2009. évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról

2009. évi CXLIV. törvény

a vízitársulatokról

Az Országgyűlés a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátása érdekében a vízitársulat (a továbbiakban: társulat) alapítására, szervezetére, működésére, tevékenységére, szakmai feladataira, a társulat és tagjai jogaira, kötelezettségeire, felelősségére, a társulat gazdálkodására, szervezeti változásainak formáira, továbbá törvényességi felügyeletének rendjének szabályozására a következő törvényt alkotja:

Fogalmak¶

1. § E törvény alkalmazásában:

• 1. alakuló gyűlés: az érdekeltek fóruma a társulat megalakítása céljából;
• 2. állami hozzájárulás: a társulati művek fejlesztését, működtetését, ezeken a műveken a vizek kártételei elleni védekezést szolgáló, a központi költségvetésről szóló törvényben évenként megállapított költségvetési hozzájárulás;
• 3. beolvadás: egyesülési folyamat, amelyben a beolvadó társulat megszűnik, és annak vagyona az átvevő társulatra, mint jogutódra száll át;
• 4. elkülönített vagyon: az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre a települési önkormányzattól vagy a magántulajdonostól átvett művek, valamint a tulajdonos részéről a vízitársulatnak az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre juttatott pénzeszköz;
• 5. érdekelt: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely a társulat működési területéhez nem tartozó ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;
• 6. érdekelt képviselete: az érdekeltet az alakuló gyűlésen képviselő személy;
• 7. érdekeltség jogcíme: ingatlantulajdonlás vagy ingatlan egyéb jogcímen történő használata;
• 8. érdekeltségi terület: az a terület, amelynek felszíni és felszín alatti vizei mások tulajdonában lévő vízfolyásokba, tavakba, vízilétesítményekbe juthatnak, illetve elvezethetők, és a terület nem tartozik a társulat működési területébe;
• 9. felügyelőbizottság: a társulat ellenőrző szerve;
• 9a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;
• 10. intézőbizottság: a társulat irányító szerve;
• 11. kijelölt vízjárta terület: a települési önkormányzat által kijelölt időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek;
• 12. kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység;
• 13. közcélú mezőgazdasági vízgazdálkodási művek: több ingatlantulajdonost vagy használót érintő, vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények;
• 14. közcélú vízimunkák: vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények fenntartása, üzemeltetése, vízilétesítmények építése, fejlesztése, valamint a védekezés;
• 15. küldött: a társulat tagjainak képviseletét ellátó személy, akit az alakuló gyűlés vagy a területi egység tagjai választanak;
• 16. küldöttgyűlés: a társulat küldöttjeinek és tisztségviselőinek összessége;
• 17. küldött jelölt: területi egységenként az érdekeltek által jelölt személy, akit az alakuló gyűlés választ meg küldöttnek;
• 18. működési terület: a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységekre és az érintett vízügyi igazgatási szerv működési területére figyelemmel, elsősorban a legalább 100 000 ha nagyságú földrajzi terület, amelyen a társulat működik, vagy amely területen a társulat legalább 500 km-nyi közcélú vonalas létesítményt tart fent és üzemeltet;
• 19. önkormányzati hozzájárulás: a társulati művek körébe tartozó önkormányzati tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények fejlesztését, működtetését, a vizek kártételei elleni védekezést szolgáló, a települési önkormányzatok évenként megállapított költségvetési hozzájárulása;
• 20. összeolvadás: egyesülési folyamat, amelynek során az egyesülő társulatok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új társulatra, mint jogutódra száll át;
• 21. részvízgyűjtő: a társulat működési területének alapszabályban földrajzilag meghatározott része;
• 22.
• 23. szervezőbizottság: a társulat megalakulását előkészítő szervezet, legalább hét tagból áll. Több mint a felét a társulat megalakításában érdekelt természetes személyek, illetve szervezetek (képviselői) alkotják. Tagja a közfeladat ellátása szerint illetékes területi vízügyi és mezőgazdasági igazgatás szervének, a vízgazdálkodási társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője is;
• 24. szétválás: a társulat a társulati vagyon egy részének a részvételével két vagy több társulatra válik szét;
• 25. társulat érdekképviselete: a társulatok vagy szerveződéseik által érdekképviseleti célból létrehozott, az egyesülési törvény szerint működő országos vagy területi hatáskörű szervezet;
• 26. társulat tagja: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely a társulat működési területén ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ;
• 27.
• 28.
• 29. társulati alapszabály: a társulat önkormányzati működésének szabályait meghatározó dokumentum;
• 30.
• 31.
• 32. társulati közfeladat: a társulat működési területén a társulat tagjainak közös érdekeit, valamint üzemeltetési szerződés esetén a települési önkormányzati tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését szolgáló vízgazdálkodási tevékenység;
• 33. társulati művek: a vízitársulat saját tulajdonában lévő művek, valamint a települési önkormányzati vagy magántulajdonban lévő azon művek, amelyek fenntartására, üzemeltetésére és fejlesztésére a tulajdonos a vízitársulattal üzemeltetési szerződést köt;
• 34. területi egység: a társulat működési területének az a földrajzilag meghatározható része, amelyről a terület érdekeltjei, a társulat tagjai küldöttjelölteket, küldötteket választanak;
• 35. területi vízgazdálkodás: a helyi jelentőségű közcélú vízgazdálkodási feladatok a káros többlet vizek és a vízhiányok okozta károk megelőzése, elhárítása érdekében;
• 36. törvényességi felügyeletet gyakorló szerv: a területileg illetékes cégbíróság;
• 37.
• 38. közgyűlés: a társulati tagok összessége.

