2008. évi XL. törvény — mi változott? 2019. január 15.
A 2018. december 19. és 2019. január 15. között hatályba lépett módosítások. 63 sor került be, 47 sor került ki.
← Előző módosítás (2018. december 19.)Következő módosítás (2019. április 26.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 658 változatlan sor ⋯
### III. Fejezet — A FÖLDGÁZPIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE
### Jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes
### A földgázpiacok nyomon követése
55. § (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek védelme céljából piacelemzést köteles végezni az alábbi piacokon:
55. § (1) A Hivatal a hatékony és fenntartható verseny előmozdítása és fenntartása érdekében nyomon követi a földgázpiacokat.
- a) földgáz-nagykereskedelem,
- b) földgáz-kiskereskedelem.
(2) A nyomon követés keretében a Hivatal elemzi a rendelkezésére álló adatokat, továbbá jogosult
(2) Ha a piacelemzés alapján valamely azonosított piacon a verseny nem kellően hatékony, a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, aki piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, a tevékenysége végzésével összefüggő szerződésekben részes más engedélyesektől és vállalkozásoktól, valamint végső soron a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa.
- a) adatot, információt, tájékoztatást kérni az engedélyestől, az engedélyes alkalmazásában álló személyektől;
- b) betekinteni az engedélyes birtokában lévő iratokba, azokról másolatot, kivonatot készíteni;
- c) helyszíni vizsgálatot folytatni az engedélyesnél;
- d) olyan, engedélyesnek nem minősülő vállalkozástól adatot, tájékoztatást kérni, amelynél a piacok nyomon követéséhez szükséges adat megtalálható.
(3) A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi:
(3) Ha a (2) bekezdés alapján megkeresett engedélyes vagy engedélyesnek nem minősülő vállalkozás nem működik együtt a Hivatallal, a Hivatal az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.
- a) az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, illetve a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, ha az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően az engedélyes az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti,
- b) az engedélyes méretét és piaci részesedését az adott piacon,
- c) az engedélyes és az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatok, az őt irányító vállalat, vagy az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok tevékenységi körét, a vertikális integrációt és az azonosított piacok kapcsolódási sajátosságait, a termékdiverzifikációt, valamint a csomagban értékesíthető termékek, szolgáltatások körét,
- d) a piacralépési korlátokat és a növekedési és terjeszkedési korlátokat,
- e) a kiegyenlítő vásárlóerő hiányát, vagy alacsony szintjét,
- f) a lehetséges verseny hiányát,
- g) a méret- és tevékenység-gazdaságosságot.
### Jelentős piaci erő eljárás
(4) A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására, valamint az 58. § és az 59. § szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó további előírásokat külön jogszabály tartalmazza.
56. § (1) A Hivatal jelentős piaci erő eljárást folytat le, ha olyan körülmény jut a tudomására, amely arra utal, hogy a verseny valamely piacon azért nem kellően hatékony, mert az adott piacon egy vagy több piaci szereplő olyan piaci erőfölénnyel bír, vagy a piaci folyamatok alapján a jövőben olyan piaci erőfölénnyel bírhat, amely alkalmas a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító magatartás kifejtésére.
56. § A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre az 58. § és az 59. §, valamint a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatékony verseny kialakulásának elősegítéséhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket írhat elő.
(2) A Hivatal a lefolytatott jelentős piaci erő eljárás alapján a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesre vagy az érintett piac valamennyi engedélyesére olyan indokolt és arányos mértékű kötelezettséget szab ki, amely előmozdítja a hatékony verseny kialakulását és fenntartását. Ilyen kötelezettség lehet különösen:
57. § (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az előző piacelemzési eljárás befejezését követő 3 éven belül ismételten elvégzi.
- a) nyilvános és átlátható módon történő értékesítésnek;
- b) árkorlát alkalmazásának;
- c) költségalapú árképzésnek;
- d) ajánlatadási kötelezettségnek;
- e) megkülönböztetésmentes szerződési feltételek alkalmazásának
(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja.
előírása.
(3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő is kérelmezheti, ha az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.
