2009. évi CXV. törvény — mi változott? 2010. január 2.

- c) öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjától számítandó.

40. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában a „továbbá az egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe „az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó” szöveg lép.

41. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 41. pontjában „a vállalkozói igazolványban” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartásában” szöveg lép.

42. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XVII. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok változása miatti igazolványcseréért – a módosítások számára tekintet nélkül – 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a vállalkozói igazolványban feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása miatt kerül sor. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolvány pótlása iránti eljárás illetéke 5000 forint.”

43. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)

- a) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában „a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés,” szövegrész helyébe a „a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés,” szövegrész lép,

- b) 3. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője,” szövegrész helyébe a „részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), egyéni cégnél a cégtulajdonos, ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője,” szövegrész lép,

- c) 9. §-ának (10) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép,

- d) 11. §-ának (7) bekezdésében a „legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja (részvényese)” szövegrész helyébe a „legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja (részvényese) – egyéni cég esetén a tag – ” szövegrész lép,

- e) 16. §-ának (2) bekezdésében a „legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező – tulajdonosa” szövegrész helyébe a „legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező – tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag)” szövegrész lép,

- f) 21/B. §-ában az „az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa” szövegrész helyébe „az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag)” szövegrész lép,

- g) 33. §-ának (2) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép,

- h) 33/A. §-ának (1) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyén cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép,

- i) 36. §-ának (1) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép,

- j) 63. §-ának (2) bekezdésében az „egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében” szövegrész helyébe „egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében” szövegrész lép,

- k) 63/B. §-ának (6) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép.

(2) A Cstv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához – ha azt az adós nyújtja be – az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.”

44. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés e) pontjában az „azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozót, valamint azt a személyt, aki gazdasági társaság vagy egyéni cég” szöveg lép.

45. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.”

46. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakmai gyakorlat]

„b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység”

[során szerezhető meg. Az a)–b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.]

47. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének mc)–md) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában fenntartó:]

„mc) az egyéni vállalkozó,

md) az ma)–mb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég,”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.”

(3) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 121. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ellátási szerződésnek tartalmaznia kell]

„a) az egyházi, állami fenntartó nevét, székhelyét és adószámát;”

(4) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 122/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „vállalkozói igazolvány” szövegrész helyébe a „vállalkozói nyilvántartás bárki számára nyilvános” szöveg lép.

48. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében a „valamint egyéni vállalkozások” szövegrész helyébe az „egyéni cégek, valamint egyéni vállalkozók” szöveg lép.

49. § (1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:]

„a) egyéni vállalkozói tevékenység esetében a tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés az illetékes hatósághoz történő benyújtásával;”

(2) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, illetve a cégbíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése, illetve a cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is.”

50. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény 2. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságokra, egyéni cégekre és egyéni vállalkozókra” szöveg, a 43. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók” szöveg lép.

51. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 15. § (4) bekezdésében az „egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni cég, egyéni vállalkozó” szöveg lép.

52. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 39. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szerződés akkor is megszűnik, ha]

„b) a bérlőnek a helyiségben végzett egyéni vállalkozói tevékenysége megszűnt.”

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) Az egyéni vállalkozó bérlő halála esetén a bérleti jogot csak az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse jogosult folytatni, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az egyéni vállalkozóról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentette.

(2) Nem egyéni vállalkozói tevékenység esetén csak a 21. § (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használják, mint a bérlő.”

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bérlő külön jogszabályokban meghatározottak szerint gazdasági társaságot, egyéni céget vagy szövetkezetet alapít vagy átalakulással létrehoz, a gazdasági társaság, az egyéni cég illetőleg a szövetkezet a jogutód.”

53. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 25. § (1) bekezdésében az „illetőleg egyéni vállalkozók” szövegrész helyébe az „egyéni cégek, illetőleg egyéni vállalkozók”, 42. § (3) bekezdésében az „illetőleg egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni cég, illetőleg egyéni vállalkozó” szöveg lép.

54. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában az „egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított)” szöveg lép.

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 8. pontjában az „egyéni vállalkozót” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított)” szöveg lép.

55. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (3) bekezdésében a „gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók” szöveg lép.

56. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 8/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzés során az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos

a) nem tartotta be a 8/A. § (5) bekezdésében vállalt kötelezettségeket,

b) egyéni vállalkozói tevékenysége vagy az önfoglalkoztatói minősége megszűnt,

c) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása bármely okból megszűnt,

felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a felszólítás az adott határidő elteltével eredménytelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a tulajdonosra bírságot szab ki, amely a termőföld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.”

57. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra

a) természetes személy esetében

aa) természetes személyazonosító adatok,

ab) lakcím;

b) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég esetében

ba) cég neve, cégjegyzék száma, törzsszáma (adószámának első nyolc számjegye) statisztikai tevékenységének kódja,

bb) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal;

c) egyéni vállalkozó esetében

ca) neve,

cb) egyéni vállalkozói igazolvány kiállítója és száma, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,

cc) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal;

d) az a)–c) pont esetében

da) környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései,

db) a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok

tarthatók nyilván.”

(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102. § (5) és (6) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság és egyéni cég” szöveg lép.

58. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdésének f) pontjában az „egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényben meghatározott” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározott” szöveg lép.

59. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság az 1. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséről, az egyéni vállalkozó tevékenységi körének megváltozásáról, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről értesíti az illetékes területi kamarát.”

60. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 8. § (4) bekezdésében a „gazdasági társaság és egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó” szöveg, 43. § (1) bekezdés a) pontjában a „gazdasági társaság esetén” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság és egyéni cég esetén” szöveg, II. számú mellékletének III.23. pontjában a „gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó” szöveg, II. számú mellékletének V.4. pontjában a „gazdasági társaság,” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, az egyéni cég” szöveg, 3. számú mellékletének II.2.1. c) pontjában az „igazolvány szám” szövegrész helyébe a „nyilvántartási szám” szöveg lép.

61. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § sc)–sd) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában fenntartó]

„sc) az egyéni vállalkozó,

sd) az sa)–sb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég,”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra jogosult a jogerős működési engedéllyel gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző, közfeladatot ellátó egyházi és – külön törvényben meghatározott – nem állami fenntartó.”

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § v) pontjában a „társasága,” szövegrész helyébe a „szervezete,” szövegrész, 98. § (1) bekezdésében a „természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „személy vagy szervezet” szöveg lép.

62. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (1) bekezdésének a) pontjában az „egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó, egyéni cég” szöveg lép.

63. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 32. § (4) bekezdésének c) pontjában a „betéti társaságnak, illetve” szövegrész helyébe a „betéti társaságnak, egyéni cégnek, illetve” szöveg lép.

64. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontjában a „társas vállalkozás tagjaként” szövegrész helyébe a „társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként” szöveg lép.

65. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben meghatározott követelményeket]

„c) az egyéni cég tagjának”

[kell igazolnia.]

(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 29. § (1) bekezdésében az „egyéni vállalkozó, illetőleg” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó, egyéni cég, illetőleg” szöveg, 29. § (2) bekezdésében az „egyéni vállalkozó, illetőleg” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, illetőleg”, 33. § (1) bekezdésében az „akkor megfelelő, ha” szövegrész helyébe az „akkor megfelelő, ha az egyéni cég,” szöveg lép.

66. § Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló 1999. évi XLVI. törvény 3. § (1) bekezdés ac) pontjában az „egyéni vállalkozásokra” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozókra és az egyéni cégekre” szöveg lép.

67. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kamarai közfeladatok ellátása, valamint a 31. § (1) bekezdés szerinti névjegyzék vezetése érdekében a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat, illetve az egyéni vállalkozóik nyilvántartását vezető szerv – a hálózat használatával kapcsolatos kiadások megtérítése mellett – elektronikus úton hozzáférést biztosít az országos kamarák számára a Ctv.-ben, illetve az egyéni vállalkozásról szóló törvényben meghatározott nyilvános adatokhoz.”

