2008. évi CIV. törvény — mi változott? 2014. július 21.
A 2014. március 15. és 2014. július 21. között hatályba lépett módosítások. 3 sor került be, 69 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. március 15.)Következő módosítás (2015. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 66 változatlan sor ⋯
### A tőkeemelés és befolyásszerzés szabályai
8. § (1) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára az MNB elnöke javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint
8. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára a Felügyelet Felügyeleti Tanácsának elnöke és az MNB elnöke együttes javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével kerülhet sor.
- a) a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével, vagy
- b) hivatalból, a hitelintézet egyetértése nélkül, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott esetben
kerülhet sor.
(2) A hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével megvalósuló intézkedés során
- a) a hitelintézet az alapszabálya szerint a 10. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott részvényt bocsát ki, és
⋯ 95 változatlan sor ⋯
### Tulajdonosi irányítási jog
16. § (1) A Kormány rendeletben megállapítja, ha a hitelintézet
16–18. §
- a) húsz munkanapot meghaladóan igénybe veszi az MNB rendkívüli likviditási hitelét a legutolsó, könyvvizsgáló által felülvizsgált, az Szmt. szerinti közbenső mérleg készítésére irányadó szabályoknak megfelelően elkészített beszámoló mérlegfőösszegének öt százalékát meghaladó összegben,
- b) MNB által megállapított szavatoló tőkéje nem éri el a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény hatálybalépésének napján hatályos 76. §-ának (1) bekezdése szerinti tőkekövetelmény ötven százalékát, vagy
- c)
és a hitelintézet fizetésképtelensége a magyarországi pénzügyi közvetítőrendszer működésében súlyos károkat okozna.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletét hatályon kívül helyezi, ha
- a) a hitelintézet MNB által megállapított szavatoló tőkéje legalább kilencven egymást követő napon keresztül, folyamatosan a Hpt. 79. § (2) bekezdése szerinti tőkekövetelmény legalább százhuszonöt százaléka, és
- b) a hitelintézet kilencven egymást követő nap egyikén sem vette igénybe az MNB rendkívüli likviditási hitelét.
(3) A hitelintézet az (1) bekezdés alapján kiadott kormányrendelet hatálybalépését megelőző napra, mint fordulónapra – a kormányrendelet hatálybalépésétől számított kilencven napon belül – az Szmt. szerinti, független könyvvizsgáló által felülvizsgált közbenső mérleget készít.
(4) Az a hitelintézet, amely az Szmt. rendelkezései alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, a (3) bekezdés szerinti közbenső mérlegét az Szmt. konszolidált éves beszámolóra vonatkozó követelményeinek megfelelően készíti el.
(5) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletét akkor is hatályon kívül helyezi, ha a rendelet hatálybalépését követően öt év és egy nap eltelt.
(6) A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálatra nem lehet megbízni azt a könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot, aki a közbenső mérleg fordulónapját megelőző két üzleti évben a hitelintézet számára könyvvizsgálatot végzett. A közbenső mérleg felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló, könyvvizsgálói társaság a felülvizsgálatot követő három üzleti éven belül nem jelölhető ki a hitelintézet könyvvizsgálójává.
17. § (1) A hitelintézet, vagy a hitelintézet részvényese kezdeményezheti, hogy a Fővárosi Ítélőtábla nemperes eljárásban állapítsa meg, hogy
- a) a 16. § (1) bekezdésben foglalt feltételek a Kormány rendeletének kihirdetésekor nem teljesültek,
- b) a 16. § (2) bekezdésben foglalt feltételek a Kormány 16. § (1) bekezdése szerinti rendeletének kihirdetését követően legalább egy napig teljesültek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemről a bíróság haladéktalanul rövid úton értesíti az államháztartásért felelős minisztert.
(3) Bizonyítási indítványt a kérelmező kizárólag a kérelmében, a kérelmezett kizárólag az érdemi ellenkérelmében terjeszthet elő.
