2010. évi CLIII. törvény — mi változott? 2011. július 2.

(5) Az Áht. 13/A. § (4)–(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetésekre, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatásokra (a továbbiakban együtt: agrártámogatások) az igénylő akkor is nyújthat be kérelmet, ha esedékessé vált és még meg nem fizetett adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban: köztartozás) van. Egyéb költségvetési támogatás esetén a támogató rendelkezhet úgy, hogy a támogatási kérelem, pályázat benyújtásának feltétele a kérelmező, pályázó köztartozás-mentessége.

(5) Az európai uniós forrásokból finanszírozott agrártámogatásból és a központi költségvetésből folyósításra kerülő támogatásból – közösségi jogszabály visszatartást tiltó rendelkezése hiányában és a pénzbeli szociális, jóléti ellátások és a foglalkoztatást elősegítő képzési, valamint az önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak, költségvetési szervnek, közhasznú szervezetnek, önkormányzati közfeladat ellátásában közreműködő gazdasági társaságnak nyújtott közfoglalkoztatási támogatások kivételével – a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások összege visszatartásra kerül.

(6) A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adóhatóság a kincstár, illetve az MVH elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét a kincstár, illetve az MVH a folyósított támogatás összegéből levonja és kedvezményezettenként, adónemenként átutalja az adóhatóságnak. A kedvezményezettet a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról a kincstár tájékoztatja a kedvezményezettet és a támogatót, illetve az MVH a kedvezményezettet. A visszatartás a kedvezményezett – a támogatás megszerzése érdekében vállalt – kötelezettségeit nem érinti.

(7) Az adóhatóság (6) bekezdés szerinti kincstárnak, illetve MVH-nak történő adatszolgáltatásának alapja a kedvezményezett adóazonosító száma, melyet a kincstár, illetve az MVH adóhatóságnak megküldött megkeresése tartalmaz.”

(16) Az Áht. 18/C. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A kincstár – a 13/A. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében – a támogató és az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a támogatási jogviszony fennállásáig kezeli a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és adóazonosító számára, valamint az esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozás jogcímére és összegére vonatkozó adatokat.”

(80) 2011. július 1-jén hatályát veszti az Áht. 18/C. § (14)–(15) bekezdése.

14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A működési engedély kiadásáról a fenntartó kérelmére a működést engedélyező szerv – első fokon a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének szakigazgatási szerveként működő szociális hatóság – dönt. A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárások illetékmentesek.”

(2) A Kt. 37. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a közoktatási intézményt a működést engedélyező szerv vette nyilvántartásba, székhelyének változása esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni abban az esetben, ha a működést engedélyező szerv illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a közoktatási intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.”

(3) A Kt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel. Újonnan induló képzés esetében az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerinti működéshez szükséges feltételeket – az iskolatípusnak megfelelő, adott évben nem induló évfolyamok, osztályok, csoportok vonatkozásában – felmenő rendszerben, fokozatosan elégséges megteremteni. A feltételek fokozatos megteremtését a működést engedélyező szerv törvényességi ellenőrzés keretében évente vizsgálja. Amennyiben ennek keretében megállapítást nyer, hogy a (2) bekezdés szerinti ütemtervben vállalt feltételek nem teljesülnek, a működési engedély visszavonásra kerül.

(2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Újonnan induló képzés esetében a kérelemhez csatolni kell a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésének külön jogszabályban meghatározott ütemtervét. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.

(3) Az engedély kiadásáról a működést engedélyező szerv dönt. A működést engedélyező szerv a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt közoktatási szakértő adhat.

(4) A működést engedélyező szerv az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a nevelési-oktatási intézmény

a) nevelési, illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak;

b) nem rendelkezik – az e törvényben foglaltaknak megfelelő – a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, újonnan induló képzés esetében a feltételek megteremtésének ütemtervében foglaltak nem megalapozottak, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.

(5) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges – jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, újonnan induló képzés esetében felmenő rendszerben, fokozatosan megteremti. A nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). Nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is, ha a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a várható gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális gyermek-, illetve tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése.

(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik, az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be kell szereznie.

(7) Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni anélkül, hogy megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése, tevékenysége, a működést engedélyező szerv azt vizsgálja, hogy az új – nem önkormányzati – fenntartó tudja-e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása tárgyában kötött megállapodás a működést engedélyező szerv jogerős határozatával válik érvényessé. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését, tevékenységét, az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.