(2) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2. § a) pontjában a „gazdasági társaság,” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, az egyéni cég,” szöveg, 8. § (4) bekezdésének a) pontjában a „vállalkozónak megszűnik a vállalkozás gyakorlására való joga” szövegrész helyébe a „vállalkozási tevékenység megszűnik” szöveg, a 10. § (1) bekezdésének h) pontjában „a jegyzőnél a vállalkozói igazolvány visszavonását” szövegrész helyébe „az adóhatóságnál az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését” szöveg lép.

68. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.”

(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (1) bekezdésében a „(közkereseti társaság, betéti társaság)” szövegrész helyébe a „(közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre” szöveg, 2/A. § (2) és (5) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég” szöveg, 2/A. § (3) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre” szöveg, a 2/A. § (4) bekezdésben a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek” szöveg, 9. § (6) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég” szöveg, 9. § (7) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság és az egyéni cég” szöveg lép.

69. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. § (2) bekezdésének d) 1. alpontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég” szöveg lép.

70. § (1) A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 1. b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. devizabelföldi:]

„b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van – az e § 2. pontjának d) és f) alpontjában foglalt kivételekkel –, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó és az önfoglalkoztató);”

(2) A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyéni cég, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyezőpénztár, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó, a külföldi állampolgár önálló vállalkozása (egyéni vállalkozó és az önfoglalkoztató), valamint a nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és szabadalmi iroda, a végrehajtói iroda;”

71. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 60/B. § (2) bekezdésének b) pontjában az „igazolványának” szövegrész helyébe a „tevékenység bejelentéséről az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározott igazolásának” szöveg lép.

72. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény hatálya – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed]

„b) a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan

ba) a közoktatási intézményekre,

bb) a felsőoktatási intézményekre,

bc) a felnőttképzést folytató költségvetési szervekre,

bd) a központi képzőhelyekre,

be) a közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra,

bf) az egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira, továbbá

bg) a Magyar Köztársaság területén felnőttképzési tevékenységet folytató 3/C. § (1)–(3) bekezdés szerinti külföldi szolgáltatókra.”

(2) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 26. § (2) bekezdésének b) pontjában a „cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói igazolvány” szövegrész helyébe a „cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási” szöveg lép.

73. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 30. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

30. devizabelföldi:]

„b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót) is,”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 131. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„131. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, a fióktelep és az egyéni vállalkozó. Kétség esetén a vállalkozásjelleget vélelmezni kell,”

(3) A Tpt. 68. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem kell nyilvános vételi ajánlatot tenni, ha a befolyást szerző a részvényeket vele egy csoportba tartozó vállalkozástól szerzi meg.”

(4) A Tpt. 73/A. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A céltársaság igazgatósága az e §-ban szabályozott különleges eljárása során a céltársaság hosszú távú üzleti, stratégiai jelentőségű céljainak figyelembevételével köteles eljárni.”

(5) A Tpt. 4. számú mellékletének c) 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A helyi önkormányzatok által készített tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

c) Az önkormányzat bemutatása]

„7. a helyileg bejegyzett vállalkozások száma szakmánkénti megoszlásban,”

74. § (1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:

[(2) Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre – a rendelkezésre álló lehetőségek között – az alábbi jogviszonyok keretében jogosult]

„j) egyéni cég tagjaként.”

(2) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is folytatható. A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban – bárki számára ingyenesen és elektronikusan is elérhetően – fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó által folytatható egészségügyi tevékenységet, és azt, hogy kizárólag szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosult.

(5) A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatóként nem működhet, és kizárólag személyesen, csak az egyéni vállalkozói tevékenységeként bejelentett egészségügyi tevékenységet végezheti, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, tanulót nem foglalkoztathat, közreműködőt nem vehet igénybe, nem tarthat fenn telephelyet, fióktelephelyet. Székhelyét azonban nem köteles cégtáblával megjelölni.”