A társulat fogalma¶

2. § (1) A vízitársulat jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú szervezetté minősíthető gazdálkodó szervezet.

(2) A vízitársulat a 3. § (2) bekezdés szerinti közfeladatát elsősorban saját munkaszervezetével köteles elvégezni.

(3) Egy működési területen a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátására egyidejűleg csak egy társulat működhet.

A társulat tevékenysége¶

3. § (1) A területi vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott társulatok útján is elláthatók.

(2) A vízitársulat a társulati műveken területi vízrendezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el, a társulati műveket fenntartja, üzemelteti és fejleszti.

(3) A társulat alapszabályban meghatározott közfeladatait elősegítő vállalkozási tevékenységet is folytathat.

(4) A társulat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

A társulat szakmai feladatai¶

4. § (1) A társulat szakmai feladatai:

• a) vízrendezés: a káros többletvizek rendezett elvezetésének, visszatartásának biztosítása;
• b) vízkárelhárítás: belvízkárok és helyi vízkárok elhárítása, mérséklése;
• c) árvízmentesítés: a folyók árterületét mentesítése az időszakos elöntésektől;
• d) mezőgazdasági vízhasznosítás, öntözővíz biztosítása mezőgazdasági termelők számára, vízpótlás, vízszolgáltatás halastavak számára;
• e) vízvisszatartási, víztározási feladatok.

(2) A társulat a vízrendezési feladatok ellátása érdekében közcélú vízgazdálkodási létesítményeket (csatornákat, szivattyútelepeket, tározókat) létesít, fejleszt, újít fel, tart fenn és üzemeltet, továbbá vízfolyásokat tart fenn és üzemeltet.

(3) A társulat a vizek kártételei ellen a küldöttgyűlés által elfogadott vízkárvédelmi terve alapján a társulati műveken önálló védelmi tevékenységet végez: belvízvédekezik, területi vízkárelhárítást végez, védekezik a kisvízfolyások árhullámaival szemben. A védelmi feladatokat társulati hozzájárulásból, a művek tulajdonosainak hozzájárulásaiból és a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztérium Vízkárelhárítási Szabályzatában foglaltak szerint az állami védelmi forrásokból finanszírozza. A társulati műveken a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása – a művek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés – a társulatok kötelezettsége.

(4) A társulat tagjai részére mezőgazdasági vízhasznosítást, a táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatást, természetvédelmi célú vízvisszatartást végezhet, amelyet a szolgáltatást igénybe vevők differenciált érdekeltségi hozzájárulással is finanszírozhatják.

(5) A társulatot a társulati művekkel kapcsolatban üzemeltetési jog és kötelezettség illeti meg. Jogosult a művekkel kapcsolatba kerülő szervezetek és személyek számára a társulati művekre vonatkozó kezelői hozzájárulást kiadni.

Tagsági jogviszony¶

5. § A társulat tagjai a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant a tulajdonos által feljogosított használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban: tagok). A települési önkormányzatok a település teljes belterületével tagjai a társulatnak.

6. § (1) A tag joga, hogy

• a) a társulat alapszabályában meghatározott módon küldöttet válasszon;
• b) a közgyűlésen személyesen vagy képviselője útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában;
• c) a társulatban személyesen – ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn – tisztséget viseljen;
• d) a tisztségviselőktől, küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen;
• e) a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott – jogszabályba vagy alapszabályba ütköző – határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti. A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A kereset indításra megállapított határidő elmulasztása jogvesztő. A kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, a határozat végrehajtását azonban a bíróság felfüggesztheti. Nincs lehetőség a határozat bíróság előtti megtámadásának, ha a határozat meghozatalától több mint egy év eltelt.
• f)

(2) A tag kötelessége hogy

• a) személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta;
• b)

(3) Amennyiben a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló ingatlan tulajdoni vagy használati jogosultsága megszűnik vagy megváltozik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnését vagy megváltozását igazoló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint – ha abból nem állapítható meg – a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag cégnevét és székhelyét, természetes személy esetében nevét, lakhelyét és anyja nevét, valamint területének nagyságát és a terület helyrajzi számát.

7. §

Tagi adatok kezelése¶

8. § (1) A társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési évét, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy használó), tagsági jogviszonyát megalapozó területének nagyságát első alkalommal az alapszabállyal egy időben, a tagok adataiban bekövetkező változásokat évente egy alkalommal, legkésőbb június 30-ig az illetékes cégbírósághoz kell benyújtani. A tagi adatok és ezek változásainak kezelésére a társulat közfeladata ellátása érdekében működésének időtartama alatt köteles és jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tagi adatokat alakuláskor és az adatokban bekövetkezett változások nyilvántartásának hitelessége érdekében évente egy alkalommal az arra hivatott állami szervek a társulat megkeresésére számítógépes adathordozón, díjmentesen bocsátják a társulat rendelkezésére. A társulat a közfeladatok ellátásához saját adatfeldolgozó eszközökkel az (1) bekezdés szerinti tagi adatok megállapítása érdekében díjmentesen a számítógépes ingatlan-nyilvántartásra csatlakozhat.

