2007. évi LXXXIV. törvény
a rehabilitációs járadékról
Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának elősegítésére, továbbá a rehabilitáció időtartamára a jövedelemarányos keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja:
Alapfogalmak¶
1. § E törvény alkalmazásában:
- a) egészségkárosodás: az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás;
- b) kereső tevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenység;
- c) kereset, jövedelem: az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával – nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti azon ekhoalapot is, amely után a magányszemély 15 százalékos ekhot fizet;
- d) rehabilitáció: külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása;
- e) szakmai munkaképesség: a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben, illetve a képzettségnek megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra való alkalmasság;
- f) megfelelő munkahely: az Flt. 25. §-ának (2)–(3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő munkahely azzal, hogy álláskereső alatt a rehabilitációs járadékban részesülő személyt, álláskeresési járadék alatt a rehabilitációs járadékot kell érteni.
A törvény hatálya¶
2. § (1) E törvény hatálya kiterjed
- a) arra a személyre, aki rehabilitációs járadékot e törvény rendelkezései alapján igényel,
- b) a rehabilitációs járadékra jogosult Tbj. 4. §-ának a) pontja szerinti foglalkoztatójára (a továbbiakban: foglalkoztató),
- c) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervre és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervre,
- d) a rehabilitációs szakértői szervre,
- e) az állami foglalkoztatási szervre, és
- f) az állami adóhatóságra.
(2) E törvény hatálya a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 1. §-ában meghatározott személyre akkor terjed ki, ha az érintett személy az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja.
(3) E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személyre és ellátásra a közösségi rendeletek, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.
A rehabilitációs járadékra való jogosultság¶
3. § (1) Rehabilitációs járadékra az a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, aki
- a) 50–79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és
- aa) kereső tevékenységet nem folytat, vagy
- ab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá
- b) rehabilitálható, és
- c) az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.
(2) A jogosultsághoz szükséges szolgálati időre, megállapítására és igazolására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe be kell számítani a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj időtartamát is. Ha az egészségkárosodás azelőtt következett be, hogy az igénylő szolgálati időt szerzett volna, az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti feltételt azt az időpontot megelőző négy naptári hónapra kell vizsgálni, amelytől kezdődően az igénylő a rehabilitációs járadék megállapítását kéri.
(3) Rehabilitációs járadékra nem jogosult az, aki
- a) öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
- b) bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában,
- c) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben,
- d) munkanélküliség esetére járó ellátásban,
- e) átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban részesül.
(4) Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja alkalmazása során
- a) az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,
- b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban
végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is – az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.
A rehabilitációs járadék összege¶
4. § (1) A rehabilitációs járadék összege – a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül – megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) összegének 120%-ával. A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120%-ával.
(2) A rehabilitációs járadék összegét ötven százalékkal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő három egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
- a) a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és
- b) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
(3) A rehabilitációs járadék összegének meghatározása során a Tny.-nek a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 3. § (2) bekezdése szerint a jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe beszámított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. A rokkantsági nyugdíj felülvizsgálata során megállapított rehabilitációs járadék összege nem lehet kevesebb a jogosultság utolsó hónapjára járó rokkantsági nyugdíj összegénél.
(4) A rehabilitációs járadékot évente emelni kell, az évenkénti emelésre a Tny. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A (2) bekezdés alkalmazása során
- a) az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,
- b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban
végzett keresőtevékenységet és ott szerzett nettó keresetet, jövedelmet is – a rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.
Eljárási szabályok¶
5. § (1) A rehabilitációs járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére és megtérítésére, valamint a járadékból történő levonásra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Tny. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni.
(3) A rehabilitációs járadékra való jogosultság elbírálásához az igénylő köteles a keresetéről, jövedelméről nyilatkozni, azt igazolni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére – ellenőrzés céljából – az állami adóhatóság tizenöt napon belül közli a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott időtartamra vonatkozóan az igénylő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat.
