2009. évi LX. törvény
az elektronikus közszolgáltatásról
Az Országgyűlés az állam szolgáltató jellegének erősítése, az állampolgárok, a gazdasági élet szereplői és a civil szervezetek információs közszolgáltatásokkal való ellátásának biztosítása, a gyorsabb, hatékonyabb közigazgatási és közszolgáltatási ügyintézés lehetővé tétele, valamint a nyilvánosság és társadalmi kontroll követelményének hatékonyabb érvényesítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:
I. Fejezet — ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK¶
A törvény hatálya¶
1. § Ez a törvény határozza meg
- a) a központi elektronikus szolgáltató rendszer útján nyújtott elektronikus közszolgáltatások igénybevételének rendjét, használatának feltételeit,
- b) az elektronikus közszolgáltatásokat nyújtó, az a) pont szerinti szolgáltatásokban e törvény rendelkezései szerint közreműködő, illetőleg a szolgáltatás gyakorlásához előírt hatósági feladatot ellátó szervek és személyek jogait és kötelezettségeit és
- c) az elektronikus közszolgáltatásokat igénybevevő természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek jogait és kötelezettségeit.
Értelmező rendelkezések¶
2. § E törvény alkalmazásában:
- a) azonosítás: olyan szolgáltatás, amelynek eredményeként az azonosítást igénylő a feladatának ellátásához szükséges biztonsággal – egy harmadik személy vagy saját maga által – bizonyosságot szerez, hogy az azonosítás alanya megegyezik az azonosítást kérő által állított személlyel, és amelynek eredménye egy kellő biztonságú, a személy azonosítására egyértelműen alkalmas információ közlése, illetve megerősítése;
- b) autorizáció (feljogosítás): azonosításra épülő szolgáltatás, melynek eredményeként az egyértelműen azonosított személyhez (eszközhöz) eljárási, hozzáférési vagy más jogosultságokat állapítanak meg;
- c) elektronikus tárhely: az ügyfélkapu használója számára biztosított, személyes ügyintézéshez rendelkezésre álló tárhely;
- d) értesítési tárhely: a központi rendszer által biztosított elektronikus tárhelynek az ügyfélkapu használója számára érkező iratok elhelyezésére és rövid távú megőrzésére szolgáló része;
- e) hivatali kapu: központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz, és megfelel a közhasznúság követelményeinek;
- f) közigazgatási hatóság: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján hatósági tevékenységet végző, illetve szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy;
- g) közösségi hozzáférési pont: a központi rendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételi lehetőségét a saját internet-hozzáféréssel nem rendelkezők számára elérhetővé tevő, és az ügyintézés támogatását biztosító hely;
- h) központi elektronikus szolgáltató rendszer – központi rendszer: az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese;
- i) központi rendszer cím: az ügyfélkapuval rendelkező számára a központi rendszeren belüli elektronikus elérhetőségét lehetővé cím;
- j) központi ügyfélszolgálat (ügyfélvonal): a központi rendszer részét képező elektronikus tájékoztatást és igény esetén ügyintézéshez elektronikus támogatást, ügyintézési szolgáltatást nyújtó, valamint a központi rendszer működésének igénybevevő oldali technikai támogatását biztosító több csatornán elérhető szolgáltatás;
- k) közüzemi szolgáltatás: külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott közszolgáltatás;
- l) szervezeti postafiók: a hivatali kapuval rendelkező szervezet számára biztosított átmeneti elektronikus tárhely;
- m) tartós tár: a központi rendszer részét képező elektronikus tárhelynek az ügyfélkapuval rendelkező személy iratainak hosszú távú megőrzését lehetővé része;
- n) ügysegéd: az elektronikus közszolgáltatást igénybe vevő számára az elektronikus közszolgáltatás keretében történő ügyintézésben közreműködő, valamint az elektronikus közszolgáltatás műszaki-informatikai infrastruktúrájához kapcsolati lehetőséget vagy szakmai-informatikai segítséget nyújtó, képviseletre csak külön meghatalmazás alapján jogosult személy;
- o) a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu: informatikai és kommunikációs rendszer olyan pontja, amelyen keresztül a csatlakozásra kötelezett vagy jogosult hozzáfér a rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz olyan és kizárólag olyan követelményrendszer teljesítése esetén,
- oa) amely bárki számára a terjesztés költségeinél nem magasabb ellenérték fejében vagy ingyenesen, regisztráció vagy más feltétel nélkül hozzáférhető, valamint bárki által ingyenesen, feltétel nélkül használható,
- ob) amelynek való megfelelés megvalósítását más jogalany joga, továbbá más – a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu követelményeinek meg nem felelő – szabvány, technikai vagy más követelmény nem korlátozza, és
- oc) amelynek megfelelő termékek, szolgáltatások vagy rendszerek informatikai és kommunikációs együttműködési képességének biztosításához szükséges információk megszerzését és használatát más jogalany joga nem korlátozza.
3. § (1) Elektronikus közszolgáltatás az e törvény által szabályozott módon, törvényben elektronikus úton nyújtott szolgáltatások biztosítására kötelezettek, illetőleg elektronikus úton szolgáltatást nyújtó egyéb szervezetek hatósági vagy egyéb tevékenységének, hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatásának, a központi elektronikus szolgáltató rendszer (a továbbiakban: központi rendszer) igénybevételével, elektronikus úton történő végzése.
(2) A központi rendszer minden szolgáltatása elektronikus közszolgáltatásnak minősül.
