2008. évi XL. törvény — mi változott? 2011. október 1.

- g) a vezetékes gázellátásra vonatkozó európai közösségi jog átültetése és végrehajtása a magyar földgázpiacnak az Európai Közösség egységesülő földgázpiacaiba történő integrációjának elősegítése,

- h) új hazai és nemzetközi szállító, elosztó és tárolókapacitások létesítésének, fejlesztésének elősegítése, az együttműködő földgázrendszer hatékony és gazdaságos üzemeltetésének biztosítása,

- f) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték üzemeltetésére,

(3) Az együttműködő földgázrendszer részét nem képező elszigetelt rendszert alkotó, termelővezetékről ellátott elosztói rendszerre az együttműködő földgázrendszerre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

- 3. Csatlakozási szerződés: a földgázszállító vagy földgázelosztó és a leendő rendszerhasználók között létrejött szerződés, amely biztosítja a rendszerhasználók szállító- vagy elosztóvezetékre való csatlakozási jogát, valamint rögzíti a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit.

- 5. Egyablakos kapacitásértékesítő: az a földgázipari vállalkozás, amely az egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték kapacitását értékesíti.

- 9. Egyetemes Szolgáltató: az az engedélyes, aki az egyetemes szolgáltatás végzésére engedélyt kapott.

- 10. Együttműködő földgázrendszer: az egymással összekapcsolt szállítóvezeték, a szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó elosztóvezeték, valamint a földgáztároló.

- 11. Ellátás biztonsági szint: meteorológiai viszonyok jogszabályban meghatározott előfordulási valószínűsége, amely feltételek mellett a felhasználók földgázellátása még biztosítható.

- 14. Elszámolási mérés: a földgázforgalomnak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint kialakított, a földgázszállító, a földgázelosztó vagy földgáztároló (a továbbiakban együtt: rendszerüzemeltető) által működtetett, a mérésügyi jogszabályok szerint mérésre alkalmas fogyasztásmérő berendezésekkel történő meghatározása.

- 16. Felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van.

- 22. Fogyatékkal élő fogyasztó: e törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül.

- 26. Földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták: olyan mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki- biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek.

- 30. Földgázipari vállalkozás: olyan gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont], vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe, amely létesítő okiratában meghatározott tevékenységként e törvény alapján engedélyköteles földgázipari tevékenységek közül legalább egyet folytat.

- 33. Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont], amely a Magyar Köztársaság területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi.

- 35. Gázátadó állomás: a szállítóvezeték alkotórészét képező létesítmény a szállítóvezeték kilépési pontján, ahol a szállítóvezetékről a gáz átadása, mérése és a földgázelosztáshoz szükséges nyomáscsökkentés történik.

- 40. Hidraulikai egyensúly: az együttműködő földgázrendszer azon állapota, amikor minden ponton biztosított az előírt nyomásérték.

- b) Horizontálisan integrált vállalkozás: olyan vállalkozás, amely a földgáztermelést, vagy az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek közül legalább az egyik tevékenységet végzi, valamint egyéb nem földgázipari tevékenységet is folytat.

- 42. Kapacitás: adott szállító- és elosztóvezeték, valamint földgáztároló időegységre vonatkoztatott teljesítő képessége.

- 43. Kapacitáslekötési szerződés: az a földgázszállítási, földgázelosztási, földgáztárolási szerződés, amelyben a rendszerhasználó adott időszakra a szállító- és elosztóvezeték vagy a tároló kapacitását leköti.

- 45. Kiegyensúlyozó földgáz: adott gáznapon a rendszerhasználók által az együttműködő földgázrendszerbe beadott és a ténylegesen vételezett földgázmennyiségek közötti különbség kiegyenlítésére a földgázszállító által felhasznált földgázmennyiség.

- 46. Korlátozás: földgázellátási zavar esetén az egyes korlátozási kategóriákba besorolt felhasználók gázfogyasztásának csökkentése vagy megszüntetése annak érdekében, hogy az együttműködő földgázrendszeren vagy annak egy részén a hidraulikai egyensúly helyreálljon és fenntartható legyen.

- 49. Lekötött kapacitás: a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a földgáztároló értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra a rendszerhasználók kapacitáslekötési szerződéssel lekötnek.

- 61. Teljesítmény: a felhasználók időegységre eső gázfogyasztása.

- 66. Üzletszabályzat: az engedélyesek, felhasználóik és más szerződéses partnereik közötti jogviszonyt rendező szabályzat.

- 67. Vásárolt kapacitás: a földgáz átadás-átvételi ponton a felhasználó rendelkezésére álló kapacitás, amelyet fejlesztési megállapodás alapján, hálózatfejlesztési hozzájárulással vagy csatlakozási díj megfizetésével a felhasználó megvásárolt, vagy egyéb igazolt módon megszerzett.

- 69. Végső menedékes szolgáltatás: ideiglenes földgáz ellátás, amelyet a Hivatal által kijelölt földgázkereskedő vagy az egyetemes szolgáltató biztosít azon felhasználók részére, akiket kereskedőjük vagy egyetemes szolgáltatójuk valamilyen okból nem képes ellátni.

- 71. Irányítás: bármely olyan jogosultság, szerződés vagy más megállapodás, illetve egyéb eszköz, amely akár külön-külön, akár más eszközökkel együttesen – és a kapcsolódó jogi és ténybeli körülményekre tekintettel – lehetővé teszi meghatározó befolyás gyakorlását egy vállalkozás felett. Meghatározó befolyás gyakorlását teszi lehetővé különösen:

- a) a tulajdonjog vagy a vállalkozás eszközei egészének vagy egy részének a használatának joga,

- b) bármely olyan jogosultság, szerződés vagy egyéb megállapodás, amely meghatározó befolyást biztosít a vállalkozás döntéshozó, illetve ellenőrző szerveinek összetételére, szavazatára vagy döntéseire,

- c) a szavazási megállapodás vagy más összehangolt magatartás.

15. § A földgázelosztó az együttműködő földgázrendszer fejlesztésének és üzemeltetésének biztosítása érdekében köteles a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, a telephelyi szolgáltatókkal, a rendszerirányítóval, és a rendszerhasználókkal folyamatosan együttműködni.

16. § (1) A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha:

- c) a felhasználó a csatlakozási vagy kapacitáslekötési szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó vagy a földgázkereskedő írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha

- ca) a nyomásszabályozó vagy a gázmérő működését befolyásolja,

- cb) a nyomásszabályozó vagy a gázmérő ellenőrzését, illetve a mérő leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,

- cd) a gázmérő nélküli fogyasztás – üzletszabályzatban meghatározott – feltételeit megszegte,

- ce) a fogyasztáskorlátozási – illetve megszakítható felhasználó esetén a megszakítási – rendelkezéseknek nem tett eleget,

- d) a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál – a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az üzletszabályzatban meghatározott módon – kezdeményezi a földgázelosztás szüneteltetését,

- e) a felhasználó a gázmérőt szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a gázmérőn, a gázmérő ki- és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a csatlakozóvezeték egyéb pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetőleg ezek sérülését, hiányát a földgázelosztónak vagy a kereskedőnek nem jelenti be,

- f) ha a rendszerhasználó nem rendelkezik érvényes szerződéssel.

(2) A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig tagadható meg, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül biztosítani kell.

(3) A földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat, amennyiben a felhasználó megtagadja:

- a) a gázmérő leolvasását, ellenőrzését,

- b) szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő kikapcsolást,

(4)

17. § (1) A földgázelosztó a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja az elosztóvezetékről vételező felhasználási helyeket, valamint azok jellemző és előírt adatait. Ezen adatokat a felhasználási helyen vételező felhasználó vagy az őt ellátó földgázkereskedő kérésére köteles átadni.

(2) A felhasználó személyében történő változás esetén az elosztó köteles a gázmérő állapotáról jegyzőkönyvet készíteni, és ennek másolatát a felhasználót ellátó kereskedő részére megküldeni.

18. § Ha a felhasználó közvetlenül a szállítóvezetékre csatlakozik, részére a földgázelosztói feladatokat a földgázszállító biztosítja.

(2) A telephelyi szolgáltató a tevékenységét a telephelyi felhasználók részére végzi.

(4) A telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező felhasználók jogosultak a szállító- vagy az elosztóvezetékhez történő csatlakozást kérni. Ebben az esetben a telephelyi vezeték üzemeltetője a csatlakozásig köteles a telephelyi vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a csatlakozás érdekében a földgázszállítóval vagy a földgázelosztóval együttműködni.

26. § (1) Az engedélyesnek a földgáztárolói tevékenység gyakorlásához rendelkeznie kell az általa üzemeltetett földgáztárolók többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál a földgáztároló által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.

(2) A földgáztárolónak rendelkeznie kell továbbá saját méréssel, vagy a csatlakozó rendszerüzemeltető által biztosított hiteles méréssel, adatátviteli eszközökkel, saját szervezetén belül mindezek folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, valamint műszaki irányító szolgálattal.

