2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

2009. évi LXXVI. törvény

a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

Az Országgyűlés a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások működésének megkönnyítése, versenyképességük javítása, e célból a szolgáltatási tevékenység megkezdése és folytatása tekintetében az állami beavatkozásnak a feltétlenül védendő közérdek érvényesítése céljából valóban szükséges mértékre szorítása, egyben az e tevékenységek megfelelő ellenőrzésének biztosítása, továbbá az Európai Közösség belső piacán a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága megfelelő érvényesítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ALAPELVEK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

A törvény hatálya¶

1. § (1) A Magyarországon vagy más EGT-államban honos vállalkozás szolgáltatási tevékenységének megkezdésére és folytatására, valamint a belső piaci információs rendszerben való részvételre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit

• a) a következő pénzügyi szolgáltatásokra:
• aa) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás,
• ab) a tőkepiacról szóló törvény szerinti központi értéktári tevékenység, központi szerződő fél tevékenysége, szabályozott piac működtetése,
• ac) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás,
• ad) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási tevékenység, valamint biztosításközvetítői és viszontbiztosítás-közvetítői tevékenység,
• ae) a viszontbiztosítókról szóló törvény szerinti viszontbiztosítási tevékenység,
• af) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény szerinti magánnyugdíjpénztári tevékenység,
• ag) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény szerinti pénztári tevékenység,
• ah) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység, valamint
• ai) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény szerinti befektetési alapkezelési tevékenység;
• b) a következő közlekedési szolgáltatásokra:
• ba) a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott vasúti közlekedési tevékenység,
• bb) a vízi közlekedésről szóló törvényben meghatározott gazdasági célú hajózási tevékenység, valamint kikötő üzemeltetése,
• bc) a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott gazdasági célú légiközlekedési tevékenység és – a légijármű, annak részei, berendezései és alkatrészei, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz karbantartása, javítása, a légijármű bérbeadása, valamint a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú földi képzése kivételével – légiközlekedéssel összefüggő tevékenység, valamint
• bd) a közúti járművel végzett személyszállítás, árufuvarozás, ideértve a közúti járműnek ilyen célból, járművezetővel együtt történő rendelkezésre bocsátását, valamint a bérvontatást és az autómentést;
• c) a munka törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározott munkaerő-kölcsönzésre;
• d) az egészségügyről szóló törvény szerinti
• da) a betegeknek nyújtott egészségügyi szolgáltatás részét képező azon egészségügyi tevékenységre, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá ezekkel összefüggésben a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, és amelynek végzéséhez törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerint egészségügyi szakképesítés vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező személy szakmai felügyelete szükséges, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos ilyen tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást és
• db) az egészségügyi ágazati szakmai képzésekre;
• e) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti médiaszolgáltatási tevékenységre, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra, amely szerkesztett műsorkínálatból a felhasználó által megválasztott időpontban egyedileg lekérhető, álló- vagy mozgóképeket tartalmazó információk elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével a közönséghez történő eljuttatásából áll, valamint a mozgóképről szóló törvényben meghatározott moziüzemeltetésre;
• f) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységre;
• g) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti szociális szolgáltatásokra, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységekre, kivéve, ha azokat az e törvények szerinti nem állami fenntartó, nem az e törvények szerinti állami vagy egyházi fenntartótól átvállalt feladatként látja el;
• h) a személy- és vagyonvédelmi tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy- és vagyonvédelmi tevékenységekre;
• i) a közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók tevékenységére;
• j) az adó-, illeték-, vám-, járulék- és egyéb, az államháztartás valamely alrendszerét megillető, jogszabályban rögzített befizetési kötelezettségre és az ezen fizetési kötelezettségekkel összefüggő hatósági eljárásokra;
• k) a termékek forgalmazása tekintetében a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/1020 rendelet] szerinti, termék forgalmazása körülményeinek feltételeire vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtását szolgáló jogszabályokban, továbbá a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. március 19-i (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti műszaki szabálynak minősülő jogszabályokban foglaltakra.

(3) Ha az adott szolgáltatási tevékenység szabályozott szakmának minősül, e törvény rendelkezéseit a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésére és kapcsolódó eszközökre e törvény rendelkezéseit kizárólag az elektronikus hírközlésről szóló törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

(5) Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa egy adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére vagy folytatására vonatkozó szabályt állapít meg, e törvény rendelkezései az ott szabályozott kérdésben nem alkalmazhatók. E törvény rendelkezéseitől az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusának, valamint az Európai Unió egyéb kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából – az ahhoz szükséges mértékben és módon – törvény vagy kormányrendelet eltérhet.

(6) E törvénynek a valamely EGT-államban honos szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseit – a II. és a IV. Fejezetben foglaltak kivételével, továbbá ha a vonatkozó nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – annak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes államnak az állampolgárára és az ilyen állam joga szerint létrejött, ott létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalanyra is alkalmazni kell, ha az adott állam szolgáltatói az Európai Közösség és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében az Európa Unió tagállamaiban honos szolgáltatókkal azonos jogállást élveznek.

Fogalommeghatározások¶

2. § E törvény alkalmazásában:

• a) belső piaci információs rendszer: a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: IMI rendelet) 5. cikk a) pontjában meghatározott elektronikus adatátviteli eszköz,
• b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
• c) EGT-államban honos vállalkozás: valamely EGT-állam állampolgára mint önálló vállalkozó, továbbá valamely EGT-állam joga szerint létrejött olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzletszerű gazdasági tevékenységének fő helye valamely EGT-államban van,
• d) engedélyezés: bármely olyan hatósági vagy bírósági eljárás, amelynek lefolytatása a szolgáltatási tevékenység megkezdésének, folytatásának vagy igénybevételének jogszabályban előírt feltétele, ha
• da) a tevékenység a hatóság vagy bíróság kérelemnek helyt adó határozatának végrehajthatóvá válásáig vagy
• db) ha jogszabály a tevékenység megkezdését, folytatását vagy igénybevételét ahhoz a feltételhez köti, hogy meghatározott határidőn belül a hatóság vagy bíróság nem hoz a kérelmet elutasító határozatot, a határidő lejárta előtt a hatóság vagy bíróság elutasító határozatának hiányában

jogszerűen nem kezdhető meg és nem folytatható, vagy a szolgáltatás jogszerűen nem vehető igénybe,

• e) határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: szolgáltatási tevékenység folytatása letelepedés nélkül, átmeneti vagy alkalmi jelleggel,
• f) közérdeken alapuló kényszerítő indok: az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés (a továbbiakban: EK-szerződés) 46. cikkében meghatározott célok, valamint az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlatában az EK-szerződés 43., illetve 49. cikkének alkalmazásában ilyenként elismert egyéb közérdek,
• g) letelepedés: gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján,
• h) magatartási kódex: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,
• i) más EGT-állam illetékes hatósága: az adott EGT-államban az adott állam joga szerint valamely szolgáltatási tevékenység megkezdésével vagy folytatásával összefüggésben jog vagy kötelezettség megállapítására, adat igazolására, nyilvántartás vezetésére vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésére vagy folytatására előírt követelmények betartásának ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóság, egyéb szervezet, testület vagy személy, ideértve az ilyen hatáskörben eljáró bíróságot is,
• j) szabályozott szakma: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,
• k) szakmai biztosíték: olyan felelősségbiztosítás, egyéb garancia vagy biztosíték, amely valamely biztosítóval, hitelintézettel vagy egyéb szakmai biztosítást nyújtó szervezettel kötött szerződés vagy más jogviszony alapján a szolgáltatónak a szolgáltatási tevékenységével összefüggően a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy adott esetben más személynek okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezésére szolgál,
• l) szolgáltatási tevékenység: bármely önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység, kivéve a termelő tevékenységet és a közhatalom gyakorlását,
• m) szolgáltató: a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás,
• n) termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt – és a dolog módjára hasznosítható természeti erő,
• o) termelő tevékenység: valamely termék – akár más termékek feldolgozása útján történő – előállítása, beleértve az előállított terméknek az előállító által történő, (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti forgalomba hozatalát is.

