2009. évi CLV. törvény — mi változott? 2012. január 1.

1. § E törvény célja, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása, a Magyar Köztársaság érdekeinek védelme és az állam nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénnyel, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvénnyel összhangban meghatározza a minősített adat létrejöttével és kezelésével kapcsolatos alapvető rendelkezéseket, a minősítési eljárás és a nemzeti minősített adat felülvizsgálatának rendjét, a minősített adat védelmének általános szabályait, a nemzeti iparbiztonság rendszerének főbb elemeit, és rendelkezzen a minősített adat védelmét ellátó szervekről és személyekről.

- 13. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári védelem, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság;

- a) a Magyar Köztársaság elnöke,

- e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke,

- g) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője,

- j) az országgyűlési biztos,

- k) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

- o) a rendvédelmi szerv központi szerve, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok vezetője, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv vezetője, az idegenrendészeti hatóság vezetője, továbbá a menekültügyi hatóság vezetője.

- q) a Magyar Köztársaság külképviseletének vezetője, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás teljesítése érdekében más államhoz, nemzetközi szervezethez vagy regionális együttműködés központjába delegált önálló képviseleti hatáskörrel rendelkező személy,

- s) az autonóm államigazgatási szerv vezetője.

(3) A honvédelemért felelős miniszter, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott vezető a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, a minősített adat védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos, továbbá a bűnüldözési feladatok körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó, vezetői megbízással rendelkező, illetve vezetői beosztásba kinevezett más személyre és a minősített adat felülvizsgálatába bevont felülvizsgálati szakértőre írásban átruházhatja. A bűnüldözési feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is megilleti.

5. § (1) Minősítéssel védhető közérdek a Magyar Köztársaság

(7) A „Titkos!” vagy annál magasabb minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartammal, illetve a Magyar Köztársaság – magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő – honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartammal meghosszabbítható. A „Bizalmas!” vagy „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel, illetve a Magyar Köztársaság – magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő – honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartammal meghosszabbítható. Az új minősítési eljárást az érvényességi idő lejárta előtt le kell folytatni. Az érvényességi idő elteltével az adat minősített jellege megszűnik. A minősítés megszűnése után az adat újból nem minősíthető.

(8) A minősítő az adatvédelmi biztos megkeresésére írásban köteles részletesen megindokolni az adat minősítését.

7. § (1) Nem kell új minősítési eljárást lefolytatni, ha a készített adatba saját vagy más minősítő által korábban készített minősített adatot is belefoglalnak, és ennek során további, saját minősítést igénylő adat nem keletkezik. Ebben az esetben a korábban készített minősített adat minősítési jelölését meg kell ismételni, kivéve ha azt a megismételni kívánt adat minősítője megtiltotta. A minősítési jelölés megismétlése esetén biztosítani kell a különböző forrásból származó eredeti minősített adatok azonosíthatóságát és elkülöníthetőségét.

(2) A Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi szerződésben meghatározott minősítési szintet, illetve annak nemzeti minősítési szintű megfelelőjét a nemzetközi szerződés tartalmazza.

(3) A megismerési engedély megtagadása esetén az érintett a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a minősítőt a megismerési engedély kiadására kötelezi. A bíróság eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság az ügyben zárt tárgyaláson, soron kívül jár el. A perben csak olyan bíró járhat el, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték. A felperes, a felperes oldalán beavatkozó személy és ezek képviselője a minősített adatot az eljárás során nem ismerheti meg. A perben résztvevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a minősített adatot csak akkor ismerhetik meg, ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésüket elvégezték.

12. § (1) A minősített adat kezelője a személyes adatok védelméről szóló törvény alapján az érintettet megillető tájékoztatást megtagadhatja, ha a minősítés alapjául szolgáló közérdeket az érintettnek a személyes adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatása veszélyeztetné.

(2) Az érintett jogaival kapcsolatban egyebekben a személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy bíróság előtti jogérvényesítés során az eljáró bíróságra és a minősített adatok megismerésére a 11. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

- e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke,

- g) az országgyűlési biztos nemzetbiztonsági ellenőrzés, személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosultak a feladat- és hatáskörükbe tartozó minősített adatra vonatkozó – a 18. § (2) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott – rendelkezési jogosultságok gyakorlására.

