# 2008. évi LXXV. törvény a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről Az Országgyűlés a fegyelmezett, átlátható és hosszú távon fenntartható költségvetési politika megteremtése és folytatása, valamint az ország hosszú távú gazdasági versenyképességének költségvetési eszközökkel való szolgálata érdekében – figyelemmel a jelenlegi és a jövő nemzedékek közötti igazságosság igényére, valamint a társadalom általános öregedésével kapcsolatos állami kiadások következő évtizedekben várható növekedésére a következő törvényt alkotja. ### A FELELŐS KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKAALAPVETŐ CÉLJAI 1. § (1) A felelős költségvetési politika célja az államadósság hosszútávon fenntartható szintjének elérése a költségvetés tartósan egyensúlyközeli állapotának biztosítása révén. (2) A költségvetési politika hosszútávon szolgálja az ország regionális és globális versenyképességét azáltal, hogy az állami újraelosztás mértékét az ehhez szükséges szintre korlátozza. (3) A költségvetési politika rövid- és középtávú céljait e törvény rendelkezései szerint az állami költségvetésről szóló törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény), valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek állapítják meg. ### A FELELŐS KÖLTSÉGVETÉSI DÖNTÉSHOZATAL SZABÁLYAI ### A költségvetés-politikai szabályok alapvető fogalmai 2. § (1) A költségvetés-politikai szabályokat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) által és a (2) bekezdésben meghatározott fogalmak figyelembevételével kell alkalmazni. (2) E törvény alkalmazásában: - a) egyenlegromlás: a többlet csökkenése vagy a hiány növekedése, - b) tárgyév: az az év, amelyre vonatkozóan a költségvetési törvény a költségvetési tételek részletes felosztását tartalmazza, - c) reálérték: a pénzben kifejezett érték és az árindex hányadosa, - d) árindex: az általános árszínvonalat, illetve annak megváltozását kifejező index. E törvény alkalmazásában, amely időszakokra rendelkezésre áll, a bruttó hazai össztermék deflátorát, egyéb esetekben a fogyasztói árindexet jelenti, - e) technikai kivetítés: a költségvetési bevételek és kiadások várható alakulására vonatkozó olyan számítás, amely a magángazdasági és demográfiai folyamatok, valamint a kihirdetett jogszabályok, jogerős bírósági döntések és az állami feladatok ellátásához szükséges erőforrások árszínvonal-változásból eredő értékváltozásának hatását veszi figyelembe, - f) magángazdasági és demográfiai tényezők: olyan gazdasági hatással járó tényezők, amelyeket a költségvetési politika nem képes közvetlenül kontrollálni, így különösen a népesség száma és összetétele, a magánszektor szereplőinek gazdasági döntései, vagy az éghajlati és világgazdasági hatások. ### KÖLTSÉGVETÉS-POLITIKAI SZABÁLYOKA KÖZPONTI ALRENDSZERRE 3. § (1) A költségvetési törvényben meg kell határozni a belső tételek egyenlegének a tárgyévet követő évre vonatkozó követelményét úgy, hogy a külső tételek egyenlegére vonatkozó legújabb technikai kivetítés alapján az elsődleges többlet nominális értéke ne legyen kisebb, mint a (2) bekezdés szerint a tárgyévet követő évre vonatkozóan egy évvel korábban előírt elsődleges egyenleg cél. (2) A költségvetési törvényben meg kell határozni a tárgyévet követő második évre vonatkozó elsődleges egyenlegcélt úgy, hogy - a) az elsődleges egyenlegcél nem lehet elsődleges hiány, és - b) az államadósság reálértéke a tárgyévet követő második év végén várhatóan ne haladja meg az államadósságnak a tárgyévet követő év végére várható értékét, valamint - c) az államadósság reálértéke a tárgyévet követő második év végén várhatóan ne haladja meg az államadósságnak a tárgyévet megelőző második év végi értékét. (3) A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a számítások során a tárgyévet megelőző második év államadósságának, mint viszonyítási alapnak az értékéhez hozzá kell adni a belső tételek egyenlegének tárgyévet megelőző második évi tényleges értéke és a költségvetési törvény szerinti tervezett értéke különbségét. 4. § (1) A költségvetési törvényben meg kell határozni, hogy az államháztartás központi alrendszere elsődleges kiadásainak a költségvetési törvényben tervezett, a tárgyévet követő második évre vonatkozó – (2) bekezdés szerint – korrigált főösszege a tárgyévet követő évre tervezett korrigált főösszeghez viszonyítva reálértéken milyen mértékben változhat. (2) Az (1) bekezdés szerinti korrigált főösszeg számításakor az elsődleges kiadásokat - a) csökkenteni kell az Európai Unió, valamint az európai uniós tagsághoz kapcsolódó, de Európai Unión kívüli állam költségvetéséből származó források tervezett összegével, - b) csökkenteni kell a központi költségvetési szervek saját bevételeinek tervezett összegével. (3) ### A költségvetési fegyelmet és átláthatóságot biztosító eljárási szabályok 5. § (1) A jogszabályok előkészítése során előzetes költségvetési hatásvizsgálat elvégzésével az előkészítőnek fel kell mérni a szabályozás költségvetésre gyakorolt várható hatásait. (2) A költségvetési hatások vizsgálata magában foglalja a tervezett jogszabály hatálybalépésétől számított legalább négy költségvetési évre vonatkozóan a tervezett szabályozás valamennyi lényeges, közvetlen és közvetett, a költségvetés bevételi vagy kiadási tételeit befolyásoló hatásának számszerű becslését, különös tekintettel a külső tételek, az államháztartásba tartozó intézmények bér jellegű kiadásainak alakulására, valamint az önkormányzatok számára törvényben előírt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi források megváltozására. (3) A költségvetési hatásvizsgálat tartalmazza továbbá a számítások során - a) alkalmazott feltevéseket, - b) összehasonlítási alapul vett technikai kivetítést, vagy más szervezet által készített és nyilvánosságra hozott technikai kivetítésre vonatkozó, egyértelmű utalást, - c) használt módszertan ismertetését. 6. § (1) A költségvetési politika fenntarthatóságának biztosítása érdekében a költségvetés tervezésének a valós gazdasági folyamatokon és megalapozott előrejelzéseken kell alapulnia. (2) Az Országgyűlés döntéseinek - a) megalapozott költségvetési hatásvizsgálaton kell alapulniuk, - b) biztosítaniuk kell, hogy elfogadásuk esetén sem a kihirdetés évében, sem az azt követő naptári évben sem a költségvetési egyenleg, sem a külső tételek egyenlege ne romoljon a technikai kivetítéshez képest. (3) A Kormány és a Kormány tagja feladat- és hatáskörét úgy gyakorolja, hogy az intézkedések meghozatalától, illetve rendelet elfogadása esetén a hatálybalépéstől számított második naptári év végéig a költségvetési egyenleg ne romoljon a technikai kivetítéshez képest. (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott valamennyi jogszabálytervezethez csatolni kell a költségvetési hatásvizsgálat lényeges megállapításait és eredményeit. ### A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ### A Költségvetési Tanács feladatai 7. § (1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozási tevékenységét támogató háromtagú testület. (2) A Költségvetési Tanács véleményt nyilvánít az Országgyűlésnek benyújtani tervezett költségvetési törvény tervezetéről. (3) A Kormány a költségvetési törvény tervezetét a (2) bekezdés szerinti véleménynyilvánítás céljából megküldi a Költségvetési Tanácsnak, amely a tervezet kézhezvételét követő 10 napon belül a tervezetre vonatkozó véleményét megküldi a Kormány részére. (4) A Költségvetési Tanács a (3) bekezdés szerinti véleményében a tervezetre észrevételeket tehet, valamint – ha a tervezettel kapcsolatban annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetései vannak – a tervezettel való egyet nem értését jelzi. (5) A Kormány a költségvetési törvényjavaslatot a Költségvetési Tanács véleményének kézhezvételét vagy – költségvetési tanácsi vélemény hiányában – a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlés elé. (6) Ha a Költségvetési Tanács a tervezettel kapcsolatban a (3) bekezdés szerinti határidőig egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és ismételt véleményezésre megküldi a Költségvetési Tanácsnak. A Költségvetési Tanács az ismételten megküldött tervezetre vonatkozó véleményét a tervezet kézhezvételét követő 5 napon belül megküldi a Kormány részére. (7) A Kormány a költségvetési törvényjavaslatot a (6) bekezdés szerinti eljárás esetén a Költségvetési Tanács újabb véleményének kézhezvételét vagy – költségvetési tanácsi vélemény hiányában – a (6) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlés elé. (8) A Költségvetési Tanács véleményét – ha a (6) bekezdés szerint ismételt véleményezésre került sor, az ismételten megküldött tervezetre vonatkozó véleményt – az Országgyűlés honlapján a költségvetési törvényjavaslat benyújtását követően haladéktalanul közzé kell tenni. 