A letelepedés szabadsága¶

3. § Ha az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet – közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján – kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a szolgáltató szolgáltatási tevékenységének letelepedés keretében történő megkezdéséhez, folytatásához és igénybevételéhez nincs szükség engedélyezésre vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére.

4. § (1) A valamely más EGT-államban honos szolgáltató letelepedés keretében a Magyarországon honos szolgáltatókkal azonos feltételek szerint kezdheti meg és folytathatja szolgáltatási tevékenységét, és vele szemben Magyarországon honos szolgáltatókkal azonos követelményeket kell alkalmazni.

(2) A valamely más EGT-államban honos szolgáltatónak a szolgáltatási tevékenység letelepedés keretében történő megkezdésére és folytatására való jogosultsága nem korlátozható az alapján, hogy

• a) nem magyar állampolgár, vagy – szervezet esetén – székhelye nem Magyarország területén van,
• b) tagjainak (részvényeseinek), alkalmazottainak, vezető tisztségviselőinek vagy felügyelőbizottsági tagjainak bármelyike nem magyar állampolgár vagy lakóhelye nem Magyarország területén van,
• c) üzletszerű gazdasági tevékenységének fő helye nem Magyarország területén van,
• d) a letelepedés mely formáját választotta,
• e) a szolgáltatási tevékenységet letelepedés keretében egyidejűleg más EGT-államban is folytatja, vagy hogy e célból egyidejűleg más EGT-állam nyilvántartásában is be van jegyezve, vagy más EGT-állam szakmai szervezetének is tagja, vagy
• f) folytatott-e vagy mennyi ideig folytatott korábban Magyarország területén szolgáltatási tevékenységet, vagy e célból szerepelt-e vagy mennyi ideig szerepelt korábban valamely nyilvántartásban.

5. § Ha jogszabály külföldi szolgáltatóra vonatkozóan valamely, a szolgáltatási tevékenység megkezdésével vagy folytatásával összefüggő követelmény tekintetében a szolgáltató honossága szerinti állammal való viszonosság feltételét írja elő, a valamely EGT-államban honos szolgáltató vonatkozásában a viszonossági feltétel nem alkalmazható.

Tevékenységi kör megválasztásának szabadsága¶

6. § Ha az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet

• a) valamely szabályozott szakma gyakorlása tekintetében az adott szakma függetlenségének, méltóságának, tiszteletének, a szakmai titoktartás védelmének, valamint a szolgáltatás igénybe vevőivel és a szakmát gyakorló más személyekkel szemben tanúsított magatartás tisztességességének biztosítására vonatkozó szabályok érvényesülése céljából vagy
• b) valamely jogszabályban előírt tanúsítási, akkreditációs, műszaki ellenőrzési, vizsgálati vagy tesztelési tevékenységet végző szolgáltatók tekintetében a tevékenység függetlenségének és pártatlanságának biztosítása céljából

eltérően nem rendelkezik, a szolgáltató szabadon választhatja meg az általa vagy más szolgáltatókkal közösen vagy azokkal kötött partnerségi megállapodás keretében folytatni kívánt szolgáltatási tevékenységek körét.

Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadsága¶

7. § (1) A valamely más EGT-államban letelepedett, ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltatónak (a továbbiakban: a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató) Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatásnyújtásához – ha az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend védelme, a közbiztonság, a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek védelme érdekében, továbbá közegészségügyi vagy környezetvédelmi követelmények érvényesítése céljából a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan kifejezetten eltérően nem rendelkezik – nincs szükség engedélyezésre, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére vagy bármilyen tanúsítvány, hatósági bizonyítvány vagy igazolvány meglétére.

(2) A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatónak Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatásnyújtása – a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezések, valamint a 10. §-ban meghatározott esetek kivételével – nem korlátozható, és vele szemben a szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó, jogszabályban előírt és egyéb, jogszabály alapján kötelező követelmények nem alkalmazhatók.

(3) A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatónak Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatásnyújtására alkalmazni kell

• a) a külön törvényben vagy kormányrendeletben a közrend védelme, a közbiztonság, a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek védelme érdekében, továbbá közegészségügyi vagy környezetvédelmi okokból előírt követelményeket,
• b) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvénynek a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott követelményeket, valamint jogszabályban meghatározott egyéb olyan követelményeket, amelyek egy tevékenység folytatását kizárólag egy meghatározott szabályozott szakma gyakorlóinak engedik meg,
• c) a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi követelményeket,
• d) a polgári, családi jogi és munkajogi jogviszonyokban a szerződések létrejöttére, érvényességére és joghatásaira, valamint a szerződéses és szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, a joghatóságra és az alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezéseket,
• e) a bíróság előtti eljárásban a felek képviseletére való jogosultságra, valamint a kötelező jogi képviseletre vagy közjegyző kötelező igénybevételére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket,
• f) a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok létrejöttére, fennállására és érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket,
• g) a külföldiek beutazására és magyarországi tartózkodására vonatkozó követelményeket,
• h) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti követelményeket,
• i) a munkavállalónak külföldi munkáltató által Magyarország területén kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatása esetén a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint alkalmazandó szabályokat, valamint
• j) a külföldi tulajdonú gépjárművek belföldi közúti forgalomban való részvételével összefüggő jogszabályi rendelkezéseket.

Szolgáltatás igénybevételének szabadsága¶

8. § (1) A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató szolgáltatásai szabadon, az adott esetben Magyarország területén letelepedett szolgáltatók szolgáltatásainak igénybevételére előírtakkal azonos feltételek szerint vehetők igénybe.

(2) Ha jogszabály valamely meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez az igénybe vevőnek bármilyen támogatást biztosít, a támogatásra való jogosultság tekintetében a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató szolgáltatásainak igénybevétele az igénybevevő számára nem lehet hátrányosabb, mint Magyarország területén letelepedett szolgáltató szolgáltatásának igénybevétele.

9. § A 7. és 8. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni

• a) a külön törvény alapján szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó szolgáltató által e kötelezettség alapján nyújtott, a lakosság alapvető szükségleteinek ellátására irányuló szolgáltatásokra és az ezek fenntartására előírt követelményekre,
• b) az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti európai közösségi jogász bírósági vagy hatósági eljárás során ellátott képviseleti tevékenységére,
• c) a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre.

A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás¶

eseti korlátozása

10. § (1) Ha a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén folytatott szolgáltatási tevékenysége során

• a) megsérti az adott szolgáltatási tevékenységre vonatkozó, jogszabályban előírt vagy egyéb, jogszabály alapján kötelező követelményeket, és ez a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy más személyeknek az életét, testi épségét vagy vagyonát sérti vagy veszélyezteti, vagy
• b) a szolgáltatási tevékenység folytatása körülményeinek rendkívülisége folytán a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életének, testi épségének vagy vagyonának sérelme intézkedés hiányában másként nem lenne elhárítható, és jogszabály ilyen intézkedésre lehetőséget ad,

a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság vagy a bíróság a szolgáltató szolgáltatási tevékenységét – a 46. §-ban meghatározott eljárásban – korlátozhatja, és a szolgáltatóval szemben megteheti a szükséges intézkedéseket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés akkor alkalmazható, ha

• a) az intézkedés alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés nem valamely, a szolgáltatás biztonságosságával összefüggő általános hatályú, kötelező európai uniós jogi aktus végrehajtását szolgálja,
• b) az intézkedés a szolgáltatás biztonságossága tekintetében magasabb szintű védelmet valósítana meg, mint amilyet a szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-állam joga alapján az annak illetékes hatóságai által adott esetben megtehető intézkedés jelentene,
• c) az intézkedés az elérni kívánt céllal arányos, és
• d) a szolgáltató letelepedése szerinti EGT-állam illetékes hatósága nem tette meg a szükséges intézkedéseket vagy azok a sérelem, illetve a veszély elhárításához elégtelenek.

