2007. évi LXXIV. törvény — mi változott? 2011. január 1.

- b) a médiaszolgáltató a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő műszaki tevékenységére,

- c) a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő tevékenységére,

3. § (1) A műsorterjesztők, a digitális műsorszóró hálózatot, vagy műsorszóró adót üzemeltetők, a médiaszolgáltatók és a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással kölcsönösen együttműködve eljárni.

(2) A műsorterjesztők, a digitális műsorszóró hálózatot, vagy műsorszóró adót üzemeltetők, a médiaszolgáltatók és a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók az elektronikus hírközlő hálózatokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, digitális műsorokat, kiegészítő médiaszolgáltatásokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kötelesek működtetni és nyújtani, hogy azok a szükséges kapcsolat létesítéséhez, a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül, vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkossanak.

(3) Az e törvényben foglalt jogviszonyokra a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Mttv.) rendelkezései e törvény kifejezett rendelkezése esetén alkalmazhatók.

- 5. Digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó üzemeltetője: az a szolgáltató, amely a digitális műsorszórással nyújtott műsorterjesztési szolgáltatás, illetve kiegészítő médiaszolgáltatások, a multiplex technikai szolgáltatás vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás feltételeit az előfizetőnek, vagy felhasználónak, vagy más szolgáltatóknak meghatározza, illetve az előfizetővel vagy szolgáltatóval szerződést köt;

- 9. Elektronikus műsorkalauz (EPG): olyan kiegészítő médiaszolgáltatás, amely egyebek mellett segítséget nyújt a médiaszolgáltatások és más kiegészítő médiaszolgáltatások közvetlen eléréséhez; 11. Feltételes hozzáférési rendszer: minden olyan műszaki megoldás, intézkedés, illetve rendszer, amely lehetővé teszi, hogy valamely műszaki intézkedéssel védett rádió- vagy televízióműsorhoz előfizetés vagy más formában megjelenő előzetes egyedi feljogosítás alapján férjenek hozzá; 12. Feltételes hozzáférési rendszer üzemeltető: feltételes hozzáférési rendszert üzemeltető digitális műsorterjesztő, médiaszolgáltató vagy más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 13. Forgalomba hozatal: analóg televízió-vevőkészülék vagy digitális televízió-készülék visszterhes vagy ingyenes, első ízben történő belföldi rendelkezésre bocsátása, kereskedelmi értékesítése, beleértve a bérbeadást is; 14. Gyártó: az a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, amely felel az analóg televízió-vevőkészülék vagy digitális televíziókészülék vagy ezzel összefüggő elektronikus hírközlő berendezés tervezéséért, gyártásáért, csomagolásáért, jelöléséért és forgalomba hozataláért, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat saját maga vagy megbízásából más végzi. Ha a gyártó székhelye nem Magyarország területén van, a készülék importálója, belföldi forgalomba hozója tekintendő gyártónak; 15. Helyi műsorterjesztő: olyan műsorterjesztő, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy településen belül legfeljebb ötszázezer lakos él; 16. Információs csatorna: a műsorterjesztő által külön televíziós csatornán nyújtott olyan szerkesztett információk, amelyek főként a műsorterjesztési szolgáltatás műszaki vagy előfizetési feltételeivel kapcsolatosak, vagy más szolgáltatások hirdetései, illetőleg egyéb közérdekű információk gyűjteménye; 17. Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. §-ában ekként meghatározott szolgáltatás; 18. Integrált digitális televíziókészülék: olyan televízió-vevőkészülék, amely különálló digitális vevődekóder csatlakoztatása nélkül alkalmas a digitális televízió műsorszámok megjelenítésére; 19. Interaktív digitális televíziós szolgáltatások: olyan digitális televíziós szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a felhasználó visszajelzését és válaszát kétirányú jelátvitelen, vagy visszirányú átviteli rendszeren keresztül megvalósuló kommunikáció segítségével; 20. Interfész: villamos, mechanikai és informatikai jellemzőkkel rendelkező fizikai vagy logikai csatlakoztatási felület, különösen az analóg televízió-vevőkészülék vagy integrált digitális televízió-vevőkészülék meghatározott villamos és mechanikai jellemzőkkel rendelkező csatlakoztatási felülete; 21. Irányítás: A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben így meghatározott kapcsolat; 22. Kapcsolódó eszközök: azok az elektronikus hírközlő hálózathoz és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök, amelyek lehetővé teszik, és/vagy támogatják az adott hálózat, és/vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást. Idetartoznak a feltételes hozzáférésű rendszerek és az elektronikus műsorkalauz; 23. Kiegészítő médiaszolgáltatás: tartalomszolgáltatást is magában foglaló mindazon szolgáltatás, amelyet műsorterjesztő rendszeren továbbítanak, és amely nem minősül sem médiaszolgáltatásnak, sem elektronikus hírközlési szolgáltatásnak; 24. Kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó: a 23. pont szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató; 25. Körzeti műsorterjesztő: olyan műsorterjesztő, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi műsorterjesztő vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele él; 26. Közszolgálati médiaszolgáltatás: e törvény értelmében az Mttv.-ben közszolgálati médiaszolgáltatóként meghatározott médiaszolgáltató által előállított médiaszolgáltatás; 27. Közszolgálati médiaszolgáltató: az Mttv.-ben közszolgálati médiaszolgáltatóként meghatározott médiaszolgáltató; 28. Multiplex: a digitális műsorterjesztés céljára szolgáló, audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásokat, kiegészítő médiaszolgáltatásokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, valamint ehhez kapcsolódó más azonosító jeleket és adatokat tartalmazó szabványosított jelfolyam; 29. Multiplex technikai szolgáltató: az Eht. 188. §-ának 73. pontja szerinti szolgáltatást nyújtó; 30. Műsor: rádió-, illetve televízió-műsorszámok, és más audiovizuális mozgóképek megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata; 31. Médiaszolgáltatás: az Mttv. 203. §-ában meghatározott médiaszolgáltatás, kivéve az információs csatorna üzemeltetését; 32. Médiaszolgáltató: a 31. pont szerinti médiaszolgáltatást nyújtó; 33. Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádió-, illetve televízióműsorokat a földfelszínen telepített – az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével – rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz; műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó segítségével végzett műsorterjesztés is; 34. Műsorterjesztés: a 2. pont szerinti bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a médiaszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a médiaszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a műsor Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek; 35. Műsorterjesztő: a 34. pont szerinti szolgáltatást nyújtó, ideértve a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetőjét is, ha a műsorterjesztést saját maga végzi. Amennyiben az átviteli hálózatot nem a műsorterjesztő üzemelteti, az előfizetőnek, vagy felhasználónak nyújtott szolgáltatás feltételeit meghatározó, illetve az előfizetővel szerződést kötő szolgáltató minősül műsorterjesztőnek; 36. Nyílt alkalmazási program interfész: olyan digitális televíziós szabványokon, előírásokon alapuló interfész, amely eltérő forrásból származó digitális alkalmazások futtatását is lehetővé teszi. Ilyen különösen: az MHP, MHEG 5, WTVML; 37. Rendelkezésre álló adatátviteli kapacitás: digitális műsorszórás vonatkozásában az adott frekvencián rendelkezésre álló bruttó adatátviteli kapacitás; 38. Saját műsorterjesztés: olyan műsorterjesztés, amelyet a médiaszolgáltató saját, vagy bérelt elektronikus hírközlő eszközeivel maga végez; 39. Széles képformátumú műsorszám: olyan televízió-műsorszám, amely a képernyőt teljes magasságban és szélességben kitöltő 16:9-es vagy 16:10-es képformátumú (a televízió kép szélességének és magasságának aránya) megjelenítésre készült; 40. Széles képformátumú digitális televíziós szolgáltatás: olyan digitális televíziós szolgáltatás, amely teljes egészében vagy részben széles képformátumban történő megjelenítésre készített és szerkesztett műsorokból áll; 41. Televíziós vásárlás: az Mttv. 203. § 65. pontjában meghatározott szolgáltatás; 42. Vételkörzet:

