2009. évi CLXIII. törvény — mi változott? 2012. január 1.
A 2011. december 22. és 2012. január 1. között hatályba lépett módosítások. 4 sor került be, 6 sor került ki.
⋯ 7 változatlan sor ⋯
megerősítve – ezen értékek megvalósítása érdekében – a korrupció elleni küzdelem fontosságát;
tekintettel a Magyar Köztársaságnak a korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi kötelezettségeire és a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra;
tekintettel Magyarország korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi kötelezettségeire és a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra;
kinyilvánítva elkötelezettségét a foglalkoztatottak védelmére a közérdeksérelem veszélyét vagy megvalósulását feltáró bejelentések miatt a magánszférában és a közszférában egyaránt;
⋯ 145 változatlan sor ⋯
(2) A Hivatal felhívására az ügyfél köteles közölni a tényállás tisztázásához szükséges adatokat, ideértve a természetes személyazonosító adatait. Az ügyfél nem köteles a saját, vagy a vizsgálat tárgyát képező eljárásra vonatkozó törvény szerinti hozzátartozója jogsértését beismerő nyilatkozatot tenni.
(3) A Hivatal – az érintett hozzájárulása vagy kifejezett kérelme hiányában, a különleges adatok kivételével – a vizsgált magatartással összefüggésben jogosult kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének természetes személyazonosító adatait és a vizsgálati eljárás e törvényben meghatározott céljával kapcsolatos, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően megismert személyes adatait, amelyek felhasználása az eljárás eredményes lefolytatásához szükségesek. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás e törvényben meghatározott céljával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a Hivatal az ilyen adatot haladéktalanul felismerhetetlenné teszi.
(3) A Hivatal – az érintett hozzájárulása vagy kifejezett kérelme hiányában, a különleges adatok kivételével – a vizsgált magatartással összefüggésben jogosult kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének természetes személyazonosító adatait és a vizsgálati eljárás e törvényben meghatározott céljával kapcsolatos, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően megismert személyes adatait, amelyek felhasználása az eljárás eredményes lefolytatásához szükségesek. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás e törvényben meghatározott céljával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a Hivatal az ilyen adatot haladéktalanul felismerhetetlenné teszi.
(4) A Hivatal az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének a (3) és a (4) bekezdésben megjelölt személyes adatait a tisztességes eljárás követelményeit sértő magatartás bizonyítása céljából kezelheti. Az adatkezelés határideje az eljárás jogerős befejezésétől számított két év; ha a Hivatal döntése ellen jogorvoslati eljárás indult, e határidőt a bíróság jogerős határozatának jogerőre emelkedésétől kell számítani.
⋯ 58 változatlan sor ⋯
(8) Az (5) bekezdés szerinti peres eljárásban
- a) az ítélőtábla székhelye szerinti megyei bíróság – az ítélőtábla illetékességi területén – jár el,
- a) az ítélőtábla székhelye szerinti törvényszék – az ítélőtábla illetékességi területén – jár el,
- b) a bíróság soron kívül jár el.
### Bírság az alaptalan bejelentés esetén
⋯ 120 változatlan sor ⋯
27. § Az e törvényben meghatározott joghátrány alkalmazására csak olyan cselekmény miatt kerülhet sor, amelyet e törvény hatálybalépését követően követtek el, vagy az a törvény hatálybalépését követően fejeződött be. A törvény hatálybalépését megelőzően elkövetett (befejezett) cselekmények esetében a Hivatal nem folytat vizsgálati eljárást, azonban a tudomására jutott információk alapján szükség esetén feljelentést tehet, illetőleg más szerv eljárását kezdeményezheti, továbbá a bejelentőt védelemben részesítheti e törvény szabályai szerint.
28. § (1) Az e törvény alapján kiszabott és megfizetett bírság a központi költségvetést illeti meg.
28. §
(2) A meg nem fizetett bírság, eljárási költségek és késedelmi pótlékok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.
### Módosító rendelkezések
29. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 56. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:
⋯ 82 változatlan sor ⋯