2009. évi LXXIV. törvény — mi változott? 2011. augusztus 1.

A 2011. január 1. és 2011. augusztus 1. között hatályba lépett módosítások. 44 sor került be, 22 sor került ki.

← Előző módosítás (2011. január 1.)Következő módosítás (2011. december 22.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 14 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túlmenően, a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató munkáltatók érdekképviseleteire abban az esetben is kiterjed a törvény hatálya, ha az érdekképviseletben tagsággal rendelkező munkáltatók a 19. § (3) bekezdésének c) pontja szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak.

2. § (1) A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdésekben a szociális partnerek ágazati, alágazati, szakágazati (a továbbiakban: ágazati) szinten, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjait érintően párbeszédet folytathatnak, e célból kétoldalú szociális párbeszéd bizottságot hozhatnak létre.

2. § (1) A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdésekben a szociális partnerek, a nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat (a továbbiakban: ágazat) szintjén, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjait érintően párbeszédet folytathatnak, e célból kétoldalú szociális párbeszéd bizottságot hozhatnak létre.

(2) Az ágazati párbeszéd bizottság (a továbbiakban: ÁPB) a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek (a továbbiakban: munkáltatói oldal) és az ágazati szakszervezetek (a továbbiakban: munkavállalói oldal) részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület.

(3) ÁPB hozható létre ágazati, alágazati, szakágazati szinten. Egy ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre.

(3) ÁPB hozható létre egy vagy több nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra kiterjedően. Egy nemzetgazdasági ágban, ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre.

(4) Az alacsonyabb szinten létrehozott ÁPB a magasabb szintű ÁPB-től függetlenül működik, feladatai teljesítését illetően a magasabb szintű ÁPB nem utasíthatja. Az al-, illetve szakágazati szintű párbeszéd bizottságra az ágazati ÁPB-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik.

(4) Az alacsonyabb szinten létrehozott ÁPB a magasabb szintű ÁPB-től függetlenül működik, feladatai teljesítését illetően a magasabb szintű ÁPB nem utasíthatja. Az al-, illetve szakágazati szintű, illetve nemzetgazdasági ágban létrehozott párbeszéd bizottságra az ágazati ÁPB-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik.

### Az ágazati párbeszéd bizottság hatásköre

⋯ 54 változatlan sor ⋯

esetén legalább egy jogelőd vagy tag érdekképviselet e tevékenységét a jogutódlás, illetve az érdekképviseleti szövetség létrejötte időpontját közvetlenül megelőzően legalább két évig megszakítás nélkül folytatta.

(5) A (4) bekezdésben szereplő feltételnek való megfelelés hiányában akkor lehet az érdekképviselet az ÁPB tagja, ha a 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozat alapján e feltételnek megfelelő valamennyi, az ÁPB létrehozatalában részt vevő, illetve az ÁPB-ben tag ágazati érdekképviselet hozzájárul ÁPB-tagságához.

(5)

(6) Az ágazati szintű szociális párbeszédben való részvétel feltételeinek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseletei egymással koalícióra léphetnek.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

(4) Az ÁPB létrehozásáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell:

- a) az erre irányuló nyilatkozatot,

- a) az ÁPB létrehozására irányuló nyilatkozatot,

- b) az ÁPB munkáltatói, illetve munkavállalói oldalain részt vevő érdekképviseletek felsorolását, nevük, székhelyük, valamint a képviseletükre jogosult személy megjelölésével,

- c) a 13. § (1) bekezdésének megfelelően az ÁPB működésének rendjét, továbbá

- c) nyilatkozatot arról, hogy az ÁPB-t létrehozó szervezetek döntési rendjüket maguk alakítják ki a 13. § (1) bekezdésének megfelelően vagy kérik az ÁRMB erre vonatkozó, 21. § (2) bekezdésében szereplő eljárását, továbbá

- d) a szervezetek képviselőinek aláírását.

(5) A (4) bekezdés szerinti megállapodást aláíró érdekképviseletek eljuttatják

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- a) a megállapodás egy-egy eredeti példányát a miniszternek és – a 21. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás lefolytatását kezdeményező kérelem benyújtásával egyidejűleg – az ÁRMB-nek;

- b) az ÁPB-ben való, 6–8. § szerinti részvétel és – erre vonatkozó megállapodás hiányában – a 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok megállapításához szükséges érdekképviseleti adatokat – a 21. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás lefolytatását kezdeményező kérelem benyújtásával egyidejűleg – az ÁRMB-nek.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerint megküldött megállapodást a miniszter hivatalos lapjában haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerint megküldött megállapodást a miniszter hivatalos lapjában haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni. Ha a megállapodást az érdekképviseletek hatvan napon belül nem küldik meg a miniszternek és az ÁRMB-nek, akkor azt semmisnek kell tekinteni.

