2007. évi CXXXVI. törvény — mi változott? 2014. március 15.
A 2014. január 1. és 2014. március 15. között hatályba lépett módosítások. 23 sor került be, 12 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. január 1.)Következő módosítás (2014. május 6.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 21 változatlan sor ⋯
- j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;
- k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
- l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;
- m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.
- m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez;
- n) bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez.
(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki
⋯ 7 változatlan sor ⋯
- a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott ügynöki tevékenység;
- b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 33. § (4) bekezdésében meghatározott függő biztosításközvetítő;
- c) a Bit. 33. § (4) bekezdésében meghatározott független biztosításközvetítő a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során;
- d) a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó és 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejű végzésére engedéllyel rendelkező biztosító a nem-életbiztosítási tevékenysége tekintetében.
- d) a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó és 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejű végzésére engedéllyel rendelkező biztosító a nem-életbiztosítási tevékenysége tekintetében;
- e) a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő.
(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység, ha azt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) végzi, kivéve a 2. § és 22. § rendelkezései alapján végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtását.
⋯ 27 változatlan sor ⋯
- qb) a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül az ügyfél megbízást ad,
- qc) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;
- r) tényleges tulajdonos:
- ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (3) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
- rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
- ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
- rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
- rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,
- rd) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá
- re) az ra)–rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
⋯ 24 változatlan sor ⋯
- e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai,
- f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
⋯ 10 változatlan sor ⋯
- ea) az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (a továbbiakban: területi kamara),
- eb) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi kamara);
- f) j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;
- g) f) és h) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.
- g) f) és h) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság;
- h) n) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
### Ügyfél-átvilágítási kötelezettség
⋯ 442 változatlan sor ⋯
### Felügyelet, intézkedések
34. § (1) Az 5. § a)–c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését.
34. § (1) Az 5. § a)–c) és f)–h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését.
(2) A felügyelet ellátása során – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az 5. § c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és az MNBtv. rendelkezései szerint jár el.
(2) A felügyelet ellátása során – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az 5. § c) és f)–h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény és az MNBtv. rendelkezései szerint jár el.
(3) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) rendelkezései szerint jár el.
(4) A felügyelet ellátása során az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.), az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezései szerint jár el.
35. § (1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)–c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
35. § (1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)–c) és f)–h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
- a) felhívja a szolgáltatót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
- b) javaslatot tesz a szolgáltatónak
- ba) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők) speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
- ba) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők) speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére;
- bb) a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására;
- bc) vizsgálat lefolytatására a szabályzat szerint és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésre;
- c) figyelmezteti a szolgáltatót;
- d) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését;
- d) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, és egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését;
- e) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására;
- f) az a)–e) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)–i), j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
- f) az a)–e) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)–j), k) és n) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(2) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.
⋯ 61 változatlan sor ⋯
(5) E törvény alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjt. 3. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség.
### A bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatókra vonatkozó eltérő rendelkezések
38/A. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók részére a Hivatal egységes szabályzatot készít, amely a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók tekintetében a 33. §-ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter hagyja jóvá.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot a Hivatal köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot a Hivatal köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
### Záró és felhatalmazó rendelkezések
39. § (1) E törvény – a (2)–(9) bekezdésekben foglalt kivétellel – 2007. december 14-én lép hatályba.
⋯ 67 változatlan sor ⋯