2007. évi I. törvény — mi változott? 2010. december 24.

- db) – abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik,

- b) – abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik.

(6) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében – meghatározott esetekben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.

(1a) Amennyiben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező a családi kapcsolatot a beutazás engedélyezése érdekében létesítette, az e törvényben, illetve e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kedvezmények a kérelmezőre nem alkalmazhatóak.

- c) aki tanulmányok – ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési programja akkreditált – folytatása céljából felvételt nyert a közoktatásról vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe, és tartózkodása teljes időtartama során elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére, valamint külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.

- b) – abban az országban, ahonnan érkeznek – a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik.

8/A. § Az eljáró hatóság a gyámhatóság kezdeményezésére hivatalból engedélyezi annak a magyar állampolgár által eltartott, vele egy háztartásban élő kiskorú gyermeknek a családtagként való tartózkodását, aki Magyarországon született, állampolgársága ismeretlen és nincs olyan szülője, aki a gyermek felett szülői felügyeleti joggal rendelkezett.

- c) szakmai tevékenysége gyakorlásához szakképzésben vesz részt, feltéve, hogy a szakképzéshez előírt gyakorlatot a keresőtevékenységével összefüggésben szerezte.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott EGT-állampolgár a keresőtevékenységén alapuló tartózkodási jogát, amennyiben a keresőtevékenység időtartama az egy évet meghaladta, korlátlan ideig tartja meg.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott EGT-állampolgár a keresőtevékenységén alapuló tartózkodási jogát, amennyiben a keresőtevékenység időtartama az egy évet nem haladta meg, a külön törvényben meghatározott álláskeresési támogatás folyósításának időtartamára, de legalább hat hónapig tartja meg.

- a) a tartózkodási jog gyakorlásának feltételeit már nem teljesíti,

- b) a tartózkodási jogot igazoló okmány megszerzése érdekében olyan hamis adatot, valótlan tényt közölt, amelyre vonatkozóan a büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet megállapította, vagy

- c) beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén.

(2) A harmadik országbeli állampolgár családtag tartózkodási joga megszűnik akkor is, ha a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt.

15. § (1) Az eljáró hatóság a 14. §-ban meghatározott esetekben a tartózkodási jog megszűnését megállapító határozatot hoz.

(4) Az ország elhagyására irányuló kötelezettséget a határozat jogerőre emelkedését követő harmadik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni.

- b) betegség vagy baleset következtében nem folytat keresőtevékenységet,

- c) rajta kívül álló ok miatt nem folytat keresőtevékenységet.

(2a) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a keresőtevékenység folytatásának időtartamába beleszámít az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállam területén folytatott keresőtevékenység időtartama is.

19. § (1) Az EGT-állampolgárnak vagy harmadik országbeli állampolgár családtagjának az állandó tartózkodási joga megszűnik két év folyamatos távolléttel.

(1a) A magyar állampolgár harmadik országbeli családtagjának az állandó tartózkodási joga megszűnik

- a) két év folyamatos távolléttel;

- b) beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén;

- c) ha a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt, vagy

- d) ha az állandó tartózkodási jogot igazoló okmány megszerzése érdekében olyan hamis adatot, valótlan tényt közölt, amelyre vonatkozóan a büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet megállapította.

(2) Az (1) és az (1a) bekezdésben foglalt esetekben az állandó tartózkodási jog megszűnését az eljáró hatóság határozattal állapítja meg.

(2) Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolást ad ki, amely tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát. A 8. § (1) bekezdés alkalmazása esetén az eljáró hatóság a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolást ad ki, amely tanúsítja, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy tartózkodási jogot igazoló okmány kiállítása iránti kérelmet nyújtott be. Az igazolást három hónapos érvényességgel kell kiállítani, amely a kérelem jogerős elbírálásáig alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

27. § (1) Az EGT-állampolgár, valamint a családtag a Magyar Köztársaság területén lévő első lakóhelyét a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

30. § Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával, ezt az eljáró hatóságnak bejelentheti, és a tartózkodási jogot igazoló okmányát leadhatja.

33. § Az e törvény hatálya alá tartozó személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz való joga az arányosság elvének betartásával és az érintettnek kizárólag olyan személyes magatartása alapján korlátozható, amely valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a közrendre, a közbiztonságra, a nemzetbiztonságra vagy a közegészségügyre.

- b) akinek a beutazási vagy a tartózkodási joga nem áll fenn, de aki ennek ellenére a beutazási vagy a tartózkodási joga igazolása céljából az eljáró hatóság előtt hamis adatra vagy valótlan tényre hivatkozott,

- c) akinek beutazása vagy tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságára.

(3) Az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okból törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladatuk ellátása céljából a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik. Ha az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés c) pontjában foglalt okból rendelik el, a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára – a feladat- és hatáskörüket érintő esetben – a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek javaslatot tesznek.

(4) Büntetőeljárás során hozott jogerős ítélet önmagában nem képezheti a (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelt kiutasító döntés meghozatalának alapját.

(5) Az állandó tartózkodási joggal rendelkező EGT-állampolgár vagy családtag – a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott eset kivételével – nem utasítható ki a Magyar Köztársaság területéről.

41. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésével együtt – a 40. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 40. § (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – egytől öt évig terjedő időtartamú beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni. A 40. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján elrendelt idegenrendészeti kiutasítással együtt az EGT-állampolgár vagy családtag részére meg kell állapítani az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget.

(2a) Ha a kiutasítást a 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján rendeli el az eljáró hatóság, a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára az elrendelést kezdeményező rendvédelmi szerv javaslatot tesz.

(3)

47/A. § Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az eljáró hatóság az EGT-állampolgár, illetve a családtag úti okmányát elveheti, amely intézkedéssel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.

47/B. § A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján harmadik országbeli állampolgárokkal szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasításokat és a kiutasító határozatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 96. cikke szerinti beutazási és tartózkodási tilalom figyelmeztető jelzéseket (a továbbiakban: SIS jelzés) a harmadik országbeli családtag kiutasítása végrehajtása előtt vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány kiállítása iránti eljárásban – a 33. §-ban foglaltakra is figyelemmel – felül kell vizsgálni. Ha a kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom, valamint a SIS jelzés fenntartása aránytalan érdeksérelemmel jár, az idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről hozott határozatot az eljáró hatóság törli. Az eljáró hatóság az eljárást tizenöt munkanap alatt folytatja le és határozattal dönt.

### A kiutasítás végrehajtása

48. § (1) A bíróság által elrendelt kiutasítást az eljáró hatóság végzéssel hajtja végre, amellyel szemben végrehajtási kifogás terjeszthető elő.

48/A. § A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az eljáró hatóság az EGT-állampolgár, illetve a családtag úti okmányát elveheti, amely intézkedéssel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.

50. § (1) A bírósági kiutasítást – a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével – a kiutasított személy hatósági kíséretével (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha vele szemben a bíróság a szabad mozgás és tartózkodás jogának hiányában végleges hatályú kiutasítást alkalmazhatna.

(1a) A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítás – a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével – kitoloncolással hajtható végre, ha a kiutasított személy:

- a) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult, vagy

- b) vele szemben a 40. § (2) bekezdés a)–c) pontja alapján rendeltek el idegenrendészeti kiutasítást és a 61/A. §-ban foglaltaknak nem tett eleget.

(2) A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban vagy önálló határozatban kell rendelkezni. Bírósági kiutasítás esetén a kitoloncolást a bírósági kiutasítás végrehajtásáról hozott végzésben vagy önálló végzésben kell elrendelni, amellyel szemben – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A kitoloncolást elrendelő határozat vagy végzés végrehajtásának felfüggesztése nem kérelmezhető.