(4) A minősítésre jogosult, – a gazdálkodó szervezet kivételével – a minősített adatot kezelő szerv vezetője és a biztonsági vezető felhasználói engedély nélkül jogosult a feladat- és hatáskörébe tartozó minősített adatra vonatkozó – a 18. §-ban meghatározott – rendelkezési jogosultságok gyakorlására.

(4) Közigazgatási – a büntetőeljárást kivéve – bírósági, szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban nemzeti minősített adat felhasználására a minősítő adhat felhasználói engedélyt. Az ügyészi törvényességi felügyeleti eljárásban, valamint az ügyész által közérdekből indítható polgári peres eljárásban a nemzeti minősített adat felhasználására vonatkozó engedély kiadása nem tagadható meg.

20. § (1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adat védelmének hatósági felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter irányítása alatt álló, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti keretében önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szervezet. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet közigazgatási hatósági ügyekben történő eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

- d) a minősített adatot kezelő elektronikus rendszerekről megfelelőségi igazolások alapján tanúsítványt ad ki,

- i) az arra jogosult gazdálkodó szervezetek részére telephely biztonsági tanúsítványt ad ki, jogosult a telephely biztonsági tanúsítványt módosítására vagy a már kiadott tanúsítvány visszavonására,

- r) együttműködik az adatvédelmi biztossal a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog tiszteletben tartása és az információszabadság érvényesülése érdekében,

21. § (1) A Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek a 20. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatáskörében hozott döntésével szemben az érintett a kézbesítéstől számított 15 napon belül keresettel fordulhat a Fővárosi Bírósághoz. A bíróság eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Fővárosi Bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) A biztonsági vezető és a helyi biztonsági felügyelet a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásával összefüggésben a 22. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat kezeli a 22. § (2)–(3) bekezdésében előírt ideig.

(3) A minősített adatot kezelő szervnek a minősített adat kezelésére vonatkozó engedélyt, továbbá a minősített adat kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételére vonatkozó engedélyt 2012. december 31-ig kell beszereznie.

(4) A minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételeket 2011. december 31-ig kell megteremteni.

41. § (1) Hatályát veszti az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény.

(2) Hatályát veszti

- a) a Btk. 224. §-át megelőző alcím,

- b) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában az „és titkos minősítésű” szövegrész,

- c) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 53. § (5), (6), (7), (8) bekezdésében, (9) bekezdés első mondatában, (10), (11) bekezdésében, (12) bekezdés első tagmondatában, (13) bekezdés első tagmondatában, 84/C. § (2) bekezdésében, 118. § (7) bekezdésében az „államtitokká” szövegrész,

- d) a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény,

- e) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény 23. § (7) bekezdése,

- f)

- g) az ÁSZTLtv. 11. § (8) bekezdésében a „Ttv. szerinti” szövegrész.

42. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 5. § (2) bekezdésében az „államtitok, szolgálati titok” szövegrész helyébe a „minősített adat” szövegrész, a 119. § (1) bekezdésében az „államtitok vagy szolgálati titok” szövegrész helyébe a „minősített adat”, „az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe „a minősített adatot”, „az államtitokról és szolgálati titokról” szövegrész helyébe „a minősített adat védelméről”, a 124. § (6) bekezdésében az „államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot”, a 169. § (2) bekezdésében az „államtitoknak vagy szolgálati titoknak” szövegrész helyébe a „minősített adatnak”, a 192. § (2) bekezdésében az „államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe „minősített adatot”, a 192/A. § (1) bekezdésében „az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe „a minősített adatot”, (2) bekezdés első mondatában az „államtitoknak vagy szolgálati titoknak” szövegrész helyébe a „minősített adatnak”, második mondatában „az államtitkot, szolgálati titkot” szövegrész helyébe „a minősített adatot”, harmadik mondatában „az államtitkot, szolgálati titkot” szövegrész helyébe „a minősített adatot” szöveg lép.