11. § (1) A szolgáltatási tevékenység keretében nyújtott szolgáltatások igénybevétele tekintetében tilos bármilyen, az igénybe vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti megkülönböztetés, ide nem értve a szolgáltatás jellegével és az igénybevétel körülményeivel közvetlenül összefüggő, tárgyilagos mérlegelés szerint észszerűen indokolt eltérő feltételeket.

(2) A belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. február 28-i (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2018/302 rendelet] meghatározott esetekre vonatkozó, az (1) bekezdéstől eltérő tilalmakat és feltételeket az (EU) 2018/302 rendelet állapítja meg.

(3) Semmis a szolgáltató által alkalmazott, a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó olyan általános szerződési feltétel, amely az (1) bekezdés szerinti vagy az (EU) 2018/302 rendelet szerinti megkülönböztetést valósít meg.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott tilalmak és feltételek megsértése miatt a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló kormányrendeletben kijelölt hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint.

Készpénzhasználattal kapcsolatos rendelkezés¶

11/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenység során a szolgáltató a természetes személy fogyasztó részére a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltak szerint biztosítja a szolgáltatás ellenértékének készpénzzel történő fizetési lehetőségét.

(2) A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti olyan online szolgáltatási szerződések esetében, amelyek határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra irányulnak, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató nem köteles biztosítani a készpénzhasználatot.

II. Fejezet — A SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉVEL ÉS FOLYTATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ELJÁRÁSOK¶

A szolgáltatási tevékenység megkezdésével¶

és folytatásával összefüggő eljárásokban alkalmazandó szabályok

12. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához előírt, a szolgáltatók nyilvántartására, továbbá a szolgáltatási tevékenység folytatásának ellenőrzésére és a jogsértő szolgáltatási tevékenység esetén a jogkövetkezmények megállapítására irányuló közigazgatási hatósági és bírósági eljárásra irányadó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha jogszabály előírja, hogy a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltató köteles az ott meghatározott, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságnak bejelenteni (a továbbiakban: bejelentés), a bejelentésre az e fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Értesítés az engedélyezési eljárás megindításáról¶

13. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához szükséges engedélyezési eljárás megindításáról az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítésnek tartalmaznia kell az adott ügyfajtára irányadó jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó rövid tájékoztatást is, továbbá – ha alkalmazásának feltételei fennállnak – arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt és a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, másik hatóság vagy szakhatóság az eljárásra nem jelölhető ki, és az ügyfelet megilleti a kérelmezett tevékenység folytatásának joga.

(3)

(4) Az ügyfelet az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamról.

A hatóság hallgatása az engedélyezési eljárásban¶

14. § Ha a szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a szakhatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem adott ki állásfoglalást, vagy az eljáró hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az adott szolgáltatási tevékenységet szabályozó külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet valamely közérdeken alapuló kényszerítő indok érvényesítésére irányuló kifejezett eltérő rendelkezése hiányában

• a) – a szakhatóság mulasztása esetén – másik szakhatóság az eljárásra nem jelölhető ki, és a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, és
• b) – az eljáró hatóság mulasztása esetén – másik hatóság az eljárásra nem jelölhető ki, és az ügyfelet megilleti a kérelmezett tevékenység megkezdésének és folytatásának joga.

Kétszeres vizsgálat tilalma az engedélyezés során¶

15. § (1) Ha a valamely más EGT-államban letelepedett szolgáltatónak a letelepedésének helye szerinti EGT-államban a szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához meg kellett felelnie az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére vagy folytatására vonatkozóan jogszabályban előírt valamely követelménnyel megegyező vagy célját tekintve egyenértékű követelménynek, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban az érintett követelmény teljesítését vélelmezni kell.

(2) Ha a hatóságnak nincs hivatalos tudomása az (1) bekezdés szerinti más EGT-állam joga szerinti követelmény tartalmáról, és az érintett szolgáltató a követelmények tartalmát és azok teljesítését nem igazolja, megkeresi az érintett EGT-állam illetékes hatóságát vagy, ha az célszerűbb, a 32. § szerinti központi kapcsolattartót, hogy szolgáltasson adatot az adott EGT-államban alkalmazandó követelményekről és azok ellenőrzéséről.

Más EGT-állam illetékes hatóságai által¶

kiállított iratok elismerése

16. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésére vagy folytatására vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelmény igazolásául el kell fogadni a valamely más EGT-állam illetékes hatósága által az érintett követelmény igazolására vagy azzal egyenértékű célból kiállított iratot, valamint a valamely más EGT-állam illetékes hatósága által kiállított bármely olyan egyéb iratot, amelyből az érintett követelménynek való megfelelés egyértelműen megállapítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben – ha az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére vagy folytatására való jogosultságot szabályozó törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eltérően nem rendelkezik – az ügyféltől nem követelhető, hogy az iratot eredeti, hiteles vagy hitelesített másolatban vagy az illetékes magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített formában szolgáltassa, továbbá nem követelhető meg az ügyféltől az irat hiteles magyar fordítása.

(3) Ha az érintett követelmény igazolása céljából szolgáltatott, más EGT-állam hatósága által kiállított irat hitelessége tekintetében az eljáró hatóságnak megalapozott kétsége támad, a hitelesség igazolása érdekében az adatok közlésével megkeresi az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező hatóságát.

(4) E § nem alkalmazható

• a) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény alapján a valamely szabályozott szakma gyakorlására való jogosultság igazolásával összefüggésben előírt iratokra, ideértve a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó bejelentését és az ahhoz csatolandó iratokat is,
• b) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti eljárásokra,
• c) a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazásában az ajánlattevővel, az alvállalkozóval vagy a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezettel szembeni kizáró okok hiányának, valamint a minőségbiztosítási szabványoknak és a környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelés igazolására,
• d) az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti európai közösségi jogásznak a saját tagállamában az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultsága igazolására.

Szakmai biztosítékok kölcsönös elismerése¶

17. § (1) Ha valamely szolgáltató már rendelkezik Magyarország területén vagy valamely más EGT-államban letelepedett hitelintézetnél, biztosítótársaságnál vagy egyéb szakmai biztosítást nyújtó szervezetnél a fedezett kockázatok, a kockázatok fedezésére meghatározott összeg vagy annak felső határa és a kockázatviselés esetleges korlátai alapján a célja és tartalma tekintetében az adott szolgáltatási tevékenységet szabályozó jogszabályban a szolgáltatási tevékenység megkezdésének vagy folytatásának feltételeként előírt szakmai biztosítékkal megegyező vagy egyenértékű szakmai biztosítékkal, az ilyen szakmai biztosítékot el kell fogadni, további szakmai biztosíték csak a (2) bekezdés szerinti esetben követelhető.

(2) Ha a szolgáltató rendelkezésére álló szakmai biztosíték egyenértékűsége csak részleges, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság előírhatja kiegészítő szakmai biztosíték biztosítását.

(3) A valamely EGT-államban letelepedett, ott jogszerűen működő hitelintézetnek vagy biztosítótársaságnak a szakmai biztosíték meglétére vonatkozó igazolását elégséges bizonyítékként kell elfogadni.