(3) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 25. § (3) bekezdésében az „illetve a társas vállalkozás” szövegrész helyébe „az egyéni cég, illetve a társas vállalkozás” szöveg lép.

75. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

[(1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a belföldi székhelyű]

„e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

f) egyéni cég [az a)–f) pont alattiak a továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett].”

(2) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének ae) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az Szt. 19. §-a alapján kötött együttműködési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:]

„ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát,”

(3) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 4/A. § (2) bekezdésének ae) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:]

„ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,”

76. § (1) Az Art. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a § a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.

(9) Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérheti, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.”

(2) Az Art. 16. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:]

„d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek és egyéni vállalkozók esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK rendelet) szerint, az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját, továbbá a statisztikai számjelet;”

(3) Az Art. 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az adózó]

„a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;”

(4) Az Art. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói tevékenység bejelentése iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózó esetén az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetőleg az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósággal az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével és elektronikus úton is értesíti a cégbíróságot, illetőleg az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:

a) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;

b) a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő esetén az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatokat;

c) jogelődjének adóazonosító számát;

d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonos esetén az adóazonosító jel közlése végett e törvényben meghatározott adatokat;

e) a magánszemély adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével;

f) a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az 1893/2006/EK rendelet szerint;

g) székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed.”

(5) Az Art. 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 17. § (1) bekezdés a)–b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be az 1893/2006/EK rendelet szerint.”

(6) Az Art. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23/A. § Az egyéni vállalkozó adózó a 23. § (6) bekezdése alkalmazása helyett választása szerint az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, e törvény 16. § (3) bekezdése szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján jelentheti be az állami adóhatósághoz.”

(7) Az Art. 24. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,

a) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a kincstár elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,

b) akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetőleg akit az egyéni vállalkozók nyilvántartásából töröltek,

c) aki bejelenti adóköteles tevékenységének megszüntetését vagy az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,

d) amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette,

e) amelyet a törzskönyvi nyilvántartásból töröltek.”

(8) Az Art. 24/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság az adószám alkalmazásának felfüggesztéséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve ha az adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt és az ügy iratait haladéktalanul visszaküldi az adóhatóságnak. Az adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi a cégbíróságot, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a felfüggesztés tényének és kezdőidőpontjának cégjegyzékbe, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése, érdekében, továbbá a felfüggesztésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés a)–d) pontjai alapján került sor, az adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetése iránti eljárást kezdeményez.”

(9) Az Art. 24/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szerv felfüggesztés elrendeléséről szóló megkeresése, értesítése nem eredményezi az adózó megszűnését (az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság megszűnését), azonban az adózó adószámát az állami adóhatóság a (4) bekezdés alapján az adózó megszűnését (egyéni vállalkozó törlését az egyéni vállalkozók nyilvántartásából) megelőzően jogerős határozattal törölte, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adóhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.”

(10) Az Art. 33. § (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha]

„e) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény).”

(11) Az Art. 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság, ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.”

(12) Az Art. 178. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában]

„9. egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni cég, szakcsoport, polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társasgarázs, építőközösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés,”

(13) Az Art. 178. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában]

„29. vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet végez és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel, továbbá az az egyéb magánszemély, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat,”

(14) Az Art. 17. § (1) bekezdés c) pontjában „az a) és b) pontokban említett igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött” szövegrész helyébe a „nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá” szöveg, 23. § (1) bekezdésében „a körzetközponti jegyző” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság” szöveg, 23. § (5) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szöveg, 24/A. § (3) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szöveg, 24/A. § (4) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szöveg, 24/A. § (9) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szöveg, az 52. § (7) bekezdés g) pontjában az „illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról” szöveg, a 98. § (3) bekezdésében a „vállalkozói igazolványhoz kötött” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozói” szöveg lép.

(15) Hatályát veszti a 24. § (2) bekezdésében „az egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni,” 3. számú mellékletének M.) pontjában „a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát, ” szövegrész.