(2) A Btk. 147. § (2) bekezdésében az „államtitok” szövegrész helyébe a „Szigorúan titkos! minősítésű nemzeti adat vagy nemzetközi szerződésben e minősítésű adatnak megfeleltetett külföldi minősített adat” szöveg lép.

(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/E. §-ában a „jogosult államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adat minősítésére” szövegrész helyébe a „minősítésre jogosult” szöveg lép.

(4) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (2) bekezdésében a „titokvédelmi” szövegrész helyébe a „minősített adatvédelmi” szöveg lép.

(5) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/S. § (1) bekezdésében a Titoktartási nyilatkozat szövegében az „állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(6) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 12. § (2) bekezdés harmadik mondatában az „Az állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „A minősített adatot” szöveg, 37. § (2) bekezdésében az „az állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(7) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 50. § (2) bekezdés harmadik mondatában az „az államtitok vagy szolgálati titok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg lép.

(8) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/B. § (3) bekezdésében az „államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra” szövegrész helyébe a „minősített adatra” szöveg, 105. § (1) bekezdésében az „az államtitok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, 121/A. § (8) bekezdésében az „államtitkot, szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, az „adat- és titokvédelmi előírások” szövegrész helyébe az „adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások” szöveg lép.

(9) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 17. § (2) bekezdésében az „az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített” szövegrész helyébe az „a minősített” szöveg lép.

(10) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 7. §-ában az „állami, szolgálati” szövegrész helyébe a „minősített adat” szöveg lép.

(11) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 15. § (3) bekezdésében az „Az állami és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „A minősített adatot” szöveg, 80. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében az „az állami és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 100. § (2) bekezdésében az „az államtitokra, a szolgálati titokra” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelmére” szöveg, 100. § (3) bekezdés b) pontjában az „az államtitok és a szolgálati titok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, a „titkos adatkezelését” szövegrész helyébe a „minősített adatkezelését” szöveg, a „titok” szövegrész helyébe a „minősített adat” szöveg, 8. számú melléklet III.1. pont c) alpontjában a „szolgálati titoktartás” szövegrész helyébe a „titoktartási kötelezettség” szöveg lép.

(12) Az Szt. 23. § (2) bekezdésében az „az államtitokként” szövegrész helyébe az „a minősített adatként” szöveg, 53. § (7) bekezdésében a „betekintési” szövegrész helyébe a „felhasználói”, (9) bekezdés második mondatában „az államtitokká minősítés” szövegrész helyébe „a minősítés”, (12) bekezdés második tagmondatában „az államtitokká minősítést” szövegrész helyébe „a minősítést”, (13) bekezdés első tagmondatában „az államtitokká minősített” szövegrész helyébe „a minősített”, (13) bekezdés utolsó mondatában „az államtitokká minősítés” szövegrész helyébe „a minősítés” szöveg lép.

(13) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 1. § d) pontjában az „az államtitkot és a szolgálati titkot képező” szövegrész helyébe az „a minősített” szöveg, 11. § a) pontjában „az államtitkot és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 12. § (5) és (6) bekezdésében az „államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 25. § (1) bekezdésében az „az államtitkot, szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(14) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/A. § (3) bekezdésében a „jogosult államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adat minősítésére” szövegrész helyébe a „minősítésre jogosult” szöveg, 67. § (7) bekezdés b) pontjában az „államtitoksértés [Btk. 221. §], szolgálati titoksértés [Btk. 222. §]” szövegrész helyébe a „visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal [Btk. 221. §], visszaélés bizalmas minősítésű adattal [Btk. 222. §], visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal [Btk. 222/A. §]” szöveg lép.

(15) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 12. §-ában az „az államtitkot és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 30. § (3) bekezdésében a „szolgálati vagy államtitkok” szövegrész helyébe a „minősített adat” szöveg lép.