- a) műsorszórás és műholdas műsorterjesztés révén végzett, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében azon a földrajzilag meghatározható területen élő lakosság száma, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket,

- b) más műsorterjesztő átviteli rendszerrel végzett, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében az átviteli rendszerhez csatlakoztatott háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élők számának szorzata, vagy

- c) előfizetői díj fizetése ellenében hozzáférhető médiaszolgáltatások esetében az adott médiaszolgáltatásra előfizetett vagy az adott médiaszolgáltatást tartalmazó műsorterjesztési szolgáltatásra előfizetett háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élők számának szorzata. 43. Televíziós médiaszolgáltató és televízió médiaszolgáltató: az Mttv. szerinti lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató; 44. Televíziós médiaszolgáltatás és televízió médiaszolgáltatás: az Mttv. szerinti lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás.

(3) A bejelentésben az Eht.-ban meghatározottakon túl meg kell jelölni, hogy a műsorterjesztő mely médiaszolgáltató mely műsorát, valamint mely kiegészítő szolgáltatás nyújtó milyen szolgáltatását terjeszti.

(4) A Hatóságnak a bejelentésben meg kell adni azokat az adatokat, illetve be kell nyújtani azokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy a szerzői jogok és a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok védelméhez a szükséges intézkedéseket a műsorterjesztő megtette. A bejelentéshez csatolni kell a médiaszolgáltatóval kötött szerződés vagy az adott műsor terjesztésére vonatkozó jogosultság igazolását is.

7. § (1) Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató nem a Magyar Köztársaság területére irányuló műsorterjesztés érdekében valamely médiaszolgáltató műsorjelei átvitelét

8. § (1) Digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó jogosultság – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – e törvényben meghatározott pályázati eljárás alapján nyerhető el.

- c) az a) pont szerinti hálózaton műsorterjesztési szolgáltatás, kiegészítő médiaszolgáltatás és más elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását közvetlenül az előfizetők vagy felhasználók részére (ingyenesen vagy előfizetői díj ellenében), illetve más műsorterjesztők vagy elektronikus hírközlési szolgáltatók és a médiaszolgáltatók, valamint a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók részére.

(3) A digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője a műsorterjesztési szolgáltatás, kiegészítő médiaszolgáltatás, illetve más elektronikus hírközlési szolgáltatás megkezdését, amennyiben maga végzi, az Eht. vonatkozó szabályainak megfelelően köteles bejelenteni.

(4) az Mttv. 1. §-ában meghatározott feltételek alapján magyar joghatóság alá tartozó, digitális műsorszóró hálózaton, illetve műsorszóró adón nyújtott médiaszolgáltatás az Mttv. 42. §-a szerinti nyilvántartásba vétel alapján kezdhető meg. Nincs szükség újabb nyilvántartásba vételre a hatályos műsorszolgáltatási szerződés alapján szolgáltatott műsorok, illetve a kizárólag műsorelosztó rendszer segítségével végzett médiaszolgáltatás digitális műsorszóró hálózaton történő egyidejű terjesztéséhez.

(6) A digitális műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője kizárólag a rendelkezésre álló adatátviteli kapacitás műsorterjesztésre le nem kötött hányadát jogosult – ebben a sorrendben – kiegészítő médiaszolgáltatás, és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás céljára használni, illetve más számára ilyen szolgáltatás nyújtása céljából a fennmaradó szabad kapacitás használatára átengedni.

(7) Digitális műsorszóró hálózaton, illetve műsorszóró adón kiegészítő médiaszolgáltatás, és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás céljaira a (6) bekezdés szerinti szabad kapacitás az átviteli hálózatban rendelkezésre álló adatátviteli kapacitás 15%-áig használható fel. Törvény ennél alacsonyabb mértéket is megállapíthat.

### Kiegészítő médiaszolgáltatások

9. § (1)–(2)

(3) A kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó e törvény 30–34. §-ai alapján hozzáférési jogosultsággal rendelkezik.

(4) A hozzáférési jogosultsággal rendelkező kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtót a Hatóság az Eht. 151–152. §-ai szerint adatok szolgáltatására kötelezheti.

10. §

### Médiaszolgáltatás

11. § (1) A médiaszolgáltatót e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében e törvény 30–34. §-aiban foglalt hozzáférési jogosultságok illetik meg.

