2008. évi XCIX. törvény — mi változott? 2011. augusztus 18.

1. § (1) E törvény célja, hogy

- a) biztosítsa az előadó-művészeti élet szabadságának megvalósulását,

- b) fejlessze a színház, tánc- és zeneművészet művelését és ápolja a magyar anyanyelvi kultúrát,

- c) hozzájáruljon a művészeti kifejezések sokszínűségének biztosításához,

- d) meghatározza az egyes előadó-művészeti tevékenységekhez kapcsolódó állami szerepvállalás feltételeit és szempontjait, elősegítve a kiegyensúlyozott, tervezhető szervezeti működést,

- e) biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását,

- f) támogassa az előadó-művészeti társulati értékteremtő munkát,

- g) elősegítse magyar nyelvű alkotások létrejöttét, ideértve a határon túli magyar alkotók és előadó-művészeti szervezetek értékteremtő tevékenységét is, magyar szerzők műveinek előadását, hazai nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén születő alkotások létrejöttét és bemutatását,

- h) támogassa az előadó-művészeti szervezetek művészeti és gazdasági együttműködését, hazai és külföldi vendégelőadások létrejöttét, színvonalas külföldi alkotások magyarországi bemutatását,

- i) elősegítse a gyermek és ifjúsági korosztály hozzáférési lehetőségeit a színház-, tánc- és zeneművészeti alkotások, előadások megismeréséhez, továbbá a minőségi előadó-művészeti szolgáltatások iránti társadalmi igény erősödését, hozzájáruljon az állami és az önkormányzati oktatási-nevelési feladatok ellátásának eredményességéhez, ösztönözze a művészeti értéket képviselő előadásokkal, hangversenyekkel kevésbé ellátott területeken élők kulturális igényeinek kielégítését,

- j) támogassa a szakmai dokumentációs és kutatási tevékenységet,

- k) megteremtse az állami támogatással érintett előadó-művészeti szervezetek működésével érintett épület- és eszközállomány integrált nyilvántartását,

- l) ösztönözze az államháztartáson kívüli források bevonását az előadó-művészeti szervezetek működésébe, működtetésébe, fejlesztésébe, valamint

- m) előmozdítsa az előadó-művészek foglalkoztatáshoz fűződő és a hivatásgyakorlással összefüggő érdekeinek védelmét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében e törvény

- a) meghatározza a szakmai együttműködés, döntés-előkészítés és érdekegyeztetés struktúráját és szabályait,

- b) meghatározza a színház-, tánc- és zeneművészeti tevékenység központi költségvetési támogatásának szabályait,

- c) megállapítja az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos hatósági és egyéb állami feladatokat, valamint

- d) megállapítja az előadó-művészeti szervezetekben foglalkoztatottakra vonatkozó sajátos munkajogi szabályokat.

3. § (1) Az Alkotmányban biztosított művelődéshez való jog érvényre juttatásának elősegítése érdekében az állam a központi költségvetésből előadó-művészeti szervezeteket tart fenn és – az e törvényben foglalt feltételek szerint – hozzájárul ahhoz, hogy a helyi, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az önként vállalt helyi közszolgáltatási feladatellátás, illetve a kisebbségi közszolgáltatási feladatellátás körében megteremthessék az előadó-művészeti tevékenység feltételeit, továbbá pályázat útján támogatja és közszolgáltatási szerződés szerint elősegíti az egyéb, az előadó-művészeti tevékenység megújítását és sokszínűségét szolgáló előadó-művészeti szervezetek törekvéseit.

(2) Az önkormányzatok az (1) bekezdés szerinti feladatellátást előadó-művészeti szervezet fenntartásával vagy annak közszolgáltatási szerződés alapján történő támogatásával valósíthatják meg.

(3) Az állam az e törvény szerinti feladatait az érintett fenntartókkal és a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetekkel, illetve e szervezetek, továbbá a művészi, művészeti és az előadó-művészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más munkakörökben foglalkoztatottak érdek-képviseleti szervezeteivel együttműködve, a megfelelő érdekegyeztetést biztosítva látja el. Az állam biztosítja a támogatási eljárások során hozott döntések nyilvánosságát.