(3) A központi rendszerben kezelt adatok adatkezelőjének vezetője feladat és hatáskörében minősítésre jogosult.
(4) Az elektronikus közszolgáltatások bárki számára elérhetőek.
Az elektronikus közszolgáltatás alapelvei¶
4. § (1) Az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetek a szolgáltatás nyújtása során biztosítják:
- a) az ügyintézési folyamatok átláthatóságát,
- b) a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a személyes, illetve a jogszabályokban védeni rendelt egyéb adatok védelmét,
- c) az informatikai biztonságot, ideértve az elektronikus irat sértetlenségének, megváltoztathatatlanságának biztosítását, az erre szolgáló elektronikus aláírási technológia alkalmazhatóságát,
- d) az informatikai rendszerekkel való együttműködés követelményeinek érvényesülését,
- e) az üzemeltetés folytonosságát,
- f) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését.
(2) A központi rendszeren továbbított adatokból személyi profil (felhasználói szokások elemzése, közvetlen személyes adatokhoz és érdemi ügyadatokhoz való hozzáférés) nem képezhető. Ennek betartását a központi rendszer létrehozásáért, működtetéséért, üzemeltetéséért és fejlesztéséért felelős jogi személy vagy más szervezet (a továbbiakban: a központi rendszer működtetője) technikai megoldással biztosítja.
(3) Az elektronikus közszolgáltatások fejlesztése során biztosítani kell, hogy költségvetési vagy EU forrásokból létrehozott szoftverek, eljárási rendek, illetve más immateriális javak korlátlan felhasználási jogával az állam rendelkezzen, és a fejlesztések eredményei minden közigazgatási és közfeladatot ellátó szerv számára külön térítés nélkül hozzáférhetőek legyenek.
(4) Az elektronikus közszolgáltatások működésének elősegítése a közigazgatás minden szervének, illetve minden elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetnek kötelezettsége, amely kötelezettséget az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelően, egymással együttműködve, összehangoltan kötelesek megvalósítani.
5. § (1) Az elektronikus közszolgáltatások nyilvános és tájékoztató jellegű szolgáltatásainak elérése, valamint a közérdekű adatok elektronikus hozzáférhetővé tétele nem korlátozható, az igénybevevő előzetes azonosításához nem köthető.
(2) Külön jogszabály az elektronikus közszolgáltatás igénybevételét az igénybevevő előzetes azonosításához kötheti.
II. Fejezet — Az elektronikus közszolgáltatások nyújtásának szabályai¶
6. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatóságok kötelesek a hatósági eljárásokban az elektronikus kapcsolattartást és az e törvény hatálya alá tartozó más szolgáltatásaikat a központi rendszer útján az e törvényben meghatározott módon megvalósítani, illetve hozzáférhetővé tenni.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által folytatott eljárásokban
- a) a jogi képviselő, a védő és a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság közötti írásbeli kapcsolatot, valamint
- b) törvény által meghatározott más írásbeli kapcsolatot
a központi rendszer útján kell tartani.
(3) A közüzemi szolgáltatást nyújtók kötelesek ügyfélszolgálatukat hozzáférhetővé tenni a központi rendszeren keresztül is, és a közigazgatási hatóságokkal e rendszeren keresztül tartani a kapcsolatot.
(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján csatlakozásra kötelezett szervezetek kötelesek hivatali kaput létesíteni, az így létrehozott hivatali kapu biztosítja a számukra küldött, illetve általuk küldött elektronikus iratokhoz való naplózott, bizonyító erejű hozzáférést. Amennyiben a központi rendszer üzemzavar miatt, vagy más okból nem áll rendelkezésre, és az elvégzendő feladat ezt nélkülözhetetlenné teszi, jogosultak a feladat megoldásához más kapcsolattartási formát igénybe venni.
(5) Azok a költségvetési szervek, amelyek törvény alapján nem kötelezettek arra, hogy központi rendszerhez csatlakozzanak, jogosultak a központi rendszeren keresztül szolgáltatásaikat az ügyfeleik számára elérhetővé tenni, és egymással, illetve más a rendszerben részt vevő szervezetekkel a rendszeren keresztül kapcsolatot tartani.
(6) A központi rendszerhez való csatlakozásra törvény alapján kötelezett, vagy arra feljogosított szervekkel szemben a központi rendszert szolgáltatási kötelezettség terheli, a szerződéskötést, illetve a szolgáltatást csak a külön jogszabályban foglalt biztonsági feltételek hiánya alapján tagadhatja meg, vagy korlátozhatja. A csatlakozás a rendelkezésre álló kapacitás tervezhetősége érdekében időben ütemezetten is megvalósítható, illetve fejlesztések megvalósításához köthető.
(7) A központi rendszerhez szerződés alapján csatlakozhat az a szerv vagy szervezet, amely szolgáltatásait a központi rendszeren kívánja nyújtani. Ha a szerződésből más nem következik, a csatlakozásért és a kapcsolattartás biztosításáért díjat kell fizetni.
(8) A (7) bekezdés hatálya alá tartozó szerv vagy szervezet részére biztosított szolgáltatás nem korlátozhatja a csatlakozási kötelezettség vagy törvényben előírt jogosultság alapján biztosított szolgáltatások nyújtását. A központi rendszer a (7) bekezdésben foglalt szerződései teljesítésével kapcsolatban nem hivatkozhat elháríthatatlan külső okként a szolgáltatásnyújtási kötelezettség alá tartozó igény változására.