(2) A médiaszolgáltatást nyújtók vonatkozásában a Hatóság az Eht. 151–152. §-ai szerint adatszolgáltatási kötelezettség előírására jogosult.

12. § (1) A Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) vezeti a műsorterjesztőkről, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtókról vezetett nyilvántartást.

- b) a műsorszórásra felosztott frekvenciákon kiegészítő médiaszolgáltatások nyújtását,

(2) A földfelszíni analóg műsorszórás útján megvalósuló televíziós műsort szolgáltató médiaszolgáltató a műsorszóró frekvenciasáv – nem egyedi frekvenciák – használatára szerez frekvenciahasználati jogosultságot.

(3) A földfelszíni analóg műsorszórás útján megvalósuló rádióműsort szolgáltató médiaszolgáltató a pályázatban megjelölt frekvenciára szerez frekvenciahasználati jogosultságot.

15. § (1) A Hatóság a műsorszóró adó műsorszórásra felosztott frekvenciáját a frekvenciára vonatkozó frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkező és a műsorterjesztést maga végző médiaszolgáltató, vagy más esetben a jogosulttal szerződött műsorterjesztő számára a benyújtott besugárzási tervek alapján jelöli ki.

- d) amennyiben a műsorszóró adó földfelszíni analóg műsorszórás útján megvalósuló televíziós médiaszolgáltatáshoz kapcsolódik, a műsorszóró frekvenciasáv megjelölését, illetve utalást arra, hogy a kijelölt frekvencia a műsorszóró frekvenciasávba tartozó, a pályázatban megjelölt műszaki és ellátási jellemzőket és a vételkörzetet biztosító másik frekvenciára cserélhető a Hatóság által, valamint

17. § (1) A médiaszolgáltató és a műsorterjesztő a digitális műsorszórás követelményeinek teljesítése során köteles együttműködni.

(2) A műsorterjesztő – ideértve a saját műsorterjesztést végző médiaszolgáltatót is – köteles a médiaszolgáltatók által a műsorterjesztésre átadott médiaszolgáltató és a műsor azonosító jeleket, a műsorszám kiskorúak védelme érdekében az Mttv.-ben meghatározott kategóriájának megfelelő azonosító jeleket, a digitális televíziókészülék, kép- és hangrögzítő berendezések, vagy más elektronikus hírközlő berendezések vezérlésére szolgáló jeleket folyamatosan sugározni. Az azonosító információnak vagy jelnek műsorok szerint megkülönböztethetőnek kell lennie.

(3) A műsorterjesztő – ideértve a saját műsorterjesztést végző médiaszolgáltatót is – műsorszóró adója mérőjelet, mérőábrát, állóképet, monoszkópot a műsor megkezdése előtt és befejezése után legfeljebb tíz percig, műsor közben legfeljebb két percig sugározhat. Üzemzavar esetén e korlátozás nem alkalmazható.

18. § (1) Ha az analóg rádióműsor műsorszórása a vonatkozó műsorszolgáltatási jogosultság érvényességi idejének lejárta előtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt e törvény 13. §-a alapján a médiaszolgáltatónak fel nem róható okból a Hatóság visszavonja, a Médiatanács a médiaszolgáltatónak pályázati kiírás nélkül hasonló feltételekkel a frekvenciasáv, illetve a frekvencia tekintetében más műsorszolgáltatási jogosultságot kínál fel.

(2) A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződés módosítását nem teheti a frekvenciacserével össze nem függő feltételek elfogadásától függővé. A módosítás a műsorszolgáltatási jogosultság időtartamát nem érinti. A módosítás során a szerződésben rendelkezni kell a médiaszolgáltató frekvenciacserével kapcsolatos igazolt költségeiről.

19. § (1) Ha a digitális rádió- vagy televízió-műsorszóró hálózat, digitális műsorszóró adó vagy a műsorszóró frekvenciasáv használatát biztosító frekvenciahasználati jogosultság (frekvenciahasználati jogosultság) alapján kiadott rádióengedélyt e törvény 13. §-a alapján a médiaszolgáltatónak fel nem róható okból a Hatóság visszavonja, a Hatóság a frekvenciahasználati jogosultság feltételeit teljesítő más frekvenciát jelöl ki, és erre rádióengedélyt ad ki, illetve szükség esetén megfelelően módosítja a rádióengedélyeket.

(5) Analóg műsorszórásra felosztott frekvencia a műsorszóró frekvenciasáv frekvenciahasználati jogosultságával rendelkező médiaszolgáltató beleegyezésével cserélhető digitális műsorszórásra felosztott frekvenciára, ha a vételkörzetben a lakosság számára az analóg vételhez szükséges készülékekhez hasonló arányban rendelkezésre áll a digitális műsorszórási szolgáltatás vételére alkalmas készülék.

(7) A műsorszóró frekvenciasáv frekvenciahasználati jogosultságával rendelkező televízió médiaszolgáltató a frekvenciacserével kapcsolatos igazolt költségeivel a frekvenciadíjat csökkenteni kell. A díjcsökkentést a médiaszolgáltatóval szerződött műsorterjesztő köteles a médiaszolgáltató felé érvényesíteni. Amennyiben a díjcsökkentés nem fedezi az igazolt költségeket, a központi költségvetés a különbözetet megtéríti.

20. § (1) A műsorszórásra felosztott frekvenciák használatának díjait annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy az elősegítse a digitális médiaszolgáltatás minél szélesebb körű elterjedését és igénybevételét.

(2) A műsorszórásra felosztott frekvenciák használatának díját a továbbított digitális műsorok, illetve a továbbított kiegészítő médiaszolgáltatások számára, és az ezek által igénybevett adatátviteli kapacitásra figyelemmel kell meghatározni.