(3) A Hivatal a jelentős piaci erő eljárásokban együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan véleményt kér a Gazdasági Versenyhivataltól.
(4) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a Gazdasági Versenyhivatal jogszabályban meghatározott hatásköreit.
58. § (1) A Hivatal az 55. § (1) bekezdése szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben
57. § (1) Ha a Hivatal megállapítja a jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megsértését, akkor az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki, és szükség esetén felszólítja az engedélyest a jogszerű állapot helyreállítására.
- a) meghatározott információk – így különösen számviteli és műszaki információknak, értékesítési szerződések meghatározott adatainak, a szolgáltatás nyújtás és igénybevétel feltételeinek, valamint az árak – nyilvánosságra hozatalára vonatkozó és az átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő,
- b) az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket, különösen a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetés megszüntetését – ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási-, vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, valamint a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételét, amelyek természetüknél fogva vagy a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához – írhatja elő, ha az engedélyes az azonos jellegű ügyletek tekintetében a szerződéses feleket megkülönbözteti,
- c) árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak ellenőrizhetőségének feltételeit is meghatározhatja, ha a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat. A költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettségek kezdeményezésénél és meghatározásánál figyelembe kell venni az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségeket, befektetéseket, és biztosítani kell ezek méltányos – az üzleti kockázatot figyelembe vevő – megtérülését.
(2) Ha a kötelezett a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal – határidő tűzésével tett – felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról. Ha az engedélyes az adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget vagy valótlan adatot közöl, eljárási bírság kiszabásának van helye.
(3) Ha a bírság ismételt kiszabása ellenére sem teljesíti a kötelezett a kötelezettségét, akkor a Hivatal visszavonhatja az engedélyét.
59. § (1) Az 55. § (1) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal átlátható értékesítési kötelezettséget írhat elő. Az értékesítésre kerülő földgáz mennyiségét és az értékesítés feltételeit a Hivatal hagyja jóvá.
(4) Nem indítható eljárás jelentős piaci erő eljárásban kiszabott kötelezettség megszegésének megállapítására, ha a kötelezettség megszegésétől számított öt év eltelt.
(2) A Hivatal az 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek a lefolytatott piacelemzés eredménye alapján, az adott piacon a kellően hatékony verseny kialakulásának elősegítéséhez igazodó indokolt esetben előírhatja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű – így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint a szolgáltatóváltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó – a nem szervezett piacon történő értékesítés esetén alkalmazandó mintaajánlat készítését. A mintaajánlattól a szerződő felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
#### 58. §
(3) A Hivatal az 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára az 58. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség céljának elérése érdekében megtilthatja
#### 59. §
- a) az engedélyesnek az Sztv. szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását,
- b) a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,
- c) az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy
- d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.
#### 60. §
(4) Az 55. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek – ha az engedélyes vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás tagja – a 121. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal előírhatja az integrált földgázipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése földgázszállítói vagy földgázelosztói engedéllyel rendelkező gazdasági társaságban.
#### 61. §
60. § A földgáz nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező szereplők részére a Hivatal ellátási kötelezettséget írhat elő az egyetemes szolgáltatók földgázellátásának biztosítása érdekében.
#### 61/A. §
61. § Az 55. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.
61/A. § A Hivatal vizsgálja a földgáz-nagykereskedelmi piacon kialakuló ajánlati és ügyleti árakat, és elemzi ezen árak kialakulásának okait. A vizsgálat lefolytatása érdekében a Hivatal tájékoztatást kérhet az e törvény szerinti engedélyesektől a földgáz-nagykereskedelmi ügyleteik, ajánlataikban érvényesülő árakról, ezen árak kialakítására alapot adó információkról, körülményekről, összefüggésekről. A megküldött adatokat a Hivatal – az üzleti titoknak minősülő adatok bizalmas kezelése mellett – kizárólag a nagykereskedelmi piac működéséről és aktuális helyzetéről készített elemzéshez használhatja fel.