7. § (1) A közigazgatási hatóság jogszabályban előírt elektronikus adatszolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettségét – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a központi rendszer útján teljesíti.
(2) A külön törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtók kötelesek a rájuk, illetve szolgáltatásaikra vonatkozó közérdekből nyilvános adataik közzétételére irányuló, jogszabályban meghatározott kötelezettségüket a központi rendszeren keresztül is teljesíteni, valamint a közüzemi szolgáltatással kapcsolatos szabályzataikat a központi rendszeren keresztül is elérhetővé tenni.
(3) Az adat- és információszolgáltatás tekintetében a csatlakozásra kötelezett szervek a tájékoztató jellegű szolgáltatási kötelezettségüknek elsősorban a központi rendszer egységes követelményeknek megfelelő felhasználói felületén tesznek eleget. Amennyiben más módon is eleget tesznek e kötelezettségeiknek, biztosítaniuk kell a központi rendszerben lévő mindenkori adatokkal való teljes egyezést.
8. § (1) A törvény alapján csatlakozásra kötelezett vagy a csatlakozás fennállása alatt az önként csatlakozott szervezetnek a központi rendszerhez való csatlakozás előfeltételeinek, a szolgáltatásnyújtás folyamatosságával, naprakészségével, biztonságosságával, hatékonyságával és hitelességével kapcsolatos követelményeknek folyamatosan meg kell felelnie.
(2) A csatlakozásra kötelezett szervezetet a csatlakozási előfeltételek meglétével kapcsolatos külön jogszabály szerinti feltételek hiánya a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti.
(3) A központi rendszeren elérhető szolgáltatásokkal szemben támasztott hitelességi, minőségi, biztonsági és fejlesztési követelmények érvényesülését a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter ellenőrzi.
(4) A központi rendszer üzemeltetésének és fejlesztésének költségeit az éves költségvetésben részletesen tervezni kell.
9. § (1) Az elektronikus közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges közhiteles, elektronikusan vezetett nyilvántartásokat, illetve adatbázisokat a központi rendszeren keresztül közvetlenül elérhetővé kell tenni az érintettek, illetőleg az adat kezelésére jogszabály vagy az érintett felhatalmazása alapján jogosultak számára.
(2) Egyes – külön jogszabályban meghatározott – elektronikus közszolgáltatások elérhetősége a külön jogszabály szerinti kormányzati ügyféltájékoztató központ (ügyfélvonal) által biztosított telefonos ügyintézés keretében is rendelkezésre áll.
III. Fejezet — Az elektronikus közszolgáltatások igénybevételének szabályai¶
10. § (1) Az elektronikus közszolgáltatásokat – a külön jogszabályban meghatározott műszaki-biztonsági követelményeknek megfelelő módon – a közszolgáltatás útján szolgáltatott, adott adat megismerésére jogosult bármely személy, korlátozás nélkül igénybe veheti.
(2) A szolgáltatások igénybe vevője számára a központi rendszeren keresztül intézhető, jogszabályban meghatározott ügyek elektronikus úton történő intézésének és a korlátozott hozzáférésű nyilvántartásokhoz való elektronikus hozzáférésnek lehetősége a központi rendszer azonosítási szolgáltatásának igénybevételével nyílik meg.
(3) Törvény előírhatja elektronikus közszolgáltatás kötelező igénybevételét.
(4) A központi rendszerhez csatlakozásra kötelezett, illetve csatlakozott szervezetek szervezeti és működési szabályzatukban kötelezhetik a hiteles elektronikus dokumentumforgalomban részt vevő dolgozóikat ügyfélkapu létesítésére. Ezen dolgozók a hivatali kapu létesítéséhez szükséges ügyfélkapu azonosítóikat a szervezet hivatali kapu kezelőnek kijelölt dolgozójának át kell adniuk, aki az adatokat kizárólag a hivatali kapu létesítéséhez használhatja fel, és a hivatali kapu használatára való jogosultság megszűnésekor – ideértve az ügyfélkapu megszüntetését – haladéktalanul törölnie kell. A szervezet a kiadmányozási jogosultság nyilvántartására vonatkozó szabályozás szerint kezeli a hivatali kapu hozzáférésre jogosultak adatait. A hivatali kapu nyilvántartás kezelésére való jogosultság megszűnésekor a kezelt adatok a kijelölt új kezelőnek átadhatók, új kezelő hiányában valamennyi adatot törölni kell a hivatali kapu nyilvántartásából.
11. § (1) A központi rendszer ingyenes szolgáltatásként (a továbbiakban: alapszolgáltatás) biztosítja
- a) a csatlakozásra kötelezettekkel való hiteles elektronikus kapcsolattartást, az ehhez kapcsolódó központi rendszer címet és elektronikus tárhelyet;
- b) az azonosítási szolgáltatásokat;
- c) az elektronikus közszolgáltatással összefüggésben teljesítendő fizetési kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésének lehetőségét;
- d) a központi rendszerhez csatlakozott szervezetek által ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat;
- e) az ügyfélkapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybevételét;
- f) a hivatali kapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybevételét.
(2) A központi rendszer kiegészítő szolgáltatásai, a rendszerhez csatlakozott, vagy azzal összekapcsolt szervezetek által nyújtott értéknövelt szolgáltatások, valamint az alapszolgáltatások kivételével az elektronikus közszolgáltatás igénybevétele jogszabályban meghatározott díjfizetéshez köthető.
(3) A központi rendszer működtetője a közvetlenül a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban nála felmerülő költségeket jogszabályban meghatározott módon a szolgáltatás igénybevevőjére átháríthatja.
