2007. évi I. törvény — mi változott? 2016. július 1.

A 2016. január 1. és 2016. július 1. között hatályba lépett módosítások. 30 sor került be, 36 sor került ki.

← Előző módosítás (2016. január 1.)Következő módosítás (2016. július 17.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 32 változatlan sor ⋯

- bf) a magyar állampolgár vagy házastársa felmenője,

- bg) a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy,

- bh) akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi,

- bi) az EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített,

- bj) a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített;

- bi) az EGT-állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített,

- bj) a magyar állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített;

- c) keresőtevékenységet folytat:

- ca) aki jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére és vele alá-fölérendeltségi kapcsolatban végez munkát,

- cb) akinek a tevékenysége jogszabály szerint önállóan végezhető és ellenérték fejében történik, ha az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy

⋯ 19 változatlan sor ⋯

(5) A beutazásra a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

(6) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében – meghatározott esetekben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.

(6)

(7) A központi vízumhatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulás megadása előtt köteles egyeztetni azon schengeni államok központi hatóságaival, amelyek az egyeztetést kérik.

⋯ 57 változatlan sor ⋯

(2) A magyar állampolgár családtagjaként tartózkodó EGT-állampolgár tartózkodási joga az (1) bekezdés szerint, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben marad fenn.

(3) Az EGT-állampolgár házastárs tartózkodási joga az (1) bekezdés szerint fennmarad, ha a házasságot a bíróság felbontotta vagy érvénytelenítette.

(3) Az EGT állampolgár családtag tartózkodási joga az (1) bekezdés szerint fennmarad, ha a házasságot a bíróság felbontotta vagy érvénytelenítette.

(4) Az EGT-állampolgár tartózkodási joga családtagként marad fenn, ha magyar állampolgár családtagja vagy olyan EGT-állampolgár családtagja, aki a 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesíti.

⋯ 14 változatlan sor ⋯

(4) Az (1) és a (3) bekezdéstől eltérően a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastársának tartózkodási joga minden feltétel nélkül fennmarad, ha a házasságból született gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a házastárs is gyakorolja.

12. § Ha az EGT-állampolgár meghal, tartózkodási joga megszűnik, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagy, gyermeke tartózkodási joga – életkorától függetlenül – a tanulmányainak befejezéséig fennmarad, ha tanulmányait már megkezdte és megszakítás nélkül folytatja. A gyermek felett szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő tartózkodási joga a kiskorú gyermek tanulmányainak befejezéséig marad fenn.

12. § Ha az EGT állampolgár meghal, tartózkodási joga megszűnik, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagy, gyermeke tartózkodási joga – életkorától függetlenül – a tanulmányainak befejezéséig fennmarad, ha tanulmányait már megkezdte és megszakítás nélkül folytatja. A gyermek felett szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő tartózkodási joga a gyermek tanulmányainak befejezéséig marad fenn.

13. § (1) Az eljáró hatóság határozatban megállapítja, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag Magyarország területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, ha az állandó tartózkodási jog megszerzéséig egy éven belül több mint hat hónapra elhagyta Magyarország területét.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- a) kötelező katonai szolgálat vagy

- b) egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos ok, különösen terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy kiküldetés.

(3) Az eljáró hatóság a tartózkodási joggal felhagyás tényét megállapító határozatban az EGT-állampolgár vagy a családtag részére kiállított, tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelenségét megállapítja és az okmányt visszavonja.

14. § (1) Az EGT-állampolgár vagy a családtag tartózkodási joga megszűnik, ha

- a) a tartózkodási jog gyakorlásának feltételeit már nem teljesíti,

⋯ 12 változatlan sor ⋯

(4) Az ország elhagyására irányuló kötelezettséget a határozat jogerőre emelkedését követő harmadik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni.

(5) Az eljáró hatóság a tartózkodási jog megszűnésének tényét megállapító határozatban az EGT-állampolgár vagy a családtag részére kiállított, tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelenségét megállapítja és az okmányt visszavonja.

### Az állandó tartózkodás joga

16. § (1) Állandó tartózkodásra jogosult

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(2) Állandó tartózkodásra jogosult

- a) a magyar állampolgár családtagja – a házastárs kivételével –, ha megszakítás nélkül legalább egy éve magyar állampolgárral családi életközösségben él,

- a) a magyar állampolgár családtagja – a házastárs, valamint a 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján tartózkodásra jogosult személy kivételével –, ha megszakítás nélkül legalább egy éve magyar állampolgárral családi életközösségben él,

- b) a magyar állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték, és azóta életközösségük folyamatosan fennáll.

(3) Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag Magyarország területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, és Magyarország területére száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időre visszatér, az állandó tartózkodási jog megszerzéséhez szükséges időtartam újrakezdődik.

⋯ 46 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) és az (1a) bekezdésben foglalt esetekben az állandó tartózkodási jog megszűnését az eljáró hatóság határozattal állapítja meg.

(3) Az eljáró hatóság az állandó tartózkodási jog megszűnésének tényét megállapító határozatban az EGT-állampolgár vagy a családtag részére kiállított állandó tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelenségét megállapítja és az okmányt visszavonja.

### III. Fejezet — BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A TARTÓZKODÁSI JOGOT IGAZOLÓ OKMÁNYOK

### A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag számára kiadott vízum

⋯ 176 változatlan sor ⋯

- a) aki Magyarország területének elhagyására vonatkozó kötelezettségének az előírt határidőn belül nem tett eleget,

- b) akinek a beutazási vagy a tartózkodási joga nem áll fenn, de aki ennek ellenére a beutazási vagy a tartózkodási joga igazolása céljából az eljáró hatóság előtt hamis adatra vagy valótlan tényre hivatkozott,

- c) akinek beutazása vagy tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország nemzetbiztonságára.

- c) akinek beutazása vagy tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára.

(3) Az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okból törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladatuk ellátása céljából a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik. Ha az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okból rendelik el, a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára – a feladat- és hatáskörüket érintő esetben – a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek javaslatot tesznek.

⋯ 74 változatlan sor ⋯

50. § (1) A bírósági kiutasítást – a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével – a kiutasított személy hatósági kíséretével (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha vele szemben a bíróság a szabad mozgás és tartózkodás jogának hiányában végleges hatályú kiutasítást alkalmazhatna.

(1a) A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítás – a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével – kitoloncolással hajtható végre, ha a kiutasított személy:

(1a) A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítás – a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével – kitoloncolással hajtható végre, ha

- a) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult, vagy

- b) vele szemben a 40. § (2) bekezdés a)–c) pontja alapján rendeltek el idegenrendészeti kiutasítást és a 61/A. §-ban foglaltaknak nem tett eleget.

- a) a kiutasított személy szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult,

- b) a kiutasított személy olyan bűncselekmény elkövetése miatt került kiutasításra, amely ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő, vagy

- c) a kiutasított személlyel szemben a 40. § (2) bekezdés a)–c) pontja alapján rendeltek el idegenrendészeti kiutasítást és a 61/A. §-ban foglaltaknak nem tett eleget.

(2) A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban vagy önálló határozatban kell rendelkezni. Bírósági kiutasítás esetén a kitoloncolást a bírósági kiutasítás végrehajtásáról hozott végzésben vagy önálló végzésben kell elrendelni, amellyel szemben – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – jogorvoslatnak nincs helye.

⋯ 172 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légi fuvarozó hiányos adatokat vagy – az elvárható gondosság tanúsítása hiányában – valótlan adatot továbbít.

67. § (1) A munkáltató az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának megszüntetését három munkanapon belül köteles bejelenteni az eljáró hatóságnak.

67. § (1) A munkáltató az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának megszüntetését a következő adatok közlésével három munkanapon belül köteles bejelenteni az eljáró hatóságnak:

- a) munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),

- b) az EGT-állampolgár vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag munkavállaló természetes személyazonosító adatai,

- c) az EGT-állampolgár vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag munkavállaló tartózkodásra jogosító okmányának száma,

- d) munkakör,

- e) a munkavégzés megszűnésének, vagy meghiúsulásának időpontja.

(2) Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót közrendvédelmi bírsággal sújthatja.

68. § A fuvarozó és a munkáltató a felelősségének megállapítására irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti.

⋯ 24 változatlan sor ⋯

(3) A közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell íratni.

(4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel –, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye.

(4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye. A hirdetményt kizárólag a döntést hozó hatóság hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és a jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni.

(5) Ha a beutazási és tartózkodási tilalmat a 38. § (1) bekezdése alapján rendelték el, a határozat rendelkező részét jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni. A közzététel napján a határozatot közöltnek kell tekinteni.

(5) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik és a beutazási és tartózkodási tilalmat a 38. § (1) bekezdése alapján vagy a 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelt kiutasításhoz kapcsolódóan rendelték el, a (4) bekezdéstől eltérően a hirdetményi úton történő közlés a határozat rendelkező részének a jogszabályban meghatározott honlapon való közzétételével történik és e közzététel napján a határozatot közöltnek kell tekinteni.

72. § (1) Ha e törvény a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, újrafelvételi eljárásnak sincs helye.

⋯ 194 változatlan sor ⋯

(6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében –

- a) a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és

- a)

- b) más schengeni állam vízumkiadó hatósága a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.

(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.

⋯ 20 változatlan sor ⋯

(6)–(8)

89. § (1) Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Egytv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

89. § E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően megindult ügyekben kell alkalmazni.

„(1) A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

a) magyar állampolgár,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”

(2) Az Egytv. a következő 29. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„

Az Európai Unió jogának való megfelelés

29. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés g) pont és 21. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”

90. § (1) A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § „A rendezvény szervezője az lehet, aki

⋯ 137 változatlan sor ⋯

- e) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

- f) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20–30. cikkének, valamint

- g) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 38–39. cikkének

- h) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

- i) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet, és az azt módosító 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.