27. § A földgáztároló a rendszerhasználó által szerződéses biztosítékként felajánlott mobil földgázkészlet értékesítését az üzletszabályzatban meghatározott módon, a Hivatal által jóváhagyott eljárás szerint végezheti. A felajánlott mobil földgázkészlet értékesítése nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek.

(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely az együttműködő földgázrendszer szabad kapacitásait nem a Magyar Köztársaság területén lévő felhasználási hely ellátására használja, kereskedelmi engedély megszerzésére nem köteles. A Magyar Köztársaság területén történő átszállítás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

29. § (1) A felhasználók részére földgázt olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe értékesíthet, amely erre a Hivataltól engedélyt kapott és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékkal.

(6) Az engedélyes a (3) és az (5) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.

31. § Ha a földgázkereskedő lakossági fogyasztót is ellát, a 36. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a lakossági fogyasztóval megkötésre kerülő kereskedelmi szerződés vonatkozásában, azzal, hogy a szerződés kereskedő általi egyoldalú módosítása közzétételének és az árváltozás bejelentésének módjára és határidejére a kereskedő üzletszabályzatában rögzített előírások az irányadók.

32. § (1) Egyetemes szolgáltatást a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatói engedélyes végezhet. Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat – igényük esetén – egyetemes szolgáltatással látja el. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a lakossági fogyasztó és a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó, valamint a 140. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott felhasználók, az ott meghatározott ideig.

34. § (1) Az egyetemes szolgáltatót a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területen lévő egyetemes szolgáltatást igénylő jogosultak tekintetében egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltató köteles az erre vonatkozó igénybejelentéstől számított 30 napon belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóval a szerződést megkötni, és a szerződés megkötését követő hónap első napján a szolgáltatás nyújtását megkezdeni, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó már csatlakozott a szállító- vagy az elosztóvezetékhez.

(2) Az egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltató köteles a szerződés megkötését követő hónap első napjától kezdődően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak folyamatosan földgázt értékesíteni, a felhasználó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni.

- b) az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási színvonalú ügyfélszolgálat,

- c) a védendő fogyasztóknak e törvény és külön jogszabály alapján nyújtott szolgáltatások.

- a) a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, a születési helyének és idejének, az anyja nevének, valamint a lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével,

- e) a szolgáltatás díját, valamint a választható fizetési és elszámolási módokat tartalmazó üzletszabályzat, továbbá – ha az üzletszabályzat azt nem tartalmazza – a díjak, fizetési és elszámolási módok közötti váltás lehetőségére, módjára, feltételeire, az igénybe vehető kedvezményekre és az igénybevétel feltételeire vonatkozó aktuális tájékoztatás elérhetősége,

- j) a külön díj ellenében nyújtott kiegészítő, illetőleg karbantartási szolgáltatások megnevezése és feltételei, ha az egyetemes szolgáltató ilyet biztosít.

38. § (1) Az egyetemes szolgáltató szerződésszegésének minősül különösen, ha

- a) a földgázellátást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,

- b) az általa értékesített gáz jellemzői nem felelnek meg a szerződésben, a műszaki előírásban vagy a szabványban előírtaknak,

- c) a földgázellátást nem az egyetemes szolgáltatási szerződésben meghatározott módon biztosítja,

- d) a földgázellátás minőségi és szolgáltatási színvonala, az alkalmazott árak az engedélyben vagy az üzletszabályzatban előírtaknak nem felel meg,

- e) nem értesíti az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott időben és módon a földgázszállító vagy földgázelosztó által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

- f) a földgázellátásból kizárt egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnését, és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó erről szóló értesítésének kézhezvételét követő 2 munkanapon belül az ellátást nem folytatja,

- g) olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.

(2) Az egyetemes szolgáltató köteles a felhasználók részére kötbért fizetni az (1) bekezdés szerinti szerződésszegés esetén.

(3) Az egyetemes szolgáltatási szerződés létrejöttének módját, megszűnésének és a szerződés nélküli vételezés eseteit, a szerződésszegés és a szerződés nélküli vételezés jogkövetkezményeit a Kormány rendeletben, és – ezzel összhangban – az engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.

39. § Az egyetemes szolgáltatás megkezdésének és a tevékenység folytatásának feltétele, hogy az engedélyes legalább a következő 3 gázévre rendelkezzen a szolgáltatási területén lévő – általa ellátott – egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók garantált ellátási szintje figyelembevételével megállapított gázévenkénti gázfogyasztásnak megfelelő, külön rendeletben meghatározott mértékű kereskedelmi szerződésben lekötött földgázforrással, valamint a várható téli napi csúcsfogyasztásuk külön rendeletben meghatározott időtartamon keresztül történő kielégítéséhez szükséges mértékű hazai földgáztárolóban elhelyezett földgázkészlettel, vagy a Hivatal által jóváhagyott egyenértékű forrás készlettel.

41. § (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be és földgázbeszerzése ellehetetlenül, vagy a Hivatal a működési engedélyét visszavonta és ezáltal az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók földgázzal történő ellátása veszélybe kerül, az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók földgázellátását a Hivatal által – külön jogszabály alapján – kijelölt végső menedékes földgázkereskedő biztosítja.

54. § (1) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyar Köztársaság államhatárán belüli szakaszán a szabad kapacitás igazolt felhasználói igény nélkül is leköthető. A lekötött, de fel nem használt kapacitás értékesítésére az 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak irányadók.

- a) az engedélyesnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását,

(3) Ha a felhasználó, külön jogszabályban meghatározott módon földgázkereskedőt – beleértve a termelőt is – kíván váltani, annak lebonyolítását a rendszerüzemeltetők és az érintett földgázkereskedők és termelők térítésmentesen végzik.

63. § (1) Az egyetemes szolgáltató a lakossági fogyasztók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és a lakossági fogyasztók tájékoztatására köteles ügyfélszolgálatot működtetni telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben.

(2) Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét az egyetemes szolgáltató úgy köteles megállapítani, és működése feltételeiről úgy köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a lakossági fogyasztók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltató köteles különösen:

- a) minden ügyfélszolgálati irodát a hét legalább egy napján este 20 óráig nyitva tartani,

- b) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a lakossági fogyasztók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.

(3) Az ügyfélszolgálati irodák elhelyezését a tömegközlekedéssel történő elérés és az ellátott lakossági fogyasztók számának szempontjaira figyelemmel kell kialakítani, azzal, hogy az egyetemes szolgáltató a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálati irodát köteles létesíteni. Azon kistérségekben, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 10 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos kistérségre kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát külön jogszabály, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály és az üzletszabályzat tartalmazza.

(5) A védendő fogyasztót fizetési késedelem vagy nem fizetés esetén nem lehet a földgázellátásból kikapcsolni. Amennyiben a védendő fogyasztó a részletfizetési lehetőség, illetve a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, illetve halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a földgázkereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a védendő fogyasztó az előre fizető mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból történő kikapcsolás tilalmát vele szemben nem kell alkalmazni. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a védendő fogyasztó a földgáz kereskedelmi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.

(6) Az a lakossági fogyasztó, aki a (2) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.

(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének költségei a földgázelosztót terhelik. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.

(8) Az előre fizető mérő feltöltése a védendő fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a védendő fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.

(5) A nyilvántartásban kizárólag az érintett védendő fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfél azonosítója, a 65. § (2) vagy (4) bekezdésére történő utalás, a 65. § (4)–(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, a védendő fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelnek.

(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-ig – a (2) bekezdés szerinti igazolással – igazolni, hogy továbbra is részesül azon ellátásban, amely alapján védendő fogyasztónak minősül. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában – orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan – nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 65. § (2) vagy a (4)–(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a rögzítéstől számított 5 évig meg kell őrizni.

(7) Az egyetemes szolgáltató és a földgázelosztó köteles a nyilvántartásba történő felvételt követő legkésőbb 10 napon belül a védendő fogyasztóval a szerződést megkötni és a szerződés megkötését követő hónap első napján a szolgáltatás nyújtását megkezdeni.

67. § (1) A földgázszállító a földgázszállító vezetékre vonatkozóan, a földgázelosztó a működési területén köteles a földgázellátásba történő bekapcsolás iránti igényt teljesíteni, kivéve, ha

- d) az igény kielégítését külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély hiánya akadályozza.

(2) A földgázszállító és a földgázelosztó a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékekhez való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a szállító-, illetőleg az elosztóvezeték műszaki jellemzőire tekintettel megtagadhatja. Ha a földgázszállító vagy a földgázelosztó az (1) bekezdés a) pontjára való hivatkozással tagadta meg a csatlakozást, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható.

(3) Ha a földgázszállító vagy a földgázelosztó elutasítja a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékhez való csatlakozás iránti igényt, az igénybejelentő kérelmére a Hivatal dönt a csatlakozás kérdésében, és kötelezheti az érintett rendszerüzemeltetőt a csatlakozási kérelem teljesítésére, ha a felhasználó vállalja a külön jogszabályban meghatározott mértékű csatlakozási díj megfizetését.