Azonosítás¶
12. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás részeként igénybe vett távolról történő ügyintézéshez szükséges azonosítás előfeltétele a személyes megjelenéssel, vagy azzal jogszabály szerint egyenértékű módon végzett előzetes regisztráció, és az azonosításra alkalmas adatnak az adat kezelésére feljogosított által történő nyilvántartásba vétele.
(2) Az azonosítás történhet
- a) az azonosítás alanya által ismert egyedi információ alapján (a továbbiakban: tudás alapú azonosítás),
- b) az azonosítás alanya által birtokolt egyedi eszköz, információhordozó alapján (a továbbiakban: birtoklás alapú azonosítás),
- c) az azonosítás alanyára kizárólagosan jellemző tulajdonság alapján (a továbbiakban: tulajdonság alapú azonosítás),
illetve ezek kombinációjával.
(3) Az azonosítás:
- a) magas,
- b) közepes, vagy
- c) alacsony biztonsági szinten
történhet.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott biztonsági szintek közül az alkalmazandó szintet elektronikus közszolgáltatás esetén jogszabály határozza meg. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a távolról történő ügyintézéshez alacsony biztonsági szintű azonosítás szükséges.
(5) A magasabb biztonságú azonosítást – az elektronikus közszolgáltatást nyújtó és az azonosítás alanya közötti megállapodás alapján – alacsonyabb biztonságú azonosítás helyett is lehet használni, azonban a jogszabályban előírtnál magasabb biztonságú azonosítás igénybevételére senki nem kötelezhető.
13. § (1) A magas biztonsági szintű azonosítás legalább két egymástól független azonosítási módszer alkalmazásával történik, amelyek közül egynek tudás alapú azonosításnak kell lennie.
(2) A magas biztonsági fokozatú azonosítás során a birtoklás alapú azonosításhoz kizárólag a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő biztonságos tároló eszköz és a külön jogszabály szerint azon arra feljogosított szolgáltató által elhelyezett és közigazgatási használatra alkalmas azonosítási célú tanúsítvány használható fel.
14. § (1) A közepes biztonsági szintű azonosítás elkülönült azonosítási módszerként
- a) az ügyfélkapu jelszó-nyilvántartásán alapuló azonosítással, valamint
- b) egy egyszer használatos azonosítóval történő azonosítással
történik.
(2) Az interneten történő ügyintézéshez rendelkezésre bocsátott egyszer használatos azonosítót az internettől független kommunikációs csatornán kell eljuttatni azonosítás alanyának.
15. § (1) Alacsony biztonsági fokozatú azonosítás az elektronikus közszolgáltatások körében az ügyfélkapu tudás alapú, jelszót alkalmazó azonosításával történik.
(2) A közszolgáltatáson kívül más, a 12. § (2) bekezdésében meghatározott azonosítási módszer is alkalmazható.
16. § (1) Az ügyfélkapu létesítése személyes megjelenéssel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél (a továbbiakban: központi nyilvántartó), a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányirodában, az állami adóhatóságnál vagy kormányrendeletben meghatározott más szervnél, valamint kormányrendeletben meghatározott hiteles azonosításra alkalmas elektronikus úton kezdeményezhető. Az ügyfélkapu létesítésére jogosult szerv az előtte személyesen eljáró személynek felajánlja az ügyfélkapu létesítését, amelyet a szerv kérelemre haladéktalanul létrehoz.
(2) Az ügyfélkapu létesítését kérő személynek személyazonosságát igazolnia kell, és a természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát meg kell adnia. Az ügyfélkapu létesítését kérő személynek egyidejűleg közölnie kell elektronikus levélcímét is, amely nélkül ügyfélkapu nem létesíthető.
(3) Az ügyfélkapun keresztül a szolgáltatást nyújtó szervezettel kapcsolatba lépő személytől az ügyfélkapus azonosításon túl más azonosító nem kérhető, ez azonban nem érinti a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges, jogszabályban meghatározott adatok átadásának kötelezettségét.
(4) Az ügyfélkaput létrehozó szerv – amennyiben az nem a Kormány által adatkezelésre kijelölt szervezet (a továbbiakban: adatkezelésre kijelölt szervezet) –továbbítja az ügyfélkaput létesítő által megadott adatokat, továbbá felhasználói nevét és jelszavát az adatkezelésre kijelölt szerv részére, amely az igénybevevő ügyfélkapus azonosítása céljából kezeli az adatokat. Az ügyfélkaput létrehozó szerv – amennyiben az nem maga az adatkezelésre kijelölt szervezet – az adattovábbítást követően az adatokat véglegesen és visszaállíthatatlanul törli saját nyilvántartásából.
(5) Az adatkezelésre kijelölt szervezet az azonosításhoz szükséges adatellenőrzés, valamint a kezelt adatok aktualizálása, adatváltozások korrekcióját szolgáló kapcsolatfelvétel céljából – a név, születési név, anyja neve, születési hely és idő adatok megadásával – adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartásból.
(6) Az adatkezelésre kijelölt szervezet az azonosítási tevékenység során az adatokat kizárólag személyazonosításra és a jogosult adatkezelők által megküldött természetes személyazonosító adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására, valamint az elektronikus közszolgáltatáshoz szükséges üzenetek továbbítására használhatja fel.