(16) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 68. § (2) bekezdésében az „az állami és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 134. § (4) bekezdésében az „az állam és szolgálati titok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, 141. § második mondatában az „államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 3. számú mellékletének „A rendőrség hivatásos állományának esküje” című részében az eskü ötödik bekezdésének első mondatában „Az állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe „A minősített adatot” szöveg, „Az 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó egyéb rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának esküje, illetve fogadalma” című részében az eskü második bekezdésének harmadik mondatában „Az állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe „A minősített adatot” szövegrész, a fogadalom második bekezdésének negyedik mondatában „Az állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe „A minősített adatot” szöveg lép.

(17) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 20. § a) pontjában az „az államtitkot és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 46. § (1) bekezdésében az „az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 46. § (2) bekezdésében az „államtitokká vagy szolgálati titokká” szövegrész helyébe a „minősített adattá”, 47. §-ában az „az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény IV. Fejezete” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok” szöveg, a „titokvédelmi” szövegrész helyébe a „minősített adat védelmére vonatkozó” szöveg lép.

(18) A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/E. § (1) bekezdésében az „állami és szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 74. § (3) bekezdésében az „államtitok, szolgálati titok” szövegrész helyébe a „minősített adat” szöveg lép.

(19) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 16. § (2) bekezdésében az „az állami és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 39. § (1) bekezdés e) pontjában az „az állami és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(20) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 77. § (1) bekezdésében az „az államtitkot képező adatok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg lép.

(21) A büntetőeljárásáról szóló 1998. évi XIX. törvény 16. § (1) bekezdés e) pontjában az „az államtitok és a szolgálati titok megsértése” szövegrész helyébe a „visszaélés minősített adattal” szöveg, 70/C. §-át megelőző alcíme helyébe az „A minősített adat megismerése” alcím, 70/C. § (1) bekezdésében az „az államtitkot, illetőleg szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 70/C. § (2) bekezdésében az „Az államtitokról és a szolgálati titokról” szövegrész helyébe az „A minősített adat védelméről” szöveg, a „titokbirtokos” szövegrész helyébe a „minősített adatot kezelő” szöveg, 70/C. § (2) bekezdésében, 70/C. § (3) bekezdés b) pont első és második mondatában, 70/C. § (3) bekezdés c) pontjában az „államtitkot, illetőleg szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 70/C. § (2) bekezdésében, 70/C. § (5) bekezdés a) pontjában az „az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 70/C. § (2) bekezdésében az „az államtitok, illetőleg a szolgálati titok megsértésének” szövegrész helyébe az „a minősített adattal visszaélés büntetőjogi” szöveg, 70/C. § (3) bekezdésének felvezető szövegében, 70/C. § (5) bekezdésének felvezető szövegében az „Az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „A minősített adatot” szöveg, 70/C. § (3) bekezdés a) pontjában az „államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 70/C. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjában, 70/C. § (4) bekezdésében, 70/C. § (5) bekezdés a) pontjában az „az államtitok és a szolgálati titok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, 70/C. § (3) bekezdés d) pontjában a „titokvédelmi” szövegrész helyébe a „biztonsági” szöveg, 70/C. § (4) bekezdésében a „titokvédelmi felügyelőt” szövegrész helyébe a „biztonsági vezetőt” szöveg, 74/A. § (3) bekezdésében az „az államtitkot vagy szolgálati titkot sértene” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelmét sértené” szöveg, 81. § (2) bekezdésében az „Államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősülő tényről” szövegrész helyébe a „Minősített adatról” szöveg, 81. § (3) bekezdésében, 205. § (1) bekezdésében az „az államtitokról és a szolgálati titokról” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről” szöveg, 201. § (1) bekezdés d) pontjában a „szolgálati titoksértés” szövegrész helyébe a „visszaélés minősített adattal” szöveg, 237. § (3) bekezdés d) pontjában az „az államtitok vagy szolgálati titok megőrzése” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelme” szöveg, 238. § (4) bekezdésében az „az államtitok és a szolgálati titok megsértésének” szövegrész helyébe az „a minősített adattal visszaélés büntetőjogi” szöveg lép.

(22) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 47. § (4) bekezdés második mondatában az „Az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „A minősített adatot” szöveg, 51. § (2) bekezdés b) pontjában az „az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(23) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 33. § (3) bekezdésében az „államtitokként” szövegrész helyébe a „minősített adatként” szöveg lép.