(4) Az állam az előadó-művészeti területet érintő támogatási gyakorlata során biztosítja az átláthatóságot és az e törvényben meghatározott célok közérdeknek megfelelő megvalósulását.

(5) Az előadó-művészeti szervezet művészeti tevékenysége – törvényben meghatározott, illetve az általa vállalt mértéken túl – nem korlátozható. Az állami vagy önkormányzati fenntartó az előadó-művészeti szervezetet művészeti évadterv benyújtására nem kötelezheti, annak előzetes minősítésére, elfogadására, továbbá fenntartói feladatainak ellátása körében az előadó-művészeti szervezet működésével összefüggésben művészeti, esztétikai elvárások érvényesítésére nem jogosult.

(6) Az előadó-művészeti szervezet a fenntartó által biztosított, továbbá az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, valamint államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei felhasználásával látja el feladatait.

(7) Az előadó-művészeti rendszer működtetése az állam, az előadó-művészeti szervezet működtetése a fenntartó feladata.

(8) A fenntartó felelőssége, hogy – a költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezet esetén az államháztartás működésének követelményeit érvényesítve – biztosítsa az előadó-művészeti szervezet működésének tárgyi, pénzügyi és személyi feltételeit.

- e) meghatározza a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek körét,

- f) a döntéshozatalra jogosultat tájékoztatja szakmai véleményéről a kiemelt előadó-művészeti szervezet alaptevékenységét érintő jelentős szakmai változással, átalakításával, más szervezettel történő összevonásával, jogutód nélküli megszüntetésével kapcsolatban, valamint

- g) működteti a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsot, a Színházművészeti Bizottságot, a Zeneművészeti Bizottságot és a Táncművészeti Bizottságot.

### 2. CÍM — A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács

5. § (1) A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: NEÉT) az e törvény által szabályozott jogviszonyokat érintő szakmai, szakmapolitikai és támogatási kérdések érdekegyeztetési fóruma.

(2) A NEÉT 24 tagú. A tagok megbízatásának időtartama 4 év, amely legfeljebb egyszer újabb 4 évre meghosszabbítható.

(3) A NEÉT tagjai:

- a) a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek által delegált 11 fő, amelyből 4 főt a színházművészet, 2 főt a báb- és cirkuszművészet, 1 főt a független színházművészet, 2 főt a táncművészet, 2 főt a zeneművészet területéről kell jelölni,

- b) a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetek által delegált 3 fő,

- c) a megyei önkormányzatok által delegált 1 fő, a megyei jogú városi önkormányzatok által delegált 2 fő, a fővárosi önkormányzat által delegált 1 fő, az országos kisebbségi önkormányzatok által delegált 1 fő,

- d) az előadó-művészeti felsőoktatási intézmények által delegált 3 fő, valamint

- e) az országosan reprezentatív művészeti szakszervezetek által delegált 2 fő.

(4) A NEÉT ülésein állandó meghívottként vesz részt a miniszter, továbbá tanácskozási joggal részt vehetnek a határon túli magyar előadó-művészeti szervezetek képviselői és az 5/A. § szerinti bizottságok 1-1 képviselője.

(5) Ha a (3) bekezdés szerint több szervezet együttesen jogosult delegálásra, azt a személyt kell delegáltnak tekinteni, akit az együttes delegálásra jogosult szervezetek többsége jelölt (többségi jelölés). Ha nincs ilyen jelölt, vagy egyenlő számú jelölés esetén a delegált személyét sorsolással kell meghatározni.

(6) A NEÉT ülését a miniszter szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja össze. A NEÉT ülését a miniszter a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni, ha legalább nyolc tag az ok és a napirend közlésével azt írásban kezdeményezi. A NEÉT működtetése során biztosítani kell az e törvényben meghatározott jogosítványok gyakorlásának lehetőségét.

(7) A NEÉT üléseinek jegyzőkönyvei, továbbá a NEÉT állásfoglalásai, javaslatai nyilvánosak.

(8) A NEÉT tagjai e tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

(9) A NEÉT a miniszter jóváhagyásával maga állapítja meg ügyrendjét. A miniszter a jóváhagyást indokolással, jogszabálysértésre hivatkozva tagadhatja meg.