(7) Sikeres azonosítás esetén az adatkezelésre kijelölt szerv az elektronikus közszolgáltatást nyújtó adatkezelésre jogosult szerv számára az azonosított személy nevét, elektronikus levélcímét, valamint a szerv számára képzett, a természetes személyazonosítókból le nem vezethető ügyfél-azonosító kódot továbbíthatja.
(8) Az ügyfélkapu létesítése során, illetve elektronikus közszolgáltatás igénybevételének egyetlen formájához sem képezhető univerzálisan használható állampolgári azonosító kód.
(9) A 6. § (7) bekezdése alapján nyújtott szolgáltatás esetén személyes adat csak a szolgáltatást igénybevevő személy egyedi kifejezett hozzájárulása alapján adható át.
(10) Az igénybevevő képviseletében természetes személy az ügyfélkapu használatával akkor járhat el, ha a képviseleti jogosultságát igazolta.
(11) Az ügyfélkapunak meg kell felelnie a közhasznúság követelményeinek.
Képviselet¶
17. § (1) Ha az elektronikus közszolgáltatás igénybevevője képviselő útján jár el, a képviseleti jogosultság ellenőrzése minden esetben a szolgáltatást nyújtó szervezet feladata, amiben a központi rendszer az igénybevevő felhatalmazása alapján közreműködhet.
(2) A képviseleti jogosultság igazolása, illetve ellenőrzése történhet
- a) külön törvényben meghatározott közhiteles nyilvántartás alapján;
- b) a meghatalmazás céljára rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével és az erre vonatkozó, külön jogszabály szerinti eljárásrendben történő közlésével;
- c) az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezethez külön úton eljuttatott, a külön jogszabály alapján hiteles meghatalmazással.
(3) A központi rendszer működtetője jogosult a hivatali kapuk kezelésére jogosult személyek ügyfélkapu azonosítóinak kezelésére a hivatali kapuhoz történő hozzárendelés biztosítása érdekében. A hivatali kapuhoz rendelés megszüntetésekor az adatokat a hivatali kapu nyilvántartásából törölni kell, azonban a hozzárendelés kezdő és befejező időpontjával együtt a hivatali kaput használó szervezet iratkezelési szabályzatában a kiadmányozási jog nyilvántartására vonatkozó szabályok szerint meg kell őrizni.
IV. Fejezet — Az elektronikus közszolgáltatások eszköz- és feltételrendszere¶
18. § (1) A központi rendszer az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese.
(2) A központi rendszer elemei
- a) az elektronikus kormányzati gerinchálózat,
- b) a kormányzati portál,
- c) az ügyfélkapu,
- d) a hivatali kapu,
- e) a biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás,
- f) az elektronikus tárhely és a központi rendszer cím,
- g) a központi archiválási szolgáltatás,
- h) az elektronikus fizetéseket és elszámolás lehetőségét biztosító rendszer,
- i) a központi ügyfélszolgálat (ügyfélvonal, kormányzati ügyféltájékoztató központ).
(3) A központi rendszer az igénybevevői számára biztosítja személyes ügyintézési felület kialakításának lehetőségét, az ügyintézéshez szükséges feltételeket, hogy ügyei intézését távolról, a lehető legszélesebb körben egy integrált hozzáférési ponton keresztül végezhesse.
19. § (1) A központi rendszeren keresztül nyújtott elektronikus közszolgáltatás során
- a) az alkalmazott informatikai és kommunikációs rendszerek műszaki megfelelőségét és biztonságos működésének feltételeit;
- b) a szolgáltatás üzemeltetéséhez szükséges eszközrendszer fenntartását, a szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetőségét;
- c) a felhasználó tájékoztatását és az ügyfélszolgálatot;
- d) az adatok védelmét a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől, megsemmisüléstől;
- e) a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülését
az elektronikus közszolgáltatást nyújtónak biztosítania kell.
(2) A biztonságos és átlátható ügyintézés érdekében a központi rendszer üzemeltetése során
- a) kizárólag olyan informatikai és kommunikációs rendszer alkalmazható, amely biztosítja a szolgáltatásokat igénybe vevőkkel való biztonságos kapcsolatot és a központi rendszer folyamatos – előzetesen bejelentett, a legkisebb terhelésű időszakokban megvalósuló karbantartási üzemszünetekkel korlátozható – elérhetőségét;
- b) a szolgáltatás nyújtásához kizárólag olyan, a vonatkozó szabványoknak és műszaki előírásoknak megfelelő, megbízható és a külön jogszabály szerint tanúsított informatikai rendszerek és termékek használhatók, amelyek lehetővé teszik a hiteles iratcserét, biztosítják az elektronikus iratok sértetlenségét és védettségét, valamint az informatikai rendszerekben tárolt adatok hiteles archiválását.
(3) A központi rendszerben a továbbított üzenetekről vezetett naplófájlokat úgy kell megőrizni, hogy azokhoz csak a küldő, illetve a címzett írásos megbízásából, valamint az erre törvényben feljogosított szervezeteknek kizárólag olvasási joggal lehessen hozzáférni. A naplófájlokat a működtető öt évig őrzi meg. Folyamatban levő eljárás esetén az eljárás bármely résztvevőjének kérésére a tárolást az ügy lezártáig meg kell hosszabbítani.
(4) Az elektronikus közszolgáltatás nyújtója, valamint a központi rendszer működtetője köteles biztosítani, hogy az érintettek személyes, valamint az elektronikus tárhelyen elhelyezett adataik sorsát a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül nyomon tudják követni.
