2009. évi LXXII. törvény — mi változott? 2025. augusztus 19.

### III/A. Fejezet — ELÍTÉLTTEL SZEMBEN ELRENDELHETŐ MEGELŐZŐ TÁVOLTARTÁS

### Általános rendelkezések

17/C. § (1) Az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartás a személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személy tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő jogát, illetve cselekvési szabadságát korlátozza.

(2) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás célja, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje számára jogi védelmet nyújtson a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt elkövető önkényes kapcsolatfelvételével szemben a büntetés kiszabását követően. Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésének kizárólag a sértett kérelmére van helye.

(3) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás hatálya – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a végrehajtandó szabadságvesztés kitöltését követő időszakra terjed ki.

(4) Ha az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartást a büntetőbíróság a jogerős ítéletében vagy a büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés büntetés kitöltését megelőzően rendeli el, az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás hatálya kiterjed a jogerős bírósági döntés és a szabadságvesztés kitöltése közötti időszakra is.

(5) E Fejezet alkalmazásában sértett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 50. §-ában meghatározottak szerinti személy, akivel szemben személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el és emiatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték az elkövetőt.

17/D. § (1) A sértett kérelmére az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartást el kell rendelni, ha az elítéltet a sértett sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

(2) Fiatalkorú elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésének nincs helye.

(3) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás végleges hatályú.

(4) Az elítélt a sértettől való távoltartás elrendelése esetén köteles

- a) magát a sértettől távol tartani,

- b) véletlenszerű találkozás esetén a sértett felhívására tőle a lehetséges mértékben eltávolodni,

- c) ha ez számára ismert, akkor a sértett lakóhelyétől, tartózkodási helyétől és munkahelyétől, illetve az általa látogatott nevelési-oktatási intézménytől magát távol tartani, vagy ha a sértett ezen adatai számára nem ismertek, azok felkutatásától tartózkodni,

- d) tartózkodni attól, hogy a sértettel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen, és

- e) tartózkodni attól, hogy a sértett magánéletébe, illetve mindennapi életébe egyéb módon önkényesen beavatkozzon.

(5) A bíróság a sértett kérelmére vagy a terhelt kezdeményezésére a sértett hozzájárulásával, a (4) bekezdésben meghatározott korlátozások végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, illetve ezzel kapcsolatban az elítélt részére magatartási szabályokat határozhat meg, valamint azokat módosíthatja vagy megszüntetheti.

(6) A korlátozások végrehajtása, illetve a magatartási szabályok betartásának ellenőrzése érdekében az elítélt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának nincs helye.

(7) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás nem akadálya annak, hogy az elítélt

- a) a sértett képviselője útján vagy jogszabályban meghatározott más módon kapcsolatfelvételt kezdeményezzen vagy

- b) hivatalos eljárásban a jogait gyakorolja.

(8) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás nem érinti az elítélt gyermekével történő kapcsolattartását, illetve a szülői felügyeleti jogának a gyakorlását, ezeket a polgári jogi jogszabályok és a gyermekvédelmi jogszabályok határozzák meg.

(9) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartása elrendelésének nem akadálya, hogy az elítélttel szemben a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátás mellett a pártfogó felügyelet külön magtartási szabályaként távoltartást, vagy más büntetőügyben a bíróság távoltartás kényszerintézkedést rendelt el.

(10) A bíróság a sértett kérelmére az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartást megszünteti. Ez esetben ugyanezen a jogalapon újabb, elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésének nincs helye.

17/E. § (1) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelését a sértett

- a) a büntetőeljárásban a jogerős ítélet meghozataláig a nyomozó hatóságnál vagy az ügyben eljáró bíróságnál indítványozhatja,

- b) a szabadságvesztés büntetés végrehajtása, illetve az elítélt feltételes szabadságra bocsátása ideje alatt a büntetőügyben elsőfokon eljárt bíróságnál kérelmezheti,

- c) a szabadságvesztés büntetés kitöltését követő legfeljebb egy év elteltéig a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerinti járásbíróságnál kérelmezheti.

(2) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendeléséről

- a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a büntetőeljárás során eljáró bíróság a büntetőeljárásról szóló törvény szabályai szerint,

- b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint,

- c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az e törvény szerint eljáró bíróság e Fejezet szabályai szerint

dönt.

(3) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendeléséről hozott határozatban a bíróság a sértett lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét csak abban az esetben jelölheti meg, ha ez a 17/D. § (5) bekezdése szerinti magatartási szabályok meghatározása miatt szükséges.

(4) A bíróság a sértett kérelmére utóbb

- a) az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartást megszünteti vagy

- b) a 17/D. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeket módosítja.

