2009. évi CXXII. törvény — mi változott? 2014. december 24.
A 2013. november 30. és 2014. december 24. között hatályba lépett módosítások. 108 sor került be, 1 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. november 30.)Következő módosítás (2015. július 10.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 8 változatlan sor ⋯
- a) köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik,
- b) többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával – közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül – rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A befolyás számításánál nem kell figyelembe venni a huszonöt százalékot el nem érő közvetett befolyást.
- c) közzététel: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott elektronikus közzététel.
- d) állami részvényes:
- da) a magyar állam, vagy
- db) olyan gazdasági társaság, amelyben a magyar állam a szavazatok legalább 90%-át biztosító befolyással rendelkezik (a továbbiakban: állami gazdasági társaság).
2. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §-a szerint vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók
⋯ 40 változatlan sor ⋯
(3) A (2) bekezdésnek a felügyelő bizottság létszámkorlátjára vonatkozó rendelkezését nem kell alkalmazni olyan közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság esetében, amely az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény alapján megszüntetett alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával jött létre.
5. § (1)
5. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalóját munkaszerződés vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján megillető alapbéren kívüli teljesítménybér (prémium), valamint alapbéren felüli rendszeres pénzbeli és nem pénzbeli juttatás ki nem fizetéséből eredő felelősség kizárólag a köztulajdonban álló gazdasági társaságot terheli, az igényt a gazdasági társasággal szemben kell érvényesíteni. A köztulajdonban álló gazdasági társaság ezen felelősségével összefüggésben a vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottsági tagjával és a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben követelést nem érvényesíthet.
(2)
⋯ 13 változatlan sor ⋯
(2)
7/A. § (1) A lakosság és a gazdasági szereplők számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokban – az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése céljából, nemzetgazdasági stratégiai érdekből – az állami részvényes e törvény szerint vételi jogot gyakorolhat e gazdasági társaságoknak az állami részvényes tulajdonába nem került részvényei tekintetében.
(2) A vételi jog azon zártkörűen működő részvénytársaság esetében gyakorolható,
- a) amelyben a magyar állam vagy az állami gazdasági társaság önállóan vagy együttesen a szavazatok legalább 90%-át elérő befolyást szerez, és
- b) amely vagy amely által irányított vállalatcsoport a befolyás megszerzésének és a vételi jog gyakorlásának időpontjában is
- ba) a lakosság és gazdasági szereplők számára energiatermelési, rendszerirányítási, valamint energiakereskedelmi vagy energiaátviteli szolgáltatást,
- bb) a lakosság és gazdasági szereplők számára egyetemes szolgáltatáshoz vagy közszolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatást,
- bc) a lakosság és gazdasági szereplők számára külön törvényben meghatározott közszolgáltatást,
- bd) a lakosság és gazdasági szereplők számára külön törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatást
nyújt (a továbbiakban: céltársaság).
(3) Az állami részvényesek közül az gyakorolhatja a vételi jogot, amelynek nagyobb a részesedése a céltársaságban, azonos mértékű részesedés esetén pedig az, amely a legkésőbb szerzett részesedést a céltársaságban, kivéve mindkét esetben, ha az állami részvényesek maguk közül kijelölik a vételi jogot gyakorló részvényest (a továbbiakban: vételi jogot gyakorló részvényes).
(4) Ha a céltársaságban a magyar állam vagy az állami gazdasági társaság önállóan vagy együttesen a szavazatok legalább 90%-át elérő befolyást ér el, a részvények tulajdonjogának megszerzését követő 2 munkanapon belül kell a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe való bejegyzését kérni a részvénykönyv vezetőjétől. A vételi jogot gyakorló részvényes a tulajdonosváltozásnak a részvénykönyvbe való bejegyzéséről történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles kezdeményezni a legalább 90%-os befolyás megszerzéséről, a vételi jogot gyakorló részvényes személyéről és a nem állami részvényest e törvény alapján megillető eladási jogról szóló közlemény (a továbbiakban: részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény) Cégközlönyben való közzétételét.
7/B. § (1) A vételi jog a részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét követő napon keletkezik.
(2) A vételi jog a részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét követő naptól számított 120 napos jogvesztő határidőn belül gyakorolható.
