2007. évi LXXXIX. törvény — mi változott? 2015. augusztus 1.
A 2013. július 1. és 2015. augusztus 1. között hatályba lépett módosítások. 37 sor került be, 1 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. július 1.)Következő módosítás (2015. szeptember 8.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 40 változatlan sor ⋯
- a) amelynek a határvonallal megegyező határa, határszakasza van, vagy
- b) amelyen határjelet helyeztek el. Az e tevékenységgel összefüggésben okozott kárért a Rendőrség, illetve a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat ellátó szervezet a polgári jog fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásáért viselt felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel.
5. §
5. § (1) Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 10 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából e törvény szerint igénybe vehető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területen található ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) tekintetében e törvény erejénél fogva az államot az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása céljából határozatlan időre szóló közérdekű használati jog illeti meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonosa és használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles tűrni, hogy a (2) bekezdés szerinti ingatlanon
- a) az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt építsenek, telepítsenek és üzemeltessenek,
- b) a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők az ingatlant az (1) bekezdésben meghatározott célból igénybe vegyék.
(4) A közérdekű használati jogot a Kormány által rendeletben meghatározott szervek és személyek – kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célból, a feladat ellátásához feltétlenül szükséges mértékben – gyakorolhatják.
(5) A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezi. A közérdekű használati jog bejegyzését elrendelő határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(6) A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezi, ha a közérdekű használati jog az ingatlanon azért szűnik meg, mert az államhatár (1) bekezdés szerinti szakasza a Közösségi Kódex 2. cikk 1. pontja szerinti belső határnak minősül.
5/A. § (1) Az ingatlan tulajdonosát az 5. § (3) bekezdése szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítás az ingatlan tulajdonosát
- a) a közérdekű használati jog keletkezésére tekintettel egyszeri jelleggel, valamint
- b) az ingatlan 5. § (3) bekezdése szerinti igénybevételével összefüggésben – figyelemmel az igénybevétel időtartamára, jellegére – évenként
illeti meg.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal határozatában rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításáról. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(3) A kártalanítás összegét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv téríti meg az ingatlan tulajdonosának.
(4) Az ingatlan igénybevétele azt követően kezdhető meg, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határozatban megállapított (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítást a tulajdonos részére megfizette vagy a részére bírósági letétbe helyezte és ezt a fővárosi és megyei kormányhivatal részére igazolta. Ha a kártalanítás ennek megfelelően megfizetésre került, a kártalanítás tárgyában hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárás nem képezi akadályát az ingatlan igénybevételének.
(5) Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy megszünteti, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.
5/B. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti területen az államhatár rendjének védelme érdekében épített, telepített létesítmények állami tulajdonba kerülnek, amelyek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gyakorolja.
(2) Az államhatár rendjének védelme érdekében épített létesítmény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos építményfajtának minősül.
5/C. § Ha az 5/B. § szerinti létesítmény üzemeltetésére, illetve az ingatlan igénybevételére az 5. § (1) bekezdése szerinti célból már nincs szükség, az ingatlan eredeti állapotát helyre kell állítani.
6. § (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határút az az út vagy útszakasz, amelynek területén a határvonal az út tengelyével megegyezően halad.
(2) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határvíz az a természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyen a határvonal
⋯ 73 változatlan sor ⋯
- b) az ideiglenes határátkelőhely megnyitásának és működésének szabályait, és kijelölje az eljárásra jogosult szervet,
- c) a belső határon az ellenőrzés ideiglenes bevezetésének feltételeit,
- d) a határátkelőhely rendjének kötelező tartalmát, megállapításának módját, részletes eljárási szabályait és feltételeit.
- e) az 5. § szerinti közérdekű használati jog gyakorlására jogosult szerveket és személyeket,
- f) az 5/A. § szerinti kártalanítás és kártalanítási eljárás szabályait.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a határátlépés ellenőrzésének ideiglenes visszaállítását rendeletben hirdesse ki.
⋯ 13 változatlan sor ⋯