§Nyílt Jogtár

2007. évi XVII. törvény — mi változott? 2018. január 1.

A 2017. június 2. és 2018. január 1. között hatályba lépett módosítások. 678 sor került be, 221 sor került ki.

Előző módosítás (2017. június 2.)Következő módosítás (2018. január 2.) →IdőállapotokHatályos szöveg
13 változatlan sor ⋯
3. § A végrehajtási feladatokat ellátó szervezetek minden ügyben kötelesek megkülönböztetés nélkül, az adott intézkedésre vonatkozó közösségi jogi aktusoknak és nemzeti hatáskörben kiadott jogszabályoknak, és az ezeken alapuló más rendelkezéseknek megfelelően, valamint a támogatási cél megvalósítását és rendeltetését elősegítő módon eljárni és intézkedni.
4. § Az ügyfél jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése során köteles elősegíteni a törvény végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek feladatainak végrehajtását.
3/A. § A mezőgazdasági támogatási eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása.
3/B. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ügyintézője jóhiszeműen, a jogszabály keretei között az ügyfél jogát és jogos – ideértve gazdasági – érdekét szem előtt tartva, az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el.
3/C. § A mezőgazdasági támogatási eljárás hivatalos nyelve a magyar. Külföldi természetes személy vagy vállalkozás vonatkozásában magyar nyelvet ismerő törvényes képviselője jár el.
3/D. § (1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv az erre irányuló kérelem megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül kivizsgálja a mulasztás okát, és a mulasztó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. E rendelkezések akkor is irányadók, ha – a határozat megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése folytán – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget az új eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségének.
(3) A felügyeleti szerv a (2) bekezdés szerinti intézkedésről az ügyfelet értesíti, továbbá ellenőrzi, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mulasztást követően határidőn belül eleget tesz-e eljárási kötelezettségének.
3/E. § A mezőgazdásági és vidékfejlesztési támogatási szerv a joghatóságát – ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot –, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
4. § (1) Az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. Az ügyfél jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése során köteles jóhiszeműen eljárni, valamint elősegíteni a törvény végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek feladatainak végrehajtását. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet terheli.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárása során az ügyfelet a támogatási feltétellel összefüggésben őt terhelő kötelezettség alól egyedi méltányosság alapján történő mentesítő intézkedésnek nincs helye.
4/A. § (1) A mezőgazdasági támogatási eljárásban ügyintézőként vagy döntési jogkörben nem vehet részt olyan személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(2) A mezőgazdasági támogatási ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, az ügyfél képviselőjeként vagy hatósági tanúként járt el.
(3) Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetőjének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti.
(4) A kizárás tárgyában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzésben dönt, és azt az ügyféllel is közli.
(5) Cselekvőképtelen kiskorú ügyfél a 45. § (3) bekezdésben foglalt jogutódlás kivételével a mezőgazdasági támogatási eljárásban nem vehet részt.
4/B. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkereséssel él más hatósághoz, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban azt
- a) az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolja,
- b) az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy – ha törvény meghatározott ügyfajtában lehetővé teszi – egyéb szerv vagy személy rendelkezik, vagy
- c) a külön jogszabályban meghatározott támogatási feltételek igazolása indokolja.
(2) Mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell a megkeresés teljesítése céljából, az ahhoz szükséges mértékben továbbított személyes adatok tekintetében is.
(3) A megkeresett szerv vagy személy csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresés teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett szerv vagy személy a megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés megérkezésétől számított öt napon belül e szervhez továbbítja, és erről egyidejűleg tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.
(4) A megkeresést a megkeresett szervhez történő beérkezését követően
- a) az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben tizenöt napon belül,
- b) az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben öt napon belül,
- c) az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben tíz napon belül
kell teljesíteni.
(5) Ha a megkereső hatóság közvetlen elektronikus hozzáféréssel is rendelkezik az eljárásához szükséges adatot nyilvántartó szerv nyilvántartásához, az adatot a nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel szerzi meg, kivéve, ha a nyilvántartáshoz való hozzáférés üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény miatt nem lehetséges.
(6) Ha a megkeresett szerv vagy személy határidőre nem teljesíti a megkeresést, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – határidő tűzésével – tájékoztatást kér a megkeresett szervtől vagy személytől ennek okáról. Ha a megkeresett szerv vagy személy nem teljesíti a tájékoztatást, illetve az eljárási cselekmény elvégzésére irányuló megkeresés teljesítését továbbra is megtagadja vagy elmulasztja, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a megkeresett szerv vagy személy egyidejű értesítése mellett az eljárási cselekményt elvégezni, továbbá ha a megkeresett szerv vagy személy felügyeleti szervvel rendelkező hatóság, akkor felügyeleti eljárást kezdeményez, egyéb esetben jelzi a mulasztást a szerv vezetőjének. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül intézkedik.
(7) A megkeresés teljesítésének (6) bekezdés szerinti elmaradásából eredő többletköltségeket a megkeresett szerv téríti meg.
(8) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a megkeresést kizárólag elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton lehet megküldeni, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.
(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hatóságok a megkeresés során elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását.
5. § A piaci szereplők gazdálkodása kiszámíthatóságának érdekében biztosítani kell, hogy:
- a) a támogatások kifizetéséért és az egyéb intézkedések lebonyolításának végrehajtásáért felelős intézményrendszer működése átlátható, szabályszerű, megfelelően szabályozott és a hatékonyság, gazdaságosság, eredményesség követelményeinek megfelelő legyen,
16 változatlan sor ⋯
### Fogalmak
9. § A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
9. § (1) E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
- a) beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 71. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott tevékenységek és az erdő faállományának minőségi javítását szolgáló törzsalakító nyesés. A társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;
- b) egyéb szervezet: a szakcsoport, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
- c) illetékes hatóság: az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 885/2006/EK bizottsági rendelet (2006. június 21.) 1. cikkének (2) bekezdése, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2014. augusztus 6.) 1. cikk (1) bekezdése alapján az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter;
- d) irányító hatóság: az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter mint
- da) a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 75. cikke és az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés a) pontja,
- db) a 2014–2020 programozási időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2013. december 17.) (a továbbiakban: 1305/2013/EU rendelet) 65. cikk (2) bekezdése és az Európai Halászati Alappal összefüggésben a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó közösségi jogi aktus
- 1. adatkezelő: a kifizető ügynökség, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a 12. pont b) alpontja szerinti irányító hatóság, valamint az 1305/2013/EU rendelet 66. cikk (2) bekezdés szerinti közbenső szervezet;
- 2. beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek és az erdő faállományának minőségi javítását szolgáló törzsalakító nyesés, azzal, hogy a társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;
- 3. egyéb szervezet: a szakcsoport, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
- 4. ellenőrző hatóság: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet;
- 5. folyamatban lévő eljárás: a kérelemre vagy hivatalból indult, véglegessé vált döntéssel még le nem zárt eljárás;
- 6. folyamatban lévő támogatás: az intézkedésben való részvétel iránti kérelem benyújtásától a kérelemre hozott döntés alapján az ügyfelet terhelő kötelezettségek fennállásáig tartó időszak;
- 7. gondatlanság: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben gondatlannak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködője, képviselője magatartása, amennyiben az a 27. pont szerint nem minősíthető szándékos magatartásnak;
- 8. hatáskörrel rendelkező hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó előírások és követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv;
- 9. igazoló hatóság: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet;
- 10. illetékes hatóság: a 885/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdése, valamint a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikk (1) bekezdése alapján az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter;
- 11. irat: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti irat, okirat, közokirat és magánokirat;
- 12. irányító hatóság: az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter mint
- a) az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 75. cikke és az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pontja,
- b) az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikk (2) bekezdése és az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal összefüggésben a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó közösségi jogi aktus alapján kijelölt hatóság;
- 13. keretkimerülés: a jogszabályban meghatározott jogosultsági keret teljes mértékű vagy olyan részleges kimerülése, amikor a fennmaradó rész (maradvány) az intézkedés jellegéből adódóan nem használható ki;
- 14. kifizető ügynökség: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkében meghatározottak szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt, és az illetékes hatóság által e feladat ellátására akkreditált szerv;
- 15. kölcsönös megfeleltetés: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. címében meghatározott rendszer;
- 16. közreműködő szervezet: az 1198/2006/EK tanácsi rendelet 3. cikk p) pontja szerinti szervezet;
- 17. mezőgazdasági célú csekély összegű támogatások:
- a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági célú általános csekély összegű támogatás,
- b) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás, továbbá
- c) a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatás;
- 18. mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv: a Kormány által rendeletben kijelölt szerv;
- 19. mezőgazdasági támogatási eljárás: mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vadgazdálkodási és agrár-vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó, e törvény hatálya alá tartozó eljárás;
- 20. monitoring: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet, valamint a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának rendszeres vizsgálata;
- 21. monitoring-adatgyűjtés: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet, az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, valamint a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának mérésére szolgáló adatok rendszeres gyűjtése;
- 22. monitoringrendszer: a monitoringtevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek, eszközök és eljárásrendek, valamint ezek együttes működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége;
- 23. nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a pályázat más adataiból vagy más, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegző lenyomat);
- 24. pénzügyi kapcsolat: olyan gazdasági kapcsolat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a vele kapcsolatban álló ügyfél között, amelynek alapján közöttük tartozások és követelések keletkeznek, azaz elszámolási viszony jön létre;
- 25. szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK Euratom tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésében megállapított tényállás;
- 26. szakrendszer: az ügyfélnyilvántartáshoz az ügyfél-azonosítóval kapcsolódó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó, általuk működtetett (vezetett) nyilvántartás;
- 27. szándékosság, súlyos gondatlanság (a továbbiakban együtt: szándékosság): a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben szándékosnak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködő, képviselő magatartása, amennyiben az ügyfél vagy az általa igénybevett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás az intézkedésekkel összefüggésben az ügyfél számára a jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve az intézkedésekkel összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás nélkül;
- 28. tanúsító szerv: az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkében meghatározottak szerinti szerv;
- 29. ügyfél: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, aki vagy amely támogatást igényel, támogatásra jogosult, vagy akit vagy amelyet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzés alá vont;
- 30. üzemzavar: az ügyfél és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és egyéb szervek közötti elektronikus úton történő kapcsolattartása során felmerült, az elektronikus kapcsolattartás eszközéül használt informatikai rendszer átmeneti vagy tartós olyan meghibásodása, valamint olyan karbantartásának időtartama, ami miatt az informatikai rendszerek nem tudják biztosítani az elektronikus tájékoztatást, az elektronikus úton történő kapcsolattartást, valamint az elektronikus irat feltöltését, letöltését, továbbítását;
- 31. vagyoni értékű támogatási jogosultság: a közvetlen támogatási intézkedések keretében az ügyfél számára megállapított olyan vagyoni értékű jog, amelynek azonosítását és nyilvántartását jogszabály írja elő.
alapján kijelölt hatóság;
(2) Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer, amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
- e) kifizető ügynökség: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2005. június 21.) 6. cikkében meghatározottak szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt, és az illetékes hatóság által e feladat ellátására akkreditált szerv;
- f) igazoló szerv: a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2005. június 21.) 7. cikkében meghatározottak szerinti szerv;
- g) közreműködő szervezet: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 3. cikk p) pontja szerinti szervezet;
- h) igazoló hatóság: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet;
- i) ellenőrző hatóság: az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet (2006. július 27.) 58. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet;
- j) helyi akciócsoport: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 62. cikk (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó szervezet;
- k) nemzeti vidéki hálózat: az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerint jogszabályban foglaltak szerinti szervezési, koordinációs feladatokat ellátó szervezet;
- l) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv: a Kormány által rendeletben kijelölt szerv;
- m) nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, pályázatban feltüntetett adatok olyan egyértelmű hiányossága vagy hibája, amely a kérelem, vagy a pályázat más adataiból vagy más, a végrehajtási feladatokat ellátó szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (aláírás, bélyegző lenyomat stb.);
- n) mezőgazdasági vagyoni értékű jog: 1. a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) foglaltaknak megfelelően kiosztott, az egységes támogatási rendszerben való részvételre feljogosító támogatási jogosultság, 2. a 73/2009/EK rendelet IV. cím 1. fejezet 10. cikkében meghatározott anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatási jogosultság, és a 11. cikkében meghatározott anyatehénre vonatkozó támogatási jogosultság, 3. a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK tanácsi rendelet 5. cikk j) pontjában meghatározott egyéni referenciamennyiség, 4. a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”), 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85h–85i. cikkében meghatározott új telepítési jog és újratelepítési jog, valamint 5. jogszabályban mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősített jog;
- o) kölcsönös megfeleltetés: a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet 2. cikk (31) bekezdésében, valamint a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1975/2006/EK rendelet 19. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
- p) hatáskörrel rendelkező hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó előírások és követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv;
- q) szabálytalanság: az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2988/95/EK Euratom tanácsi rendelet (1995. december 18.) 1. cikk (2) bekezdésében megállapított tényállás;
- r) mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatások: az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1535/2007/EK bizottsági rendelet (2007. december 20.), az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról szóló 875/2007/EK bizottsági rendelet (2007. július 24.), valamint a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet (2006. december 15.) hatálya alá utalt mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési állami támogatások;
- s) szándékosság, súlyos gondatlanság (a továbbiakban együtt: szándékosság): a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben szándékosnak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködő, képviselő magatartása, amennyiben az ügyfél vagy az általa igénybevett közreműködő, képviselő tudatában van annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás az intézkedésekkel összefüggésben az ügyfél számára a jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve az intézkedésekkel összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás nélkül;
- t) gondatlanság: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben gondatlannak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködője, képviselője magatartása, amennyiben az a 9. § s) pontja szerint nem minősíthető szándékos magatartásnak;
- u) keretkimerülés: a jogszabályban meghatározott jogosultsági keret teljes mértékű vagy olyan részleges kimerülése, amikor a fennmaradó rész (maradvány) az intézkedés jellegéből adódóan nem használható ki;
- ü) támogatási jogosultság: a közvetlen támogatási intézkedések keretében az ügyfél számára megállapított olyan vagyoni értékű jog, amelynek azonosítását és nyilvántartását közösségi jogszabály írja elő;
- v) monitoring: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 2006. december 15-i 1974/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1974/2006/EK bizottsági rendelet), az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007. március 26-i 498/2007/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 498/2007/EK rendelet) szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának rendszeres vizsgálata;
- w) monitoring-adatgyűjtés: az 1698/2005/EK tanácsi rendelet, az 1974/2006/EK bizottsági rendelet, az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, valamint a 498/2007/EK bizottsági rendelet szerint meghatározott mutatókra vonatkozóan végrehajtott, az intézkedések megkezdésekor, valamint a célkitűzéseikhez viszonyított előrehaladásának, hatásának mérésére szolgáló adatok rendszeres gyűjtése;
- x) monitoringrendszer: a monitoringrendszer a monitoring tevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek, eszközök és eljárásrendek, valamint ezek együttes működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége;
- y) pénzügyi kapcsolat: olyan gazdasági kapcsolat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a vele kapcsolatban álló ügyfél között, amelynek alapján közöttük tartozások és követelések keletkeznek, azaz elszámolási viszony jön létre;
- z) szakrendszer: az ügyfél-nyilvántartáshoz a regisztrációs számmal kapcsolódó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó, általuk működtetett (vezetett) nyilvántartás;
- zs) adatkezelő: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a 9. § d) pont db) alpont szerinti irányító hatóság, valamint az 1305/2013/EU rendelet 66. cikk (2) bekezdés szerinti közbenső szervezet.
9/A. § A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
- a) folyamatban lévő eljárás: a kérelemre vagy hivatalból indult, jogerős döntéssel még le nem zárt eljárás,
- b) folyamatban lévő ügy: az intézkedésben való részvétel iránti kérelem benyújtásától a kérelemre hozott döntés alapján az ügyfelet terhelő kötelezettségek fennállásáig tartó időszak.
9/B. § Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer; amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
- a) ügyfél törzsadat: a 28. § (2) bekezdése szerinti adatok;
- b) ügyfél-azonosító: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer keretében megállapított, az ügyfél egyedi azonosítását szolgáló szám;
- c) kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki (amely) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét;
- d) nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit (amelyet) a hatáskörrel rendelkező hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint a nem kérelemre induló eljárásai kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vett nyilvántartásba.
- c) kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki vagy amely a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét;
- d) hivatalból nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit vagy amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint nem kérelemre induló eljárás kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vett nyilvántartásba; illetve akinek vagy amelynek nyilvántartásba vétele a nem kérelemre induló eljárás során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogszabályban meghatározott feladatai végrehajtásához szükséges;
- e) elsődleges képviselő: elektronikus kapcsolattartás során az a természetes személy, aki az általa képviselt, kérelemre nyilvántartásba vett besorolású nem természetes személy ügyfélnek az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett, közhiteles hatósági nyilvántartás szerint önálló képviseleti joggal rendelkező kizárólagos törvényes képviselője, és rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre nyilvántartásba vett besorolású ügyfeleként rendelkezik saját ügyfél-azonosítóval.
9/A. §
9/B. §
### A törvény hatálya
10. § (1) A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó és gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, egyéb szervezet egyes intézkedésekben való részvételének rendjére, valamint az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban részt vevő személyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
10. § (1) A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó és gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy, egyéb szervezet egyes intézkedésekben való részvételének rendjére, valamint az ezzel összefüggő mezőgazdasági támogatási eljárásban részt vevő személyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az Európai Unió bármely tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyre, illetve egyéb szervezetre, továbbá az Európai Unió bármely tagállamában lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező arra a természetes személyre, aki (amely) Magyarországon gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytat, és a vonatkozó jogszabályok alapján:
11 változatlan sor ⋯
- a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA),
- b) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA),
- c) az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA), továbbá az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (a továbbiakban: ETHA) keretében, valamint
- d) a tagállami hatáskörben
- d) a tagállami hatáskörben,
- e) az Európai Unió általános költségvetése keretében
hozott intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos, az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek hatáskörébe tartozó eljárására.
(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt – a 9. § c) pontja, a 11. § (10) bekezdése, a 13. §-a, a III. Fejezete, a 36. § (3) bekezdése, a 43/A. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (9) bekezdése, a 81. § (1) bekezdés c)–g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)–d), j) és k) pontja kivételével – a 2007–2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni.
(1a) Az (1) bekezdés a) és c) pontja tekintetében e törvényt – a 9. § (1) bekezdés 10. pontja, a 11. § (10) bekezdése, a 13. §-a, 14. § (1) bekezdés f) pontja, a III. Fejezete, a 36. § (3) bekezdése, a 43/A. §, a 44. § (7) bekezdése, a 45. § (3) és (9) bekezdése, a 81. § (1) bekezdés c)–g) pontja, a 81. § (1a) és (2) bekezdése, a 81. § (3) bekezdés b)–d), j) és k) pontja kivételével – a 2007–2013. programozási időszak intézkedései tekintetében kell alkalmazni.
(2) E törvény végrehajtásáért az EMVA vagy az EHA terhére nyújtott támogatás tekintetében az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, az EMGA terhére nyújtott támogatás tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter felel, amelynek keretében:
(2) E törvény végrehajtásáért az EMVA, az EHA vagy az ETHA terhére nyújtott támogatás tekintetében az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, az EMGA terhére nyújtott támogatás és a tagállami hatáskörben hozott intézkedés tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter felel, amelynek keretében:
- a) az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint gondoskodik a belső kontrollrendszerek kialakításáról, azok folyamatos és hatékony működtetéséről, valamint
- b) felel az egyes végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek közötti feladatok elhatárolásáért.
4 változatlan sor ⋯
- b) az átruházott feladatot ellátó szervezet,
- c) az együttműködő szervezet,
- d) a hatáskörrel rendelkező hatóság,
- e) nemzeti vidéki hálózat, valamint
- f) a LEADER helyi akciócsoport.
- e)–f)
(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szervek, illetve szervezetek feletti egyes ellenőrzési jogosítványokat:
(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szervek, illetve szervezetek feletti egyes, a közösségi jogszabályok által meghatározott, támogatás kifizetéséhez kapcsolódó ellenőrzési jogosítványokat
- a) az igazoló szerv,
- a) a tanúsító szerv,
- b) az igazoló hatóság, valamint
- c) az EHA esetében az ellenőrző hatóság
- c) az EHA és ETHA esetében az ellenőrző hatóság
gyakorolja.
(5) Az igazoló szervi ellenőrzésre vonatkozóan a 885/2006/EK rendelet 5. cikke szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(5) Az tanúsító szervi ellenőrzésre vonatkozóan a 885/2006/EK rendelet 5. cikke szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(6) Az igazoló hatósági ellenőrzésre az 1198/2006/EK rendelet 60. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
(7) Az EHA esetében az ellenőrző hatósági ellenőrzésre az 1198/2006/EK rendelet 61. cikkében foglaltakat kell alkalmazni.
(8) A kifizető ügynökség az 1290/2005/EK rendelet 6. cikk (1) bekezdés a), illetve c) pontjában foglaltaknak megfelelő ellenőrzési tevékenysége során a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban, valamint e törvényben foglaltak szerint jár el.
(8) A kifizető ügynökség az 1306/2013/EU rendelet 7. cikkében foglaltaknak megfelelő tevékenysége során a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban, valamint e törvényben foglaltak szerint jár el.
(9) A (4) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatása nem érinti az államháztartásra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerinti független belső ellenőrzés keretében lefolytatott ellenőrzési tevékenységet.
(10) Ha az igazoló szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet és a nemzeti vidékfejlesztési hálózat titkársága kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a Kormány rendeletben intézkedik. A Kormány rendeletben intézkedik a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet, köztestület vagy személy átruházott feladatot ellátó vagy együttműködő szervezetként való kijelöléséről, valamint az általuk ellátandó hatósági feladatok köréről. A helyi akciócsoportot az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter jelöli ki.
(10) Ha az tanúsító szerv, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az ellenőrző hatóság, az átruházott feladatot ellátó szervezet, az együttműködő szervezet és a nemzeti vidékfejlesztési hálózat titkársága kijelöléséhez a közbeszerzésekről szóló törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a Kormány rendeletben intézkedik. A Kormány rendeletben intézkedik a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezet, köztestület vagy személy átruházott feladatot ellátó vagy együttműködő szervezetként való kijelöléséről, valamint az általuk ellátandó hatósági feladatok köréről. A helyi akciócsoportot az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter jelöli ki.
(11) E törvény hatálya nem terjed ki a Közös Agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek importjának engedélyezésére.
3 változatlan sor ⋯
(14) A 28–30/A. §-ban meghatározott nyilvántartással összefüggő kötelezettségek kiterjednek a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben részt vevő ügyfelekre is. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásaira vonatkozó törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
12. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásban – a (2)–(4) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
12. § (1)–(2)
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás megindítására, a kérelem benyújtása és a hiánypótlási felhívás során az ügyféltől be nem kérhető adatok és mellékletek körére, valamint az eljáró hatóság által az ügyfél kérésére a más hatóságtól beszerzendő adatokra vonatkozó rendelkezései.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatásköre az akkreditált feladataihoz kapcsolódó, az e törvény szerinti mezőgazdasági támogatási eljárás keretében kizárólagos.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatásköre az akkreditált feladataihoz kapcsolódó hatósági eljárás keretében kizárólagos.
(4)
(5)
(6) Jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie, illetve elektronikus úton kell kapcsolatot tartania.
(6) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie, illetve elektronikus úton kell kapcsolatot tartania.
### II. Fejezet — AZ IRÁNYÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS EGYES INTÉZMÉNYEI
30 változatlan sor ⋯
- cg) a külön jogszabályban meghatározott esetekben;
- d) irányítja a nemzeti vidéki hálózatot;
- e) a 1698/2005/EK rendelet 75. cikk (1) bekezdésének a) pontja végrehajtása érdekében az EMVA intézkedései esetén az általa meghatározott körben jóváhagyja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által alkalmazott eljárásrendeket, valamint a törvény alapján kötött megállapodásokat;
- f) gyakorolja a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályai szerint a felügyeleti szervet megillető jogosítványokat;
- f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felett szakmai irányítási jogkörből eredő kormányrendeletben meghatározott egyes jogosítványokat, valamint a 9. § (1) bekezdés 12. pont a) pontja szerinti irányító hatóságként felügyeleti jogkört gyakorol;
- g) felel a partnerség elvének közösségi jogszabályok szerinti érvényesüléséért;
- h) működteti a monitoringrendszert, valamint átveszi és kezeli az 1698/2005/EK rendeletben, valamint az 1198/2006/EK rendeletben foglalt adatszolgáltatási, jelentéstételi és értékelési kötelezettségek teljesítésére, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által gyűjtött és összesített, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben nyilvántartott monitoringadatokat.
(1a) Az agrárpolitikáért felelős miniszter kormányrendeletben meghatározottak szerint szakmailag irányítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet.
(2) Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (1) bekezdés szerinti irányító hatósági feladatai ellátása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tekintetében az Áht. 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket gyakorolja.
(3)
19 változatlan sor ⋯
### Az átruházott feladatokat ellátó szerv feladatai
16. § Az EMGA és az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatokat átruházás útján is elláthatja.
16. § A 11. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása, valamint az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott adatok bejelentéséhez és azok módosításához kapcsolódó eljárások esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatokat hatáskörének más szervre szerződéssel történő átruházás útján is elláthatja.
17. § (1) Az átruházott feladatot ellátó szerv a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nevében jár el.
39 változatlan sor ⋯
(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzések eredményeiről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a (3)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően tájékoztatja.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés keretében történő ellenőrzések ellátásával, valamint az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes feltételekről írásban állapodnak meg. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felé ellenőrzési eredményeket szolgáltató szerv a kölcsönös megfeleltetés keretében történő ellenőrzések ellátásával, valamint az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes feltételekről írásban állapodnak meg. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
- a) a hatáskörrel rendelkező hatóság által a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó feltételek ellenőrzésének a körét;
- b) az ellenőrzés során alkalmazandó mintavétel módját;
- c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésre kiválasztott ügyfeleinek és azok kérelmeinek a hatáskörrel rendelkező hatóság részére átadandó adatainak körét;
- c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzésre kiválasztott ügyfeleinek és azok kérelmeinek a hatáskörrel rendelkező hatóság részére átadandó adatainak körét; és
- d) a hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállítandó ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmát, átadásának ütemezését és módját.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatcsere kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett integrált informatikai rendszer, valamint nyilvántartási rendszerek kód- és törzsadatait kell alkalmazni, különös tekintettel a kiválasztásra kerülő ügyfelek azonosítására.
6 változatlan sor ⋯
### A nemzeti vidéki hálózat feladatai
20. § (1) Az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerinti nemzeti vidéki hálózat felállításával, irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat az irányító hatóság a külön jogszabályban foglaltak alapján felállított irányító egység közreműködésével látja el.
20. §
(2) Az irányító egység, valamint a nemzeti vidéki hálózat az EMVA esetében az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke szerinti feladatokon túl az irányító hatóság által meghatározottak szerint átruházott feladatkörben is eljárhat, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel együttműködési megállapodást köthet.
### A helyi akciócsoport
21. § (1) A helyi akciócsoport az 1698/2005/EK rendelet 63. cikk (a) és (b) pontja szerinti feladat ellátása során – figyelemmel a 62. cikk (2) bekezdésében foglaltakra – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel kötött külön megállapodás alapján átruházott feladatkörben is eljárhat.
21. §
(2) Jogszabály előírhatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megállapodás csak az irányító hatóság által a külön jogszabályban foglaltak szerint elismert jogi személynek minősülő helyi akciócsoporttal köthető.
(3) A helyi akciócsoport (1) bekezdés szerinti eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek, illetve kormányzati ügykezelőnek kinevezhető lenne. A személyi feltételek vonatkozásában jogszabály további rendelkezéseket tartalmazhat.
### III. Fejezet — ADATKEZELÉS, NYILVÁNTARTÁSOK
### A támogatási adat kezelése
5 változatlan sor ⋯
- c) a monitoring-adatszolgáltatás keretében gyűjtött adatokat, valamint
- d) az ügyfél ellenőrzése során harmadik személyről nyert – személyes adatként az a) pont szerinti – adatokat [az a)–d) pontok a továbbiakban együtt: támogatási adat] az adott támogatási jogcímre vonatkozó intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti.