Alapszabály¶

9. § (1) Az alapszabály a társulat szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a társulati tagság a társulat céljait és adottságait figyelembe véve maga állapítja meg.

(2) A társulat alapszabályában meg kell határozni:

• a) a nevét, székhelyét;
• b) a feladatát;
• c) a főtevékenységét és azon tevékenységeket, amelyeket a társulat a cégjegyzékben fel kíván tüntetni;
• d) a tagok jogait és kötelességeit;
• e) a társulati működési területét hektárban;
• f)
• g) a társulat testületi szerveire, vezető tisztségviselőire, vezető beosztású dolgozóira, gazdálkodására vonatkozó általános szervezeti és működési szabályokat, valamint a vállalkozási tevékenységének kereteit;
• h) a társulat képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját;
• i) mindazt, amit jogszabály alapján az alapszabály rendez vagy a küldöttgyűlés szükségesnek tart.

(3) Az alapszabály térképi mellékleteiben fel kell tüntetni

• a) a társulati műveket és a településeket is feltüntető működési területet;
• b) a működési területen belül azokat a települési önkormányzatokat (részvízgyűjtőket) és kistérségeket (a továbbiakban: területi egység), amelyekről az érdekeltek a küldötteket jelölik.

(4) Az alapszabály mellékleteiben rögzíteni kell továbbá

• a) a megválasztott küldöttek nevét, lakóhelyét, az általuk képviselt területi egység megnevezését és a képviselt terület nagyságát hektárban;
• b) a társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési helyét, időpontját, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), a területének nagyságát ha-ban.

(5) Az alapszabály mellékleteiben bekövetkezett változást az éves rendes küldöttgyűlés követő 30 napon belül kell megküldeni az illetékes cégbíróságnak.

10. § Az alapszabályt közjegyzői okiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

11. § Az alapszabály módosítását – a mellékletek változásának kivételével – a változás megtörténtétől számított 30 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak.

A társulat megalakulása¶

12. § A társulat megalakul, ha a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek (a továbbiakban együtt: érdekelt) az érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább kétharmada az alakuló közgyűlésen

• a) kimondja megalakulását,
• b) elfogadja a társulat alapszabályát,
• c) megválasztja a társulat vezető testületi szerveit és tisztségviselőit, valamint
• d) megválasztja a küldötteket.

13. § A társulat cégbejegyzéséig az alapszabály érvénytelenségére a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A cégbejegyzés után az alapszabály megtámadására nincs mód, és az alapszabály semmisségét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott okokon kívül csak akkor lehet megállapítani, ha a társulat alakuló gyűlésén az összes érdekelt érdekeltségi egység szerint számított több mint kétharmadának igen szavazata hiányzott.

14–16. §

17. §

18–22. §

A társulat szervei¶

23. § A társulat szervei:

• a) közgyűlés;
• b) küldöttgyűlés;
• c) intézőbizottság;
• d) felügyelőbizottság.

Közgyűlés¶

23/A. § (1) A közgyűlés a társulat legfőbb szerve.

(2) A közgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult. Össze kell hívni a közgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 25%-a írásban kéri.

(3) A társulat közgyűlésén a társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehet részt.

(4) A közgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le.

(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozik a tagok fizetési kötelezettsége mértékének és felhasználásának meghatározása a társulati feladatok ellátása érdekében.

(6) A közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést minden tagnak a közgyűlés megtartására kitűzött időpontot legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni és a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(7) A tagot a közgyűlésen – két tanú által aláírt – írásbeli meghatalmazással ellátott személy is képviselheti. Egy képviselő legfeljebb öt tagot képviselhet.

(8) A közgyűlés határozata akkor érvényes, ha az összes társulati tag érdekeltségi egység aránya szerint számított, legalább kétharmados többsége, nyílt szavazással dönt az elfogadásáról. Egy tag egy szavazattal rendelkezik.

(9) A közgyűlések határozatairól nyilvántartást kell vezetni és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.

(10) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen

• a) a közgyűlés helyét, idejét;
• b) a jelen levő, illetve a képviselt társulati tagok számát;
• c) a közgyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) társulati tagok milyen arányban szavazták meg;
• d) a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.

(11) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a közgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

Küldöttgyűlés¶

24. § (1) A küldöttgyűlés évente legalább egyszer ülést tart.

(2) A küldöttgyűlés tagjai a területi egységenként választott küldöttek, továbbá a tisztségviselők, akik a küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek.

(3) A társulat küldöttgyűlésén a társulat tagjai, a társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehetnek részt.

25. § (1) A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult. Az illetékes hatóság és a társulatok országos érdekképviseleti szervezete kezdeményezheti, hogy az illetékes cégbíróság intézkedjen a küldöttgyűlés összehívása érdekében. Össze kell hívni a küldöttgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 10%-a, vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri.

(2) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal meg kell küldeni a küldöttgyűlés tagjainak, a területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak, a vízügyi igazgatási szervezetnek, a társulatok érdekképviseleti szervezetének, valamint a társulat azon tagjainak, akik a küldöttgyűlést kezdeményezték, továbbá a meghívót a területileg illetékes települési önkormányzat(ok)nál hirdetmény formájában is közzé kell tenni.

26. § (1) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttgyűlés tagjainak több mint fele személyesen megjelenik, és a megjelent küldöttek a társulat működési területének több mint felét képviselik.