Gazdasági indokoltság vizsgálatának tilalma¶

az engedélyezés során

18. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultsággal összefüggő engedélyezési eljárás során a szolgáltatási tevékenység megkezdésének vagy folytatásának gazdasági indokoltsága, az esetleges piaci igények vagy a tevékenység bármilyen egyéb lehetséges vagy tényleges gazdasági hatásai nem vizsgálhatók, és erre vonatkozó adatok igazolása az ügyféltől nem kérhető.

Versenytársak kizárása az ügyintézésből¶

19. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésével vagy folytatásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyben az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el attól, aki

• a) az ügyfél által folytatott vagy folytatni kívánt szolgáltatási tevékenységgel megegyező vagy azzal az igénybe vevők szempontjából – a szolgáltatási tevékenység folytatásának földrajzi kiterjedtségét és az adott szolgáltatás jellegét és a szolgáltatás által kielégített szükségleteket figyelembe véve – ésszerűen helyettesíthető szolgáltatási tevékenységet folytat, továbbá aki ilyen szolgáltató tulajdonosa, tisztségviselője, munkavállalója, vagy vele egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, vagy
• b) az a) pontban meghatározott személy hozzátartozója.

(2) Ha az érintett személy az adott szolgáltatási tevékenység folytatóiból álló olyan szervezet vagy köztestület tagja, amelyet külön törvény vagy kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására, e szervezet vagy köztestület hatósági eljárásában az (1) bekezdés szerinti kizárási ok nem alkalmazható.

A Magyarországon letelepedett, más EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásnyújtást folytató szolgáltató ellenőrzése¶

20. § A Magyarország területén letelepedett szolgáltató szolgáltatási tevékenységének ellenőrzése során a szolgáltató valamely más EGT-állam területén folytatott szolgáltatási tevékenységét és a szolgáltatási tevékenységének valamely másik EGT-államban adott esetben bekövetkező hátrányos következményét is figyelembe kell venni, ha a szolgáltatóra alkalmazandó jogszabályi rendelkezések és hatósági döntések megsértése a szolgáltató ilyen tevékenységére hatással lehet vagy az ilyen következményekkel összefügghet.

Bejelentés¶

21. § A bejelentésre az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevőt kell érteni.

22. § (1) A bejelentés tartalmazza

• a) a szolgáltató nevét,
• b) a szolgáltató lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
• c) a folytatni kívánt szolgáltatási tevékenység megjelölését,
• d) az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön jogszabályban meghatározott adatokat.

(2) Ha jogszabály az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére vagy folytatására való jogosultság feltételeként szakmai biztosíték meglétét írja elő, a bejelentés tartalmazza a szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik-e megfelelő szakmai biztosítékkal, valamint a szakmai biztosítékot nyújtó szervezet nevéről és a szakmai biztosítékot megalapozó szerződés azonosításhoz szükséges adatokról, a szakmai biztosítékkal fedezett kockázatokról, a szakmai biztosíték területi hatályáról és a szakmai biztosíték összegéről vagy az abban foglalt garancia felső határáról.

(3) A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatónak a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenységére vonatkozó bejelentés az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza

• a) a szolgáltató állampolgárságát, más EGT-államban honos, ott nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a honossága szerinti EGT-állam nyilvántartásának megnevezését és a szolgáltató nyilvántartási számát,
• b) a szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-állam megjelölését,
• c) a szolgáltató nyilatkozatát, hogy a tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kívánja folytatni, valamint
• d) az engedélyező vagy nyilvántartást vezető hatóság megnevezését és a szolgáltató engedélyének számát vagy nyilvántartási számát, ha a szolgáltató szolgáltatási tevékenysége a szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-államban engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött.

(4) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenységére vonatkozó bejelentés – ha a szolgáltató a bejelentésben ennél rövidebb időt nem határoz meg – a megtételétől számított öt naptári évre szól.

23. § (1) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a bejelentés megérkezését követően indokolt esetben (hivatali eljárás során történt tudomásszerzés vagy a hatóság általános ismeretei szerinti szükségesség alapján) ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, és legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül,

• a) ha a bejelentés megfelel a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, és az eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat megfizették, a bejelentést tevőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti;
• b) ha a bejelentés nem felel meg a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, és a szolgáltató nem részesült költségmentességben, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás tartalmazza

• a) az eljáró hatóság megnevezését, a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét,
• b) a szolgáltató nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
• c) a bejelentett szolgáltatási tevékenység megjelölését,
• d) a bejelentés előterjesztésének napját, valamint
• e) azt, hogy a bejelentés határozatlan időre szól, vagy azt az időtartamot, amelyre a bejelentés szól.

24. § (1) A szolgáltató a bejelentést követően a bejelentésben foglalt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságnak.

(2) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság az adatváltozást a 27. §-ban meghatározott szabályok szerint bejegyzi az ott meghatározott nyilvántartásba.

(3) A szolgáltatási tevékenység megszüntetését a szolgáltató köteles a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságnak a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni.

(4) Ha a szolgáltató a korábban folytatott szolgáltatási tevékenysége mellett vagy annak egyidejű megszüntetésével másik bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységet kíván folytatni, az új tevékenység tekintetében az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a korábbi tevékenység megszüntetése esetén a (3) bekezdést is megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az adatváltozásnak és a tevékenység megszüntetésének az e § szerinti bejelentésére a szolgáltatási tevékenység bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Bejelentéshez kötött tevékenység folytatásának ellenőrzése¶

25. § (1) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését.

(2) Ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki, és

• a) ha a szolgáltató egyébként megfelel az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, hivatalból a 27. § szerinti nyilvántartásba veszi, vagy az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi; vagy
• b) ha a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását.

Engedélyezéshez kötött tevékenységet folytató szolgáltatók nyilvántartása¶

26. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdéséhez vagy folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság az engedély megadásával egyidejűleg – vagy a 14. § b) pontja szerinti esetben a határidő lejártakor – hivatalból nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

• a) a szolgáltató nevét,
• b) a szolgáltató lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
• c) az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését,
• d) az engedély számát és a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának az engedélyben foglalt területi és időbeli korlátait, valamint
• e) az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön jogszabályban meghatározott adatokat.

(2a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság az adott szolgáltatási tevékenység tekintetében törli a nyilvántartásból azt a szolgáltatót, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult.

Bejelentéshez kötött tevékenységet folytató¶

szolgáltatók nyilvántartása

27. § (1) A bejelentéssel összefüggő eljárásban a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi, kivéve, ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapította, hogy a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban foglalt előírásoknak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

• a) a 22. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,
• b) határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó bejelentés esetén a 22. § (3) bekezdésében foglalt adatokat,
• c) azt az időtartamot, amelyre a bejelentés szól, továbbá
• d) az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a 22. § (1) bekezdés c) pontjában és a 22. § (2) bekezdésében, valamint a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó bejelentés esetén a 22. § (3) bekezdésében meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

28. § A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság törli a 27. § szerinti nyilvántartásból a szolgáltatót, ha

• a) az adott szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt az adott szolgáltatásnyújtás megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban meghatározottak szerint jogerősen vagy végleges döntésben megtiltották számára az adott szolgáltatási tevékenység folytatását, vagy
• b) a szolgáltató a szolgáltatási tevékenység megszüntetését bejelentette, vagy
• c) a bejelentés lejárt.