(24) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 54. § (1) bekezdésében az „államtitkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg lép.

(25) A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 37. §-ában az „államtitoknak vagy szolgálati titoknak” szövegrész helyébe a „minősített adatnak” szöveg, 38. § (7) bekezdésében az „államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, a „titokvédelmi” szövegrész helyébe a „minősített adat védelmére vonatkozó” szöveg lép.

(26) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 75. § (2) bekezdésében az „az állami és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 153. § (4) bekezdésében az „az állami és szolgálati titokról” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről” szöveg, 159. § (2) bekezdésében az „állam- vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg lép.

(27)

(28) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 22. § (3) bekezdésében az „az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényben” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről szóló törvényben” szöveg lép.

(29) Az ÁSZTLtv. 9. § (5) bekezdésében az „az államtitok és szolgálati titok körébe tartozó” szövegrész helyébe az „a minősített” szöveg, a „Ttv.” szövegrész helyébe a „minősített adat védelméről szóló törvény” szöveg, 10. § (3) bekezdésében a „titokvédelmi” szövegrész helyébe a „minősítettadat-védelmi” szöveg, a „Ttv. 2. § (1) bekezdésének 7. pontjában” szövegrész helyébe a „minősített adat védelméről szóló törvényben” szöveg, 12. § (4) bekezdés második és tizedik mondatában az „államtitkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, az „az államtitok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, 12. § (9) bekezdésében az „a Ttv. 10. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „a minősített adat védelméről szóló törvény 8. §-ában” szöveg lép.

(30) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 153. §-ában az „államtitoknak nem minősülő” szövegrész helyébe a „minősített adatot nem tartalmazó” szöveg lép.

(31) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontjában a „betekintési” szövegrész helyébe a „felhasználói” szöveg, az „az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(32) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 29. § (1) bekezdésében az „állam-, szolgálati” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 30. § (7) bekezdés első mondatában a „titokvédelmi” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelmére vonatkozó” szöveg, a 66. § (4) bekezdésében az „adat- és titokvédelemre” szövegrész helyébe az „adat- és minősített adatvédelemre” szöveg, 159/A. § (5) bekezdésében a „hazai titokvédelmi szabályoknak” szövegrész helyébe a „hazai titokvédelmi, minősítettadat-védelmi szabályoknak” szöveg lép.

(33) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 7/P. § (4) bekezdés d) pontjában a „betekintési” szövegrész helyébe a „felhasználói” szöveg, az „az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(34) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontjában és 175. § a) pontjában az „az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 336. § (2) bekezdésében az „az államtitok, szolgálati titok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, 337. § (3) bekezdésében a „titokvédelmi” szövegrész helyébe a „minősített adat védelmére vonatkozó” szöveg, 337. § (4) bekezdésében a „Betekintési” szövegrész helyébe a „Felhasználói” szöveg, az „az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 337. § (5) bekezdésében az „államtitok vagy szolgálati titok megőrzése miatt” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelme érdekében” szöveg, az „az államtitokról és a szolgálati titokról” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről” szöveg, a „meghatározott megismerési engedély” szövegrész helyébe a „meghatározottak” szöveg, 397. § (1) bekezdésében a „szolgálati” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 404. § (1) bekezdés h) pontjában az „az államtitkot vagy a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(35) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 9. § (7) bekezdés b) pontjában az „állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg lép.

(36) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51. § (4) bekezdés a) pontjában az „az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített” szövegrész helyébe az „a minősített” szöveg, az 57/A. § (6) bekezdésében az „az államtitkot, a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot,” 69. § (1) bekezdés c) pontjában a „betekintési” helyébe a „felhasználói” szövegrész, az „az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szövegrész, 172. § n) pontjában az „az államtitok, a szolgálati titok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg lép.

(37) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 18. § (5) bekezdésében az „Az állam- és a szolgálati titok” szövegrész helyébe az „A minősített adat” szöveg lép.