(7) Az ÁPB az ÁRMB 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghozott határozata jogerőre emelkedésének napján jön létre.

(7) Az ÁPB létrehozásáról szóló megállapodás semmis, valamint az ÁRMB eljárás lefolytatását kezdeményező kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azok bármelyikét az ÁPB létrehozását kezdeményező, illetve a részvételi szándékát bejelentő valamennyi érdekképviselet nem írta alá.

(8) Az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha egy már létrejött ÁPB tevékenységi területét valamely további nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra kiterjeszti.

(9) Az ÁPB az ÁRMB 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghozott határozata jogerőre emelkedésének napján jön létre.

10. § (1) Az ÁPB-hez megalakítását követően tagként csatlakozhat minden ágazati munkáltatói érdekképviselet, illetve ágazati szakszervezet, amely megfelel az e törvényben előírt feltételeknek.

(2) A csatlakozás feltétele, hogy az ágazati érdekképviselet e szándékát jelezze az ÁPB-nek, valamint – a tagság feltételeinek igazolásához szükséges adatokkal – az ÁRMB-nek, és ez alapján az ÁRMB megállapítsa a jogosultság fennállását.

⋯ 64 változatlan sor ⋯

(10) A 13. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint (2) bekezdése a kollektív szerződés ÁPB-ben történő megkötése esetén nem alkalmazható.

(11) A kollektív szerződés – eltérő megállapodás hiányában – a megkötését követő tizenötödik napon lép hatályba. A munkáltatói érdekképviselet köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a tagjai által foglalkoztatott munkavállalók megismerjék.

(11) A kollektív szerződés – eltérő megállapodás hiányában – a megkötését követő tizenöt nap eltelte után következő hónap első napján lép hatályba. A munkáltatói érdekképviselet köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a tagjai által foglalkoztatott munkavállalók megismerjék.

15. § (1) Az ÁPB-ben kötött kollektív szerződés hatálya kiterjed a kollektív szerződést kötő munkáltatói érdekképviselet tagjára és a vele munkaviszonyban álló munkavállalókra.

⋯ 29 változatlan sor ⋯

19. § (1) A Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság (a továbbiakban: RPB) a különböző ágazatokban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozókat képviselő szakszervezetek és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatók érdekképviseletei közötti – a munkaügyi kapcsolatok és a munkaviszony, valamint a foglalkoztatás kérdéseiben folytatott – kétoldalú szociális párbeszéd fóruma.

(2) Az RPB-re az ÁPB-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a 14–18. § kivételével. Ettől eltérően, az RPB-ben a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapodások köthetők.

(2) Az RPB-re az ÁPB-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a 12. § (2) bekezdése és a 14–18. § kivételével. Ettől eltérően, az RPB-ben a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapodások köthetők.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, az RPB-ben való részvétel és a jogosultságok szempontjából ágazati adatok helyett a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók adatait kell figyelembe venni. Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak minősülnek:

⋯ 27 változatlan sor ⋯

(3) Az ÁPBT tagjai az ÁPB-k munkavállalói, illetve munkáltatói oldala által delegált ágazatonkénti egy-egy képviselő, valamint a miniszter képviselői. Az ÁPB-k oldalai maguk alakítják ki az oldalt alkotó személyek delegálásának és visszahívásának rendjét.

(4) Ha az ágazatban több szinten működik ÁPB, a (3) bekezdésben foglalt jogosultság a legmagasabb szinten működő ÁPB-t illeti meg. Ha az ágazatban ágazati szintű ÁPB helyett több al- vagy szakágazati szintű ÁPB működik, akkor az alágazati szintű ÁPB-k, ha alágazati szintű ÁPB sem működik, a szakágazati szintű ÁPB-k közösen jelölik a képviselőt.

(4) Ha a nemzetgazdasági ágban több szinten működik ÁPB, a (3) bekezdésben foglalt jogosultság a legmagasabb szinten működő ÁPB-t illeti meg. Ha egy szinten több ÁPB működik, akkor ezek az ÁPB-k közösen jelölik a képviselőt.

(5) Amennyiben az ágazatban több szinten működött ÁPB, és a (2) bekezdésben foglalt jogosultsággal rendelkező ÁPB megszűnt, az általa delegált képviselő ÁPBT tagsága megszűnik, és a (3)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával új képviselő delegálására kerül sor.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben, ha a legmagasabb szinten működő ÁPB megszűnt, az általa delegált képviselő ÁPBT tagsága megszűnik, és a (3)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával új képviselő delegálására kerül sor.