(2) Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent küldöttek számára és az általuk képviselt terület nagyságára való tekintet nélkül határozatképes.

(3) A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a küldöttgyűlés levezetésére a felügyelőbizottság elnöke tesz személyi javaslatot a küldöttgyűlés felé.

27. § (1) A küldöttgyűlés határozatait – ha e törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással és a megjelenteket megillető szavazatok egyszerű többségével hozza meg.

(2)

(3) Az alapszabály módosításához a jelen lévő küldöttek legalább kétharmadának, a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, a csatlakozáshoz, illetve a kiváláshoz a küldöttgyűlés összes tagjának legalább 75%-ának a szavazatára van szükség.

(4) A küldöttgyűlések határozatairól nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.

28. § A küldöttgyűlés jegyzőkönyvére a 18. § (2)–(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

29. § Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha

• a) az intéző- vagy a felügyelőbizottság tagjainak száma a határozatképességhez szükséges létszám alá csökken;
• b) az intézőbizottság elnöke lemond, vagy tisztsége bármely okból megszűnik;
• c) az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja;
• d) a társulat tagjainak több mint 10%-a vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri.

30. § (1) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik

• a) alapszabály módosítása;
• b) a társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének, illetőleg a kiválás és a belépés engedélyezése;
• c) az önkéntes befizetésekből származó támogatások felhasználása;
• d) a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása;
• e) a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, felmentése, költségtérítésének és díjazásának megállapítása;
• f) a társulat közfeladatainak éves ütemezése, valamint az ár- és belvízvédekezési tartalék mértékének meghatározása;
• g) a közfeladatok ellátásához szükséges – a törvényben meghatározott mértékű – elkülönített vagyon meghatározása, nevesítése;
• h) az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása;
• i) gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása.

Intézőbizottság¶

31. § (1) A társulat irányító szerve az intézőbizottság. Az intézőbizottság elnöke és tagjai vezető tisztségviselők.

(2) Az intézőbizottság elnökét és legalább 2 tagját a küldöttgyűlés a társulat tagjai közül egyszerű többséggel öt évre választja meg. Az intézőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak.

(3) Az intézőbizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról és dönt a társulatot, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe. A jogszabályok, az alapszabály, egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlés határozatainak megtartásával vezeti és irányítja a társulat működését.

(4) Az intézőbizottság

• a) gondoskodik a társulat éves feladattervének és költségvetésének elkészítéséről, javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására, vagy módosítására;
• b) gondoskodik a társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon megóvásáról és tulajdonának védelméről;
• c) gondoskodik az éves mérleg elkészítéséről, biztosítja a felügyelőbizottság ez irányú vizsgálatának feltételeit, valamint azt, hogy az éves mérleget a küldöttgyűlés megvitassa és döntsön annak elfogadásáról;
• d) gondoskodik a tagi nyilvántartásról és a változások átvezetéséről;
• e) biztosítja a jóváhagyott éves feladatterv gazdaságos, műszakilag megfelelő végrehajtásának feltételeit;
• f) biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését;
• g) figyelemmel kíséri a társulat pénz- és hitelgazdálkodását;
• h) előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza a határozati javaslatokat;
• i) beszámol a küldöttgyűlésnek a társulati terv teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, továbbá a két küldöttgyűlés közötti időben a tett intézkedésekről;
• j) az alapszabályban meghatározott feltételek esetén kérelemre a társulati hozzájárulást mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti, az intézőbizottság ezt a jogát az igazgatóra átruházhatja.

(5) Az intézőbizottság

• a) ügyrendjét maga állapítja meg;
• b) üléseire a felügyelőbizottság elnökét és az igazgatót meg kell hívni, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt;
• c) elnöke az ügyrendben, illetőleg az alapszabályban meghatározott módon, de legalább negyedévenként a bizottságot összehívja, és az ülést levezeti. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén az intézőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjai több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt;
• d) üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az intézőbizottság elnöke (az ülést levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá;
• e) üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendet, az ülésen elhangzott beszámolók, illetve hozzászólások lényegi tartalmát, az intézőbizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját, a meghozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve, és ha azok jellege megkívánja, a határozatok végrehajtási határidejét a felelősök nevének feltüntetésével;
• f) üléséről készült jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az összes melléklettel együtt a felügyelőbizottság elnökének meg kell küldeni;
• g) üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a társulat köteles külön gyűjtőben megőrizni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető;
• h) határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő ügyekkel kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek.

A felügyelőbizottság¶

32. § (1) A társulat ellenőrző szerve a felügyelőbizottság.

(2) A felügyelőbizottság elnökét és legalább 2 tagját a társulat tagjai közül a küldöttgyűlés választja meg egyszerű többséggel öt évre. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak.

(3) A felügyelőbizottság feladata a társulat tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. A felügyelőbizottság rendszeresen ellenőrzi a társulat működését, a jogszabályok, az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat és más belső szabályzatok megtartását, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtását.