71. § (1) Az elosztóvezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult saját felhasználása mértékéig, de legfeljebb vásárolt kapacitásáig a külön jogszabályban előírt módon azon az elosztóvezetéken, amelyhez csatlakozott, kapacitást lekötni.

(2) A szállítóvezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult saját felhasználása mértékéig, de legfeljebb vásárolt kapacitásáig a külön jogszabályban előírt módon azon a szállítóvezetéken, amelyhez csatlakozott kapacitást lekötni.

(3) A felhasználónak az adott felhasználási helyen a vásárolt kapacitását és a lekötött kapacitását az a rendszerüzemeltető köteles nyilvántartani, amelynek szállító- és elosztóvezetékéhez a felhasználó csatlakozott. A felhasználó kérésére a vásárolt kapacitásról és a lekötött kapacitásról, valamint a felhasználói profilba történő besorolásról a rendszerüzemeltető köteles igazolást kiadni.

(4) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a felhasználó a kereskedelmi szerződésben a szerződés időtartamára, saját fogyasztása mértékéig, átengedheti a lekötött kapacitás feletti rendelkezési jogot a földgázkereskedő részére.

(5) Ha az elosztóvezetékhez kapcsolódó felhasználó határon keresztül történő beszállítás útján vételez földgázt, vagy földgáztermelőtől vásárol, a szállítóvezetéken – a földgázszállítóval történt egyeztetést követően – a külön jogszabály szerint meghatározott mértékű kapacitás lekötésre jogosult.

(6) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a földgázkereskedő a külön jogszabályban meghatározott módon jogosult a felhasználó leköthető kapacitását a szállító- és az elosztóvezetéken, valamint a tárolónál lekötni.

(7) A rendszerhasználók a külön jogszabályban meghatározott allokációs szabályok szerint jogosultak a szállító rendszeren rendelkezésre álló kapacitásukat a földgáztárolókban, a határkereszteződéseken és a termelőnél lekötni.

72. § (1) A rendszerhasználók a szállító- és az elosztóvezetékeken, illetve a földgáztárolókban, határkereszteződéseken és a termelőknél lekötött, de fel nem használt kapacitásukat továbbértékesíthetik, erről azonban kötelesek az érintett rendszerüzemeltetőt értesíteni. A továbbértékesítés szabályait külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.

(2) A földgázszállító, a földgáztároló és a földgázelosztó jogosult és köteles a lekötött, de fel nem használt kapacitásokat megszakítható kapacitásként értékesítésre felajánlani a többi rendszerhasználó számára, ha a kapacitást tulajdonló rendszerhasználó nem rendelkezett annak értékesítéséről.

(3) A földgázszállítási engedélyes a méréskülönbség (veszteség) pótlása céljából beszerzett földgáz mértékéig elsőbbséget élvez a kapacitás lekötések során.

73. § A felhasználó által lekötött kapacitásnak és a felhasználó földgázkereskedők részére átengedett kapacitásának mértékéig az érintett földgázszállító és földgázelosztó hozzáférést köteles biztosítani a szállító- és elosztóvezetékhez. A felhasználó által vagy az őt ellátó földgázkereskedő által az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint kiszámított kapacitások kielégítése elsőbbséget élvez a szabad kapacitások lekötése során. A biztonsági földgázkészlet feltöltését vagy annak visszapótlását végző, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel szerződött kereskedő – a feltöltéshez vagy visszapótláshoz szükséges kapacitások lekötése tekintetében – felhasználónak minősül.

74. § (1) A felhasználó által lekötött kapacitásának és a felhasználó földgázkereskedők részére átengedett kapacitásának mértékéig – a 71. § (7) bekezdése szerinti allokációs szabályok szerinti arányban – a földgáztárolói engedélyes a földgáztárolóban, a földgázszállító a határkeresztezéseken köteles hozzáférést biztosítani.

(2) A tárolói verseny elősegítése érdekében a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel a Hivatal a földgáztárolói engedélyes 103. § (2) bekezdése szerinti legmagasabb hatósági áron történő hozzáférés-biztosítási kötelezettsége alól felmentést adhat. A felmentés alapján a földgáztárolói engedélyes a tárgyalásos tárolói hozzáférésről történő tárgyalások során a hozzáférést igénylő rendszerhasználóval a külön jogszabály rendelkezései szerint együttműködni köteles.

(3) A rendszerüzemeltetők az üzemeltetésükben álló szállító- és elosztóvezetékek, valamint a tárolók csatlakozási pontján rendelkezésre álló szabad kapacitásról egymással egyeztetnek, és az egyeztetést követően a kapacitásadatokat közzéteszik.

- a) a rendszerirányító korlátozó intézkedést rendel el,

- f) a 16. § (1) bekezdésében felsoroltak valamelyike megvalósul.

(3) A hozzáférés megtagadását vagy felfüggesztését a rendszerüzemeltető köteles indokolni. A rendszerüzemeltető a hozzáférés megtagadását az alapul szolgáló esemény bekövetkezésétől számított 3 napon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. A Hivatal a bejelentést a megérkezést követő naptól számított tizenöt napon belül kivizsgálja.

(4) A hozzáférés felfüggesztését a rendszerhasználó jelentheti be a Hivatalnak. A Hivatal a (3) bekezdés szerint jár el.

(2) A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal – tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább 3 hónappal – korábban a felhasználókkal és az érintett engedélyesekkel közölni kell. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat meghatározott felhasználói körben előzetes egyeztetési kötelezettséget írhat elő.

(3) Tervszerű megelőző karbantartás esetén az előzetes bejelentés elmulasztása vagy késése, valamint a bejelentett szüneteltetés indokolatlan túllépése a kapacitáslekötési szerződésben meghatározott mértékű kötbér és kártérítés fizetési kötelezettséget von maga után. A túllépés indokoltságát a Hivatal jogosult elbírálni.

81. § (1) Az együttműködő földgázrendszer kapacitásának rendszeres felülvizsgálatát és fejlesztésének tervezését a rendszerirányító koordinálásával a rendszerüzemeltetők összehangoltan elvégzik.

(4) A rendszerüzemeltetők az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban és a Hivatal által kiadott módszertani útmutatóban meghatározott műszaki-gazdasági tervezési módszereket kötelesek alkalmazni.

82. § (1) A rendszerüzemeltetők évente a saját szállító- és elosztóvezetékeikre, valamint a tárolóikra vonatkozóan a 81. § (2)–(4) bekezdéseiben előírtak figyelembevételével kapacitás-felülvizsgálatot végeznek, és ez alapján a rendszerirányító részére 10 éves fejlesztési javaslatot tesznek. A rendszerüzemeltetők a fejlesztési javaslatot 2 évente kötelesek felülvizsgálni és szükség esetén kiegészíteni az elmúlt időszakra vonatkozó teljesülés és a jövőbeni teljesíthetőség mutatóival, valamint a várható igényekkel.

85. § (1) Az a külföldi vagy belföldi gazdálkodó szervezet, amely új határkeresztező földgázvezetéket, cseppfolyós földgáz tárolására szolgáló létesítményt vagy földgáztárolót (a továbbiakban: új infrastruktúra) kíván létrehozni, vagy az új infrastruktúra kapacitását egyablakos rendszerben kívánja értékesíteni, a Hivatalnál kérelmezheti az új infrastruktúra egészére vagy annak egy részére vonatkozóan – határozott időre – az együttműködő földgázrendszerben alkalmazott díj-megállapítási szabályok, valamint a hozzáférési kötelezettségek teljesítése alóli teljes vagy részbeni mentességet a következő feltételek mellett:

(8) A mentességet kapott szállítóvezetékek és a földgáztárolók eszközértéke a rendszerhasználati díjak megállapításakor – a (6) bekezdés szerinti határozatra tekintettel – nem vehető figyelembe.

(8) Ha a felhasználó új engedélyessel köt gázellátási szerződést – egyéb megállapodás hiányában – a földgázszállító és a földgázelosztó köteles a felhasználó számára az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerinti fogyasztásmérő és adatátviteli berendezést térítésmentesen biztosítani.

91. § (1) A szállítóvezetéken a hidraulikai egyensúlyt a földgázszállító biztosítja. A rendszerhasználók napi kereskedelmi egyensúlytartásra kötelezettek.

(2) A földgázszállító felelős az általa üzemeltetett szállítóvezetéknek, a földgázelosztó pedig a elosztóvezetéknek a napon belüli hidraulikai egyensúlyáért.

(3) A földgázszállító a hidraulikai egyensúly biztosításához saját rendelkezésű egyensúlyozó eszközöket, valamint a szervezett földgázpiacról beszerzett földgázmennyiségeket vehetnek igénybe.

92. § A rendszerhasználó köteles a gáznapi földgázforgalmának biztosítása érdekében az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően nominálni és szükség esetén újranominálni.

