2007. évi CXXIX. törvény — mi változott? 2014. február 15.
A 2013. december 31. és 2014. február 15. között hatályba lépett módosítások. 71 sor került be, 21 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. december 31.)Következő módosítás (2014. szeptember 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 378 változatlan sor ⋯
(6) Az újrahasznosítás bejelentése esetén az eljárásra a 6/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 6/A. § (3) bekezdése szerinti fölvédelmi bírság kiszabásának nincs helye.
(7) Az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatban rendelkezni kell a végleges más célú hasznosításról szóló jogerős döntésben meghatározott és befizetett földvédelmi járulék összege, valamint az újrahasznosított területre az 1. melléklet 1. pontja alapján kiszámított földvédelmi járulék összege különbözetének a jogosult javára történő visszatérítéséről.
(7) Az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozat alapján, annak jogerőre emelkedését követő 60 napon belül, a jogosult kérheti az újrahasznosított területre az 1. melléklet 1. pontja alapján kiszámított földvédelmi járulék 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetését, feltéve, hogy a jogosult a célkitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban a végleges más célú hasznosításért megállapított földvédelmi járulékot maradéktalanul megfizette. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az újrahasznosítás elfogadásáról szóló első fokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.
### Más célú hasznosítás engedély nélkül
⋯ 53 változatlan sor ⋯
### A földvédelmi és az újrahasznosítási eljárás igazgatási szolgáltatási díja
18. § (1) Az első fokon kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért – ide értve az ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködést is –
18. § (1) Az első fokon kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért – ideértve az ingatlanügyi hatóságnak a külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is –, valamint a földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért a (2) bekezdésben foglaltak alapján, a (3) bekezdésben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.
- a) egy földrészlet esetében 30 000 Ft,
- b) 2–5 db földrészlet esetén 30 000 Ft, valamint földrészletenként további 7000 Ft,
- c) 6–25 db földrészlet esetén 58 000 Ft, valamint földrészletenként további 2000 Ft,
- d) 26 db vagy annál több földrészlet esetén 98 000 Ft, valamint földrészletenként további 1000 Ft,
(2) A díj mértéke – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – az eljárás tárgyát képező földrészletek darabszáma alapján, a (3) bekezdésben meghatározott összegű, de legfeljebb 120 000 Ft.
összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.
(3) A díj összege
(2) A földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott díjat kell fizetni.
- a) 1 földrészlet esetén 30 000 Ft,
- b) 2–5 földrészlet esetén az első földrészlet után fizetendő 30 000 Ft, és a további földrészletek után egyenként további 7000 Ft,
- c) 6–25 földrészlet esetén az első 5 földrészlet után fizetendő 58 000 Ft, és a további földrészletek után egyenként további 2000 Ft,
- d) 26 vagy annál több földrészlet esetén az első 25 földrészlet után fizetendő 98 000 Ft, és a további földrészletek után egyenként további 1000 Ft.
(3) Az első fokon bejelentésre indult újrahasznosítási eljárásért, valamint az újrahasznosítási eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott díjat kell fizetni.
(4) A 13/A. §-ban foglalt jogorvoslati eljárásban a díj mértéke a határozatban szereplő földrészletek közül a fellebbezéssel érintett földrészletek darabszáma alapján számított, a (3) bekezdésben meghatározott összegű.
(5) Az első fokon bejelentésre indult újrahasznosítási eljárásért, valamint az újrahasznosítási eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért a (2) bekezdésben meghatározott módon, a (3) bekezdésben meghatározott összegű díjat kell fizetni.
19. § (1) A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezőnek, illetve bejelentőnek – ideértve azon eljárás kérelmezőjét is, mely eljárásban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre – kell megfizetnie.
(2) A díjfizetési kötelezettség – ideértve a jogorvoslati eljárást is – kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem, illetve a bejelentés előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem, illetve a bejelentés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot.
⋯ 26 változatlan sor ⋯
- f) vízkárelhárítási töltés és műtárgyai létesítése vagy bővítése,
- g) állandó jellegű vízkárelhárítási és öntözési célú tározó létesítése vagy bővítése,
- h) belterületbe vonás esetén állami, önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása,
- i) belterületbe vonás esetén új község alakítása, településegyesítés megszüntetése
- i) belterületbe vonás esetén új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,
- j) termálvíz-hasznosító létesítményekből kibocsátott használt termálvizek átmeneti tározására és természetközeli tisztítására szolgáló – lehetőség szerint többcélú – állandó jellegű tározók létesítése és bővítése,
céljából engedélyezi.
