2009. évi LXXII. törvény — mi változott? 2018. január 1.

A 2015. január 11. és 2018. január 1. között hatályba lépett módosítások. 21 sor került be, 86 sor került ki.

← Előző módosítás (2015. január 11.)Következő módosítás (2020. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 95 változatlan sor ⋯

### Ideiglenes megelőző távoltartás

6. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatti ideiglenes megelőző távoltartással összefüggő eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

6. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatti ideiglenes megelőző távoltartással összefüggő eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást

⋯ 20 változatlan sor ⋯

### Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat

8. § Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat rendelkező részének a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

8. § Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:

- a) a rendőrség döntését arról, hogy

- aa) a bántalmazó köteles a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlant elhagyni, és oda az ideiglenes megelőző távoltartó határozat hatálya alatt nem térhet vissza, vagy

⋯ 10 változatlan sor ⋯

9. § (1) Az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatot a bántalmazóval és a bántalmazottal közölni kell, és azt részükre át kell adni, illetőleg a lehető legrövidebb úton kézbesíteni kell. Megjelölt cím hiányában a határozat a rendőrségen átvehető.

(2) Ha a bántalmazó a határozatot a rendőrségen nem veszi át, a határozatot a meghozatalát követő harmadik napon közöltnek kell tekinteni. E határidő elmulasztása ellen a Ket.-ben meghatározottak szerint igazolásnak van helye.

(2) Ha a bántalmazó a határozatot a rendőrségen nem veszi át, a határozatot a meghozatalát követő harmadik napon közöltnek kell tekinteni. E határidő elmulasztása ellen az Ákr.-ben meghatározottak szerint igazolásnak van helye.

(2a) A rendőrség a bántalmazottal a védelmi tanúsítványt, a bántalmazóval a védelmi tanúsítványról szóló, a 606/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint közli.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

### Fellebbezés

10. § A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. a rendőrség határozatának bírói felülvizsgálatára közigazgatási nemperes eljárásban kerül sor.

10. § A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

### Felvilágosítás

11. § A rendőrség a Ket. 5. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezésen túl az eljárás megindításakor köteles a bántalmazott részére felvilágosítást adni az áldozatsegítő, a szociális és jogi segítségnyújtó szervekről, szervezetekről és intézményekről, a civil segítő szervezetekről, valamint a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről, továbbá a bántalmazott kérelmére segítséget nyújtani a védelmi tanúsítvány más tagállamban történő felhasználásával összefüggésben.

11. § A rendőrség az eljárás megindításakor köteles a bántalmazott részére felvilágosítást adni az áldozatsegítő, a szociális és jogi segítségnyújtó szervekről, szervezetekről és intézményekről, a civil segítő szervezetekről, valamint a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről is, továbbá a bántalmazott kérelmére segítséget nyújtani a védelmi tanúsítvány más tagállamban történő felhasználásával összefüggésben.

### Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírósági felülvizsgálata

### Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elleni jogorvoslat

12. § (1) A határozat bírói felülvizsgálatára a közigazgatási nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

12. § (1) A határozat elleni jogorvoslatra a közigazgatási nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat kézbesítésétől számított három napon belül lehet kérni. A kérelem elbírálására a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróság jogosult.

(2) A kérelem elbírálására a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróság jogosult. A kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül kell a bíróságnál benyújtani. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított három munkanapon belül határoz.

(3) A kérelem benyújtásának a távoltartó határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(3)–(5)

(4) A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított három munkanapon belül határoz.

(6) Amennyiben a bíróság tudomást szerez arról, hogy ugyanazon hozzátartozók közötti erőszak miatt ideiglenes megelőző távoltartó határozat elleni jogorvoslatra irányuló nemperes eljárás és a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárás is folyamatban van, ezen eljárásokat a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárást folytató bíróságon kell egyesíteni.

(5) A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.

(6a) A bíróság (2) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az eljáró járásbíróság székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el.

(6) Amennyiben a bíróság tudomást szerez arról, hogy ugyanazon hozzátartozók közötti erőszak miatt ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás és a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárás is folyamatban van, ezen eljárásokat a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárást folytató bíróságon kell egyesíteni.

(7) Ha a bántalmazott részére a rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozata alapján védelmi tanúsítványt állított ki, a bántalmazott, vagy a bántalmazó erre irányuló kérelmére

- a) a védelmi tanúsítvány saját hatáskörben való kijavítása, kiegészítése vagy visszavonása esetén ennek tényéről,

- b) a (3) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtás felfüggesztésének tényéről,

- c) az (5) bekezdésben foglalt esetben az ideiglenes megelőző távoltartás megváltozásáról,

- b) az azonnali jogvédelem biztosításának tényéről,

- c) a határozat bíróság általi megváltoztatása esetén az ideiglenes megelőző távoltartás megváltozásáról,

- d) a 16. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetben az ideiglenes megelőző távoltartás hatályának megszűnéséről

a 606/2013/EU rendelet 14. cikke szerinti tanúsítványt állít ki.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

### Megelőző távoltartás

13. § (1) A megelőző távoltartás elrendeléséről a bíróság nemperes eljárásban dönt.

13. § (1) A megelőző távoltartás elrendeléséről a bíróság polgári nemperes eljárásban dönt.