(8) Ha a működést engedélyező szerv elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia; ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból. Költségvetési szerv esetén a működést engedélyező szerv megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.”

(4) A Kt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § (1) A működést engedélyező szerv legalább kétévente végzi a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, melynek eredményéről értesíti a normatív költségvetési hozzájárulást folyósító szervet. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási intézményt a települési kisebbségi, valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn.

(2) A működést engedélyező szerv a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.

(3) A működést engedélyező szerv a törvényességi ellenőrzés körében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a működést engedélyező szerv kezdeményezheti a törvénysértő intézkedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A pert a törvénysértés megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a működést engedélyező szerv a működéshez szükséges engedélyt visszavonja, és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból, illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a nyilvántartásból való törlés céljából.

(4) A törvényességi ellenőrzést ellátó működést engedélyező szerv a nevelési-oktatási intézmény működését felfüggesztheti, ha az ott folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A működés felfüggesztése előtt – kivéve, ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, illetve veszéllyel járna – megfelelő határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére, illetve a hiányosságok pótlására. A működést engedélyező szerv ebben az esetben elrendelheti a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását. A működést engedélyező szerv a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül – kivéve, ha annak oka megszűnt – köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani, s az ott szabályozottak szerint eljárni.

(5) Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni. A működést engedélyező szervnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. §-ban meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről – megkeresésre – a székhely szerinti működést engedélyező szerv intézkedik.

(6) A működést engedélyező szerv – a jogerős határozat közlésével – intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére, ha a fenntartó a (3)–(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést, a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg, és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását, vagy a (4) bekezdés szerint az intézmény működésének azonnali felfüggesztését rendelte el.

(7) A működést engedélyező szerv törvényességi ellenőrzési eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

(6) A Kt. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A működést engedélyező szerv a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és általános iskolák nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatát közli a fenntartó székhelye szerint illetékes működést engedélyező szervvel.”

(7) A Kt. 102. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra. Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a működést engedélyező szerv engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben), nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a működést engedélyező szervnek le kell folytatnia az e törvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést.”

(9) A Kt. 121. § (1) bekezdése kiegészül a következő 46. ponttal:

[(1) E törvény alkalmazásában]

„46. működést engedélyező szerv: a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.”

(14) A Kt. 37. § (2) bekezdésében a „jegyzőnél, főjegyzőnél” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szervnél” szöveg, 82. § (1) bekezdésében a „főjegyző gyakorolja” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv gyakorolja” szöveg, 82. § (2) bekezdésében a „főjegyző az illetékes” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv az illetékes” szöveg, 82. § (5) bekezdésében a „főjegyző ellátja” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv ellátja” szöveg, 91. § (2) bekezdés felvezető szövegében a „főjegyző, továbbá a jegyző” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv” szöveg, 91. § (3) bekezdésében a „főjegyző elkészíti” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv elkészíti” szöveg, 91. § (6) bekezdésében a „(2) bekezdés a)–b) pontjában és a (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feladat ellátásához a működést engedélyező szerv, és a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző” szöveg, 93. § (5) bekezdésében a „jegyzőt, főjegyzőt” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szervet” szöveg, 94. § (1) bekezdés n) pontjában a „főjegyző nem helyi önkormányzati” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv nem helyi önkormányzati” szöveg, 94. § (3) bekezdés j) pontjában a „jegyzői, főjegyzői, társulási tanács elnöki” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szervi, társulási tanács elnöki” szöveg, valamint 94. § (3) bekezdés n) pontjában a „jegyző, főjegyző közoktatási” szövegrész helyébe a „jegyző, főjegyző, működést engedélyező szerv közoktatási” szöveg lép.

(17) Hatályát veszti a Kt. 95/A. § (6) bekezdés ba) pontjában a „jegyzőnél, főjegyzőnél” szövegrész.

29. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A működési engedély kiadásáról a fenntartó kérelmére a működést engedélyező szerv – első fokon a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének szakigazgatási szerveként működő gyámhivatal – dönt. A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárás illetékmentes.”

(2) Hatályát veszti a Gyvt. 100/A. § (7) bekezdése.

(2) Az Art. 52. § (7) bekezdése kiegészül a következő j) ponttal:

[Az állami adóhatóság]

„j) megkeresésre elektronikus úton átadja a költségvetési támogatások kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), valamint az esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásuk jogcímére, összegére vonatkozó adatokat a kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére a költségvetési támogatások folyósítása során a köztartozás visszatartása céljából.”