§Nyílt Jogtár

2010. évi CLXXXII. törvény — mi változott? 2011. január 2.

A 2011. január 1. és 2011. január 2. között hatályba lépett módosítások. 2 sor került be, 125 sor került ki.

Következő módosítás (2011. január 3.) →IdőállapotokHatályos szöveg
131 változatlan sor ⋯
(2) Az Alap működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja. A honlapon közzé kell tenni a Bizottság és a Kollégium Alappal kapcsolatos döntéseit, azok meghozatalától (elfogadásától) számított 15 napon belül. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni továbbá az Alap működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alap és kezelő szervezetének működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint a Bizottság és a Kollégium tagjainak nevét. A döntések nyilvánosságra hozataláról a kezelő szerven keresztül a Kollégium elnöke gondoskodik.
#### 6. Módosuló rendelkezések
#### 6.
12. § (1) A Szátv. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12–14. §
„(1) A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.”
(2) A Szátv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben tanító pedagógus az oktatásért felelős miniszter által meghatározott éves keretszám terhére jogosult magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket igénybe venni. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, részt vehet továbbá magyarországi intézmények által a szomszédos államban tartott, akkreditált és elismert rendszeres továbbképzésben, és igénybe veheti a (2) bekezdésben meghatározott támogatásokat.”
(3) A Szátv. 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott személy a továbbképzést végző magyar oktatási intézménytől a továbbképzésben való részvétele tartamára a külön jogszabályban meghatározott mértékben]
„a) a szállás- és étkezési költségének megtérítését,”
[igényelheti.]
(4) A Szátv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanító pedagógus és oktató a Magyar Köztársaság területén pedagógus-, illetve oktatói kedvezményre jogosult. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt módon érvényesített „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. A kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”
(5) A Szátv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szomszédos államban létrehozott, a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintő társadalmi szervezet közreműködésével az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban, továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásban részesülnek.”
(6) A Szátv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárnak a Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet.”
(7) A Szátv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kérelmére „Magyar igazolvány”-ra jogosult a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személy,
a) aki magyar állampolgár, vagy
b) aki tud magyar nyelven, vagy
c) akit a lakóhelye szerinti állam
ca) magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tart nyilván, vagy
cb) területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet tagként nyilvántart, vagy
cc) területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartanak számon.”
(8) A Szátv. 19. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jogosult „Magyar igazolvány”-ra az a kérelmező]
„a) aki már rendelkezik érvényes „Magyar igazolvány”-nyal, vagy „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás, az igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése miatt terjesztette elő;”
(9) A Szátv. 19. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jogosult „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra az a hozzátartozó]
„a) aki már rendelkezik érvényes „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal, vagy „Magyar igazolvány”-nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás miatt terjesztette elő;”
(10) A Szátv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmezőnek az igazolvány kiadására irányuló kérelmét, arcképét és lakcímét;
b) az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat [21. § (3) bekezdés];
c) az eljárásban közreműködő magyar diplomáciai és konzuli képviselet megnevezését; valamint
d) az igazolás kiállításának helyét és idejét.”
(11) A Szátv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 19. § (3) bekezdés a) és c) pontjában, továbbá a 19. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása okirattal igazolható. Ha a 19. § (3) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel fennállásának okirattal történő igazolása akadályba ütközik, a magyar diplomáciai és konzuli képviselet a feltétel fennállásáról tájékoztatást kérhet a szomszédos államban élő magyar nemzeti közösség által létrehozott társadalmi szervezettől.”
(12) A Szátv. 21. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az igazolvány érvényét veszti:]
„c) ha a tulajdonosának birtokából kikerült, illetve használatra alkalmatlanná vált.”
(13) A Szátv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha
a) az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás, illetve az igazolvány igénylése során; vagy
b) annak tulajdonosa bevándorolt vagy letelepedett jogállást kapott; vagy
c) annak tulajdonosa Magyarországon lakóhelyet létesített; vagy
d) annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként, menedékesként elismerte; vagy
e) annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasították vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el; vagy
f) az igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították; vagy
g) a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra jogosító családi kapcsolat megszűnt vagy attól a személytől, akire tekintettel a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-t kérték „Magyar igazolvány”-át visszavonják; vagy
h) az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.”
(14) A Szátv. 21. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazolvány tartalmazza a jogosult]
„a) családi és utónevét (nőknél a születési családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén magyarul is;”
(15) A Szátv. 21. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasításról szóló jogerős határozata közlésével, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésével, a menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti elismerésről szóló jogerős határozata közlésével, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a magyarországi bejelentett lakóhely címét tartalmazó, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával egyidejűleg – ha az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a (6) bekezdés szerinti adatigénylés során megállapítja, hogy az eljárásával érintett személy szerepel a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásban – az igazolvány visszavonása érdekében haladéktalanul értesíti az elbíráló hatóságot.”
(16) A Szátv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nemzetközi szerződés alapján a 10. és 14. § rendelkezéseit alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos állam óvodai, alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytat.”
(17) A Szátv. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nemzetközi szerződés alapján a 11. és 12. § rendelkezéseit alkalmazni kell a szomszédos állam óvodai, alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában oktató pedagógusra vagy oktatóra is.”
13. § (1) A Szátv. 21. § (6) bekezdésében az „illetőleg az idegenrendészeti hatóság részére” szövegrész helyébe az „az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv részére” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Szátv.
- a) 21. § (7) bekezdés a) pontjában az „arról, hogy a kérelmező kiutasításra irányuló eljárás alatt áll-e, továbbá” szövegrész,
- b) 21. § (7) bekezdés c) pontjában a „megszerzése” szövegrész.
14. § A szakképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 9. § (7) bekezdése „Szülőföld Alapba” szövegrész helyébe „Bethlen Gábor Alapba” szöveg lép.
#### 7. Záró és átmeneti rendelkezések
15. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. január 1-jén lép hatályba.
22 változatlan sor ⋯