(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazás időtartama alatt nyilvántartja az ügyfél nevében eljáró állandó meghatalmazott természetes személy személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosítóját a meghatalmazás alapján eljáró személyek beazonosíthatósága és eljárási jogosultságának ellenőrizhetősége érdekében.
(2) Az adatkezelő szerv a törvényben meghatározott más szerv, illetve szervezet nyilvántartásából átvett adatot csak az ügyfél személyazonosításához, a támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek ellenőrzéséhez, az ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához használhatja fel.
(3) Amennyiben törvény megengedi az adatkezelő szerv és más hatóság között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, az adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet teljesíteni.
(4) Az adatkezelő szerv a támogatási adatot a intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül az adatkezelő szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik.
(4) Az adatkezelő szerv a támogatási adatot az intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jogra vonatkozó elévülési időn belül az adatkezelő szerv hatáskörébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával összefüggésben átadhatja az átruházott feladatot ellátó szervnek, illetve az együttműködő szervezetnek, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságnak és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felé ellenőrzési eredményeket szolgáltató szervnek, amely szervek, illetve szervezetek ezen adatokat kezelik.
(5) A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hozzájárulást adott.
### Adatszolgáltatás
23. § (1) Ha az adatkezelő szerv az elhunyt magánszemély támogatásával összefüggésben eljárást folytat vagy azt kezdeményezi, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, az adatkezelő szerv megkeresésére a hagyatéki leltározást végző szerv adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, valamint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről.
4 változatlan sor ⋯
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó – a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos – támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, illetve a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos adatokat összesített adatként statisztikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át a Központi Statisztikai Hivatalnak.
(5)
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfélre vonatkozó – a gazdálkodással, a termőföld-hasznosítással, az állattartással, az erdőgazdálkodással, a mezőgazdasági termékek tárolásával, feldolgozásával, valamint az egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, halászattal kapcsolatos – támogatási adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon, valamint a támogatások összegével, felhasználásával kapcsolatos egyedi azonosításra alkalmas adatokat szakpolitikai célú felhasználásra térítésmentesen adja át az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet részére.
### A támogatási adatok védelmére vonatkozókülön rendelkezések
24. § (1) Nem nyilvános támogatási adat az adatkezelő szerv eljárásában készített vagy rögzített, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti döntés megalapozását szolgáló adat.
24. § (1) Nem nyilvános támogatási adatnak minősül valamennyi, az adatkezelő szerv eljárásában készített vagy rögzített, a (2) bekezdésben meghatározott adatkörön kívüli adat.
(2) Az adatkezelő szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján az adatkezelő szerv által folyósított, a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból finanszírozott támogatásban részesülő ügyfél:
(2) Az adatkezelő szerv által kezelt támogatási adatok közül közérdekből nyilvános adat e törvény alapján az adatkezelő szerv által folyósított, a központi költségvetésből, illetve az EMGA-ból, az EMVA-ból, illetve EHA-ból vagy az ETHA-ból finanszírozott támogatásban részesülő ügyfél:
- a) családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye,
- b) a támogatás jogcíme,
27 változatlan sor ⋯
- b) az ügyészséget;
- c) az ügyész által jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;
- d) az illetékes nemzetbiztonsági szerv által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;
- e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervezetet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), az állami adóhatóságot, a vámhatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;
- e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervezetet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), a tanúsító szervet, az állami adóhatóságot, a vámhatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;
- f) az Európai Bizottságot, az Európai Számvevőszéket, az Európai Bíróságot;
- g) az illetékes hatóságot, az irányító hatóságot;
- h) a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;
2 változatlan sor ⋯
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogosult a nem nyilvános támogatási adatról az utólagos vállalat-ellenőrzések végrehajtásáért felelős hatóságot tájékoztatni, ha az az ügyfél intézkedésben való részvétele során tanúsított eljárásának utólagos ellenőrzéséhez szükséges.
(6)
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv EMGA tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter, EMVA és ETHA tekintetében az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, felkérése alapján jogosult a támogatásban részesülő ügyfelek személyre szóló tájékoztatására intézkedésenként.
(7) Az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet évente, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel megállapodásban rögzített ütemterv szerint jogosult szakpolitikai és gazdaságelemzési feladatainak ellátása céljából, a feladatainak ellátásához szükséges mértékben, egyedi azonosításra alkalmas módon az ügyfelek agrárgazdasági tevékenységgel össze nem függő személyes adatainak kivételével személyes adatok átvételére.
25/A. § (1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elrendeli a tanú, a tolmács és a szemletárgybirtokos, természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az adatok zárt kezelése iránti kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést kizárólag a kérelmet előterjesztővel kell közölni.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 4/A. § (5) bekezdése szerinti kiskorú ügyfél védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a kiskorú ügyfél adatainak zárt kezeléséről. A végzést a kiskorú ügyfél törvényes képviselőjével is közölni kell.
(3) A zártan kezelt adatok megismerésére csak az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető és a leíró, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője, a felügyeleti szerv, valamint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság erre felhatalmazott ügyintézője és vezetője, az illetékes ügyész és a közigazgatási per során eljáró bíró jogosult.
(4) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő – kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (1) bekezdésben meghatározott személy kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.
### Nyilvántartási rendszerek
26. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:
1 változatlan sor ⋯
- a) Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer,
- b) az intézkedések kezelésére szolgáló nyilvántartási és ellenőrzési rendszerek,
- c) földterület azonosítási rendszer,
- d) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása,
- d)
- e) intervenciós raktárregiszter,
- f) mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatások nyilvántartási rendszere,
- f) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az egy és ugyanazon vállalkozásokra vonatkozó adatokat is tartalmazó mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vadgazdálkodási, vidékfejlesztési csekély összegű támogatások nyilvántartási rendszere,
- g) monitoring adat-nyilvántartási rendszer,
- h) Tevékenységihely-nyilvántartási Rendszer [az a)–h) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek].
(1a) Ahol e törvény közhiteles nyilvántartásban szereplő adatról rendelkezik, ilyen adat esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az adott nyilvántartásban szereplő közhiteles adatokban bízva jogot szerez. Az ellenkező bizonyításáig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. Senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismeri, kivéve, ha a nyilvántartásba bejegyzett adat személyes adatnak vagy törvény által védett titoknak minősül, és megismerhetőségének törvényi feltételei nem állnak fenn.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartási rendszerek működtetéséhez kapcsolódó adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
(3) Az adatkezelő szerv részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése, továbbá az ügyfelek azonosítása céljából adatokat kell átadni:
14 változatlan sor ⋯
- 14. az Országos Halászati Adattárból,
- 15. a munkaügyi és munkavédelmi hatóság adatbázisából,
- 16. az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási szerv által kezelt adatbázisból,
- 17. az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó információs rendszerekből,
- 17. az Új Széchenyi Tervhez, illetve a Széchenyi 2020-hoz kapcsolódó információs rendszerekből,
- 18. az adóhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére (TEAOR' 08), és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból,
- 19. a Tenyészet Információs Rendszerből,
- 20. a Baromfi Információs Rendszerből,
12 változatlan sor ⋯
- 33. a köznevelés információs rendszerből,
- 34. az engedélyezett létesítmények nyilvántartási rendszeréből,
- 35. az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszerből,
- 36. az országos névjegyzékből.
- 36. az országos névjegyzékből,
- 37. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből (FELIR),
- 38. az országos lóinformációs rendszerből (OLIR),
- 39. szarvasmarha-információs rendszerből (SZIR),
- 40. Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerből (OKIR),
- 41. termékenyítési rendszerből (TER),
- 42. a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásából.
(3a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a (3) bekezdésben meghatározott feladata ellátása céljából az ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelyének címe, elhalálozására vonatkozó adata igénylésére jogosult, amely adatokat természetes személyazonosító adattal, a lakóhely címével, illetve kapcsolati kód alkalmazásával igényelheti.
(3b) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szerv az adatkezelő szerv megkeresésére annak törvényben rögzített feladatai ellátása érdekében elektronikus úton adatot szolgáltat azon természetes személyek személyazonosító adataira, állampolgárságára, elektronikus levélcímére, ügyfélkapu-azonosítójára vonatkozó adatokról, akik ügyfélkaput létesítettek, továbbá az ügyfélkapu-létesítés időpontjára vonatkozó adatokról. Ügyfélkapu megszüntetése esetén a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szerv az adatkezelő szerv megkeresésére elektronikus úton a tárhely címzéséhez szükséges adatokat szolgáltatja.
(4) Az adatkezelő szerv az ügyfélre vonatkozó támogatási adatokat egymással, valamint az e törvény alapján átvett adatokkal a feladatkörében végzendő ellenőrzés céljából köteles összevetni, illetve felhasználhatja.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzésekhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek működtetése érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóság részére a 26. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartási rendszerekben szereplő adatokat az ellenőrzések lefolytatásához és kiértékeléséhez szükséges mértékben átadja.
16 változatlan sor ⋯
### Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer
28. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság intézkedéseiben érintett ügyfelek azonosítását és a (2) bekezdés alapján törzsadatnak nyilvánított adatait az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) kell nyilvántartani.
28. § (1)
(2) Az ügyfél nyilvántartásba vételéhez és ügyfél-azonosító számának megállapításához nyilvántartásba kell venni:
- a) természetes személy esetén
- aa) nevét,
- ab) anyja nevét,
- aa) családi- és utónevét,
- ab) anyja születési családi- és utónevét,
- ac) születési helyét és idejét,
- b) nem természetes személy esetén
- ba) nevét,
- bb) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,
- bb) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,
- bc) székhelyét.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell
- a) természetes személy esetén
- aa) születéskori nevét,
- aa) születési családi- és utónevét,
- ab) állampolgárságát,
- ac) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító jelét,
- ac) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóazonosító jelét,
- ad) lakóhelyét (egyéni vállalkozó esetében székhelyét),
- ae) kiskorú esetében törvényes képviselője, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes esetében gyám, gondnok jelen a) pont szerinti adatát,
- af) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével,
- ag) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével,
- ah) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,
- ah) elektronikus levélcímét,
- ai) ügyfélkör szerinti azonosító adatát,
- aj) bankszámlaszámát és annak devizanemét – nem magyar állampolgárságú külföldi illetőségű magánszemély (a továbbiakban: külföldi természetes személy) – külföldi természetes személy esetén nemzetközi fizetési szám megadása is lehetséges,
- ak) szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonos elérhetőségét,
- b) nem természetes személy esetén
- ba) elnevezését, továbbá rövidített cégnevét,
- bb) képviseletére jogosult nevét, lakcímét,
1 változatlan sor ⋯
- bd) cégjegyzékszámát,
- be) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével,
- bf) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével,
- bg) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,
- bh) költségvetési szerv esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát,
- bg) elektronikus levélcímét,
- bh) törzskönyvi jogi személy esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát,
- bi) statisztikai számjelét,
- bj) működésének kezdetét,
- bk) ügyfélkör szerinti további azonosító adatát,
- bl) bankszámlaszámát és annak devizanemét – külföldi természetes személy esetén nemzetközi fizetési szám megadása is lehetséges,
- bm) szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonos elérhetőségét,
- c) külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetén az a) és b) pontban foglalt adatok mellett az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,
- d) az a)–c) pontban foglalt adatok mellett a magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét) is a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő, Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetében.
(3a) Az ügyfélnek elektronikus úton történő támogatási kérelem benyújtása esetén a kérelem benyújtásakor kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek kell lennie.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében
- a) ellátja a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatósági feladatokat,
1 változatlan sor ⋯
- c) törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben külön jogszabály alapján adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból,
- d) működteti az ügyfél-nyilvántartás informatikai rendszerét,
- e) nyilvántartja az ügyfél besorolását, amely lehet:
- ea) nyilvántartásba vett,
- ea) hivatalból nyilvántartásba vett,
- eb) kérelemre nyilvántartásba vett,
- f) a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél számára a nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítványt állít ki.
- f) az ügyfél nyilvántartásba vételéről és az ügyfél-azonosító megállapításáról döntést hoz,
- g) a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél ilyen irányú kérelmére a nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítványt állít ki.
(5) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságnál is be lehet nyújtani.
(5) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet – az erre rendszeresített nyomtatványon – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél lehet benyújtani.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig.
(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki.
(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki.
(8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfél-azonosító szám szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító szám állapítható meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszer az ügyfél-azonosító szám tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfél-azonosító szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító állapítható meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszer az ügyfél-azonosító tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
28/A. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette a vállalkozása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését is.
28/A. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben való részvétel során a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: 2004. évi XXXIV. törvény) hatálya alá tartozó vállalkozás köteles bejelenteni vállakozása 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítését.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtagadja a kifizetés teljesítését és elutasító döntést hoz, ha az ügyfél vagy más személy az ügyfél-nyilvántartásban rögzített, az ügyfél nevén szereplő fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.
(1a) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség forintban teljesítendő, a támogatás forintban utalandó ki. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján pénzforgalmi számla nyitására kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólag az ügyfél belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett ügyfelet megillető támogatást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv belföldi fizetési számlára történő átutalással teljesíti az ügyfél számára. A belföldi fizetési számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű ügyfelet megillető pénzösszeget a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél által megadott külföldi fizetési számlára, az ügyfél által meghatározott devizanemben utalja át.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott fizetési számlaszám bejelentéséhez az ügyfél nevére szóló fizetési számla létezését igazoló két hónapnál nem régebbi fizetésiszámla-kivonat másolatát, vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát kell csatolni, amely tartalmazza az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, valamint az ügyfél nevére szóló fizetési számlaszámot.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedés vonatkozásában kifizetésre csak az az ügyfél jogosult, aki bejelentette a fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetést az ügyfél-nyilvántartásban rögzített számlára teljesíti akkor is, ha az ügyfél vagy más személy – az ügyfél-nyilvántartásban szereplő számla módosítását nem kérve – az ügyfél-nyilvántartásban rögzített fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.
