2009. évi CLIV. törvény — mi változott? 2011. január 2.

51. § Az Eütv. a 156/D. §-a után a következő alcímmel és a 156/E–156/J. §-sal egészül ki:

„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervekre vonatkozó szabályok

156/E. § A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó, közintézeti vagy vállalkozó közintézeti formában működő, egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: költségvetési szerv) tekintetében a 155. § (1) bekezdésében foglaltak a 156/F–J. §-okban foglalt eltérésekkel alkalmazandóak.

156/F. § Amennyiben az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv irányító szerve tudomására jut, hogy

a) a költségvetési szerv az illetmény, munkabér, jogszabály vagy kollektív szerződés szerinti egyéb juttatások kifizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, vagy

b) a költségvetési szervtől az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály szerinti utasításra történt ellenjegyzésről szóló bejelentés érkezik, vagy

c) a költségvetési szerv részéről felróható okból – az irányító szerv, az általa erre meghatalmazott szervezet, illetve a jogszabály által erre feljogosított ellenőrző szerv felé – hamis vagy valótlan adat szolgáltatásának, illetve tájékoztatás nyújtásának gyanúja merül fel, vagy

d) a költségvetési szerv ellenőrzése során visszatérő, ismétlődő jelleggel azonos vagy hasonló hiba észlelése történt intézkedés elmulasztása miatt, vagy

e) a költségvetési szerv a rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolására feljogosított hatóság hiteles nyilvántartásába bekerül mint elmarasztalt munkáltató,

az irányító szerv köteles a költségvetési szerv vezetője ellenőrzésének körében a vezetővel szemben vizsgálatot lefolytatni, és az ellenőrzés eredményétől függően a vezetőre vonatkozó jogszabályokban foglalt, a vezető felelősségrevonására irányadó rendelkezések szerint eljárni.

156/G. § (1) Az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv, amennyiben

a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó éves támogatás értékű bevétele meghaladja az 5000 millió forintot és forrásainak legalább 75,0%-a – együttesen – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, átvett pénzeszközökből, saját bevételből, illetve pénzügyi műveletekből származik, vagy

b) éves finanszírozási hitelfelvételének összege eléri vagy meghaladja a költségvetési szerv jóváhagyott éves költségvetésének 15,0%-át, vagy

c) az alapító a költségvetési szervnek vállalkozó közintézetté vagy gazdasági társasággá történő átalakítását tervezi, az átalakulásról szóló döntés meghozatalát megelőzően köteles üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre a módosított teljesítményszemléletű kettős könyvvitel vezetése mellett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek meglétének hiányában az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv az irányító szerv döntésének megfelelően kötelezhető az üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre.

156/H. § (1) Az egészségügyi közszolgáltató közintézet vezetésének módját az irányító szerv határozza meg.

(2) Egészségügyi közszolgáltató közintézet megosztott hatáskörű vezetése esetén a szerv egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató vagy igazgató (a továbbiakban együtt: főigazgató).

(3) A főigazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a vezetőhelyettesek megbízása, a megbízás visszavonása, felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

b) a közintézet szakmai osztályai vezetőinek megbízása, illetve a megbízás visszavonása,

c) a vezetőhelyettesek munkaköri leírásának meghatározása,

d) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a közintézeti szabályzatok kiadása,

e) a közintézet szervezeti és működési szabályzatában kizárólagos hatáskörként meghatározott egyéb feladatok ellátása,

f) a közintézet tevékenysége elleni panasz megvizsgálása, elintézése,

g) mindaz, amit jogszabály a főigazgató kizárólagos hatáskörébe utal.

(4) A szakmai irányítás

a) fekvőbeteg-ellátást nyújtó közintézetben az orvosigazgató és az ápolási igazgató,

b) kizárólag járóbeteg-szakellátást nyújtó közintézetben az orvosigazgató,

c) kizárólag ápolási feladatokat ellátó közintézetben az ápolási igazgató

feladatkörét képezi.

(5) Az orvosigazgató feladatkörébe tartozik az orvosi és közintézeti gyógyszerészi tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:

a) az egészségügyi dokumentáció vezetése szabályszerűségének biztosítása és felügyelete,

b) az ügyeleti tevékenység biztosítása és felügyelete,

c) a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,

d) a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,

e) a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,

f) az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,

g) a házirend rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése,

h) a közintézet higiénés rendjének biztosítása és felügyelete,

i) a közintézetben nyújtott egészségügyi szolgáltatások folyamatos minőség-ellenőrzése,

j) a közintézetben orvosi, gyógyszerészi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete,

k) a felügyeleti körébe tartozó tevékenységet ellátó szervezeti egységek dolgozói feletti munkáltatói jog gyakorlása,

l) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott további feladatok ellátása.

(6) Az ápolási igazgató feladatkörébe tartozik a közintézet által nyújtott ápolási tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:

a) az ápolási dokumentáció szabályszerű vezetésének, a dokumentáció szakmai tartalmának felügyelete,

b) a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,

c) a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,

d) a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,

e) a közintézet higiénés rendjének folyamatos figyelemmel kísérése,

f) a házirendben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,

g) a közintézetben ápolói és egyéb egészségügyi szakdolgozói munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete,

h) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott további feladatok ellátása.

