2009. évi LXII. törvény — mi változott? 2010. január 2.

63. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„o) az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a kártörténeti nyilvántartást kezelő szerv a kártörténeti nyilvántartásban szereplő üzemben tartó személyazonosító adatai nyilvántartásának naprakészen tartásához.”

64. § (1) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„27. Információs Központ: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv.-ben (a továbbiakban: Gfbt.) meghatározott fogalom;”

(2) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„31. kárrendezési megbízott: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”

(3) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„32. Kártalanítási Számla: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”

(4) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„33. Kártalanítási Szervezet: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”

(5) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol

a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:

aa) a természetes személy szerződő állandó lakóhelye van, vagy

ab) a gazdálkodó szervezet szerződő esetén a szerződésben meghatározott székhelye található;

b) a nem életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén a kockázat felmerülésének helye:

ba) ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,

bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a Gfbt.-ben meghatározott kötelezettségvállalás országának minősül,

bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén, tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra, az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte,

bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző ba), bb), bc) alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik;”

(6) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„47. Nemzeti Iroda: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”

(7) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 87. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„87. levelező: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”

(8) A Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 88. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„88. kárképviselő: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;”

65. § (1) A Bit. 157. §-a (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

„s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval”

[szemben, ha az a)–j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

(2) A Bit. 157. § (1) bekezdésének záró szövegrésze helyébe az alábbi szövegrész lép:

„szemben, ha az a)–j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.”

66. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7. §-ának o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet feladata:]

„o) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: Gfbt.) meghatározott Kártalanítási Számla kezelőjének, a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ tevékenységének ellenőrzése, valamint”

67. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- a) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. §-a (1) bekezdésének 86. pontja, 105. §-ának (3)–(5) bekezdése, 106–109. §-a, 109/A. § (1) bekezdése, 234. §-ának c) és f) pontja;

- b) a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet.