2008. évi XCIX. törvény — mi változott? 2017. január 1.

- k) megteremtse az állami támogatással érintett előadó-művészeti szervezetek működésével érintett épület- és eszközállomány integrált nyilvántartását,

- d) legalább három évre, de legfeljebb öt évre szóló közszolgáltatási szerződést köt meghatározott művészeti feladatokra kivételesen magas színvonalú művészi teljesítményt felmutató, hazai és nemzetközi szinten kiemelten elismert, nyilvántartott előadó-művészeti szervezettel,

(3) A NEÉT tagjai:

- a) a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek által delegált 11 fő, amelyből 4 főt a színházművészet, 2 főt a báb- és cirkuszművészet, 1 főt a független színházművészet, 2 főt a táncművészet, 2 főt a zeneművészet területéről kell jelölni,

- b) a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetek által delegált 3 fő,

- c) a Magyar Művészeti Akadémia által delegált 1 fő,

- d) a megyei jogú városi önkormányzatok által delegált 2 fő, Budapest Főváros Önkormányzata által delegált 1 fő, az országos nemzetiségi önkormányzatok által delegált 1 fő,

- e) az előadó-művészeti felsőoktatási intézmények által delegált 3 fő, valamint

- f) az országosan reprezentatív művészeti szakszervezetek által delegált 2 fő.

(4) A NEÉT ülésein állandó meghívottként vesz részt a miniszter, továbbá tanácskozási joggal részt vehetnek a határon túli magyar előadó-művészeti szervezetek képviselői és az 5/A. § szerinti bizottságok 1-1 képviselője.

(5) Ha a (3) bekezdés szerint több szervezet együttesen jogosult delegálásra, azt a személyt kell delegáltnak tekinteni, akit az együttes delegálásra jogosult szervezetek többsége jelölt (többségi jelölés). Ha nincs ilyen jelölt, vagy egyenlő számú jelölés esetén a delegált személyét sorsolással kell meghatározni.

(6) A NEÉT ülését a miniszter szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja össze. A NEÉT ülését a miniszter a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni, ha legalább nyolc tag az ok és a napirend közlésével azt írásban kezdeményezi. A NEÉT működtetése során biztosítani kell az e törvényben meghatározott jogosítványok gyakorlásának lehetőségét.

(7) A NEÉT üléseinek jegyzőkönyvei, továbbá a NEÉT állásfoglalásai, javaslatai nyilvánosak.

(5) A bizottság működéséhez – ideértve a tagok díjazásához – szükséges forrást a 6. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv költségvetésében kell biztosítani.

- d) a központi költségvetési támogatás megállapítása érdekében kidolgozza és a NEÉT-nek véleményezésre és javaslattételre, a miniszternek jóváhagyásra továbbítja a felosztási szabályzatot,

- i) közreműködik a területét érintő, a 19. § (1) bekezdése, valamint a 20. § (3) bekezdése szerinti pályázatok szempontrendszerének szakmai előkészítésében, valamint

(2) A nem állami fenntartású színházak, balett- és táncegyüttesek vonatkozásában a felosztási szabályzat a központi költségvetésről szóló törvény tervezésének megalapozásához figyelembe veendő szempontként tartalmazza

- a) a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek tevékenységének értékelési rendjét, a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek művészeti támogatásainak a művészeti támogatási keretösszegen belüli, egymáshoz viszonyított arányát,

- b) a 17. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit és a támogatások felosztásának számítási módját,

- c) a 17. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szempontok szerint felosztandó támogatások művészeti támogatási keretösszegen belüli, egymáshoz viszonyított arányát,

- d) az évente az előző költségvetési év teljesítési adatai és a 17. § (5) bekezdése szerinti évadbeszámolók ismeretében elvégzett tevékenységértékelés alapján elkészített, következő költségvetési évre vonatkozó felosztási javaslatot,

- e)

(3) A nem állami fenntartású zenekarok és énekkarok tekintetében a felosztási szabályzat a központi költségvetésről szóló törvény tervezésének megalapozásához figyelembe veendő szempontként tartalmazza az évente a 20. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit, a támogatások felosztásának számítási módját és a következő költségvetési évi támogatásokra vonatkozó felosztási javaslatot.

- c) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 38. pontja szerinti támogatási igazolást,

- e) ellátja a NEÉT és a bizottságok működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, gondoskodik a bizottsági feladatok ellátásához szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásáról,

(2)

- bb) művészeti tevékenységének sajátos jellege szerinti típusmegjelölését: többtagozatos színház, bábszínház, gyermek- és ifjúsági színház, kamarazenekar, kamara-szimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar, népi koncertzenekar, big band, kamarakórus,

8. § (1) A nyilvántartásba vételi eljárás – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – kérelemre indul. A kérelmet az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában, továbbá a szakmai érdek-képviseleti szervezetek esetében a szervezet képviselője nyújthatja be.

(4) Az állam által fenntartott előadó-művészeti szervezetek esetén a nyilvántartásba vételi eljárás hivatalból indul.

9. § (1) A nyilvántartásba vétel és a minősítés alapjául szolgáló adatokban bekövetkezett változást az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője – jogszabályban meghatározott módon – köteles bejelenteni a kijelölt szervnek a változástól vagy annak ismertté válásától számított tizenöt napon belül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a kijelölt szerv az előadó-művészeti szervezet fenntartójával, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselőjével szemben ötvenezer forint bírságot szab ki.

13. § (1) Az állam, illetve az önkormányzat az előadó-művészeti szolgáltatások (a továbbiakban: szolgáltatások) tartós biztosítására nyilvántartott előadó-művészeti szervezettel legalább három évre előadó-művészeti közszolgáltatási szerződést köthet.

(2) A közszolgáltatási szerződés tartalmazza

- a) az előadó-művészeti szervezet nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, bírósági nyilvántartási vagy cégjegyzékszámát és adószámát,

- b) a szolgáltatások részletes leírását, helyének meghatározását és mutatószámait, továbbá a kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,

- c) a szolgáltatások ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket,

- d) a szolgáltatások folyamatos nyújtását biztosító feltételeket,

- e) a szolgáltatások teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a szervezet birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,

- f) a szervezet vállalt szolgáltatásaival összefüggő jogait és kötelezettségeit,

- g) a szervezet tevékenységére vonatkozó adatok szolgáltatására és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,

- h) a gyermek- és ifjúsági korosztály védelmét szolgáló nézőtájékoztatási, továbbá a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat,

- i) a közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,

- j) a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezményeket (így különösen a kötbérfizetési kötelezettséget), valamint a közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját és

- k) az előadó-művészeti közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a szerződés időbeli hatályát.

(3) Az állam és az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet közötti közszolgáltatási szerződés megkötéséhez a fenntartó önkormányzat előzetes egyetértése szükséges. Az önkormányzat és az állami fenntartású előadó-művészeti szervezet közötti közszolgáltatási szerződés megkötéséhez az állami fenntartó előzetes egyetértése szükséges.

14. § (1) A nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek esetében – a 13. § (2) bekezdésben foglaltakon túl – a közszolgáltatási szerződés tartalmazza a 17. § (4) bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket is.

(2) A 19. § (1) bekezdése, 20. § (3) bekezdése és 21. § (1) bekezdése szerinti pályázat keretében megkötött támogatási szerződés tartalmazza a közszolgálati szerződés 13. § (2) bekezdés a)–d) és f)–j) pontja szerinti rendelkezéseket is.

(4) A 21. § alapján kiírt pályázati támogatásokból a nyilvántartásban nem szereplő előadó-művészeti szervezet is részesülhet.

(5) E Fejezet 2. Címét és 3. Címét az állami fenntartású előadó-művészeti szervezetekre nem lehet alkalmazni.

(3) A fenntartói megállapodásban a művészeti tevékenységgel [17. § (3) bekezdés], az előadó-művészeti szervezet létesítő okiratában meghatározott egyéb tevékenységgel és a gazdálkodással (pénzügyi egyensúly fenntartása, illetve megteremtése, kapacitások kihasználtsága, eszköz- és erőforrás-gazdálkodás hatékonysága) összefüggésben az előadó-művészeti szervezettől elvárt teljesítményt az adott területre jellemző mutatókkal, illetve megfelelő követelményleírással kell meghatározni.

(4) A fenntartói megállapodásban költségnemenként fel kell tüntetni a feladatteljesítéshez rendelt forrást [3. § (6) bekezdés], több forrás esetén azok egymáshoz viszonyított arányát.

(5) A fenntartó köteles az általa megkötött fenntartói megállapodásokat a kijelölt szerv részére nyomtatott és elektronikus formában megküldeni, az esetleges adatváltozást pedig 30 napon belül bejelenteni. A fenntartói megállapodást a tárgyévet megelőző év október 31-éig kell benyújtani a kijelölt szerv részére.

### 2. CÍM — A színház, balett- és táncegyüttesek központi költségvetési támogatásai és az igénybevétel feltételei

17. § (1) A nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színház, balett- és táncegyüttes esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat az előadó-művészeti szervezet szakmai programjának megvalósításának művészeti támogatás és az előadó-művészeti szervezet feladatellátással összefüggő működési kiadásaihoz működési támogatás illeti meg.

(1a) A művészeti támogatás az előadó-művészeti szervezet által nyújtott művészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó művészi, művészeti szolgáltatások igénybevételéhez, eszközök – különösen színpadtechnikai eszközök –, anyagok beszerzéséhez, illetve művészi, művészeti munkakörben való foglalkoztatáshoz, felhasználási jogok megszerzéséhez nyújtott hozzájárulás, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.

(2) A művészeti támogatást súlyozási értékek és arányszámok alkalmazásával, a felosztási szabályzatban rögzített számítási mód szerint úgy kell megállapítani, hogy figyelembevételre kerüljenek a nemzeti előadó-művészeti szervezetnek, illetve kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színházak, balett- és táncegyüttesek tevékenységével, szolgáltatásával kapcsolatos általános támogatási szempontok. Ezen szempontok érvényesülését a támogatással érintett művészeti évadot megelőző utolsó lezárt évad művészeti tevékenységének, szolgáltatásainak alapulvételével kell vizsgálni.

(3) A művészeti támogatás mértékének megállapításakor általános támogatási szempontként vizsgálni kell a nemzeti előadó-művészeti szervezetnek, illetve kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színházak, balett- és táncegyüttesek

- a) által teljesített bemutatók számát, azon belül a kortárs és klasszikus magyar szerzők műveinek a számát,

- b) által teljesített előadások számát, ennek keretében

- ba) a saját előadások arányát,

- bb) a balett- és táncelőadások számát,

- bc) az opera-előadások számát,

- bd) a klasszikus operett-előadások számát,

- be) a zenés színpadimű-előadások, illetve ezen belül az élő zenekarral, énekkarral teljesített előadások számát,

- bf) a stúdió-előadások számát,

- c) fizetőnéző-számát, az össznézőszámát és jegyár-bevételének összegét,

- d) fizető átlag-nézőszám arányát a nézőtéri befogadóképességhez,

- e) a gyermek- és ifjúsági bemutatók és előadások számát,

- f) az állandó játszóhelyen kívüli helyi, a megyei, az országos vendég-, illetve tájelőadások és nemzetközi vendégelőadások számát, ezen belül

- fa) a belföldi előadások tekintetében a kulturális szolgáltatásokkal kevésbé ellátott régiókban,

- fb) a külföldi előadások esetében a Kárpát-medencei magyarlakta területeken tartott előadások számát.

(4) A művészeti támogatás mértékének megállapításakor értékelni kell továbbá a nemzeti előadó-művészeti szervezetnek, illetve kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színházak, balett- és táncegyüttesek

- a) társulati művészeti-szakmai közösségépítő tevékenységét,

- b) hazai és nemzetközi szakmai és művészeti kapcsolatépítési és együttműködési gyakorlatát,

- c) a repertoár-játszáshoz és a többtagozatos művészeti struktúrához kapcsolódó művészeti gyakorlatát,

- d) közönségkapcsolati rendszerét, a nézőszám növelésének gyakorlatát, valamint médiakapcsolati tevékenységét, a gyermek- és ifjúsági korosztály védelmét szolgáló nézőtájékoztatási, továbbá a jegyértékesítési rendszerét,

- e) saját előadásaihoz kapcsolódó jegyár-bevételeken túli, egyéb bevételi források feltárásával összefüggő tevékenységét és annak eredményességét,

- f) helyi művészeti, közoktatási, közművelődési és társadalmi, közösségi szervezetekkel való kapcsolatépítési, továbbá az óvodai és iskolarendszeren belüli és azon kívüli oktatási-nevelési, művészetpedagógiai programhoz, a tantervi oktatáshoz, helyi és országos turisztikai célokhoz való kapcsolódás, a gyermek-, illetve ifjúsági korosztály igényes színházra nevelésének gyakorlatát,

- g) vezetőjének vezetői pályázatában rögzített, a művészeti tevékenységgel összefüggő vállalások teljesülését.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat és információkat tartalmazó művészeti évadbeszámolót az érintett előadó-művészeti évadra vonatkozóan június 10-éig köteles a művészeti támogatásra jogosult a kijelölt szerv részére nyomtatott és elektronikus formában megküldeni. Az évadbeszámoló a művészeti évad június és július hónapjára vonatkozóan az érintett adatkörben tervszámokat tartalmaz. Az előadó-művészeti szervezet augusztus 31-éig köteles a tervszámoktól eltérő tényadatokról az e bekezdés szerinti formában tájékoztatást adni.

18. § (1) A működési támogatás létesítménygazdálkodási célra – az érintett területeken jelentkező kiadásaihoz történő hozzájárulásként, az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – adható, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.

(2) A működési támogatás feltétele, hogy az előadó-művészeti szervezet a létesítő okiratában meghatározott, állandó működési helyéül szolgáló ingatlannal rendelkezzen. Az ingatlan rendeltetésszerű használatának biztosítása a fenntartó feladata, ezzel összefüggésben az ingatlan lényeges műszaki adatairól, állapotáról, valamint a színpadtechnikai eszközökről nyilvántartást vezet. Fenntartó hiányában az e bekezdésben foglalt feladatok kötelezettje az előadó-művészeti szervezet.

(3) A működési támogatás megállapításakor figyelembe kell venni a fenntartó vagy az előadó-művészeti szervezettel közszolgáltatási szerződést kötött önkormányzat által az előadó-művészeti tevékenységhez kapcsolódóan nyújtott támogatás összegét a felújítási és beruházási jellegű kiadások, valamint az ingatlan használatáért bármilyen jogcímen kért térítés összegének kivételével.

19. § (1) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősülő színházak, balett- és táncegyüttesek szakmai programmegvalósításának és működésének támogatása pályázati úton történik. A pályázatokat a miniszter évente legkésőbb február 15-éig teszi közzé, és a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntését évente legkésőbb április 30-áig hozza nyilvánosságra.

(2) A pályázati felhívás az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben rögzítetteken túl tartalmazza a pályázat elbírálásának részletes szempontrendszerét is.

(2a) A pályázatokról történő döntés megalapozásához a miniszter az érintett bizottság – az (1) bekezdés szerinti előadó-művészeti szervezetek szakmai érdek-képviseleti szervezetei által véleményezett – javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésre a szakmai kuratórium – a részletes bírálati szempontrendszer szerinti értékelésen alapuló – előterjesztése alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérő döntését a miniszter köteles megindokolni.