8. § ### A Költségvetési Tanács és tagjainak jogállása 9. § (1) A Költségvetési Tanács tagja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdász. (2) A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által kinevezett tagja az elődje megbízatásának megszűnésekor, illetve ha elődje megbízatásának megszűnését követően nevezték ki, a kinevezésével lép hivatalba. (3) A Magyar Nemzeti Bank elnökének és az Állami Számvevőszék elnökének a Költségvetési Tanács munkájában végzett tevékenysége nem érinti e szervezetek törvényben meghatározott feladatait. A Költségvetési Tanács és annak tagjaként eljáró személy által képviselt álláspont, meghozott döntés a Magyar Nemzeti Bank elnökét és az Állami Számvevőszék elnökét elnöki feladatainak ellátása során nem köti. 10. § (1) A Költségvetési Tanács tagjai közül a köztársasági elnök által kinevezett tag - a) vezeti a Költségvetési Tanácsot, - b) hívja össze a Költségvetési Tanács ülését és állapítja meg annak napirendjét, - c) képviseli a Költségvetési Tanácsot. - d) - e) (2) (3) A Költségvetési Tanács működésére vonatkozó szabályokat a Költségvetési Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg, amelyet a Költségvetési Tanács egyhangú döntéssel fogad el. (4) (5) A Költségvetési Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Döntéseit a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. 11–12. § 13. § (1) A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által kinevezett tagjának megbízatása megszűnik: - a) a megbízatási időtartam leteltével, - b) lemondással, - c) a köztársasági elnök általi visszahívással, - d) halálával. (2) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel. 14. § A Költségvetési Tanács tagjai az e törvényben foglalt feladataik ellátásáért illetményre és egyéb juttatásokra nem jogosultak. 15–16. § ### ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ### Hatályba lépés 17. § (1) E törvény – a (2)–(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – 2009. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 18. § (1), (3) és (4) bekezdése a kihirdetését követő napon lép hatályba. (3) E törvény 3. §-a – az e § (4) bekezdésében foglaltak kivételével –, 22. § (2) bekezdésében módosított Áht. 2/A. § (2) bekezdésének c) és d) pontja, 22. § (9) bekezdésében módosított Áht. 36/B. § (1) bekezdése, valamint a 22. § (3) bekezdése 2009. július 1-jén lép hatályba. (4) E törvény 3. § (2) bekezdésének c) pontja, 5., 6. és 22. §-a – az e § (3) bekezdésében foglalt kivételekkel – 2010. január 1-jén lép hatályba. ### Átmeneti rendelkezések 18. § (1) A Költségvetési Tanács Titkársága 2010. december 31-én megszűnik. (2) A Költségvetési Tanács Titkársága mint munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. § (1) bekezdés c) pontja szerint, jogutód nélkül szűnik meg. (3) A Költségvetési Tanács Titkárságának jogai és kötelezettségei – a munkáltatókat megillető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek kivételével – az Országgyűlés Hivatalát illetik meg és terhelik. 18/A. § (1) A Költségvetési Tanács Titkárságának megszűnése kapcsán a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az Áht., a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), a Kjt. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az Áht. szerinti megszüntető okiratot a Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagja legkésőbb december 29-éig az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatójának egyetértésével adja ki és küldi meg a kincstárnak. Az Áht.