93. § (1) A földgázszállító rendszeregyensúlyozási feladatai a következők:

94. § A földgázelosztó és a földgáztároló egyensúlyozási feladatai a következők:

- a) a napi operatív beavatkozások saját elosztóvezetékükön és tárolóikon történő végrehajtása, valamint adatszolgáltatás a felhasznált egyensúlyozó gáz elszámolásához,

- b) földgázellátási válsághelyzet esetén a Kormány által elrendelt fogyasztást érintő intézkedések végrehajtása,

- c) adatszolgáltatás az egyes rendszerhasználók és földgázszállító részére,

(3) Földgázellátási zavar esetén a rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül kötelesek a rendszerirányító, a földgázszállító, valamint a földgázelosztó utasításait végrehajtani, és az ezáltal keletkező kárt – a (7) bekezdés szerinti kivétellel – viselni.

(4) A rendszerirányító a földgázellátási zavar miatt szükség esetén elrendelheti a felhasználók földgázvételezésének korlátozását. A korlátozás a Hivatal által jóváhagyott korlátozási sorrendben és mértékben, a szükséges legkisebb felhasználói körben rendelhető el. A korlátozást a felhasználók kötelesek a rendszerirányító utasításának megfelelően végrehajtani.

(5) Amennyiben a felhasználó (4) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az a földgázszállító vagy földgázelosztó, amelynek az üzemeltetésében lévő hálózathoz a felhasználó csatlakozik, jogosult és köteles a korlátozás időtartamára a felhasználót a földgázellátásból műszakilag kizárni.

(6) Amennyiben a korlátozás alá vont felhasználó földgázt vételez a korlátozott mennyiségek terhére, köteles az így vételezett földgáz-mennyiségnek megfelelő, a legutolsó nem korlátozott gáznapon vételre felajánlott egyensúlyozó gáz legmagasabb árának az ötvenszeres értékében meghatározott pótdíjat a rendszerirányítónak megfizetni.

(7) A rendszerirányító minden földgázellátási zavarból fakadó korlátozásról haladéktalanul, annak okairól legkésőbb 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. A Hivatal minden elrendelt korlátozás esetében kivizsgálja, hogy a korlátozás a rendszerirányítónak felróható ok miatt vált-e szükségessé. Ha megállapítja a felróható magatartást, bírságot szabhat ki. Ha a korlátozás a rendszerirányítónak felróható okból vált szükségessé, köteles a korlátozás következtében a felhasználókat ért kárt megtéríteni.

(10) Ha a csatlakozóvezetéken és a felhasználói berendezésen a földgázszállító vagy a földgázelosztó veszélyhelyzetet észlel, vagy az egyéb módon tudomására jut, azonnal köteles annak elhárításáról gondoskodni. Ennek keretében jogosult a gázellátást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A gázmentesítési és gáz alá helyezési munkákat csak a földgázszállító, a földgázelosztó vagy megbízottja végezheti el.

- a) a biztonsági földgázkészletet a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény (a továbbiakban: Fbkt.) és külön jogszabály rendelkezéseivel összhangban,

(4) Földgázellátási válsághelyzet esetén a rendszerirányító elrendelheti a földgáznak a Magyar Köztársaság területén keresztül történő átszállítására vonatkozó szerződések szerinti földgázmennyiség arányos csökkentését, amennyiben ezen szerződések szerinti beszállító a belföldi felhasználók ellátására vonatkozó szerződéseiből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti. A csökkentést a szerződéssel lekötött földgázkapacitások arányának megfelelő arányban kell végrehajtani.

(5) Amennyiben a rendszerirányító rendelkezésére álló adatok, információk alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik beszállító nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, a rendszerirányító a Magyar Köztársaság területén keresztül átszállításra kerülő valamennyi szerződés szerinti földgázmennyiséget arányosan csökkenti.

(6) Az átszállítások arányos csökkentését a rendszerirányító a Hivatalnak haladéktalanul bejelenti. Amennyiben a Hivatal az intézkedés megalapozottságának vizsgálata érdekében szükségesnek tartja, hatósági ellenőrzést folytat le.

97/B. § (1) Földgázellátási válsághelyzet I. fokozata esetén a felhasználók földgázvételezésének korlátozására a 96. § (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a felszabadított földgáz biztonsági készletekkel a rendszerirányító rendelkezik.

(3) A földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a földgázkereskedők, valamint a felhasználók – az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott eljárás- és elszámolási rend szerint – kötelesek a rendelkezésükre álló földgázmennyiséget a rendszerirányító részére felajánlani.

(4) A rendszerirányító a (2)–(3) bekezdés szerint rendelkezésére álló földgázmennyiségekkel történő gazdálkodás során köteles

(6) A Hivatal az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében kapott adatokról, információkról a (4) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében tájékoztatja a rendszerirányítót, valamint ezzel egyidejűleg a minisztert.

(2) Nem korlátozható kategóriába tartoznak a lakossági fogyasztók, a külön jogszabályban meghatározott, közellátást biztosító felhasználók a közellátás biztosításához szükséges földgázvételezés mértékéig, valamint azon felhasználók, amelyek földgázvételezésének korlátozása mérgező anyagnak a szabadba kerülése révén az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet súlyosan veszélyeztetné a veszélyeztetettség elkerüléséhez szükséges földgázvételezés mértékéig. Külön jogszabály rendelkezik a felhasználók további korlátozható és nem korlátozható kategóriáinak meghatározásáról, a korlátozható kategóriába tartozó felhasználók jogairól és kötelezettségeiről, valamint az egyes felhasználóknak a jogszabály szerinti kategóriába történő besorolásának részletes szabályairól.

(3) A szállítóvezetékeken a földgáz minőségének mérését és tanúsítását a földgázszállító biztosítja.

(6) A gázmérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége.

101. § Mind a rendszerhasználó, mind a földgázelosztó jogosult a fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kezdeményezni. A felülvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

104. § (1) A csatlakozási díjat a 108. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott elvekkel összhangban kell megállapítani.

110. § (1) A rendszerirányító kidolgozza az együttműködő földgázrendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket, a kereskedelmi, elszámolási- mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, valamint a napi egyensúlyozás részletes szabályait tartalmazó Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat személyes adatok szolgáltatását, illetve kezelését nem írhatja elő.

(2) Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot az ellátásbiztonság, a minőségi követelmények, a versenysemlegesség és az együttműködő földgázrendszerhez való szabad hozzáférés figyelembevételével kell kidolgozni. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat kidolgozása során a rendszerirányító köteles kikérni a külön jogszabály szerint létrehozott és működő szabályzati bizottság véleményét.

(3) A (2) bekezdés szerint kidolgozott Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot a rendszerirányító minden évben felülvizsgálja, a felülvizsgálathoz kikéri a szabályzati bizottság véleményét, és módosítás esetén – a beérkezett véleményekkel együtt – minden év október 31-ig benyújtja a Hivatalhoz, amit a Hivatal hagy jóvá. A Hivatal megtagadja az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat jóváhagyását, ha az jogszabálysértő vagy akadályozza a hatásos versenyt, a díjszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, vagy egyes felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé és – határidő tűzésével, valamint az okok megjelölésével kötelezi a rendszerirányítót a tervezet átdolgozására és ismételt benyújtására. A jóváhagyott Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat vonatkozó előírásait az engedélyesek, a földgáztermelők, a rendszerhasználók és a felhasználók kötelesek betartani.

(4) Jogszabályváltozás esetén, és abban az esetben, ha az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat akadályozza a hatásos versenyt, a díjszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését, vagy egyes felhasználókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé, a Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett – határidő tűzésével, valamint az okok megjelölésével – kötelezi a rendszerirányítót a szabályzat módosítására. A módosítás elmulasztása esetén bírságot szabhat ki, és hivatalból módosíthatja a szabályzatot.

111. § (1) A földgázelosztási szabályzat az együttműködő földgázrendszerhez való csatlakozás, a rendszerhasználat és a hozzáférés, valamint a földgázelosztó és a rendszerhasználó közötti jogviszony részletes szabályait tartalmazza.

(3) A Hivatal az engedélyessel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett, annak eredménytelensége esetén – határidő tűzésével, valamint az okok megjelölésével – kötelezi az érintett engedélyest az üzletszabályzatának módosítására fogyasztóvédelmi érdekből, továbbá az e törvényben, valamint a külön jogszabályban foglaltak érvényre juttatása érdekében. A módosítás elmulasztása esetén bírságot szabhat ki, és hivatalból módosíthatja az üzletszabályzatot.

- a) a rendszerirányítás,

- b) a földgázszállítás,

(2) Az (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti tevékenységek határozatlan időre szóló engedély alapján végezhetők, míg az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység 10 évre szóló, meghosszabbítható engedély alapján végezhető.

(6)

117. § (1) A földgázszállító a rendszerirányítói engedélyen kívül e törvényben szabályozott más működési engedéllyel nem rendelkezhet.

(3) A földgáz biztonsági készletezést végző földgáztároló jogosult és köteles a Hivatal által kiadott működési engedélyében – az Fbkt.-val összhangban – meghatározott eltérő szabályok mellett üzemeltetni az engedélyével érintett tárolót és berendezéseit.