(4) A felügyelőbizottság feladatai:

• a) rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz-, hitel- és anyaggazdálkodását, továbbá a dolgozók létszámára, bérére, munkavédelmére vonatkozó rendelkezések, illetve előírások megtartását, és ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban – a vizsgálati jegyzőkönyv megküldése útján – haladéktalanul közli a társulat elnökével;
• b) testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, valamint anyagkezelését. Megállapításairól jegyzőkönyvet készít;
• c) szükség esetén javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására;
• d) indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az intézőbizottság elnökének vagy tagjainak visszahívására, alkalmazottak tekintetében felelősségre vonást kezdeményezhet;
• e) véleményezi a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókat és jelentéseket;
• f) jogosult a társulat működésével kapcsolatos bármely ügyben vizsgálatot tartani, ellenőrzése alól a társulat ügyei nem vonhatóak ki.

(5) A felügyelőbizottság

• a) ügyrendjét maga állapítja meg;
• b) a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol; a küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak a felügyelőbizottság megállapításainak ismeretében határozhat;
• c) az intézőbizottsághoz fordul, ha annak hatáskörét az ellenőrzése kapcsán tett megállapítása érinti;
• d) akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) A felügyelőbizottság üléseit a felügyelőbizottság elnöke hívja össze és vezeti le az ülést. A felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a felügyelőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. A felügyelőbizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatos sorszámozással megjelölve, és – ha azok jellege megkívánja – a határozatok végrehajtási határidejét a felelős nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv vezetője és a felügyelőbizottság elnöke írja alá.

(7) A felügyelőbizottság vizsgálatairól, az ezek során megtett megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni. A felügyelőbizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek.

(8) A felügyelőbizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők.

A társulat tisztségviselői¶

33. § (1) A társulat tisztségviselői:

• a) intézőbizottság elnöke, tagjai (vezető tisztségviselők);
• b) felügyelőbizottság elnöke (vezető tisztségviselő), tagjai.

(2) Tisztségviselő csak a társulat nagykorú, cselekvőképes tagja – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak képviselője – lehet, aki nem áll jogerős bírósági ítélet alapján a közügyektől eltiltás hatálya alatt. Egy tag két tisztségre nem választható. A tisztségviselők és az igazgató nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói, valamint a tisztségviselő nem lehet a társulat ügyvezetője. A tisztségviselők tisztségüket a jogszabályokban, az alapszabályban, a társulat belső szabályzataiban, a küldöttgyűlés, az intézőbizottság és a felügyelőbizottság határozataiban foglaltak szerint kötelesek ellátni. A tisztségviselők jogszabályba, alapszabályba, a társulat belső szabályzataiba, küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatokba ütköző cselekedeteikkel a társulatnak szándékosan okozott kárért egyetemlegesen, a gondatlan károkozásért közrehatásuk arányában felelnek. A tisztségviselők a társulat küldöttgyűlése által az éves költségvetésben jóváhagyott összeg mértékéig tiszteletdíjban, költségtérítésben részesülhetnek.

34. § (1) A tisztségviselőt fel kell menteni, ha

• a) tisztségéről lemondott;
• b) a tisztség betöltését kizáró ok következett be;
• c) a jogszabályban, illetőleg az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg;
• d) a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált.

(2) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság a tisztségviselő tisztségének ellátásával vagy magatartásával függ össze, az alapszabályban szabályozott módon a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a küldöttgyűléstől nem várható el.

35. § A tisztségviselőt a küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltiltották.

36. § (1) A társulat tisztségviselője írásbeli bejelentéssel tisztségéről bármikor lemondhat. Ez esetben a küldöttgyűlés a bejelentés időpontjára visszamenő hatállyal menti fel a tisztségviselőt.

(2) Az intézőbizottság elnöke lemondását a felügyelőbizottság elnökének köteles bejelenteni, a többi tisztségviselő az intézőbizottság elnökének jelenti be a lemondását.

(3) Ha a tisztségviselői helyek bármilyen okból megüresednek a soron következő küldöttgyűlésen gondoskodni kell a tisztségviselők alapszabály szerinti számának választással történő helyreállításáról.

(4) Az intézőbizottság elnökének lemondása esetén 90 napon belül összehívott küldöttgyűlésen kell az új elnököt megválasztani.

(5) Amennyiben a felügyelőbizottság elnökének tisztsége szűnik meg, feladatai ellátásáról az alapszabályban kell rendelkezni.

Az intézőbizottság elnöke¶

37. § (1) Az intézőbizottság elnöke egyben a társulat elnöke.

(2) Az intézőbizottság elnöke a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatnak, valamint a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatainak megfelelően irányítja a társulatot. Az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy az alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a küldöttgyűlés, illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe. Akadályoztatása esetén feladatai ellátásáról az alapszabályban kell rendelkezni.

(3) Az intézőbizottság elnöke

• a) irányítja a közfeladat végrehajtását, és folyamatosan ellenőrzi annak teljesítését;
• b) gondoskodik a társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról, és folyamatosan ellenőrzi a költségvetés betartását;
• c) gyakorolja az igazgató feletti munkáltatói jogokat;
• d) gondoskodik a tagok kiértesítéséről a 49. § (1) bekezdése szerint;
• e)
• f) gondoskodik a pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos tennivalók időben történő elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről és nyilvántartásáról;
• g) gondoskodik a küldöttgyűlés és az intézőbizottság elé terjesztendő javaslatok, jelentések és beszámolók elkészítéséről, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtásáról;
• h) gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek és a változást, az éves küldöttgyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák;
• i) összehívja a közgyűlést, küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést;
• j) beszámol a küldöttgyűlésnek és az intézőbizottságnak a közfeladat teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, az ügyviteléről, valamint a küldöttgyűlések és az intézőbizottsági ülések között általa hozott legfontosabb intézkedésekről;
• k) rendszeresen és részletesen tájékoztatja a felügyelőbizottságot a társulat működéséről;
• l) a felügyelőbizottság elnökével együttműködik a társulati feladatokkal kapcsolatos panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség szerint intézkedik;
• m) ha az intéző-, illetve felügyelőbizottság a jogszabályban vagy az alapszabályban megállapított feladatait nem kielégítően látja el, az intézőbizottság elnöke köteles a bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot tenni;
• n) tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol;
• o) levezeti a küldöttgyűlést és az intézőbizottsági üléseket.