Szolgáltatók nyilvántartására vonatkozó¶

közös szabályok

29. § (1) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság nyilvántartást vezet azon szolgáltatókról, amelyek tekintetében a szolgáltatási tevékenység folytatását végleges döntésével megtiltotta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

• a) a szolgáltató nevét,
• b) a szolgáltató lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
• c) annak a szolgáltatási tevékenységnek a megjelölését, amelynek folytatására a szolgáltató nem jogosult,
• d) a tilalom időbeli és területi hatályát, valamint
• e) az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön jogszabályban meghatározott adatokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

30. § (1) A 26. §, a 27. §, valamint a 29. § szerinti nyilvántartás a szolgáltatási tevékenység folytatásának hatósági ellenőrzését és a szolgáltatás igénybe vevőinek tájékoztatását szolgálja.

(2) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatókról általa vezetett nyilvántartás alapján a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon, naprakészen közzéteszi a 26. § (2) bekezdés a)–c) pontjában, a 27. § (2) bekezdésében, valamint a 29. § a)–d) pontjában meghatározott adatokat. Ezek az adatok közérdekből nyilvánosak.

(3) A 26. §, a 27. §, valamint a 29. § szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.

Integrált ügyintézési és tájékoztatási pont¶

31. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv integrált ügyintézési és tájékoztatási pontot működtet, amely elektronikus úton elérhető, átlátható, az egyes szolgáltatási tevékenységek szerint egységes szempontok alapján rendszerezett módon,

• a) korlátozásmentesen és ingyenesen hozzáférhetően tájékoztatást nyújt
• aa) a szolgáltatók részére az egyes szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó követelményekről, a szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggésben lefolytatandó eljárásokról és az ilyen eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóságokról, valamint a szolgáltatók számára a szolgáltatási tevékenység megkezdésével vagy folytatásával összefüggő ügyekben gyakorlati segítség nyújtásával foglalkozó szervezetekről és azok elérhetőségéről,
• ab) a szolgáltatást igénybe vevők részére az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására alkalmazandó követelményekről, valamint az igénybe vevők, így különösen a fogyasztók számára a szolgáltatási tevékenységgel összefüggő ügyekben gyakorlati segítség nyújtásával foglalkozó szervezetekről és azok elérhetőségéről,
• ac) a szolgáltatók és az igénybe vevők részére a szolgáltatási tevékenység megkezdésével vagy folytatásával összefüggő jogsérelem esetén általában igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről, valamint a szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben felmerülő jogviták tekintetében általában rendelkezésre álló egyéb vitarendezési módokról; továbbá
• b) biztosítja, hogy a szolgáltató az adott szolgáltatási tevékenységének megkezdésével és folytatásával összefüggésben
• ba) lefolytatandó eljárásokhoz – ideértve cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárást, valamint az egyéni vállalkozás létesítéséhez szükséges eljárást is – szükséges valamennyi eljárási cselekményt, valamint
• bb) jogszabályban vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusában előírt valamennyi adatszolgáltatást

egységes felületen, a szükséges eljárások lehető legrövidebb időn belül való befejezéséhez leginkább igazodó – a lehető legegyszerűbb és legkevesebb lépéssel járó – módon megtehesse, kivéve ha az adott kapcsolattartás tekintetében az elektronikus úton való kapcsolattartás nem értelmezhető;

• c) biztosítja a szolgáltatási tevékenységgel összefüggő hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz való hozzáférést, valamint tájékoztatást nyújt az ilyen nyilvántartásokból való adatigénylés feltételeiről.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás keretében az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont általános tájékoztatást nyújt az igénybe vevők számára

• a) az egyes szolgáltatási tevékenységek megkezdésére és folytatására vonatkozóan az egyes más EGT-államokban alkalmazandó követelményekről, így különösen a vonatkozó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről,
• b) a szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője között felmerülő vita esetén az egyes más EGT-államok joga szerint igénybe vehető vitarendezési módokról és jogorvoslati lehetőségekről, valamint
• c) az egyes más EGT-államokban a szolgáltatási tevékenységgel összefüggő ügyekben gyakorlati segítség nyújtásával foglalkozó jelentősebb szervezetekről és azok elérhetőségéről, így különösen az Európai Fogyasztói Központok Hálózata működéséről.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az integrált ügyintézési pontot működtető szerv – az adott szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságokkal együttműködve – a központi ügyfélszolgálat útján a szolgáltató vagy az igénybe vevők külön kérése alapján általános tájékoztatást nyújt az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására alkalmazandó követelményekhez kapcsolódó szokásos jogalkalmazási gyakorlatáról.

Központi kapcsolattartó¶

32. § Az e fejezetben, így különösen a 15. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásának segítése érdekében a Kormány rendeletében kijelölt központi kapcsolattartó hatóság (a továbbiakban: központi kapcsolattartó) megkeresés alapján tájékoztatást nyújt az eljáró hatóságok és bíróságok részére a más EGT-államokban az adott szolgáltatási tevékenységre alkalmazandó követelmények tartalmáról, adott esetben az azzal összefüggő jogalkalmazási gyakorlatról, valamint a más EGT-államok központi kapcsolattartói és egyéb illetékes hatóságai részére az adott szolgáltatási tevékenységre alkalmazandó hazai jogszabályokról és – a szükséges mértékben – az azokkal összefüggő jogalkalmazási gyakorlatról.

A hatóságok, cégbíróságok és egyéb állami szervek, valamint a köztestületek és egyéb szervezetek adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettsége¶

33. § A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság, a cégbíróság és az egyéb állami szerv, valamint – ha törvény az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére vagy folytatására való jogosultságot köztestületi vagy egyéb szervezeti tagsághoz köti, vagy egyébként meghatározott szolgáltatási tevékenységet folytatókra vonatkozóan törvény kötelező szabályok elfogadására feljogosítja – a köztestület vagy egyéb szervezet a Kormány rendeletében meghatározottak szerint együttműködik a 31. § szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási pontot működtető szervvel és a 32. § szerinti központi kapcsolattartóval, és részére – az e törvény szerinti feladatai ellátása céljából, az ahhoz szükséges mértékben – adatot szolgáltat.

III. Fejezet — SZOLGÁLTATÓK TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, PANASZKEZELÉS¶

A szolgáltató tájékoztatási kötelezettsége¶

34. § (1) A szolgáltató legkésőbb a szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése előtt, de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt kellő időben világos és egyértelmű módon, az igénybe vevő külön kérése hiányában is közli a szolgáltatás igénybe vevőjével:

• a) a szolgáltató nevét, jogi formáját,
• b) székhelyének vagy a szolgáltatás nyújtásában közvetlenül érintett telephelyének címét, ennek hiányában lakcímét, valamint azt, az igénybe vevőkkel való rendszeres kapcsolattartásra szolgáló levelezési címet vagy egyéb elérhetőségét (elektronikus levelezési cím, internetes cím, telefon- vagy telefaxszám), amelyen keresztül vele gyors, közvetlen és tényleges kapcsolat létesíthető, és amelyen keresztül a szolgáltatás igénybe vevője – a szolgáltató letelepedési helye szerinti EGT-államtól eltérő EGT-államban lakó vagy letelepedett igénybe vevőket is ideértve – a szolgáltató szolgáltatási tevékenységével összefüggő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát vagy egyéb tájékoztatási igényét közölheti,
• c) ha a szolgáltató létrejötte cég- vagy egyéb közhitelű nyilvántartásban való bejegyzéshez kötött, a vonatkozó nyilvántartás megnevezését és a szolgáltató nyilvántartási számát vagy egyéb nyilvántartásbeli azonosítóját,
• d) ha a szolgáltató szolgáltatási tevékenysége a letelepedésének helyén engedélyezéshez vagy hatósági nyilvántartásba vételhez kötött, az engedélyező vagy nyilvántartást vezető, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság megnevezését és elérhetőségét,
• e) ha a szolgáltatásnyújtó hozzáadottértékadó-köteles tevékenységet folytat, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 214. cikke szerinti hozzáadottértékadó-azonosítószámát,
• f) szabályozott szakma esetén annak a szakmai szervezetnek vagy testületnek a megnevezését, amely a szolgáltatásnyújtót nyilvántartásba vette, valamint a szolgáltató szakmai címét, annak az államnak a megnevezésével, amelyben azt megszerezte,
• g) ha a szolgáltató rendelkezik szakmai biztosítékkal, ennek lényeges adatait, ideértve a szakmai biztosítékot nyújtó szervezet nevét és elérhetőségét, a szakmai biztosítékot megalapozó szerződés azonosításához szükséges adatokat, a szakmai biztosíték által fedezett kockázatokat és szakmai biztosíték területi hatályát,
• h) a szolgáltató által alkalmazott általános szerződési feltételeket, külön kiemelve a szerződésre alkalmazandó jogra és a jogvita esetén a joghatóságra vagy az illetékes bíróságra vonatkozó szerződési kikötéseket,
• i) azt, hogy a szolgáltató milyen – nem jogszabályban előírt – jótállást vállal,
• j) a szolgáltatás díját, ha a szolgáltató azt adott szolgáltatástípusra előre meghatározza,
• k) a szolgáltatás egyéb lényeges jellemzőit, ha azok a körülményekből egyébként nem következnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a szolgáltató legkésőbb a szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése előtt, de minden esetben a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt kellő időben, világos és egyértelmű módon, az igénybe vevő erre irányuló külön kérése esetén közli a szolgáltatást igénybe vevővel:

• a) ha a szolgáltató olyan szolgáltatást nyújt, amelynek díját előre nem határozta meg,
• aa) a szolgáltatásért ténylegesen fizetendő díjat, vagy
• ab) ha a szolgáltatás tényleges díja a szolgáltatásra irányuló szerződés megkötése vagy a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt objektív okokból nem határozható meg, a szolgáltatás díja kiszámításának módját oly módon, hogy a ténylegesen fizetendő díj összege ez alapján ellenőrizhető legyen, vagy a ténylegesen fizetendő díj összegére vonatkozó, kellően részletes és megalapozott feltevéseken alapuló előzetes becslést az alapjául szolgáló feltételezésekkel együtt;
• b) szabályozott szakma esetén azt az elérhetőséget, ahol a szolgáltatóra a letelepedésének helyén alkalmazandó szakmai szabályok bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhetőek;
• c) a szolgáltató által vagy más szolgáltatókkal közösen vagy azokkal kötött partnerségi megállapodás keretében folytatott, az adott szolgáltatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, annak ellátását adott esetben befolyásoló egyéb szolgáltatási tevékenységeket, valamint azokat az összeférhetetlenségi szabályokat és egyéb intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy ezen egyéb szolgáltatási tevékenységek vagy partnerségi viszonyok az igénybe vevőnek nyújtandó szolgáltatás teljesítését hátrányosan ne befolyásolhassák;
• d) ha a szolgáltató az adott szolgáltatási tevékenységet szabályozó valamely magatartási kódex hatálya alatt áll, a vonatkozó magatartási kódex elektronikus formában ingyenesen, bárki számára korlátozásmentesen való elérhetőségét, a rendelkezésre álló nyelvi változatok megjelölésével együtt;
• e) ha a szolgáltató olyan magatartási kódex hatálya alatt áll, vagy olyan szervezet tagja, amely a szolgáltatók és az igénybe vevők közötti jogviták nem bírósági úton való rendezésére szolgáló vitarendezési eljárást biztosít, ennek tényét, valamint az érintett vitarendezési eljárás jellemzőire és igénybevételének feltételeire vonatkozó további részletes tájékoztatás elérhetőségét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott információkat – a szolgáltató választása szerint –

• a) külön kérés nélkül az igénybe vevőnek nyújtott egyedi tájékoztatás,
• b) a szerződéskötés vagy a szolgáltatásnyújtás helyén az igénybe vevők számára korlátozás nélkül, könnyen hozzáférhető általános tájékoztató dokumentum,
• c) a szolgáltató által megadott elérhetőségen (honlapon) folyamatosan és könnyen hozzáférhető elektronikus tájékoztató, vagy
• d) az igénybe vevők rendelkezésére bocsátott, az adott szolgáltatást részletesen ismertető tájékoztató dokumentumok vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció

formájában kell az igénybe vevők rendelkezésére bocsátani.

(4) A (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti tájékoztatást a szolgáltató által az igénybe vevők rendelkezésére bocsátott, az adott szolgáltatást részletesen ismertető tájékoztató dokumentumban vagy egyéb kereskedelmi kommunikációban minden esetben szerepeltetni kell.

35. § (1) A szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatással összefüggésben az igénybe vevő által közölt panaszt köteles haladéktalanul megvizsgálni és szükség szerint orvosolni, vagy ha a panasszal nem ért egyet, erről a panaszost tájékoztatni. Ha a panasz kivizsgálása nyomban nem lehetséges, erről a tényről, és a panaszra való válaszadás várható időpontjáról kell az igénybe vevőt haladéktalanul tájékoztatni.

(2) A panaszt a szolgáltató – ha törvény vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik – legkésőbb harminc napon belül köteles írásban megválaszolni, kivéve, ha a szóbeli panaszt nyomban orvosolja.

(3) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató köteles az igénybe vevőt írásban tájékoztatni ennek indokairól és arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóságnál kezdeményezhet eljárást, továbbá milyen egyéb nem hatósági vagy bírósági vitarendezési módokat vehet igénybe, az ilyen eljárás megindításához vagy vitarendezési mód igénybevételéhez szükséges információkkal együtt.

36. § A Magyarország területén letelepedett szolgáltatókra az e fejezetben foglalt, a szolgáltatás díjáról való tájékoztatásra, valamint a panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseket a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti fogyasztók tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

37. § (1) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzi az e fejezetben előírt követelmények betartását, és – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az adott szolgáltatási tevékenység megkezdését és folytatását szabályozó jogszabályban meghatározottak szerint eljár e követelmények megsértése esetén.

(2) Az igénybe vevők tájékoztatására vonatkozóan a 34. §-ban előírt követelmények megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult, ha a jogsértés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.

(3) Az igénybe vevők panaszainak kezelésére vonatkozóan a 35. §-ban előírt követelmények megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló törvény értelmében vett fogyasztót érint. A fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.

38. § (1) A szolgáltató – a hatóság felhívására – a 34. § szerinti tájékoztatásnak az igénybe vevővel az ott előírt módon való közlését és a tájékoztatásban foglalt tényállítás valóságát igazolni köteles. Ha a szolgáltató nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, úgy kell tekinteni, hogy a tájékoztatást nem bocsátotta az igénybe vevő rendelkezésére, vagy hogy a közlés nem felelt meg a valóságnak. Erre a szolgáltatót a hatóság felhívásában figyelmeztetni kell.

(2) A bíróság előtti eljárásban a 34. § szerinti tájékoztatás az igénybe vevővel az ott előírt módon való közlésének, és a közölt tényállítás valóságának bizonyítása a szolgáltatót terheli.

IV. Fejezet — IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS¶

Általános szabályok¶

39. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény megkeresésre vonatkozó eljárási rendelkezéseit az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

40. § (1) A megkeresésekben, valamint a 45–47. § szerinti eljárásokban a hatóság, a hatósági jogkörben eljáró köztestület és egyéb szervezet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: hatóság) más EGT-állam illetékes hatóságaival a belső piaci információs rendszeren (a továbbiakban: IMI-rendszer) keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot az IMI rendelet, valamint a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint.

(2) Az IMI-rendszer hazai működésének felügyeletét a Kormány rendeletében kijelölt IMI-koordinátorok látják el a Kormány rendeletében meghatározottak szerint.