(4) A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentes.
(5) A bíróság a rehabilitációs járadékkal kapcsolatosan hozott határozat felülvizsgálata során a határozatot megváltoztathatja.
6. § (1) A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálásához a rehabilitációs szakértői szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a külön jogszabályban meghatározottak szerinti komplex minősítést végez, és szakhatósági állásfoglalást ad
- a) az egészségkárosodás mértékéről,
- b) a szakmai munkaképességről,
- c) a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamról.
(2) A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálása során az igénylő a rehabilitációs szakértői szerv vizsgálatán történő személyes megjelenésre kötelezhető. Ha az igénylő a személyes megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.
(3)
(4) Az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb igénybejelentést csak akkor kell elbírálni, ha azt a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalásában foglaltak alapján a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultsági feltétel fennállásának hiánya miatt utasították el, és a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.
6/A. § A rehabilitációs szakértői szerv szakértői bizottságának elnöke és előadó szakértője a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesz.
Együttműködési kötelezettség, a rehabilitációs megállapodás¶
7. § (1) A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében
- a) az állami foglalkoztatási szervvel írásbeli rehabilitációs megállapodást köt, továbbá
- b) teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat.
(2) A rehabilitációs megállapodás tartalmazza:
- a) a rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
- aa) vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, valamint
- ab) elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget; továbbá
- b) a rehabilitációs járadékban részesülő önálló munkahelykeresésének formáit;
- c) az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülőnek nyújtandó, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat; valamint
- d) a rehabilitációs járadékban részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.
(3) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában felhívja a járadékban részesülőt az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről. A rehabilitációs járadékban részesülő a határozat közlésétől számított húsz napon belül megkeresi az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében.
(4) A rehabilitációs járadék megállapítása esetén a megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozatot közli az állami foglalkoztatási szervvel, és haladéktalanul értesíti a határozatnak a rehabilitációs járadékban részesülő személlyel történő közlésének időpontjáról, valamint annak jogerőre emelkedéséről. Az állami foglalkoztatási szerv legkésőbb a jogerőre emelkedésről szóló értesítést követő harminc napon belül elkészíti és a rehabilitációs járadékra jogosulttal ismerteti a rehabilitációs megállapodásra tett javaslatát.
(5) A rehabilitációs megállapodás megkötése során figyelemmel kell lenni a rehabilitációs szükségletekre, valamint az adott térség munkaerő-piaci feltételeire is.
(6) Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő kereső tevékenységet folytat, akkor rehabilitációját elsősorban ennek keretében kell megkísérelni. Ennek érdekében az állami foglalkoztatási szerv megkeresi a foglalkoztatót. A foglalkoztató a megkeresést követő tizenöt napon belül köteles konzultációt folytatni a rehabilitációs intézkedések lehetőségéről. Ha a foglalkoztató a szükséges rehabilitációs intézkedéseket vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodást ennek alapulvételével kell megkötni.
(7) A rehabilitációs megállapodás megkötését követően az állami foglalkoztatási szerv öt napon belül értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.
(8) Amennyiben a rehabilitációs megállapodás az állami foglalkoztatási szervnek a (4) bekezdésben foglaltak szerinti javaslattételét követő 30 napon belül nem kerül megkötésre, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadéknak a 13. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottak alapján történő megszüntetését.
(9) A (3) és (8) bekezdésben meghatározott határidők elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető. Ebben az esetben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
8. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülő tizenöt napon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha
- a) az egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be, illetve
- b) kereső tevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott, illetve
- c) a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben egyéb lényeges változás következett be.
(2)
Az ellátás időtartama¶
9. § (1) A rehabilitációs járadék a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától állapítható meg.
(2) Amennyiben az igénylő az (1) bekezdésben meghatározott napon terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének napjától állapítható meg.
10. § (1) A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg.
(2) Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb időtartama eltelt, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az időtartam legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de a teljes időtartam ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 évet.