A felügyelőbizottság elnöke¶

38. § (1) A felügyelőbizottság elnöke vezető tisztségviselő. Összehangolja és irányítja a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést. Ezen belül a felügyelőbizottság elnöke

• a) rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását, testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, anyagkezelését, műhelyeit, raktárait, és a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít;
• b) a küldöttgyűlés megbízása alapján, az intézőbizottság, illetőleg az elnök felkérésére célvizsgálatot végez;
• c) megvizsgálja a társulat zárszámadását, erről és az éves ellenőrző tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek;
• d) összehívja a küldöttgyűlést, ha az intézőbizottság elnöke ezen kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására.

(2) A felügyelőbizottság elnöke az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

(3) Feladatai ellátásának akadályoztatása esetére helyettesítéséről az alapszabályban kell rendelkezni.

A társulat igazgatója¶

39. § (1) A társulat szakmai és gazdasági tevékenységének irányítását igazgató is elláthatja.

(2) Tevékenységét az alapszabályban és a társulat belső szabályzataiban meghatározottak szerint, határozatlan időre szóló munkaszerződés vagy egyéb jogviszony alapján végzi.

(3) A társulat munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(4) A munkaszerződéssel alkalmazott igazgatóra a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak.

(5) Az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogokat az intézőbizottság elnöke gyakorolja.

A társulat felügyelete, érdekképviselete¶

40. § (1) A társulat felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.

(2) A társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, az irányítása alatt álló, a társulat működési területe szerinti vízügyi igazgatási szerv útján látja el.

(3) A társulatok közös érdekeinek érvényesítését és védelmét az egyesülési jogról szóló törvény szerint működő országos, illetve régiós hatáskörű társulati érdekképviseleti szervezet látja el. A társulatok az érdekképviseleti szervezetnek fizetett hozzájárulást az egyéb költségeik között számolhatják el.

40/A. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a szakmai felügyelet keretében

• a) tagja a szervezőbizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá – felszólalási joggal – részt vesz a közgyűlésen és a küldöttgyűlésen,
• b) figyelemmel kíséri a vízitársulat szakmai feladatai teljesítésének végrehajtását,
• c) a vízitársulattól – annak szakmai feladatai ellátása körében – személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást kérhet.

(2) Ha a vízügyi igazgatási szerv a szakmai felügyelet során azt észleli, hogy a vízitársulat szakmai feladatai ellátásának módja, vagy a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos mulasztása közfeladat ellátását veszélyezteti, felhívja a vízitársulatot a jogsértés vagy hibás gyakorlat megszüntetésére. A vízitársulat a felhívásban foglaltak alapján tett intézkedéséről köteles a vízügyi igazgatási szervet 30 napon belül tájékoztatni.

(3) Ha a vízitársulat a vízügyi igazgatási szerv felhívása alapján intézkedést nem tesz, a vízügyi hatóság a vízügyi igazgatóság kérelmére a vízitársulatot intézkedés megtételére kötelezi.

A társulat gazdálkodása, vagyona¶

41. § A társulat az érintett települési önkormányzat költségvetési hozzájárulásából, önkéntes támogatásokból és a vállalkozásból származó eredményéből végzi tevékenységét. A társulat közfeladataihoz történő önkormányzati hozzájárulás mértékéről, folyósításának feltételeiről az üzemeltetési szerződésben kell rendelkezni.

42. § (1) A társulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel.

(2) A társulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet. A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon nem terhelhető meg, nem vonható végrehajtás alá, azt a társulat mértékének és értékének csökkenése nélkül használhatja. A tárgyévben a közfeladat ellátásához juttatott pénzeszközt közfeladatai ellátására fordítja.

(3) A társulat a tartozásaiért a közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyonával nem felel, de küldöttgyűlési vagy intézőbizottsági határozattal az állami (önkormányzati) visszatérítendő támogatások, továbbá a közfeladat ellátását biztosító hitelek visszafizetésére az éves társulati hozzájárulás legfeljebb felét fedezetként felajánlhatja. A tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek.

(4) A társulat elkülönített vagyonáról a küldöttgyűlés által jóváhagyott, tételes és évente aktualizált nyilvántartást köteles vezetni.

43. § A társulat gazdasági tevékenységének elvégzésére munkaszervezetet működtet a küldöttgyűlés határozatának megfelelően. A munkaszervezet irányítását önálló hatáskörben a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezető látja el. A társulatnál foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

44. § A társulat a vállalkozási tevékenységből származó adózás előtti eredményét közfeladatai ellátására fordíthatja.