#### 2/A. Cím

### Az előadó-művészeti bizottságok

5/A. § (1) Az előadó-művészeti bizottság (a továbbiakban: bizottság) a miniszter véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testülete.

(2) A miniszter 3 bizottságot hoz létre: a Színházművészeti Bizottságot, a Táncművészeti Bizottságot és a Zeneművészeti Bizottságot. A bizottság létszámát – amely nem lehet kevesebb a Színházművészeti Bizottság esetében 5, a Táncművészeti Bizottság és a Zeneművészeti Bizottság esetében pedig 3-3 főnél – a miniszter határozza meg.

(3) A bizottság tagjait az adott területen tevékenykedő elismert művészek és művészeti szakemberek közül a miniszter kéri fel. A bizottsági tagság a felkérés elfogadásával, az abban meghatározott feltételekkel jön létre, és felmentéssel vagy a tag lemondásával szüntethető meg. A bizottság tagjai a felkérésben meghatározott mértékű díjazásban részesíthetők.

(4) A bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottság ügyrendjét – a miniszter jóváhagyásával – és az éves munkatervét az 5/B. §-ban foglaltakra figyelemmel maga állapítja meg.

(5) A bizottság működéséhez – ideértve a tagok díjazásához – szükséges forrást az előadó-művészeti államigazgatási szerv költségvetésében kell biztosítani.

5/B. § (1) A bizottság

- a) a miniszter felkérésére vagy saját kezdeményezésre javaslatot tesz az előadó-művészeti tevékenységet érintő szabályozási kérdésekben,

- b) figyelemmel kíséri az előadó-művészeti terület helyzetét és lehetőségeit, különös tekintettel az előadó-művészeti szervezetek támogatási rendszerére, és szükség esetén javaslatot tesz annak felülvizsgálatára,

- c) javaslatot tesz a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek körére,

- d) kidolgozza, és a NEÉT-nek véleményezésre és javaslattételre, a miniszternek jóváhagyásra továbbítja a felosztási szabályzatot,

- e) az előadó-művészeti szervezet vezetője munkakörének betöltésére kiírt pályázati eljárás során tagokat delegál a szakmai bizottságba,

- f) a miniszter felkérésére előzetesen véleményt nyilvánít a 4. § d) pont szerinti közszolgáltatási szerződés megkötéséről,

- g) szakmai vélemény kialakításával segíti a minisztert a 4. § f) pontjában foglaltakra vonatkozó álláspontjának kialakítása előtt,

- h) kezdeményezi a miniszternél meghívásos pályázat kiírását az adott évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó előadó-művészeti szervezetek támogatására,

- i) közreműködik a területét érintő minőségbiztosítási szempontrendszer szakmai előkészítésében, valamint

- j) tevékenységéről évente beszámolót készít.

(2) A felosztási szabályzat tartalmazza

- a) a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek tevékenységének értékelési rendjét, a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek művészeti támogatásainak a művészeti támogatási keretösszegen belüli, egymáshoz viszonyított arányát,

- b) a 17. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit és a támogatások felosztásának számítási módját,

- c) a 17. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szempontok szerint felosztandó támogatások művészeti támogatási keretösszegen belüli, egymáshoz viszonyított arányát,

- d) az évente az előző költségvetési év teljesítési adatai és a 17. § (5) bekezdése szerinti évadbeszámolók ismeretében elvégzett tevékenységértékelés alapján elkészített, következő költségvetési évre vonatkozó felosztási javaslatot,

- e) az évente a 20. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit, a támogatások felosztásának számítási módját és a következő költségvetési évi támogatásokra vonatkozó felosztási javaslatot.

