2009. évi XCV. törvény — mi változott? 2011. július 22.
A 2011. február 1. és 2011. július 22. között hatályba lépett módosítások. 3 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. február 1.)Következő módosítás (2012. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 54 változatlan sor ⋯
- o) az (5) bekezdés szerinti üzletszabályzat nyilvánosságra hozatalának elmulasztása, a nyilvánosságra hozott üzletszabályzattól való eltérés, továbbá azon kívüli feltétel alkalmazása a kereskedő részéről;
- p) a beszállító jogszerű védjegyhasználatának kereskedő általi korlátozása;
- q) a terméknek – az árukészletnek a kereskedő tevékenységének beszüntetése vagy profilváltás miatt történő legfeljebb tizenöt napos és a mezőgazdasági igazgatási szervnek előzetesen bejelentett kiárusítása, valamint nem teljes értékű termék kiárusítása esetének kivételével – a beszállító által számlázott átadási ára, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén önköltségi ára alatt történő forgalmazása a kereskedő által a végső fogyasztó felé;
- r) a kereskedő által forgalmazott termékmennyiség alapján érvényesíthető árkedvezmény, jutalék vagy díj – bármilyen jogcímen történő – felszámítása a beszállító felé, a kereskedőt a forgalmazott termékmennyiség növelésére ösztönző – a felek által megállapított valamely korábbi időszakban elért vagy becsült mértékhez képesti többletértékesítés alapján megállapított, a termék kereskedelmi forgalmának tulajdonságaival összefüggő, arányos mértékű – utólagos árkedvezmény kivételével.
- r) a kereskedő által forgalmazott termékmennyiség alapján érvényesíthető árkedvezmény, jutalék vagy díj – bármilyen jogcímen történő – felszámítása a beszállító felé, a kereskedőt a forgalmazott termékmennyiség növelésére ösztönző – a felek által megállapított valamely korábbi időszakban elért vagy becsült mértékhez képesti többletértékesítés alapján megállapított, a termék kereskedelmi forgalmának tulajdonságaival összefüggő, arányos mértékű – utólagos árkedvezmény kivételével;
- s) ha a kereskedő a részére szállított termék után a beszállító által fizetendő népegészségügyi termékadó összegét a h) pontban foglalt határidőn belül nem téríti meg a beszállító részére.
(2a) A kereskedő által a beszállító hozzájárulásával a végső fogyasztónak nyújtott árengedmény fogyasztó irányába történő nyújtásának végső időpontjától számított harminc napon belül a kereskedőnek a nyújtott árengedményről és az azzal érintett termékmennyiségről el kell számolnia a beszállító felé.
⋯ 40 változatlan sor ⋯
(3) A nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti konszolidált nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a kereskedő működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a kereskedőnek a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező kereskedő esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a kereskedő által a hatóság felhívására közölt, az Szt.-nek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.
(4) A kereskedő által – a bírság jogerős kiszabásától, illetve a kötelezettségvállalás jóváhagyásától számított – két éven belül ismételten tanúsított bármely tisztességtelen forgalmazói magatartás esetén a termékpálya-felügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább ötszázezer forint, legfeljebb kétmilliárd forint azzal, hogy a kereskedő által – a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben – elért nettó árbevétel tíz százalékánál nagyobb nem lehet.
(4) A kereskedő által – a bírság jogerős kiszabásától, illetve a kötelezettségvállalás jóváhagyásától számított – két éven belül ismételten tanúsított – a 3. § (2) bekezdésének q) pontjában foglalt magatartás kivételével – bármely tisztességtelen forgalmazói magatartás esetén a termékpálya-felügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább ötszázezer forint, legfeljebb kétmilliárd forint azzal, hogy a kereskedő által – a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben – elért nettó árbevétel tíz százalékánál nagyobb nem lehet.
(5) Az e törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy a sérelmet szenvedett beszállító a forgalmazói magatartás tisztességtelenségére alapított polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse.
⋯ 39 változatlan sor ⋯