21–23. §

24–28. §

29. §

(2) A műsorterjesztés átviteli rendszerétől függetlenül bármely feltételes hozzáférési rendszer üzemeltetője, amely digitális televízió- és rádiószolgáltatásokhoz nyújt feltételes hozzáférési szolgáltatásokat, és amelynek a hozzáférési szolgáltatásaitól függ az, hogy a médiaszolgáltatók elérik-e a lehetséges nézők vagy hallgatók bármely csoportját, köteles

- a) valamennyi médiaszolgáltató és kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó számára a versenyjogi szabályokkal összeegyeztethető tisztességes, ésszerű és az egyenlő elbánás elvének megfelelő módon olyan műszaki szolgáltatásokat kínálni, amelyek lehetővé teszik a médiaszolgáltatók, illetve a digitális műsorterjesztők szolgáltatásainak vételét a feltételes hozzáférési szolgáltatás üzemeltetője által rendelkezésre bocsátott digitális vevődekóderek segítségével erre jogosított előfizetők, vagy felhasználók számára,

31. § (1) Az interaktív digitális televíziós szolgáltatások nyújtására alkalmas digitális átviteli hálózatot üzemeltető műsorterjesztők és médiaszolgáltatók (e § alkalmazásában: kötelezettek) az átvitel módjára tekintet nélkül kötelesek nyílt alkalmazási program interfész (a továbbiakban: API) használatára törekedni.

32. § (1) Az, aki a digitális interaktív televíziós szolgáltatás nyújtásához szükséges szoftver alapját képező információ, különösen a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet (a továbbiakban együtt: információ) felett rendelkezni jogosult, tisztességes, ésszerű és az egyenlő elbánás elvének megfelelő feltételek mellett, megfelelő díjazás ellenében a médiaszolgáltató, illetve a digitális műsorterjesztő részére hozzáférést biztosít minden olyan információhoz, amely az API által támogatott bármely szolgáltatás teljes működőképességéhez szükséges. E rendelkezés nem érinti az API-n fennálló szerzői jogi jogosultságokat.

33. § (1) Az elektronikus műsorkalauz szolgáltatója, amilyen mértékben az a kezelői felületek megjelenítéséhez és összeállításához szükséges, hozzáférést nyújt az elektronikus műsorkalauz szolgáltatáshoz valamennyi médiaszolgáltató és kiegészítő médiaszolgáltató számára tisztességes, ésszerű feltételek mellett, az egyenlő elbánás elvének megfelelően.

34. § (1) Ha az elektronikus műsorkalauz szolgáltatója a szolgáltatás vételkörzetében terjesztett médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával, vagy a szolgáltatás vételkörzetében terjesztett kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtóval irányítási viszonyban áll, a 33. §-ban megállapított kötelezettség e szolgáltatót annyiban terheli, amennyiben az adott vételkörzetben más független elektronikus műsorkalauz szolgáltató elektronikus műsorkalauza a felhasználók számára kapacitáshiány vagy más ok miatt szabadon nem hozzáférhető.

37. § (1) A szerzői jogi jogosultak érdekeinek védelmében a műsorterjesztő a médiaszolgáltatóval kötött megállapodás alapján a műsorért a műsorterjesztési szolgáltatás előfizetőitől a médiaszolgáltató részére díjat szedhet (műsordíj).

(2) A műsorterjesztő az egyes műsorokhoz való hozzáférésért kizárólag az előfizetőktől szedhet díjat, kivéve, ha a médiaszolgáltató az átvitelt is magában foglaló elektronikus hírközlési szolgáltatásért ellenszolgáltatást fizet. Ez utóbbi esetben azonban az adott műsort tartalmazó szolgáltatási csomag, vagy egyedi műsor díja nem lehet magasabb, mint ha a médiaszolgáltató az átvitelért és más elektronikus hírközlési szolgáltatásokért nem fizetne ellenszolgáltatást a műsorterjesztőnek.

- a) az előfizetőtől a médiaszolgáltató szolgáltatásáért az (1) bekezdés alapján beszedett műsordíjat,

- b) médiaszolgáltatótól a műsor előfizetőkkel való megismertetésért, illetve elérhetővé tételéért beszedett marketing vagy más hasonló díjat, és

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásokat a médiaszolgáltató, illetve a műsordíjak kezelésével megbízott jogosult számára hozzáférhetővé kell tenni. A Hatóság e nyilvántartásokat az Eht.-ban foglalt feladatai ellátása érdekében megismerheti és ellenőrizheti, valamint adatszolgáltatást írhat elő.

38. § (1) A digitális átállásnak 2012. december 31-ig kell megvalósulnia a digitális audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a Magyar Köztársaság teljes területén úgy, hogy a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülék (a továbbiakban: digitális átállás). Amennyiben az előzőekben meghatározott feltételek a megjelölt időpontig nem biztosíthatóak, az audiovizuális médiaszolgáltatások terjesztése digitális átállásának határnapja az előzőekben meghatározott feltételek teljesülésével esik egybe, azzal, hogy a digitális átállás határnapja legkésőbb 2014. december 31.

(2) A rádióműsorok műsorterjesztése digitális átállásának céldátuma 2014. december 31. Az átállás csak akkor lehetséges, amennyiben a megjelölt időpontig a lakosság legalább 94%-át eléri a digitális rádió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás és a lakosság legalább 75%-a rendelkezik a digitális médiaszolgáltatás vételére alkalmas készülékkel. Amennyiben az előzőekben meghatározott feltételek a megjelölt időpontig nem biztosíthatóak, a rádióműsor terjesztés digitális átállásának határnapja az előzőekben meghatározott feltételek teljesülésével esik egybe.

(3) Olyan analóg rádió- vagy televízió médiaszolgáltatási jogosultság, amely alapján a médiaszolgáltató műsorát műsorszórással juttatják el a felhasználóhoz, vagy előfizetőhöz, kizárólag azzal a feltétellel adható ki, hogy a jogosult köteles együttműködni a műsorterjesztés digitalizációja folyamatában.