(3) Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal előzetes jóváhagyását az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese valamint a telephelyi szolgáltató esetében.

(4) A rendszerüzemeltetői, a rendszerirányítói, és a szervezett földgázpiaci engedélyesek esetében a Gt. 55. §-ának (1) bekezdésében meghatározott uralmi szerződések nem köthetők, az ilyen szerződések semmisek. E bekezdésben meghatározott engedélyesekre a Gt. 64. §-a nem alkalmazható.

124. § (1) A Hivatal jóváhagyása szükséges az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés), valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető eszközök és vagyoni értékű jogok más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés).

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok – az a)–c) és e) pontok esetében az érintett egyidejű értesítése mellett – átadhatók:

(6) Az engedélyesek és a földgáztermelő kötelesek biztosítani, hogy a tevékenységgel kapcsolatos információk és adatok kezelése, továbbítása, más módon hozzáférhetővé tétele, valamint nyilvánosságra hozatala megfeleljen:

(8) A rendszerhasználók kötelesek a rendszeregyensúly fenntartásához szükséges operatív jellegű, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatokat folyamatosan szolgáltatni. Az adatforgalomban résztvevők kötelesek biztosítani az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.

(9) A földgázszállító köteles a rendszerüzemeltetőknek, a szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó felhasználóknak és a földgáztermelőnek a földgázszállítási alapszolgáltatás keretében a szállított földgáz minőségére vonatkozó napi elszámolási adatot szolgáltatni.

(10) A rendszerüzemeltetők kötelesek más rendszerüzemeltetők, rendszerhasználók, valamint a rendszerirányító és a Hivatal, továbbá a miniszter számára külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatokat szolgáltatni.

(12) A rendszerirányító tevékenységének ellátásához az engedélyesek kötelesek a feladata ellátásához szükséges operatív jellegű adatokat folyamatosan szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.

(14) A szállítási, a tárolási és az elosztói rendszerüzemeltető az információ közreadására vonatkozó jogi kötelezettség sérelme nélkül köteles megőrizni azoknak a gazdasági szempontból érzékeny információknak a titkosságát, amelyekhez üzleti tevékenysége során hozzájut, továbbá megakadályozni, hogy a saját tevékenységével kapcsolatos – üzleti szempontból előnyös – információ megkülönböztető módon kerüljön nyilvánosságra.

- n) eljár a földgázkereskedővel szemben felmerülő panaszok ügyében, kivéve az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével összefüggő lakossági fogyasztói panaszokat;

- p) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes földgázipari vállalkozás átalakulását, szétválását, más földgázipari vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő részesedés- és befolyásszerzést, az olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeként harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást a földgázszállító, a rendszerirányító, illetve azok irányító részvényese felett, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, és egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését;

- 7. a rendszerüzemeltető és az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető alapszolgáltatáson túli egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait, valamint a rendszerüzemeltető által az engedélyesek részére külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait,

135. § (1) A Hivatal az 55. § szerinti elemzést első alkalommal 2009. november 15-ig hajtja végre. Az 58. §–59. §-ok szerinti kötelezettségeket a Hivatal első alkalommal 2009. november 30-ig határozza meg.

(4) A közüzemi szerződés megszűnése esetén a felhasználót megillető mobil tárolói készlet átadásának szabályait és az áralakítás elveit – a 105. § (11) bekezdése szerint – a miniszter rendeletben állapítja meg.

(5) E § alkalmazásában közüzemi szerződés a Get. szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, valamint a közüzemi szolgáltatói engedélyes közötti közüzemi szolgáltatásnak minősülő földgázellátásra vonatkozó szerződés.

140. § (1) A Get. szerinti rendszerirányítói és közüzemi szolgáltatói engedély alapján működő engedélyesek 2008. november 30-ig kötelesek az e törvény szerinti rendszerirányítói és egyetemes szolgáltatói engedély iránti kérelmüket a Hivatalhoz benyújtani.

(2) A közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkező engedélyesek 2008. november 30-ig kötelesek olyan egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelmet benyújtani a Hivatalhoz, amely legalább a hatályos engedélyükben meghatározott szolgáltatási területre kiterjed.

(3) A Hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélykérelmek alapján, 2009. január 31-ig határozatban dönt a működési engedélyekről.

(5) A 20 m3/óra fogyasztást meghaladó, de a 100 m3/óra fogyasztást el nem érő felhasználók 2010. június 30-ig jogosultak az egyetemes szolgáltatás igénybevételére.

(6) A Get. szerinti, az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívüli engedélyesek esetében a Hivatal intézkedik az e törvény szerinti engedélyek kiadásáról, illetve megfelelő módosításáról.

(8) A rendszerirányító köteles a napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piac működési modelljét, és a piac működési szabályzatát 2008. október 30-ig kidolgozni és a Hivatalhoz jóváhagyásra beterjeszteni.

144. § A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított 100. § (2) bekezdés szerinti, a kereskedelmi számlakiállítás alapjául szolgáló – kezdő és záró mérőállást is tartalmazó – fogyasztási adatok gyűjtésének, az átszámítások és korrekciók elvégzésének és továbbításának legkésőbb 2011. október 1-jétől köteles eleget tenni.

145. § (1) A Hivatal elnöke 2010. január 1-jéig engedélyezi a földgáztárolók szabad kapacitásának az Fbkt.-ben meghatározott földgázbiztonsági készletezésre történő igénybevételét.

(3) A Hivatal 2009. december 31-ig felméri a földgáz-helyettesítő tüzelőanyag felhasználására átállítható felhasználók körét, valamint az átálláshoz szükséges berendezések műszaki állapotát, és a felmérés eredménye alapján javaslatot tesz a Kormánynak a jogszabályban előírt fölgáz-helyettesítő tüzelőanyag-készletezési kötelezettségnek a fölgáz-helyettesítő tüzelőanyag felhasználásra alkalmas felhasználói körre tekintettel történő kiterjesztésének módjára, a kiterjesztés technikai és pénzügyi feltételeire.

(4) A felhasználók a (3) bekezdés szerinti feladat végrehajtása érdekében kötelesek a Hivatallal együttműködni.

148. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A törvény hatálya nem terjed ki:]

„f) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára.”

(2) Az Ártv. 17. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

(3) Az Ártv. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának A) Termékek fejezetében a hatósági áras termékek, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a következő szövegrész hatályát veszti:

„1110200000 a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelemben értékesített földgáz ára energiapolitikáért felelős miniszter

1110200000 a közüzemi fogyasztó részére értékesített földgáz ára energiapolitikáért felelős miniszter”

(4) Az Ártv. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának B) Szolgáltatások fejezetében a hatósági áras szolgáltatások, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a következő szövegrész hatályát veszti:

„60.30.12. a földgázszállítás díja (a földgáztranzit kivételével) energiapolitikáért felelős miniszter

40.20.9. a földgázelosztás díja energiapolitikáért felelős miniszter

11.10.99 a közüzemi ellátás érdekében történő földgáztárolás díja energiapolitikáért felelős miniszter”

149. § (1) Az Fbkt. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény hatálya kiterjed:

a) a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségre (a továbbiakban: Szövetség),

b) a Magyar Energia Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),

c) a földgáz rendszerirányítói, a földgáztárolói, a földgáz egyetemes szolgáltatói, a földgázkereskedői engedélyesekre, valamint a földgáztermelőkre,

d) a földgáz felhasználókra a földgáz határon keresztül történő beszállítása, illetve a földgáz szervezett piacon történő vásárlása körében, valamint

e) a földgáz biztonsági készletezésben és az azzal összefüggő tevékenységekben közreműködő szervezetek eljárására.”

(2) Az Fbkt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény alkalmazásában

a) biztonsági földgáztároló: az a földalatti gáztároló, vagy gázkészlet szempontjából annak elkülönített része, amely kizárólag az e törvény szerinti biztonsági földgázkészlet tárolására szolgál;

b) lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki a vásárolt földgázt kizárólag saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára használja és azzal nem folytat jövedelemszerző gazdasági tevékenységet;

c) felhasználó: aki földgázt saját felhasználás céljára vásárol;

d) földgáz biztonsági készletezés: földalatti gáztárolóban végzett nem kereskedelmi célú földgáztárolás;

e) Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (a továbbiakban: ÜKSZ): az együttműködő földgázrendszer technikai működésére, valamint a kereskedelmi folyamatra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat;

f) lekötött kapacitás: a földgázszállító, a földgáztároló és a földgázelosztó rendszerek értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra, az arra jogosultak a vásárolt kapacitásukból kapacitáslekötési szerződéssel lekötnek;

g) szabad kapacitás: a földgázszállítói, a földgáztárolói és a földgázelosztói engedélyes által üzemeltetett rendszerek rendelkezésre álló műszaki kapacitásának a rendszerhasználók által, kapacitáslekötési szerződéssel le nem kötött, a rendszerhasználók részére rendelkezésre álló része;

h) rendszerirányító: az az engedélyes, aki az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására a Hivataltól engedélyt kapott;

i) földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont], aki (amely) a Magyar Köztársaság területén földgáz bányászati tevékenységet végez;

j) földgáz egyetemes szolgáltató: az az engedélyes, aki az egyetemes szolgáltatási csomag kisfelhasználóknak történő értékesítésére a Hivataltól engedélyt kapott;

k) földgázkereskedő: az az engedélyes, aki a földgáz üzletszerű, ellenérték fejében, nem saját felhasználási célra történő vásárlására és értékesítésére a Hivataltól engedélyt kapott;

l) földgáztároló engedélyes: az az engedélyes, aki a földgáztárolására a Hivataltól engedélyt kapott.”