(6) Az ÁPBT titkársági teendőinek ellátásáról a miniszter gondoskodik.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kérdéseket illetően az ÁRMB ismételten megállapító határozatot hoz:

- a) a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével, illetve

- b) ha az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított három év elteltét követően azt kezdeményezi.

- a) a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével,

- b) ha az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított három év elteltét követően azt kezdeményezi, vagy

- c) ha a miniszter a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozatának felülvizsgálata érdekében a 17. § (2) bekezdésének való megfelelés vizsgálatát kéri.

(5) Az ÁRMB eljárására a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy

(5) Az ÁRMB eljárására a Ket., valamint az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény szabályait kell alkalmazni azzal, hogy

- a) kiadmányozásra jogosult vezetőnek az ÁRMB tagjai által maguk közül választott elnököt kell tekinteni,

- b) az ügyben a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi eljárásnak nincs helye,

- c) az ÁRMB határozata a Ket. 115. §-a szerinti felügyeleti eljárás keretében nem változtatható meg és nem semmisíthető meg,

- d) az ÁRMB határozata ellen közigazgatási eljárásban rendes jogorvoslatnak nincs helye, a felek a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezhetik.

- d) az ÁRMB határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a felek a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezhetik.

(6) Az ÁRMB határozata ellen az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. A bíróság a jogszabálysértő határozatot megváltoztathatja.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(8) Az ÁRMB a jogszabályok keretei között maga határozza meg működésének szabályait.

(9) Az ÁRMB eljárása illetékmentes.

22. § (1) Az ÁRMB hat – elsősorban a munkaügyi közvetítésben, döntőbíráskodásban jelentős tapasztalattal rendelkező –, büntetlen előéletű tagból álló testület.

(2) Az ÁRMB két tagját a miniszter delegálja.

⋯ 69 változatlan sor ⋯

- db) a munkáltatói érdekképviseletnek az ágazatba besorolt munkáltató tagjainál a tárgyévet megelőző évben munkaviszonyban állók átlagos statisztikai állományi létszáma,

- dc) a munkáltatói érdekképviseletnek az ágazatba besorolt munkáltató tagjai tárgyévet megelőző második év éves nettó árbevétele;

- e) munkavállalói érdekképviselet esetén:

- ea) azon munkáltatók neve, székhelye, statisztikai számjele, amelynél szervezettel vagy képviselővel rendelkezik,

- ea) azon munkáltatók neve, székhelye, adószáma, amelyeknél szervezettel vagy képviselővel rendelkezik,

- eb) az ea) pontban meghatározott munkáltatóknál – munkáltatónként – munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók létszáma, valamint ebből az érdekképviseleti tagok száma,

- ec) a legutóbbi üzemi tanácsi választáson elért redukált szavazatok száma azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél szervezettel rendelkezik.

(2) Az ÁRMB természetes személy szakszervezeti hovatartozásáról adatokat – az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve – nem kezel.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az ÁRMB az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (6) bekezdése, valamint 52. § (7) bekezdés c) pontja alapján a munkaügyi hatóságnál rendelkezésre álló adatokból a munkáltatónál foglalkoztatottak számára vonatkozó összesített adatokat is felhasználhatja.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az ÁRMB

- a) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (6) bekezdése, valamint 52. § (7) bekezdés c) pontja alapján a munkaügyi hatóságnál rendelkezésre álló adatokból a munkáltatónál foglalkoztatottak számára vonatkozó összesített adatokat,

- b) az adóhatóságnál rendelkezésre álló adatok közül a december 31-i állapotnak megfelelően a munkáltatónál foglalkoztatottak létszámára, valamint a munkáltatók TEÁOR szerinti besorolására vonatkozó adatokat

is felhasználhatja.

(4) Az adatokat az ÁRMB határozatának jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével, de legkorábban a következő, azonos szervezet részvételi jogosultsága alapját képező adatot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő harminc nap elteltével törölni kell.

(5) A kezelt adatok közül az (1) bekezdés d) pontjának dc) alpontjában, valamint e) pontjában meghatározott adatok nem nyilvánosak. Azokba csak az ÁRMB tagja, valamint az ÁRMB tevékenységét segítő, a 25. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti feladatot ellátó munkatárs tekinthet be. Ezen túlmenően, az ÁPB oldalának tagjaira vonatkozó, e bekezdés szerinti adatokba betekinthetnek az oldal tagjai is. A betekintési joggal rendelkezők – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az e bekezdésben meghatározott adatokat harmadik személy részére nem adhatják át.

(6) A kezelt adatok – személyazonosító adatok nélkül – statisztikai célra felhasználhatók, illetőleg azokból statisztikai célra adat szolgáltatható.

