Áfa tv. — mi változott? 2023. július 15.

- e) egyéni vállalkozó, mezőgazdasági termelő halálát, vagy cselekvőképességének elvesztését, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói, őstermelői tevékenységet

- ea) elhalálozás esetében az özvegy vagy örökös folytatja; illetőleg

- eb) cselekvőképesség elvesztése esetében az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő nevében és javára a törvényes képviselője folytatja;

- g) a mezőgazdasági tevékenységét megszüntető természetes személy adóalanynak a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, a Ptk. szerinti közeli hozzátartozónak minősülő természetes személy részére történő gazdaságátadását, feltéve, hogy a gazdaságátadás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatással történik.

- h) költségvetési szerv államháztartásról szóló törvény szerinti átalakítását, vagy irányító (felügyeleti) szervének megváltozását.

- i) a köztestületek jogszabályon alapuló átalakulását, ha az tartalmában jogutódlásnak tekintendő;

- a) a kezelt vagyon bizalmi vagyonkezelő részére történő átadásakor, valamint

- b) a kezelt vagyon vagy annak haszna egészének vagy egy részének a vagyonrendelővel megegyező kedvezményezett részére történő kiadásakor, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek szerint történik [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: bizalmi vagyonkezelés].

- a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;

- b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek – a (2) bekezdésben említett eltéréssel – a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;

- c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

- b) a jogelődöt a jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg,

- c) azt a volt egyéni vállalkozót, akinek egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel megszűnt,

- d) az egyéni cég tagját az egyéni cég gazdasági társasággá történő átalakulása esetén,

- f) az üzletágat átruházó adóalanyt,

- g) a 17. § (5) bekezdés a) pontja esetén a vagyonrendelőt, b) pontja esetén pedig a bizalmi vagyonkezelőt,

azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.

### Az utalványok átruházására vonatkozó szabályok

(3) A (2) bekezdés szerinti különbözetre a 153/C. § (1)–(2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(5) Abban az esetben, ha az adóalany olyan vagyoni értékű jogot hasznosít vállalkozásán belül, amely rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását,

(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

- a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,

- c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 8 napon belüli

számlakibocsátási kötelezettséget jelent.

- a) amelyet egy másik adóalany – akár a jogalap, akár az összegszerűség tekintetében – tévesen vagy egyéb okból jogszabálysértően hárított át;

- b) amely olyan termék beszerzését terheli, amelynek értékesítése a 89. § vagy 98. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében mentes az adó alól, vagy az ott meghatározottak szerint mentes lenne az adó alól;

247. § (1) Abban a mértékben, amilyen mértékben a belföldön nem letelepedett adóalany által belföldön beszerzett, importált terméket és belföldön igénybe vett szolgáltatást

- 4. bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek;

- 5. elektronikus számla: az e törvényben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be.

- 6. ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést; 6/A. eredet hitelessége: a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vagy a számlát kibocsátó azonosságának biztosítása.

- 7. építési telek: az olyan

- a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,

- b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak. 7/A. halottszállító személygépkocsi: az olyan személygépkocsi, amelyet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet szerinti halottszállító kocsiként tüntetnek fel a járműnyilvántartásban. 7/B. internet-hozzáférési szolgáltatás: csomagkapcsolt módon felépülő, a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2120/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti internet-hozzáférési szolgáltatás. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti hálózati szolgáltatás nem minősül e törvény alkalmazásában internet-hozzáférési szolgáltatásnak.

- c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;

- d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn;

- e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)–d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója; 13/A. összes hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület;

- 14. pénz: a névértéken elfogadott pénz;

- 15. pénzhelyettesítő eszköz: fizetési megbízás vagy ígérvény – ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt –, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszűnik;

- 16. pénzügyi eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszköz, kivéve azt a pénzügyi eszközt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti;

- 18. sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek,

- a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy

- b) amelynek szerzése az értékesítőnél – az illetékekről szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát képezte, az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon – lakóterület besorolású – építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki – darabszámtól függetlenül – az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be.

- a) szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a gépjárművet jelenti, amelynek beépített erőgépének hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowattot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg;

- b) víziközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek hosszúsága meghaladja a 7,5 métert – kivéve: a nyílt tengeri forgalomban használt olyan járművet, amelyet kereskedelmi személyszállításra, egyéb kereskedelmi, ipari és halászati tevékenységre, valamint tengeri mentésre vagy segítségnyújtásra használnak, továbbá a partmenti halászati tevékenységre használt járművet is –, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa hajózott órákból legfeljebb 100 órát hajózott;

- c) légiközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek teljes felszállási tömege meghaladja az 1550 kilogrammot – kivéve: azt a járművet, amelyet kizárólag vagy túlnyomó részben nemzetközi légikereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás használ – feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa repült órákból legfeljebb 40 órát repült; 25/A. üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására;

### XXII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

- b) a Közösség más tagállamában [244. § (2) bekezdésének a) pontja] és az elismert harmadik államban [244. § (2) bekezdésének b) pontja] letelepedett adóalanyra, valamint a 200. § (3) bekezdésében említett nem adóalany jogi személyre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelem kötelező adattartalmát, formátumát és kitöltésének módját, továbbá az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyt és a 200. § (3) bekezdésében említett nem adóalany jogi személyt terhelő igazolási kötelezettségeket;

- c) a számla és a nyugta kiállításának módjára vonatkozó szabályokat, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megállapítását is,

- d) a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályokat,

- i) a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat;

- j) a számla, egyszerűsített adattartalmú számla, nyugta nyomtatványok forgalmazásának, nyilvántartásának szabályait, valamint ezek előállításának, adóigazgatási azonosításra alkalmasságának feltételeit.

(2) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy – a külpolitikáért és a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a 107. § és 108. § szerinti adómentességhez, illetőleg adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fűződő igazolási kötelezettséget, az adó-visszatéríttetési kérelem kötelező adattartalmát, valamint az utólagos adó-visszatéríttetés eljárási szabályait.

(3) Amennyiben az előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2023. január 1-jét megelőző napra esik azon e törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatások esetén, amelyek 2022. december 31-én még nem tartoztak a 142. § (1) bekezdés b) pontja hatálya alá, az előleg jóváírására, kézhezvételére, megszerzésére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a szolgáltatás igénybe vevőjének adófizetési kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.

### 1. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

#### A Közösség területe és tagállamai