(3) A vételi jogot gyakorló részvényes vételi jogát a vételi jog gyakorlásáról szóló közleménynek (a továbbiakban: vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény) a Cégközlönyben való közzétételével gyakorolhatja. A vételi jog gyakorlásáról szóló közleménynek tartalmaznia kell
- a) a befolyás mértékét, megszerzésének időpontját, a vételi jog gyakorlásának szándékát, a vételi jogot gyakorló részvényes megjelölését,
- b) részvénysorozatonként az egy részvényre jutó ellenértéket és a részvényekért fizetendő teljes ellenérték összegét,
- c) azt a pénzforgalmi szolgáltatót, amelynél a pénzben teljesítendő ellenértéket a vételi jogot gyakorló részvényes letétbe helyezi,
- d) a részvények rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és módját,
- e) a részvényekért fizetendő teljes ellenértéknek a letéti számláról történő kifizetése módját és idejét.
(4) A vételi jogot gyakorló részvényes a (3) bekezdés b) pontja szerinti ellenértéket legkésőbb a vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény közzétételét követő napon az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott letéti számlán a céltársaság részvényese(i) javára Magyarország törvényes fizetőeszközében elhelyezi.
(5) A részvényekért fizetendő teljes ellenértéknek a letéti számláról történő kifizetése idejét a 7/E. § (5) bekezdésére tekintettel kell megállapítani. Ha a kifizetésre – a vételi jogot gyakorló részvényes hibájából – késedelmesen kerül sor, a Ptk. szerinti késedelmi kamatot is meg kell fizetni.
(6) A Cégközlönyben való közzététellel egyidejűleg a vételi jogot gyakorló részvényes köteles a céltársaság részvénykönyvbe bejegyzett részvényeseivel írásban is közölni a közleményben foglaltakat azzal, hogy köteles megjelölni az adott részvényes (a továbbiakban: a vételi joggal érintett részvények tulajdonosa) részvényeinek ellenértékét is.
7/C. § (1) A vételi jog gyakorlásával a részvények tulajdonjogának tehermentes megszerzésére kerül sor.
(2) Ha a részvényen zálogjog áll fenn, a vételár a zálogjog tárgyaként a részvény helyébe lép.
(3) Ha a részvényt végrehajtás alá vonták, a 7/E. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. Ez esetben az érvénytelenített részvények helyébe lépő új részvényeknek a vételi jogot gyakorló részvényes részére történő átadását követően az érvénytelenített részvényekre eső vételárat a végrehajtási eljárást folytató szerv vagy személy letéti számlájára kell átutalni.
7/D. § (1) A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények egy részvényre jutó ellenértéke
- a) az egy részvényre jutó saját tőke értéke és
- b) a (3) bekezdés szerinti piaci vételár
közül a magasabb összeg.
(2) Saját tőkeként a legutóbbi – könyvvizsgáló által hitelesített – éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.
(3) A piaci vételár számításának alapja a vételi jogot gyakorló részvényes által felkért két – egymástól, a céltársaságtól, a céltársaság részvényeseitől és az állami részvényestől – független könyvvizsgálónak a vételi jog gyakorlását megelőző 180 napon belül a vételi jog tárgyát képező részvények részvénysorozatonként megállapított egy részvényre jutó piaci értékéről – Magyarország törvényes fizetőeszközében – készített értékelése. A könyvvizsgálói értékelést a céltársaság legutóbbi, könyvvizsgálói jelentéssel lezárt éves beszámolója alapján kell elkészíteni. Az egy részvényre jutó piaci vételár a két könyvvizsgáló által meghatározott piaci értékek összegének számtani középértéke.
7/E. § (1) A vételi joggal érintett részvények tulajdonosai kötelesek a vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény megjelenését követő 15 napon belül részvényeiket átadni
- a) dematerializált részvények esetén a vételi jog gyakorlásáról szóló közleményben megjelölt értékpapírszámlára történő átutalás útján,
- b) nyomdai úton előállított részvények esetén a vételi jogot gyakorló részvényes részére a céltársaság székhelyén átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele és arról részére másolat kiadása mellett.
(2) A céltársaság az (1) bekezdésben meghatározott határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja és helyettük új részvényeket bocsát ki, amelyeket a vételi jog gyakorlására tekintettel a vételi jogot gyakorló részvényes rendelkezésére bocsát.
(3) A vételi joggal érintett részvényekért járó ellenértéket – a 7/C. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve – a vételi joggal érintett részvények tulajdonosa azt követően igényelheti a letét kezelőjétől, hogy igazolta
- a) dematerializált részvények esetén az értékpapírszámlájának a vételi jog gyakorlásáról szóló közleményben megjelölt értékpapírszámla javára történt terhelését,
- b) nyomdai úton előállított részvények esetén a részvényeknek a vételi jogot gyakorló részvényes részére történő átadását vagy
- c) a vételi joggal érintett részvények érvénytelenítését.