45. § A települési önkormányzati és a magántulajdonba tartozó társulati művekre a tulajdonos köthet a vízitársulattal – versenyeztetés nélkül – üzemeltetési szerződést.

46. § A társulat a tagjainál vagy harmadik személynél bekövetkezett vízkárokért csak akkor felel, ha a társulati és a közfeladatok elvégzéséhez bármely jogcímen kapott hozzájárulást nem a küldöttgyűlés döntései szerint használja fel.

A társulat egyesülése és szétválása¶

47. § A társulat más típusú jogi személlyé nem alakulhat át.

48. § A társulat más társulattal összeolvadás útján egyesülhet.

49. § A társulat különválással több társulatra szétválhat.

50. §

51. §

52. §

53–55. §

56–58. §

59–60. §

61. §

Felhatalmazó rendelkezések¶

61/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vízitársulatok megalakulásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos, a társulat belső szabályozási feladatkörébe nem utalt részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

Átmeneti rendelkezések¶

62. §

62/A. § (1) Az állami tulajdonnak minősülő, az 1992. január 1-jei rendező mérleg és rendező eredménykimutatás készítéséről szóló miniszteri rendelet alapján a vízitársulat jegyzett tőkéjébe átsorolt közcélú vizek és vízilétesítmények könyv szerinti értékét 2014. december 31-ig a vízitársulati jegyzett tőkéből ellentételezés nélkül, adó-, járulék- és illetékmentesen ki kell vonni, és a közcélú vizek és vízilétesítmények könyv szerinti értékével a jegyzett tőkét le kell szállítani.

(2) Ha az európai uniós támogatással megvalósuló vízgazdálkodási beruházás kedvezményezettje a vízitársulat, az eddigi kedvezményezett helyébe a forgalomképes állami tulajdonban lévő vizeket és vízilétesítményeket érintő beruházásoknál a vízügyi igazgatási szerv lép.

Hatálybalépés¶

63. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Módosuló jogszabályok¶

64. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vt.) 3. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vízügyi igazgatási szervezet látja el – a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények kivételével – azoknak az állam tulajdonában lévő vizeknek és vízilétesítményeknek a kezelését, amelyek nem minősülnek az állam vállalkozói vagyonának, és így más gazdálkodó szervezet használatába nem adhatók. A mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények tekintetében a kezelésről a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter útján gondoskodik.”

(2) A Vt. 6. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként – a külön törvények rendelkezése alapján – a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközműveket is).”

(3) A Vt. 7. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami tulajdonban lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9–10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés – ideértve a fejezeti kezelésű Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat pénzeszközeinek felhasználásával –, illetve a külön törvényben szabályozott vízitársulat útján kell gondoskodni.”

(4) A Vt. 7. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9–10. §-okban és a 13. §-ban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve a külön törvényben szabályozott vízitársulat útján lehet gondoskodni.”

(5) A Vt. 8. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A területi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok külön törvény szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás). A közcélú érdekeltségi hozzájárulás hektáronként fizetendő mértékét a vízügyi igazgatásért felelős miniszter évente rendeletben állapítja meg.”

(6) A Vt. 34–44. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„34. § (1) A vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízgazdálkodási társulat közfeladatai jellegétől függően vízitársulat, illetve víziközmű társulat.

(2) A vízitársulatról külön törvény rendelkezik.

35. § (1) A társulat közfeladatait szolgáló tevékenységét érdekeltségi területén végzi.

(2) A víziközmű társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

(3) A víziközmű társulat tagjai kötelesek a víziközmű társulat részére víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) fizetni. A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás.

(4) A víziközmű társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti.

(5) A víziközmű társulat feladatai ellátása kapcsán a feladat ellátásához szükséges mértékig jogosult a víziközmű társulati tagok adatainak kezelésére. A víziközmű társulat a hozzájárulás beszedése érdekében jogosult továbbá az ehhez szükséges adatokat a hatáskörrel rendelkező szervtől bekérni.

36. § (1) A víziközmű társulat megalakulását – egyéb jogszabály szerinti – szervező bizottság készíti elő.

(2) A víziközmű társulat legfőbb szerve a közgyűlés.

(3) A közgyűlés tagjait az alapszabályban meghatározott eljárásnak megfelelően a tagok delegálják.

(4) A víziközmű társulat ügyvezetését az intézőbizottság látja el.

(5) A víziközmű társulat ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság.

(6) A víziközmű társulat intézőbizottsága elnökből és legalább kettő, legfeljebb hét tagból áll.

(7) Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait – az alakuló taggyűlés kivételével – a közgyűlés választja meg. Az intézőbizottság elnöke a víziközmű társulat elnöke.

(8) Az intézőbizottság és az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

37. § (1) A víziközmű társulat csak víziközmű társulattá alakulhat át.

(2) A víziközmű társulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, nonprofit gazdasági társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, nonprofit gazdasági társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet.

(3) A víziközmű társulat tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a víziközmű társulat tartozásaiért nem felelnek.

(4) A víziközmű társulat jogutód nélküli megszűnése esetén – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – végelszámolásra kerül sor.

Víziközmű társulat

38. § A víziközmű társulat közfeladatként a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, a belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt.

39. § (1) A víziközmű társulat törvényességi felügyeletét – ideértve a közfeladatok ellátásával kapcsolatos, a szakmai követelményeknek megfelelő törvényes megalakulás és működés ellenőrzését is – a társulat székhelye szerint illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság gyakorolja.