(3) Az ellátásra jogosultság a megszüntetés utáni 24 hónapon belül feléled, ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és
- a) a 13. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti, a kereseti korlátra vonatkozó megszüntetési ok bekövetkezett, de az érintett személy kereső tevékenysége megszűnt, illetve
- b) a 13. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti, az egészségi állapotban történő, a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás bekövetkezett, de az érintett személy egészségi állapotában a rehabilitációt ismét lehetővé tevő javulás következett be.
(4) Az ellátásra jogosultság nem éled fel, ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel
- a) a munkavállaló rendes felmondása, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondása, továbbá
- b) a munkaadó rendkívüli felmondása, a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)–f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)–f) pontjában, illetve 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott ok
miatt következett be.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétel bekövetkezése a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján állapítható meg.
(6) Az ellátás teljes időtartama feléledés esetén sem haladhatja meg a 3 évet. A jogosultat a rehabilitációs járadék megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.
(7) A rehabilitációs járadék igénybejelentésre a megszűnést, megszüntetést követően ismételten megállapítható abban az esetben, ha a jogosultsági feltételek fennállnak, kizáró feltétel nem áll fenn, és a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján az igénylőnek az egészségi állapotában a rehabilitálhatóságot is befolyásoló lényeges változás következett be.
(8) Az ellátás meghosszabbítása, feléledése, illetve ismételt megállapítása esetén a rehabilitációs járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat és az együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
11. § (1) A rehabilitációs járadék folyósítására a nyugellátások és a baleseti nyugellátások folyósítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A rehabilitációs járadék folyósítását 3 hónap időtartamra szüneteltetni kell, amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
Felülvizsgálat¶
12. § (1) A rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában történt tartós rosszabbodás esetén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez.
(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a rehabilitációs járadékban részesülőt – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felülvizsgálat során megkeresi a rehabilitációs szakértői szervet a 6. §-ban foglalt minősítés elvégzése céljából.
Az ellátás megszűnése, megszüntetése¶
13. § (1) Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha
- a) a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt,
- b) a rehabilitációs járadékban részesülő kérte,
- c) az ellátás időtartama eltelt,
- d) a rehabilitációs járadékban részesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, vagy bejelentett magyarországi lakóhelye megszűnik,
- e) kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
- ea) a rehabilitációs járadék – 4. § (2) bekezdése szerinti csökkentést megelőzően folyósított – összegének kétszeresét és
- eb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,
- f) a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
- g) a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy
- h) a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés a) és d) és f)–g) pontjában meghatározott feltételek bekövetkezése esetén nyolc napon belül értesíti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet.
(3) A 4. § (2) bekezdésében meghatározottak, valamint az (1) bekezdés e) pontjában foglalt megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallás alapján a rehabilitációs járadékban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez. Az így továbbított adatok törléséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a továbbítást követő hetedik hónap utolsó napjáig gondoskodik.
(4)
(5) A rehabilitációs járadéknak az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti megszűnéséről nem kell határozatot hozni. A rehabilitációs járadékot az (1) bekezdés d) és g)–h) pontjaiban meghatározott esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni.
(6) Az (1) bekezdés e)–f) pontjaiban meghatározott megszüntetési ok bekövetkezése esetén a rehabilitációs járadékot a megszüntetési ok megállapítását követő második hónap első napjától kell megszüntetni.
(7) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazása során
- a) az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban,
- b) a szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik – a szerződő államban
végzett keresőtevékenységet és az ott szerzett nettó keresetet, jövedelmet is – a rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni.