- a) az állam által fenntartott és az e törvény szerint támogatást igénylő előadó-művészeti szervezetekről, valamint az ágazati érdekegyeztetésben részt vevő előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezetekről, azok jogszabályban meghatározott adatairól hatósági nyilvántartást vezet,

- b) ellenőrzi a nyilvántartott előadó-művészeti szervezetek e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítését, amely ellenőrzés kiterjed a hatósági ellenőrzésre és a támogatások rendeltetésszerű felhasználására is,

- e) ellátja a NEÉT és a bizottságok működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, gondoskodik a bizottsági feladatok ellátásához szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásáról,

(3) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által végzett nyilvántartási, igazgatási és szolgáltatási tevékenységért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

- d) a tárgyévet megelőző évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó és az e törvényben meghatározott célok megvalósítása érdekében többletfeladatokat vállaló előadó-művészeti szervezetek támogatására,

- e) a kimagasló színvonalú és az e törvényben meghatározott célok megvalósítását előmozdító előadások országos és határon túli megjelenésére,

- f) a határon túli, Kárpát-medencei magyar előadó-művészeti szervezetek támogatására,

(2) Az (1) bekezdés alapján kiírandó pályázatokról szóló döntései megalapozásához a miniszter az érintett bizottság javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésekre a szakmai kuratórium előterjesztése alapján az érintett bizottság tesz javaslatot. A javaslattól eltérő döntéseit a miniszter köteles megindokolni.

(3)

(5) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv a beszámolókat összegzi, és azt megküldi a miniszternek, valamint az érintett bizottság tagjainak.

25. § (1) Az előadó-művészeti szervezetekben – a munkáltató személyétől függően – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) vagy a Kjt. szabályait az e fejezetben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

30. § (1) A munkáltató a karmester, karnagy, színművész, bábművész, artistaművész, magánénekes, magántáncos, segédszínész, csoportos szereplő munkakörben foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló határozatlan idejű jogviszonyát rendes felmondással, illetve felmentéssel (a továbbiakban együtt: felmondás) akkor is megszüntetheti, ha a foglalkoztatott számára a munkaszerződésben vagy – ha a munkaszerződésben erről nem állapodtak meg – a 31. § (3) bekezdésében megállapított előadásszám legalább 40%-a mértékéig az elmúlt évadban nem tudott és a következő évadban sem tud művészi feladatot biztosítani az előadó-művészeti szervezet megváltozott művészeti koncepciójával összefüggő ok miatt.

(6)

- b) magántáncos esetében legalább 40 előadás,

- c) magánénekes esetében legalább 40 előadás,

- e) segédszínész esetében legalább 120 előadás,

(4) A felek a munkaszerződésben a (3) bekezdés a)–c) pontjában foglaltaknál 40%-kal, a d)–f) pontjában foglaltaknál 25%-kal magasabb vagy alacsonyabb évadonkénti előadásszámban is megállapodhatnak.

37. § (1) A zenekari és énekkari tag esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozásának feltétele az eredményes szakmai próbajáték, illetve próbaéneklés, amelyek meghirdetésére vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Zenekari tag, énekkari tag és tánckari tag határozott időre létesített foglalkoztatására irányuló jogviszony esetén a munkáltató a továbbfoglalkoztatásra irányuló igenlő vagy nemleges nyilatkozatát legkésőbb a határozott időtartam lejárata előtt négy hónappal írásban közli a foglalkoztatottal.

(3) Ha a munkáltató elmulasztja a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételét, köteles a foglalkoztatottat – annak kérésére – legalább a lejáró szerződésnek megfelelő feltételekkel továbbfoglalkoztatni.

(4) A munkáltató a jogviszony meghosszabbítására vonatkozó részletes ajánlatát legkésőbb a szerződés lejártát megelőző három hónappal írásban közli, a munkáltató ajánlatára pedig a foglalkoztatott egy hónapon belül írásban nyilatkozik.

(3) A zenekari tag és énekkari tag egy szolgálatának időtartama három, az operaelőadások és a színpadi próba esetében négy óra, a nem színpadi próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.

(5) A zenekari, énekkari, illetve tánckari tagot a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja, ha a munkaszerződés

- a) zenekar esetében legalább 40 hangverseny,

- b) énekkar esetében legalább 32 hangverseny,

- c) balett- vagy táncegyüttes esetében legalább 40 balett-, tánc- vagy mozgásművészeti előadás, vagy

- d) zenekar, énekkar, balett- vagy táncegyüttes évadra vonatkozó szolgálatszáma legalább 80%-ának teljesítését írja elő.

(7) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazása szempontjából egy szolgálat egy előadást vagy egy próbát jelent. Ha a próba időtartama rövidebb, mint két óra, akkor – naponta legfeljebb egy alkalommal – fél szolgálatot kell elszámolni.

(9) A szolgálatokban meghatározott munkaelrendelés száma havonta nem haladhatja meg az (1)–(2) bekezdésben megállapított havi szolgálatszámot, egyebekben a munkáltató a 32. § szerinti munkaidőkeretet alkalmazhatja.

(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a vezetői munkakör betöltésének feltételeit, a javadalmazást, a munkaviszony kezdő és befejező időpontját, a munkába lépés napját, az előadó-művészeti szervezet éves költségvetésének tervezett fő előirányzatait, valamint a fenntartó által meghatározott, így különösen az előadó-művészeti szervezet művészi arculatával, művészeti vezetésének módjával, teljesítménymutatóival, a foglalkoztatással kapcsolatos, továbbá a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek esetében a 17. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakkal összefüggő további tartalmi követelményeket. A pályázati kiíráshoz kapcsolódóan pályázati dokumentáció vagy személyes konzultáció lehetőségének biztosításával megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a pályázó számára a szervezetről, beleértve annak aktuális gazdasági helyzetét is.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázatok véleményezésére szakmai bizottságot kér fel, melynek tagjai:

- a) az érintett bizottság négy,

- e) a munkáltatói jogkör gyakorlójának két

képviselője.

(9) A munkakör betöltéséről – a szakmai bizottság véleményét is mérlegelve – a munkáltatói jogkör gyakorlója harminc napon belül, önkormányzati fenntartó esetén a következő képviselő-testületi ülésén dönt. A nemzeti és etnikai kisebbségi előadó-művészeti szervezet esetében a munkáltató – ha nem kisebbségi önkormányzat – az érintett kisebbségi önkormányzat egyetértésével dönt. A döntést a szakmai bizottság véleményével együtt nyilvánosságra kell hozni. A nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet a sikeres pályázat egy példányát a döntést követő 15 napon belül az előadó-művészeti államigazgatási szerv részére megküldi.

40. § (1) A vezető munkakörének ellátásával szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy bízható meg. E paragrafus tekintetében szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül a felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelő diplomával vagy oklevéllel, továbbá a jogász, illetve a közgazdász oklevéllel tanúsított végzettség.

(3) A vezető vezetői tevékenységével összefüggésben jutalomban vagy más, munkáltatói döntésen alapuló egyéb többletjuttatásban abban az esetben részesíthető, ha az arra jogosító, mutatószámokon alapulóan meghatározott többletfeladatra, illetve többletteljesítményre vonatkozó feltételek a munkáltatóval kötött megállapodásban rögzítésre és teljesítésre kerültek.

(4) A vezető munkakörébe nem tartozó művészi, művészeti feladatok ellátásával kapcsolatos rendelkezéseket a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a vezető ilyen tevékenységeket az általa vezetett előadó-művészeti szervezetnél csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes, írásbeli engedélyével végezhet.

(5) Az állami vagy önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet vezetőjének határozott idejű munkajogviszonyát rendes felmondással megszüntetni nem lehet.

- 1. bábszínház: előadó-művészeti tevékenységét jellemző módon bábművészek közreműködésével, a bábművészeti eszközök és megoldások felhasználásával végző, állandó játszóhellyel rendelkező színház,

- 3. befogadó színház: előadások bemutatására alkalmas játszóhellyel rendelkező, társulat nélküli színház, ideértve az olyan cirkuszművészeti szervezetet is, amely az előadást állandó játszóhelyen, saját tulajdonú vagy rendelkezésű kőépületben valósítja meg,

- 8. énekkar: oratórikus vagy a cappella művek előadására alkalmas előadó-művészeti szervezet – ideértve a kamarakórust is –, ha létszáma legalább 12 fő,