41. § (1) Az IMI-rendszerben részt vevő, a Kormány rendeletében meghatározott hatóság az általa törvény alapján kezelt adatok és nyilvántartások tekintetében a más EGT-állam illetékes hatósága általi megkeresésben foglalt kérdések megválaszolása érdekében jogosult az EGT-állam illetékes hatósága által közölt, az előtte folyó eljárásban a tevékenység megkezdése vagy folytatása feltételeinek fennállását igazoló adatok ellenőrzésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés érdekében a hatóság jogosult a bűnügyi nyilvántartó szervtől arra a tényre vonatkozó adatot igényelni, hogy a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában kezel-e az EGT-állam illetékes hatósága által közölt adatokkal egyező adatokat, és jogosult ezt az adatot az ellenőrzés időtartamáig kezelni.

(3) A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés érdekében jogosult más magyar hatóságtól arra vonatkozó tényadatot igényelni, hogy az általa vezetett nyilvántartásokban kezel-e az EGT-állam illetékes hatósága által közölt adatokkal egyező adatokat, és jogosult ezt az adatot az ellenőrzés időtartamáig kezelni a következők tekintetében:

• a) engedélyhez vagy más feltételhez kötött tevékenység folytatása esetén az érintett rendelkezik-e a szükséges engedéllyel, feltételekkel,
• b) az érintett nem áll-e az ellenőrzéssel érintett tevékenység folytatását megtiltó vagy a tevékenységet meghatározott ideig vagy mértékben korlátozó végleges hatósági határozat vagy jogszabályban kötelezően előírt valamely szervezethez tartozás esetén az ilyen szervezet által kiszabott végleges fegyelmi büntetés hatálya alatt,
• c) az érintettnek nem áll-e fenn lejárt köztartozása, vagy
• d) az érintett nem áll-e csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás vagy más jogutód nélküli megszüntetési eljárás hatálya alatt.

(4) A hatóság a (2) és a (3) bekezdés alapján, valamint a tevékenység ellenőrzése céljából általa kezelt más adatokból levont következtetéseiről és az ezeket megalapozó adatokról a másik EGT-állam illetékes hatóságát a megkeresésben feltett kérdésekre válaszolva, az ahhoz szükséges körben és mértékben tájékoztatja.

(5) A hatóság az e §-ban meghatározott adatokat más célra nem használhatja fel, adatállományban nem rögzítheti és más szervnek nem továbbíthatja.

41/A. § (1) A Kormány rendeletében kijelölt IMI-koordinátor, valamint az érintett hatóság honlapján, illetve a hatóságnál egyébként alkalmazott módon az IMI-rendszerben történő adatkezelésre vonatkozó, az IMI rendeletben foglalt információkat is tartalmazó általános tájékoztatót tesz közzé

• a) az IMI-rendszerben történő adatkezelés céljáról és jogalapjáról,
• b) az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult, általa koordinált hatóságok köréről,
• c) az adatkezelés időtartamáról,
• d) az adatok megismerésére jogosultak köréről és
• e) az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről.

(2) Az IMI-rendszerben regisztrált hatóságok honlapjukon kötelesek a fenti külön tájékoztatót vagy a Kormány rendeletében kijelölt delegált IMI-koordinátoruk (1) bekezdés szerinti tájékoztatójára való hivatkozást közzétenni.

Más EGT-állam illetékes hatósága megkeresésének teljesítése¶

42. § (1) A más EGT-államokból érkező megkeresések teljesítésének nem feltétele a viszonosság. A hatóságok a megkeresések intézése során fokozottan kötelesek együttműködni a más EGT-állam illetékes hatóságával, valamint az érintett hazai hatóságokkal.

(2) A megkeresett hatóság – a (3) bekezdésre is figyelemmel – köteles a megkeresésben foglaltaknak az ott meghatározott határidőn belül, a megkeresésben meghatározott célhoz szükséges mértékben eleget tenni, amennyiben a megkeresés kellően megalapozott, és a megkeresés okai és a megkeresésben kért tájékoztatás vagy intézkedés a megkeresésben kellően indokolt.

(3) Ha a megkeresés teljesítése az eset körülményeire tekintettel a megkereső hatóság által megjelölt határidőn belül nem lehetséges, a megkeresés teljesítésében bármilyen nehézség merült fel vagy a megkeresés teljesítése valamely okból nem lehetséges, a megkeresett hatóság erről a tényről értesíti a megkereső hatóságot és – ha a megkeresés teljesítése egyébként lehetséges – tájékoztatja arról a határidőről, amelyen belül előre láthatóan teljesíteni tudja a megkeresést.

(4) A más EGT-állam illetékes hatósága az érintett egyéb magyar hatóságokra vonatkozó feltételek szerint jogosult a 26. §, a 27. §, valamint a 29. § szerinti nyilvántartások, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti nyilvántartás adatainak megismerésére.

43. § (1) A más EGT-állam területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó, Magyarország területén letelepedett szolgáltatók tekintetében a megkeresett hatóság a másik EGT-állam illetékes hatóságának kérésére igazolja, hogy a szolgáltató valóban letelepedett, és eltérő tudomása hiányában azt is, hogy Magyarország területén szolgáltatási tevékenységét jogszerűen folytatja.

(2) Ha a más EGT-állam területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó, Magyarország területén letelepedett szolgáltatóval összefüggő tájékoztatás iránti megkeresés teljesítéséhez olyan adatra van szükség, amely csak az érintett szolgáltatónál áll rendelkezésre, a megkeresett hatóság hivatalból indított ellenőrzési eljárás keretében intézkedik a szükséges adatok beszerzéséről.

(3) A szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-állam illetékes hatóságának megkeresésére a hatóság a szükséges mértékben ellenőrzi a szolgáltató által Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatott szolgáltatási tevékenységet, és – a 7. §-ban és a 10. §-ban foglalt rendelkezésekre figyelemmel – megteszi a szükséges intézkedéseket, valamint az ellenőrzés eredményéről és a megtett intézkedésekről tájékoztatja a megkereső hatóságot.

Más EGT-állam illetékes hatóságának megkeresése¶

44. § A valamely más EGT-állam illetékes hatóságához intézett megkeresést részletesen indokolni kell, és pontosan meg kell határozni annak célját, intézkedés iránti megkeresés esetén az intézkedés szükségességét, továbbá meg kell jelölni a megkeresés alapjául szolgáló jogszabályhelyeket.

Eljárás a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás eseti korlátozása esetén¶

45. § (1) A más EGT-állam illetékes hatósága által a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 35. cikk (2) bekezdése alapján küldött megkeresés alapján a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság hivatalból ellenőrzi a szolgáltató működésének jogszerűségét, és ennek keretében kivizsgálja a megkeresésben foglalt tényállást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményéről és a megtett vagy megtenni szándékozott intézkedésekről, valamint a megkeresésben kért intézkedés mellőzéséről a megkeresett hatóság értesíti a megkereső hatóságot. Az értesítésben részletesen meg kell jelölni a megtett vagy megtenni szándékozott intézkedések indokait és azoknak a megkeresésben foglaltak szerinti megfelelőségét vagy az intézkedések mellőzésének indokait.