- a) a 43. § (1) bekezdésében foglalt pályázat esetében az Mttv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatók audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásainak kötelező továbbítását,

- b) az állampolgárok tájékozódását szolgáló, e törvény hatálybalépésekor legalább négy éve működő, legalább két, hír-, illetve közéleti tartalmú műsorokat szolgáltató televíziós médiaszolgáltatóval és a legalább három éve működő, országos rádió közműsorszolgáltatókkal szemben fennálló, a legnagyobb lakossági eléréssel rendelkező hálózaton és a televíziós médiaszolgáltatók esetében mobilvételű digitális televízió műsorszóró hálózaton történő műsorterjesztésre vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget és részletes szabályait,

- c) legfeljebb négy általános tematikájú országos médiaszolgáltatóval szemben fennálló, műsorterjesztésre vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget, amely a jelenleg a médiaszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján megvalósító médiaszolgáltatók esetében akkor alkalmazható, ha erről kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesznek, és a szerződés megkötésével vállalják, hogy műsorukat a 43. § (1) bekezdésében foglalt legnagyobb vagy második legnagyobb lakossági elérésű, nem mobil vételű digitális televízió műsorszóró hálózaton a műsorterjesztési szolgáltatás indulásával körzetenként elérhetővé teszik,

- i) a közszolgálati médiaszolgáltatók kivételével a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetésére külön gazdasági társaság alakítását, amely az (5) és (6) bekezdésben megjelölt vállalkozással nem állhat irányítási viszonyban,

- a) azon pályázó előnyben részesítését, amely új földfelszíni műsorterjesztésű általános tematikájú, szabad hozzáférésű médiaszolgáltató elérhetővé tételét kölcsönös szándéknyilatkozattal igazoltan vállalja,

- b) a közszolgálati médiaszolgáltatók közszolgálati műsorainak műsorterjesztési díjaira vonatkozó vállalásokat,

- c) azon pályázó előnyben részesítését, amely interaktív kiegészítő médiaszolgáltatások bevezetését vállalja,

(4) A pályázati kiírási dokumentáció, a 43. § (2) bekezdésében foglalt pályázat kivételével, a (2) és (3) bekezdésben, valamint az Mttv. 9–11. §-aiban meghatározottakon túl további műsortartalmi feltételeket és értékelési szempontokat nem tartalmazhat.

- b) az Mttv. hatálya alá tartozó, elsősorban a Magyar Köztársaság területére irányuló médiaszolgáltatást végez.

(6) A 43. § (2) bekezdésében foglalt pályázaton nem vehet részt országos rádiós médiaszolgáltató, vagy azzal irányítási viszonyban álló vállalkozás, kivéve az Mttv. szerinti közszolgálati rádiós médiaszolgáltatót, valamint országos közösségi médiaszolgáltatót.

(8) Amennyiben a jelenleg a médiaszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján megvalósító országos televíziós médiaszolgáltatók a (2) bekezdés c) pontjában foglalt lehetőséggel nem élnek, a nyertes digitális műsorszóró hálózat üzemeltetője a rendelkezésre álló átviteli kapacitások vonatkozásában szabadon köthet szerződést más általános tematikájú országos médiaszolgáltatóval. A jelenleg a médiaszolgáltatást földfelszíni műsorszórás útján megvalósító országos televíziós médiaszolgáltatók a 43. § (1) bekezdésében foglalt pályázaton értékesített bármely digitális műsorszóró hálózatra abban az esetben kerülhetnek fel, ha szerződés megkötésével vállalják, hogy műsorukat a 43. § (1) bekezdésében foglalt legnagyobb vagy második legnagyobb lakossági elérésű, nem mobil vételű digitális televízió műsorszóró hálózaton a műsorterjesztési szolgáltatás indulásával körzetenként elérhetővé teszik.

43. § (1) A Hatóság az átmeneti időszakban rendelkezésre álló négy digitális televízió műsorszóró (amelyek közül egy a közszolgálati médiaszolgáltató műsora analóg műsorszórásának leállítását követően nyílik meg), valamint a digitális átállást követően rendelkezésre álló további egy digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetési jogára vonatkozó pályázatot a Bizottságnak a pályázati kiírási dokumentáció jóváhagyását tartalmazó állásfoglalása meghozatalától számított 30 napon belül, de legkésőbb 2008. december 31-éig írja ki. A pályázattal elnyerhető második legnagyobb lakossági lefedettséggel rendelkező hálózatnak alkalmasnak kell lennie az európai szabvány szerinti mobil vételű digitális műsorszórási szolgáltatások nyújtására.

(5)

(6) A (2)–(3) foglalt jogosultságok pályázati kiírási dokumentációjának elkészítésére, a pályázati eljárására és a pályáztatásra a 39–43. §-ok megfelelően alkalmazandók.

### A helyi és körzeti vételkörzetű műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő digitális műsorszóró adó üzemeltetési jogosultság megszerzésére vonatkozó pályázati eljárás

43/A. § (1) A helyi és körzeti vételkörzetű műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő digitális műsorszóró adó üzemeltetési jogosultságokat a digitális átállás által lehetővé tett ütemben kell pályáztatni.

(2) A helyi és körzeti vételkörzetű műsorterjesztési szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő digitális műsorszóró adó üzemeltetési jogosultság megszerzésére vonatkozó pályázati eljárásokban (a továbbiakban: pályázati eljárás) a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló külön jogszabályt kell megfelelően alkalmazni az alábbi (43/A–43/K. §-ban foglalt) eltérésekkel.

(3) A pályázati eljárás – az e törvényben meghatározott kivételekkel – hivatalból, a pályázati felhívás közzétételével indul.

(4) A pályázati eljárás során a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló külön jogszabályban szereplő pályázati bizottságot nem kell létrehozni, az eljárás során pályázati bizottság nem működik közre.

(5) A pályázati eljárás ügyintézési határideje nyolcvanöt nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a Ket.-ben meghatározottakon túl a pályázati felhívás közzététele napjától a pályázati ajánlat benyújtásáig terjedő időtartam, valamint a pályázat nyerteséről szóló döntéshez szükséges hozzájárulás beszerzésére irányuló 43/I. § (4)–(6) bekezdésben meghatározott eljárás időtartama. Az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb húsz nappal meghosszabbítható.

(6) A pályázati eljárást a Bizottság felügyeli. A Bizottság hozzájárulása szükséges a Hatóság Elnökének (a továbbiakban: Elnök) 43/I. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – pályázat nyerteséről szóló – döntéséhez. A Bizottság döntésének meghozatalához az összes szavazati mérték kétharmada szükséges.

(7) Az (1) bekezdésben foglalt jogosultság időtartama a jogosultságról szóló hatósági szerződés megkötésének időpontjától számított legfeljebb 12 év.