### 3. CÍM — A zenekarok és énekkarok központi költségvetési támogatásai és az igénybevétel feltételei

20. § (1) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített zenekar, énekkar esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat külön a zenekarra és külön az énekkarra

- a) a zenekar, énekkar létszáma,

- b) a hangversenyek száma,

- c) opera-előadásokon történő közreműködések száma,

- d) az ifjúsági hangversenyek száma,

- e) a bemutatott kortárs magyar zeneművek száma,

- f) a fizető nézők száma és

- g) a kereskedelmi forgalomba hozott hangfelvételek, képfelvételek száma alapján e szempontokra figyelemmel megállapított központi költségvetési támogatás illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti zenekar, énekkar létszámának megállapításához a tárgyévet megelőző évben az előadó-művészeti szervezetnél teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló vehető figyelembe. Művészi munkakörben, részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót a részmunkaidő arányában kell figyelembe venni.

(3) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősülő zenekar, énekkar szakmai programmegvalósításának és működésének támogatására a 19. §-t kell alkalmazni.

(4)

### 4. CÍM — A miniszter által felügyelt költségvetési fejezetből nyújtható kiemelt támogatások

21. § (1) A miniszter pályázatot ír ki elsősorban:

- a) gyermek- és ifjúsági előadások bemutatásának támogatására,

- b) színházi nevelési programok támogatására,

- c) új magyar nyelvű, illetve hazai nemzetiségi nyelvű színpadi művek és zeneművek, valamint kortárs magyar, illetve magyarországi drámák új bemutató keretében történő bemutatására,

- d) a tárgyévet megelőző évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó és az e törvényben meghatározott célok megvalósítása érdekében többletfeladatokat vállaló előadó-művészeti szervezetek támogatására,

- e) a kimagasló színvonalú és az e törvényben meghatározott célok megvalósítását előmozdító előadások országos és határon túli megjelenésére,

- f) a határon túli, Kárpát-medencei magyar előadó-művészeti szervezetek támogatására,

- g) jelentős nemzetközi színházi, táncművészeti és zeneművészeti fesztiválokon, vendégjátékokon való részvételre,

- h) szakmai dokumentációs és kutatási tevékenység támogatására.

(2) Az (1) bekezdés alapján kiírandó pályázatokról szóló döntései megalapozásához a miniszter az érintett bizottság javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésekre a szakmai kuratórium előterjesztése alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérő döntéseit a miniszter köteles megindokolni.

(3)

- d) a kijelölt szerv működéséhez szükséges előirányzatot.

(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a vezetői munkakör betöltésének feltételeit, a javadalmazást, a munkaviszony kezdő és befejező időpontját, a munkába lépés napját, az előadó-művészeti szervezet éves költségvetésének tervezett fő előirányzatait, valamint a fenntartó által meghatározott, így különösen az előadó-művészeti szervezet művészi arculatával, művészeti vezetésének módjával, teljesítménymutatóival, a foglalkoztatással kapcsolatos, továbbá a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek esetében a 17. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakkal összefüggő további tartalmi követelményeket. A pályázati kiíráshoz kapcsolódóan pályázati dokumentáció vagy személyes konzultáció lehetőségének biztosításával megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a pályázó számára a szervezetről, beleértve annak aktuális gazdasági helyzetét is.

### 3. CÍM — BALETTMŰVÉSZETI ÉLETJÁRADÉK

43/A. § (1) Balettművészeti életjáradékra jogosult az a személy, aki

- a) a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át – ide nem értve a képzés idejét – magántáncosi vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytatott,

- d) azon a napon, amelytől kezdődően a balettművészeti életjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és

- e) azon a napon, amelytől kezdődően a balettművészeti életjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével – nem részesül.

(3) A balettművészeti életjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

43/B. § (1) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a balettművészeti életjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, a balettművészeti életjáradékra jogosító idő megállapítására és igazolására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra,, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon balettművészeti életjáradékot kell érteni.