-ban és végrehajtási rendeletében az irányító szerv számára a megszüntetéssel kapcsolatban előírt más kötelezettségeket tartalmazó rendelkezések nem alkalmazhatók. (3) Az Áht. 96. § (1) bekezdésében a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat közzétételére vonatkozó előírást, az Mt. 94/A–94/G. §-át és a Kjt. 38/A. §-át nem kell alkalmazni. (4) Az Mt. 94/H. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy annak (2)–(4) bekezdésében előírt tájékoztatást a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését követő három munkanapon belül kell teljesíteni. (5) A Kjt. 37/A. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felmentési idejüket töltő közalkalmazottaknak legkésőbb december 31-éig ki kell fizetni illetményüket, egyéb járandóságaikat, és ki kell adni számukra az egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. (6) Az Art. alapján a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési és más kötelezettségek teljesítését 2010. december 31-ét követően a kincstár látja el. (7) A Ptk. rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Költségvetési Tanács Titkársága által megkötött szerződéseket az Országgyűlés Hivatala 2011. február 28-áig jogosult legalább 60 napos határidővel felmondani akkor is, ha egyebekben erre a szerződés nem ad lehetőséget. 18/B. § (1) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését követően meg kell kezdeni a Költségvetési Tanács Titkárságának iratanyagával, az általa kezelt vagyon átadásával-átvételével kapcsolatos feladatok teljesítését a Költségvetési Tanács Titkársága és az Országgyűlés Hivatala között. (2) A Költségvetési Tanács Titkárságának a számviteli törvény szerinti 2010. évi beszámolóját – az átvett iratok, bizonylatok alapján – az Országgyűlés Hivatala készíti el. (3) A Költségvetési Tanács Titkársága a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését követően új kötelezettséget csak a megszűnésével kapcsolatban, az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatójának előzetes jóváhagyásával vállalhat. 18/C. § A Költségvetési Tanács e törvénynek a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos 9. § (2) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által jelölt, az Országgyűlés által megválasztott tagjainak megbízatása a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépése napján megszűnik. Az Állami Számvevőszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke által jelölt tagnak a megbízatás megszűnését követő három munkanapon belül kell kifizetni a fennmaradó illetményét és egyéb járandóságait, továbbá kell kiadni az egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. 18/D. § (1) A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagjának megbízatása 2010. december 31-én megszűnik. A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagjának megbízatása 2010. december 31-ét megelőzően kizárólag a 13. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján szűnhet meg. (2) A Költségvetési Tanács a köztársasági elnök által a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését követően elsőként kinevezett tagja 2011. január 1-jét megelőző kinevezése esetén 2011. január 1-jén, ezt követő kinevezése esetén a kinevezésével lép hivatalba. (3) A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagja megbízatásának megszűnéséig az e törvényben a Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagja és a köztársasági elnök által kinevezett tagja részére megállapított hatásköröket gyakorolja. A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagja e hatásköröket a megbízatásának megszűnését követően is gyakorolja a Költségvetési Tanács köztársasági elnök által kinevezett tagjának hivatalba lépéséig. (4) A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagjára megbízatásának megszűnéséig a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos 14. §-t alkalmazni kell. A Költségvetési Tanács köztársasági elnök által jelölt tagja részére 2010. december 31-ig ki kell fizetni illetményét és egyéb járandóságait, továbbá ki kell adni a jogszabályokban előírt igazolásokat. 19. § 20–22. §