(4) Az eljárás során
- a) a kérelem megváltoztatásának vagy viszontkérelem benyújtásának,
- b) az eljárás felfüggesztésének,
- c) a mulasztás igazolásának
nincs helye.
(5) Az eljárás során a bíróság a feleket meghallgatja, és tárgyalást tarthat. A tárgyalás bármelyik fél távollétében is megtartható. A bíróság a kérelemről a beérkezésétől számított nyolc napon belül dönt.
(6) A bíróság az írásba foglalt határozatot annak kihirdetésekor átadja, vagy annak meghozatalát követően haladéktalanul kézbesíti a feleknek vagy képviselőiknek. A bíróság határozatával szemben a kihirdetést vagy a kézbesítést követő három napon belül fellebbezésnek van helye.
(7) A fellebbezésről a Legfelsőbb Bíróság három napon belül dönt. A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla határozatát helybenhagyja vagy megváltoztatja. A Legfelsőbb Bíróság az írásba foglalt határozatot annak kihirdetésekor átadja, vagy annak meghozatalát követően haladéktalanul kézbesíti a feleknek vagy képviselőiknek.
(8) Ha a bíróság a jogerős határozatában azt állapítja meg, hogy a 16. § (1) bekezdésében foglaltak feltételek a Kormány rendeletének kihirdetésekor nem teljesültek, vagy a 16. § (2) bekezdésében foglalt feltételek a Kormány 16. § (1) bekezdése szerinti rendeletének kihirdetését követően legalább egy napig teljesültek, a Kormány a rendeletét hatályon kívül helyezi úgy, hogy az a bíróság határozatának kihirdetésétől számított három napon belül hatályát veszítse.
18. § (1) A Magyar Állam a 16. § (1) bekezdés szerinti rendelet időbeli hatálya alatt kizárólagosan jogosult a hitelintézet közgyűlésének hatáskörébe tartozó ügyekben való döntésre. A Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el.
(2) A Magyar Állam a közgyűlés hatáskörében eljárva meghozott döntéseit a hitelintézet vezető tisztségviselőivel és a felügyelőbizottság tagjaival haladéktalanul, írásban közli.
(3) A Magyar Állam a közgyűlés hatáskörében eljárva köteles a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseinek a minősített többséget biztosító befolyással rendelkező részvényesre vonatkozó szabályai, és a hitelintézet stabil működése helyreállításához fűződő érdekek elsődlegessége alapján eljárni.
(4) A Magyar Állam a hitelintézettel szemben korlátlanul felel a Magyar Állam által a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség felróható megszegésével okozott károkért.
(5) A Kormány 16. § (1) bekezdése alapján kiadott rendeletének hatálybalépése napjától számított százhuszadik napig a hitelintézet részvényese a 16. § (3) és (4) bekezdése alapján elkészített közbenső mérleg szerinti egy részvényre – tulajdoni hányad alapján – jutó saját tőke értékével megegyező értéken eladási jogot gyakorolhat a Magyar Állammal szemben.
(6) A Magyar Állam az (5) bekezdés szerinti felajánlott részvényeket köteles megvásárolni és az eladási jog gyakorlására nyitva álló határidő utolsó napját követő harmincadik napig a vételárat a részvényesnek megfizetni.
(7) A Magyar Állam a részvényes ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik az államháztartásért felelős miniszter által a hitelintézet közgyűlésének hatáskörébe tartozó döntésével okozott károkért arra az időtartamra, amikor a Kormány 16. § (1) bekezdésében meghatározott olyan rendelete volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság megsemmisített, vagy amelyről a bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy kihirdetésekor a 16. § (1) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesültek.
### ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
### Felhatalmazó rendelkezések
19. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
19. §
- a)
- b) a 16. § (1) bekezdése alapján rendeletet adjon ki.
### Hatálybalépés
20. § (1) E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
⋯ 70 változatlan sor ⋯