(4) A vételi jogot gyakorló részvényes köteles közreműködni a vételi joggal érintett részvények tulajdonosával a (3) bekezdés szerinti igazolások beszerzésében és kiadásában.
(5) A részvény ellenértéke kifizetésének időpontja nem lehet későbbi, mint a (3) bekezdés szerinti igazolás benyújtását követő 30. nap.
(6) A részvény ellenértékén felül járó esetleges késedelmi kamatot a vételi joggal érintett részvények tulajdonosa a vételi jogot gyakorló részvényestől közvetlenül igényelheti.
7/F. § (1) A részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a céltársaság bármely nem állami részvényese kérheti, hogy a vételi jogot gyakorló részvényes a részvényeit vegye meg (eladási jog).
(2) Eladási jog gyakorlása esetén a 7/C–7/E. §-okat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az eladási jogot gyakorló részvényes eladási jogát az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a vételi jogot gyakorló részvényeshez intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolhatja.
(4) A vételi jogot gyakorló részvényes az eladási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles írásbeli nyilatkozatban tájékoztatni az eladási jogot gyakorló részvényest a 7/B. § (3) bekezdés b)–e) pontjában felsoroltakról.
(5) A vételi jogot gyakorló részvényes a részvények ellenértékét legkésőbb a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megküldését követő napon az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott letéti számlán az eladási jogot gyakorló részvényes javára elhelyezi.
(6) Az eladási jogot gyakorló részvényes a vételi jogot gyakorló részvényesnek a (4) bekezdés szerinti nyilatkozata kézhezvételét követő 15 napon belül köteles részvényeit a 7/E. § (1) bekezdése szerint átadni a vételi jogot gyakorló részvényesnek. A határidőben át nem adott részvények érvénytelenítése a 7/E. § (2) bekezdése szerint történik.
(7) Az eladási jogot gyakorló részvényes a részvényekért járó ellenértéket – a 7/C. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve – a 7/E. § (3) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak igazolását követően igényelheti a letét kezelőjétől. Ha a kifizetésre – a vételi jogot gyakorló részvényes hibájából – késedelmesen kerül sor, az eladási jogot gyakorló részvényes a Ptk. szerinti késedelmi kamatot a vételi jogot gyakorló részvényestől igényelheti.
7/G. § Az e törvény szerinti vételi jog és eladási jog gyakorlásával összefüggésben felmerült jogvita társasági jogi jogvitának minősül.
7/H. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 159. §-a, 161. §-a és a Ptk. 2:47. § (1) bekezdése szerinti titoktartási kötelezettség nem terjed ki – a Hpt. 159. § (3) bekezdésében és 161. § (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően – a köztulajdonban álló gazdasági társaság, a köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalója és a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője által a többségi befolyással rendelkező tulajdonos jogait gyakorló személy vagy szervezet részére adott, üzleti titok tekintetében a köztulajdonban álló gazdasági társaságra vonatkozó, banktitkok tekintetében a Hpt. 160. §-a szerinti adatokra vonatkozó adatszolgáltatásra.
8. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) E törvény 3–4. §-a, 5. § (3) bekezdése, 6. §-a, valamint 8. § (3) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.
⋯ 13 változatlan sor ⋯
(2) E törvény 5. § (1) bekezdését, valamint 7. § (1)–(3) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően kötött vagy a javadalmazásra vonatkozó részében módosított munkaszerződésekre kell alkalmazni.
(3) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXXV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek az egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XCI. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
10. § (1) Ha az egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor az állami részvényes a céltársaságban már rendelkezik a 7/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti befolyással, a 7/A–7/G. §-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 7/A. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése alkalmazásában a Módtv. hatálybalépését kell a befolyásszerzés időpontjának tekinteni.
(3) Ha a befolyásszerzés alapjául szolgáló tulajdonosváltozás a Módtv. hatálybalépéséig a részvénykönyvben még nem került átvezetésre, az állami részvényes a Módtv. hatálybalépésétől számított 15 napon belül köteles a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe való bejegyzését kérni a részvénykönyv vezetőjétől.
(4) A részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét
- a) a Módtv. hatálybalépésétől,
- b) a (3) bekezdés szerinti esetben a tulajdonosváltozásnak a részvénykönyvbe való bejegyzéséről történő tudomásszerzéstől
számított 15 napon belül kell kezdeményezni.