(3) A 28. § (3) bekezdés aj) és bl) pontjában meghatározott bankszámlaszám bejelentéséhez az ügyfél nevére szóló bankszámla létezését igazoló két hónapnál nem régebbi bankszámlakivonat másolatát vagy két hónapnál nem régebbi fizetésiszámla-szerződés másolatát vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozatát kell csatolni, amely tartalmazza az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, valamint az ügyfél nevére szóló bankszámlaszámot.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartási rendszer részeként, a törvény hatálya alá tartozó eljárások végrehajtásához szükséges mértékben nyilvántartja az ügyfelek fióktelepeit, termelőegységeit, a gazdálkodás végzésének helyeit.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság az ügyfelekre – beleértve a mezőgazdasági termelőket, valamint a mezőgazdasági üzemeket is – vonatkozó, közösségi jogi aktusok szerinti nyilvántartásról szakrendszer keretében gondoskodik.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfelekre – beleértve a mezőgazdasági termelőket, valamint a mezőgazdasági üzemeket is – vonatkozó, közösségi jogi aktusok szerinti nyilvántartásról szakrendszer keretében gondoskodik.
28/B. § (1) Ha az ügyfél a képviselet ellátására meghatalmazást vagy megbízást ad, azt – az eseti meghatalmazást vagy megbízást kivéve – az ügyfélnek vagy meghatalmazott képviselőjének az ügyfél-nyilvántartási rendszer szakrendszerébe a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon kell bejelentenie.
28/B. § (1) A mezőgazdasági támogatási eljárásban az ügyfél helyett az ügyfél-nyilvántartási rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett besorolású, az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek megfelelő meghatalmazott személy, illetve törvényes képviselője, valamint elsődleges képviselője is eljárhat. A meghatalmazást – az eseti meghatalmazás kivételével – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartásba veszi, hatályát és érvényességét valamennyi eljárási cselekménynél megvizsgálja, és azt ötévente felülvizsgálhatja.
(2) Az ügyfél a meghatalmazás vagy megbízás visszavonását, felmondását a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon haladéktalanul köteles bejelenteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. A képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott vagy megbízott is bejelentheti.
(1a) A meghatalmazás általános jelleggel vagy egyes intézkedésekre szólhat. A meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást.
(1b) Az eseti meghatalmazást nem kell nyomtatványon bejelenteni, de legalább teljes bizonyító erejű, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti magánokiratba kell foglalni, és annak eredeti példányát az adott eljárási cselekménnyel egyidejűleg kell a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére benyújtani.
(2) Az ügyfél a meghatalmazás visszavonását, felmondását a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon haladéktalanul köteles bejelenteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. A képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott is bejelentheti.
(3) A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben az arra vonatkozó bejelentés mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése napjától hatályos.
29. § (1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról – annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt, hatályban levő nyomtatványon értesíteni. Az ügyfél-azonosító szám típusa a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg is módosítható.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő nyilvántartásba vételi kérelmet visszautasítja A meghatalmazott visszautasítása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő képviselő alkalmazásáról.
(5) Ha az ügyfél nevében meghatalmazottja jár el, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a meghatalmazott részére küldi meg. Ha az ügyfél az iratok saját részére történő kézbesítését kérte, akkor részére kézbesítendő az irat, kivéve, ha kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén nem ő volt az utolsó iratot benyújtó személy. Kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén az iratokat az utolsó iratot benyújtó személynek kell kézbesíteni.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha az eljárás során az ügyfél és az ügyfél meghatalmazottjának a nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél eltérően nem nyilatkozik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a későbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek.
(7) Ha az ügyfélnek több meghatalmazottja van, az iratok – az ügyfél egyidejű értesítésével – az adott intézkedésben utoljára eljáró, hatályos képviseleti joggal rendelkező meghatalmazottnak kerülnek kézbesítésre.
(8) Folyamatban lévő támogatás esetén az ügy megindítását követően rendelkezési nyilvántartásba meghatalmazásra tett új ügyintézési rendelkezést, vagy annak módosítását a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv csak akkor veszi figyelembe, ha azt az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek is bejelenti.
28/C. § (1) A magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél köteles az első kapcsolatfelvétel alkalmával – a kézbesítési meghatalmazás előterjesztésével együtt – kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, ha
- a) képviselőt nem nevezett meg, és
- b) elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.
(2) A kézbesítési meghatalmazott feladata, hogy az eljárásban keletkezett, az ügyféllel közlendő döntéseket és iratokat átvegye, és azokat az ügyfél részére továbbítsa, amely tevékenységéért az ügyféllel szemben a polgári jog szabályai szerint felel. Az ügyfél részére szóló és a kézbesítési meghatalmazottal szabályszerűen közölt döntést úgy kell tekinteni, hogy az a kézbesítési meghatalmazottal történt közlést követő tizenötödik napon minősül az ügyféllel közöltnek.
28/D. § Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását,
- a) helyette törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá
- b) az ügyfél és képviselője együtt is
eljárhat.
28/E. § A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben az arra vonatkozó bejelentés mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése napjától vagy a bejelentésben megjelölt, a beérkezés napjánál későbbi időponttól hatályos.
29. § (1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról – annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt nyomtatványon értesíteni.
(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság a változásról egyéb módon tudomást szerez, az ügyfél a változásbejelentési kötelezettséget a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kibocsátott felszólításban meghatározott határidőben köteles teljesíteni.
(3) Az ügyfélnyilvántartásba bejelentett fizetési számlaszám – az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) közötti finanszírozási (hitel) kapcsolat miatt szükségessé váló – módosításához az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) erre vonatkozó együttes megállapodása, továbbá a megállapodásnak – az erre rendszeresített nyomtatványon – az ügyfél vagy a pénzügyi intézmény(ek) által a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek történt bejelentése szükséges.
(3) Az ügyfélnyilvántartásba bejelentett fizetési számlaszám – az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) közötti finanszírozási (hitel) kapcsolat miatt szükségessé váló – módosításához az ügyfél és a pénzügyi intézmény(ek) erre vonatkozó együttes megállapodása, továbbá a megállapodásnak – az erre rendszeresített nyomtatványon – az ügyfél vagy a pénzügyi intézmény(ek) által a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek történt benyújtása szükséges.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, csődeljárás, végelszámolás, felszámolási, illetve adósságrendezési eljárás alatt állásának, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve az egyéb szervezet vagyonfelügyelőjére, végelszámolójára, felszámolójára, illetve pénzügyi gondnokára is.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség kiterjed az ügyfél végelszámolásának elhatározására, csődeljárás, végelszámolás, felszámolási, kényszertörlési, illetve adósságrendezési eljárás alatt állásának, valamint a jogi személy, illetve egyéb szervezet megszűnésére is. Ebben az esetben a bejelentési kötelezettség kiterjed a jogi személy, illetve az egyéb szervezet vagyonfelügyelőre, végelszámolójára, felszámolójára, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselőjére, vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámolóra illetve pénzügyi gondnokára is.
(5) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, a vagyonfelügyelőt, felszámolót, végelszámolót, vagy a pénzügyi gondnokot végzésben a kötelezettség teljesítésére hívja fel, amely teljesítésre kötelező döntésben előírt határidő elmulasztása esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezi.
(5) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, a vagyonfelügyelőt, felszámolót, végelszámolót, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselőt, vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámolót vagy a pénzügyi gondnokot végzésben a kötelezettség teljesítésére hívja fel, amely teljesítésre kötelező döntésben előírt határidő elmulasztása esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezi.
29/A. § (1) Az adatkezelő szerv az ügyfél 28. § (4) bekezdésében foglalt adatait az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő ellenőrzések során összevetheti a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások adataival.
(2) Amennyiben az adatkezelő szerv megállapítja, hogy az ügyfél nyilvántartott adatai és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások között eltérés van, az ügyfelet – az adateltérés okának tisztázása érdekében – a bejelentett adatok igazolására szólítja fel.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot – a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül – az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból – ideértve a más hatóság által elektronikus úton küldött megkeresés alapján indított eljárást is – közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot – a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül – az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti. A más hatóság elektronikus úton küldött megkeresése alapján indított eljárás esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a megkereső hatóságot az adat átvezetéséről a megkereséssel megegyező elektronikus úton tájékoztatja.
30. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére besorolást állapít meg.
(2) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek az ügyfélazonosító-számát az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok hiányosak.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet visszautasítja, ha az ügyfél által benyújtott kérelem, illetve a bejelentett adatok valótlanok, hiányosak vagy valótlan tartalmúak. Nem minősül hiányosnak a kérelem, ha nem tartalmazza a 28. § (3) bekezdés a) pont ah) vagy ak) alpontjában, valamint a 28. § (3) bekezdés b) pont bg) vagy bm) alpontjában foglalt adatokat.
(4) Annak részére, aki (amely) nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv – amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges – az ügyfél azonosítása céljából ügyfél-azonosító számot állapíthat meg.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az élelmiszer-felügyeleti szerv hivatalból állapít meg ügyfél-azonosítót annak a személynek, akinek vagy amelynek nyilvántartása, illetve azonosítása szükséges a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához, és aki vagy amely nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hivatalból megállapított ügyfél-azonosítót az érintett személlyel közölheti.
(5) A nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített formanyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfélazonosító-szám nem változik.
(5) A hivatalból nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített nyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfél-azonosító nem változik.
(6) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a nyilvántartásba vett ügyfél adatait az ügyfél nyilvántartását kezdeményező szerv karbantartja.
30/A. § Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására jut, hogy az ügyfél az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig, valamint az ezek elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság megfizetéséig az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törvény hatálya alá tartozó intézkedések alapján, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság a kérelemre induló eljárásaiban jogosultságot nem állapít meg, illetve támogatást nem folyósít, valamint az ügyfél által benyújtott új kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
30/A. § Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására jut, hogy az ügyfél az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig, valamint az ezek elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság megfizetéséig az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a törvény hatálya alá tartozó intézkedések alapján, a kérelemre induló eljárásaiban jogosultságot nem állapít meg, illetve támogatást nem folyósít, valamint az ügyfél által benyújtott új kérelmeket visszautasítja.
### Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer
13 változatlan sor ⋯
### A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása
31/B. § (1) A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásának (a továbbiakban: VINGIS) adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.
31/B. § (1) A szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartásának (a továbbiakban: VINGIS) adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.
(2) A VINGIS adatbázisa az ellenkező bizonyításáig hitelesen tanúsítja a rögzített adattartalom fennállását.
15 változatlan sor ⋯
(2) Az intézkedés feltételeit megállapító jogszabályban, illetve a pályázati felhívást tartalmazó közleményben meg kell jelölni, hogy a támogatást megállapító döntés meghozatalakor az (1) bekezdésben felsorolt eszközök közül melyik kerül alkalmazásra.
33. § Az EMVA, illetve az EHA hatálya alá tartozó intézkedések esetében a kérelmet jogszabályban, illetve pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül lehet benyújtani (szakaszos benyújtás).
32/A. § A mezőgazdasági támogatási eljárás megindítása hivatalból vagy kérelemre történik. Az eljárás – amennyiben jogszabály nem írja elő kérelem benyújtását – hivatalból indul.
33. § Az EMVA, illetve az EHA hatálya alá tartozó intézkedések esetében a kérelmet jogszabályban, illetve pályázati felhívásban meghatározott időszakon belül vagy határnapig lehet benyújtani.
33/A. § (1) A tényállás megállapítása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyfél az iratot másolatban is benyújthatja, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.
(3) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívja az ügyfelet a külön jogszabály szerint felülhitelesített, külföldön kiállított közokirat bemutatására.
(4) Az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé köteles csatolni annak magyar nyelvű hiteles fordítását.
### Iratbetekintés
34. § (1) Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy az iratok tartalmának megismerése az ellenőrzés eredményességét jelentősen befolyásolná.
34. § (1) Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe, és az eljárás során keletkezett előkészítő iratokba.
(2) A kérelemre induló eljárásban, a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül más, ügyfélnek minősülő személy csak azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon, hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, és más személy üzleti vagy méltányolható magánérdekét nem sérti.
(2) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet, amelyet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre hitelesít.
(3) Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy az iratok tartalmának megismerése az ellenőrzés eredményességét befolyásolná.
(4) A kérelemre induló eljárásban, a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül más, ügyfélnek minősülő személy csak azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése joga érvényesítéséhez, vagy jogszabályon, hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, és más személy üzleti vagy méltányolható magánérdekét nem sérti.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél kérelmére az iratbetekintést biztosítja, vagy – amennyiben annak jogszabályi akadálya van – végzésben dönt az iratbetekintési kérelem korlátozásáról vagy elutasításáról.
### Az iratok kezelése, vezetése
35. § (1) Az ügyfél a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást – ideértve az elektronikus úton, illetőleg adathordozón rögzített adatokat is – úgy köteles kiállítani, illetve vezetni, hogy az a befizetési kötelezettségnek, illetve a támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.
23 változatlan sor ⋯
- b) a szakcsoport működését jóváhagyó szövetkezet vagy állami gazdaság, illetve ezek jogutódja,
- c) a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségért felelősséget vállaló jogi személy.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv intézkedik az ügy elveszett vagy megsemmisült iratának pótlása iránt, ennek érdekében az eljárásban részt vett személyeket jogosult meghallgatni, illetve kiadmányokat, iratmásolatokat beszerezni. Az ügy iratainak pótlása mellőzhető, ha az elveszett vagy megsemmisült irat alapján hozott döntés véglegessé vált és végrehajtható, ebben az esetben csak a döntés hiteles kiadmányát kell beszerezni.
### Kapcsolattartás
36/A. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kizárólag írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetben a kapcsolattartás formáját a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél rendelkezésre álló – módra áttérhet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával. A bejelentett kapcsolattartási forma megváltoztatása esetén a Kincstár a másik kapcsolattartási formára történő áttérés ügyfél vagy meghatalmazottja általi bejelentését követő tíz napon belül keletkezett iratokat a korábbi kapcsolattartási formában is kézbesítheti.
### Nyomtatványok alkalmazása
37. § (1) A kérelem és a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra jogszabályban vagy a jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak szerint nyomtatvány rendszeresíthető. Ebben az esetben a rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező. A rendszeresített nyomtatványon történő benyújtásnak minősül, ha a kérelmet az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett számítógépes program használatával tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez benyújtja, vagy az ilyen módon kitöltött nyomtatványt elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.
37. § (1) A kérelem és a pályázat benyújtására, valamint az adatszolgáltatásra jogszabályban vagy a jogszabályi felhatalmazás alapján közleményben meghatározottak szerint nyomtatvány rendszeresíthető. A rendszeresített nyomtatvány alkalmazása kötelező.