⋯ 30 változatlan sor ⋯
- a) végleges más célú hasznosítás esetén – a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve – az igénybevétel megkezdése napján,
- b) termőföld belterületbe vonásának engedélyezése esetén, illetőleg engedély nélküli más célú hasznosítás esetén az engedélyező, illetőleg az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetve a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül,
- c) időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül
- c) időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül,
- d) a 14. § (9) bekezdésében meghatározott esetben a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül
esedékes.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(5) A járulék fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető.
(6) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósul meg, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított 4 éven belül a járulékkülönbözet visszafizetését kérheti az igénybevevő. Ha a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya még nem járt le, az igénybevevőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy az engedélyezett, de más célra nem hasznosított termőföld más célú hasznosításának jogosultságáról lemond.
(6) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósult meg, és a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya már lejárt, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított 4 éven belül a járulékkülönbözet visszafizetését kérheti az igénybevevő. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló elsőfokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.
(6a) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósult meg, és a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya még nem járt le, az igénybevevő a (6) bekezdésben meghatározottak szerint kérheti a járulékkülönbözet visszafizetését, azzal, hogy a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az engedélyezett, de más célra nem hasznosított termőföld más célú hasznosításának jogosultságáról lemond.
(7) A (6) és a (6a) bekezdés alkalmazásában a más célú hasznosítást akkor lehet megvalósítottnak tekinteni, ha a más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló jogerős határozattal érintett termőföld területe az ingatlan-nyilvántartás alapján már nem minősül termőföldnek.
(8) Ha a termőföld más célú hasznosításáról szóló engedélynek a 13. § (1) bekezdése alapján az időbeli hatálya lejárt, vagy az engedély hatályon kívül helyezésére került sor, azonban
- a) az engedélyező határozatban megállapított földvédelmi járulékot a fizetésre kötelezett befizette, és
- b) a termőföld
- ba) igénybevételére, illetve
- bb) belterületbe vonás engedélyezése esetén a fekvéshatár-változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére nem került sor,
a földvédelmi járulékot megfizető személy vagy szervezet a járulék összegének visszafizetését az engedély hatályának lejárta napját követő 1 éven belül kérheti. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló elsőfokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.
23. § (1) A járulék felét kell fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelően
- a) mezőgazdasági tevékenység céljára,
⋯ 54 változatlan sor ⋯
(4) Az ingatlanügyi hatóság a kiszabott földvédelmi járulékokról és bírságokról nyilvántartást vezet.
(5) A járuléknak a 13. § (1) bekezdésén, illetve a 22. § (6) bekezdésén alapuló visszafizetéséről, valamint a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséről a földügyért felelős miniszter dönt. A járulék visszafizetése átutalással teljesíthető.
(4a) A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséről az ingatlanügyi hatóságnak a kormányhivatal útján felterjesztett kérelme alapján a földügyért felelős miniszter dönt, ha
(6) A járulék visszafizetésére irányuló kérelmet az igénybevevőnek a járulék megfizetését elrendelő ingatlanügyi hatóságnál kell előterjesztenie. Az ingatlanügyi hatóság a visszafizetés iránti kérelemben foglaltakat helyszíni szemle alapján megvizsgálja, és ha a járulék visszafizetését megalapozottnak tartja, a kérelmet a kormányhivatal útján felterjeszti a földügyért felelős miniszter részére.
- a) a fizetésre kötelezett szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy
- b) az adóhatóság igazolása alapján az adók módjára behajtandó köztartozás miatt a fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárás
- ba) nem vezetett eredményre, illetve
- bb) a végrehajtáshoz való jog elévült. Az ingatlanügyi hatóságnak a kérelméhez csatolnia kell a törlés feltételeinek fennállását igazoló okiratokat.
(7) A (6) bekezdés szerinti felterjesztéshez csatolni kell:
(5) Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott,
- a) a járulék visszafizetésére irányuló kérelmet, amely tartalmazza a 13. § (1) bekezdése, illetve a 22. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot, valamint annak a pénzintézetnek és számlaszámnak a megjelölését, amelyre a kérelmező a visszafizetést kéri;
- b) a járulék megfizetését, valamint ezeknek a 26. § (1) bekezdése szerinti továbbutalását igazoló okiratot;
- c) a megfizetett járulék megállapításáról szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatot;
- d) az ingatlanügyi hatóság által – kérelem alapján – megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet;
- e) az ingatlanügyi hatóságnak a más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat hatályon kívül helyezéséről szóló jogerős határozatát a 13. § (1) bekezdésén alapuló kérelem esetén.