(38) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 34. § b) pontjában „az államtitokról és a szolgálati titokról” szövegrész helyébe „a minősített adat védelméről” szöveg lép.

(39) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 13/A. § (5) bekezdés második mondatában az „az államtitokról és a szolgálati titokról” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről” szöveg lép.

(40) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 68. § (3) bekezdésében az „államtitkot, szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg lép.

(41) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 195. § (3) bekezdésében az „az állami és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(42) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (2) bekezdés l) pontjában az „államtikot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 62. § e) pontjában az „az állami vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(43) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 82. § (10) bekezdésében az „az államtitokról és a szolgálati titokról” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről” szöveg lép.

(44) A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 36. § (5) bekezdésének c) pontjában az „államtitok” szövegrész helyébe a „minősített adat” szöveg lép.

(45) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 29. § (4) bekezdésében az „az állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

### Minősített többséget igénylő rendelkezések

43. § (1) A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 4. § (1) bekezdésében az „állami, szolgálati” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg lép.

(2)

(3) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. § (1) bekezdés második mondatában az „az államtitoksértésre” szövegrész helyébe az „a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre” szöveg lép.

(4) Az Avtv. 19. § (3) bekezdésében az „állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította” szövegrész helyébe a „minősítette” szöveg lép.

(5) Az Obtv. 27/H. § (4) bekezdésében az „az államtitok és szolgálati titok” szövegrész helyébe az „a minősített adat” szöveg, 27/H. § (5) bekezdésében az „Az államtitkot vagy szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „A minősített adatot” szöveg, az Obtv. melléklete I. pont 8. alpontjában az „államtitoknak” szövegrész helyébe a „ „Szigorúan titkos!” minősítésű adatnak” , a VI. pont 1. alpontjában az „állam- vagy szolgálati titokként” szövegrész helyébe a „minősített adatként” szöveg lép.

(6) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. § (3) bekezdés c) pontjában a „szolgálati titoksértés” szövegrész helyébe a „visszaélés minősített adattal” szöveg, 93/A. § (2) és (3) bekezdésében az „az államtitoknak és szolgálati titoknak” szövegrész helyébe az „a minősített adatnak” szöveg lép.

(7) Az Nbtv. 5. § m) pontjában és 7. § m) pontjában az „iparbiztonsági ellenőrzéseket” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését” szöveg, 7. § k) pontjában az „az államtitoksértés” szövegrész helyébe az „a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal” szöveg, a „légi jármű” szövegrész helyébe a „légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű” szöveg, 18. § (2) bekezdésében az „állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg, 24. §-ában valamennyi előfordulásakor az „állam- és szolgálati titok” szövegrész helyébe a „minősített adat” szöveg, 48. § (3) bekezdésében a „szolgálati titokká minősített” szövegrész helyébe a „minősített” szöveg, az „az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 11. § (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a minősített adat védelméről szóló törvényben” szöveg, 51. § (1) bekezdésében az „az állam- és szolgálati titkot tartalmazó” szövegrész helyébe az „a minősített” szöveg, 60. § (2) bekezdés második mondatában az „az állam- és szolgálati titkot tartalmazó iratok megsemmisítési rendjére vonatkozó törvényi” szövegrész helyébe az „a minősített adatok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályi” szöveg, 73. §-ában a „foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény IV. Fejezete 23. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Munka Törvénykönyvének a csoportos létszámcsökkentésre” szöveg lép.

(8) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 36. § (1) bekezdésében az „államtitkot, szolgálati” szövegrész helyébe a „minősített adatot” szöveg lép.

(9) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 52. § (2) bekezdésében az „az államtitkot és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(10) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 13. § (1) bekezdésében az „az állami és a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg, 27. §-ában az „az állami és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(11) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 113. § (1) bekezdésében az „állam- és szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minősített adatot” szöveg lép.