(7) A gazdasági igazgató feladatkörébe tartozik a közintézet működésével összefüggő

a) gazdasági, pénzügyi, a közintézet könyvvezetési és pénzügyi jelentési kötelezettségeivel összefüggő feladatok,

b) műszaki és intézményüzemeltetési feladatok,

c) az a)–b) pont szerinti feladataival összefüggésben felmerülő adminisztratív feladatok irányítása,

d) a felügyeleti körébe tartozó tevékenységet ellátó szervezeti egységek dolgozói feletti munkáltatói jog gyakorlása.

(8) Az orvosigazgató, az ápolási igazgató és a gazdasági igazgató döntési jogkörét a közintézet szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

(9) A közintézet szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a főigazgató jogosult egyes döntéseket saját vagy a vezetés együttdöntési hatáskörébe vonni.

(10) A szakmai és gazdasági irányítást ellátók egyszemélyi döntéseikért teljes körű felelősséggel tartoznak, ami azonban nem érinti a főigazgató egyszemélyi felelősségét.

(11) Az együttdöntési hatáskörben hozott döntésért a döntéshozókat együttesen terheli a felelősség. A felelősség alól mentesül az a személy, aki a döntés meghozatalában nem vett részt, vagy az ellen írásban tiltakozott.

156/I. § (1) Az irányító szerv az egészségügyi közszolgáltató közintézet vezetését vezető testületre bízhatja, vállalkozó közintézet esetén vezető testületre bízza, melynek létszámát 3–11 főben határozhatja meg.

(2) A vezető testületi tag megbízása határozott – legfeljebb 5 éves – időtartamra szól, és vezető testületi tag az a természetes személy lehet,

a) aki megfelel a jogszabály és az irányító szerv által meghatározott szakmai feltételeknek;

b) aki a külön jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíti;

c) akivel szemben nem áll fenn a (3) bekezdés szerinti kizáró ok.

(3) Nem lehet a vezető testület tagja

a) aki büntetett előéletű;

b) aki gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;

c) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató intézményben;

d) aki megszüntetési eljárás során törölt gazdasági társaságnak a törlést megelőző naptári évben vezető tisztségviselője volt, a törlést követő két évig.

(4) Azt a tényt, hogy a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető testületi tagság betöltéséből

a) a vezető testületi tagnak jelölt személy a megbízása előtt,

b) a vezető testületi tag megbízatása ideje alatt

az irányító szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(5) A vezető testületi tag megbízatása ideje alatt a vezető testületi tagot az irányító szerv írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető testületi tagság betöltéséből.

(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott felhívásra a vezető testületi tag igazolja, hogy a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető testületi tagság betöltéséből, az irányító szerv az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7) Az irányító szerv a vezető testületi tag (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a vezető testületi tagnak jelölt személy megbízásáról meghozott döntésig, az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatait a vezető testületi tagság megszűnéséig kezeli.

(8) A vezető testületi tagság megszűnik

a) a megbízás időtartamának lejártakor;

b) az irányító szerv általi felmentéssel;

c) valamely, a tisztséggel való megbízást kizáró oknak a megbízás ideje alatt történt bekövetkezésekor;

d) a testület tagja által kért felmentés esetén;

e) a vezető testületi tag halálával.

(9) A vezető testületi tagság kizárással szűnik meg, ha a tag

a) nem tett eleget a külön törvényben rögzítettek szerinti, vagyonnyilatkozat megtételével kapcsolatos kötelezettségeinek;

b) valamely összeférhetetlenségi ok bekövetkezett;

c) az irányító szerv felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem tesz eleget a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének.

(10) A vezető testületi tag

a) nem szerezhet részesedést (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzést) az adott költségvetési szervvel azonos tevékenységet folytató más gazdálkodó szervezetben;

b) nem lehet vezető tisztségviselő a költségvetési szervvel azonos tevékenységet végző másik szervezetben;

c) és közeli hozzátartozója, illetve élettársa nem köthet az adott költségvetési szervvel saját nevében vagy saját javára – a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony kivételével – jogügyleteket.

(11) Az összeférhetetlenség – a bekövetkeztét követő 30 napon belüli – megszüntetésének hiányában a vezető testületi tagot a kinevező, illetve megbízó szerv kizárja a vezető testületből.

156/J. § (1) Az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testülete létrehozásával egyidejűleg kötelező a felügyelő testület létrehozása, melynek működésére külön jogszabály rendelkezései irányadóak.

(2) A felügyelő testületi tagság létrejöttére, megszűnésére, a tagok kizárására, illetve összeférhetetlenségére, valamint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozóan a 156/I. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően– az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 89. § (7) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi előírásra is figyelemmel – alkalmazni.

(3) A felügyelő testület tagja a testületi döntéssel a jogszabályokban, a reá irányadó szabályzatokban foglaltak megszegésével okozott károkért – a költségvetési szerv felé – egyetemleges felelősséggel tartozik. A tag mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha nem vett részt a testületi döntésben, vagy az ellen szavaz.”