- 12. fizetőnéző-szám: azoknak a magánszemélyeknek száma, akiket az előadó-művészeti szervezet előadás vagy hangverseny megtekintésére az általánosan érvényesített jegyár – bérlet esetében egy előadásra, értékesített előadás vagy hangverseny esetében egy belépőjegyre vetítetten – legalább 50%-os mértékét elérő fogyasztói áron közvetlenül vagy közvetve feljogosított, feltéve, hogy az esetleges értékesítési jutalékkal csökkentett jegyár, illetve az értékesített előadás vagy hangverseny ellenértéke az előadó-művészeti szervezetnél tényleges saját bevételként jelentkezik, továbbá azt, hogy utóbbi esetben – amennyiben arra sor kerül – a tényleges jegyértékesítést végző az általa értékesített belépőjegyek számáról az előadó-művészeti szervezetnek adatot szolgáltat,

- 16. hangverseny: zeneművek – ideértve az operaelőadáson történő zenekari és énekkari közreműködést is – személyes előadó-művészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása, amelyben a közreműködő zenekar vagy énekkar az e törvényben az érintett szervezettípus tekintetében meghatározott létszámot eléri vagy meghaladja (amennyiben az előadott mű vagy művek jellege, illetve ifjúsági, iskolai hangverseny esetében a helyszín igazolt befogadóképessége indokolja, kivételes esetben a létszám legfeljebb 30 százalékkal kisebb lehet).

- 18. kamara-szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek létszáma legalább 24, legfeljebb 55 fő, ide értve a népi koncertzenekart is,

- 19. kamarazenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek létszáma legalább 12, legfeljebb 23 fő, ide értve a népi koncertzenekart és a big bandet is,

- 23. közszolgáltatási szerződés: művészeti közszolgáltatás nyújtására irányuló, legalább három évre szóló, e törvény szerinti tartalommal megkötött szerződés,

- 29. saját előadás: olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői jogokkal a színház rendelkezik, az előadás a színházzal szerződéses kapcsolatban álló alkotó- és előadóművészek művészi tevékenységével jön létre, és a színház szervezésével, a színház költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé,

- 40. értéknövelő beruházás: az előadó-művészeti szervezet létesítő okiratában meghatározott tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások bővítését, illetve minőségének javítását, továbbá az üzemeltetés hatékonyságát, költségeinek csökkentését szolgáló fejlesztés,

- 41. felújítás: az üzemeltetéssel érintett ingatlan egészére (teljes felújítás), illetőleg egy vagy több főszerkezetére, illetve a színpadtechnikára kiterjedő (részleges felújítás), időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik,

- 42. gyermek- és ifjúsági színház: egy évadon belüli bemutatóinak legalább 80%-át kitevő mértékig a 0–18 éves korosztályok életkori értelmi-érzelmi sajátosságainak megfelelő és e korosztályok színházi igényeinek kielégítését célzó előadó-művészeti tevékenységet végző színház,

- 43. karbantartás: az üzemeltetéssel érintett ingatlan és eszközök állagának, rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megelőző munkák (időszerű vagy tervszerű karbantartás), továbbá felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes berendezések cseréje (hibaelhárítás),

- 44. klasszikus szerző műve: klasszikus szerzőtől származó műnek kell tekinteni azt a művet, amely a bemutató időpontját megelőzően legalább 15 éve elhunyt szerzőtől származik. Szerzőtársak esetében a később elhunyt szerzőtárs halálának időpontja irányadó,

- 45. kortárs szerző műve: kortárs szerzőtől származó műnek kell tekinteni azt a művet, melynek tekintetében a 44. pont szerinti feltételek nem állnak fenn,

- 46. létesítménygazdálkodás: az előadó-művészeti szervezet tulajdonában vagy tartós használatában álló ingatlan üzemeltetésével, karbantartásával (ide nem értve: a részleges és teljes felújítást és az értéknövelő beruházást), a létesítő okirat szerinti tevékenységéhez kapcsolódó eszközgazdálkodással, szolgáltatás-ellátással, ingatlangazdálkodással, továbbá az egyéb, a művészeti tevékenységhez közvetetten szükséges tevékenység ellátása, az ahhoz szükséges szolgáltatások, személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

- 47. magyar szerző műve: e törvény alkalmazása szempontjából magyar szerző művének kell tekinteni a magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló színműíró vagy zeneszerző önálló szerzőként, illetve társszerzői vagy szerzőtársi közreműködésével alkotott színpadi művét,