(1a) Rendszeresített nyomtatványon történő benyújtásnak minősül, ha
- a) a kérelmet az ügyfél a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett számítógépes program használatával tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott vagy kézzel kitöltött iratot aláírva a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez benyújtja,
- b) az a) pontban foglaltak szerint kitöltött nyomtatványt elektronikus úton küldi meg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, vagy
- c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kitöltött, kinyomtatott és kézbesített nyomtatványt ügyfél által aláírtan és a nyomtatványban megjelölt határidőben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez visszaküldi.
(2) A kérelem és a pályázat benyújtása, valamint az adatszolgáltatás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által közzétett módon, tartós elektronikus adathordozón is teljesíthető.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az ügyfelek által elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A haladéktalan szabályozást igénylő esetek kivételével az intézkedésre vonatkozó jogszabály kihirdetését követően – annak eltérő rendelkezése hiányában – a kérelmek benyújtására rendszeresített nyomtatványokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a legkésőbb kérelembenyújtási időszak kezdetét tíz nappal megelőzően közzéteszi a honlapján.
4 változatlan sor ⋯
(2) A (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével a kérelmet postai úton kell benyújtani.
(3) Amennyiben jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító szám megállapítása, valamint a regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. A regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható.
(3) Amennyiben az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító szám megállapítása, valamint az ügyél-nyilvántartási regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. Az ügyfél-nyilvántartási regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható.
(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kérelem benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, illetve az elektronikus úton benyújtásra kerülő kérelmek esetében az automatikus értesítés legkésőbb a határidő utolsó napjának dátumával történő beérkezést igazolja.
(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában vagy az agrárpolitikáért felelős miniszternek az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményében meghatározott, a kérelem benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelem a határidő leteltét követően érkezett meg, de a kérelmet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, illetve az elektronikus úton benyújtásra kerülő kérelmek esetében az automatikus értesítés legkésőbb a határidő utolsó napjának dátumával történő beérkezést igazolja.
(5) Amennyiben ezt közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban foglaltak végrehajtása megköveteli, jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény a kérelem vagy más irat benyújtása esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő legkorábbi, illetve legkésőbbi beérkezési határidőt, továbbá – a személyes benyújtás lehetőségének biztosítása mellett – telefax útján történő kötelező benyújtást is meghatározhat.
(6) A kérelem benyújtására vagy beérkezésére nyitva álló, illetve eljárási cselekményre meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén – kivéve, ha az intézkedésben való részvétel részletes feltételeit meghatározó jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi – igazolásnak helye nincs.
(6a) A (6) bekezdéstől eltérően az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások esetében a kérelem benyújtására vagy beérkezésére nyitva álló, illetve eljárási cselekményre meghatározott határidő vagy határnap elmulasztása esetén – a 43/A. § és a 41. § (6) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül – igazolásnak van helye, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66. § (4) bekezdésétől eltérően 2015. augusztus 31-ig nyújtható be.
(6a) A kérelem legalább tartalmazza
- a) ügyfél-azonosítóját,
- b) az adott támogatási intézkedés konkrét megjelölését,
- c) az egyes intézkedések szerinti támogatások igénybevételének feltételeit meghatározó jogszabályban vagy pályázati felhívásban rögzített adatokat, dokumentumokat, mellékleteket, nyilatkozatokat,
- d) az elektronikus úton benyújtott kérelmek kivételével az ügyfél aláírását.
(7) A kérelem, illetve a pályázat benyújtása, valamint a vonatkozó jogszabályokban, illetve a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése az intézkedésben való részvételre nem jelent alanyi jogosultságot, arról csak a rendelkezésre álló jogosultsági keretekre tekintettel hozható döntés.
(8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfélnek kell a jogosultsági feltételek meglétét hitelt érdemlően bizonyítania. Az ügyfelet terheli továbbá a kérelemmel, illetve a pályázattal összefüggésben tett bármilyen nyilatkozatával, állításával, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által megállapított ténnyel szemben a bizonyítási kötelezettség.
(9) Az agrárkár-enyhítési eljárás kivételével az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi, hogy amennyiben az intézkedésekkel kapcsolatos lejárt tartozását nem egyenlíti ki, a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
(8a) Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltakra is figyelemmel az ügyfél – a 43. §-ban foglalt eltéréssel – az eljárás megindítására irányuló kérelmét a döntés véglegessé válásáig részben vagy egészben visszavonhatja.
(8b) Az ügyfél a támogatásról – az 57. § (5)–(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, illetve ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik – bármikor, indokolás nélkül lemondhat.
(8c) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél támogatási jogosultságát megszünteti, ha az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.
(9)
### A kérelem befogadása
39. § (1) Egyes, az EMVA-ból vagy nemzeti forrásból finanszírozott, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben meghatározott intézkedések esetében a kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a kérelem rendelkezik-e az értékelési eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben előírt valamennyi tartalmi és formai kellékkel, és ezáltal rangsorba állítható-e (a továbbiakban: befogadás).
2 változatlan sor ⋯
### A nyilvánvaló hiba kijavítása
40. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem elbírálása során a nyilvánvaló hibát az eljárás során bármikor kijavíthatja.
40. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelem elbírálása során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak szerint a nyilvánvaló hibát az eljárás során bármikor kijavíthatja, a kijavítás érdekében az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvánvaló hiba javításáról az ügyfelet – indokolt esetben – döntésében értesíti.
### Az eljárás felfüggesztése
40/A. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás felfüggesztéséről jogosult dönteni.
(2) Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti.
(3) Ha a bíróság a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást felfüggeszti.
(4) Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a folyamatban lévő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti.
(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik. A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.
(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel.
### Az eljárás megszüntetése
40/B. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti, ha
- a) az 56. § (2) bekezdése alapján a kérelem visszautasításának lett volna helye, de a visszautasítási ok az eljárás megindítását követően jutott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv tudomására,
- b) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a teljes kérelmét visszavonta,
- c) az ügyfél halála vagy a jogi személy megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be,
- d) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
(3) Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat véglegessé válását megelőzően a 38. § (8a) bekezdés szerint visszavonja, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatát visszavonja és az eljárást megszünteti.
### A hiánypótlás
41. § (1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet legkésőbb az intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő harminc napon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Jogszabály ennél rövidebb határidőt is meghatározhat.
41. § (1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani.
(1a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet – az intézkedésben való részvétel jogosultságának, illetve összegszerűségének megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében – az általa ismert, illetve, nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről nyilatkozattételre kötelezheti. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívására határidőben nem nyilatkozik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy – ha a rendelkezésére álló adatok nem elégségesek a tényállás tisztázásához – megszünteti az eljárást.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás azonos tárgyban ismételten nem bocsátható ki.
(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások esetében hiánypótlási vagy nyilatkozattételre való felhívás azonos tárgyban egyszer ismételten kibocsátható. E törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben e rendelkezéstől eltérni nem lehet.
8 változatlan sor ⋯
(7) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlásra azon dokumentumok és adatok esetén, amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség.
(8) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtt folyó eljárás az ügyfél kérelmére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (3) bekezdése alapján nem függeszthető fel, valamint a hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére nyitva álló időszak nem hosszabbítható meg.
(8) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére nyitva álló időszak nem hosszabbítható meg.
### Ügyintézési határidő, határidő-számítás
41/A. § (1) Az ügyintézési határidő a kérelemnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezését követő munkanapon kezdődik. A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, továbbá a kézbesítésnek a napja.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a döntését az 55. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell meghoznia és e határidőn belül gondoskodnia kell a döntés közléséről is. Ennél rövidebb ügyintézési határidőt bármely jogszabály megállapíthat.
(3) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
(4) A postán küldött kérelem vagy beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja.
(5) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
(6) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő munkanapon kezdődik.
(7) Az e §-ban foglaltakat az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglalt, a határidőkre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.
41/B. § (1) Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
- a) az ügyfél helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvre vonatkozó, észrevételezésre rendelkezésre álló idejéből a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv átadásától vagy megküldésétől az észrevétel beérkezéséig tartó időtartam,
- b) a mulasztási bírság kiszabásától az annak beérkezéséig tartó időszak, feltéve, hogy a befizetés feltétele a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv további eljárásának vagy intézkedésének,
- c) az ügyfél kérelmére, vagy az ügyfélnek felróható okból megismételt eljárási cselekmény időtartama,
- d) más szerv megkeresésének időtartama,
- e) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, nyilatkozattételre irányuló felhívástól az annak teljesítéséig vagy a teljesítésre kitűzött határidő eredménytelen leteltéig terjedő időszak,
- f) a végrehajtásban közreműködő szerv eljárásának időtartama,
- g) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
- h) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
- i) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.
- j) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus rendelkezése alapján az ellenőrzési minta növelése alapján lefolytatott többletellenőrzések időtartama, és azok eredményeinek kiértékeléséhez szükséges idő,
- k) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges, költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartama.
(2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben nincs helye az eljárás felfüggesztésének. Ebben az esetben a kérelmekre vonatkozó egyedi döntés helyett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a honlapján közleményt bocsát ki.
### A kérelem módosítása
42. § (1) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követően a támogatási kérelemben meghatározott támogatási alapra, illetve összegre nézve módosítási kérelem nem nyújtható be.
13 változatlan sor ⋯
43. § (1) Az ügyfél az ellenőrzésről való tudomásszerzést követően az ellenőrzés alá vont intézkedésre – a vizsgált időszakra és az ellenőrzés tárgyára – vonatkozóan kérelmét nem módosíthatja vagy vonhatja vissza.
(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, úgy az ügyfél – közvetlenül alkalmazandó közösségi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a helyszíni ellenőrzésről készült, lezárt jegyzőkönyv kézhezvételét követően kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig részben vagy egészben visszavonhatja.
(2) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni, valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, akkor az ügyfél – közvetlenül alkalmazandó közösségi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a helyszíni ellenőrzésről készült, lezárt jegyzőkönyv vagy feljegyzés kézhezvételét követően a kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásáig részben vagy egészben visszavonhatja.
(3) Az eljárás megindítására irányuló kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az ügyfél által benyújtott más kérelemre is azzal, hogy az az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyban hozott döntés jogerőre emelkedéséig vonható vissza.
(3) Az eljárás megindítására irányuló kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az ügyfél által benyújtott más kérelemre is azzal, hogy az az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyban hozott döntés véglegessé válásáig vonható vissza.
43/A. § Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 26. § (1) bekezdés a)–e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés a)–x) pontjaiban meghatározott nyilvántartási rendszerek adatait használja fel a kérelmek vagy pályázatok megfelelőségének vizsgálatához, abban az esetben a kérelem vagy a pályázat benyújtása és a döntés meghozatala során a 26. § (1) bekezdés a)–e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés a)–x) pontjaiban meghatározott nyilvántartási rendszerekben az ügyfél által, a kérelem benyújtását követően kezdeményezett visszamenőleges módosítások nem fogadhatóak el, amennyiben a módosítás az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul.
43/A. § Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 26. § (1) bekezdés a)–e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés 1–36. pontjában meghatározott nyilvántartási rendszerek adatait használja fel a kérelmek vagy pályázatok megfelelőségének vizsgálatához, abban az esetben a kérelem vagy a pályázat benyújtása és a döntés meghozatala során a 26. § (1) bekezdés a)–e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés 1–36. pontjában meghatározott nyilvántartási rendszerekben az ügyfél által, a kérelem benyújtását követően kezdeményezett visszamenőleges módosítások nem fogadhatóak el, amennyiben a módosítás az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul.
### A tényállás tisztázása
43/B. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le.
(2) A tényállás tisztázása során a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, és annak során minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárásában olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázására.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá jogszabály meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
### A végrehajtásban közreműködő szerv
43/C. § (1) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben jelentős tény, adat vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem hiányában végrehajtásban közreműködő szervet vesz igénybe.
(2) Jogszabályban meghatározott esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntését a végrehajtásban közreműködő szerv által szolgáltatott, feladat- és hatáskörében kezelt adatokra, megállapított tényekre alapítja.
### Az ügyfél nyilatkozata, a tanúvallomás
44. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet – az intézkedésben való részvétel jogosultságának, illetve összegszerűségének megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében – az általa ismert, illetve, nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről nyilatkozattételre kötelezheti.
44. § (1)
(2) Tanúval bizonyítható az olyan adat, tény, körülmény, amely a tanú és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló ügyfél kötelezettségének vagy támogatásának megállapítását, illetve ellenőrzését teszi lehetővé.
9 változatlan sor ⋯
- a) a földhasználati nyilvántartásba földhasználóként bejegyzett,
- b) a családi gazdaságokról vezetett nyilvántartásba családi gazdálkodóként bejegyzett vagy családi gazdaság alapításáról szóló megállapodással rendelkezik és abban családi gazdálkodóként szerepel,
- c) haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti – használati rendről szóló megállapodás, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti megbízási szerződés (ide értve nemzeti park igazgatóság által kötött szerződést is), valamint bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult,
- c) haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti – használatmegosztásról szóló vagy többlethasználati megállapodás, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti megbízási szerződés (ideértve nemzeti park igazgatóság által kötött szerződést is), valamint akit a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 65. §-a szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki, a bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult,
- d) az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelőként, haszonélvezőként vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:159. §-a szerinti használat jogának jogosultjaként bejegyzett, valamint a vagyonkezelőként bejegyzett költségvetési szerv költségvetési szervnek minősülő jogutódja,
- e) az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként vagy szövetkezeti földhasználat jogosultjaként bejegyzett,
- f) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az a személy, aki a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval kötött írásbeli megállapodással rendelkezik,
- g) az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű területen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű terület vonatkozásában a gazdálkodó tulajdonostárs, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja,
- h) osztatlan közös tulajdonban álló földterületen gazdálkodó tulajdonostársnak nem minősülő személy, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja,
- i) az a)–h) pontok szerinti jogszerű földhasználó közeli hozzátartozója,
- j) a jegyző által a kérelem benyújtására nyitva álló határidő alatt kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.
- j) a jegyző által kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.
### A jogutódlás
45. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették és terhelték.
45. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdásági támogatási eljárásban a kieső ügyfél helyébe annak a polgári jog szerinti jogutódja lép. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették és terhelték.