(7) Az ÁPB-ben részt venni kívánó érdekképviselet a 6-8. § szerinti részvételi feltételeknek való megfelelés vagy a 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok megállapítására vonatkozó ÁRMB eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet, a kollektív szerződést kötő érdekképviseletek a szerződés kiterjesztésére vonatkozó kérelmet, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatást elektronikus úton nyújtja be, illetve teljesíti, a miniszter honlapján és a kormányzati portálon közzétett elektronikus adatlap felhasználásával.

(8) A miniszter közreműködik az ÁRMB határozatát megalapozó adatok feldolgozásában. Ebben az esetben a miniszter erre kijelölt szervezeti egységének munkatársa, akinek a munkaköri leírása az adatkezelési feladatot tartalmazza, az adatokat kezelheti.

(9) A (3) bekezdés b) pontjával összefüggésben az adóhatóság június 30-ig átadja a miniszter részére az előző évi adatokat.

### A szociális párbeszéd működési feltételei

25. § (1) A miniszter

⋯ 12 változatlan sor ⋯

26. § E törvény alkalmazásában

- 1. szociális párbeszéd: a szociális partnerek közötti kétoldalú kommunikáció, amely magában foglalja a rendszeres információcserét, a konzultációt, a kollektív tárgyalást, megállapodások létrehozását, közös szakpolitikák kidolgozását és megvalósítását;

- 2. szociális párbeszéd bizottság: kétoldalú – munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek részvételével az e törvény által előírt módon létrejött – fórum, amely lehet ágazati, alágazati, szakágazati, szakmai, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjait érintő bizottság; e törvény alkalmazásában magasabb szintű ÁPB-nek minősül a kevesebb számjegyű TEÁOR-kóddal jelölt ágazatban létrejött ÁPB;

- 2. szociális párbeszéd bizottság: kétoldalú – munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek részvételével az e törvény által előírt módon létrejött – fórum, amely működhet egy vagy több nemzetgazdasági ágra, ágazatra, alágazatra, szakágazatra, szakmára, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjaira kiterjedően; e törvény alkalmazásában magasabb szintű ÁPB-nek minősül a nemzetgazdasági ágban, illetve a kevesebb számjegyű TEÁOR-kóddal jelölt ágazatban létrejött ÁPB;

- 3. megállapodás: az ÁPB tagjai által elfogadott – különösen – állásfoglalás, ajánlás vagy cselekvési program, amely létrejöhet tárgyalás és konzultáció eredményeként is;

- 4. tárgyalás: olyan egyeztetés és vita, amelynél a döntés meghozatalának jogszabályban előírt vagy az ÁPB tagjai által előzetesen meghatározott feltétele a fórum egyetértése, azaz megállapodása. Így megállapodás szükséges

- a) az ÁPB számára törvényben rögzített egyetértési jog gyakorlásához,

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- 6. szociális partnerek: a munkáltatói érdekképviselet és a szakszervezet;

- 7. fórum: az Ágazati Párbeszéd Bizottság, a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság;

- 8. TEÁOR-kód: a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere szerinti kód, amely a vállalkozás (munkáltató) cégbírósági bejegyzésében főtevékenységként szerepel;

- 9. a) ágazat: két számjegyű TEÁOR-kóddal,

- b) alágazat: három számjegyű TEÁOR-kóddal,

- c) szakágazat: négy számjegyű TEÁOR-kóddal jelzett tevékenységi terület; magasabbnak a kevesebb számjeggyel jelzett szintet kell tekinteni;

- 9. a) nemzetgazdasági ág: egy betűs TEÁOR-kóddal,

- b) ágazat: két számjegyű TEÁOR-kóddal,

- c) alágazat: három számjegyű TEÁOR-kóddal,

- d) szakágazat: négy számjegyű TEÁOR-kóddal

jelzett tevékenységi terület; magasabbnak a kevesebb számjeggyel jelzett szintet kell tekinteni;

- 10. redukált szavazat: az üzemi tanács, illetve megbízott (együtt: üzemi tanács) választáson a szakszervezet jelöltjeire leadott érvényes szavazatok száma és az üzemi tanács tagjainak száma egytizedes pontossággal meghatározott hányadosa;

- 11. koalíció: a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-képviseleti szervezeteinek megállapodása arról, hogy a kétoldalú szociális párbeszéd fórumai részvételi feltételeinek való megfelelés céljából adataikat együtt kell figyelembe venni, és hogy a szociális párbeszéd folyamatában együttesen, egy szervezetként járnak el;

- 12. nettó árbevétel:

⋯ 89 változatlan sor ⋯