### III/A. Fejezet — A NAGYKERESKEDELMI ENERGIAPIACOK INTEGRITÁSÁVAL ÉS ÁTLÁTHATÓSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK
### Általános szabályok
⋯ 1602 változatlan sor ⋯
### XIV. Fejezet — EGYES CÉGJOGI ESEMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
122. § (1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához (különváláshoz, kiváláshoz), más vállalkozással történő egyesüléséhez (beolvadáshoz, összeolvadáshoz), jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal hozzájáruló határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre (változásbejegyzésére) irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke vagy törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára a Ptk. kötelezővé teszi.
122. § (1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyesülés (beolvadás, összeolvadás) valamint szétválás (különválás, kiválás) esetén a Hivatal által kiadott engedélyek vonatkozásában a Ptk. 3:39. § (1) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.
(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg a jegyzett tőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára jogszabály kötelezővé teszi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal hozzájárulását az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese valamint a telephelyi szolgáltató esetében.
(3) A cégjogi esemény nem igényli a Hivatal hozzájárulását
- a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,
- b) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes,
- c) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő, valamint
- d) a telephelyi szolgáltató
esetében.
(4) A rendszerüzemeltetői, az egyetemes szolgáltatói, és a szervezett földgázpiaci engedélyesek esetében a Ptk. 3:49. § (1) bekezdésében és 3:50. §-ában meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis. E bekezdésben meghatározott engedélyesekre a Ptk. 3:62. §-a nem alkalmazható.
123. § (1) A szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha bármely földgázipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 61. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A Hivatal köteles a bejelentés tudomásulvételét a bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését követő naptól számított negyven napon belül visszaigazolni. A szavazati jogra, a közvetett befolyásra, a befolyásszerzésre, azok mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a Tpt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
123. § (1) A befolyásszerző – a (2) bekezdés szerinti esetek kivételével – köteles haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételét kérni, ha bármely földgázipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, vagy szavazati jogának aránya eléri vagy meghaladja az öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt, harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc, kilencvenkilenc százalékot, vagy eléri a száz százalékot (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés).
(2) Bármely földgázipari vállalkozásban a szavazatok 25%-át, 50%-át vagy 75%-át meghaladó szavazati jog vagy befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges.
(2) Bármely földgázipari vállalkozásban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlen befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.
(2a) A földgáz biztonsági készletezést végző földgáztároló engedélyesben történő szavazati jog vagy befolyásszerzés kivételével nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyást szerző el nem éri a következő Hivatali hozzájáruláshoz kötött mértéket. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól a befolyást szerző nem mentesül. Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározottak vonatkoznak az e törvény hatálya alá tartozó engedélyesek és a VET. hatálya alá tartozó engedélyesek közötti befolyásszerzésre is.
(3) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket, az (1) bekezdésben meghatározott tudomásulvétel kérése iránti kötelezettség alól azonban a befolyásszerző nem mentesül.
(3) A (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal hozzájárulását
(3a) A (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal hozzájárulását
- a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,
- b) a célvezeték üzemeltetője,
- c) a telephelyi szolgáltató esetében.
- b) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes,
- c) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő és
- d) a telephelyi szolgáltató
esetében.
(4) Földgáz, illetve villamos energia termelésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozás irányító részvényese a szállítási rendszerüzemeltetőben, sem közvetlenül, sem közvetetten nem szerezhet irányítást biztosító részesedést. A szállítási rendszerüzemeltetőben, illetve annak irányító részvényesében irányítást biztosító részesedésszerzéshez a Hivatal hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 121/B. § (1) bekezdésben rögzített rendelkezést.
(5) A Hivatal hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet létrejöttéhez, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(7) A befolyásszerzés (1) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása esetén, az (1) bekezdés szerinti tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiányában vagy a (2) és a (4)–(5) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.
(7a) Cégjogi esemény esetén az érintett engedélyes, továbbá befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a cégjogi eseményt, valamint a befolyásszerzést bejegyző cégbírósági végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kezdeményezi a Hivatalnál az előzetes hozzájáruló határozatban foglaltaknak való megfelelés ellenőrzését.