(2) A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.

(2) A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az eljárásra a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróság illetékes.

(4) A Pp. kizárásra irányuló szabályait azzal kell alkalmazni, hogy nem járhat el bíróként és ügyészként az ideiglenes megelőző távoltartás során eljáró rendőr, valamint annak Pp. szerinti hozzátartozója sem.

(5) Az ügyész a megelőző távoltartás bírói elrendelésére irányuló eljárásban felléphet, az eljáró bíróság haladéktalanul értesíti az ügyészt az eljárás megindításáról.

⋯ 53 változatlan sor ⋯

(8) Fellebbezés bejelentése esetében az elsőfokú bíróság – ha a fellebbezési határidő valamennyi fellebbezésre jogosultra letelt – az iratokat haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz. A felek a fellebbezésre észrevételeiket az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztését követően a másodfokú bíróságnál tehetik meg. Ha a fél a fellebbezésre vonatkozó észrevételét az iratok felterjesztését követően az elsőfokú bírósághoz nyújtja be, az elsőfokú bíróság azt haladéktalanul továbbítja a másodfokú bírósághoz.

(9) A másodfokú bíróság a fellebbezést az iratok alapján 3 munkanapon belül bírálja el. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének a Pp. 252. § (2) és (3) bekezdése alapján nincs helye. A másodfokú bíróság határozatát a rendőrség útján közli a felekkel.

(9) A másodfokú bíróság a fellebbezést az iratok alapján 3 munkanapon belül bírálja el. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének a Pp. 381. §-a alapján nincs helye. A másodfokú bíróság határozatát a rendőrség útján közli a felekkel.

(10) Ha a bántalmazott részére az elsőfokú bíróság a megelőző távoltartás elrendelése mellett védelmi tanúsítványt állított ki, a bántalmazott, illetve a bántalmazó erre irányuló kérelmére

⋯ 37 változatlan sor ⋯

### Felhatalmazás

18. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben kijelölje a családvédelmi koordinációért felelős szervet.

18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

- a) jelölje ki a családvédelmi koordinációért felelős szervet;

- b) állapítsa meg az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályait.

18/A. § E törvény 1. § (3a) bekezdése, 6. § (5) bekezdése, 7. § (1a) bekezdése, 9. § (2a) bekezdése, 12. § (7) és (8) bekezdése, 14. § (3a) bekezdése, 16. § (2b), (3a) és (10) bekezdése, valamint 17/A. és 17/B. §-a a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

### Módosuló jogszabályok

19. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 91. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

19–23. §

[Szünetel a szülői felügyelet,]

„h) ha a szülővel szemben a rendőrség vagy a bíróság a gyermek, illetve a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett, külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt ideiglenes megelőző távoltartó határozatot, megelőző távoltartó határozatot hozott.”

(2) A Csjt. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szülőnek – kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes megelőző távoltartó határozat, megelőző távoltartó határozat, illetve ha gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll – joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel.”

20. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. §-ának (2) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:

[Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:]

„33. a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elrendelésére irányuló eljárás.”

(2) Az Itv. 57. §-ának (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

[Illetékmentes a polgári ügyekben:]

„r) a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára, valamint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárások.”

21. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 135. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyermekjóléti szolgálat, és a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal a 15. § (2)–(4) bekezdésben meghatározott ellátások nyújtása, illetve intézkedések alkalmazása során a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl

a) a gyermek, illetve a fiatalkorú által elkövetett bűncselekményre,

b) a szülő vagy más törvényes képviselő által a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekményre,

c) a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozó, vagy a közös háztartásban rendszeresen vagy időszakonként együtt élő más személy által a gyermek sérelmére elkövetett hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozatra vagy megelőző távoltartó határozatra

vonatkozó adatokat kezelhet.”

(2) A Gyvt. 136. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet alkalmazottja és vezetője, a gyermek és az őt nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadhatja a szülő tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát, ha

a) a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig,

b) a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozat vagy megelőző távoltartó határozat iránti eljárás van folyamatban, a távoltartás időtartamáig.”

22. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 138/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a bíróság a távoltartás elrendeléséről vagy módosításáról határoz, a határozatban az (1) bekezdés szerinti szabályokat úgy kell megállapítani, hogy azok ne tegyék lehetetlenné a terhelt azon jogainak gyakorlását, amely jogokat a sértett vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontja érint.”

(2) A Be. 138/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A távoltartást a bíróság tíztől hatvan napig terjedő időre rendelheti el.”

23. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) a következő alcímmel és 139/B. §-sal egészül ki:

„Távoltartó határozat szabályainak megszegése

139/B. § (1) Aki a külön törvényben meghatározott ideiglenes megelőző távoltartó határozatban vagy a megelőző távoltartó határozatban meghatározott szabályokat megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”

(2) Az Sztv. a következő 139/C. §-sal egészül ki:

„Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése

139/C. § (1) Aki valótlan tények állításával külön törvényben meghatározott – szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülő – hozzátartozók közötti erőszak miatt a külön törvényben meghatározott megelőző távoltartás elrendelését kezdeményezi, ha azt a valótlan tények alapján elrendelik, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.”

### Hatálybalépés

24. § Ez a törvény 2009. október 1-jén lép hatályba.