(16) Hatályát veszti az Art. 90. § (7) bekezdésének b) pontja.

77. § A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 8. § (1) bekezdésében a „jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni cég” szöveg lép.

78. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 67. § (1) bekezdésének f) pontjában az „igazolvánnyal rendelkezik” szövegrész helyébe a „tevékenységét az egyéni vállalkozóról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentette.” szöveg lép.

(2) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6) bekezdésének q) pontja hatályát veszti.

79. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 35. § (2) bekezdésében a „vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy” szövegrész helyébe a „vállalkozó” szöveg, 116/B. § (1) bekezdésében a „jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni cég” szöveg lép.

80. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 4. §-ának 1., 30. és 31. pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, egyéni cég” szöveg, 22. § (2) bekezdésében és 241. § b) pontjában a „kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget” szövegrész helyébe a „kivéve az egyéni vállalkozót” szöveg lép.

81. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági társaság vagy az egyéni cég vezetője a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetőleg a gazdasági társaság vagy az egyéni cég képviselője a gazdasági társaság vagy egyéni cég részére kiállított nemleges köztartozásról szóló igazolásokat – a közgyűlés (2) bekezdésben említett határozatának megfelelően – köteles beszerezni és bemutatni.”

82. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdésének 7. pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság és egyéni cég” szöveg lép.

83. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 6. a) pontjában az „egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó, az egyéni cég,” szöveg lép.

84. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésének a) pontjában a „gazdasági társaságnál” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságnál és egyéni cégnél” szöveg, a 11. § (4) bekezdésének a) pontjában az „egyházi jogi személy vagy gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „egyházi jogi személy, gazdasági társaság vagy egyéni cég” szöveg, 11. § (4) bekezdésének b) pontjában „a vállalkozói engedély másolatát” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséről az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározott igazolás” szöveg lép.

85. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. § a) pontjában és 3. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaság,” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, egyéni cég” szöveg, 6. § (1) bekezdésének a) pontjában „a vállalkozói igazolvány” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát” szöveg lép.

86. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 231. § (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]

„l) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról, illetve az igazgatóság felhatalmazásáról a jegyzési elsőbbségi jog korlátozására, illetve kizárására;”

(2) A Gt. 289. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„289. § (1) A részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. Az alapító kivételével a részvényjegyző a jegyzéssel csak pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására vállalhat kötelezettséget. A részvényjegyző – kivéve azt az alapítót, aki nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltat – köteles az általa jegyzett összeg legalább tíz százalékát az alapítók által megjelölt módon a jegyzéssel egyidejűleg befizetni.

(2) Ha a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására a 209. § (2) bekezdése szerint könyvvizsgálói jelentés nélkül kerül sor, az igazgatóság a nem pénzbeli hozzájárulás tényleges szolgáltatásának napjától számított egy hónapon belül nyilatkozatot tesz közzé a Cégközlönyben, amely nyilatkozat tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását, értékét, értékelésének forrását, illetve adott esetben az értékelés módszerét. A nyilatkozat továbbá kitér arra, hogy a kapott értékek megfelelnek legalább az ellenükben kibocsátandó részvények számának és névértékének – vagy kibocsátási értékének –, illetve adott esetben a hozzájárulásokon jelentkező árfolyamkülönbözetnek, valamint arra, hogy az eredeti értékelés vonatkozásában nem merültek fel új befolyásoló körülmények.”

(3) A Gt. 308. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a 24. § (2) bekezdésétől eltérően korlátozhatja az egyidejűleg visszahívható vezető tisztségviselők számát.”

(4) A Gt. 313. § (4) bekezdése helyébe a következő a rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A részvények jegyzésére vonatkozó elsőbbségi jog az alapszabályban érvényesen nem zárható ki, illetve nem korlátozható. A közgyűlés azonban – az igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján – a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlását korlátozhatja, illetve kizárhatja. Ebben az esetben az igazgatóságnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi jog korlátozására, illetve kizárására irányuló indítvány indokait.