- a) a 15/B. § (7) bekezdése szerinti esetben és az ott meghatározott határozatban a járulék 50%-ának megfelelő összeg megfizetése,
- b) a járuléknak a 22. § (6), (6a) és (8) bekezdésén alapuló visszafizetése
iránti kérelemről – a (7) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a földügyért felelős miniszter dönt.
(6) Ha a kérelem nem tartalmazza a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6), (6a) vagy (8) bekezdésében meghatározott adatokat, az ingatlanügyi hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.
(7) Ha a kérelmező a (6) bekezdésben meghatározott esetben a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, az eljárást az ingatlanügyi hatóság szünteti meg. Ha a kérelem a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6) vagy (8) bekezdésében meghatározott határidőn túl került benyújtásra, a kérelmet az ingatlanügyi hatóság utasítja el.
(8) A 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6), (6a) vagy (8) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő adattartalmú kérelem beérkezését, illetve a hiányosan benyújtott kérelem esetén a hiánypótlás határidőben történő teljesítését követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart a
- a) 15/B. § (7) bekezdésén alapuló kérelem esetén az újrahasznosítás elfogadásáról,
- b) 22. § (6) és (6a) bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről,
- c) 22. § (8) bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről
szóló jogerős határozatban szereplő földrészleteken.
(9) A helyszíni szemlét követő 15 napon belül az ingatlanügyi hatóság a kormányhivatal útján a kérelmet – a (10), illetve a (11) bekezdésben meghatározott mellékletekkel együtt – felterjeszti döntésre a földügyért felelős miniszter részére.
(10) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetében a kérelem felterjesztéséhez csatolni kell:
- a) a cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban a végleges más célú hasznosításért megállapított járulék megfizetését, valamint annak az (1) és (2) bekezdés szerinti továbbutalását igazoló okiratot;
- b) az újrahasznosítás elfogadásáról szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hitelesített másolatát;
- c) az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv hiteles másolatát.
(11) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetében a felterjesztéshez csatolni kell:
- a) a járulék megfizetését, valamint ezeknek az (1) és (2) bekezdés szerinti továbbutalását igazoló okiratot;
- b) a 22. § (6) és (6a) bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről, a 22. § (8) bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló jogerős határozat hitelesített másolatát;
- c) az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet.
(12) Ha a miniszter az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kérelemnek helyt ad, a kifizetést átutalással kell teljesíteni.
### FÖLDMINŐSÍTÉS
27. § (1) A földminősítés az az eljárás, amelynek során a földrészlet művelési ága, minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) az ingatlanügyi hatóság által külön jogszabály rendelkezései szerint megállapításra kerül.
⋯ 27 változatlan sor ⋯
(2) A földminősítési eljárás díjára vonatkozóan egyebekben a földvédelmi eljárás díjára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerinti díj magában foglalja az ingatlan-nyilvántartásban a földminősítési eljárás eredményeként bekövetkezett változás átvezetésének díját.
30/B. § A földminősítő igazolvány kiadásának, kicserélésének és pótlásának díja 2000 Ft.
A földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jog
⋯ 311 változatlan sor ⋯
64. § (1) A gyümölcsültetvény-kataszterbe bejelentett adatok valódiságát a mezőgazdasági igazgatási szerv a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv közreműködésével ellenőrzi.
(2) Aki valótlan adatokat jelent, vagy az adatszolgáltatást felszólítás ellenére sem teljesíti, azt a mezőgazdasági igazgatási szerv – a jogsértés súlyát, ismételtségét figyelembe véve – 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő bírsággal sújtja.
(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv – a jogsértés súlyát, ismételtségét figyelembe véve –
- a) 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt, aki a gyümölcsültetvény-kataszterbe valótlan adatokat jelent be vagy az adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget,
- b) 50 000 forinttól 200 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt, aki a gyümölcsültetvényt engedély nélkül vagy a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepíti.
64/A. § (1) Amennyiben a gyümölcsültetvény használója a gyümölcsültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a növénytermesztési hatóság az érintett földrészlet tulajdonosának egyidejű értesítése mellett felszólítja, hogy tegyen eleget az 5. § (2) bekezdése szerinti hasznosítási kötelezettségének. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a növénytermesztési hatóság az érintett földrészlet tulajdonosát szólítja fel a gyümölcsültetvény művelési ágnak megfelelő hasznosítására.
(2) A gyümölcsültetvény használójának, illetve amennyiben a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a tulajdonosnak hatvan napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítását megkezdte.
⋯ 112 változatlan sor ⋯