(3) Az Fbkt. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e törvény által előírt földgáz biztonsági készlet elsősorban a lakossági fogyasztók biztonságos földgázellátását szolgálja, valamint azon felhasználók ellátását, akik (amelyek) gázfogyasztásukat más energiaforrásból nem tudják pótolni.”

(4) Az Fbkt. 5. §-ának (1) bekezdésében a „rendeletével” szövegrész helyébe a „határozatával” szövegrész lép.

(5) Az Fbkt. 5. §-ának (2) bekezdésében a „rendeletében” szövegrész helyébe a „határozatában” szövegrész kerül.

(6) Az Fbkt. 5. §-ának (3) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.

(7) Az Fbkt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) E törvény alapján kötelezően a Szövetség tagjává válik:

a) a Hivatal által kiadott működési engedéllyel rendelkező

aa) földgáz egyetemes szolgáltató,

ab) felhasználóknak földgázt értékesítő földgázkereskedő;

b) felhasználóknak földgázt értékesítő földgáztermelő;

c) az a felhasználó, aki földgázt határon keresztül történő beszállítással, illetve földgázt szervezett piacon vásárol.

(2) A szövetségi tagság

a) az engedéllyel rendelkezők és a földgáztermelők az e törvény hatálybalépésének időpontjában,

b) a később engedélyt szerzők az engedélyessé válásuk időpontjában,

c) a felhasználóknak földgázt értékesítő földgáztermelők értékesítő tevékenységük megkezdésekor,

d) a felhasználók a földgáz határon keresztül történő első beszállításának, illetve a földgáz szervezett piacon történő első vásárlásának időpontjában

jön létre.

(3) A szövetségi tagság megszűnik, ha

a) a tag engedélyét a Hivatal visszavonja,

b) a földgáztermelő felhasználók részére történő értékesítő tevékenységét megszünteti.

(4) A tagsági jogviszony megszűnik, ha a földgáztermelő felhasználók részére történő értékesítő tevékenységét, illetve más tag a földgázipari tevékenységét, illetve a felhasználó a földgáz határon keresztül történő beszállítói, illetve a földgáz szervezett piacon történő vásárlási tevékenységét legalább egy évig nem gyakorolja.”

(8) Az Fbkt. 8. §-ának (1)–(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„8. § (1) A tag a földgázipari, illetve földgáztermelői tevékenységével összefüggésben, illetve a felhasználó a földgáz határon keresztül történő beszállítási vagy a földgáz szervezett piacon történő vásárlási tevékenysége után a Szövetség részére tagi hozzájárulást fizet.

(2) Tagi hozzájárulást kell fizetni, ha

a) a földgáz egyetemes szolgáltató a felhasználóknak földgázt értékesít,

b) a földgázkereskedő a felhasználóknak földgázt értékesít,

c) a földgáztermelő a felhasználóknak földgázt értékesít,

d) a felhasználó földgázt hoz be harmadik országból,

e) a felhasználó földgázt hoz be az Európai Unió tagállamából,

f) a felhasználó a szervezett piacon földgázt vásárol.

(3) A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdés a) pontja esetében a földgáz egyetemes szolgáltatót, b) pontja esetében a földgázkereskedőt, c) pontja esetében a földgáztermelőt, d)–f) pontjai esetében a felhasználót terheli.

(4) A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a)–c) pontja esetén az értékesített földgáz hőmennyisége, a (2) bekezdés d)–f) pontjai esetén a vásárolt vagy importált földgáz hőmennyisége gigajoule-ban mérve.

(5) A tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség

a) a (2) bekezdés a)–c) és az e)–f) pontjai esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,

b) a (2) bekezdés d) pontja esetében a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor, a belföldi forgalom számára vámkezelt mennyiségre

vonatkozik.”

150. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 55/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Energiafelhasználási támogatás]

„55/D. § (1) Az energiafelhasználási támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a gázfogyasztáshoz, a földgázalapú hőfelhasználáshoz és a távhőfelhasználáshoz külön jogszabályban meghatározottak szerint nyújtott támogatás. A támogatásra az I. Fejezet III. címét nem kell alkalmazni.”

151. § A Bt. a következő 50/C. §-sal egészül ki:

„Bt. 50/C. § (1) A 2004. január 1-ét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi (vezeték) jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, az engedélyes 2009. december 31-ig kérheti a szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését. A bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős használatbavételi engedélyhatározata alapján kerülhet sor.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedélyhatározat nem lelhető fel, a bányafelügyelet az érintett földgázelosztó-vezetékek tekintetében fennmaradási engedélyt ad ki, amely a szolgalmi (vezeték) jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése tekintetében a bejegyzésre alkalmas okirat. A fennmaradási engedély kiadása során a külön jogszabályban meghatározott bírság nem alkalmazható.

(3) A 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett olyan gázelosztó-vezetékek tekintetében, amelyek korábban egybefüggő telephelyen belül csatlakozó-, illetve fogyasztói vezetékként működtek és azok elhelyezésére a szolgalmi (vezeték) jog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, vagy a szolgalmi jogra vonatkozó engedély nem lelhető fel, az engedélyes 2009. december 31-ig kérheti a szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését. A bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős fennmaradási engedélyhatározata alapján kerülhet sor. A fennmaradási engedély kiadása során a külön jogszabályban meghatározott bírság nem alkalmazható.

(4) A bányafelügyelet műszaki-biztonsági okokból jogosult a (3) bekezdésben meghatározott gázelosztó-vezetékek tekintetében átalakítási kötelezettséget előírni.

(5) A szolgalmi (vezeték) jog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.”

152. § (1) A VET. 3. §-ának 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„56. Szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik;”

(2) A VET. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint átállási költségtámogatást.”

(3) A VET. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az átviteli rendszerirányító köteles a következő naptári évre vagy azt meghaladó időtávra vonatkozóan a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát és erőművi kapacitást bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő által hozzáférhető módon, nyilvánosan minden év szeptember 20-ig vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni.”

(4) A VET. 50. § (3)–(4) bekezdései helyébe a következő (3)–(5) bekezdések lépnek:

„(3) A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.

(4) A külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye, a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, a közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény – az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentése esetén – közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó 48. §, valamint e § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, jogosult továbbá a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátásra.

(5) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés tartalmát és megszűnésének eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.”

(5) A VET. 53. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) A szervezett villamosenergia-piacon a termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, valamint a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyes köthet ügyleteket, amennyiben megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésre, az ügyletek elszámolására pedig az elszámolást végző szervezettel szerződést kötött.

(2) A szervezett villamosenergia-piacon kereskedők száma nem korlátozható. A szervezett villamosenergia- piaci működési engedélyes a jogszabályban, a kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételek teljesülése esetén a kereskedésre jogosulttal a szerződéskötést indokolatlanul nem tagadhatja meg.

(3) A szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésére, megváltoztatására, kivezetésére a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései irányadók.

(4) A szervezett villamosenergia-piacon végezhető származékos ügyletekre, továbbá más energiahordózónak, az energiaellátáshoz kapcsolódó egyéb terméktípusnak vagy vagyoni értékű jognak a szervezett villamosenergia-piacra történő bevezetésére, valamint az azokkal való kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket – az e törvényben meghatározottakkal összhangban – külön jogszabály tartalmazza.

(5) Külön jogszabály meghatározott mértékű és feltételek szerinti értékesítési kötelezettséget írhat elő a szervezett villamosenergia-piacon.”

(6) A VET. 55. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a kereskedelmi szabályzat hatálya alá tartozik, köteles annak rendelkezéseit betartani, és az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttműködni. Az együttműködés részletes feltételeit külön jogszabály és a kereskedelmi szabályzat határozzák meg.

(2) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel összhangban köteles elkészíteni a szervezett villamosenergia-piacon folyó kereskedés szabályait tartalmazó szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá, elkészítésének, közzétételének szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései a szervezett villamosenergia-piacon történő részvétel tekintetében és a kereskedés során kötelezően alkalmazandók. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a biztonságos és átlátható kereskedést, valamint segítse elő a regionális villamosenergia-piacok kialakítását és összekapcsolását. Amennyiben a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes jogosult a kereskedés időleges felfüggesztésére. A felfüggesztés részletes szabályait – a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes kötelező adatszolgáltatására és az adatok, információk közzétételére vonatkozó szabályokat külön jogszabály és a működési engedély tartalmazza.