43/B. § (1) A pályázati kiírási dokumentáció a külön jogszabályban meghatározottakon túl feltételként tartalmazza:

- a) a pályázaton elnyerhető digitális műsorszóró adó műszaki és ellátottsági jellemzőit,

- b) a digitális rádió-, illetve televízió műsorszóró adó kiépítésének megkívánt ütemét, illetve üzemeltetése megkezdésének időpontját,

- c) a digitális műsorszóró adón nyújtott műsorterjesztési szolgáltatás tervezett lakossági elérésének ütemezését,

- d) a digitális műsorszóró adó üzemeltetőjét terhelő szerződéskötési és továbbítási kötelezettséget,

- e) a lakosság légi- és katasztrófariasztásával, tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket,

- f) a nyertes pályázó, illetve az általa létrehozandó gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetében vagy tényleges irányítói körében bekövetkezett változások bejelentésével kapcsolatos feltételeket és részletes szabályokat,

- g) a pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényességének feltételeit.

(2) A pályázati kiírási dokumentáció a külön jogszabályban meghatározottakon túl feltételként tartalmazhatja:

- a) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi több pályázó közös ajánlattételét, úgy a közös ajánlattétel szabályait,

- b) a benyújtott pályázatokra vonatkozó ajánlati kötöttséget és annak időtartamát.

(3) A pályázaton egyidejűleg nem vehetnek részt olyan természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vagy egyéb szervezetek, amelyek egymással irányítási viszonyban állnak.

(4) A jogszabályban valamint a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott részvételi feltételeknek a pályázati eljárás teljes tartama alatt meg kell felelni.

(5) A résztvevő köteles a kiírási dokumentációban foglalt eljárási szabályokat betartani.

(6) Amennyiben az Elnök a pályázati eljárás tartama alatt a jogszabályba vagy a pályázati kiírási dokumentációba ütköző magatartást észlel, a pályázati kiírási dokumentációban részletezett jogkövetkezményeket alkalmazza, az arányosság és a fokozatosság elvét követve.

43/C. § (1) Az Elnök megvizsgálja, hogy a jelentkező (résztvevő) megfelel-e az alaki és tartalmi érvényesség feltételeinek.

(2) Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha

- a) a jelentkező (résztvevő) nem felel meg a jogszabályban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott személyi, részvételi feltételeknek, illetve összeférhetetlenségi követelményeknek,

- b) a pályázati ajánlat nem a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, helyen, példányszámban, formában és módon került benyújtásra,

- c) a részvételi díjat határidőben nem fizették meg,

- d) a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban és a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott feltételeknek,

- e) nem tartalmazza a pályázati jelentkezéshez szükséges – jogszabályban és a pályázati kiírási dokumentációban felsorolt – adatokat.

(3) Ha a pályázati jelentkezés, illetve a pályázati ajánlat a (2) bekezdés e) pontja alapján hiányos, az Elnök hiánypótlásra szólítja fel a jelentkezőt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított tizenöt nap áll a jelentkező rendelkezésére. Amennyiben a jelentkező a hiányosságot a felhívásban megjelölt időtartamon belül megfelelően pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyes és teljes körű lett volna. A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A pályázati ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás, illetve pályázati kiírási dokumentáció alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye.

(4) Az alaki érvényesség vizsgálata során az Elnök érdemi, tartalmi értékelést nem végez.

43/D. § (1) Az Elnök a pályázatok értékelése, feltételeinek jobb megértése, és összehasonlíthatósága érdekében az esélyegyenlőség elvének sérelme nélkül jogosult a jelentkezőtől (résztvevőtől) a pályázatra vonatkozó, illetőleg a pályázónak e törvényben, illetve a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek való megfelelését igazoló további dokumentumokat és információkat írásban kérni.

(2) A felvilágosítás a pályázatban foglaltak jobb megértését szolgálja, nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

(3) Az Elnök a jelentkező (résztvevő) által adott felvilágosítás tartalmához nincs kötve, szabadon mérlegeli, hogy a döntéshozatal során figyelembe veszi-e azt. Az Elnök a teljes pályázati eljárás során jogosult a felvilágosítás-kérésre.

43/E. § (1) Az Elnök az alakilag érvényes pályázati ajánlatot benyújtó jelentkezőket – a benyújtási határidő lejártától számított negyvenöt napon belül – hatósági nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: pályázati nyilvántartás). A pályázati nyilvántartásba vételről az Elnök a résztvevővé vált jelentkezőket értesíti, és a pályázati nyilvántartásba vett résztvevők listáját a Hatóság honlapján közzéteszi.

(2) A 43/C. § (2) bekezdés alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén az Elnök a jelentkező pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés megszünteti az eljárásban a jelentkező ügyféli minőségét. A pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzés közlésétől számított nyolc napon belül felülvizsgálat kérhető a Fővárosi Ítélőtáblától. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtása esetén az Elnök a pályázati eljárást – a bíróság jogerős döntéséig – felfüggeszti. Az Elnök eljárást felfüggesztő végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Amennyiben az Elnök az alaki érvénytelenségi okot a pályázati nyilvántartásba vételt követően, a pályázati ajánlat érdemi elbírálása során észleli, a pályázat alaki érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázat érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja.

43/F. § (1) A pályázati ajánlat tartalmi érvényességének vizsgálatakor az Elnök a pályázati nyilvántartásba vett résztvevő pályázati ajánlatát összességében és az egyes pályázati elemek tekintetében is értékeli, vizsgálja annak megalapozottságát.

(2) Ha a pályázati ajánlat tartalmilag hiányos, az Elnök hiánypótlásra szólítja fel a résztvevőt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított tizenöt nap áll a résztvevő rendelkezésére. Amennyiben a résztvevő a hiányosságot a felhívásban megjelölt időtartamon belül megfelelően pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyes és teljes körű lett volna. A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A pályázati ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye.