51. § (1) Az eljáró hatóság a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében őrizetbe (a továbbiakban: kitoloncolási őrizet) veszi azt az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot, akinek kitoloncolását az 50. § (1) bekezdése alapján rendelte el. Kiskorút nem lehet kitoloncolási őrizetbe venni.

(2) Ha a kitoloncolás elrendelésére az 50. § (1a) bekezdése alapján került sor, az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot az eljáró hatóság kitoloncolási őrizetbe veheti.

(3) A kitoloncolási őrizetet az eljáró hatóság legfeljebb hetvenkét órára rendelheti el, amelyet a kitoloncolási őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság a kitoloncolás végrehajtásáig, de alkalmanként legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat.

(4) A kitoloncolási őrizetet határozattal kell elrendelni, és a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani. A kitoloncolási őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha

- c) az elrendeléstől számított három hónap eltelt.

(3) A bíróság a kitoloncolási őrizetet alkalmanként legfeljebb harminc nappal hosszabbíthatja meg. A kitoloncolási őrizet további harminc nappal történő meghosszabbítását az eljáró hatóság indítványozhatja a bíróságnál úgy, hogy az indítvány a meghosszabbítás esedékességének napját megelőző nyolc munkanapon belül a bírósághoz megérkezzen. A bíróság a kitoloncolási őrizet meghosszabbítására irányuló indítványról haladéktalanul határoz.

61/A. § Az ország elhagyására irányuló kötelezettséget a kiutasítást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő első hónap utolsó napjáig kell teljesíteni.

(3) Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező, az ügyfél nem jogosult elektronikus kapcsolatot tartani a hatósággal.

72. § (1) Ha e törvény a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, újrafelvételi eljárásnak sincs helye.

- f) az úti okmány, illetve a személyazonosító igazolvány elvesztését bejelentő EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása,

- g) a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagok nyilvántartása.

76/B. § (1) Az eljáró hatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag következő adatait kezeli:

- a) családi és utónév (nevek);

- b) születési családi és utónév (nevek);

- c) előző családi és utónév (nevek);

- d) születési hely és idő;

- e) nem;

- f) anyja születési családi és utóneve (utónevei);

- g) állampolgárság (állampolgárságok) vagy hontalan státusz;

- h) az arcképmás;

- i) az úti okmány azonosító adatai;

- j) a beutazás célja és a tartózkodás tervezett időtartama;

- k) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;

- l) a vízum kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a vízum visszavonásának ténye és azok indoka;

- m) a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje, valamint a területi érvényességére vonatkozó adat;

- n) a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye;

- o) a szálláshely címe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság vízumkérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott vízum esetén annak érvényességi ideje lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.

81. § (1) Az eljáró hatóság a törvényben meghatározott feladata ellátása céljából és adatkörben a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, az állampolgársági feladatokat ellátó hatóság, a menekültügyi hatóság, a munkaügyi hatóság, a 75. § (1) bekezdés a)–c), és g) pontjában foglalt résznyilvántartásokból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, a helyi önkormányzat hatósági feladatot ellátó szerve, az okmányiroda, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának megjelölése mellett szolgáltathat adatot.

(2) A munkaügyi hatóság csak arra a személyre vonatkozó adatot igényelhet a 75. § (1) bekezdés a)–c) és g) pontjában foglalt résznyilvántartásokból, akit a Magyar Köztársaság más elbánásban részesít, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikke előír.

(4) Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv statisztikai célra adatokat szolgáltathat. A 75. § (1) bekezdés a)–c) és g) pontjában foglalt adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében az adatok személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók.

- h) az EGT-állampolgár és a családtag magyarországi tartózkodásának részletes közegészségügyi szabályait, valamint az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolásának szabályait,

- i) az idegenrendészeti kiutasítás kezdeményezésére, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében javaslattételre jogosult rendvédelmi szerveket.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmány biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat.

(6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében –

(7) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.

(6)–(8)

- c) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §; 4. §; 20. §; 86. §]

- d) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet (22. §, 35. §, 76/A. §, 86. §) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.