(2) A törvényességi felügyelet kiterjed a társulat megalakulásának, működésének, ellenőrzésére, továbbá annak vizsgálatára, hogy

a) alapszabálya, valamint más belső szabályzatai,

b) szerveinek határozatai és a testületi szervek működése,

c) az érdekeltségi (tagsági) jogviszony keretében a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése megfelel a jogszabályoknak, továbbá a testületi szervek határozatainak és a társulat alapszabályának.

(3) A közfeladat ellátás állami ellenőrzésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

A víziközmű társulat megalakulása

40. § (1) A víziközmű társulat alapításához az szükséges, hogy az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (a továbbiakban: tagok) az alakuló taggyűlésen

a) elhatározzák megalakulását,

b) elfogadják alapszabályát,

c) megválasszák ügyvezető és ellenőrző szervét.

(2) A víziközmű társulat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja vonatkozásában a tagok kétharmadának, az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a tagok több mint felének szavazata szükséges.

41. § A víziközmű társulat alapszabályában meg kell határozni:

a) a víziközmű társulat nevét, székhelyét;

b) a víziközmű társulat tagjait nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével;

c) a víziközmű társulat feladatát; tevékenységi körét;

d) érdekeltségi területét (helyszínrajzi ábrázolással);

e) a tagok jogait és kötelességeit;

f) a társulati érdekeltségi egységet, a tagok hozzájárulásával kapcsolatos szabályokat;

g) a társulat gazdálkodására (üzemi tevékenységére), vezető beosztású dolgozóira, testületi szerveire vonatkozó általános szervezeti és működési szabályokat;

h) a víziközmű társulat képviseletének módját;

i) a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét.

A víziközmű társulat működése és tevékenysége

42. § (1) A közgyűlés évente legalább egyszer ülést tart.

(2) A közgyűlést az intézőbizottság hívja össze. Ha az intézőbizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az ellenőrző bizottság jogosult.

(3) A tagok legalább 10%-ának kezdeményezésére a közgyűlést össze kell hívni.

(4) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.

(5) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint 50%-a jelen van.

(6) Az alapszabály módosításához, a víziközmű társulat megszüntetéséhez, más víziközmű társulattal történő egyesüléséhez, illetve szétválásához a közgyűlés több mint 50%-ának szavazatával meghozott határozatára van szükség.

(7) Ha a közgyűlés nem határozatképes, az első üléstől számított 8 napon belüli időpontra összehívott második ülés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes.

43. § A víziközmű társulat ellenőrző bizottságára e törvény eltérő rendelkezése hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A víziközmű társulat vagyona

44. § (1) A víziközmű társulat a tagok hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból látja el a közcélú feladatait.

(2) A hozzájárulás mértékét a közgyűlés állapítja meg. A közgyűlés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti. A hozzájárulást a tagok pénzben kötelesek teljesíteni. A közgyűlés által elfogadott hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke.

A víziközmű társulat megszűnése

44/A. § (1) A víziközmű társulat jogutód nélkül megszűnik, ha

a) elhatározza jogutód nélküli megszűnését,

b) alapszabályban meghatározott közcélú feladatát megvalósította,

c) a cégbíróság a Cégtörvényben foglalt ok miatt megszünteti.

(2) A víziközmű társulat jogutódlással szűnik meg, ha másik víziközmű társulattá átalakul.

(3) A víziközmű társulat az elkészült víziközművet szolgáltatásra alkalmas állapotban az önkormányzat (önkormányzati társulás) részére átadja.

(4) Amennyiben a víziközmű beruházás részenként üzembe helyezhető, a víziközmű társulat a beruházás eredményeként megvalósult víziközművet részenként is átadhatja.”

(7) A Vt. 1. számú mellékletének 7. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„7. érdekeltségi terület: víziközmű-társulat esetén azok a területek, amelyeken az általuk megvalósított vízilétesítmények szolgáltatása (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi csapadék- vagy talajvízelvezetés) igénybe vehető;”

65. § A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése az alábbi l) ponttal egészül ki:

[Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett]

„l) vízitársulat.”

66. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá:]

„b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;”

67. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 73/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vízitársulat a törvényben meghatározott közfeladatainak teljesítése céljából a hivatali helyiségében működtetett saját számítástechnikai eszközével jogosult a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlanügyi hatóság a vízitársulat részére kérelem alapján térítésmentesen biztosítja a vízitársulat közfeladatainak ellátásához szükséges számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.”

68. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartási rendszeréből a vízitársulatok által törvény szerint kezelt adatokat a vízitársulat megkeresésére díjmentesen évente egy alkalommal átadja a vízitársulatnak.”

69. § (1) Az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVII. törvény hatálybalépésének napjával

• a) a taggal szemben csak olyan fizetési kötelezettség teljesítése miatti eljárás indítható,
• b) a taggal szemben csak olyan fizetési kötelezettség állapítható meg, vagy
• c) a tag a társulat részére csak olyan fizetési kötelezettséget köteles teljesíteni,

amely a közgyűlés 23/A. § (5) bekezdése szerinti határozatán alapszik.

(2) A tag által a 2012. december 27. napját megelőzően hozott küldöttgyűlési határozat alapján a társulat részére már teljesített fizetés nem követelhető vissza.