(12) Hatályát veszti

- a) az Avtv. 25. § (1) bekezdés utolsó mondata,

- b) az Nbtv. 30. § (4) bekezdés második mondata, 42. § (1) bekezdése, 52. § (2) és (3) bekezdése, 64. § (4) bekezdésében az „1992. évi XXXVIII.” szövegrész, 72. § (5) bekezdése, 77. § (1) bekezdés a) pontja, 90. §-a, a 3. számú mellékletében szereplő „A”, „B”, „C” típusú biztonsági kérdőíveken a „Szigorúan titkos! Különösen fontos! (kitöltés után)” jelölés,

- c) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programjában való részvételhez szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi XXXVI. törvény 3. §-a.

- 1. Rendkívül súlyos kárnak minősül és „Szigorúan titkos!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül és tartósan sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság szuverenitását, területi integritását, alkotmányos rendjét, belső stabilitását. Visszafordíthatatlanul jelentős károkat okoz az ország honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, központi pénzügyi és gazdasági érdekeiben, külügyi és nemzetközi kapcsolataiban, a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekeiben. Rendkívül súlyosnak minősülhet a kár akkor is, ha annak elkerülhetetlen enyhítése nagyszámú emberi élet közvetlen veszélyeztetésével, vagy az ország gazdasági helyzetének egészére hátrányosan kiható ellenintézkedésekkel érhető el. Rendkívül súlyos a kár többek között, ha tartósan gyengíti az ország honvédelmi képességeit, különösen a hadműveleti tervek és fegyverrendszerek hatékonyságát, jelentősen gyengíti az ország hírszerző és elhárító képességeinek folyamatos hatékonyságát, felfedi a nemzeti rejtjeltevékenység titkosítási rendszereit, nagyszámú embert érintő közvetlen életveszéllyel jár, jelentősen veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, előmozdítja a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek elterjedését, lényegesen veszélyezteti a nukleáris és vegyi létesítmények biztonsági rendszereit.

- 2. Súlyos kárnak minősül és „Titkos!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele által az 1. pontban okozott sérelem nem küszöbölhető ki, de enyhíthető, továbbá, ha ellehetetleníti vagy lényegesen akadályozza az állami vagy közfeladatot ellátó szerv rendeltetésszerű működését és ezáltal közvetlenül a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit sérti, az állampolgárok biztonságának és alkotmányos jogainak komoly sérelmével jár, közvetlen életveszélyt okoz, jelentősen hátráltatja a honvédelmi és nemzetbiztonsági tevékenység folyamatos hatékonyságát, feszültséget okoz a Magyar Köztársaság más országokkal fennálló kapcsolataiban, a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekeiben, a Magyar Köztársaság pénzügyi és gazdasági érdekeinek sérelmével számottevő vagyoni kárt okoz.

- 3. Kárnak minősül és „Bizalmas!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele okozta érdeksérelem vagy veszélyeztetés ellenintézkedésekkel lényegesen enyhíthető, és az nem jár jelentős anyagi, pénzügyi ráfordításokkal. Továbbá, ha az állam érdekérvényesítő képességeit hátráltatja, vagy jelentősen zavarja, a diplomáciai kapcsolatok tényleges sérelmét eredményezi, aminek következménye hivatalos tiltakozás vagy enyhébb szankció lehet, sérti az állampolgárok biztonságát és alkotmányos jogait, jelentősen sérti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági szervezet működését, hátráltatja a honvédelem és a nemzetbiztonsági tevékenység, illetve a szövetséges tagállamokkal közös biztonsági érdekek védelmének hatékonyságát, gátolja valamely legalább öt évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény felderítését vagy elősegíti valamely ilyen bűncselekmény elkövetését, megzavarja az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működési rendjét, feladat- és hatáskörének gyakorlását és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit sérti.

- 4. Hátrányosan érinti az állam érdekeit és „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szint alkalmazása indokolt, ha az adat érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele megzavarja az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működési rendjét, feladat- és hatáskörének gyakorlását és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti, a hátrány azonban az elhárítására tett intézkedésekkel lényegesen enyhíthető vagy kiküszöbölhető. Az államnak az 1–3. pontba nem tartozó pénzügyi veszteséget okoz, továbbá, ha az állampolgárok vagy a gazdálkodó szervezetek részére jogtalan nyereséget vagy előnyszerzést tesz lehetővé.