Adatkezelés¶
14. § Az e törvény szerinti eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv adatkezelésére, a nyilvántartás vezetésére a Tbj. társadalombiztosítási nyilvántartásokra és a Tny. nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. § A rehabilitációs szakértői szerv a 6. § szerinti komplex minősítés elvégzése céljából
- a) a rehabilitációs járadékban részesülő természetes személyazonosító adataira,
- b) a rehabilitációs járadékban részesülő állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállására,
- c) a rehabilitációs járadékban részesülő belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyére,
- d) a jogosultsági feltételekre,
- e) a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotára és az abban bekövetkezett változásokra,
- f) a rehabilitációs járadékban részesülő iskolai végzettségére és szakképzettségére,
- g) a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására,
- h) az ellátás megállapítására és megszüntetésére,
- i) az ellátás kezdő és befejező időpontjára, valamint
- j) a rehabilitációs járadékban részesülő társadalombiztosítási azonosító jelére
vonatkozó adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az ellátás megszűnését követően öt évig kezelheti.
16. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a rehabilitációval összefüggő tevékenysége érdekében a 15. §-ban meghatározott, valamint a rehabilitációs járadékban részesülő keresetére, jövedelemére vonatkozó adatokat kezelheti.
(2) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a katonai igazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, a munkaügyi hatóság, a bányafelügyelet, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a rehabilitációs szakértői szerv, a szociális hatáskört gyakorló szerv, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szerv, az egészségbiztosítási szerv, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény feladatai ellátása érdekében a 14. §, a 15. § a)–d) és f)–i) pontjai szerinti, valamint az (1) bekezdésben meghatározott keresetre, jövedelemre vonatkozó adatok – törvényben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén történő – igénylésére jogosult. A 15. § j) pontja szerinti adatok továbbítására a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az e törvény felhatalmazása alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
(4) Az egészségügyi adatok kezelésére és az adatok védelmére egyebekben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései az irányadók.
17–23. §
24–25. §
26. §
27–29. §
Záró rendelkezések¶
30. § (1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés – ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is – esetén kell alkalmazni.
(3) Annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig a rá irányadó – a Tny.-ben meghatározott – nyugdíjkorhatárt tíz éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel
- a) 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés esetén, valamint
- b) 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esedékes felülvizsgálata során
kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.
(4) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a 2008. évben esedékes soron következő felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során amennyiben az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja – attól függően, hogy mások gondozására szorul-e –, az I., illetve II. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra, amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50–79%-os, a III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult. A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy kérelmére a 2008. évben esedékes soron következő első felülvizsgálata keretében komplex minősítést kell végezni, ebben az esetben a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra jogosult.
(5) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél a nyugellátásnak a kereső tevékenység miatti megszüntetésére 2008. december 31-éig a Tny. 30. §-ának (1) bekezdésében, valamint 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ezt követően a kereső tevékenység miatti megszüntetésre a Tny.-nek az e törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (1) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél 2008. január 1-jétől a Tny.-nek az e törvény 18. §-ával megállapított 36/D. §-a (2) bekezdésében, valamint 36/G. §-a (2) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.
31. § Ha a rehabilitációs járadék ellátásnak a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint megállapított, illetve meghosszabbított időtartama 2011. évben telik le, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében – a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján – az időtartam egy alkalommal meghosszabbítható, de az ellátás teljes időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a 4 évet.
32. § E törvénynek az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvénnyel
- a) megállapított 4. § (2) bekezdését és 13. § (1) bekezdés e) pontját a 2010. december 31-ét követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni,
- b) módosított 30. § (3) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
33. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
- a) a rehabilitációs járadék megállapításával, folyósításával kapcsolatos eljárási szabályokat,
- b) a rehabilitáció részét képező szolgáltatások körét, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályokat, az együttműködésre, a rehabilitációs megállapodás megkötésére, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,
- c) a komplex minősítésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet vagy szerveket, valamint a rehabilitációs szakértői, illetve orvosszakértői szervet vagy szerveket, továbbá rendeletben határozza meg a szakértői szervek eljárásának és a felülvizsgálat rendjét.
(3) Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az egészségkárosodás minősítésére, illetve a komplex minősítésre vonatkozó részletes szakmai szabályokat.
34. § E törvény a Tanácsnak a férfiakkal és nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.