(5) Amennyiben a központi rendszer használója igényli, és ehhez a nyilvános titkosító kulcsát a központi rendszer kulcstárában elhelyezte, az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezet köteles a szolgáltatott információt titkosítottan megküldeni. Törvény egyes elektronikus szolgáltatások nyújtásának feltételévé teheti a nyilvános titkosító kulcs kulcstárba helyezését.
(6) A központi rendszer működtetését és fejlesztését a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter felügyeli. A miniszter évente beszámol a központi rendszer működéséről az Országgyűlés illetékes bizottságának, illetve a koncepcionálisan új szolgáltatások indítása előtt tájékoztatást ad a fejlesztés irányairól.
(7) A központi rendszert a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet működteti.
20. § (1) A Kormány e törvényben meghatározott módon biztosítja és fejleszti az elektronikus közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges feltételeket, így
- a) biztosítja a központi rendszer folyamatos működtetéséhez, eléréséhez és rendelkezésre állásához szükséges feltételeket;
- b) egységes, átlátható és technológia-semleges minősítési és hitelesítési követelmények meghatározásával és érvényesítésével biztosítja az elektronikus közszolgáltatás zavartalanságát;
- c) elősegíti az egyetemes hozzáférhetőséget, így gondoskodik a bárki számára elérhető, nagy sávszélességű kommunikációs hozzáférést biztosító, infrastrukturális feltételrendszer kialakításáról, az elektronikus közszolgáltatáshoz való közösségi hozzáférési pontok, továbbá az ügyintézést támogató ügyfélszolgálat fenntartásáról, valamint a hozzáférhetőség indokolatlan korlátozásának megszüntetéséről;
- ca) a közösségi hozzáférési pontok olyan hálózatát alakítja ki, hogy azok 10 km sugarú körön belül bárki számára elérhetőek legyenek;
- cb) a közösségi hozzáférési pontok számára nagy sávszélességű kommunikációs hozzáférést biztosít;
- d) ahol az ügy természete ezt lehetővé teszi, biztosítja a különböző fogyatékossággal élők számára az akadálymentes, valamint a telefonos ügyintézés, illetve ügyindítás lehetőségét.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus közszolgáltatások valamennyi igénybevevő számára időbeli korlátozás nélkül érhetők el.
Kormányzati portál¶
21. § (1) A kormányzati portál biztosítja a központi rendszerben részvételre kötelezett, illetve ahhoz kapcsolódott szervezetek elektronikus közszolgáltatásaihoz való hozzáférését, az ügyintézéshez szükséges tájékoztatókhoz, valamint a közhiteles hatósági nyilvántartásokhoz és jogszabályban meghatározott adatbázisokhoz való hozzáférést, továbbá az elektronikus ügyintézéshez és a fizetések (elszámolások) elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket.
(2) A kormányzati portál szolgáltatásainak igénybevevője számára biztosítani kell, hogy az ügyei intézéséhez szükséges, különböző szolgáltatási felületeken közzétett információk integrált módon, egy hozzáférési ponton keresztül, rendezetten álljanak rendelkezésére.
Tárhely¶
22. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybevételének biztosítása érdekében központi rendszer cím, továbbá az elektronikus közszolgáltatások igénybevétele során keletkezett iratok elhelyezésére szolgáló elektronikus tárhely áll rendelkezésre.
(2) Egy természetes vagy jogi személyhez, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezethez több ügyfélkapu, illetve ehhez kapcsolódó központi rendszer cím és elektronikus tárhely tartozhat. A második és minden további központi rendszer cím és elektronikus tárhely létesítése, illetve a külön jogszabályban meghatározott alanyi jogú elektronikus tárhely méretet meghaladó tárkapacitás külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási díj ellenében történik. A 10. § (4) bekezdése alapján ügyfélkapu nyitására kötelezetteknek a kötelezőn túli első ügyfélkapu-nyitása is díjmentes.
(3) Az elektronikus tárhelyen elhelyezett iratok közül az igénybevevő – az általa végzett törlésig, illetve a regisztráció megszüntetéséig – a tárhely elkülönített részét képező tartós tárban elhelyezett iratokat rendszerezett formában megőrizheti.
(4) A tárhely tartalmához az ügyfélkapu igénybevevője teljes hozzáférési joggal, illetőleg az ügyfélkapu igénybevevőjének engedélye nélkül a törvényben meghatározott szervek az engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, illetve engedélyhez kötött titkos adatszerzés szabályai szerint, írási jog nélkül – az ügyfélkapu működtetőjének közreműködését igénylő módon – férhetnek hozzá.
(5) A központi rendszer cím használatára kizárólag a központi rendszeren belüli, naplózott elektronikus kapcsolattartás során van lehetőség.
(6) Az ügyfélkapu használója kezdeményezheti, hogy az elektronikus közszolgáltatást nyújtó, általa meghatározott szervek vele a központi rendszer cím használatával elektronikus úton tartsanak kapcsolatot, részére elektronikus formában küldjenek iratokat. A hozzájárulás kiterjedhet a szolgáltatást nyújtó szervezetek által kezdeményezett ügyekben való kapcsolattartásra is.
23. § (1) Az alapszolgáltatás részét képező elektronikus tárhely méretét és az ügyfélkapuval rendelkező személy halála, illetőleg jogutód nélküli megszűnése esetén az elektronikus tárhelyen tárolt iratokkal kapcsolatos eljárást külön jogszabály határozza meg.
(2) Az ügyfélkapu használója jogosult arra, hogy elektronikus tárhelyén elhelyezett valamely iratához kizárólag olvasási jogú hozzáférést adhasson az általa meghatározott szervezet, személy vagy bárki részére.