(5) A (4) bekezdés szerinti kérelemről

- a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a büntetés-végrehajtási bíró,

- b) a szabadságvesztés kitöltését követően az e törvény szerint eljáró bíróság

dönt.

(6) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben, így különösen a jogorvoslatra, illetve a sértett és a terhelt meghallgatására vonatkozóan, a büntetőeljárás során a büntetőeljárásról szóló törvény, a büntetés végrehajtása során a büntetés-végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

### Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésére és az ezzel kapcsolatos egyéb döntésekre irányuló polgári nemperes eljárás különös szabályai

17/F. § (1) A 17/E. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendeléséről, illetve a 17/E. § (5) bekezdés b) pontja szerinti kérelemről a bíróság polgári nemperes eljárásban dönt.

(2) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az eljárásra a sértett lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti járásbíróság illetékes.

(4) A Pp. kizárásra irányuló szabályait azzal kell alkalmazni, hogy nem járhat el bíróként az ideiglenes megelőző távoltartás során eljáró rendőr, valamint annak Ptk. szerinti hozzátartozója sem.

(5) Az eljárásban nem járhat el bírósági titkár.

17/G. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,

- b) a büntetést kiszabó ítéletet hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,

- c) a kérelmező nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

- d) az elítélt nevét.

(2) A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes bíróságon jegyzőkönyvbe lehet mondani. A sértett kérheti a lakóhelyére, illetve a tartózkodási helyére vonatkozó adatai zárt kezelését.

(3) A sértett kérheti, hogy a bíróság a személyes meghallgatáson az elítélttől elkülönítve hallgassa meg, vagy hogy a meghallgatására egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján kerüljön sor.

17/H. § (1) A bíróság az elítélés alapjául szolgáló ítéletet hivatalból szerzi be.

(2) A bíróság a feleket szükség esetén, kérelemre a 17/D. § (5) bekezdésében meghatározottak tisztázása érdekében meghallgatja. A döntés meghozatalának nem akadálya az, ha a felek nem jelennek meg személyesen a meghallgatáson.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra a feleket a személyes meghallgatásra szóló idézésben figyelmeztetni kell.

(4) Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.

(5) Az eljárást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül le kell folytatni.

(6) A személyes meghallgatáson a bíróság a feleket külön hallgatja meg és a bíróság gondoskodik annak megakadályozásáról is, hogy a sértett és az elítélt a bíróság épületében személyesen találkozzon. A határozat közlésére ez esetben is a 17/I. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

17/I. § (1) A bíróság határozata előzetesen végrehajtható. A bíróság határozatában arra is figyelmezteti az elítéltet, hogy a távoltartó határozat szabályainak szándékos megszegése bűncselekményt valósít meg.

(2) Ha a bíróság meghallgatást tart, a bíróság a határozatát a meghallgatás alkalmával közli a felekkel, azt nekik átadja. Ha a bíróság meghallgatást nem tart, a határozatát kézbesíti. Ez esetben a határozatot az elítélt részére, továbbá ha a meghallgatáson az elítélt nem jelent meg, a bíróság – szükség esetén elektronikus úton – a rendőrség útján intézkedik a kézbesítésről. A rendőrség köteles a határozat kézbesítéséről gondoskodni és a kézbesítés megtörténtéről a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni.

(3) A határozatban foglaltak nemteljesítése esetén bírósági végrehajtásnak nincs helye.

(4) A bíróság határozata ellen a közléstől számított három munkanapon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezést az arra jogosult a személyes meghallgatáson szóban is bejelentheti.

(5) Fellebbezés bejelentése esetén az elsőfokú bíróság – ha a fellebbezési határidő valamennyi fellebbezésre jogosultra letelt – az iratokat haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz. A felek a fellebbezésre észrevételeiket az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztését követően a másodfokú bíróságnál tehetik meg. Ha a fél a fellebbezésre vonatkozó észrevételét az iratok felterjesztését követően az elsőfokú bírósághoz nyújtja be, az elsőfokú bíróság azt haladéktalanul továbbítja a másodfokú bírósághoz.

(6) A másodfokú bíróság a fellebbezést az iratok alapján nyolc napon belül bírálja el. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének a Pp. 381. §-a alapján nincs helye. A másodfokú bíróság határozatát a rendőrség útján közli az elítélttel.

### Átmeneti rendelkezések

24/A. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 17/E. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmet a Módtv. hatálybalépését követő egy éven belül az a sértett is benyújthatja, akinek az esetében a sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt elítélt személy a szabadságvesztés büntetését a Módtv. hatálybalépéséig már kitöltötte.