(2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, a balettművészeti életjáradék szüneteltetésére, megszűnésére és fedezetére, a megszűnéssel kapcsolatos jogkövetkezményekre, valamint a balettművészeti életjáradékban részesülő személyek öregségi nyugdíjára a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár előtti ellátást említ, azon balettművészeti életjáradékot kell érteni.

43/C. § A 43/A–43/B. § alapján balettművészeti életjáradékra nem jogosult, előadó-művészeti tevékenységet folytató személyek számára jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén előadó-művészeti járadék állapítható meg.

- 3. befogadó színház: előadások bemutatására alkalmas játszóhellyel rendelkező, társulat nélküli színház, ideértve az olyan cirkuszművészeti szervezetet is, amely az előadást állandó játszóhelyen, saját tulajdonú vagy rendelkezésű kőépületben valósítja meg,

- 7. előadó-művészeti szervezet: az önálló jogi személyiségű színház, balett- vagy táncegyüttes, szimfonikus zenekar, énekkar, kamara-szimfonikus zenekar, kamarazenekar, amely alaptevékenységeként előadó-művészeti színház-, tánc- vagy zeneművészeti tevékenységet lát el,

- 18. kamara-szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek létszáma legalább 24, legfeljebb 55 fő, ide értve a népi koncertzenekart is,

- 19. kamarazenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek létszáma legalább 12, legfeljebb 23 fő, ide értve a népi koncertzenekart és a big bandet is,

- 54. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

46. § (1) E törvénynek az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: módosító törvény) megállapított

- a) 4. § e)–f) pontját 2012. március 31-ét követően,

- b) 5/B. § (1) bekezdésének d) pontját és (2) bekezdését 2012. május 1-jét követően,

- c) 8. § (2) bekezdését a módosító törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépésnek a napján és az azt követően indult, illetve megismételt nyilvántartásba vételi eljárásokra,

- d) 16–20. §-át és 24. §-át a 2013. január 1-jétől igénybe vehető támogatások tekintetében,

- e) 47. § (2) bekezdésének b) és f) pontját 2012. március 31-ét követően kell alkalmazni. A 2012. december 31-éig igénybe vett támogatással az e törvénynek a támogatás igénybevétele napján hatályos szabályai szerint kell elszámolni.

(3) A 20. § (2) bekezdését a kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített szimfonikus zenekarok esetében 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a módosító törvénnyel megállapított 39. § (5) és (6) bekezdését a módosító törvény hatálybalépésének napján és az azt követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.

(4) 2014. január 1-jéig olyan előadó művészeti szervezet is nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősíthető, amely tekintetében a 11. § (2) bekezdés c) pontjában vagy a 11. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(5) Az Előadó-művészeti Tanács tagjainak jogviszonya a módosító törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépést követő 15. napon megszűnik. Az Előadó-művészeti Tanács a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeiben az érintett bizottság jár el. A miniszter a bizottság tagjait a módosító törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépést követő 15 napon belül kéri fel.

- c) határozza meg a balettművészeti életjáradék megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és megszüntetésének részletes eljárási szabályait,

- d) határozza meg az egyes előadó-művészeti tevékenységet folytatók járadéka igénybevételének feltételeit.

- a) a nyilvántartásba vételre, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségre, az igazolás kiállítására, valamint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági eljárásra, valamint a központi költségvetésből nyújtott támogatás mértékének megállapításához szükséges, továbbá a 11. § és a 12. § szerinti minősítés alapjául szolgáló adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat,

- d) a fizető nézőszám alsó határát,

- e) a szakmai próbajáték és próbaéneklés meghirdetésére vonatkozó szabályokat,

- f) a zenekar, énekkar tevékenysége folytatásának tárgyi feltételeit,

- h) az e törvény alapján a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetből nyújtott támogatás – az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban – elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült, e törvény szerinti beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.