(3) Törvény a bárki számára való megismerhetővé tételt meghatározott iratok vonatkozásában kötelezővé, vagy valamely kedvezmény, juttatás igénybevételének előfeltételévé teheti.
Adathozzáférés¶
24. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybevevője jogosult arra, hogy a közigazgatási hatóságok által elektronikusan vezetett nyilvántartás rá vonatkozó adataihoz, valamint az ügyei elektronikus intézése során elektronikus formában keletkezett iratokhoz, nyilvántartási (iktatási) adatokhoz a központi rendszer útján a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül hozzáférjen, és azokat kérelmére számára elektronikusan megküldjék. Az egyéb elektronikus közszolgáltatást nyújtók kötelesek e szolgáltatást a központi rendszer útján közhasznú kapun keresztül is nyújtani.
(2) A természetes személy a rá vonatkozó adatokhoz ingyenesen, a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül férhet hozzá, más adatszolgáltatás jogszabályban meghatározott díj fizetéséhez köthető.
Szervezeteknek nyújtott szolgáltatás¶
25. § (1) A hivatali kapu a központi rendszerhez csatlakozott szervezetek számára biztosítja a számukra küldött, illetve általuk küldött iratokhoz való naplózott hozzáférést.
(2) A hivatali kapun át iratok fogadása, illetve küldése a megfelelően azonosított és erre felhatalmazott személyek által, illetve automatikus módon történhet. A hivatali kapu hozzáférésre felhatalmazott képviselők nyilvántartását a külön jogszabályban erre feljogosított szervezet vezeti.
(3) A jogosultság kezelése elosztott, a képviseletre való feljogosításért a hivatali kaput használó szervezet felel.
(4) A csatlakozott szervezetek számára a központi rendszer szervezeti postafiókot biztosít. A szervezeti postafiók csak az átvételig terjedő tárolásra biztosít lehetőséget. Ettől eltérő tárhely-igény esetén a külön szabályzat szerinti térítési díj érvényesíthető.
(5) A hivatali kapun keresztül a csatlakozott szervezet iratkezelési rendszerének megfelelő funkcióit az iratot beküldők számára az ügyfélkapun keresztül hozzáférhetővé kell tenni, hogy az ügyeik állásáról megfelelő azonosítás után tájékozódhassanak.
26. § (1) A központi rendszer kormányrendeletben meghatározott módon központi iratkezelési szolgáltatással a csatlakozott szervezet kérelmére biztosítja a csatlakozott szervezet adatainak biztonságos elektronikus tárolását.
(2) A központi rendszer keretei között működik az elektronikus levéltári szolgáltatás mint a közlevéltárak elektronikus levéltári anyagának hosszú távú megőrzését lehetővé tevő tárolóhely-szolgáltatás, amely biztosítja az illetékes levéltárak hatáskörében lévő elektronikus levéltári szolgáltató rendszerek működtetésének műszaki-informatikai feltételeit, ennek részeként a megőrzött iratok hozzáférhetőségét.
Központi ügyfélszolgálat¶
27. § (1) Az elektronikus közszolgáltatások igénybevevői részére az elektronikus közszolgáltatással kapcsolatos egyedi igények alapján történő tájékoztatás, és az elektronikus támogatása céljára telefonon és interneten keresztül elérhető központi ügyfélszolgálat (ügyfélvonal), továbbá külön jogszabályban meghatározott elektronikus ügyintézést támogató közösségi hozzáférési pontok működnek a központi rendszer keretében.
(2) Ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eljárási cselekmény telefonon történő megtételét lehetővé teszi, a központi rendszer az ilyen ügyintézéshez telefonon keresztül elérhető szolgáltatást és hangrögzítést biztosít.
(3) A telefonos ügyfélszolgálati kapcsolatról csak az igénybevevő kifejezett hozzájárulása alapján készülhet hangfelvétel, amelyet az igénybevevő által adott hozzájárulás időtartamáig, de legfeljebb öt évig tárol a központi rendszer.
(4) A 27. §-ban meghatározott telefonon történő szolgáltatás és a vétel visszaigazolásához kötött eljárási cselekmény csak hangrögzítéssel, és a hangfelvétel változtathatatlanságát biztosító eljárással végezhető. Ilyen esetben a felvétel kezelésére az irattári szabályok vonatkoznak.
(5) Az igénybevevő kérheti a beszélgetés hiteles másolatának az elektronikus tárhelyén történő elhelyezését.
Az ügysegédi eljárás¶
28. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybevétele során ügysegéd közreműködésére az ügyintézés kezdeményezésének helyén vagy a központi rendszer központi ügyfélszolgálatán keresztül kerülhet sor.
(2) Az ügysegédet az elektronikus közszolgáltatást igénybevevője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint feljogosíthatja arra is, hogy az igénybevevő tárhelyére adatot helyezzen el, vagy onnan adatot helyezzen át.
V. Fejezet — Az elektronikus közszolgáltatásokkal összefüggő felügyeleti és tanúsítási jogosítványok¶
29. § (1) Az elektronikus közszolgáltatások hitelessége, minősége, üzembiztonsága és a kezelt adatok biztonsága érdekében a központi rendszer részét képező, illetve ahhoz csatlakozó rendszerek külön jogszabályban megállapított egységes biztonsági, valamint a rendszerek együttes működését biztosítani képes szabályok szerint működnek.