(5) A közgyűlés az igazgatóságot az alaptőke felemelésére felhatalmazó határozatában felhatalmazhatja a tőkeemelésre vonatkozó felhatalmazás időtartamára a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának korlátozására, illetve kizárására. Az igazgatóság a (4)–(5) bekezdés szerinti közgyűlési határozatok cégbíróságnak történő megküldésével egyidejűleg gondoskodik a határozatok tartalmának Cégközlönyben történő közzétételéről.

(6) Amennyiben az alaptőke felemelésre az igazgatóságot erre felhatalmazó közgyűlési határozat alapján és nem pénzbeli hozzájárulás ellenében úgy kerül sor, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása vonatkozásában a 209. § (2) bekezdése szerint könyvvizsgálói jelentés nem készül, a 289. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot – kiegészítve az emelésre vonatkozó határozat napját illető információval – azt megelőzően kell az igazgatóságnak a Cégközlönyben közzétenni, mielőtt a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátották. A 289. § (2) bekezdése szerint a nem pénzbeli hozzájárulás tényleges szolgáltatásának napjától számított egy hónapon belül közzéteendő nyilatkozat annak kijelentésére korlátozódik, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátása előtt tett nyilatkozat közzététele óta nem merültek fel új körülmények.”

87. § (1) A Ctv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A cégbíróság a betekintés során, valamint a kiadott cégmásolatban, cégkivonatban és cégbizonyítványban – ellenkező kérelem hiányában – nem tünteti fel a természetes személy tekintetében bejegyzett lakóhelyet. A cégbíróság az e §-ban meghatározott betekintést, az adat- és cégirat szolgáltatást a 10. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja.”

(2) A Ctv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben nem említett céginformációért, valamint ha a kérelmező a céginformációt közokirat formájában kéri, a kérelmező a céginformációs szolgálat tevékenységének igénybevételéért – a szolgáltatás költségeivel összhangban álló – költségtérítést köteles fizetni. A céginformációs szolgálat a céginformációban – ellenkező kérelem hiányában – nem tünteti fel a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhelyet. A betekintést és céginformáció szolgáltatást a céginformációs szolgálat a 10. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja.”

(3) A Ctv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól – külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében – hiteles vagy nem hiteles papíralapú másolat kérhető. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat – a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül – az okirat hiteles másolatát adja ki. A cégbíróság és a céginformációs szolgálat – ellenkező kérelem hiányában – a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhelyet nem tüntetni fel. A céginformációs szolgálat a cégiratot a 10. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak szerint adja ki.”

(5) A Ctv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cég cégjegyzékének adatait, illetve azok változásait – ideértve a cég törlését is – tartalmazó végzését a cégbíróság költségtérítés ellenében a Cégközlönyben hozza nyilvánosságra, felsorolva azokat az okiratokat is, amelyek alapján a végzést meghozta. A cégbíróság a végzést automatikusan, elektronikus úton juttatja el a Cégközlöny számára, azzal, hogy a végzésben nem kerül feltüntetésre a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhely. A végzésben, illetve annak alapján a Cégközlönyben megjelenő közleményben azt is szerepeltetni kell, hogy a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető cégbíróságon megtekinthetők. Emellett a Cégközlönyben közzétételre kerülnek azok a cégjegyzékadatok is, amelyekkel törvény rendelkezése szerint – más szervezet döntése alapján – elektronikus úton egészül ki a cégjegyzék.”

(6) A Ctv. 20. § (3) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

„(3) A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzék adatainak közzétételével egyidejűleg gondoskodik a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratának, illetve a létesítő okirat módosításának Cégközlönyben történő közzétételéről is, kivéve, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása szerződésminta alkalmazásával készült. A Cégközlöny részére továbbításra kerülő létesítő okiratban, módosított létesítő okiratban nem kerül feltüntetésre a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhely.”