(5) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes köteles önálló mérlegkört alapítani és az átviteli rendszerirányítóval a mérlegkör működtetésére vonatkozóan szerződést kötni.”

(7) A VET. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére [64. § (2) és (4)–(5) bekezdés] jogosult, és ezek közül mely kedvezmények igénybevételét kérte.

(2) A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására – a 64. § (3) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel – a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a védendő fogyasztó kérelmére igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.

(3) Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(4) A nyilvántartásba történő felvételt a fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint a 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód, vagy kedvezmény illeti meg, és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló – a (2) bekezdésben, valamint 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott – iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(5) A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfélazonosítója, a 64. § (2) bekezdésére, illetve (4) bekezdésére történő utalás, a (4)–(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek.

(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában – orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan – nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)–(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti”.”

(8) A VET. 89. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„89. § (1) A szervezett villamosenergia-piac működtetése a jelen törvény szerint engedélyköteles tevékenység.

(2) Szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyt jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci tevékenység fióktelep formájában történő végzése esetén a működési engedély kiadását a Hivatal a 75. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően akkor is megtagadhatja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Hivatal és a kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

c) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

d) a kérelmező nem teljesíti a szétválasztásra vonatkozó jelen törvényben előírt szabályokat,

e) a kérelmező központi ügyintézésének helye nem a székhelye szerinti országban van.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes fizikai energiakereskedelemmel összefüggő feladatait, jogait és kötelezettségeit külön jogszabály, valamint annak keretei között a működési engedély és a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(5) A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély 10 évre szól és meghosszabbítható.”

(9) A VET. 101. §-ának c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A 100. §-ban megfogalmazott függetlenség biztosításához legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:]

„c) Az átviteli rendszerirányítási, illetőleg az elosztási tevékenységet ellátó gazdasági társaságnak a Gt. 21. §-ában meghatározott vezető tisztségviselője, a Gt. 32. §-a szerinti cégvezetője a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 188. §-ában meghatározott vezető állású munkavállalója, a Gt. 37. §-a szerinti ügydöntő felügyelőbizottságának tagja, valamint a gazdasági társaság engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetői munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a független döntéshozatal biztosított legyen;”

(10) A VET. 101. §-ának g)–h) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

(A 100. §-ban megfogalmazott függetlenség biztosításához legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:)

„g) A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását, illetve munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem átviteli rendszerirányítói vagy elosztói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni;

h) A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója a pozíciója, illetve munkaviszonya megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője, ügydöntő felügyelőbizottságának tagja vagy vezető állású munkavállalója, ez nem érinti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-ának (6) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket;”

(11) A VET. XIII. Fejezetének helyébe a következő rendelkezés lép:

„XIII. Fejezet

A VILLAMOSENERGIA-PIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

106. § (1) A hazai termelői kapacitásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a 20 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű termelői engedélyes és a termelői kapacitással, illetve energiával rendelkező villamosenergia-kereskedő a következő naptári évre rendelkezésére álló – tárgyév szeptember 25-éig más módon nem értékesített – szabad kapacitást és energiát – a (7) bekezdés szerinti eltéréssel – köteles nyilvánosan, mindenki számára hozzáférhető módon értékesíteni. Több termelői engedélyes és villamosenergia-kereskedő (a továbbiakban együtt: értékesítésre kötelezett) közös eljárás keretében is értékesítheti a rendelkezésére álló szabad kapacitást és energiát.

(2) Az értékesítésre kötelezett tárgyév október 1-jéig jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz az értékesíteni kívánt mennyiséget, és az értékesítés részletes szabályait. A Hivatal e bekezdés szerinti jóváhagyásra irányuló eljárásának ügyintézési határideje 20 nap.

(3) Az értékesítésre kötelezett tárgyév október 25-ig nyilvánosságra hozza az (1) bekezdés szerint értékesítésre kerülő kapacitást és energiamennyiséget, valamint az értékesítés Hivatal által jóváhagyott szabályait.

(4) A Hivatal a jóváhagyásra benyújtott értékesítési szabályokat hivatalból módosíthatja, ha azok akadályozzák a hatékony versenyt, vagy egyes felhasználókkal, engedélyesekkel szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé.

(5) Az (1) bekezdés szerinti értékesítési kötelezettség a szervezett villamosenergia-piacon történő értékesítés útján is teljesíthető. A szervezett villamosenergia-piacon történő értékesítés esetén a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, a szervezett villamosenergia-piacon történő értékesítésről az értékesítésre kötelezett tárgyév október 1-jéig nyilatkozik a Hivatalnak. A nyilatkozatot hitelt érdemlő dokumentummal alá kell támasztani.

(6) Az e § szerinti értékesítési kötelezettség nem vonatkozik a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer keretében értékesített villamos energiára.

(7) Az értékesítésre kötelezettek a részükre a 108. § szerint előírt kötelezettségeket az (1) bekezdés szerinti eljárás során is kötelesek teljesíteni.

107. § (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez

1. a villamos energia nagykereskedelem piacain,

2. a villamos energia kiskereskedelem piacain,

3. a rendszerszintű szolgáltatások nyújtását, továbbá az átviteli-, illetve elosztóhálózati veszteség pótlását biztosítani hivatott teljesítmény és energia piacain.

(2) Amennyiben a piacelemzés alapján az azonosított valamely piacon a verseny nem kellően hatékony, a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik egyedül vagy más piaci szereplővel közösen piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, valamint a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(3) A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi:

a) az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, illetve a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, amennyiben az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően az engedélyes az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti,

b) az engedélyes méretét és piaci részesedését az adott piacon,

c) az engedélyes és az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatok, vagy az őt irányító vállalat, illetőleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok tevékenységi körét, a vertikális integrációt és az azonosított piacok kapcsolódási sajátosságait, a termékdiverzifikációt, valamint a csomagban értékesíthető termékek, szolgáltatások körét,

d) a piacralépési korlátokat és a növekedési és terjeszkedési korlátokat,

e) a kiegyenlítő vásárlóerő hiányát vagy alacsony szintjét,

f) a lehetséges verseny hiányát,

g) a méret- és tevékenység-gazdaságosságot,

h) a kereslet és kínálat viszonyát.

(4) A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(5) E fejezet alkalmazásában:

a) villamos energia nagykereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát nem közvetlenül a felhasználónak értékesítenek,

b) villamos energia kiskereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül a felhasználónak értékesítenek,

c) a rendszerszintű szolgáltatások nyújtását, továbbá az átviteli-, illetve elosztóhálózati veszteség pótlását biztosítani hivatott teljesítmény és energia piaca az olyan kereskedelem, amelynek során teljesítőképességet, illetve villamos energiát közvetlenül az átviteli rendszerirányítónak és az elosztóhálózati engedélyeseknek értékesítenek.

108. § A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre a 110–111. §-ok és a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatásos és fenntartható verseny kialakulásának elősegítéséhez és a felhasználói érdekek védelméhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő.

109. § (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az előző piacelemzési eljárás befejezését követő három éven belül ismételten elvégzi.

(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja.

(3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő is kérelmezheti, amennyiben az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan állásfoglalást kér a Gazdasági Versenyhivataltól. A piacelemzés lefolytatását elutasító határozatot részletesen indokolni kell.

110. § (1) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben

a) átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő, amely meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információk, értékesítési szerződések meghatározott adatai, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozik,

b) az engedélyes azonos jellegű ügyletei tekintetében, az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írhat elő, különösen a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetéstől való tartózkodást, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, valamint a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételét, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához,

c) amennyiben a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat, árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak ellenőrizhetőségének feltételeit is meghatározhatja. A költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettségek kezdeményezésénél és meghatározásánál figyelembe kell venni az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült indokolt költségeket, befektetéseket, és biztosítani kell ezek méltányos megtérülését. A 111. § (5) bekezdése szerinti ajánlattételi kötelezettség kivételével árkorlát vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget a Hivatal termelői engedélyesnek nem írhat elő.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal határidő kitűzésével tett felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról. Ha az engedélyes az adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl, eljárási bírság kiszabásának van helye.

111. § (1) A 107. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal megszabott időközönként megtartandó nyilvános aukció megtartását írhatja elő. Az aukció gyakoriságát és az értékesítésre kerülő kapacitás, illetve energia mennyiségét a Hivatal határozza meg. A Hivatal előírhatja továbbá a szervezett villamosenergia-piacon keresztül történő értékesítést.

(2) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű – így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint adott esetben a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó – mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el.

(3) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a 110. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően előírt kötelezettség céljának elérése érdekében megtilthatja

a) az engedélyesnek az Szt. törvény szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását,

b) a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,

c) az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy

d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.

(4) A 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek, amennyiben az engedélyes vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, a 101. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal előírhatja az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése átviteli rendszerirányítóban, illetve elosztóban.