(3) A pályázati ajánlat tartalmilag érvénytelen, amennyiben

- a) a pályázati felhívás és a pályázati kiírási dokumentáció szerinti értékelési szempontként megjelölt vállalások körében érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó vagy nyilvánvalóan lehetetlen vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek akadályozzák a pályázat érdemi értékelését,

- b) a pályázati ajánlat az Elnök megítélése szerint lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, illetve olyan nyilvánvalóan irracionális vagy megalapozatlan vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek ellentmondanak az Elnök rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezáltal lehetetlenné teszik a pályázati kiírásban és a pályázati kiírási dokumentációban foglalt szempontrendszer szerinti értékelést,

- c) a pályázati ajánlat megalapozatlansága miatt nem alkalmas az e törvényben, illetve a pályázati felhívásban és a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott célok elérésére, megvalósítására, vagy

- d) a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeknek nem tesz eleget.

(4) Az Elnök a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja.

43/G. § (1) A pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott elvek és szempontok alapján kerül sor. Az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a pályázat tárgyával, illetőleg a hatósági szerződés lényeges feltételeivel összhangban kell állniuk. Az egyes szempontok nem eredményezhetik a pályázati ajánlat ugyanazon tartalmi elemének többszöri értékelését.

(2) Az Elnök a bírálati szempontokkal összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elemnél nem lehet.

(3) Az értékelés elveinek átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lenniük.

(4) A pályázati ajánlatokat a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározottaktól eltérően értékelni nem lehet.

43/H. § (1) Az Elnök végzéssel megszünteti a pályázati eljárást, amennyiben

- a) a pályázati felhívásra nem érkezik pályázati ajánlat,

- b) a pályázati eljárás a lefolytatása során felmerült körülmény, feltétel folytán okafogyottá válik, így különösen abban az esetben, ha a pályázati felhívást követően a hazai vagy a nemzetközi gazdálkodási környezet nagymértékben megváltozik, illetve a pályázati felhívás kiírásakor fennálló – gazdasági, jogi, frekvenciagazdálkodási, műsorterjesztési, műsorszolgáltatási iparági – körülmények, feltételek lényegesen megváltoznak,

- c) az Elnök mérlegelése szerinti médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben vagy a pályázati kiírási dokumentációban rögzített alapelvek, célok a pályázati eljárás lefolytatásával nem biztosíthatóak, ideértve azt az esetet, ha az e törvény 43/A. § (1) bekezdése alapján a pályáztatást a digitális átállás üteme nem teszi lehetővé, vagy

- d) az Elnök a benyújtott pályázati ajánlatok és a rendelkezésre álló információk alapján megállapítja, hogy egyetlen résztvevő pályázati ajánlata sem felel meg az e törvényben foglalt céloknak és alapelveknek vagy a pályázati eljárásban résztvevő bármely résztvevő nyertessé nyilvánítása veszélyeztetné a frekvenciakészlettel, mint állami tulajdonnal való felelős, rendeltetésszerű, hatékony gazdálkodást.

(2) Az Elnök az (1) bekezdés szerinti döntését a résztvevőkkel öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi.

43/I. § (1) Az Elnök hatósági határozatban állapítja meg

- a) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, és

- b) eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét.

(2) Eredménytelen a pályázati eljárás, amennyiben valamennyi benyújtott pályázati ajánlat alaki vagy tartalmi szempontból érvénytelen, illetve a (7) bekezdésben meghatározott esetben.

(3) Nyertessé kizárólag olyan résztvevő nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban, illetve a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott részvételi feltételeknek.

(4) Az Elnök az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozattervezetét megküldi a Bizottságnak, amely a megküldéstől számított tizenöt napon belül dönt a hozzájárulás megadásáról, megtagadásáról vagy a határozattervezet visszaküldéséről. Amennyiben a Bizottság a megadott határidőn belül nem dönt a határozattervezetről, a határidő leteltét követő napon a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(5) A Bizottság a hozzájárulást kizárólag jogszabálysértésre (ideértve a pályázati kiírás és eljárás megsértését is) hivatkozva tagadhatja meg. A Bizottság formai vagy számítási hiba, illetve név-, szám- vagy más elírás esetén, a hiba vagy az elírás megjelölésével a hatósági határozattervezetet egy ízben átdolgozásra visszaküldi az Elnöknek.

(6) Az (5) bekezdés szerint visszaküldött határozattervezetet az Elnök tíz napon belül megvizsgálja, és átdolgozás után újbóli hozzájárulás kérés céljából megküldi a Bizottságnak, amely a (4)–(5) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(7) A hozzájárulást megtagadó bizottsági döntés esetén, az Elnök döntést hoz a pályázat eredménytelenségéről.

43/J. § (1) Az Elnök a 43/I. § (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati nyilvántartásban szereplő résztvevőkkel öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi.

(2) Az Elnök a 43/I. § (1) bekezdésben meghatározott határozatával szemben a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az ügyfelek jogszabálysértésre hivatkozással a határozat bírósági felülvizsgálatát kérhetik a Fővárosi Ítélőtáblától azzal, hogy a határozat meghozatalától számított harminc napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha az ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást.

(3) A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a Fővárosi Ítélőtábla háromtagú tanácsban, a kereset benyújtására meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül bírálja el. A Fővárosi Ítélőtábla határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.

(4) Ha a Fővárosi Ítélőtábla azt állapítja meg, hogy az Elnök a 43/I. § (7) bekezdés alkalmazásával úgy hozott a pályázat eredménytelenségéről döntést, hogy a Bizottság a jogszabályoknak (ideértve a pályázati kiírás és eljárás szabályait is) megfelelő határozattervezethez nem járult hozzá, az Elnököt új eljárásra kötelezi, amelynek során az Elnök az e határozattervezet tartalmával megegyező döntést hoz a Bizottságnak való megküldés és a Bizottság hozzájárulása nélkül.

(5) A pályázati ajánlatban szereplő adatokról az Elnök a hatósági szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást.