(7) A Ctv. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Egyéni cég esetén

a) a cégtulajdonos nevét és lakóhelyét,

b) az egyéni cég tagjának korlátolt vagy korlátlan felelősségét, korlátolt felelősség esetén a pótbefizetés összegét;”

(8) A Ctv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság, egyéni cég vagy zártkörűen működő részvénytársaság alapításának bejegyzése iránti kérelemhez e törvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült alapító okiratot csatolnak, a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni. Amennyiben a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor – ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre történő utalás – a cégbíróság a 45–47. §-ok szerint jár el.”

(9) A Ctv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cégbíróság a cég bejegyzéséről, a cégnyilvántartásban átvezetett változásokról (pl. a cég székhelyének, a tulajdonosok személyének változásáról), valamint az eljárás megszüntetéséről, a bejegyzési kérelem elutasításáról, illetve a cég törléséről értesíti a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamarát, adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt, egyéni cég bejegyzése esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet. A cégbíróság a cég bejegyzéséről, székhelyének változásáról, a cég törléséről, az eljárás megszüntetéséről adatot szolgáltat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Az értesítést, illetve az adatszolgáltatást a céginformációs szolgálat elektronikus úton teljesíti.”

(10) A Ctv. 1. számú melléklete II. 9. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:]

„9. egyéni cég esetén

a) hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről, illetve ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról,

b) ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról, a tagnak a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére vonatkozó nyilatkozatával együtt;”

(11) A Ctv. 3. számú mellékletének II. pontja a következő új 15. ponttal egészül ki:

[II. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb, a jogi képviselő által megvizsgálásra kerülő okiratok:]

„15. az egyéni cég esetén

a) hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról,

b) ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról;”

(12) A Ctv. az e törvény melléklete szerinti új, 10. számú melléklettel egészül ki.

88. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 82. § (1) bekezdésének f) pontjában a „vállalkozói engedéllyel rendelkezők” szövegrész helyébe a „vállalkozók” szöveg lép.

89. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (4) bekezdésének f) pontjában a „vállalkozói engedéllyel rendelkezők” szövegrész helyébe a „vállalkozók” szöveg lép.

90. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 26. § (3) bekezdésének x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése céljából adatokat kell átadni:]

„x) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.”

91. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 7. § (3) bekezdés ba) pontjában a „igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „tevékenységről szóló bejelentését az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint” szöveg lép.

92. § Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 9. § (1) bekezdésének d) pontjában a „vállalkozói engedéllyel rendelkezők” szövegrész helyébe a „vállalkozók” szöveg lép.

93. § A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény 3. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„e) egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról szóló törvényben ekként meghatározott természetes személy;”

94. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 34. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az eljárás megszüntetésével a meghagyás hatályát veszti. Az eljárást megszüntető végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.”

(2) Az Fmhtv. 35. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha az eljárás megszüntetését a kötelezett vagy a kötelezett is kérte, és a közjegyző e kérelemnek a felek nyilatkoztatása nélkül nem ad helyt, a kérelmet külön végzés hozatala nélkül ellentmondásnak kell tekinteni, és a 37., valamint a 38. § szerint kell eljárni.”

(3) Az Fmhtv. 61. § (6) bekezdésében a „2009” szövegrész helyébe a „2010” szöveg lép.

(4) A Fmhtv. 65. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(8) A Vht. 31/C. § (2) bekezdés felvezető szövege és (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróság, ha pedig a közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja”

„b) a 805/2004/EK rendelet I–V. melléklete szerinti tanúsítványt.” ”

(5) Az Fmhtv. 71. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) E törvény 11. § (3) bekezdésében a „jogi személy fél” szövegrész helyébe a „vállalkozás és egyéb jogi személy” szöveg, 24. § (1) bekezdése g) pontjában a „[(3) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[(3) és (4) bekezdés]” szöveg, 24. § (1) bekezdése k) pontjában a „jogi személy fél” szövegrész helyébe a „vállalkozás és egyéb jogi személy fél” szöveg lép.”

(6) Az Fmhtv. 71. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) E törvény 54. § (2) bekezdésében a „jogi személy fél” szövegrész helyébe a „vállalkozás és egyéb jogi személy fél” szöveg lép.”