- 48. szakirányú felsőfokú végzettség: a művészeti képzési területen, a munkakörnek megfelelő alap- vagy mesterképzési szakon szerzett oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség vagy annak megfeleltethető korábbi főiskolai vagy egyetemi oklevéllel tanúsított végzettség és szakképzettség, továbbá zene- és táncművészeti tevékenység esetében a tanári végzettség. Ha nincs a művészeti munkakörnek megfelelő hazai szakirányú felsőfokú képzés, akkor szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni a munkakör betöltéséhez szükséges szakmában szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő, szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést, az OKJ-ben szereplő szakképesítésnek tartalmilag megfeleltethető végzettséget, illetve minden korábbi jogszabály alapján szakmai vizsga teljesítésével szerzett művészi vagy művészeti munkakör betöltéséhez előírt szakmai végzettséget;

- 49. színpadtechnikai eszközök: épület alkotórészének nem minősülő, a színpadi előadó-művészeti tevékenységhez szükséges, illetve azt segítő műszaki (fény-, hang-, videotechnikai) eszközök, berendezések, továbbá az állandó játszóhelyen kívüli előadáshoz alkalmazott színpadi eszközök (mobilszínpad),

- 50. tájelőadás: az előadó-művészeti szervezet létesítő okiratában megjelölt székhely településen kívül játszott előadás,

- 51. üzemeltetés: az előadó-művészeti szervezet tulajdonában vagy tartós használatában álló, a művészeti alaptevékenységhez kapcsolódó ingatlan és eszközök rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások, személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

- 52. vendégelőadás: olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői jogokkal a felhasználási szerződés alapján meghatározott időre vagy előadásszámra a vendégszínház rendelkezik, az előadás a vendégszínház által szerződtetett alkotó- és előadóművészek művészi tevékenységével jön létre, és a fogadó színház szervezésével, a fogadó színház költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé.

46. § (1) E törvénynek az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: módosító törvény) megállapított

- a) 4. § e)–f) pontját 2012. március 31-ét követően,

- b) 5/B. § (1) bekezdésének d) pontját és (2) bekezdését 2012. május 1-jét követően,

- c) 8. § (2) bekezdését a módosító törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépésnek a napján és az azt követően indult, illetve megismételt nyilvántartásba vételi eljárásokra,

- d) 16–20. §-át és 24. §-át a 2013. január 1-jétől igénybe vehető támogatások tekintetében,

- e) 47. § (2) bekezdésének b) és f) pontját 2012. március 31-ét követően kell alkalmazni. A 2012. december 31-éig igénybe vett támogatással az e törvénynek a támogatás igénybevétele napján hatályos szabályai szerint kell elszámolni.

(2) 2018. január 1-jéig olyan színház, balett- és táncegyüttes is nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősíthető, amely tekintetében a 11. § (2) bekezdés b) pontjában vagy a 11. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(3) A 20. § (2) bekezdését a kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített szimfonikus zenekarok esetében 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a módosító törvénnyel megállapított 39. § (5) és (6) bekezdését a módosító törvény hatálybalépésének napján és az azt követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.

(5) Az Előadó-művészeti Tanács tagjainak jogviszonya a módosító törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépést követő 15. napon megszűnik. Az Előadó-művészeti Tanács a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyeiben az érintett bizottság jár el. A miniszter a bizottság tagjait a módosító törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépést követő 15 napon belül kéri fel.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

- a) a nyilvántartásba vételre, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségre, az igazolás kiállítására, valamint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat,

- b) a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek a 11. § és a 12. § alapján megállapított körét,

- c) a 6. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott,

- d) a fizető nézőszám alsó határát,

- e) a szakmai próbajátékra, illetve próbaéneklésre vonatkozó részletes szabályokat,

- f) a pályázati eljáráshoz kapcsolódó minőségbiztosítási szempontrendszert,

- g) a 24. § (3) bekezdése szerinti forrásból nyújtott támogatás – az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban – elszámolható költségeinek körét, a beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott,

- h) a kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősülő előadó-művészeti szervezet számára a 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti forrásból nyújtott támogatás elosztásának, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és felhasználására vonatkozó ellenőrzésének szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.

(3)

50. §