43/K. § (1) Az Elnök a 43/I. § (1) bekezdés b) pont szerinti határozattal nyertessé nyilvánított pályázó pályázati ajánlatával és a pályázati kiírási dokumentációval összhangban a nyertessé nyilvánított pályázóval hatósági szerződést köt. E hatósági eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

(2) A nyertes pályázó a hatósági szerződés megkötése iránti eljárást a 43/I. § (1) bekezdés b) pont szerinti határozat közlését követő harminc napos jogvesztő határidőn belül kezdeményezheti. E határidő elmulasztása estén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a pályázat nyertese nem vesz részt vagy a hatósági szerződés megkötését akadályozza, az (1) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőn túl a hatósági szerződés nem köthető meg, ez esetben az Elnök az eljárás megindításától számított negyvenötödik napon az eljárást megszünteti. Az eljárásban igazolási kérelemnek nincs helye.

(4) Amennyiben a 43/J. § (2) bekezdés szerint a Fővárosi Ítélőtábla eljárását kezdeményezték, a hatósági szerződés a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntéséig nem köthető meg. A Fővárosi Ítélőtábla felülvizsgálati eljárásának időtartama a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőbe, illetve az eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.

(5) Az Elnök a pályázati kiírási dokumentációban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, amennyiben a nyertes pályázó a pályázati ajánlatát visszavonja, vagy a hatósági szerződés megkötésére irányuló eljárást a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezi, illetve amennyiben a nyertes pályázó a hatósági szerződést nem köti meg.

(6) Az Elnök a bírság kiszabása mellett a pályázati ajánlat visszavonásából, a hatósági szerződés megkötésének akadályozásából származó valamennyi költség viselésére, megfizetésére is kötelezheti a nyertes pályázót.

(7) Amennyiben a hatósági szerződésben meghatározott időpontig a műsorszóró adó üzemeltetése megkezdésére, illetve az adón nyújtott műsorterjesztési szolgáltatás nyújtására – a nyertes pályázó érdekkörében felmerült ok miatt – nem kerül sor, az Elnök jogosult a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

43/L. § (1) Az Elnök hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a 42. § (6) bekezdés, illetve a 43/K. § alapján megkötött hatósági szerződésekben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi-, gazdasági- és jogviszonyok, valamint a vonatkozó műsorterjesztési alkotmányos alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az Eht. szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(2) Amennyiben az Elnök végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendelő végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) Ha az Elnök az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként – az ügyfél szerződésszegése tárgyában – indított hatósági eljárásban az Elnök az Eht-ban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(5) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében az Elnök jogosult – a hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(6) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, illetve nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.

43/M. § (1) Az Elnök meghatározott időszakra, de legfeljebb három évre közfeladat ellátása érdekében kivételesen pályázati eljárás nélkül is feljogosíthat valamely vállalkozást helyi vagy körzeti műsorterjesztési szolgáltatás nyújtását lehetővé tevő műsorszóró adó üzemeltetésére. E médiaszolgáltatási jogosultságra az Elnök hatósági szerződésben a jogosultság iránti kérelmet elsőként benyújtó természetes, jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdásági társaságot vagy egyéb szervezetet (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) jogosíthatja fel, amennyiben a kérelem műszaki és frekvenciagazdálkodási szempontból megalapozott, továbbá a kérelmező a közfeladat ellátásához szükséges és a műsorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A felek a hatósági szerződésben kötelesek meghatározni a műsorszóró adó üzemeltetésére vonatkozó feltételeket, ideértve az üzemeltetési jogosultságért fizetendő díj mértékét is.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak az alábbiak minősülnek:

- a) az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett szükségállapot, az ország jelentős területét érintő elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén történő és azzal kapcsolatos műsorterjesztés,

- b) a valamely közösség speciális oktatási, kulturális, tájékoztatási, vagy az adott közösséget érintő meghatározott eseményhez kapcsolódó igényeinek műsorterjesztésen keresztüli szolgálata,

- c) valamely közösség kultúrájának műsorterjesztésen keresztüli megőrzése, védelme és támogatása, vagy

- d) a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi nyelv műsorterjesztésen keresztüli ápolása.

44. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató műsora analóg szórásának leállítására a műsorszóró hálózatban található adónként kerülhet sor, amennyiben ezen analóg adó vételkörzetében a lakosság digitális földfelszíni műsorszórási ellátottsága és a digitális műsorterjesztési szolgáltatás vételére alkalmas készülékkel rendelkező háztartások aránya ezt lehetővé teszi.

(2) A közszolgálati televízió médiaszolgáltatások analóg műsorszórásának leállítását pályázati kiírásban kell meghatározni.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatásait a digitális televízió, illetve rádió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője ingyenesen köteles a felhasználók számára elérhetővé tenni.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásait a digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetője a legnagyobb lakossági eléréssel rendelkező hálózaton és a mobil vételű digitális televízió műsorszóró hálózaton köteles terjeszteni.

- a) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap Mttv.-ben meghatározott forrása,

46. § (1) A Hivatal és a Médiatanács e törvényben, az Eht.-ban és az Mttv.-ben foglalt feladataik ellátása érdekében jogosultak a rendelkezésre álló adatokat, információkat és iratokat egymásnak hivatalból rendelkezésre bocsátani, ezen Hatóságon belüli együttműködés során az Eht. és az Mttv. adatvédelemre és az üzleti titokra vonatkozó szabályainak figyelembevételével kötelesek eljárni.

(3) Felhatalmazást kap az audiovizuális politikáért felelős miniszter, hogy az elektronikus hírközlésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az analóg és digitális televíziókészülékek forgalomba hozatala műszaki feltételeinek és digitális műsorok vételére való alkalmasságának, az alkalmasság megjelölésének részletes szabályait, amelynek során a Magyar Köztársaság európai uniós és nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásaira tekintettel figyelembe kell venni, hogy az analóg televízió készülékek és a digitális vevődekóderek együttes alkalmazásának tömegessé válása jelentősen több villamosenergia felhasználását teszi szükségessé, mint az integrált digitális televízió készülékek alkalmazása.

(4) Felhatalmazást kap az audiovizuális politikáért felelős miniszter, hogy az elektronikus hírközlésért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg közszolgálati műsorok digitális vételének biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek állami támogatására vonatkozó szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap az elektronikus hírközlésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az analóg földfelszíni műsorterjesztés célját szolgáló frekvenciahasználat díjából a digitális átállás forrásaként felhasználható mértékét, az államháztartásért és az audiovizuális politikáért felelős miniszterrel egyetértésben.