(2) Eltérő megállapodás vagy határozat hiányában több jogutód esetén:
2 változatlan sor ⋯
(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról.
(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy egyéb szervezet jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról.
(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó vagyoni értékű támogatási jogosultságokról. Amennyiben a vagyoni értékű támogatási jogosultságot nem tartalmazza a hagyatékátadó végzés, úgy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az örökösök együttes teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata alapján hoz döntést.
(5) A jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követeléséről a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódlást igazoló döntés jogerőre emelkedését követő egy éven belül az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú okirattal igazolhatja, hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a nem támogatás jellegű jogosultság igénybevételére. Amennyiben a jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódlást igazoló döntés jogerőre emelkedését követő egy éven belül ilyen igazolást nem nyújt be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez, úgy a külön jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódlást igazoló döntés jogerőre emelkedését követő egy év elteltével, de legkésőbb az örökhagyó elhunytától, illetve a jogelőd megszűnésétől számított három év elteltével megszűnik a támogatás folyósítására, illetve a nem támogatás jellegű jogosultság igénybevételére vonatkozó jogosultsága, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást végzéssel megszünteti, továbbá a nem támogatás jellegű jogosultságot a nemzeti tartalék javára elvonja.
(5) A jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követelését az örökhagyó halálát, illetve a jogelőd megszűnését követő három éven belül érvényesítheti az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú okirattal igazolva, hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a vagyoni értékű támogatási jogosultság igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzésben nem szerepel a folyamatban lévő eljárás, úgy az örökösöket nyilatkozattételre kell felszólítani, hogy belépnek-e az eljárásba. Az örökhagyó halálát, illetve jogelőd megszűnését követő három éven belül léphet a folyamatban lévő eljárásba a jogutód.
(6) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a természetes személyek közötti eljárásbeli jogutódlás a támogatási döntés jogerőre emelkedése előtt nem lehetséges.
(6) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a természetes személyek közötti eljárásbeli jogutódlás a támogatási döntés véglegessé válása előtt nem lehetséges.
(7) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, beruházási jellegű intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, amennyiben az ügyfél jogai és kötelezettségei nem oszthatóak, az örökhagyó, illetve jogelőd helyére egy örökös, illetve jogutód léphet.
(8) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a jogutód ügyfél az azonos intézkedésre, azonos támogatási kérelem benyújtási időszakban benyújtott támogatási kérelmekkel összefüggő kifizetési kérelmeit együttesen köteles benyújtani a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez.
(9) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban: vélelmezett örökös) kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a kérelem benyújtását követően felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégezheti, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz.
(9) Az adatkezelő szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban: vélelmezett örökös) kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a kérelem benyújtását követően felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégezheti, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz.
(10) Az eljárásbeli jogutódlásról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél kérelmére végzést hoz, amely ellen önálló fellebbezésnek van helye.
45/A. § (1) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelemben foglalt egyes igényeket vagy a megosztható igények egyes részeit elkülönítve is elbírálhatja.
(2) Ugyanazon ügyfél által indított folyamatban lévő, ugyanazon intézkedésben való részvételre benyújtott azon kérelmeket, amelyeknek tárgya egymással összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv együttesen is elbírálhatja.
(3) A felek közösen előterjesztett egyesítési kérelmét elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a felek kérelmére az eljárásokat egyesítette, az eljárás később nem választható szét.
### Kötelezettség-átadás
45/B. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában egyes nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedések esetén, amennyiben az ügyfél által a támogatás igénybevételével összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésének időtartama alatt a mezőgazdasági üzem egészének, illetve a kötelezettség vállalásával érintett részének átruházásra kerül, a támogatási feltételek teljesítése csak a kötelezettségek átvállalásával együtt lehetséges. A jóváhagyott átvállalással az átadó mentesül a kötelezettségek további teljesítése alól, míg az átvállaló a támogatási jogviszonyban a helyére lép. Az átvállaló – a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak egy személy lehet.
(2) A kötelezettség átvállalásához a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes jóváhagyása szükséges. Az erre irányuló kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani. A jóváhagyást meg kell tagadni, ha az átvevő nem felel meg a támogatásra való jogosultsági feltételeknek.
### Az intézkedésekkel összefüggő egyes ellenőrzések
46. § (1) E törvény ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kérelemmel kapcsolatos adminisztratív és helyszíni ellenőrzésével, a helyszíni szemlével összefüggő eljárásban, valamint abban az esetben kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárása során egyidejűleg, mint hatáskörrel rendelkező hatóság, a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó helyszíni ellenőrzést hajt végre (a továbbiakban együttesen: ellenőrzés).
31 változatlan sor ⋯
(3) Az ellenőr részére általános megbízólevél is kiállítható, amely tartalmazza a (2) bekezdés a)–b), valamint e)–h) pontjaiban foglaltakon túl azt a területet is, amelyen az ellenőr ellenőrzést végezhet.
49. §
49. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a helyszíni szemlénél és a helyszíni ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető.
(2) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az ügyfél hozzátartozója vagy képviselője, a támogatási szervvel közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.
(3) Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani.
(4) A hatósági tanút az eljárási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól támogatási szerv, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti.
50. § (1) A helyszíni ellenőrzés az ügyfél előzetes értesítése nélkül is lefolytatható.
(2) Ha a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, akkor az ügyfelet úgy kell értesíteni, hogy az ügyfél – jelenlétének korlátozása esetén – képviseletét biztosítani tudja. Ha a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a helyszíni ellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha az ügyfél vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van. Az ügyfél alkalmazottja, meghatalmazottja köteles e minőségét megfelelő módon igazolni. Igazolás hiányában a hatósági tanú alkalmazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
12 változatlan sor ⋯
(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ügyfél által felajánlott és az ellenőr által visszautasított bizonyítást, kitérve a visszautasítás indokaira is.
(2a) A jegyzőkönyv legalább tartalmazza
- a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot,
- b) az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét,
- c) hatósági tanú alkalmazása esetén annak nevét,
- d) az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét,
- e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is,
- f) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint
- g) az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását.
(2b) Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(2c) A hangfelvételre, mintavételre, valamint a kép- és hangfelvételre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy azok a (2a) bekezdés a)–f) pontjában felsoroltakat tartalmazzák. A hangfelvételt, a mintavétel eredményét tartalmazó dokumentumot, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig a (2a) bekezdésnek megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) Az ellenőr a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles rögzíteni és feltárni. A nem bizonyított körülmény az ügyfél terhére nem értékelhető.
(4) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles a jelen lévő ügyfelet az ellenőrzés céljáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.
27 változatlan sor ⋯
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a támogatás kifizetésének közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban meghatározott esedékességéig bírálja el.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet annak beérkezését követő hetven napon belül bírálja el. Amennyiben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, a végzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv huszonegy napon belül hozza meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartással, valamint a fizetési halasztással, részletfizetéssel kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított huszonegy napon belül kell elbírálni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet annak beérkezését követő hetven napon belül bírálja el, míg a hivatalból indult eljárásban a döntést az ügyintézési határidő kezdetét követő hetven napon belül hozza meg. Amennyiben a kérelmet vissza kell utasítani, a végzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv huszonegy napon belül hozza meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartással, valamint a fizetési halasztással, részletfizetéssel kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított huszonegy napon belül kell elbírálni.
(4) Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem határozza meg, és az intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása vagy arányosítás alapján történik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket a kérelem benyújtására nyitva álló időszakot követő hetven napon belül bírálja el.
(4a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést (továbbiakban együtt: döntés) bocsát ki.
(4b) A határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell
- a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megnevezését, az ügy számát és az ügyintéző nevét,
- b) az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél ügyfél-azonosítóját,
- c) az ügy tárgyának megjelölését,
- d) a rendelkező részben
- da) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, közigazgatási per esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
- db) amennyiben részt vett az eljárásban, a végrehajtásban közreműködő szerv megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,
- dc) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást,
- e) az indokolásban
- ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
- eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
- ec) a végrehajtásban közreműködő szerv indokolását,
- ed) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját,
- ee) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a határozatot hozta,
- ef) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
- f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
- g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv bélyegzőlenyomatát.
(4c) A végzésnek – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)–c) pontjában, d) pont da) és dc) alpontjában, e) pont ee) és ef) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés e) pont ed) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.
(4d) Ügyfél-azonosító megállapítására irányuló kérelem esetében, továbbá a kérelemnek maradéktalanul helyt adó döntés esetében indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.
(4e) A döntés csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint megismerhet az, akivel a döntést közlik. A döntést úgy kell megszövegezni, hogy a figyelembe vett védett adat tartalmára annak ismertetése nélkül utaljon.
(4f) A döntést külön okiratban kell megszövegezni.
(4g) Egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés (a továbbiakban: egybefoglalt döntés). Az egybefoglalt döntések rendelkező részét és indokolását úgy kell megszövegezni, hogy elkülöníthetőek legyenek az egybefoglalt határozatra, illetve végzésre vonatkozó rendelkezések. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.
(5) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelemnek részben vagy egészben helyt adó elsőfokú döntés helyt adó része alapján a támogatást a fellebbezésre tekintet nélkül az ügyfél részére folyósítja.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv – az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – hatósági szerződést köthet.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az intézkedésben való részvétel feltételeit megállapító jogszabály erre vonatkozó rendelkezése szerint határozathozatal helyett, írásban az 57/F. § szerinti hatósági szerződést köt.
(7) Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy egyéb jogszabály alapján kérelmeket együttesen kell benyújtani vagy a benyújtott kérelmek bírálata egymással tartalmilag összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a kérelmekre vonatkozó, valamennyi közös ellenőrzés lezárását követően, az adott intézkedésre irányadó határidőn belül bírálja el.
1 változatlan sor ⋯
(9) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eredeti, az ügyfél aláírásával hitelesített eljárás megindítására irányuló kérelem vagy pályázat alapján hozza meg döntését.
(10) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet elutasítja, amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételhez szükséges feltételeket mesterséges körülmények létrehozásával azért teremtette meg, hogy az adott támogatási intézkedés céljaival ellentétes előnyhöz jusson.
(10) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet visszautasítja, amennyiben az ügyfél az intézkedésben való részvételhez szükséges feltételeket mesterséges körülmények létrehozásával azért teremtette meg, hogy az adott támogatási intézkedés céljaival ellentétes előnyhöz jusson.
(11) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hiánypótlási felszólítás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani.
(12)
55/A. § Az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton kézbesített irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Amennyiben az irat átvétele öt napon belül nem kerül visszaigazolásra, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az iratot ismételten megküldi az ügyfél értesítési tárhelyére. Ebben az esetben az elektronikus úton kézbesített hatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az értesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.
### A döntés közlése
55/A. § A döntést az ügyféllel, illetve a képviselővel írásban kell közölni.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton kézbesíti.
(3) A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették.
(4) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.
(5) Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a küldemény az ügyfél ügyfélnyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy a támogatási eljárásban bejelentett tartózkodási helyéről, szálláshelyéről, illetve a székhelyéről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez
- a) „nem kereste”,
- b) „ismeretlen” vagy
- c) „elköltözött”
jelzéssel érkezett vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításáig – az a) pont szerinti esetben a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, a b) és c) pont szerinti esetben a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(6) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő. Ha a kézbesítési vélelem következtében véglegessé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónap eltelt.
(7) Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt. Természetes személy a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmét akkor is előterjesztheti, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot.
(8) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.
(9) A kérelmet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vagy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozásától függően.
(10) Az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton kézbesített irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Amennyiben az irat átvétele hét napon belül nem kerül visszaigazolásra, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az iratot ismételten megküldi az ügyfél értesítési tárhelyére. Ebben az esetben az elektronikus úton kézbesített hatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az értesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított hetedik napot követő napon áll be.
55/B. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése véglegessé válik, ha
- a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
- b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,
- c) a fellebbezésnek – ideértve a végzések elleni önálló fellebbezést – nincs helye, vagy
- d) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta.
(2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén a döntés véglegessé válik az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés, valamint a másodfokú döntés a közléssel válik végelegessé. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az elsőfokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik véglegessé.
(4) A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv önállóan fellebbezhető elsőfokú végzése vagy a határozata a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján válik véglegessé.
### Hatósági bizonyítvány
55/C. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az egyébként hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – adat igazolására, továbbá az általa vezetett – a 26. § (1) bekezdésben meghatározott – nyilvántartások adatai alapján hatósági bizonyítványt ad ki. E törvény hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott minden olyan okiratra, amelyet jogszabály nem hatósági bizonyítványként nevesít, de a hatósági bizonyítvány e törvényben meghatározott feltételeinek megfelel.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül kell kiadni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek és milyen bizonyítékok alapján adták ki.
(3) A hatósági bizonyítvány tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni.
(4) Ha a hatósági bizonyítványt kiállító mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A határozatot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv annak a hatóságnak, szervnek is megküldi, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amelyre vonatkozóan mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adattal nem rendelkezik.
56. § (1) Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
- a) a döntését az Európai Bizottság döntése vagy határozata alapján hozta meg,
- b) a kérelmet a jogosultsági keret kimerülése vagy forráshiány miatt utasítja el,
- c) az intézkedés során arányos csökkentést alkalmaz és a kérelmet kizárólag ezen indokkal utasítja részben el,
- d) a döntését közhiteles nyilvántartás adatainak – a 29/A. § (3) bekezdése alkalmazásával – az ügyfél-nyilvántartási rendszerben történt átvezetésével hozta meg,
- e) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül a (2) bekezdés b), c), f) vagy g) pontokban meghatározott indokkal utasítja el.
- e) a kérelmet a (2) bekezdés b), c), f) vagy g) pontban meghatározott indokkal utasítja vissza.