(7b) Cégjogi esemény esetén a (7a) bekezdés szerinti megfelelés ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg, továbbá befolyásszerzés esetén – ha a befolyásszerzés az engedélyes működési engedélyét érinti – az érintett engedélyes kezdeményezi a Hivatalnál az engedély módosítását vagy új engedély kiadását. Az engedély módosításáig vagy az új engedély kiadásáig az engedély vonatkozásában a jogutódlás szabályai alkalmazandóak. A Hivatal az engedély módosításáról vagy új engedély kiadásáról külön eljárás keretében dönt.
(7c) A 122–123.§-ban meghatározottak megszegése vagy az előírt kötelezettségek elmulasztása esetén a Hivatal az engedélyessel szemben az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, valamint a befolyásszerzővel szemben bírságot szabhat ki.
(8) A Hivatalhoz – a szerződés vagy a jognyilatkozat eredeti példányának vagy közjegyző által hitelesített másolatának csatolásával – be kell jelenteni a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedői engedélyes vagy jogutódja vonatkozásában biztosított elővásárlási jog létesítését, módosítását, illetve megszűnését.
124. § (1) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés), valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető eszközök és vagyoni értékű jogok más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés).
⋯ 229 változatlan sor ⋯
(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra a kérelem kézhezvételétől számított 2 hónapon belül – az Ügynökség vagy az érintett felek véleményének kikérése esetén, 4 hónapon belül – nem nyilvánít véleményt, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és határozatát az Európai Bizottság véleményével együtt honlapján közzéteszi. Ha az Európai Bizottság a Hivatal határozatával nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és módosítja határozatát, azzal, hogy a Hivatal minden esetben jogosult a tanúsítást megtagadni, ha a tanúsítás megadása veszélyeztetné az ország vagy az Európai Unió más tagállamának földgázellátásának biztonságát. Ez utóbbi esetben a Hivatal határozatát az Európai Bizottság véleményével és az Európai Bizottság véleményétől való eltérés indokolásával együtt teszi közzé honlapján.
129. § (1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,06%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,06%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.
129. § (1) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni, amelynek éves mértéke az engedélyes tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételének 0,075%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget fizet, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,075%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,075%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.
(1a) Az az engedélyes, amely az éves beszámolóját a Sztv. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti el, a felügyeleti díj meghatározása során az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó előző évi nettó árbevételét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) 40/B. § és 40/C. §-a alapján állapítja meg azzal, hogy:
- a) a megállapított nettó árbevételből az engedélye alapján végzett tevékenységéből származó összeget nem csökkentheti a Helyi adó tv. 40/C. § (3) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt tételekkel, és
- b) a számviteli politika változása esetén a változás évét követő év felügyeleti díjalapját növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik a számviteli politika változás eredményeként ahhoz képest, mintha az engedélyes a számviteli politikáját nem változtatta volna meg.
(1b) Az engedélyes az első olyan évet követő év felügyeleti díjalapját, amelyről éves beszámolóját a Sztv. 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az évet megelőzően folytatott ügyletekből fakadó tranzakciókhoz kapcsolódóan növeli azzal az összeggel, amellyel alacsonyabb, vagy csökkenti azzal az összeggel, amellyel nagyobb felügyeleti díjalap adódik ahhoz képest, mintha az engedélyes az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére nem tért volna át.
(2) Az e törvényben meghatározott eljárásokban az Ákr. szabályait az e törvényben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. A Hivatal eljárásában az ügyintézési határidő
- a) a 82. § (5) bekezdése szerinti eljárásban négy hónap,
⋯ 571 változatlan sor ⋯
(3) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. 8. törvény) megállapított 10. § (2) bekezdésében meghatározott tanúsítványt első alkalommal 2019. július 1-jéig kell a Hivatal számára benyújtani.
(4) E törvénynek a Mód. 8. törvénnyel megállapított 129. § (1) és (1b) bekezdését első alkalommal a 2019. évi felügyeleti díjbevallás során – a 2018. évi árbevételre vonatkozóan – kell alkalmazni.
### XIX. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
### Hatályba léptető rendelkezések
⋯ 48 változatlan sor ⋯