2) E törvényben foglalt támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat, nem érintik továbbá a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) alapján nyújtott támogatásokat.
(2) E törvényben foglalt támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek biztosított kedvezményeket és támogatásokat, nem érintik továbbá – az oktatási-nevelési támogatások kivitelével – a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) alapján nyújtott támogatásokat.
#### 2. Az Alapból nyújtandó támogatások lehetséges céljai (a teljesíthető kiadások köre)
⋯ 45 változatlan sor ⋯
(2) A 9 fős Kollégium tagjait, valamint a tagok közül a Kollégium elnökét a Bizottság nevezi ki.
(3) A Kollégium a tevékenységét a MÁÉRT elvi iránymutatásai és a támogatási célok figyelembevételével, a szakmai szempontok érvényre juttatásával végzi. Munkája során a Kollégium nem utasítható a MÁÉRT, illetve az Alap kezelő szervezete részéről.
(3) A Kollégium a tevékenységét a MÁÉRT elvi iránymutatásai és a támogatási célok figyelembevételével, a szakmai szempontok érvényre juttatásával végzi. Munkája során a Kollégium nem utasítható a MÁÉRT, illetve az Alap kezelő szerve részéről.
(4) A Kollégium tagjainak megbízatása négy évre szól.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- a) magyarországi, vagy határon túli politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője;
- b) a MÁÉRT munkájában részt vevő – nem magyar közigazgatási szerv által delegált –személy, illetve annak közeli hozzátartozója;
- c) az Alap kezelő szervezetének vezetője, igazgatóságának tagja, felügyelő bizottságának tagja, továbbá az a személy, aki a kezelő szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy más, a Polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti szerződéses jogviszonyban áll;
- c) az Alap kezelő szervének vezetője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá az a személy, aki a kezelő szervvel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy más magánjogi jogviszonyban áll;
- d) a Bizottság tagja vagy annak közeli hozzátartozója;
- e) az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, illetve támogatott szervezet képviselője, vagy annak közeli hozzátartozója.
⋯ 15 változatlan sor ⋯
8. § A Kollégium tagjait és elnökét tevékenységükért díjazás nem illeti meg, viszont jogosultak az Alap tevékenységével közvetlenül összefüggő, igazolt költségeik megtérítésére.
9. § (1) Az Alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és nyilvántartásával összefüggő, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A. §-a szerinti feladatokat az Alap kezelő szervezeteként a magyar állam tulajdonában lévő Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. látja el. Az Alap kezelő szervezete végzi az önkormányzatok, valamint a civil szervezetek közötti határon átnyúló magyar–magyar kapcsolatok regisztrációját és nyilvántartását. Az Alap kezelő szervezete felett a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az Alap feladatának teljesítése és céljainak elérése érdekében az Alap kezelő szervezete az e törvényben meghatározott, támogatott kedvezményezettek köréről nyilvántartást készít, és azt – a támogatott kedvezményezettek hozzájárulása alapján – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint kezeli.
9. § (1) Az Alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és nyilvántartásával összefüggő, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A. §-a szerinti feladatokat az Alap kezelő szerveként a magyar állam tulajdonában lévő Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. látja el.
(2) Az Alap kezelő szervezetének vezetője, illetve a szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet
(2) Az Alap kezelő szerve felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gyakorolja.
(3) Az Alap kezelő szerve feladatainak hatékony ellátása érdekében a pályáztatási feladatok vagy azok egy részének ellátása érdekében más szervezetet is létrehozhat vagy megbízhat.
9/A. § Az Alap kezelő szervének vezetője, illetve az Alap kezelő szervével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet
- a) politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője;
- b) a MÁÉRT tagja, vagy annak közeli hozzátartozója;
- c) a Kollégium elnöke, tagja, illetve azok közeli hozzátartozója;
- c) a Kollégium elnöke, tagja, vagy azok közeli hozzátartozója;
- d) a Bizottság tagja, vagy annak közeli hozzátartozója;
- e) az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, illetve támogatott szervezet képviselője, vagy annak közeli hozzátartozója.
- e) az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, az Alapból támogatásban részesülő szervezet képviselője, vagy annak közeli hozzátartozója.
9/B. § (1) Az Alap kezelő szerve végzi az önkormányzatok, valamint a civil szervezetek közötti határon átnyúló magyar–magyar kapcsolatok regisztrációját és nyilvántartását.
(2) Az Alap feladatának teljesítése és céljainak elérése érdekében az Alap kezelő szerve az Alapból támogatásban részesülő kedvezményezettekről – a hozzájárulásuk alapján – nyilvántartást vezet, és azt a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi szabályok szerint kezeli.
#### 5. Az Alap működése
10. § (1) A támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében nyerhetők el. A Bizottság, figyelembevéve a MÁÉRT által az Alappal kapcsolatban meghozott elvi iránymutatásokat, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény elfogadását követő két hónapon belül szakmai irányelvek szerint meghatározza a pályázati keretek között nyújtandó összeget. A fennmaradó támogatásrész a Bizottság egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntései alapján nyerhető el.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
11. § (1) A Kollégium ülései nyilvánosak, de a Kollégium zárt ülés tartását is elhatározhatja. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet is nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az Alap működésének nyilvánosságát az Alap internetes honlapja (a továbbiakban: honlap) is biztosítja. A honlapon közzé kell tenni a Bizottság Alappal kapcsolatos döntéseit, azok meghozatalától (elfogadásától) számított 15 napon belül. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni továbbá az Alap működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alap és kezelő szervezetének működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint a Bizottság és a Kollégium tagjainak nevét. A döntések nyilvánosságra hozataláról a Bizottság az Alap kezelő szerve útján gondoskodik.
(2) Az Alap működésének nyilvánosságát az Alap internetes honlapja (a továbbiakban: honlap) is biztosítja. A honlapon közzé kell tenni a Bizottság Alappal kapcsolatos döntéseit, azok meghozatalától (elfogadásától) számított 15 napon belül. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni továbbá az Alap működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alap és kezelő szervének működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint a Bizottság és a Kollégium tagjainak nevét. A döntések nyilvánosságra hozataláról a Bizottság az Alap kezelő szerve útján gondoskodik.
#### 6.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
15. § (1) Ez a törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.
(2)
(2) A 9. § az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénnyel megállapított (3) bekezdését a hatálybalépését megelőzően benyújtott nyilvános pályázatok és egyedi kérelmek alapján a hatálybalépését követően megkötésre kerülő támogatási szerződések vonatkozásában is alkalmazni kell.
16. §
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- a) az Alap működésének, forrásai kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, a nyújtható támogatások rendező elveit, valamint a támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a vezetendő nyilvántartások tartalmát,
- b) az e törvény szerinti vállalkozások fejlesztési és más támogatásának céljait, feltételeit,
- c) az e törvény alapján nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke szerint állami támogatásnak minősülő támogatások uniós joggal való összeegyeztethetőségét biztosító szabályokat,
- d) az Alappal való rendelkezésre, a Kollégium feladataira és működésére, az Alap kezelő szervezetének működésére és felügyeletére, valamint az Alapból nyújtott támogatások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,
- d) az Alappal való rendelkezésre, a Kollégium feladataira és működésére, az Alap kezelő szervének működésére és felügyeletére, valamint az Alapból nyújtott támogatások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,
- e) az Alapból az Alap működésére fordítható kiadások mértékét rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a nemzetpolitikáért felelős miniszter, hogy a költségvetési törvény Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében lévő, a határon túli magyarok programjainak támogatására meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokat az Alap javára átcsoportosítsa.
19. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott személy.