(2) A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha:
- a) a kérelmet a keret kimerülését követően nyújtották be;
- b) a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (nyomtatványon) került benyújtásra;
- c) az eljárást megindító kérelmet az igény érvényesítésére jogosult aláírásával nem hitelesítette, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást;
- b) a kérelem nem a jogszabályban meghatározott módon, illetve nem az arra rendszeresített, hatályos nyomtatványon került benyújtásra;
- c) az eljárást megindító kérelmet az igény érvényesítésére jogosult eredeti aláírásával nem hitelesítette, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást;
- d) a kérelmet nem az igény érvényesítésére jogosult személy terjesztette elő;
- e) a kérelem a benyújtási időszakot megelőzően került benyújtásra, vagy elkésett;
- f) az ügyfelet nem kérelemre vették nyilvántartásba, vagy kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, ügyfél-azonosító szám megállapítására alkalmas kérelmet;
- g) a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be a vállalkozása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését vagy fizetési számlaszámát;
- f) az ügyfél a kérelem benyújtásakor nem szerepel kérelemre nyilvántartott besorolású ügyfélként az ügyfélnyilvántartási rendszerben, kivéve papír alapú benyújtás esetén akkor, ha az ügyfél a benyújtással egyidejűleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét is előterjesztette;
- g)
- h) a kérelem nem tartalmaz olyan adatot, dokumentumot, amely a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően nem pótolható;
- i) ha a támogatást igénylő, a pénzügyi következményekkel járó intézkedésekben való részvétel iránti kérelmet, felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt álló ügyfél nyújtotta be, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik;
- j) amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály alapján a kérelmet nyomtatványon kell benyújtani, és az eljárás megindítására irányuló kérelem nem tartalmazza a főlapot vagy az intézkedésben való részvételre vonatkozó jogszabályban meghatározott betétlapokat, vagy bármelyiket az igény érvényesítésére jogosult aláírásával a nyomtatványon megjelölt helyen nem hitelesítette;
- k) az ügyfél – az agrárkár-enyhítési eljárás kivételével – az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben nem nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
- k)
- l) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
- m) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, feltéve, hogy a kérelem visszautasítását jogszabály nem zárja ki,
- n) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv olyan döntésével szemben terjesztett elő az ügyfél fellebbezést, amelyben a kérelemnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv maradéktalanul helyt adott.
(3) A támogatás visszatartásáról, a mulasztási bírság kiszabásáról, valamint a hatósági szerződés felmondásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
(3) Végzés – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.
(4) Az önálló fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4) Az önálló fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatóság visszautasítja.
56/A. § (1) Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
(5) Az alábbi elsőfokú végzések ellen önálló fellebbezésnek van helye:
- a) közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus rendelkezése alapján az ellenőrzési minta növelése alapján lefolytatott többletellenőrzések időtartama, és azok eredményeinek kiértékeléséhez szükséges idő,
- b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges, költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartama,
- c) az ügyfél helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvre vonatkozó, észrevételezésre rendelkezésre álló idejéből a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv átadásától vagy megküldésétől az észrevétel beérkezéséig tartó időtartam,
- d) a mulasztási bírság kiszabásától az annak beérkezéséig tartó időszak, feltéve, hogy a befizetés feltétele a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv további eljárásának vagy intézkedésének,
- e) az ügyfél kérelmére, vagy az ügyfélnek felróható okból megismételt eljárási cselekmény időtartama.
- a) a támogatás visszatartásáról, a mulasztási bírság kiszabásáról szóló végzés,
- b) az eljárás felfüggesztéséről, a felfüggesztés megszüntetéséről szóló végzés,
- c) az eljárás megszüntetéséről, a kérelem visszautasításáról szóló végzés,
- d) a fizetési kedvezményre irányuló kérelmet elutasító végzés,
- e) az iratbetekintési kérelem elutasításáról szóló végzés,
- f) kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem elbírálásáról szóló végzés,
- g) az eljárásbeli jogutódlás tárgyában hozott végzés.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben nincs helye az eljárás felfüggesztésének. Ebben az esetben a kérelmekre vonatkozó egyedi döntés helyett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a honlapján közleményt bocsát ki.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt végzésekkel szembeni fellebbezést elbíráló másodfokú végzések közigazgatási perben megtámadhatóak.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a határozat indokolásában tájékoztatni kell az ügyfelet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges, költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartamáról.
56/A. §
### A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez teljesítendő befizetések
10 változatlan sor ⋯
(3) Magánszemély esetében a fizetési kedvezmény az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a tartozás azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(4) Az esedékesség időpontja után benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem esetén késedelmi pótlékot kell felszámítani a fizetési kedvezmény iránti kérelmet elbíráló végzés jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, a késedelmi pótlékot csak a fizetési könnyítést engedélyező elsőfokú döntés keltének napjáig kell felszámítani.
(4) Az esedékesség időpontja után benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem esetén késedelmi pótlékot kell felszámítani a fizetési kedvezmény iránti kérelmet elbíráló végzés véglegessé válásáig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, a késedelmi pótlékot csak a fizetési könnyítést engedélyező elsőfokú döntés keltének napjáig kell felszámítani.
(5) A fizetési kedvezményt megállapító végzés rendelkező részében fel kell hívni az adós figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a hátralék teljes összege járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtti eljárásban – az 56/B. §-ban foglaltakat kivéve – nincs lehetőség az ügyféllel szemben fennálló követelés (intézkedésben való jogosulatlan részvétel, kamat, késedelmi pótlék) elengedésére, mérséklésére.
(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtti eljárásban – az 56/B. §-ban foglaltakat kivéve – nincs lehetőség az ügyféllel szemben fennálló követelés (intézkedésben való jogosulatlan részvétel miatti visszafizetési kötelezettség, kamat, késedelmi pótlék) elengedésére, mérséklésére.
(7) Fizetési kedvezmény engedélyezése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 60. § (1) bekezdésében foglalt visszatartási jogának gyakorlását nem érinti.
(8) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott végrehajtási eljárás során – ide nem értve a más hatóság vagy bírósági végrehajtó megkeresésére folytatott végrehajtást – fizetési kedvezmény akkor engedélyezhető, ha az ügyfél bizonyítja, hogy tartozása teljesítésének határidőre történt elmaradása neki nem róható fel, és teljesítési szándéka továbbra is fennáll, de az egy összegben történő teljesítésre rajta kívül álló ok miatt nem képes vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Az említett feltételek bármelyikének hiánya esetén a fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.
### A döntés kijavítása
56/D. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a hibát – szükség esetén az ügyfél meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
(2) A kijavítást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság kijavító döntés meghozatalával teljesíti.
(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.
### A döntés módosítása, visszavonása
57. § (1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a bíróság által még el nem bírált döntése jogszabálysértő, a határozatát az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja.
57. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv által még el nem bírált döntése jogszabálysértő, a döntését az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára az intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja.
(2) A döntést az ügyfél terhére a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig lehet módosítani, ha:
- a) a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az ügyfél az intézkedéssel összefüggésben bűncselekményt követett el,
- b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntést hozó ügyintézője a hivatali kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a döntés meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, a döntés ügyfél terhére történő módosítására vagy visszavonására – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – öt éven belül van lehetőség, amennyiben az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.
(3) A döntés ügyfél terhére történő módosítására, visszavonására vagy a támogatási jogosultság megszüntetésére közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus, valamint annak hiányában e törvény elévülésre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott elévülési időn belül van lehetőség, amennyiben az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.
(4) Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egy alkalommal módosíthatja jogerős, helyt adó vagy részben helyt adó döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az érdemben hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot.
(4) Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egy alkalommal módosíthatja véglegessé vált, helyt adó vagy részben helyt adó döntését, amennyiben az ügyfél kérelme az érdemben hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés nem állapít meg az ügyfél részére több jogot.
(5) Ha az intézkedés befejezését megelőzően a jogerős határozattal lezárt eljárást követően az ügyfél az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét visszavonja, és a támogatás folyósítása még nem történt meg, – ha a kérelem visszavonásához jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazható, kötelező jogi aktusa külön jogkövetkezményt nem fűz – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben hozott határozatát visszavonja.
(5) Ha az intézkedés befejezését megelőzően a véglegessé vált határozattal lezárt eljárást követően az ügyfél az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét visszavonja, és a támogatás folyósítása még nem történt meg, – ha a kérelem visszavonásához jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazható, kötelező jogi aktusa külön jogkövetkezményt nem fűz – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben hozott határozatát visszavonja.
(6) Amennyiben az ügyfél folyamatban lévő ügy során olyan intézkedésben vagy intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét vonja vissza, amelyben a visszavonásra irányuló kérelme előterjesztéséig a támogatás vagy annak egy részének folyósítása megtörtént (támogatásról való lemondás), úgy a már folyósított támogatásra az intézkedésben való jogosulatlan részvétel szabályait kell alkalmazni.
5 változatlan sor ⋯
(1b) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott intézkedésekkel kapcsolatos döntése ellen irányuló fellebbezést kormányrendeletben meghatározottak szerint az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter bírálja el.
(1c) A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult szervnél nyújtják be, akkor a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezést megküldi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult szervnél terjeszti elő.
(1d) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban visszavonhatatlanul lemondhat.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése ellen benyújtott fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azt a döntést, amely ellen a fellebbezés irányul, azaz fel kell tüntetni az ügyszámot, meg kell jelölni az ügyfél (és képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét és azt az intézkedést, amely ellen a fellebbezés irányul. A fellebbezésben meg kell jelölni azt is, hogy a fellebbezést benyújtó személy a vitatott döntés megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.
(3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított harminc napon belül kell felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha az elsőfokú döntést hozó hatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.
(2a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszautasítja
(4) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő negyvenöt napon belül hozza meg.
- a) a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő előtt vagy az elkésett fellebbezést,
- b) a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,
- c) a fellebbezésre jogosult eredeti aláírásával nem hitelesített fellebbezést, kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást;
- d) az önálló fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen irányuló fellebbezést;
- e) a fellebbezést, ha a benyújtott fellebbezésben nem azonosítható be a fellebbezéssel megtámadott döntés
- f) a (2) bekezdés megsértésével benyújtott fellebbezést.
(3) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított harminc napon belül kell felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve, ha a fellebbezés alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, ebben az esetben a döntését kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja.
(3a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
(3b) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a döntés (3) és (3a) bekezdés szerinti kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról, illetve visszavonásáról a fellebbezés beérkezésétől számított hetven napon belül dönt.
(4) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes iratának beérkezését követő hatvan napon belül hozza meg, amely határidő az évente legfeljebb négy alkalommal előterjeszthető kérelmek vonatkozásában további hatvan nappal meghosszabbítható.
(5) A fellebbezésben hivatkozott új tényt, új bizonyítékot a döntéshozatal során a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság csak abban az esetben veheti figyelembe, ha az ügyfél igazolni tudja, valamint az ügy körülményeiből megállapítható, hogy az ügyfél az új tényről, bizonyítékról az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelme benyújtásakor rajta kívül álló okból nem tudott.
(5a) Az (5) bekezdést az EMVA és az EHA terhére nyújtott támogatások tekintetében nem kell alkalmazni.
(6) A fellebbezési eljárás során eljárási, valamint mulasztási bírság is kiszabható.
57/B. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által,
(7) Nincs helye fellebbezésnek, ha a döntést első fokon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként történő eljárásában az agrárpolitikáért vagy az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter hozza meg.
- a) az állati termékek közvetlen támogatási jogcímeivel, továbbá bármely állatállomány-alapú támogatási jogcímmel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
- b) a nemzeti támogatásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
- c) a tejkvóta jogcímmel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
- d) a bel- és külpiaci intézkedésekkel, piaci engedélyezésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
- e) a növényi termékek közvetlen támogatási jogcímeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
- f) a területhez kapcsolódó történelmi bázis jogcímhez kapcsolódó jogorvoslati eljárás,
- g) az EMGA-ból nyújtott támogatások esetében az egységes területalapú közvetlen támogatások és a hozzá kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatáshoz kapcsolódó jogorvoslati eljárás,
- h) intervenciós ügyek jogcímeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
- i) az EMGA-ból nyújtott támogatások esetében a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
- j) a kifizető ügynökség által hozott pénzügyi határozatok és végzések elleni jogorvoslati eljárás,
- k) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) változásvezetéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,
- l) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az Agrár-vidékfejlesztési Operatív Program nyomán nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárás
57/B. §
során hozott elsőfokú döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.
57/C. § (1) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, amely eljárás során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(2) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. Ha a fellebbezés nem érinti az elsőfokú szakhatóság állásfoglalását, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha törvény vagy kormányrendelet a másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a szerv maga dönt a fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is.
(3) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha a fellebbezési kérelmét valamennyi fellebbező visszavonta.
(4) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó szerv a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt.
(5) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a döntés megsemmisítése mellett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.
(6) A megismételt eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.
(7) A döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú döntést közölték.
(8) A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat döntésének meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez.
(9) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat döntésének meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez. A másodfokú döntést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv útján kell közölni a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú döntést közölték.
(10) A fellebbezési eljárás során eljárási, valamint mulasztási bírság is kiszabható.
(11) A fellebbezésnek a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.
(12) Ha a fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy a döntés meghozatalától számított legfeljebb három éven belül visszavonja.
### Felügyeleti eljárás
57/D. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, felügyeleti szervként az agrárpolitikáért felelős miniszter jár el.
(2) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárása során azt megváltoztatja. Ha a felügyeleti szerv megváltoztató döntéséhez a tényállás a felügyeleti eljárásban nem tisztázható, a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet. A döntést közölni kell azzal, akivel a jogszabálysértő döntést közölték.
(3) A felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, ha közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes, vagy annak meghozatala során valamely, jogszabályban meghatározott súlyos eljárási jogszabálysértést követtek el.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése felügyeleti eljárásban nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
- a) azt a bíróság érdemben elbírálta,
- b) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené,
- c) kötelezettséget (joghátrányt) megállapító döntés jogerőre emelkedésétől vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt,
- d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti, és a feltétel nem áll fenn.
(5) A jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén a felügyeleti eljárásban intézkedni kell a döntéssel, illetve az annak alapján történt teljesítéssel vagy végrehajtással kialakult helyzet rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről.
(6) A jogszabálysértő döntést megsemmisítő vagy megváltoztató döntés jogorvoslattal történő megtámadása esetén az (5) bekezdés szerinti eljárást fel kell függeszteni.
(7) Felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv jogszabálysértés esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hozott döntést nem változtathatja meg.
### Semmisség
57/E. § (1) A felügyeleti szerv a hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárása során a döntést megsemmisíti, ha
- a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv joghatósága az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy törvény rendelkezése alapján kizárt,
- b) a döntést a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,
- c) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
- d) a bíróság az ügy érdemében már határozott – a bíróság által elrendelt új eljárás kivételével,
- e) a megismételt eljárás és a döntéshozatal a bíróság határozatának rendelkező részében és indokolásában foglaltakkal ellentétes.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt semmisségi ok esetén a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.