46. § (1) Ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság eljárása során azt állapítja meg, hogy

• a) a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatásnyújtása során a 10. § szerinti jogsértést követett el, vagy
• b) a szolgáltatási tevékenység folytatása körülményeinek rendkívülisége folytán a szolgáltatás igénybe vevője vagy más személy életének, testi épségének vagy vagyonának sérelme intézkedés hiányában másként nem lenne elhárítható,

a jogsértést megállapító határozat, vagy – a b) pont szerinti esetben – az intézkedés szükségességét és az intézkedést megállapító határozat egyidejű megküldésével megkeresi a szolgáltató letelepedési helye szerinti másik EGT-államnak a szolgáltatás felügyeletét ellátó illetékes hatóságát a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(2) Ha a szolgáltató letelepedési helye szerinti másik EGT-állam illetékes hatósága a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, vagy a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság azt állapítja meg, hogy a megtett vagy megtenni tervezett intézkedések elégtelenek, értesíti az Európai Bizottságot és a szolgáltató letelepedési helye szerinti másik EGT-államot arról, hogy milyen intézkedéseket szándékozik tenni.

(3) A (2) bekezdés szerinti értesítésben részletesen be kell mutatni, hogy

• a) a szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-állam illetékes hatósága által megtett vagy megtenni tervezett intézkedések miért elégtelenek, és
• b) a tervezett intézkedések mennyiben felelnek meg a 10. §-ban meghatározott feltételeknek.

(4) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítés megküldésétől számított húsz nap elteltével megteheti a szükséges intézkedéseket, kivéve ha az Európai Bizottság e határidőn belül az értesítés alapján úgy határozott, hogy a tervezett intézkedés nem összeegyeztethető az Európai Unió jogával.

(5) Ha az e § szerinti intézkedés megtételét sürgős szükség indokolja, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a (2), illetve a (3) bekezdés szerinti értesítés mellőzésével megteheti a szükséges intézkedéseket, köteles azonban erről határozatának egyidejű megküldésével tájékoztatni az Európai Bizottságot és a szolgáltató letelepedési helye szerinti másik EGT-államot, részletesen kifejtve az azonnali intézkedés indokait, valamint a (3) bekezdés b) pontja szerinti indokokat.

(6) Ha az Európai Bizottság az intézkedés megtételét követően határozatában megállapítja, hogy az intézkedés nem összeegyeztethető az Európai Unió jogával, az eljáró hatóság határozatát visszavonja.

Riasztási mechanizmus¶

47. § Ha a hatóság tudomást szerez valamely szolgáltatónak a szolgáltatási tevékenység folytatásával összefüggő olyan jogsértő magatartásáról, amely Magyarország területén vagy más EGT-államban a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy más személynek az életét, testi épségét súlyosan sérti vagy veszélyezteti, vagy amely a környezetben súlyos kárt okoz vagy ilyen kár veszélyével fenyeget, a külön jogszabályban meghatározottak szerint értesíti az Európai Bizottságot és – ha a szolgáltató más EGT-államban letelepedett – a szolgáltató letelepedésének helye szerinti EGT-államot, valamint az érintett többi EGT-államot.

48. §¶

V. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

Hatálybalépés¶

49. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2009. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 31. §, a 15. § (2) bekezdése és a 32. §, valamint a IV. Fejezet 2009. december 28-án lép hatályba.

A 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettségek¶

50. §¶

A 2006/123/EK irányelv szerinti bejelentési kötelezettségek¶

51. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározottak szerint gondoskodik

• a) a 2006/123/EK irányelv 15. cikk (7) bekezdése alapján a korlátozó követelményeket tartalmazó jogszabálytervezeteknek, továbbá
• b) a 2006/123/EK irányelv 39. cikk (5) bekezdése alapján a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatókra a 7. §-sal összhangban alkalmazandó jogszabályi követelményeknek és azoknak a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti indokoltságának

az Európai Bizottság részére történő bejelentéséről.

(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentési eljárásra a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint az IMI-rendszeren keresztül kerül sor.

Korlátozó követelmények¶

52. § Az 51. § a) pontja alkalmazásában korlátozó követelmény a szolgáltatási tevékenység megkezdésére való jogosultságra vagy a szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozóan jogszabályban vagy az alapján valamely szakmai szervezet szabályzatában előírt alábbi típusú követelmény:

• a) a szolgáltatási tevékenység mennyiségi vagy területi korlátozása, ideértve a szolgáltatást igénybe vevők száma vagy a szolgáltatók működési területe között megengedett legkisebb földrajzi távolság formájában meghatározott korlátozást is,
• b) a szolgáltató meghatározott jogi formában való működésére vonatkozó előírás,
• c) a szolgáltató gazdasági társaságban való részesedésszerzésére vonatkozó követelmény,
• d) egyéb, a szabályozott szakmák tekintetében külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben vagy a valamely kötelező európai uniós jogi aktus végrehajtása céljából más jogszabályban meghatározottakon kívüli bármely olyan követelmény, amely az érintett szolgáltatási tevékenység folytatására való jogosultságot – a tevékenység sajátos természete alapján – bizonyos szolgáltatók számára tartja fenn,
• e) a Magyarország területén egynél több telephellyel való rendelkezésre vonatkozó tilalom,
• f) a szolgáltató alkalmazottainak minimális számát előíró követelmény,
• g) valamely szolgáltatási tevékenység tekintetében az alkalmazható legalacsonyabb vagy legmagasabb díjat meghatározó előírás, valamint
• h) az adott szolgáltatási tevékenységgel együtt egyéb szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelező előírás.

Felhatalmazó rendelkezések¶

53. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

• a) kijelölje a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságokat,
• b) meghatározza a szolgáltatókra vonatkozó nyilvántartások adatainak közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,
• c) kijelölje az integrált ügyintézési és tájékoztatási pontot működtető szervet, és meghatározza a más hatóságok, cégbíróságok, egyéb állami szervek, valamint a köztestületek és egyéb szervezetek e szervvel való együttműködésének, és az e szerv részére történő adatszolgáltatásának részletes szabályait,
• d) meghatározza az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításának és működtetésének részletes szabályait, valamint a 31. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az integrált ügyintézési és tájékoztatási pontba bevonandó eljárások körét,
• e) kijelölje a központi kapcsolattartó hatóságot, és meghatározza a más hatóságok, cégbíróságok, egyéb állami szervek, valamint a köztestületek és egyéb szervezetek e szervvel való együttműködésének, és az e szerv részére történő adatszolgáltatásának részletes szabályait,
• f) kijelölje az IMI-koordinátorként eljáró szerveket, és meghatározza a Belső Piaci Információs Rendszer hazai működésének és a hatóságok, hatósági jogkörben eljáró köztestületek és egyéb szervezetek Belső Piaci Információs Rendszerben való részvételének részletes szabályait,
• g) meghatározza a 25. § szerint a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírság mértékét és megfizetésének módját,
• h) meghatározza az 51. § szerinti bejelentés részletes szabályait,
• i)

Felülvizsgálat¶

54. §¶

Átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezések¶

55. § A II. Fejezetben foglalt rendelkezéseket – a 15–19. § kivételével – az e rendelkezések hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

56. § (1) Ha 2009. október 1-jétől az adott szolgáltatási tevékenységre az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére vagy folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabály bejelentési kötelezettséget ír elő, az adott szolgáltatási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező szolgáltatót e tevékenység vonatkozásában úgy kell tekinteni, mint aki a bejelentési kötelezettségének eleget tett.

(2) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság 2009. október 1-ig hivatalból az e törvény szerinti nyilvántartásba veszi azt a szolgáltatót, aki 2009. október 1-jén az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére vagy folytatására engedéllyel rendelkezik és az adott szolgáltatási tevékenységet jogszerűen folytatja.

(3) A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság 2009. október 1-ig hivatalból felveszi az e törvény 29. § szerinti nyilvántartásba azt a szolgáltatót, amely 2009. október 1-jén vagy azt követően végrehajtható hatósági határozat alapján az adott szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó tilalom hatálya alatt áll.

57. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

58. § (1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény

• a) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
• b) 11. § (2), (3) és (4) bekezdése a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. február 28-i (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.