(2) A központi rendszerhez csatlakozott rendszer üzemeltetője felel azért, hogy a rendszer a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfeleljen.
(3) A központi rendszer működtetője felelős azért, hogy a (2) bekezdés szerinti rendszerek tevékenységükkel ne veszélyeztessék a központi rendszer más elemeinek biztonságát. E felelősségi körében eljárva ideiglenesen korlátozhatja, illetve szüneteltetheti a csatlakozott rendszerhez való hozzáférést, illetve a csatlakozott rendszernek a központi rendszerhez való hozzáférését a biztonsági követelményeknek való megfelelés biztosításáig.
Tanúsítás¶
30. § (1) A központi rendszerhez való csatlakozás a szolgáltatás jellege szerint differenciált követelményeinek teljesítését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) regisztrálja.
(2) A tanúsítást a csatlakozást megelőzően és utána rendszeresen el kell végezni.
(3) A csatlakozás csak az NMHH által elvégzett regisztráció után hajtható végre.
(4) Ha a csatlakozás megtörténte után a felülvizsgálat során az erre feljogosított szakértő a feltételek hiányát érzékeli, az NMHH-hoz fordul a regisztráció visszavonása érdekében.
VI. Fejezet — Záró rendelkezések¶
31. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
- a) a központi rendszer működtetőjét,
- b) a 16. § (4) bekezdésében meghatározott, adatkezelésre kijelölt szervet.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
- a) az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetek együttműködésével, az általuk működtetett informatikai rendszerek együttes működtetésével kapcsolatos részletes szabályokat;
- b) a központi rendszer működtetésével, valamint szolgáltatásainak igénybevételével összefüggő részletes informatikai-biztonsági, adatbiztonsági követelményeket, a csatlakozásra kötelezett szervezetek által igénybe vehető informatikai szolgáltatásokat;
- c) a központi rendszer igénybevevőinek azonosítására vonatkozó részletes szabályokat;
- d) a központi rendszerhez való csatlakozás műszaki követelményeit és az e követelményeknek való megfelelés tanúsításának szabályait;
- e) a központi rendszer útján nyújtott elektronikus tájékoztató, ügysegédi és ügyintézési szolgáltatások részletes formai, tartalmi, eljárási és dokumentációs követelményeit;
- f) a külön díj megfizetése ellenében igénybe vehető elektronikus közszolgáltatások körét, a díj megfizetésének módozatait, és eljárásrendjét;
- g) a hatósági nyilvántartásokból történő adatkérésre és adatszolgáltatásra vonatkozó informatikai-biztonsági követelményeket;
- h) a központi rendszer részeként nyújtott irattárolási, levéltári technikai szolgáltatásra és az e szolgáltatások igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat;
- i) az elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat;
- j) az elektronikus tárhely használatának részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje azokat a közigazgatási hatóságokat, amelyek elektronikus közszolgáltatásaikat – átmenetileg, az államháztartás vagy az európai uniós források terhére nyújtott támogatások vagy egyéb kifizetések zavartalan megállapítása és folyósítása feltételeinek megteremtéséig terjedő, a rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben és egyéb eljárásokban, a rendeletben meghatározott időszakban – nem a központi rendszer igénybevételével nyújtják.
(4) Felhatalmazást kap a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel és az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben – az egyes elektronikus közszolgáltatásokért, valamint a regisztráció díjköteles eljárási cselekményeiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.
32. § (1) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontja a következő 24. ponttal egészül ki:
[26. § E törvény alkalmazásában
c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő – a szervezet létesítő okiratában szereplő – cél szerinti tevékenységek:]
„24. az elektronikus közszolgáltatások alapszolgáltatásként történő biztosítása.”
(2) Nem lép hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ket.-novella) 32. § (1) bekezdésének a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 40. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése, 118. §-a, 119. §-a, 122. §-a, 123. §-a, 124. §-a, 127. § (3) bekezdésének a Ket. 172. § j) pontját megállapító rendelkezése, 127. § (4) bekezdésének a Ket. 172. § o) pontját megállapító rendelkezése, 128. § (1) bekezdésének a Ket. 174. § (1) bekezdés e) pontját megállapító rendelkezése, 128. § (3) bekezdése, 130. § (1) bekezdés 71–75. pontja.
(3) A Ket.-novella 11. § (2) bekezdésének a Ket. 20. § (5), (6), (8) bekezdését, 79. §-ának a Ket. 106. § (4) bekezdését és 80. §-ának a Ket. 107. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyett a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveggel lép hatályba.
(4) Hatályát veszti a Ket. 40. § (3) bekezdése, 160. §-a és 160. §-t megelőző alcíme, 166. §-t megelőző alcíme, 167. §-a, 168. §-a, 174. § (1) bekezdés e) pontja, 174. § (3) bekezdés a)–c) pontja.
(5) A Ket. X. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„Elektronikus tájékoztatás és hatósági szolgáltatás”¶
(6) A Ket. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § Törvény és kormányrendelet elrendelheti az elektronikus tájékoztatás 164. §-ban meghatározottaktól eltérő módját.”
(7) A Ket. 172. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„j) központi elektronikus szolgáltató rendszer: az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerinti központi elektronikus szolgáltató rendszer;”
(8) A Ket. 172. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„o) ügyfélkapu: az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerinti ügyfélkapu;”
33. § (1) E törvény a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel 2009. október 1-jén lép hatályba.
(2) A 6. § (3) bekezdése, a 7. § (2) bekezdése és a 24. § (1) bekezdés második mondata 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 9. § (1) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 6. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.