(5) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek az átviteli rendszerirányító és az elosztó ezirányú felhívása esetére vonatkozó költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettséget ír elő.

112. § A 107. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

113. § (1) A 107. § (2) és a 108. § alapján lefolytatott eljárás eredményeként meghozott döntését a Hivatal egy határozatba is foglalhatja. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Hivatal által az e fejezet szerinti ügyben hozott határozat érinti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.

(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz.

(3) A bíróságnak a Hivatal határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

114. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A Hivatal a keresetlevelet – az ügy irataival és a Pp. 330. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Hivatalnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

(3) A bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg

a) írásban közli a Hivatal nyilatkozatát a felperessel;

b) határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Hivatal határozata rendelkezést tartalmaz.”

(12) A VET 116. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni

a) az 50 kVA-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez,

b) A 0,5 MW-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem csatlakozik villamosműhöz,

c) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el,

d) a csatlakozó berendezésre.”

(13) A VET 131. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beruházó idegen ingatlanon erőmű építésére abban az esetben kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását, ha az erőmű elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó építési jogosultságát hitelt érdemlő módon külön jogszabályban meghatározott okirattal igazolja.

(2) A külön törvényben meghatározottak szerint a termelői engedélyes vagy a beruházó szolgalmi jog alapítását kérheti az erőmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek, közvetlen vezeték, valamint a bányától, a szénhidrogénmezőtől továbbá a megújuló energiaforrástól a termelői engedélyeshez elsődleges energiaforrást szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.”

(14) A VET 132. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § (1) Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére a beruházó vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. A beruházó vagy a termelői vezeték engedélyese a vezetékjogi engedély alapján a 122. § (2) bekezdésében, a 124–126. §-ban foglalt jogokkal bír és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik.

(2) A beruházó, illetve a termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese, az (1) bekezdésben nem említett termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.”

(15) A VET 142. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A kihirdetett rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni. A legmagasabb ár a villamosenergia-rendszer használatát biztosító szolgáltatás színvonalának, minőségének megfelelően külön jogszabályban meghatározott módon alkalmazható.”

(16) A VET 159. §-ának c) pontja helyébe a következőrendelkezés lép:

[A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]

„c) jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,”

(17) A VET 168. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezése lép:

„(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje

a) amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, 90 nap,

b) amennyiben a Hivatal

ba) a hálózathoz való csatlakozásra, vagy a hálózathoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések megsértése ügyében, valamint

bb) a 159. § s)–sz) pontjaiban meghatározott hatáskörében, jár el, 60 nap,

c) a korlátozott villamos energia kereskedelmi engedélyezési ügyekben 30 nap,

d) amennyiben a Hivatal a határkeresztező kapacitások elosztásának, az 1228/2003/EK rendelet 6. cikke szerinti kezelésére vonatkozó eljárással összefüggésben a rendszerhasználó kérelmére indult eljárásban jár el, 30 nap,

e) amennyiben a Hivatal a 107. § (2) bekezdés vagy a 108. § alapján jár el 180 nap, amely egy alkalommal 90 nappal meghosszabbítható.”

(18) A VET 170. §-a (1) bekezdésének 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„18. a jelentős piaci erő megállapítása szempontjából releváns piacok területi meghatározására, a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire, valamint a 106. § szerinti értékesítési kötelezettség teljesítésére, a teljesítés ellenőrzésére, az értékesítési szabályok kötelező formai és tartalmi elemeire vonatkozó részletes előírásokat,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(19) A VET 170. §-a (1) bekezdésének 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„20. a szervezett villamosenergia-piac működésére, engedélyezésére, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek az energiakereskedelem fizikai teljesítésű ügyleteivel összefüggő feladataira, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat elkészítésének, közzétételének rendjét, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese és az átviteli rendszerirányító együttműködésének szabályait,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(20) A VET 170. §-ának (1) bekezdése a következő 41. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„41. Az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárláshoz való jogosultság szempontjából az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentésük esetén közszolgáltatásra jogosult központi költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézmények, helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó költségvetési intézményei, közfeladatot ellátó egyházi jogi személyek, valamint közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények körét”

[rendeletben állapítsa meg.]

(21) A VET 170. §-a (2) bekezdésének 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„11. a csatlakozási díjakat, a rendszerhasználati díjakat, a hálózati engedélyesek által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzése szabályait, a szolgáltatásminőség romlása esetén az elosztó hálózati engedélyesek által alkalmazható alacsonyabb rendszerhasználati díjakat, az elosztási díjból származó bevétel elosztó hálózati engedélyesek közötti megosztására vonatkozó kiegyenlítő mechanizmus részletes szabályait, valamint az egyes díjak alkalmazásának feltételeit,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(22) A VET 170. §-ának (2) bekezdésének 9–10., valamint 12. pontja hatályát veszti.

(23) A VET 170. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy

1. a csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki-biztonsági minősítésének, megfelelőség-értékelésének, forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének szabályait,

2. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,

3. a villamosmű, termelői, felhasználói vagy közvetlen vezeték műszaki-biztonsági követelményeit

rendeletben állapítsa meg.”

(24) A VET 176. § (6) bekezdése hatályát veszti.

(25) A VET 177. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„177. § Amennyiben a szervezett villamosenergia-piac működtetésére 2008. június 30. napjáig engedélykérelmet nem nyújtanak be, úgy a Hivatal az átviteli rendszerirányítót határozatban az engedélykérelem benyújtására kötelezheti. A Hivatal kötelezésének az átviteli rendszerirányító az általa alapított egyszemélyes vagy közvetlen befolyást biztosító többségi tulajdonában levő jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság útján köteles eleget tenni. Ebben az esetben az 54. § (1)–(2) bekezdésekben előírt tulajdonosi korlátok átmenetileg nem érvényesülnek. A szervezett villamosenergia-piac első pozitív mérleg szerinti eredménnyel lezárt üzleti évét követően a Hivatal évente megvizsgálja az átviteli rendszerirányító szervezett villamosenergia-piac létrehozásával összefüggő befektetései megtérülésének alakulását. Amennyiben a Hivatal megállapítja az átviteli rendszerirányító szervezett villamosenergia-piac létrehozásával összefüggő befektetéseinek megtérülését, határozatban kötelezi az átviteli rendszerirányítót részvényeinek elidegenítésére oly módon, hogy megfeleljen az 54. § (2) bekezdés rendelkezéseinek.”

154. § (1) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. §-a (2) bekezdésének d)–g), valamint i) pontja hatályát veszti.

(2) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az iparügyekért felelős miniszter rendeletben állapítja meg:

a) a gázszerelők és a gázkészülék javítók nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási rendjét,

b) a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,

c) egyes gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjét és a forgalomba hozatal szabályait,

d) a csatlakozóvezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokat,

e) a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályait és hatósági felügyeletét.”

155. § (1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. felhasználó: energiát saját felhasználás céljára beszerző személy, beleértve azt a személyt is, aki villamos energiát a külön jogszabály szerint megengedett továbbadás, valamint földgázt a külön jogszabály szerinti telephelyi szolgáltatás céljára is beszerez;”

(2)–(3)

(4) Az Etv. 5. §-ának a) pontjában „a 3. § (1) bekezdés a)–c) és h) pontja esetében” szövegrész helyébe „a 3. § (1) bekezdés b)–c) és h) pontja esetében” szövegrész lép.

(5) Az Etv. 2. §-ának 7., 12., 13. és 22. pontja, 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 3. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „feljogosított fogyasztónak vagy” szövegrész, 3. §-a (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában az „a feljogosított fogyasztó vagy” szövegrész, 3. §-a (1) bekezdésének g) pontjában az „a közüzemi szolgáltató,” szövegrész és 3. §-a (1) bekezdésének h) pontjában az „a végfogyasztó vagy” szövegrész hatályát veszti.

156. § (1) A Kbt. 243. §-a a következő új j) ponttal egészül ki:

[243. § E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni]

„j) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerint közüzemi szolgáltatásra jogosult, de a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult ajánlatkérők földgáz-szolgáltatásra, valamint földgázellátásra irányuló,

ja) a 100 m3/óra fogyasztást meghaladó földgáz felhasználók esetén a 2009. július 1-je és a 2010. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2009. szeptember 30-ig,

jb) a 20 m3/óra fogyasztást meghaladó, de a 100 m3/óra fogyasztást el nem érő földgáz felhasználók esetén a 2010. július 1-je és a 2011. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2010. szeptember 30-ig

megkötött szerződései esetében.”

(2) A Kbt. – az (1) bekezdéssel megállapított – 243. §-ának j) pontját a 2009. április 1-jét megelőzően megkezdett [Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése és 179. §-ának (3) bekezdése] közbeszerzésekre nem lehet alkalmazni.

157. § A Get. 47. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jegyző a határozatát a Ket. 101. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.”

158. § Hatályát veszti

- a) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény;

- b) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXIII. törvény;

- c) az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi XXXII. törvény;

- d) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LVI. törvény.