(3) Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett – a bíróság által elrendelt új eljárás kivételével – nincs helye új eljárásnak.
(4) A hatóságot a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el.
### Hatósági szerződés
57/F. § (1) A hatósági szerződés (a továbbiakban: szerződés) tartalmazza
- a) a szerződő felek személyét azonosító és a szerződés teljesítéséhez szükséges adatokat,
- b) a szerződés tárgyát,
- c) a felek közötti kapcsolattartás módját,
- d) a szerződés felmondási okokat,
- e) a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit, valamint
- f) ha a szerződés tárgya ezt indokolttá teszi, a tevékenység ellenőrzésének gyakoriságát és rendjét.
(2) Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető, szerződéskötésre csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a saját szerződésszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a szerződésben aláveti magát a szerződésszegés (3) bekezdésében megállapított jogkövetkezményének.
(3) Ha az ügyfél a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ellenőrzése során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok jellege, valamint a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából, továbbá az addigi teljesítések figyelembevételével mérlegeli, hogy hivatalból megindítja eljárását, intézkedik a végrehajtás megindítása iránt, vagy a hatósági szerződés módosítását kezdeményezi.
(4) Ha a mezőgazdasági támogatási eljárásban szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, a szerződés csak a szakhatóság hozzájárulása esetén és a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe történő foglalásával köthető meg.
(5) Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés érvényességének feltétele.
(6) Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, továbbá a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényeges megváltozása esetén a szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti.
(7) Ha a szerződésben foglaltakat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nem teljesíti, az ügyfél a teljesítésre irányuló felhívás eredménytelensége esetén – a szerződésszegés tudomására jutásától számított harminc napon belül – a bírósághoz fordulhat.
(8) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
### A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott végrehajtás
58. §
59. § (1)–(2)
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló tartozás (intézkedésben való jogosulatlan részvétel alapján megállapított, valamint egyéb fizetési kötelezettség) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság hajtja be.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben intézkedésben való jogosulatlan részvétel alapján megállapított és fennálló tartozás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, és azt az e törvényben meghatározott kivételekkel az állami adóhatóság a rá irányadó szabályok szerint hajtja be.
60. § (1) Az ügyfelet megillető támogatást – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet terhelő, az intézkedésekkel összefüggő tartozás összegéig visszatartja és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Ha az igénybe vehető támogatás összege az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az esedékesség sorrendjében kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.
1 változatlan sor ⋯
(3) Ha az igénybe vehető támogatás összege az állami adóhatóság által a (2) bekezdés alapján szolgáltatott, az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a tartozások arányában kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.
61. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az általa hozott határozatban foglaltak végrehajtása érdekében közvetlenül jogosult eljárni a hatósági átutalási megbízással kapcsolatban. A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
61. §
(2) Ha az adóst megillető járandóságot (kifizetést), a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeget, illetőleg követelést vonják végrehajtás alá, és a munkáltató, a kifizető pénzforgalmi szolgáltató, valamint más személy felhívás ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az érintettet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntésében kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig a tartozás megfizetésére.
62. § (1) Ha az ügyfél az esedékes tartozását nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, a tartozás megfizetésére határozattal kötelezhető:
- a) az ügyfél örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,
3 változatlan sor ⋯
- e) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság tartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,
- f) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek tartozásáért a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kezességvállalásnak és tartozásátvállalásnak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv általi jóváhagyására, annak feltételeire és következményeire az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36. §-át kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kezességvállalásnak és tartozásátvállalásnak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv általi jóváhagyására, annak feltételeire és következményeire az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kezességvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat hiánya nem zárja ki a követelés peres vagy nemperes eljárásban történő érvényesítését.
3 változatlan sor ⋯
(6) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által kezdeményezett végrehajtás nem vezetett eredményre, a végrehajtási feladatokat a továbbiakban az ügyféllel szemben az állami adóhatóság a rá irányadó szabályok szerint foganatosítja.
### Végrehajtáshoz való jog elévülése
62/A. § (1) A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított öt év elteltével évül el.
(2) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény, továbbá a pénzfizetési kötelezettség folyamatos végrehajtásának időtartama alatt.
(3) A végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. A döntés véglegessé válásának időpontjától vagy ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre.
### A behajthatatlan tartozás törlése
63. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel törölheti az ügyfél tartozását, amennyiben:
13 változatlan sor ⋯
### Elévülés
64. § (1) Közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az intézkedésben jogosulatlanul részt vettek. Bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt a támogatásra követik el, a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
64. § (1) Közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben a jogosultságot megállapító határozat közölték. Bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt a támogatásra követik el, a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
(2) Ha a támogatás igénybevételi jogosultságot érintő határozatot a bíróság felülvizsgálja, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(2) Ha a támogatás igénybevételi jogosultságot érintő döntés ellen közigazgatási pert indítanak, a kereset előterjesztésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig a támogatás visszatérítésének megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(3)
64/A. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a hatáskörébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények miatt indult vagy az intézkedéseket érintő bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásokban a sértett jogai illetik meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett bűncselekményekkel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igényt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv terjeszti elő.
88 változatlan sor ⋯
(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító döntése a közlés időpontjától kezdődően – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartási jogának érvényesítése útján – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(8) Az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító határozat jogerőre emelkedésével – amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv csak a támogatás egy része tekintetében állapítja meg a jogosulatlan részvételt, úgy az érintett rész vonatkozásában – az ügyfél intézkedésben való részvételhez fűződő jogosultsága megszűnik. Intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítására a jogosultságot megállapító határozat közlésétől számított öt éven belül van lehetőség.
(8) Az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító határozat véglegessé válásával – amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv csak a támogatás egy része tekintetében állapítja meg a jogosulatlan részvételt, úgy az érintett rész vonatkozásában – az ügyfél intézkedésben való részvételhez fűződő jogosultsága megszűnik. Intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítására a jogosultságot megállapító határozat közlésétől számított öt éven belül van lehetőség.
### Késedelmi pótlék
35 változatlan sor ⋯
73. § (1) A kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó ellenőrzés alapján hozott döntésben szereplő megállapítások szolgálnak a kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény jogalapjául.
(1a) A kölcsönös megfeleltetés hivatalból induló eljárás, amely az ügyfél ellenőrzésre való kiválasztásával indul meg. A kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő kezdete az ügyfél vonatkozásában valamennyi kölcsönös megfeleltetés tárgyában lefolytatott jogerős ellenőrzési eredmény mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő beérkezése.
(2) A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv határozatban rendelkezik.
(3) A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény nem érinti a külön jogszabályban foglaltak szerinti jogkövetkezményt.
(4) Amennyiben bíróság vagy szabálysértési hatóság a támogatásra való jogosultság megállapításáról vagy a kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről hozott határozatot követően olyan jogerős határozatot hoz, amelynek alapján az érintettre nézve hátrányosabb jogkövetkezmény lenne megállapítható, ezen határozat alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból lefolytatott eljárása során módosítja jogkövetkezményt megállapító határozatát. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a módosításról a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül dönthet. A támogatásnak a módosított határozattal érintett és már igénybe vett része intézkedésben való jogosulatlan részvételnek minősül.
(4) Amennyiben bíróság vagy szabálysértési hatóság a támogatásra való jogosultság megállapításáról vagy a kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről hozott határozatot követően olyan véglegessé vált határozatot hoz, amelynek alapján az érintettre nézve hátrányosabb jogkövetkezmény lenne megállapítható, ezen határozat alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból lefolytatott eljárása során módosítja jogkövetkezményt megállapító határozatát. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a módosításról a határozat véglegessé válásától számított három éven belül dönthet. A támogatásnak a módosított határozattal érintett és már igénybe vett része intézkedésben való jogosulatlan részvételnek minősül.
### Nem teljesítési bírság
5 változatlan sor ⋯
(4) A jogszabályban meghatározott elismert tevékenységből származó árbevétel nem vagy hiányos teljesítése esetén, a bírság mértékének megállapításánál jogszabályban meghatározottak szerint az árbevétel nem teljesített 300 forintos egységértékei esetében támogatási évenként legfeljebb 4 eurónak, az (1) bekezdésben hivatkozott nemzeti támogatás esetében pedig legfeljebb 3 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe.
(5) Az állattenyésztéshez kapcsolódó intézkedések esetében a jogszabályban meghatározott élőmunka-ráfordítás, beruházási kötelezettség, illetőleg képzési kötelezettség nem vagy hiányos teljesítése esetén jogszabályban meghatározottak szerint a támogatás alapjául szolgáló állategységenként évenként legfeljebb 100 eurónak megfelelő forintösszeg vehető figyelembe.
(5)
(6)
103 változatlan sor ⋯
rendeletben állapítsa meg.
(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Európai Unió jogi aktusa vagy e törvény alapján átruházható feladatok körét rendeletben állapítsa meg, továbbá hogy a 11. § (10) bekezdése szerinti esetben az igazoló szervet, az igazoló hatóságot, az ellenőrző hatóságot, az átruházott feladatot ellátó szervezetet, a közreműködő szervezetet, az együttműködő szervezetet és a nemzeti vidéki hálózat titkárságát rendeletben jelölje ki.
(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Európai Unió jogi aktusa vagy e törvény alapján átruházható feladatok körét rendeletben állapítsa meg, továbbá hogy a 11. § (10) bekezdése szerinti esetben az tanúsító szervet, az igazoló hatóságot, az ellenőrző hatóságot, az átruházott feladatot ellátó szervezetet, a közreműködő szervezetet, az együttműködő szervezetet és a nemzeti vidéki hálózat titkárságát rendeletben jelölje ki.
(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az EMVA, az EHA és az ETHA tekintetében rendeletben állapítsa meg a III. Fejezet végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat.
(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszternek és az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszternek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szakmai irányítására vonatkozó szabályait rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet rendeletben kijelölje.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
- a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, a fellebbezés elbírálására jogosult szervet valamint
- b) a gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt
rendeletben kijelölje.
(3) Felhatalmazást kap az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
- a) az e törvény hatálya alá tartozó, az EMVA-ból és az EHA-ból támogatott intézkedések igénybevételével, az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes, valamint az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos általános szabályokat,
- b) az EMVA-ból, az EHA-ból és az ETHA-ból támogatott intézkedések igénybevétele vonatkozásában az elháríthatatlan külső ok (vis maior) bejelentésével és igazolásával kapcsolatos részletes szabályokat,
- c) a helyi akciócsoportok elismerési rendjének részletes szabályait és a helyi akciócsoportokat,
- c)
- d) a nemzeti vidéki hálózat felállításával kapcsolatos részletes szabályokat,
- e) az EMVA-ból és az EHA-ból támogatott intézkedések esetén alkalmazandó monitoring részletes szabályait, továbbá a monitoring-indikátorok alapján képzett adatok és az adatok szolgáltatására kötelezettek körét, valamint a monitoringadatok szolgáltatásának a rendjét,
- f) az EMVA-ból és az EHA-ból támogatott intézkedések pályázati eljárásának részletes szabályait,
32 változatlan sor ⋯
### Az Európai Unió jogának való megfelelés
84. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
84. § Ez a törvény
- a) a Tanács 386/90/EGK rendelete (1990. február 12.) a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről;
- b) a Tanács 659/1999/EK rendelete (1999. március 22.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
- c)
- d) a Tanács 1605/2002/EK EURATOM rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről;
- e) a Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról;
- f) a Tanács 1788/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a tej, és tejtermék ágazatban illeték megállapításáról;
- g) az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
- h) az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
- i) az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
- j) a Bizottság 800/1999/EK rendelete (1999. április 15.) a mezőgazdasági termékek után járó export visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról;
- k) a Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról;
- l) a Bizottság 795/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
- m) a Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
- n) a Bizottság 1973/2004/EK rendelete (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról;
- o) a Bizottság 1408/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról;
- p) a Bizottság 885/2006/EK rendelete (2006. június 21.) az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
- q) a Bizottság 1320/2006/EK rendelete (2006. szeptember 5.) az 1698/2005/EK rendeletben előírt vidékfejlesztési támogatásra történő átmenet szabályainak megállapításáról;
- r) a Bizottság 1974/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról;
- s) a Bizottság 1848/2006/EK rendelete (2006. december 14.) a közös agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról, valamint az 595/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
- t) a Bizottság 1975/2006/EK rendelete (2006. december 7.) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
- u) a Bizottság 717/2014/EU rendelete (2014. június 27.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról;
- v) a Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról;
- w) a Bizottság 702/2014/EU rendelete (2014. június 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról;
- x) a Bizottság 736/2008/EK rendelete (2008. július 22.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról;
- y) a Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról;
- z) az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
- zs) a Bizottság felhatalmazáson alapuló 640/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről.
- 1. az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet;
- 2. az 1698/2005/EK rendeletben előírt vidékfejlesztési támogatásra történő átmenet szabályainak megállapításáról szóló, 2006. szeptember 5-i 1320/2006/EK bizottsági rendelet;
- 3. a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2009. július 7-i 612/2009/EK bizottsági rendelet,
- 4. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
- 5. a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
- 6. a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
- 7. a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
- 8. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet;
- 9. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet;
- 10. az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
- 11. a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11-i 639/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
- 12. az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
- 13. a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet;
- 14. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, (2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet;
- 15. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet;
- 16. az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
- 17. az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euró használata tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 907/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
- 18. az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről és az 1848/2006/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. július 8-i 2015/1971/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet;
- 19. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. december 16. 1388/2014/EU bizottsági rendelet;
- 20. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i 2015/1589/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
84/A. § E törvény 79/B. §-a a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
22 változatlan sor ⋯
(3) E törvény 44. § (7) bekezdése c) és d) pontjának a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXLIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2014. évben és a 2015. évben benyújtott egységes kérelem alapján folyamatban levő eljárásokban és a 2016. évben benyújtott egységes kérelmekre induló eljárásokban is alkalmazni kell.
91. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
92. § E törvénynek az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló 2017. évi CCV. törvénnyel megállapított 44. § (7) bekezdés j) pontjának, továbbá 57/C és 57/D. §-ának rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban levő és a megismételt eljárásokban, további rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.